Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetképMagyarországról

Sziklai István

LIGA szakszervezet 2009. november 10.

Amiről szó lesz…

Főbb trendek (EU – Magyarország) Jövedelemegyenlőtlenség, szegénység Demográfia Foglalkoztatási helyzet – munkanélküliség

A foglalkoztatási és szociális ellátórendszer összehangolása Uniós példák Hazai gyakorlat Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?

„…nem lehet köztársaságot teremteni ott, ahol a polgárok között nagyok a különbségek.”

Niccoló Machiavelli, 1469 - 1527

Jövedelemegyenlőtlenségek az EU-ban

Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik.

A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb.

Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia).

Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható.

Forrás: TÁRKI, 2008.

A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység trendjei Magyarországon, 1987-2007

A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1)

4,04,55,05,56,06,57,07,58,0

1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007

Forrás: Tóth, 2008.

10,0

10,5

11,0

11,5

12,0

12,5

13,0

13,5

14,0

14,5

15,0

1992 1996 2000 2003 2005 2007

Szegénységi ráta (%)

A (jövedelem) szegénység alakulása Magyarországon

1996-ig: az egyenlőtlenségek, a szegénység kiterjedtsége és mélysége is nő 1996-2003: az egyenlőtlenségek és a szegénység mélysége tovább nő, a

szegénység kiterjedtsége azonban már nem 2003-2007: az egyenlőtlenségek és 2005-től a szegénység mélysége is csökken A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói:

a háztartásfő iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete, etnikuma (cigányság) és

a háztartás összetétele 3 vagy több gyerek egyedülálló szülő

Forrás: Gábos, 2008.

Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban, 2006.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

isced 0_2 - férfi isced3_4 - férfi isced5_6 - férfi isced 0_2 - nő isced3_4 - nő isced5_6 - nő

EU 10 új tagállam Magyarország

férfi nő

EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet.

Előrejelzések

2010 2020 2050Népességszám (millió fő) 9,7 9,4 8,0

0-19 évesek aránya, % 21,1 20,2 18,9

20-64 évesek aránya, % 63,3 61,3 54,9

65-X évesek aránya, % 15,6 18,5 26,2

Az idősek száma és aránya növekszikAz idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak!

A munkaképes korúak száma jelentősen csökkenA munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz.

A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 közöttközött. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.)

Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családbanAz egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok Emelkedik az egyszülős családok arányaaránya.

A lakónépesség számának változása a kistérségekben, 2001-2021

Lakónépesség változása2001-2021 (%)

Növekvő, stagnáló (54)Mérsékelten csökkenő (57)Erősen csökkenő (57)

A foglalkoztatottak lakónépességhez viszonyított aránya 2001

Foglalkoztatottak aránya 200130% alatt30-40%40-50%50-60%60% felett

Készítette: Bihari Zsuzsanna, MTA RKK TKO

1. Alacsony iskolázottságú, szegény társadalmi rétegek fokozódó leszakadása. Válságtünetek:

- foglalkoztatási lemaradás (lásd következő dia) - az iskolázatlanság újratermelődése

- várható élettartam: növekvő egyenlőtlenségek 2. Az iskola szerepe / a társadalom alsó 20-25 %-a - alapkészségek hiánya - szélsőséges egyenlőtlenségek - szélsőséges iskolai szegregáció

3. A szegregáció hozzájárul a hátrányok újraterme-lődéséhez

Leszakadó társadalmi rétegek

Forrás: Kertesi, 2009.

Diploma

Középfok

8 osztály

0-7 osztály

48464442

1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002

4038363432

Országos

Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006)

Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror-szágon iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok)

év

A szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások szervezeti kapcsolatainak átalakítása az EU egyes országaiban I. Az Európai Únió számos országában az elmúlt években jelentős és radikális reformokat

hajtottak végre a meglévő szociális, illetve foglalkoztatási ellátó rendszerek átalakítása érdekében.

A gazdaság nem megfelelő versenyképessége miatt (is) tartósan magas munkanélküliségi/inaktivitási ráta alakult ki, a korábbi foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban ennek korriglására alkalmatlannak bizonyultak.

Jelentős társadalmi és intézményi feszültségek alakultak ki a szociális és foglalkoztatási eszközök határmezsgyéjén élők tömeges és tartós jelenléte miatt, az intézmények diszfunkcionális működése nem nyújtott kielégítő perspektívát a kialakult helyzet megváltoztatására.

A gazdaság versenyképességének növelése és a társadalmi feszültségek (és passzív kiadások) csökkentése érdekében teret nyert a „munkát segély helyett” politikák létjogosultsága, az inaktívvá válás lehető megelőzése, visszafordítása. Lásd „Út a munkába” program.

Széles körben elterjedt az a felismerés – látván a kialakult intézmények, eszközök hatékonyságának elégtelenségét -, hogy az eddigi korrekciós támogatási rendszerek túlbonyolítottak, összehangolatlanok, nem elég célirányosak, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel, sokszor elvész maga a problémamegoldás, az ügyfél a pénzbeli transzferek és a jóléti szolgáltatások hálójában, vagy éppen el sem jut ezekhez az eszközökhöz. Lásd a szociális és foglalkoztatási rendszer integrációja.

(régi) Új utak és gyakorlatok

Dán rugalmas-biztonsági modell, az átmenetek biztonsága: rugalmas munkaerőpiac, aktív munkaerőpiaci politika, bőkezű szoc. ellátórendszer, az aktivitás elvárása és ösztönzése, népfőiskolák

Francia „terápia helyett prevenció”: az AFSZ „aktív” lépései, ügyfelek megszólításának kötelezettsége, új típusú felmérés (swot típusú) személyre szabott cselekvési terv (korábbi RMI- minimális beilleszkedési támogatás)

Angol kategorizálási rendszer (Profiling), Job Centre Plus irodák, gyakori visszahívás, foglalkoztathatóság és motivációs szint koordinátarendszerében kategorizált ügyfél, eltérő rizikófaktorú csoportok, aktív eszközök 6 hónap után, sikerdíj a tartósan munkában maradók esetében, teljesítménymutatók a JCP-nál, munkáltatói kapcsolattartó

Német bon rendszer az állami, piaci és nonprofit szektor „versenyeztetésére” az elhelyezés és tartós munkahelymegtartásért

Osztrák „szociálökonómiai üzemek” a foglalkoztathatóság munkavégzés közbeni fejlesztésére (tranzitfoglalkoztatás)

…………………………… és atipikus foglalkoztatási formák

A szociális ügyek az EU-s terminológiában a foglalkoztatással kapcsolódnak össze (alapvetően gazdasági célú unió)

- a foglalkoztatás, gazdasági aktivitás előmozdítása elsődleges - együttműködés a foglalkoztatáspolitikával, integráció a

munkaüggyel,

Hosszú távú építkezés, a beruházás (megtérülés) szempontjainak felismerése és elfogadtatása (a forrástervezés és felhasználás tudatossága)

- stratégiai tervezés minden szinten (országos, regionális, helyi), teljes körűen (helyzet – cél – eszköz)

- számszerűsített teljesítmény- illetve eredménymutatók mérése - fenntarthatóság (jogszabályi környezet, finanszírozhatóság)

A támogatások elsősorban az aktív korú A támogatások elsősorban az aktív korú emberek foglalkoztatását célozzák!emberek foglalkoztatását célozzák!

EU-s fejlesztések- Új megközelítés a szociálpolitikában!

A munkaügyi és szociális szolgáltatások együttműködésének gátjai Magyarországon

Eltérően szervezett rendszerek Felülről vezéreltek, az ellátások és

szolgáltatások tervezése nem az egyéni, területi szükségletek alapján történik,

A szükségleteket és igényeket nem párosítják – rugalmatlanok a szolgáltatások,

Eltérő hagyományok, Eltérő tudások, ismeretek, módszerek, gyakran

elavultak is, Tömegesség képzete – nem személyorientált

Gátak a munkaügyi Gátak a munkaügyi intézményrendszerbenintézményrendszerben

Hatósági feladatok és szolgáltatás egyszerre vannak jelen a rendszerben,

Módszerei, gyakorlatai a motivált álláskeresőkre adekvátak,

az aktív foglalkoztatásból kikerülők számára szerveződött: álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik

18/2005(X.188.) FMM rendelet 2. § 2. bek., 4. § 1. bek.: aktív munkahelykeresőnek az tekinthető aki 30 napon belül képes,  és kész munkába állni. Aki erre nem képes, vagy elveszti ezen képességét, azt törölni kell a nyilvántartásból!

Gátak a munkaügyi Gátak a munkaügyi intézményrendszerbenintézményrendszerben az inaktív, a munkaerőpiactól tartósan kiszorult emberekkel

gyakran semmilyen kapcsolata sincs. Ha van, akkor eszközei nincsenek.

a munkanélküliek jelentős rétegei meg sem jelennek a regisztráltak körében, vagy egy év után elveszítik jogosultságukat, a továbbiakban róluk a hálózat egyáltalán nem gondoskodik, a munkaerőpiac számára széles tömegek tűnnek így el.

fontos különbség a szociális ellátórendszerrel szemben: azonosan szabályozott, egységes nyilvántartások

Gátak a szociális szolgáltatásokbanGátak a szociális szolgáltatásokban

A szolgáltatások és ellátások nem szükséglet -specifikusak, szűkmarkúak, ugyanakkor pazarlók A szolgáltatások kevésbé a rászorulók szükségleteitől/ igényeitől,

hanem a szolgáltatók lehetőségeitől függnek. Szűkös szolgáltatáskínálat, rossz hozzáférési esélyek,

Intézményrendszere rendkívül heterogén, egyidejűleg van jelen diverzifikáltság és a központosítás iránti igény nincs egységes nyilvántartási rendszer, kiépítettség, felszereltség, szakmai felkészültség eltérő, szolgáltatások egymást erősítő funkciója hiányzik, „elkallódnak” azok, akik leginkább rászorulnak a célzott és

összehangolt segítésre. Nincs együttműködés a szolgáltatások között Szűk körű, eseti az „intézményi szintű” deklarált együttműködés

is, Módszerbeli eltérések, definíciós problémák, Társadalmi integráció igénye, munkaerő-piaci integráció nélkül.

Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?(ami az eddigi vitákból, gyakorlatokból tudható…) Sem a probléma sem a kezelési mód nem újkeletű (évszázadok óta mindig visszatér,

az eszközrendszere is nagyon hasonló: szankció, kényszermunka, moralizálás, egyéni felelősség hangsúlyozása a gazdasági problémák megoldása helyett

Mindig az egyéni felelősség hangsúlyozása Meghatározott politikai helyzetben kerül újra elő, része a mindenkori kormány

játszmáinak A munkaerőpiac működésének hibájából, és az ezt rosszul kezelő társadlami,

politikai stratégiákból adódik A munkanélküliséget soha nem sikerül megoldani erőszakos eszközökkel Mértékét csak politikai szintéren meghozott gazdasági döntések tudják hatékonyan

befolyásolni Kizárólag komplexen kezelhető gazdasági, pénzügyi és bérpolitikai kérdés Ezen korszakokban a munkahelyek jobban hiányoznak, mint a munkavállalói

hajlandóság A munkaerő-piaci és a jóléti intézményrendszer, ill. támogatások túlterhelődnek a

megoldatlan gazdasági problémák miatt; valamint az erejüket, kompetenciájukat meghaladja a kötelező cselekvés kényszere

Forrás: Csoba, 2009.

Az 1780. évi párját ritkítóan nagy szárazság idején a szegénység a mezőváros akkori földesurához fordult kölcsöngabonáért. Kállay - a hagyomány szerint - csak azzal a feltétellel volt hajlandó kenyeret adni a szorult helyzetbe került lakosságnak, ha az a kamat fejében dombot emel, s a tetejére kilátót ácsol számára. A jobbágyősök keze munkájával így épült fel a kilátó, s keletkezett" …a talicskával, mosóteknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel" összehordott 12 méter magas halom.

Inségdomb - Nagykálló

Köszönöm a figyelmüket!