SZTE

SÁGVÁRI ENDRE

GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

OM 029635

Szervezeti és Működési Szabályzat

(SZMSZ)

Érvényes:

2010. január 29-étől

TARTALOMJEGYZÉK

Téma Oldal

BEVEZETÉS 5

I. RÉSZ

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI 11

II: RÉSZ

A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE

I. FEJEZET

Az intézmény vezetője 15

II. FEJEZET

Az igazgatóhelyettesek 15

III. FEJEZET

Az iskolavezetőség 16

IV. FEJEZET

A nevelőtestület 17

V. FEJEZET

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 21

VI. FEJEZET

Szülői Közösség 23

VII. FEJEZET

Tájékoztatás a szülők, tanulók részére 24

III. RÉSZ

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA 25

IV. RÉSZ

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

VIII. FEJEZET

A működés rendje 27

IX. FEJEZET

.. Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái 27

X. FEJEZET

Felvétel 29

XI. FEJEZET

Gyakorlati tanárképzés 31

XII. FEJEZET

A létesítmények és helyiségek használati rendje 31

XIII. FEJEZET

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 33

3

XIV. FEJEZET

Iskolai könyvtár 34

XV. FEJEZET

Iskolai sportkör, DSE; a mindennapi testedzés lehetősége 35

XVI. FEJEZET

A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-,

ill. csoportfoglalkozások 37

XVII. FEJEZET

Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelességek 38

XVIII. FEJEZET

A reklámtevékenység szabályai 39

XIX. FEJEZET

Ünnepélyek, megemlékezések rendje; a hagyományápolással

kapcsolatos feladatok 39

XX. FEJEZET

Mulasztások engedélyezése, igazolása 40

XXI. FEJEZET

Az iskola és a tanítási órák látogatása 42

XXII. FEJEZET

Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák 43

XXIII. FEJEZET

Tanügyi nyilvántartások kezelése 44

XXIV. FEJEZET

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 45

XXV. FEJEZET

A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendje 46

XXVI. FEJEZET

Tankönyvrendelés szabályai az iskolában 47

XXVII. FEJEZET

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 50

XXVIII. FEJEZET

A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje 51

XXIX. FEJEZET

Diákönkormányzat 51

XXX. FEJEZET

Pedagógus továbbképzés 53

XXXI. FEJEZET

A pedagógus munka elismerése 54

XXXII. FEJEZET

A tanulók jutalmazása, fegyelmezése, díjazása 55

XXXIII. FEJEZET

Védő-óvó előírások 57

XXXIV. FEJEZET

Rendkívüli események esetén szükséges teendők 59

XXXV. FEJEZET

A szelektív hulladékgyűjtés rendje 60

4

MELLÉKLETEK

Az iskola szervezeti felépítése 62

Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása 63

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 68

Záradék, legitimációs záradék 72

5

BEVEZETÉS

Ktv. 40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) határozza meg.

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola feladata az alapító okiratban meghatározott

nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban

meghatározottaknak megfelelően.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40. § (2) bekezdésébe

foglalt felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.)

Kormányrendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.)

MKM rendelet előírásai alapján az iskola vezetője szervezeti és működési szabályzatban

(SZMSZ) határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéséket.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzat érvényességének tekintetében a Kt. 40. § (2)

bekezdése az irányadó, miszerint az iskolaszéket egyetértési, a szülői szervezetet véleményezési

jog illeti meg, valamint a nevelőtestület fogadja el. Az egyetértési jog gyakorlásának

lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Kt. 40. § (3) bekezdése

alapján az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse

az iskola igazgatója.

JOGSZABÁLYOK:

1. A közoktatást érintő alapvető jogforrások:

1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989.

november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről;

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról;

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya;

1952. évi IV. törvény a házasságról. A családról és a gyámságról;

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről;

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről;

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról;

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről;

a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény;

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól;

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről;

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről;

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről;

6

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről;

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről;

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról.

2. A közoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó jogforrások:

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;

20/1997. (II. 13.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény

végrehajtásáról;

32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének

irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról;

243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról;

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról;

138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben;

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról;

277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről;

217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről;

37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről;

3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és

minőségfejlesztéséről;

193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről;

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári

védelem ágazati feladatairól.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA:

Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló

dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a

vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére,

valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzat az

érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb

három évenként felül kell vizsgálni.

7

AZ ISKOLA SZABÁLYZATAI, DOKUMENTUMAI:

Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező

felülvizsgálat Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség

(megjegyzés)

Alapító okirat

Közoktatási törvény

1992. évi XXXVIII.

törvény az

államháztartásról 88.§

217/1998. Korm.

rendelet

Jogszabályi előírás

szerint, illetve

módosítási

kezdeményezés

alapján

fenntartó

Bejelentési kötelezettség

(törzskönyvi nyilvántartást

vezető szervnél, illetve,

jegyzőnél, főjegyzőnél)

SZMSZ

SZMSZ-ben

részletezve

Jogszabályi

előírás szerint,

illetve módosítási

kezdeményezés

alapján

(nyilvánosságra

kell hozni)

Nevelő-

testület

Fenntartó

Iskolaszék,

diákönkormányzat a

11/1994. rendelet 5.§-ban

meghatározott kérdésekben

Jegyzőkönyvek!

Házirend

Közoktatási törvény

40.§ (7.8.9.),

102.§, 103.§

11/1994. MKM

rendelet

Jogszabályi előírás

szerint, illetve

módosítási

kezdeményezés

alapján

(nyilvánosságra

kell hozni)

Nevelő-

testület

Fenntartó

Iskolaszék,

diákönkormányzat a

11/1994. rendelet 6.§-ban

meghatározott kérdésekben

Jegyzőkönyvek!

Nevelési/peda-

gógiai program

(Helyi tanterv,

egészségnevelé

si és

környezeti

nevelési

program)

Közoktatási törvény

44-51.§, 102.§, 103.§

Érvényesség

lejártakor, illetve

jogszabályi előírás

szerint, vagy

módosítási

kezdeményezés

alapján

(nyilvánosságra

kell hozni)

Nevelő-

testület

Fenntartó

(szakértői

vélemény

kell)

Kötelező az iskolaszék (Kt.

61.§) véleményét

beszerezni.

Jegyzőkönyvek!

Minőségirányít

ási program

Közoktatási törvény

40.§, 102.§, 103.§,

3/2002. (II.15.)OM

rendelet a közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéséről

Jogszabályi előírás

szerint, illetve

módosítási

kezdeményezés

alapján

(nyilvánosságra

kell hozni)

Alkalma-

zotti

közösség

Fenntartó

Kötelező az iskolaszék

véleményét beszerezni

Jegyzőkönyvek! (évente

értékelést kell készíteni,

megküldeni a fenntartónak)

Továbbképzési

277/1997. Korm.

5 évente (2008)

Nevelő-

Közalkalmazotti tanács

8

program rendelet testület véleményének beszerzése

kötelező

Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező

felülvizsgálat Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség

(megjegyzés)

Beiskolázási

terv

277/1997. Korm.

rendelet

Évente, március

15-ig

Intézmény-

vezető

Közalkalmazotti tanács

véleményének beszerzése

kötelező.

Az intézmény

éves

munkaterve

11/1994.MKM

rendelet 2.§

(+fenntartói előírások)

Évente

Nevelő-

testület

(Kt. 57.§

(d)

Iskolaszék, szülői közösség,

DÖK, gyakorlati képzés

szervezőjének véleménye.

Jegyzőkönyvek!

Munkatervi

beszámoló fenntartó Évente

Nevelő-

testület

(Kt. 57. §

(d)

fenntartó

Jegyzőkönyv az

elfogadásról.

Munkaköri

leírások

Jogi előírás nincs, a

Munka

Törvénykönyve

alapján ajánlott

Feladatváltozás

esetén

Intézmény-

vezető

Átvételét a közalkalmazott

nem tagadhatja meg, de

jogvitát kezdeményezhet.

Munkavédelmi

szabályzat

1993. évi XCIII.

törvény a

munkavédelemről

72.§

44/2007. OKM

rendelet

Feltételek

változása esetén

Intézmény-

vezető

Megismertetése a

dolgozókkal, tanulókkal

kötelező.

A oktatásról jegyzőkönyv

kell.

Tűzvédelmi

szabályzat

1996. évi XXXI.

törvény a tűz elleni

védekezésről.... 19.§

44/2007. OKM

rendelet

Feltételek

változása esetén

(tűzriadó)

Intézmény-

vezető

Megismertetése a

dolgozókkal (tanulókkal)

kötelező. (munkábaálláskor)

Oktatásról jegyzőkönyv

kell.

Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező

felülvizsgálat Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség

(megjegyzés)

Tanügyi

nyilvántartások

11/1994 (VI. 8.)

MKM rendelet 4.

melléklet

Intézmény-

vezető

Esélyegyenlő-

ségi terv

2003. évi CXXV.

törvény az egyenlő

bánásmódról és az

esélyegyenlőség

előmozdításáról

Intézmény-

vezető

Az ötven főnél többet

foglalkoztató költségvetési

szerveknek kötelező

Eszközjegyzék 11/1994 (VI. 8.)

MKM rendelet 54.§,

Intézmény-

vezető,

9

7. számú melléklet fenntartó

Dohányzási

„szabályzat”

(munkáltatói

intézkedés)

1999. évi XLII.

törvény a

nemdohányzók

védelméről 4.§

Vagy SZMSZ-ben,

házirendben

Intézmény-

vezető

Megismerését aláírással kell

igazolni.

Iratkezelési

szabályzat

11/1994 (VI. 8.)

MKM rendelet 4.

melléklet

217/1998. (XII. 30.)

Korm. rendelet 145.§

193/2005. (IX. 22.)

Korm. rendelet

Feltételek

változása esetén

Intézmény-

vezető

Megismerését aláírással kell

igazolni.

Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező

felülvizsgálat Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség

(megjegyzés)

Megjegyzés: a Leltározási szabályzat és a Selejtezési szabályzat a Fenntartónál (Szegedi

Tudományegyetem (SZTE)) áll rendelkezésre.

AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI

1. Pedagógiai program, Minőségfejlesztési Program

Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első

szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A

tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletekről készült jegyzőkönyv valamint

az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár

nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók, illetve az iskola honlapján

megtekinthetők.

2. Házirend

A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja a

beiratkozás alkalmával. A házirend megtalálható az iskola honlapján, kivonata

pedig a tantermekben. A házirend legfontosabb – változott – pontjaira külön fel

kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten és osztályfőnöki órán.

3. Környezet- és egészségnevelési Program

A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt

helyben olvasható, illetve az iskola honlapján megtekinthető. Megvalósításának

aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza.

10

4. Ügyeleti rend

Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az igazgatóhelyettesi irodában kerül

kifüggesztésre.

5. Az iskola éves munkaterve

A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök

ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első

osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a

honlapon kerül elhelyezésre.

11

I. RÉSZ

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPADATAI

Az iskola neve: Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló

Általános Iskola

Az iskola rövidített neve: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

Az iskola címe: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5.

Az iskola levelezési címe: 6701 Szeged, Pf. 444

Az iskola székhelye: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5. (helyrajzi szám:

3511)

Az iskola telephelye(i): -

Az iskola tagintézménye(i): -

Az iskola OM azonosítója: 029635

Elérhetőségek:

Telefon: 06-62-544-348

Fax: 06-62-544-349

E-mail: iskola@sgyak.u-szeged.hu

Honlap: www.sgyak.u-szeged.hu

Alapító okirat kelte: 2009. december 21.

Alapító és fenntartó: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), 6720 Szeged,

Dugonics tér 13.

Irányító szerve: Szegedi Tudományegyetem Szenátusa, 6720 Szeged,

Dugonics tér 13.

Az iskola működési köre: Szeged város közigazgatási területe

Az intézmény típusa: közoktatási intézmény, közszolgáltató költségvetési szerv –

közintézet szervezeti egysége

Közfeladata: alapfokú nevelés, oktatás (TEÁOR-8520 Alapfokú oktatás)

12

Alaptevékenysége:

Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése

8520 Alapfokú oktatás

Nappali rendszerű, általános műveltséget

megalapozó oktatás

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai

tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

(1-4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai

tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

(5-8. évfolyam)

855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi

otthoni nevelése

855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános

iskolai tanulószobai nevelése

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása

910121 Könyvtári állomány gyarapítása,

nyilvántartása

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatának figyelembe vételével a sajátos nevelési igény

típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek)

biztosítása (megléte) mellett, az iskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a közoktatásról

szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja, illetve a Sajátos nevelési igényű

gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet szerinti

besorolással:

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető

tartós és súlyos rendellenességével küzdő:

- mozgáskorlátozott, mozgásukban akadályozott tanulók;

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő:

- beszédfogyatékos tanulók,

- pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban

akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók.

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesülnek, az

intézmény sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai

programjában szabályozott módon.

13

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető

tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, továbbá a beilleszkedési, magatartási, tanulási

nehézségekkel küzdő gyermekek (BTMN) fejlesztőpedagógiai foglalkozásban részesülnek, az

intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusok irányításával, a sajátos nevelési igényű tanulók

foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai programban szabályozott módon.

Kiegészítő tevékenysége: -

Pedagógusok száma: 54

Egyéb munkakörben dolgozók: 7 fő

Évfolyamok száma: 8

Tanulócsoportok száma: 24

Maximális tanulólétszám: 650 fő

Az intézmény gazdálkodása: a közoktatási feladatok forrása a felsőoktatási intézmény

közoktatási intézménye részére a költségvetésben

elkülönített forrás

ÁFA alanyiság: az iskola nem tartozik az ÁFA körébe

Az iskola körbélyegzője: a Magyar Köztársaság címere, körben „SZTE Ságvári

Endre Gyakorló Általános Iskola Boldogasszony sgt. 3-5.

Szeged” felirattal.

Lenyomat:

P. h. P.h. P. h. P. h.

Az iskola (hosszú) bélyegzője: „SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, 6722

Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5., Tel.: (62) 544-348”

felirattal

Lenyomat:

P. h. P. h. P. h. P. h.

14

Használatukra jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző,

iskolatitkár.

Az iskola képviseletére jogosult: igazgató, igazgatóhelyettesek, az igazgató által írásban

megbízott pedagógus.

15

II. RÉSZ

A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE

I. FEJEZET

Az intézmény vezetője

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a

gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár közreműködésével látja el.

Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra

vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a

közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe

utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása;

a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása;

a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés;

kiadmányozás.

A hatáskörök átruházása az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában foglaltak szerint történik.

II. FEJEZET

Az igazgatóhelyettesek

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató

irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

Részletes feladatukat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Vezetői

megbeszéléseken rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, ismertetik a következő időszakra

vonatkozó terveiket. Rendkívüli eseményekről, hivatalos személyek látogatásáról az igazgatót

soron kívül tájékoztatják.

16

A nevelési és gazdasági igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban foglaltak szerint osztja meg a

feladatokat. (Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ mellékletét képezi.)

Külön munkaköri leírás szabályozza a gazdasági ügyintéző feladatkörét.

III. FEJEZET

Az iskolavezetőség

Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete.

A szakmai vezetőség tagjai:

az igazgató;

az igazgatóhelyettesek;

a munkaközösség-vezetők;

a diákmozgalmat segítő pedagógus;

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik Az ülések

összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendtől függően – tanácskozási joggal – részt

vehet az iskolai érdekképviseleti szerv(ek) vezetője/vezetői.

Operatív vezetési ügyekben az igazgatóhelyettesek, a gazdasági ügyintéző hetente tájékoztatják

az igazgatót.

A vezetők helyettesítésének rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kérdések, valamint a

gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a nevelési

igazgatóhelyettes helyettesíti. Ő gyakorolja az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató

kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább

kéthetes, folyamatos távollét.) Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését

a gazdasági ügyek intézésével megbízott igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző látja el.

Mindhárom vezető munkaidő utáni távolléte esetén az igazgató megbízása alapján az a személy

helyettesít, aki az intézmény működését ez idő alatt zavartalanul biztosítja (foglalkozást tartó

pedagógus, portás, gazdasági ügyintéző, illetve iskolatitkár).

A gazdasági ügyintézőt távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti.

17

Feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések

A munkaközösségek vezetői az éves munkáról írásbeli beszámolót készítenek. Az igazgató ezek

alapján készíti el a tanév végi értékelő beszámolóját, amelynek egy példányát eljuttatja a

fenntartóhoz.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a DÖK-öt irányító pedagógus nevelőtestületi

értekezleteken szóban, a tanév végén írásban számol be végzett munkájáról.

IV. FEJEZET

A nevelőtestület

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Ktv. 56. § szerint:

(1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és

oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Az iskola nevelőtestülete szakmai munkaközösségekben dolgozik. A munkaközösség vezetőit

évente egyszer (a tanév megkezdésekor) tisztségükben saját munkaközösségük megerősíti, illetve

a közösségek tagjaik kezdeményezésére új vezetőt választhatnak. A munkaközösség vezetőjét a

munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek

vezetői tagjai az iskolai vezetőségnek.

A szakmai munkaközösség feladatai:

szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskolát;

részt vesznek oktató-nevelő munka belső fejlesztésében;

a szakterületükön belül az egységes követelményrendszer kialakítására törekednek;

kialakítják ellenőrzésének, értékelésének módszereit, meghatározzák a dolgozatok

számát, a szóbeli és írásbeli ellenőrzés mennyiségét, összehangolják értékelési

rendszerüket;

javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére;

segítik a pályakezdőket;

segítséget nyújtanak a tanárok önképzéséhez;

segítik az 1, illetve az 5 éves továbbképzési terv elkészítését;

tudásszintfelmérést kezdeményeznek;

megbeszélik a tankönyvválasztást;

mindent megtesznek az egységes normák kialakításáért;

döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák.

18

(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus – munkakört

betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-

oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más

jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Ktv. 57. § szerint:

(1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;

b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadása;

e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

f) a házirend elfogadása;

g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;

i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési

programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a

tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt

a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési

szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő

kereset benyújtásáról;

19

(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból –

meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek

gyakorlását átruházhatja (lásd ott!) a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által

meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület

megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai

program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

(5) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (1) bekezdés g)-h)

pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

R. 29. § szerint:

(1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai

diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a

nevelőtestület dönt.

Értekezletek rendje

A tanévnyitó, a félévi értékelő és a tanévzáró értekezlet megtartása minden évben kötelező. Az

iskola működését meghatározó, az azt módosító ügyekben kerül sor az évközi értekezletekre.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 75%-a jelen van. Az a

határozat válik döntéssé, mely a jelenlévőktől 50% + 1 szavazatot kapott. A nevelőtestület

döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza.

(2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

(3) A nevelőtestület véleményét – a közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározottak

mellett – ki kell kérni:

a) nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló

pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,

b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában

c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához

R. 30. § (3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén

a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

20

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási

rendelet alapján a munkaközösségre ruházza:

a második idegen nyelv megválasztásához kapcsolódó javaslatok kidolgozását az igazgató

számára (nyelvi munkaközösség);

a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztályozó értekezleteken (tanítók, tanárok);

diák- önkormányzati döntési jogkörbe tartozó kérdésekben vélemény kialakítását

(osztályfőnöki munkaközösség);

a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásainak megállapításával kapcsolatos

előzetes véleménynyilvánítását (szakmai munkaközösségek);

a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásának véleményezését, a jelentkezők

kiválasztásában történő segítség nyújtását (szakmai munkaközösségek);

a szak- és módszertani tanszékekkel való kapcsolat tartását (szakmai munkaközösségek);

„Ságvári-napi” versenyek szervezését (osztályfőnöki munkaközösség);

szaktárgyi versenyek ütemezését, szervezését, ezzel kapcsolatosan a tanulók

tájékoztatását (dolgozatok javítását) (szakmai munkaközösségek);

„BÁBEL” Idegennyelvi Szövegértési és Nyelvhasználati Verseny szervezését (nyelvi

munkaközösségek);

iskolaérettségi vizsgálat alapján a leendő első osztályosok felvételi kérelmének

javaslattételét (alsós munkaközösség);

a tanév során esedékes ünnepélyek szervezéséért felelős pedagógusok kijelölését (az

ünnepély szervezését vállaló munkaközösség);

a tanulói tankönyvrendelés ügyeinek intézését tankönyvek kiválasztását (osztályfőnöki

munkaközösség, szakmai munkaközösségek);

a tanulói teljesítmények félévi, év végi elbírálása (magatartás, szorgalom) jegyek,

nevelőtestületi dicséret, osztályozó vizsgára bocsátás (iskolai szintű kitüntetések,

elismerések odaítélését nem ruházza át) (az osztályban tanító tanárok, közössége

(osztályozó konferencia.

A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a

nevelőtestületnek. Az átruházott feladatok teljesítéséről a teljesítés utáni első közös értekezleten

számolnak be.

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül:

a tanulókat érintő ügyekben;

az iskola működését megváltoztató, azt módosító intézkedések, döntések meghozatalakor;

a tanévzáró értekezleten.

21

Célfeladatra alakuló csoportok

Az iskolában állandó és (szükség szerint) ideiglenes célfeladatra alakuló csoportok működnek,

melyek tagjai az iskola nevelőtestületéből kerülnek ki. Az iskolában működő állandó, célfeladatra

alakult csoportok a következők:

Minőségfejlesztési csoport;

Kompetenciamérés csoport;

Önértékelő csoport (Comenius);

Pályázatfigyelő csoport.

Néhány példa az iskolában működő ideiglenes, célfeladatra alakult csoportra:

Pedagógiai Programot felülvizsgáló csoport;

Házirendet felülvizsgáló csoport;

Szervezeti és Működési Szabályzatot felülvizsgáló csoport.

Az iskolán belüli szakmai munkaközösségek kapcsolattartása elsősorban a munkaközösség-

vezetők értekezleteinek formájában történik. Ezek az értekezletek (kivételes alkalmaktól

eltekintve) minden héten csütörtökön kerülnek megtartásra. Az értekezleten elhangzottakról a

munkaközösség-vezetők tájékoztatják munkaközösségük tagjait.

V. FEJEZET

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon túl kiterjed a tanórán kívüli

foglalkozásokra is.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az

igazgató felelős.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az igazgató határozza meg.

Minden félév elején az igazgató elkészíti és nyilvánosságra hozza az ellenőrzési tervet.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:

az igazgató;

az igazgatóhelyettesek;

a munkaközösség-vezetők.

22

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül

ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az

igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri

leírásuk alapján) következően saját területükön végzik.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyuk

tanításával és annak adminisztrációjával összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról

rendszeresen tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgató-helyettest.

Az ellenőrzés módszerei:

tanórán, tanórán kívüli foglalkozások látogatása;

az írásos dokumentumok vizsgálata;

beszámoltatás szóban és írásban,

felmérések, eredményvizsgálatok a nevelés-oktatás területén.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munka-közösség

tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait,

eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a

szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél.

Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi

értekezlet összegezi és értékeli.

A pedagógiai munka értékelése külön dokumentumban, a pedagógus-értékelés szabályzatban

került átdolgozásra, mely az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) szerves részét képezi.

A munkaidő-nyilvántartás rendje

A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályait a 186/2006. (VIII. 31.) Kormányrendelet a

közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet módosításáról tartalmazza.

Az iskolai munkaidő-nyilvántartás – egymásnak megfeleltethető – alapdokumentumai:

jelenléti ív az iskola portáján, melyet az iskolába történő érkezéskor és az iskolából való

távozáskor minden pedagógus kitölt (óra, perc) és aláír;

osztálynaplók (haladási naplók) bejegyzései (aláírások);

kéthavonta kitöltendő teljesítmény-nyilvántartó lapok, melyet a nevelési igazgatóhelyettes

által megjelölt határidőre a nevelési igazgatóhelyettesnek át kell adni (aláírás).

A dokumentumok összevetése után történik meg a túlórák, a helyettesített órák és a

teljesítménymutatók kiszámítása. Ennek felelőse a nevelési igazgatóhelyettes.

23

VI. FEJEZET

Szülői Közösség

A Szülői Közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot.

Az iskolai Szülői Közösség választmánya az igazgató kezdeményezésére legalább félévente ülést

tart, amelyre a tagok írásbeli meghívót kapnak a napirend megjelölésével. A választmányi

értekezleten tanácskozási joggal vesz részt az igazgató (igazgatóhelyettes), a Diákönkormányzat

vezetője, valamint a gyermekvédelmi felelős. A napirendet az igazgató terjeszti elő. Az igazgató

évente egyszer tájékoztatót tart a Szülői Közösség számára.

A választmány üléseiről a napirend jellegétől függően írásbeli feljegyzés készül. A választmányt

tájékoztatni kell azokról a döntésekről, melyeket a nevelőtestület az iskolai és családi nevelés

közös feladatairól, az iskola egészét érintő programokról hozott.

A tanév kezdetén (általában szeptember 20-ig) osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az

érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők

tájékoztatásán túlmenően megválasztják az osztály szülői közösségének képviselőit

(osztályonként 2 fő). A megválasztott képviselők alkotják az iskola Szülői Közösség

választmányát, mely saját hatáskörében nyílt szavazással elnököt választ.

Az osztály szülői közössége legalább félévenként szülői értekezletet tart, ahol az osztályfőnök

vezetésével elemzik a tanulói közösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és a családi nevelés

összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól –

különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és a szülői közösség képviselői

rendszeresen együttműködnek az elfogadott programok, a szülők által vállalt feladatok

szervezésében.

A szülők maguk is kezdeményezhetik az osztály szülői értekezlet összehívását, melyre, ha az

intézmény működését érintő ügyekről van szó, az igazgató jelenlétében kerül sor.

Az igazgató által összehívott rendkívüli szülői értekezleten jelen van az osztályfőnök.

További jogok

A szülők félévente 1 alkalommal (az éves munkatervben meghatározottak alapján)

fogadóórán tájékozódhatnak gyermekük előrehaladásáról, fejlődéséről. December 15. és

május 1. határidővel írásbeli értesítést kap az a szülő, akinek a gyermeke valamelyik

tárgyból bukásra áll.

A szaktanárok heti 1 fogadóórát jelölnek ki.

A szülő alkalomszerűen, előzetes egyeztetés alapján is kérhet találkozót a gyermekét

tanító pedagógusoktól.

Igazgatói fogadóóra: heti 1 alkalommal délelőtt, valamint az igazgató délutáni ügyeletei

alkalmával.

24

VII. FEJEZET

Tájékoztatás a szülők, tanulók részére

Májusban a leendő első osztályosok szüleinek tartott első szülői értekezleten az igazgató és a

tanítók tájékoztatják a szülőket az iskola működésének rendjéről. A dokumentumok elolvasására

az iskola könyvtárában, illetve az irodában van lehetőség. A felmerülő kérdésekről az igazgató ad

felvilágosítást fogadóórájának időpontjában. A dokumentumokban történt módosításokról az

osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. Egyéb fontos információk közlése a

tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken történik. Az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program,

Házirend) az intézmény honlapján elérhetőek.

Tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanuló joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges

értesülésekhez.

A Házirendet az osztályfőnökök minden év szeptemberében ismertetik a tanulókkal. A tanulók

rendszeres tájékoztatásának egyik fóruma a DÖK-gyűlés (működését a Házirend szabályozza),

ahol az osztályok képviselői vesznek részt, és ők informálják osztálytársaikat.

Félévente – szükség szerint – iskolagyűlést tartunk, összehívását az igazgató és/vagy a DÖK

vezetője kezdeményezheti. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diák-önkormányzat a

segítő tanár közreműködésével az iskolagyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola

igazgatójához. Az írásban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A kérdezés –

érdemi válasz módját a Házirend szabályozza.

A gyűlést a DÖK elnöke vezeti le, a tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást.

A rendszeres tájékoztatást segíti az iskolai hirdetőtábla.

A tanulók az őket érintő kérdésekben elsősorban az osztályfőnökhöz, de az iskolatitkárhoz, a

DÖK-vezető tanárhoz és előre egyeztetett időpontban az iskola igazgatójához is fordulhatnak.

A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának színtere az osztályfőnöki óra, valamint a nagyobb

közösséget érintő kérdésekben a DÖK-gyűlés. Ez ügyben a diák önkormányzati képviselők

előzetesen egyeztetnek az osztály közösségével.

Az iskola életével kapcsolatos véleményekre az osztályfőnök, illetve a DÖK-vezető tanár

reflektál, és indokolt esetben ezekről tájékoztatja a tantestület tagjait vagy az illetékeseket.

25

III. RÉSZ

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői

feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:

1. a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel (KT 34. §, 35. §,

36. §-ban meghatározottak szerint);

2. a közoktatás keretében, társintézményi szinten óvodákkal (SZTE óvoda, Toldi u.

óvoda), általános iskolákkal és középiskolákkal (az Intézményi Minőségirányítási

Programban rögzített módon) ;

3. az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával (az alapítvány céljaiban meghatározott

oktatási-nevelési kérdésekben);

4. a gyermekjóléti szolgálattal (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítése

érdekében, valamint az ismételt igazolatlan tanulói mulasztások miatt);

5. az önkormányzat Népjóléti Irodájával az alábbiak szerint:

- a gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a szülőket a különféle

támogatási lehetőségekről, közreműködik a kérelmek elkészítésében

és továbbításában;

- az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos

helyzet esetén kezdeményezi a gyermekek ingyenes vagy

kedvezményes étkeztetését, valamint tankönyv- és tanszerellátásának

támogatását;

6. az önkormányzat jegyzőjével (a tanulóval kapcsolatos ügyekben a KT. 83. §, valamint

a tanulói balesetek esetén a 11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklet 2. pontja

szerint;

7. az önkormányzat Oktatási Irodájával tanügyigazgatási kérdésekben;

26

8. az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az alábbiak

szerint:

szakorvosi és védőnői szűrővizsgálatok az 1-8. évfolyamon;

szükség szerint szakrendelésre irányítás;

védőoltások;

pályaválasztás előtti szakvizsgálatok;

10. az iskolában folyamatosan működő HAMMIDO alapfokú művészeti iskolával és a

Fiesta Tánc Nonprofit Kft-vel; az intézmények igazgatói minden tanév elején átvizsgálják

együttműködési megállapodásukat, és elvégzik a szükséges módosításokat (bérleti díj,

tanterem- és eszközhasználat, órabeosztás);

11. az egyetem szaktanszékeivel, a szakmódszertant oktatókkal tartjuk a kapcsolatot;

12. az OH-val;

13. az iskola „ökoiskola” státuszából adódóan különböző társadalmi szervezetekkel,

elsősorban a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel (további partnereink:

Szegedi Vadaspark, KÖRLÁNC, HUMUSZ, KOKOSZ? CSERMELY? MME stb.);

14. a felnőttoktatási tevékenységet végző 2F Iskolával.

A partnerkapcsolatokat az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP) részletesen

szabályozza.

27

IV. RÉSZ

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

VIII. FEJEZET

A működés rendje

A tanév beosztása a miniszter által országosan szabályozott, az éves munkaterv tartalmazza.

Az éves munkatervet az igazgató állítja össze az elmúlt év programjaiból kiindulva. A

munkaközösségek ennek alapján készítik el a munkatervüket.

A tanév munkatervben megjelölt programjainak év közbeni módosítására csak az igazgatóval és a

nevelőtestülettel történő egyeztetés után kerülhet sor.

A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell.

Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok, melyeken legalább három órát tartottak az

osztálynak. Arra is lehetőség van, hogy a tanítási órát és napot a nevelési tervben vagy a helyi

tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, erdei iskola

keretében) teljesítsék.

Szünetek

Tanítási szünetek a szorgalmi időszakban az őszi, téli és tavaszi szünet. Ezeknek rendjét az OM

rendeletben szabályozza.

Tanítási szünet, tanítás nélküli munkanapok alkalmával az iskola – ha erre igény van –

felügyeletet biztosít a gyermekek számára. Az igazgatónak és helyetteseinek a nyári szünetben 3

alkalommal 9-12 óráig irodai ügyeletről kell gondoskodni.

IX. FEJEZET

Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái

A tanulók fogadása, nyitva tartás

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.00 órától 21.00 óráig tart nyitva, ezalatt

folyamatosan portai ügyelet biztosított.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani.

28

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az

igazgató ad engedélyt.

A reggeli tanári ügyelet legkorábban 7.30-kor kezdődik és 8.00-ig tart.

A tanítás kezdete 8.15 óra (0. óra esetében 7.20). A tanítási órák 45 percesek, a szünetek az

utolsó óraközi szünet kivételével 15 percesek (az utolsó szünet 10 perces):

0. óra: 7.20 – 8.05

1. óra: 8.15 – 9.00

2. óra: 9.15 – 10.00

3. óra: 10.15 – 11.00

4. óra: 11.15 – 12.00

5. óra: 12.15 – 13.00

6. óra: 13.10 – 13.55

Rendhagyó alkalmak esetében rövidített órák szerint zajlik a tanítás, ekkor a tanítási órák 40, a

szünetek pedig 10 percesek (kivételt képez ez alól a 0. óra, mely 45 perces):

0. óra: 7.20 – 8.05

1. óra: 8.15 – 8.55

2. óra: 9.05 – 9.45

3. óra: 9.55 – 10.35

4. óra: 10.45 – 11.25

5. óra: 11.35 – 12.15

6. óra: 12.25 – 13.10

A tanulók udvaron tartózkodásának rendjét az iskolai Házirend határozza meg.

A folyosói és udvari tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején újra kell készíteni és félévkor

(az esetleges órarendi változások miatt) aktualizálni kell. Az ügyeleti beosztás készítésére az

igazgató és a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes minden félév elején felkéri a tantestület 2 tagját.

(Az ügyeleti beosztást az adott félév második tanítási hetének első napjára el kell készíteni.)

Fontos, hogy az ügyeletben minden pedagógusnak részt kell vennie (kivételt jelent az igazgató és

a két igazgatóhelyettes). Az alsós tanítók az osztálytermeikben és az azt megelőző

folyosószakaszon látnak el a szünetekben ügyeletet. A felsős tanárok a beosztás által

meghatározott helyen és időpontban ügyelnek. Figyelni kell az ügyeleti alkalmak egyenlő

leterheltséget biztosító eloszlására a beosztás készítésekor. Lehetőség szerint figyelembe kell

venni az egyéni kéréseket is. és azt a megfelelő helyeken – folyosókon, lépcsőházban – ki kell

függeszteni.

A tanítási idő végén a napközit nem igénylők távoznak az iskolából. Tanítási időben az iskolát a

tanuló csak rendkívüli esetben – pl. betegség - a szülőkkel való telefonos megbeszélés alapján a

megállapodás szerint hagyhatja el.

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.30 között. Az épületbe

belépő idegeneket, illetőleg látogatókat a portás az irodában telefonon bejelenti.

29

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a

beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti

rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az iskola nyitva tartási ideje alatt 8.00-tól délután 16.30-ig az igazgató vagy helyettesei közül

egy vezető az iskolában köteles tartózkodni. A reggeli tanári ügyelet kezdetétől a vezető

beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési

körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.30-kor távozó vezető

után a szervezett foglalkozásokat tartó pedagógusok rendelkeznek intézkedési jogkörrel.

X. FEJEZET

Felvétel

A tanulók beiskolázása a tankötelezettség törvényi szabályozása szerint történik.

Az iskolába történő előjegyzést személyes bejelentkezés alapján végezzük.

Túljelentkezés esetén a leendő elsősök kiscsoportos tájékozódó beszélgetésen vesznek részt az

iskola által előre meghirdetett időpontban törvényileg engedélyezett formában.

A beiskolázásra a foglalkozásokat vezető tanítók javaslatának figyelembevételével kerül sor. Az

iskolába történő felvételről az igazgató dönt.

Az első osztályokba történő beiratkozásra március hónapban kerül sor. A beíratáshoz szükséges

dokumentumok:

a gyermek születési anyakönyvi kivonata;

a diákigazolványhoz fénykép és eljárási díj;

az óvoda iskolaérettséget tanúsító igazolása.

Felvételi eljárás menete

A gyerekek beíratására a felvételről szóló kiértesítésben megjelölt időpontban van lehetőség.

Akadályoztatás esetén a szülőnek az iskolát értesíteni kell. Az értesítés elmulasztását úgy

tekintjük, hogy a gyermeket mégsem kívánják iskolánkba beíratni.

Az első osztályba történő jelentkezéskor az elbeszélgetés időpontjában külföldön tartózkodó vagy

egyéb ok miatt megjelenni nem tudó gyermekekkel történő ismerkedést más időpontban kell

megszervezni az igazgató és a leendő osztálytanító előzetes egyeztetése alapján, a szülők

tájékoztatásával.

Az első osztályba történő beíratáskor a Közoktatási Törvény értelmében a szülők nyilatkoznak a

szabadon választható tantárgyak tanulásáról.

30

Átvétel felsőbb évfolyamra

Más iskolából felsőbb évfolyamokra történő átvételről az egyéni körülmények megvizsgálása (a

jelentkező tanuló tanulmányi eredménye, magatartása, egyéb tényezők) és mérlegelése alapján az

igazgató dönt a leendő osztálytanító/osztályfőnök véleményének meghallgatása után.

A tartós külföldi tartózkodás után visszatérő gyermek tanulócsoportba történő el-, illetve

visszahelyezéséről a szülővel történő egyeztetés után az igazgató dönt. Ennek alapján javaslat

tehető a külföldön nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsga letételére, de a külföldi iskolában

szerzett bizonyítvány hiteles fordítással igazolt eredményét az iskola minden esetben elfogadja.

A tanulói jogviszony szüneteltetése, megszüntetése

A tanulói jogviszony a Közoktatási Törvényben foglalt esetekben szűnik meg.

Az osztálytanító, osztályfőnök iskolaváltoztatásra tehet javaslatot a szülőnek abban az esetben, ha

a tanuló más intézményben történő eredményesebb foglalkoztatása indokolja azt.

Kivételesen indokolt esetben a tanuló iskolaváltoztatására annak kirívóan rossz magatartása miatt

a nevelőtestülettel együtt a szülők szervezete is javaslatot tehet.

Iskolaváltoztatási szándékával a szülő az osztályfőnököt, igazgatót írásban vagy személyesen

megkeresi. Távozáskor a tanuló az irodában leadja diákigazolványát, az iskolai könyvtári

könyveket; kézhez kapja záradékolt bizonyítványát és az iskolaváltoztatásról szóló, kitöltött

nyomtatványt.

A tanulói jogviszony szünetel a szülő kérésére tartós külföldi tartózkodás alatt; a szülő megfelelő

indoklással gyermeke magántanulói státuszát kezdeményezi

A tanulói jogviszony szünetelésének ideje alatt a tanuló tankötelezettségének osztályozó vagy

különbözeti vizsgával tesz eleget.

A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei

A szülő igénye alapján minden tanuló számára biztosított a napközi otthonba való felvétel.

A következő tanévre a napközi otthonba jelentkezés a tanévbefejezéséig lehetséges. Indokolt

esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején, illetőleg a tanév közben igényeljék.

31

XI. FEJEZET

Gyakorlati tanárképzés

Az iskolában a tanév mindkét félévében ellátjuk a gyakorlati tanárképzéssel együtt járó

feladatokat, amelyben a felsőoktatási intézmények elvárásai és útmutatásai alapján elsősorban

szakvezető tanárok működnek közre.

A szakvezető tanárok megismertetik a tanárjelöltekkel az iskolai dokumentumokat, különös

tekintettel a rájuk vonatkozó fejezetekre.

A szakvezető tanárok bármely szakos hallgatót kötelesek fogadni hospitálás céljából; azokat is,

akik gyakorlati tanításukat más szakvezetőknél végzik. Csupán hospitálás céljából az iskola

minden pedagógusa köteles fogadni a hallgatókat, további óraelemzés, megbeszélés

kötelezettsége nélkül.

Óraelemzést, megbeszélést, óra-előkészítést a szakvezető tanárok csak a hozzájuk beosztott

hallgatókkal végeznek, azonban a tanárjelöltek iskolai gyakorlatát minden tekintetben támogatni

kötelesek.

A tanárjelöltnek hospitálási szándékát legkésőbb a tanítási órát megelőző óraközi szünet elejéig

jeleznie kell az órát tartó pedagógusnak.

A szakvezető tanár köteles benn tartózkodni a tanárjelölt óráján. Előzetes megbeszélés alapján

egy tanítási órát a hallgató felügyelet nélkül is megtarthat, de a szakvezetője ez idő alatt az

épületben köteles tartózkodni.

A szakvezető tanár szakmai véleménye alapján a hallgató annak betegsége, hivatalos távolléte

esetén – amennyiben a szakos helyettesítés más módon nem megoldható – egyedül is

megtarthatja a tanítási órát a mindenkori H-s felügyeletével. Erről minden esetben előre értesíteni

kell az igazgatót, igazgatóhelyettest.

A haladási naplóban a tanárjelölt beírása mellett szakvezetője is szignálja a tanítási órát.

A hallgatók kérésére a tanítási gyakorlat befejezésekor a szakvezető tanár írásbeli értékelést

készít akkor is, ha azt a delegáló intézmény hivatalosan nem kéri.

XII. FEJEZET

A létesítmények és helyiségek használati rendje

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni az

állagmegóvás szem előtt tartásával.

32

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;

az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért;

az energiafelhasználással való takarékosságért;

a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelem szabályainak a betartásáért.

A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, a

Házirendben szabályozott módon.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell. A tantermeket és

a szertárakat, valamint a könyvtárat a pedagógusok, az irodákat, a konyhát az ott dolgozók, a

tornatermet, portásfülkét, bejárati ajtókat pedig a portás zárja. Tűzvédelmi okokból a portán

valamennyi helyiség kulcsa megtalálható.

Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A könyvtár

nyitva tartása lehetővé teszi, hogy azt a tanulók és pedagógusok minden tanítási napon igénybe

vehessék. Az iskolai könyvtár olvasóterme a tanítási órákra is igénybe vehető oly módon, hogy a

könyvtárban folyó munkát ne akadályozza.

Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló írásbeli

megállapodás szerinti időben és feltételek betartásával tartózkodhatnak az épületben. A termek

bérbeadását megelőzően az érintett munkaközösség-vezetőkkel egyeztetni kell. Az igénybe

vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek

betartani az intézmény balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatba foglalt előírásait.

Az intézményben okozott kárt – amennyiben az elkövetés ténye és az elkövető személye

bizonyítható – meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök értesíti a

szülőket. A kár felmérése és a kártérítés részleteinek tisztázása a gazdasági ügyekkel foglalkozó

igazgatóhelyettes feladata.

Az intézményi tulajdonban levő eszközök használata pedagógusok által

Az iskola tulajdonát képező, névre szólóan kiadott leltári tárgyakért az iskola dolgozói anyagi

felelősséggel tartoznak.

Az épületből az intézményi tulajdont képező eszközöket kivinni csak a gazdasági

igazgatóhelyettes vagy az igazgató írásbeli engedélyével, anyagi felelősségvállalás mellett lehet.

Az intézményben lévő technikai berendezéseket, eszközöket, amelyeknek használata plusz

költséget jelent (fénymásoló, fax, irodai telefon stb.) igénybe venni elsősorban iskolai

munkavégzés céljára lehet. Az eszközök magán-, illetve egyéb célú használatához megfelelő

indoklással az igazgatóhelyettes, az igazgató engedélyét kell kérni.

33

XIII. FEJEZET

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

A rendszeresen tartott foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az osztálykeretben szervezett alkalmi

foglalkozásokról az osztálynaplóba történik bejegyzés.

Szervezeti formák:

napközis foglalkozás;

diákkör (szakkör, művészeti csoport, tehetséggondozó és versenyekre felkészítő,

valamint felzárkóztató foglalkozások);

iskolai diáksportkör (DSK), diáksport egyesület (DSE), a mindennapi testedzés

lehetősége;

tanulmányi, kulturális és sportversenyek;

önköltséges tanfolyamok (sport, művészetek);

alapfokú művészeti iskolák térítési díjas foglalkozásai (zene, tánc, képzőművészet);

tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások

(tanulmányi kirándulás, kulturális, ill. sportrendezvény, erdei iskola);

iskolai könyvtár és foglalkozásai.

A napközis foglalkozások

A napközis foglalkozásokat oly módon szervezzük meg, hogy az a szülők igénye szerint eleget

tehessen az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.

A napközik időkerete iskolánkban 1-4. évfolyamon napi 4 és fél óra.

A napközi otthon működése

Napközi otthon az alsós évfolyamokon működik. A csoportok kialakításának szem-pontja az

osztályonkénti (legalább 15 fő) vagy évfolyamonkénti működtetés.

A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A tanév befejezését követően igény szerint

június hónapban napközis tábor működik.

Osztályonként 15 főnél kevesebb jelentkező esetén, valamint tanítás nélküli munkanapon a

napközis csoportok összevonhatók.

A napközis ellátás az utolsó tanítási órát követően kezdődik és 16.30-ig tart. A szülők kérésére 17

óráig összevont ügyeletet kell szervezni.

34

Szakkörök, diákkörök

Iskolánk a hagyományoknak megfelelően természettudományos, nyelvi, művészeti, humán

tárgyakból szakköröket hirdet meg, de a tanulók érdeklődésének, irányultságának megfelelően

újak szervezése is kezdeményezhető. Szakköri foglalkozásokra a tanév megkezdése után lehet

jelentkezni.

A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői/tanulói igények, SZMK-

vélemények meghallgatása után az igazgató dönt. A foglalkozások legkésőbb október 1-jén

kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.

A foglalkozások időtartama heti 1 óra (45 perc).

A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A megbízott pedagógusok szakmailag és

pedagógiailag felelősek a foglalkozások működéséért.

XIV. FEJEZET

Az iskolai könyvtár

A gyakorlóiskolai könyvtár célja, feladata:

Iskolai könyvtárunk a gyakorlóiskolai nevelő-oktató munka információs eszköz-tára, szellemi

bázisa. A gyakorlóiskolai funkcióból, a tehetséggondozó céljából következő feladatok határozzák

meg könyvtárunk feladatait. Könyvtárunk a gyakorlóiskolai könyvtárra jellemző sajátos

eszközeivel, szervezeti és munkaformáival tevékenyen járul hozzá a Közoktatási törvény, a NAT

és műveltségterületi, a kerettanterv, a helyi PP céljainak megvalósításához. Könyvtárunk a

mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok szerint működik.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és

tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév

elején tanmenetükben tervezniük, majd a könyvtárosokkal egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtár a nevelő-oktató munka szerves részeként, szellemi bázisaként – mint

információs forrásközpont – szakszerűen fejlesztett, feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival

az alábbi feladatokat látja el:

a gyakorlóiskola nevelői, tanárjelöltjei, tanulói részére egyaránt biztosítja a neveléshez-

oktatáshoz szükséges pedagógiai és szakkönyveket, melyeket a gyűjtőköri szabályzat

alapelvei szerint gyarapít; kölcsönöz, egyéni és csoportos helyben használatot biztosít

(ld. melléklet). A könyvek beszerzése előtt a könyvtáros konzultál a

munkaközösségekkel, egyeztet a gazdasági igazgatóhelyettessel. Az anyagi források

felhasználása a munkaközösségek között részarányos kell legyen. Az új beszerzések

jegyzékét a könyvtári hirdetőtáblán a könyvtáros kifüggeszti.

35

könyvtár-pedagógiai, könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, módszertani készség- és

képességfejlesztés: az „informatika/könyvtárhasználat”, a magyar nyelv és irodalom,

valamint más szakórák (osztályfőnöki, anyanyelvi, természetismereti és egyéb), a

napközis, az egyéni és csoportos foglalkozások, a búvárkodás, a permanens önképzésre

nevelés; tanórán kívüli könyv- és könyvtárhasználatra nevelés;

központi szerepet tölt be az intézmény olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében

(ld. melléklet);

sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését;

elősegíti a kívánatos olvasási szokások kialakítását, az olvasóvá nevelést.

A tanárjelöltek, a könyvtár szakos hallgatók szakmai-módszertani segítése a könyv- és

könyvtárhasználat tanításának módszertana terén (könyv- és könyvtárhasználatra nevelés

módszertana, tantervek, tanmenetek, az ismeretszerzésre nevelés módszerei, tanulás-módszertan).

A könyvtár, a könyvtáros tanár mentálhigiénés szerepe:

tanulóifjúságunk komplex személyiségfejlesztése, készség- és képességfejlesztése,

önbizalom erősítése a könyvtár adta lehetőségek felhasználásával;

tehetséggondozás, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulók segítése (családi háttér,

betegség vagy más ok miatt lemaradtak, új tanuló stb.).

XV. FEJEZET

Iskolai diáksportkör (DSK), diáksport egyesület (DSE); a mindennapi

testedzés lehetősége

Az iskolában a testnevelésórákat a kötelező tanítási órák megszervezéséhez szükséges időkeret

terhére biztosítjuk, a helyi tanterv alapján:

Óraszámok:

5-6. évfolyamon heti 3 óra;

7-8. évfolyamon: heti 2,5 + 0,5 óra.

A tanórai foglalkozásokon a részvétel kötelező, kivéve a felmentéssel rendelkezőket. Az óra

anyagát a helyi tantervben meghatározott követelmények képezik, igazodva az iskolai

elvárásokhoz és részét képezve a továbbhaladáshoz szükséges felkészítésnek. A tanulók félévkor

és a tanév végén érdemjegyet kapnak.

A gyógytestnevelésre utalt tanulók – annak oka szerint – a városi intézmények gyógytestnevelői

által szervezett foglalkozásokat látogatják, érdemjegyükre is ott tesznek javaslatot.

A mozgásukban korlátozott (vagy mozgásukban nehézkes), illetve a beilleszkedési és

magatartásbeli problémákkal küzdő tanulóknak az iskola mozgásterapeuta végzettségű testnevelő

pedagógusa beilleszkedést segítő foglalkozásokat tart az iskolában, heti rendszerességgel.

36

Az iskolai sportkör foglalkozásait tanórán kívüli órák keretében szervezzük. Célja a tanulók

számára a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. A sportkörnek az iskola valamennyi

tanulója tagja.

A sportköri foglalkozásokon a tanulók szervezett formában, testnevelő tanári irányítással és

felügyelettel használhatják a sportlétesítményeket, sporteszközöket. A foglalkozásokon való

részvétel nem kötelező.

A foglalkozások igazodnak a tanulói igényekhez, a tanulmányi előmenetelt nem befolyásolják.

Az intézmény a sportköri foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozások

megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg a következő óraszámban:

leányok: heti 2x2 óra;

fiúk: heti 2x2 óra.

A sportköri munka és az önköltséges foglalkozások megtervezése, szervezése a tanév végén – a

tanulók között végzett előzetes tájékozódás alapján – a testnevelés munkaközösség feladata. A

munkaközösség a felmérést követően az iskolavezetéssel egyeztetve készíti el a következő évi

tervet.

A Diáksport Egyesület a tollaslabda sportágban tevékenykedőket egyesíti. A DSE ily módon

önálló jogi személy, működésére vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó

előírásait kell alkalmazni Az iskolai kötelező óra nem teljesíthető egyesületi tevékenységgel.

Az iskola a „Ságváris Nebulókért” Közalapítványon keresztül támogatja az egyesületet.

Önköltséges tanfolyamokon a részvétel fakultatív. Célja a még több mozgást igénylő tanulók

számára biztosítani szervezett foglalkozásokat, ahol igény szerint tovább fejleszthetik egyéni

képességeiket. Az itt megmutatkozó tehetségeket a testnevelők egyesületekbe irányítják tovább.

Tanulmányi, kulturális és sportversenyek

Felsorolásuk a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek a részét képezik, amelyek

meghatározzák a szervezés feladatait és felelőseit.

A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny napjára az igazgató mentesíti a

tanítási órákon való részvétel alól.

A kiemelt szaktárgyi versenyek (melyekre a felhívás az Oktatási Közlönyben jelenik meg)

nevezési díjai az iskolát terhelik. A verseny egyéb költségeihez való hozzájárulást az iskola

alapítványától kérhetik a szülők.

Az igazgató kötelessége gondoskodni arról, hogy az országos, területi vagy helyi versenyeken a

győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskola-közösség megismerje.

A tanulók kíséretéről az iskola köteles gondoskodni.

A kiemelt szaktárgyi versenyek nevezési díjai és járulékos költségei az iskolát terhelik.

37

Önköltséges sporttevékenységek, táborok

Az önköltséges foglalkozásokon való részvétel fakultatív, arra egyetlen tanuló sem kötelezhető.

Az iskolában focisuli működik a testnevelő pedagógus irányításával, elsősorban alsós tanulók

részére.

Az iskola területén nyári táborok működnek:

szabadidős nyári tábor (alsós tanulók részére), mely az iskola létesítményeit és eszközeit

használhatja, jelképes térítési díj ellenében;

2 hetes időtartamú focitábor, mely komplex szolgáltatást nyújt a jelentkezőknek.

Az iskola helyiségeit és eszközeit előzetes egyeztetés után, korlátozott mértékben használhatják a

táborok szervezői és résztvevői. Az iskolai eszközöket az iskola területéről kivinni tilos.

Az iskola tanulói minden évben képviselik intézményünket a különböző városi

tömegsportrendezvényeken, elsősorban az utcai futófesztiválokon (pl. Vivicittá-futás).

XVI. FEJEZET

A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-,

ill. csoportfoglalkozások

A tanévre tervezett ezen foglalkozásokat munkaközösségi munkatervek, a pedagógusok

szaktárgyi tanmenetei tartalmazzák. Amennyiben azok tanítási órák idejére esnek, a részvételt az

igazgató engedélyezi.

A tanulók kíséretéről, az iskolán kívül szervezett programokon felügyeletükről az osztályfőnök,

ill. a foglalkozást szervező és vezető pedagógus gondoskodik.

A tevékenység jellegétől függően a nevelőtestülettel történő megállapodás értelmében a

foglalkozások tanítási órának minősülhetnek. A Helyi tantervben foglaltak alapján a tanítási

napon szervezett művészeti, technikai kiállítások, pályaválasztási célú iskola- és üzemlátogatások

tanítási órának minősülnek.

38

XVII. FEJEZET

A vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelességek

Intézményünkben e vonatkozásban a Ktv. 41. § (1) valamint a Ktv. 4. § rendelkezései alapján a

törvényi szabályozás követendő.

Ktv. 41. §

(1) Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző

világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell megszervezni.

(2) Tiszteletben kell tartani a gyermek, a tanuló, a szülő és alkalmazott lelkiismereti és

vallásszabadságát.

(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető világnézeti

meggyőződésének megvallására, megtagadására.

(4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti

meggyőződése miatt.

Ktv. 4. §

(2) Az intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem.

(3) A tananyagban biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának

tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.

(4) Az intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, ill. a tanuló az egyházi jogi személy

által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt.

Az iskolában a tanév elején a hitoktatást az egyházak kezdeményezésére, azokkal együttműködve

szervezzük meg. A helyiségeket és egyéb szükséges tárgyi feltételeket az iskola biztosítja.

A hit- és vallásoktatás alkalmazkodik a kötelező tanórák rendjéhez. Szülői kérésre többnyire az

utolsó tanítási órát követi.

A foglalkozások megtartása, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások

ellenőrzése az egyházi személy feladata.

39

XVIII. FEJEZET

A reklámtevékenység szabályai

Ktv. 122. § ”… az óvodában, általános iskolában …Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a

reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel,

… illetve kulturális tevékenységgel függ össze.”

Ettől eltérő szabályozást nem alkalmazunk az iskolában.

XIX. FEJEZET

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje; a hagyományápolással

kapcsolatos feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének

megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok

ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, egyéb

rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősök személyét a

nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Az iskolai és osztály-szintű ünnepélyek és megemlékezések tételes felsorolását az igazgató által

készített éves munkaterv tartalmazza.

Nemzeti ünnepek:

október 6. (nemzeti gyásznap);

október 23. (nemzeti ünnepnap);

március 15. (nemzeti ünnepnap).

Általában a munkaszüneti napokat megelőző napokon kerülnek megrendezésre:

Megemlékezések, ünnepségek:

ünnepélyes tanévnyitó;

karácsonyi ünnepség;

költészet napja (rendhagyó irodalomóra a tornateremben);

ballagás;

ünnepélyes tanévzáró.

40

Egyéb rendezvények:

karácsonyi kézműves vásár;

farsang, „petákozás”;

sportnap;

egészségnap;

stb.

A tanév helyi rendjében kerül meghatározásra az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontja és

felhasználása; a szünetek időtartama; az évi rendes diák közgyűlés időpontja; a nevelőtestületi

értekezletek időpontja.

Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeinek felsorolását a Pedagógiai program

tartalmazza.

A Diákönkormányzat időközönként suliújságot jelentet meg. Szaktanári irányítással és

közreműködéssel folyamatosan bővítjük az iskola honlapját.

A hagyományápolás külsőségei:

Az iskola tanulóinak ünnepi viselete:

lányok: fehér blúz, sötét szoknya, utcai cipő vagy szandál;

fiúk: fehér ing, sötét nadrág (vagy öltöny), utcai cipő.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése

lányok: fehér póló, fekete rövidnadrág, fehér gumitalpú tornacipő;

fiúk: fehér atlétatrikó vagy póló, kék rövidnadrág, fehér gumitalpú tornacipő.

Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező.

XX. FEJEZET

A mulasztások engedélyezése, igazolása

A tanár távolmaradása, helyettesítése, a távolmaradás bejelentésének kötelezettsége

A pedagógus a munkából való váratlan távolmaradásáról 24 órán belül, de még a következő

munkanap megkezdése előtt köteles tájékoztatni az igazgatót vagy helyettesét.

Azokban az esetekben, amikor a távolmaradást rendkívüli ok indokolja, rendkívüli szabadságot

vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a pedagógus az igazgatóval történő előzetes

egyeztetés után. A távollévő pedagógus helyettesítése díjazás nélkül, óracserével is megoldható,

amit az érintett pedagógusok előzetesen írásban kötelesek kérvényezni az igazgatótól. Az

igazgató döntésekor mérlegeli az oktató-nevelő munka zökkenőmentes biztosításának, a távol

maradni szándékozó kolléga helyettesítésének lehetőségeit.

41

Valamennyi nevelő órarendjében heti egy órában helyettesítésre osztható be. A helyettesítésre

megjelölt órában a tanári szobában vagy szertárában tartózkodik.

Amennyiben váratlan körülmény indokolja, a szakos tanítást végző nevelő az alsó tagozatban is

köteles helyettesítést ellátni.

Osztálytanítást végző nevelő helyettesítésére – különösen tartós távollét esetén – a napköziből

tanító szakképzettséggel rendelkező nevelő osztható be.

Helyettesítésére a nevelő javaslatot tehet.

Amennyiben a szaktárgyi helyettesítés nem megoldható, a felső tagozaton tanítási óráról a

tanulók távolmaradása csak az első és/vagy utolsó tanítási óráról engedélyezhető az igazgatóval

történő egyeztetés után. Ilyen esetekben a szülőt írásban értesíteni kell, amiről a szaktanár vagy

az osztályfőnök gondoskodik.

Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem

szakszerűen helyettesített órákat.

A helyettesítéssel megtartott óra akkor tekinthető szakszerűnek, ha a tanórát ugyanazon szakos

(alsó tagozaton tanító képesítésű vagy a tantárgy tanítására képesített) pedagógus tartja, s

biztosítja a tanmenet szerinti előrehaladást, és ezt az adott tantárgy soron következő óraszámával

és a tananyag beírásával dokumentálja a naplóban.

A helyettesítés megszervezése a nevelési igazgatóhelyettes jogköre és feladata.

A pedagógus köteles hiányzását telefonon jelenteni a nevelési-oktatási igazgatóhelyettesnek

(akadályoztatása esetén az iskolatitkárnak). A táppénzről szóló orvosi igazolást a hiányzását

követő első munkanapon köteles leadni a gazdasági ügyintézőnek.

A pedagógusok szabadsága

Az alap- és pótszabadságok (betegszabadság, anyanap stb.) megállapítása a Munka

Törvénykönyve és egyéb jogforrások által szabályozott módon történik. A szorgalmi időszakban

– előzetes egyeztetés és egyéni elbírálás alapján – fizetés nélküli szabadság is adható, akár

hosszabb időre is. (Nagyon fontos szempont, hogy az iskolában a zavartalan, folyamatos nevelő-

oktató munka biztosított legyen.)

A tanulói távollét igazolása betegség idején

A tanuló betegsége esetén az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát.

A betegség miatti távolmaradást a kötelező foglalkozások alól orvosi igazolással egy héten belül

igazolni kell az osztályfőnöknél. Az orvosi igazolást az osztályfőnök köteles megőrizni.

A szülő csak a 3 napot meg nem haladó betegség, rosszullét miatti távolmaradást igazolhatja

írásban a tanuló ellenőrző könyvében

42

A tanuló távolmaradásának engedélyezési rendje; a mulasztások igazolása

A szülő félévente 3 nap távollétet igazolhat.

A szülő kérésére az osztályfőnök előzetesen 3 nap távolmaradást engedélyezhet, amelyet a szülő

írásban, a tanuló ellenőrző könyvében igazol.

Az iskola a tanulók mulasztására vonatkozó minden adatot köteles dokumentálni.

Amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az első igazolatlan

távolmaradás után az iskola az osztályfőnök közreműködésével haladéktalanul értesíti a szülőt.

Az értesítésben felhívjuk a szülők figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Amennyiben a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 10 tanítási órát, az iskola az önkormányzatnál

köteles arról jelentést tenni.

A mindennapos iskolába járás alól felmentést a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat. A

tanulmányok pótlásáról, a tanuló teljesítményének értékeléséről az igazgató dönt az OM

rendeletek alapján.

A továbblépés feltételei

Jogszabály határozza meg azt az igazoltan mulasztható összes óraszámot, illetve tantárgyanként

az éves óraszám százalékos arányát, amelyet meghaladva a tanuló osztályozó vizsgára

kötelezhető a szaktanár javaslatára vagy a nevelőtestület egyetértésével.

A magántanulói jogviszonyt, amennyiben az egy tanévnél tovább fennáll, minden tanév elején

újra kérvényezni kell. A tanuló távolléte ideje alatt akkor léptethető a következő évfolyamba, ha a

szülő iskolarendszerű képzésben szerzett okirattal (külföldi bizonyítvány hiteles fordítása)

igazolja egy tanév elvégzését, vagy a tanuló az intézményben osztályozó vizsgát tett.

XXI. FEJEZET

Az iskola és a tanítási órák látogatása

A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül (hospitáló hallgatók, nyílt órákra érkező szülők,

munkaközösség-vezetők, meghívott szaktanárok, óvodások) az igazgató engedélyt adhat más

személyeknek is az iskola és a foglalkozások látogatására, akik az igazgató (igazgató-helyettesek)

kíséretében látogathatják az iskolát, a foglalkozásokat.

Óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni, óra vége előtt befejezni, a tanítási óra menetét

megzavarni nem szabad.

43

Az iskolai munkatervben meghatározott programokon kívül a tanítási órák alól mentesítést csak

az igazgató engedélyezhet.

Iskolán kívüli programok esetén (tanulmányi kirándulás, erdei iskola: az erdei iskolák tervezett és

lefoglalt időpontjáról az osztályfőnökök azonnal tájékoztatják a nevelési igazgatóhelyettest) a

tanulók kíséretét az osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók napközis nevelők munkaköri

leírásuknak megfelelően látják el. A kíséretet osztályonként 2 fő, külföldi utak esetén 10 gyermek

után 1 fő pedagógusnak kell ellátni.

Ha a csoportos távolmaradás egy tanítási órát meghalad, akkor a programot olyan időpontban kell

szervezni, hogy az az adott helyszínen kezdődjék reggel, vagy a tanítás végén ott fejeződjék be.

Úszás és korcsolyaoktatás: ennek ütemezését az osztály-tanítók egyeztetik (az alkalmak száma,

aránya, időpontja).

XXII. FEJEZET

Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák

Javítóvizsgák

A javítóvizsga helye az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utasították. Ha időközben a

tanuló más helységbe költözött át, az új iskolába is leteheti a javítóvizsgát. Ilyen esetekben a

vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskola

igazgatójával.

A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő időszakban – kivételes

esetben október 31-ig – az igazgató határozza meg. A javítóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány

benyújtásával történik.

A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség vezetője, tagjai, a kérdező és még egy

lehetőleg azonos szakos pedagógus jelenlétében folytatjuk le.

A javítóvizsgán írásbeli vizsgát magyarból, matematikából, idegen nyelvből kell tenni.

A javítóvizsgán a szóbeli feleletre való felkészülésre a tanulóknak 10-15 perc felkészülési időt

kell biztosítani. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további

felkészülési idővel.

A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, az osztálynaplóba és a

bizonyítványba, a záradékot az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés

a bizonyítványok kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és

távolmaradását a javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az osztályt ismételni kell. A

megfelelő igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a tanulónak a

javítóvizsgára.

44

Ha a tanuló kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent a tanév végén, a nevelőtestület az

osztályozó értekezleten adhat engedélyt javítóvizsga letételére.

Az osztályozó vizsgák

Az osztályozó vizsgák lebonyolítására a javítóvizsgára vonatkozó szabályok az alábbi eltéréssel

érvényesek:

Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. A vizsgára legalább 1

hónappal korábban bizonyítvánnyal kell jelentkezni. A vizsga napjáról az igazgató a vizsgázót

legalább két héttel a vizsga előtt értesíti.

Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt

történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.

Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe

foglalni, illetőleg a törzslapba és bizonyítványba bevezetni.

A különbözeti vizsgák

Azok a tanulók, akik valamely tantárgyat emelt szinten oktató osztályban szeretnének tanulni, de

korábban általános tantervű osztályba jártak, a megfelelő tantárgy(ak)-ból az előző év(ek)

tananyagából különbözeti vizsgát kötelesek tenni.

A különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg, melyről a vizsgázót legalább két

héttel a vizsga előtt értesíti.

A különbözeti vizsga lebonyolítására a javítóvizsga rendjét kell alkalmazni.

XXIII. FEJEZET

A tanügyi nyilvántartások kezelése

Az iskola tanulóinak nyilvántartását az iskolatitkár vezeti.

Osztálynapló:

A tanév elején, szeptember hónapban az osztályfőnök kitölti az osztálynaplót a szükséges

adatokkal; a tanév során a napló haladási részébe beírja a tanítási napok sorszámát, a tanítási órák

megnevezését, összesíti a tanulói mulasztásokat. Tanév elején, félévkor és tanév végén elkészíti a

szükséges statisztikákat.

45

A foglalkozást tartó pedagógus az osztálynapló haladási részébe folyamatosan feljegyzi a tanítási

óra anyagát, sorszámát és aláírásával hitelesíti a bejegyzést; beírja a hiányzó tanulókat. Az

osztályozó naplóban folyamatosan vezeti a tanulók osztályzatait, félévkor és tanév végén lezárja

a tanulók jegyeit.

A haladási naplót az oktatás nyelvén – magyar nyelven – kell vezetni.

Az osztálynapló haladási részében a Feljegyzések rovatban kerülnek rögzítésre az óralátogatások,

valamint a tanítási órákon kívül zajló, az egész tanulócsoportot érintő közösségi programok.

Tanuló az osztálynaplóba semmilyen bejegyzést nem végezhet!

A szakköri foglalkozásokról a foglalkozást tartó nevelő szakköri naplót vezet.

Törzslap:

Az osztályfőnök a tanulókról a felvételt követő 30 napon belül törzslapot állít ki, kivéve a leendő

elsősöket. A törzsalap csak a Közoktatási Törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatokat

tartalmaz-hatja.

Bizonyítvány:

A tanuló által végzett tanulmányokról kiállított év végi bizonyítványokat az osztálynaplóból az

osztályfőnök a tanuló bizonyítványkönyvébe vezeti át. A tanuló eredményeit törzslapjára is fel

kell vezetni, amelyet összeolvasással és aláírással kell hitelesíteni.

A tanuló bizonyítványa semmilyen indokkal (pl. fegyelmezés, büntetés) nem tartható vissza.

A törzslapot , a bizonyítványt és az osztályozó naplót megfelelően záradékolni kell.

A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon,

hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással,

keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

XXIV. FEJEZET

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A költségtérítéses tanórán kívüli foglalkozások, nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák

díját a tanulók a foglalkozások, illetve a programok szervezőinek fizetik be. Az elmaradt

programok díját, valamint a tanulói jogviszony megszűnése esetén az igénybe nem vett

szolgáltatásokért befizetett összeget 1 hónapon belül vissza kell fizetni.

46

Az önkormányzat rendeletében megállapított étkezési térítési díjat a tanulók az iskolában a

gazdasági ügyintézőnél fizetik be. A térítési díj befizetésének időpontját (havonta két egymást

követő nap) a tanév elején a teljes tanévre meghatározzuk, a szolgáltatást igénybe vevőknek

személyenként kiadjuk, havonta a befizetés előtt egy héttel jól látható helyen az iskolában

kifüggesztjük.

A tanév kezdetekor szeptember hónapban két befizetésre kerül sor (hónap eleje és vége). Az első

befizetés a szeptemberi, a második az októberi étkezés díja.

Az iskolában étkező alsós tanulók étkeztetését a Suli-Host Kft. biztosítja.

Térítési díjak és díjkedvezmények:

A családok a nettó nyersanyag-norma 12% ÁFÁ-val megnövelt összegét fizetik.

3 gyermekes család esetében az étkezés vagy ingyenes, vagy a mindenkori térítési díj

50%-át fizetik gyermekenként (a Gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő

döntést az iskola Szeged városának Főjegyzőjétől, határozat formájában kapja

1 vagy 2 gyermekes család esetében a kedvezmény 3000 Ft/tanuló vagy 1500 Ft/tanuló

lehet havonta (az egy főre jutó nettó jövedelem alapján szabályozott döntést az iskola

Szeged MJV Polgármesteri Hivatalától kapja).

Az Ortutay Kollégiumban étkező felső tagozatos tanulókra a középiskolai normatíva szerinti

térítési díj vonatkozik. A kedvezmény mértéke az előzőekkel azonos. A kollégiumban étkezők

egy hónapra szóló étkezési jegyüket – dátummal, az iskola bélyegzőjével ellátva – a gazdasági

ügyintézőnél vehetik át.

Az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő harmadik naptól

kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás személyesen vagy telefonon

történik az iskola irodájában.

Az iskola alkalmazásában álló konyhai dolgozó étkezésre kötelezett, és fenntartói támogatásban

részesül.

Az iskola pedagógus dolgozói teljes térítés mellett vehetik igénybe az intézményi étkeztetést.

XXV. FEJEZET

A diákigazolványok kiállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendje

A diákigazolványok kiállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjét a 15/1999 (III.4.) OM

rendelet írja elő.

47

Az iskolánk diákigazolvány kiadására jogosult. A diákigazolványok igénylésével,

megrendelésével, cseréjével, bevonásával, valamint a nyilvántartással kapcsolatos

adminisztrációs tevékenységet az iskola gazdasági ügyintézője végzi.

Diákigazolvány-igénylést, új és ideiglenes igénylőt a tanuló vagy törvényes képviselője jogosult

kitölteni és aláírni. Igényléskor a kitöltött adatlapot és a térítési díjat a kezelőnek kell átadni

további ügyintézés céljából. Hibásnak tekintendő az igénylőlap, ha olyan adatot tartalmaz, amely

súlyosan deformált kézírás miatt olvashatatlan, vagy téves olvasatot ad, ill. hiányos.

Az iskolába felvett elsős tanulók igényléseiket a beiratkozáskor adják le (március vége).

A diákigazolványok megrendelése az Állami Nyomda Rt-nél igénylőlapon történik, egy összesítő

kíséretében, március 1-jéig, megjelölve a tanévkezdéskor várható tanulói létszámot. A

postaköltséget, valamint a diákigazolványok árát utánvéttel az iskola fizeti ki a személyenként

befizetett térítési díjból. Az állami közoktatási diákigazolvány térítési díjat rendelet szabályozza.

A diákigazolványok érvényesítése tanévenként történik: október 1-jéig hologramos, egy évre

érvényes matricával látja el azokat a kezelő.

Ideiglenes diákigazolványt annak a tanulónak adunk ki, aki az eredetit elveszítette, vagy az egyéb

okból használhatatlanná vált. Az ideiglenes diákigazolvány – miután nem névre szóló kártyáról

van szó – az iskola által hitelesített személyi kártyával érvényes, a kiállítástól számított 60 napig.

Diákigazolvány bevonására a tanuló iskolaváltoztatásakor kerül sor, illetve a lejárt érvényességű

diákigazolványok esetén, vagy az eredeti diákigazolvány megrongálódásakor. A lejárt

érvényességű ideiglenes diákigazolvány kivételével a bevontakat a kezelő az előírásoknak

megfelelően megsemmisíti.

XXVI. FEJEZET

A tankönyvrendelés szabályai az iskolában

A pedagógusok munkakörükkel összefüggésben, a szakmai munkaközösséggel való egyeztetés és

a kollégák véleményének meghallgatása után maguk választják meg az alkalmazott

tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

A szülőket az iskola tájékoztatja azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő

és oktató munka során szükség van. A megelőző tanév februárjában a tanulók és szülei kézhez

kapják a javasolt listát, feltüntetve a tankönyvterjesztők által javasolt tankönyvárakat. A szülő a

lista aláírásával fejezi ki annak elfogadását, ill. jelezheti, hogy mely tankönyveket, taneszközöket

nem igényli.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel és a

szociálisan rászoruló tanulók szüleivel, valamint az iskolai könyvtárossal egyezteti, hány tanuló

jogosult ingyenes tankönyvellátást igénybe venni.

48

Az iskola a részére tanulólétszámtól függően juttatott tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv,

segédkönyv vásárlására fordítja. Ezek az iskola tulajdonába, a könyvtári állományba kerülnek. A

tartós tankönyvek, segédkönyvek könyvtárban fellelhető listáját – amelyeket a tanulók

kikölcsönözhetnek – az iskolai könyvtáros teszi közzé.

A fenti előkészületek után az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyv- és

segédkönyv-rendelését. A pedagógusok ekkorra szintén összeállítják és leadják az általuk

használni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket.

A tankönyvrendelés véglegesítése után, annak aláírása előtt az igazgató tájékoztatja a Szülők

Közösségét és a Diákönkormányzatot; beszerzi véleményüket.

A tankönyvterjesztés, beszerzés rendje:

Az alsó tagozaton az osztálytanítók minden tanév végén vagy maguk rendelik és terjesztik a

tankönyveket, tankönyvcsaládokat, vagy a felső tagozatos gyakorlat szerint járnak el. A

tankönyvek iskolába történő kiszállításáról a terjesztők gondoskodnak. A tankönyv-csomagok

árának befizetésére, a könyvek átvételére május végén, június elején kerül sor az iskolában.

Felső tagozaton a tankönyvrendelés során összeállított listák alapján az iskola a vele

szerződésben álló tankönyvterjesztőnél rendeli meg az évfolyamonként, osztályonként szükséges

könyveket. Ezeket az iskolába nem szállítják ki, a tanulók személyesen jelentkeznek értük a

megrendelés helyszínén, az iskola által leadott osztálynévsorok szerint.

Idegen nyelvű tankönyvek, kiadványok megrendeléséről, beszerzéséről a nyelvtanárok

gondoskodnak a szülőkkel történő előzetes egyeztetés, tájékoztatás után.

A megrendelt tankönyvek, segédkönyvek tanév közben nem cserélhetők ki és nem egészíthetők

ki újabbakkal.

A tankönyvterjesztés előkészítését az iskolában a gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági

ügyintéző végzi. Díjazásukról a tankönyvterjesztők gondoskodnak.

Ingyenes tankönyvtámogatás rendszere

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint biztosítani kell a jogosultaknak az ingyenes

tankönyvellátást.

A vonatkozó jogszabályok:

a Magyar Köztársaság 2007. évi XCVIII. törvény vonatkozó részei;

a Magyar Köztársaság 2001. évi XXXVII. törvény vonatkozó részei;

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;

a családosok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény;

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

49

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdése értelmében

biztosítani kell, hogy a jogosultak részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek

biztosításához az iskola kötött felhasználású normatívát vesz igénybe.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre a következő:

tartósan beteg gyermek (szakorvos igazolja);

fogyatékosság esetén (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja);

három-vagy többgyermekes családban élő (megállapított családi pótlék igazolja);

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló (az erről szóló határozat

igazolja).

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező

részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki.

A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is.

Az igényjogosultságot az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni a szülőkhöz eljuttatott

igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával.

Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel, az azokban beálló

módosulásokról az iskolát 15 napon belül értesítenie kell.

Iskolánk az ingyenes tankönyveket részben az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel oldja

meg. (Pl. felső tagozat minden évfolyamán az Irodalmi szöveggyűjtemény, valamint az Etika

tankönyv)

Ezeket a tankönyveket az osztályt az adott tantárgyból tanító szaktanár osztja ki tanév elején és

szedi össze tanév végén. Ezeket a könyveket a tanuló köteles tiszta, megkímélt, használható

állapotban megőrizni. Az elveszett, vagy a tanuló hibájából súlyosan megrongált (gyűrt, tépett,

összefirkált) tankönyveket a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni. A költséget nyugta

ellenében a gazdasági ügyintézőnél kell befizetni.

A tankönyvpiacon megjelenő könyvek nem felelnek meg a tartósság kritériumainak, túlnyomó

részben munkatankönyvek valamint évről-évre átdolgozásra kerülnek, ami lehetetlenné teszi,

hogy az egy osztályba járók különböző évben kiadott könyveket használjanak. Ezért

célszerűbbnek látszik, ha a nem könyvtárból biztosított, megvásárolt tankönyvek értékét

kifizetjük a szülőknek.

A támogatás összegét minden tanév szeptemberében egy előre meghatározott időpontban az

iskola épületében a gazdasági ügyintézőnél vehetik fel a jogosultak. Az időpontról legalább egy

héttel korábban írásban értesítjük a szülőket. A kifizetéssel egy időben kell a jogosultságot

igazolni a tárgyévre érvényes dokumentumok csatolásával.

A támogatásként kifizetett összeget alsó tagozaton a tanító által leadott tankönyvlista árjegyzéke,

felső tagozaton pedig a könyveket árusító könyvesboltból származó számla határozza meg.

50

Évismétlés esetén újabb tankönyvre a tanuló nem jogosult, csak abban az esetben ha

tankönyvváltás következik be.

Osztályváltás estén az eltérő könyvek beszerzése a tanulót terheli, hiszen az iskola adott

tanévben, adott évfolyamon egyetlen tankönyvcsomagot köteles biztosítani.

Ha a tanuló iskolaváltás következtében tanév közben kerül iskolánkba-az e tényről

kiállított iskolai igazolás felmutatásával a tankönyveket a tankönyvjegyzékben szereplő

áron jogosult megvásárolni.

XXVII. FEJEZET

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Tanulók számára biztosított támogatások

Tanulóink a szociális helyzetükből fakadóan az alábbi támogatásokat igénylik:

tankönyvtámogatás;

étkezési támogatás.

A fenti támogatásokkal kapcsolatos rendelkezések az SZMSZ XXIV. és XXVI. fejezeteiben

kerültek kifejtésre.

Az eljárás menete:

Minden tanév szeptemberében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelő tájékoztatja az

osztályfőnököket az igényelhető szociális támogatásokról.

Az érdeklődőket pontos összegeket tartalmazó írott szöveges információkkal és a megfelelő

nyomtatványokkal látja el. Az összegek általában minden év januárjában módosulnak, ezért a

tájékoztatást és a felmérést a tanév második félévében meg kell ismételni.

Olyan gyermek esetében, akinek a családjában az egy főre jutó kereset csak minimálissal haladja

meg a meghatározott összeget, a figyelmet fel kell hívni, hogy az igénylést nyújtsák be egy olyan

hónapban is, amikor várhatóan kevesebb lesz az egy főre jutó jövedelem összege (pl. táppénz

miatt, vagy nem lesz a szülőnek túlórából származó jövedelme stb.).

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles heti két alkalommal 45 perces fogadó-órát tartani,

vagy az előre megbeszélt időpontban a gyermeket és/vagy a szülőt fogadni, amikor őket

tájékoztatja a lehetőségekről, pontos összegekről, az eljárás menetéről.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráját az iskolai hirdetőtáblán közzé tesszük,

valamint az osztályfőnökök a tanulók ellenőrzőjébe beíratják.

51

Dolgozók számára biztosított támogatások

Az iskola dolgozói által igényelhető támogatások (pl. üdülési támogatás, lakásfelújítási támogatás

stb.) igénylése és megítélése a fenntartó Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szociális támogatási

rendszerében rögzítettek szerint történik.

XXVIII. FEJEZET

A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje

A tanulókat, a tanítási gyakorlatra jelentkező egyetemi hallgatókat, az iskola pedagógusait és

dolgozóit tanév elején az osztályfőnökök és a feladatra kijelölt dolgozók (munka- és

balesetvédelmi felelős, igazgatóhelyettes) tájékoztatják a balesetek megelőzésével, elkerülésével,

jelentésével kapcsolatos tudnivalókról, kötelezettségekről. A tanulók balesetvédelmi oktatása a

Házirendben szabályozott módon történik.

Az iskola kezdeményezi az egészséges, balesetveszélyektől mentes környezet kialakítását; annak

biztosítása érdekében a dolgozók és az egyetem műszaki osztályának javaslatait a lehetőségek

függvényében megvalósítja.

Tanévenként hetente meghatározott napo(ko)n iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére

a Ságvári Gimnázium orvosi rendelőjében. A rendelőben a tanulók életkoruknak megfelelően

szűrővizsgálatokon vesznek részt. A kötelezőkön kívül az iskola is kezdeményezhet egészségügyi

szűrővizsgálatokat.

Az iskolaorvos és a védőnő tanévenként egyszer tájékoztatja az iskolavezetést az általánosítható

tapasztalatokról.

A tanulók évente egyszer fogorvosi szűrővizsgálatokon vesznek részt az Ifjúsági

Rendelőintézetben.

Az iskola dolgozói meghatározott rendszerességgel (kétévente) üzemorvosi munka-alkalmassági

szűrővizsgálaton kötelesek részt venni az egyetem üzemorvosi rendelőjében (Károlyi

Kollégium).

XXIX. FEJEZET

A diákönkormányzat

A tanuló képviselőt választhat és választható az iskolai diákképviseleti szervezetbe, a

Diákönkormányzatba (DÖK).

A DÖK-nek véleménynyilvánítási joga van minden olyan kérdésben, amely az iskolai tanulói

létszám legalább 50%-át érinti.

52

A tanuló vélemény-nyilvánítási jogával az alábbi fórumokon élhet:

osztályfőnöki órán DÖK fórumokon;

szervezett belső közvélemény-kutatás alkalmával (írásban).

A DÖK döntési joggal rendelkezik:

saját működésével kapcsolatban; a nevelőtestület véleményének kikérésével;

a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásának tekintetében;

hatásköri gyakorlásával kapcsolatban;

egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásakor;

a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor.

A DÖK egyetértési joggal rendelkezik:

a Házirend elfogadásakor, ill. módosításakor;

az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor, ill. módosításakor;

az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatban;

a DÖK, a diákképviselet, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájának

és rendjének meghatározásában;

a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban;

a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatása rendjével

és formáival kapcsolatban;

a tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmező intézkedések

formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban;

a DÖK részére biztosított helyiség(ek) kijelölésének, használati joga megvonásának

meghatározásában.

A tanulónak joga van a DÖK által létrehozott iskolai média – honlap, SULIÚJSÁG

működtetésére. A működés módját, a szerkesztőség tanulói vezetőjének személyét és

munkatársainak megbízását a DÖK határozza meg.

A tanulóknak joguk van egy tanítás nélküli munkanap programjának az eldöntésére:

az öt tanítás nélküli munkanap egyikén, amelyet a DÖK határoz meg;

a tervezett programról a nevelőtestületet 1 hónappal előbb, a havi nevelőtestületi

értekezleten a DÖK képviselőinek tájékoztatni kell; a nevelőtestület szóbeli vélemény-

nyilvánítás után 2/3-od többséggel nyílt szavazással fogadja el a programot;

a tanítás nélküli munkanap esetleges költségeit az iskola viseli működési kerete terhére;

a nevelőtestület a diákok előzetes szóbeli felkérésére közreműködik a program

szervezésében, lebonyolításában;

a tanulók ezen a napon jogosultak az iskola összes helyiségét és egyéb létesítményeit

felügyelet mellett (sportudvar, tornaterem, tornaszoba, ebédlő, könyvtár) használatba

venni.

A diákoknak joguk van félévente legalább 1 alkalommal diákközgyűlésen (iskolagyűlésen) részt

venni, amelyeknek célja:

53

a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése;

aktuális feladatok meghatározása;

az iskolai életet érintő problémák tisztázása.

A diákközgyűlést (iskolagyűlést) az igazgató, a nevelőtestület vagy a tanulók legalább 50%-ának

képviseletében a DÖK kezdeményezi, legalább 15 nappal előtte nyilvánosságra hozva annak

helyét, időpontját és témáját. A közgyűlés előkészítését a DÖK képviselője, az igazgató és a

DÖK működését irányító tanár végzi, szükség szerint az osztályfőnökök bevonásával.

A közgyűlésre (iskolagyűlésre) az adott tanítási napon az iskola tornatermében, 11 órától kerül

sor.

A tanuló érvényesítheti jogorvoslati jogát. Az iskola működése során felmerült egyéni sérelmek

orvoslását tanuló és tanuló között a DÖK, tanuló (és közösségei) és pedagógus között a DÖK és a

nevelőtestület által megbízott tanács intézi az igazgató jelenlétében. A jogorvoslatra a

körülmények feltárását követően 15 napon belül kerüljön sor.

XXX. FEJEZET

Pedagógus-továbbképzés

A pedagógusok szakmai továbbképzésének eljárásrendjét a 277/1997. (XII. 22.)

Kormányrendelet tartalmazza.

A pedagógus-továbbképzésre normatív támogatást az intézmény nem kap.

A pedagógus szakmai továbbképzés keretében elsősorban a legalább 120 órára, egy tanévre vagy

annál hosszabb időtartamra szóló, pedagógus szakvizsgával záruló képzéseket támogatunk.

Fontos továbbá, hogy az adott képzés illeszkedjen az iskola szakmai-módszertani megújulását

célzó pályázati tevékenységekhez (pl. TÁMOP 3.1.4), projektekhez (pl. kompetencia alapú

oktatás, IKT eszközök használata).

Konferenciákon, szakmai tájékoztatókon (pl. a minden évben megrendezett Gyakorlóiskolák

Országos Konferenciája) tematikától függően részvételi díj és az utazás költségeinek

megtérítésével támogatjuk a munkaközösségek által delegált kollégák részvételét. Az igényt a

nevelési igazgatóhelyettesnek megfelelő időben jelezni kell. A rendezvényen szerzett

információkról a résztvevők szakmai közösségük tagjait utólag, nevelőtestületi értekezlet (belső

továbbképzés) formájában tájékoztatják.

Az iskola igazgatója továbbképzési tervet készít az intézmény pedagógusaira vonatkozóan. A

dokumentumot minden tanév elején felülvizsgálja, aktualizálja.

54

XXXI. FEJEZET

A pedagógus munka elismerése

Minőségi munkavégzésért járó jövedelem-kiegészítésben részesülhet a törvényi

rendelkezéseknek megfelelő mértékben az a pedagógus, aki részt vállal az intézmény

minőségbiztosítási feladatainak ellátásában. Fedezetéül az intézmény teljesítménymotivációs

pályázatokon való sikeres részvétele szolgál.

Rendszeres vagy egyszeri jövedelem-kiegészítésben részesülhet az a pedagógus munkakörben

kinevezett közalkalmazott, aki:

szaktanárként, tanítóként, napközis nevelőként, szakvezetőként, könyvtárosként az oktató-

nevelő munkában kiemelkedő teljesítményt nyújt (bemutató órákat, délutáni

foglalkozásokat, nyílt napot tart; tanítványait eredményesen felkészíti tanulmányi

versenyekre; aktívan részt vesz szakmai munkaközössége feladataiban, a nevelőtestületi

határozatokat következetesen érvényesíti munkájában);

folyamatos önképzéssel, továbbképzéseken való részvéttel fejleszti tudását, segíti az

iskola minőségi munkájának emelését;

részt vesz az iskola tartalmi megújítását segítő programokban (pályázatok, tantervek);

az iskolában rendezvényeket kezdeményez, a hagyományos rendezvények

lebonyolításában átlagon felüli teljesítményt nyújt (ünnepélyek, kulturális és művészeti

bemutatók, erdei iskola, táborok, sportrendezvények);

osztályfőnökként eredményes munkát végez (jól szervezett közösségi megmozdulásokat

tart, a családokkal folyamatos a kapcsolata, segíti a tanulók pályaválasztását, olyan

kapcsolatot épít ki a tanulókkal, amely az osztály közösséggé szervezését elősegíti);

szaktanárként, tanítóként szervezi, segíti a tanulóifjúság demokratizmusának,

felelősségének kialakítását, a tanulók önfegyelmének, viselkedéskultúrájának

kialakításában aktívan részt vesz (az iskolai szintű rendezvények, diákönkormányzati,

szabadidő-szervező munka);

a hátrányos helyzetű, illetve a nehéz helyzetbe jutott tanulókkal való foglalkozásában

eredményes;

szakvezetőként a tanárjelöltekkel a szakmai és módszertani együttműködésen túl az

emberi kapcsolattartásban is példamutató; aki szaktanárként, tanítóként az iskola

tanárképző munkájában részt vállal;

az évközi tanulmányi rendezvények lebonyolításában részt vállal (felvételik, szaktárgyi

tanulmányi versenyek, egyéni vagy csoportos tanulói pályázatok);

az iskola szervezeti életének kialakításában, megszervezésében az egész tanévben

kifogástalan munkát végez (ügyelet, órarend, helyettesítés, tanulói kíséret, felügyelet);

folyamatosan olyan munkát végez, amely révén az iskola anyagi lehetőségei bővülnek,

tárgyi feltételei javulnak.

a rendszeres vagy egyszeri jövedelem-kiegészítésre az igazgató által megjelölt

szempontok alapján a munkaközösség-vezetők írásbeli javaslatot tesznek a

munkaközösségek véleménye alapján, az igazgató változtatási jogával.

55

Nem részesülhet jövedelem-kiegészítésben, aki:

fegyelmi büntetésben részesült (munkaköri feladatát nem teljesítette, közalkalmazotti

kötelezettségét megszegte);

a tárgyévben fegyelmi büntetést kap, attól azonnali hatállyal vissza kell vonni a

jövedelem-kiegészítést;

az adott évben munkáját úgy végzi, hogy két alkalommal írásbeli figyelmeztetést kapott

az iskola működési rendjének megsértése miatt (pl. ügyeleti mulasztás, késés stb.).

XXXII. FEJEZET

A tanulók jutalmazása, fegyelmezése, díjazása

A jutalmazás elvei:

kiemelkedő tanulmányi eredmény;

tanulmányi versenyeken, egyéni pályázatokon való eredményes szereplés;

kiemelkedő sportteljesítmény;

az osztály vagy az iskola közösségéért végzett munka;

kiemelkedő szorgalom;

kiemelkedő példás magatartás.

A jutalmazás formái:

Dicséretek:

- Szaktanári dicséret;

- Osztályfőnöki dicséret;

- Igazgatói dicséret.

Kitüntetések, elismerések:

- Nevelőtestületi dicséret;

- Kiváló Kisdiák;

- Kitűnő Tanuló;

- Kiváló Diák;

- A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola kiváló képviselője;

- A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola jó tanulója, jó sportolója.

Könyvjutalomban és oklevélben részesülnek a tanulók:

Kitűnő Tanuló és Kiváló Kisdiák kitüntetések alkalmával;

példás magatartás és szorgalom, valamint kiváló tanulmányi eredmény elérésekor;

A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola kiváló képviselője és a SZTE Ságvári

Endre Gyakorló Általános Iskola jó tanulója, jó sportolója cím elnyerésekor.

56

Érmet és könyvjutalmat kapnak a Kiváló Diák címmel kitüntetettek (a nyolcadik évfolyamon

osztályonként egy-egy tanuló).

Könyvjutalomban részesülnek:

a tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók;

a DÖK munkájában kiváló munkát végző tanulók.

Oklevélben részesülnek:

az iskolai rendezvényeken (sport, egyéb szabadidős rendezvények; Ságvári-nap stb.)

kiemelkedő teljesítményt nyújtók;

az aktuális tanévben kitűnő tanulmányi eredményt elért tanuló.

Egyéb tárgyjutalmat kapnak a sportrendezvényeken, hulladékgyűjtésben stb. kiemelkedő

teljesítményt nyújtó tanulók.

Tárgyjutalmat vagy anyagi támogatást kapnak az iskola alapítványától az általuk meghirdetett

programokon való eredményes szereplésért a tanulói közösségek.

A szaktanárok az osztályfőnöknek, munkaközösség-vezetőnek jelzik az oklevél, jutalomkönyv

igényüket, akik a nevelési igazgatóhelyettessel összesítik azokat a tanév végi osztályozó

konferenciáig bezárólag.

Kitüntetésekről általános dicséretekkel való elismerésről előzetes egyeztetés után a tanév végi

osztályozó konferencián születik döntés.

A tanulók fegyelmezésének formái és alkalmazásának elvei

Formái:

Szaktanári írásbeli bejegyzés;

Osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli figyelmeztetés írásban;

Osztályfőnöki intés;

Igazgatói figyelmeztetés, intés;

Nevelőtestület előtti megrovás.

Fegyelmező intézkedések

Szaktanári írásbeli jelzés: a napló mellékleteként használt füzetbe kerül a bejegyzés akkor, ha a

tanuló órák alatt fegyelmezetlen magatartásával zavarja a munkát;

- rendszeresen készületlenül jelenik meg az órán;

- rendszeresen hiányos a felszerelése;

- tiszteletlen magatartást tanúsít;

- önhibájából elkésik az iskolából.

A bejegyzést a szaktanár végzi, az osztályfőnökre nem háríthatja azt.

57

Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés írásban: a fent felsorolt írásbeli bejegyzések

rendszeres előfordulásakor: szaktárgyak esetén a szaktanár, egyéb fegyelmezetlenség,

rendbontás esetén, általános elmarasztalás céljából az osztályfőnök a figyelmeztetést a tanuló

tájékoztató füzetébe vagy ellenőrzőjébe írja. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló havi

magatartás vagy szorgalom jegyébe beszámítandó!

Osztályfőnöki intés: a tanuló tanulmányi előmenetelét és magatartását ért ismétlődő, illetve

súlyosbodó kifogások esetén, vagy az iskola Házirendjében szabályozott normák szándékos

figyelmen kívül hagyása esetén az osztályban tanító szaktanárok véleményének a

meghallgatásával az osztályfőnök adja. Egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt is adható abban

az esetben, ha a tanuló az osztályközösségén belül olyan fegyelmi vétséget követ el, amely rontja

az iskola hírnevét. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló félévi magatartás vagy szorgalom

jegyébe beszámítandó!

Igazgatói figyelmeztetés, intés: osztályfőnöki intés, megrovás után, amennyiben a tanuló

javulásra nem mutat szándékot. Egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt is adható abban az

esetben, ha a tanuló az iskolában olyan kirívó magatartást tanúsít (pl. trágár beszéd, agresszivitás,

szélsőségesen kirívó külső megjelenés stb.), amely nem egyeztethető össze az iskola

működésével, házirendjével. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló tanév végi magatartás

jegyébe egy egész jegy levonásával beszámítandó!

Nevelőtestület előtti megrovás: Halmazati büntetésként (az előző fegyelmi intézkedések

eredménytelenségekor) vagy egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt adható abban az esetben, ha

a tanuló az iskolában vagy az iskolán kívül az iskola hírnevét rontó magatartást tanúsít (pl. lopás,

szándékos rongálás, csavargás, saját és mások testi épségének veszélyeztetése, dohánnyal,

kábítószerrel, alkohollal való visszaélés stb.). A tanuló magatartásának értékelése: rossz.

XXXIII. FEJEZET

Védő-óvó előírások

Jogszabályi hivatkozások

A munkavédelemmel kapcsolatos általános és alapvető munkahelyi, munkáltatói és

munkavállalói követelményeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.),

valamint a végrehajtásról rendelkező 5/1993. MüM rendelet tartalmazza. Ezek kiegészülnek a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet tanulói munkavédelemmel kapcsolatos szabályaival.

58

Gyerekekre, tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások

A tanulók védelmének érdekében fontosak a következők:

munkahely kialakításánál az emberi tényező figyelembevétele (gyermek-egészségügyi és

ergonómiai szempontok érvényesítése a tanórai és szünet alatti magatartások

szabályozásában);

veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel (vascső burkolása

puhább anyaggal, kiálló végek tompítása, csúszós felületek megszüntetése);

az oktatás teljes folyamatára kiterjedő balesetmegelőző stratégia, amely kiterjed az

oktatásszervezés egész folyamatára (épületen belüli közlekedés), az alkalmazott oktatási-

képzési technológiákra (például monitor-szűrő alkalmazása) a tanulási körülményekre

(például világítás), a kollektív műszaki védelemre (pl. védőkorlát alkalmazása).

A tanulókkal ismertetni kell:

a veszélyek elkerülése érdekében előírt magatartási szabályokat (mihez nem szabad

nyúlni, hova nem szabad lépni, hogyan kell az iskolában, folyosón, szaktantermekben

(kémia, fizika, biológia), tornateremben, iskolaudvaron viselkedni);

nem elkerülhető veszélyek értékelését (balesetveszélyes szituációkban követendő

magatartás leírása);

a veszélyek keletkezési helyükön történő elkerülésének lehetőségeit (pl. nyitott ablaknál,

tömegben való tartózkodás magatartási szabályait).

A tanulók az iskolában minden tanévben önkéntes alapon tanuló-balesetbiztosítást köthetnek.

Pedagógusokra, iskolai dolgozókra vonatkozó munka- és balesetvédelmi szabályozás

A munkavégzés tárgyi feltételeinek megfelelőségét biztosító eljárások, mechanizmusok

(kiemelkedő vagy tipikus veszélyforrások: lépcsőház, sportpálya, kerítés, emeleti ablakok

figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének rendje, alkalmazottak dohányzóhelyének a

gyermekektől távol, tanulóktól elkülönített helyen kijelölése).

Egyéni védőfelszerelések, védőital, védőkenőcs juttatási rendje (Mvt. 18. §) (pedagógusoknak

köpeny, konyhai dolgozónak kézkrém, melegben védőital biztosítása).

Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton való részvétel kötelezettsége.

A munkavédelmi oktatás rendje

Biztosítani kell valamennyi pedagógus, iskolai dolgozó, tanuló, egyetemi hallgató, iskolával

munkakapcsolatban álló külső iskolahasználó személy munkavédelmi oktatását, és az oktatásban

való részvételt aláírással kell hitelesíteni.

Munkabalesetekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség

Minden balesetet jegyzőkönyvezni kell, és azt el kell juttatni a fenntartóhoz.

59

XXXIV. FEJEZET

Rendkívüli események esetén szükséges teendők

Tűz esetén az iskola tűzvédelmi szabályzatában leírtak szerint kell eljárni. A TŰZRIADÓ TERV

tartalmazza a tűz esetén szükséges teendőket.

Teendők bombariadó esetén

A bombariadót csengetéssel jelzi az igazgató, vagy az általa megbízott személy. A csengetés

módja: rövid-hosszú, … A jelzést követően a gyerekek felöltöznek és az órát tartó nevelő

irányításával levonulnak az utcára. Ha azonnal el kell hagyni az épületet, a jelzés folyamatos

hosszú csengetés.

A levonulást követően a tanárok mindaddig az osztályokkal maradnak, amíg az épületbe vissza

nem lehet térni. Ha a riasztás szünetben történik a következő órát tartó nevelő viszi ki az

iskolából gyerekeket.

A felső tagozat az Aradi vértanúk terére, az alsó tagozat a Honvéd térre vonul!

A riasztást követően az épületben minden ajtó zárját ki kell nyitni, biztosítva ezzel a rendőrség

zavartalan munkáját.

Bombariadó esetén utasítást adó személyek:

igazgató;

igazgatóhelyettesek.

Az épület kiürítését követően a portás a kapukat bezárja. Az épületben ezután csak a rendőrök és

az őket segítő felnőttek tartózkodhatnak.

A rendőrség munkájának végeztével az igazgatónak, illetve helyettesének adhat engedélyt az

iskolába történő visszatérésre. Az ő utasításukra az osztályok azokba a termekbe vonulnak,

melyekbe a riasztáskor tartózkodtak. A nevelők kicsöngetésig az osztályokkal maradnak.

Az osztálynaplóba be kell írni a bombariadó tényét, az óraszámot kihúzzuk.

Az elmaradt órák pótlásának módjáról, megszervezéséről a nevelési feladatokkal megbízott

igazgatóhelyettes gondoskodik. gondoskodunk.

60

XXXV. FEJEZET

A szelektív hulladékgyűjtés rendje

Iskolánk a közelmúltban elnyerte az „ökoiskola” státuszt.

Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre. Minden tanév elején

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órák illetve a szülői értekezletek keretében tájékoztatják az

ezzel kapcsolatos tudnivalókról a tanulókat és szüleiket. Az iskola számos pontján szelektív

hulladékgyűjtőket helyeztünk el. Használatukhoz a kifüggesztett plakátok is segítséget nyújtanak.

A tanév során (külső partnerek bevonásával) előadásokat és kiállításokat szervezünk a tanulók és

a pedagógusok részére e témában.

Tanulóink tanulmányi kirándulások során megismerhetik a hulladékgazdálkodással foglalkozó

üzemeket is (pl. hulladékfeldolgozó, szennyvíztisztító).

Az iskola portája előtt elhelyezett speciális gyűjtőben a használt elemek leadására is lehetőség

nyílik, ezzel is erősítve a diákok (és szüleik) környezettudatosságát.

61

MELLÉKLETEK

62

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Intézményvezető

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Minőségi vezető

Pedagógiai Programot

felülvizsgáló csoport

Nevelőtestület

Munkaközösség-vezetők

Kompetenciamérés

csoport

SZMSZ-t felülvizsgáló

csoport

Házirendet

felülvizsgáló csoport

Minőségfejlesztési csoport

Önértékelő csoport

(Comenius)

63

AZ IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkakör célja:

Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában, az egyes

munkaterületeken a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az

igazgató távollétében, annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése.

- Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az

iskolakoncepció kialakításában, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás

ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és

demokratikus légkör kialakításához.

- Részt vesz a pedagógiai program kialakításában.

- Részt vesz az iskola minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, megvalósításában.

- Részt vesz az intézmény éves munkatervének elkészítésében.

- Részt vesz a szakmai munkaközösségek munkájának irányításában, segítésében,

ellenőrzésében.

- Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai

ismeretek elsajátítására.

- Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy

elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával.

- Javaslatot tesz jutalmazásra.

- Az igazgató kérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és

érdekvédelmi szervezetek rendezvényein. Alkalmanként meghatározott tárgyalási,

javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel rendelkezik.

A nevelési igazgatóhelyettes munkaköri leírása:

- Gondoskodik az illetmény- és bérügyekkel összefüggő pontos adminisztrációról

(kinevezések, átsorolások, túlóra-kimutatás, munkaidő-keret ill. teljesítménymutató

számítása).

- Rendben tartja a hatályos törvényeket és rendeleteket tartalmazó kiadványokat

(törvénytár, közlönyök), feljegyzést készít az iskola működését szabályozó fontosabb

rendeletek lelőhelyéről.

64

- Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek

pontos vezetését. Gondoskodik róla, hogy a pedagógusok hozzájussanak a szükséges

nyomtatványokhoz.

- Gondoskodik az első osztályosok beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Fokozott

figyelemmel kíséri az első osztályosok munkáját.

- Elkészítteti az iskolai órarendet, terembeosztást, ügyeleti beosztást. Segít a

tantárgyfelosztás elkészítésében.

- Elkészíti a statisztikát.

- Naprakészen vezeti vezetőtársaival vagy az iskolatitkárral az iskola dolgozóinak személyi

anyagát.

- Gondoskodik arról, hogy minden információt megismerjenek a pedagógusok.

- Felelős a helyettesítések megszervezéséért.

- Felelős az osztályozó vizsgák és különbözeti vizsgák, tanulmányi versenyek

zökkenőmentes lebonyolításáért.

- Szervezi és lebonyolítja az iskolánk által hagyományosan szervezett „Bábel” városi

műfordító versenyt. Gondoskodik a feladatok összeállításáról, a tanulók munkáinak

értékeléséről, a jutalmazásról.

- Előkészíti az oktató-nevelő munka félévi és tanév végi értékelését. Gondoskodik a

kitüntetett tanulók okleveleiről és könyvjutalmaik beszerzéséről.

- Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diákok

képviselőit az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről.

- Szervezi és irányítja a tanárjelöltek tanítási gyakorlatra történő beosztását. Felügyeli a

hallgatók munkáját, részt vesz a vizsgatanításokon. Regisztrálja a tanárjelöltek

adminisztrációs munkáját, tanítási gyakorlatuk értékelését.

- Részt vesz a minőségbiztosítás intézményi működtetésében azáltal, hogy összegyűjti a

tanárjelöltek tanítási gyakorlatról alkotott írásos értékelését, részt vesz azok

feldolgozásában, a további tervező munkában.

- Figyelemmel kíséri és regisztrálja a pedagógus-továbbképzésben résztvevők teljesített

óráit, összegyűjti a tanúsítványok másolatait. A teljesítésből eredő soros előrelépéseket,

valamint a továbbképzésre elkülönített keretösszeg jogszerű felhasználását folyamatosan

nyomon követi.

- Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a

feladatokról.

65

- Koordinálja a pedagógusok tanórán kívüli tevékenységét.

- Részt vesz a fenntartóval, illetve a társintézményekkel, továbbá a pedagógiai segítő és

szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartásban.

- Szervezi és koordinálja az intézményi kompetencia-méréseket.

- Koordinálja a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatokat.

- Közreműködik a belső szakmai és módszertani továbbképzések szervezésében,

lebonyolításában.

- Gondoskodik az iskolai fogadóórák, szülői értekezletek megszervezéséről.

- Részt vesz az intézményi pályázatok figyelésében, elkészítésében, lebonyolításában.

A gazdasági igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Feladata:

Az iskola gazdálkodási-fenntartási feladatainak törvényes és szakszerű biztosítása, a

költségvetési keretek optimális felhasználása, az érvényes törvények és jogszabályok

betartásának biztosítása.

- A költségvetésben rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembe vételével biztosítja az

iskola működőképességét, gondoskodik a szakszerű, színvonalas és takarékos

üzemeltetésről.

- Gondoskodik az iskolaépület állagának megőrzéséről, a berendezések, felszerelések

biztonságos tárolásáról, javításáról, a takarékosság érvényesülésről.

- Az intézmény egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket tesz: részt

vesz a költségvetési előirányzatok tervezésében azáltal, hogy összegyűjti és továbbítja a

fenntartó részére a szükséges létszámadatokat a normatív támogatáshoz.

- Felelős az intézmény jogszerű működését biztosító pénzügyi, házipénztári, leltári, belső

ellenőrzési szabályzatok betartásáért.

- Figyelemmel kíséri a felújítási munkálatokat, a kivitelező költségvetéseinek

tárgyszerűségét és szabályosságát, ellenőrzi a benyújtott számlákat számszaki és tartalmi

vonatkozásban.

- Biztosítja az intézmény kezelésében lévő vagyontárgyak, álló- és fogyóeszközök

nyilvántartását, az intézmény igazgatójával történt egyeztetés után intézkedik a szükséges

anyagok, berendezések, felszerelések beszerzéséről, pótlásáról.

66

- Szervezi és ellenőrzi az iskola bevételnövelő tevékenységét, egyeztetve ezeket az iskola

igazgatójával és nevelőtestülettel.

- Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében.

- Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony

felhasználásában.

- A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök

rendelésére.

- Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz-ellátást.

- A nyolcadik osztályok osztályfőnökeivel és a pályaválasztási felelős pedagógussal

gondoskodik a központi középiskolai beiskolázás lebonyolításáról (beiskolázási szülői

értekezlet, jelentkezési lapok kitöltése, továbbítása, módosító kérelmek).

- Ellenőrzi az ingóvagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat (szakleltárak,

készletnyilvántartások, anyagszámadások, selejtezések előkészítése).

- Gondoskodik a napi kisebb összegű kifizetésekről, annak a fenntartói rendelkezések

szerinti pontos elszámolásáról.

- Intézkedik a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások betartásához szükséges

eszközök beszerzéséről.

- Nyilvántartja a technikai dolgozók munkából való távolmaradását.

- Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, elkészíti a munkabeosztást a tanítási

szünetek idejére.

- Felelős a rendezvények, ünnepélyek előkészítéséért, rendjéért, színvonaláért.

- Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvar rendjét és biztonságát, szükség

esetén pedagógiai vagy fenntartói intézkedést kezdeményez.

- Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a napközis étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és

minőségi követelmények betartását. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót.

- Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a

feladatokról.

- Időszakosan illetve évente az intézményvezető kérésére beszámol a nevelőtestület előtt az

egyes költségvetési előirányzatok felhasználásról.

- Közreműködik a tanév eleji és októberi statisztikák elkészítésében.

67

- Részt vesz az intézményi pályázatok figyelésében, elkészítésében, lebonyolításában és az

elszámolásban.

- Részt vesz a bérügyekkel kapcsolatos adminisztráció elkészítésében: túlóra-kimutatás,

munkaidő-keret, teljesítmény-mutató számítása.

68

JEGYZŐKÖNYV

NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETRŐL

Készült: 2010. január 28-án a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

irodáján.

Jelen vannak: Dr. Sipos Ibolya, igazgató

pedagógusok a jelenléti ív szerint

I. SZMSZ-átdolgozás: - Molnár László igazgatóhelyettes

1. Bekerülő pontok:

- munkaidő-nyilvántartás rendje

- haladási napló

- portai ív

- teljesítménymutató

- értekezletek

- Tanítás nélküli munkaórák számozása

- Ingyenes tk-ellátás rendje

- Térítésköteles tanfolyamok

- Szakmai munkaközösségek együttműködése

- Nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje

- Szelektív hulladékgyűjtés rendje

- OM-azonosító

- Szabadság rendje

- Munkarend

- Igazgatóhelyettesek munkaköri leírása

- SNI gyermekek

2. Módosítás:

- Bábel-verseny megnevezése

- Ságváris bál

- Iskola alapadatai

- Folyosói ügyeleti rend

- Nevelőtestületi szavazások rendje

- Munkacsoportok meghatározása – ökoiskola pl.

- Ünnepélyek – megemlékezések rendje, szintje

69

- Továbbképzések

3. Kivételre kerülő pontok

- Szabadidőszervezés

- Ortutay-felügyelet

- Felsős tanulószoba

- Könyvtári klub

A nevelőtestület szavazott a módosított SZMSZ elfogadásáról. A nevelőtestület a módosításokat

egyhangúlag elfogadta.

Szavazás:

igen: 100% tartókozás: 0 fő nem: 0 fő

II. TÁMOP 3.1.5-09/A/2 pályázat ismertetése – Molnár László igazgatóhelyettes

A pályázatba bevont (a képzésben érintett) kollégák névsora:

- Kormányosné Horváth Ivett

- Dr. Hegyiné Szabó Szilvia

- Semjényiné Visy Ágnes

A nevelőtestület szakmai szempontból támogatja a felsorolt kollégák pályázatban való részvételét

(továbbképzésüket). A nevelőtestület az alábbi szavazási adatokkal hozzájárult a felsorolt

kollégák pályázatban való részvételéhez (továbbképzésükhöz).

Jelen van: 45 fő

igen: 42 fő tartózkodás: 3 fő nem: 0 fő

III. Minőségirányítási program – pedagógusértékelés - Streitmann Judit

1.

- Főállású könyvtáros értékelő lapja a munkaköri leírás alapján

igen: 100% tartózkodás: 0 fő nem: 0 fő

- Tanárértékelések februárban lesznek

- Kérdőívek dobozzal együtt kerülnek kiosztásra a szülői értekezlet előtti napon. A

hiányzókét vissza kell hozni üresen. A kitöltötteket a felelősöknek kell leadni.

70

- Diákok kérdőíve – osztályfőnöki órákon.

2. Alapítványi ülés: Elnökváltás történt, a kuratórium lemond, jelentkezőket várnak.

IV. Alapítványi hangverseny bevételéből eszközbeszerzés lehetséges.

V. 3 hetet meghaladó projekt – Özvegy Judit

- Fehértó élővilága

- Vízzel kapcsolatos kísérletek – vízszennyezéssel kapcsolatos megfigyelések

2010. április 8-16-ig folyamatosan.

- Osztályfőnöki órákon előadásokat hallgatnak a gyerekek.

VI. I. félév nevelő-oktató munkájának értékelése – Dr. Sipos Ibolya

1.

- 22 osztály, 617 fő tanuló, 54 pedagógus (4. és 8. évfolyamon 2-2 osztály van, 3 lenne

optimális).

- Átvétel nem volt tanév közben

- Jövőre az 5. osztályokat bontjuk, valamint 3 első osztály lesz

- 2 fő pedagógus munkaerőre van még szükség

- 1 fő SNI gyerekkel foglalkozó pedagógus szükséges Molnár Katalin helyére

- Az alapító okiratban módosult: 22 → 24 osztály

- Tanulók létszáma 650 főre módosult (620-ról)

2.

- Konferenciák:

- osztályonként jó néhány kiemelkedő teljesítmény

- magatartásbeli problémák

- felső tagozat – örök probléma a magatartás- és szorgalomjegyekkel

- Bukás nem volt; 8. és 6. osztályosok felvételin vegyesen teljesítettek.

- Hiányzás: kiugró nem volt.

3.

- Pályázat TÁMOP:

- szervezési nehézségek

- késtek a tanácsadók

- új tananyagtartalmak ismerhetők meg

- digitális tananyagtartalmak megismerése

- csoportszervezési formák

- új oktatási módszerek

- új belépő osztállyal gyarapszik a TÁMOP-os osztályos száma

71

4.

- Ügyeletek – legyünk ott a kijelölt helyen.

- Szelektív hulladék: nem jól gyűjtöttük szelektíven. Nálunk minden hulladék kommunális.

- Osztályfőnöki órákon beszéljünk erről a gyerekekkel!

- Adminisztrációt pótolni

- Tanulmányi kirándulások voltak

- Tanulói hangverseny

- Tanulmányi versenyek zajlanak

- Bábel-eredmények kerüljenek fel a honlapra!

- Sítábor szervezése megtörtént – 2 busznyi gyerek

- Alsós munkaközösség óvodásokat fogad

- II. félévben létszámrendezés

- Egy állandó alsós terem kell még

- 2010. január 17-én visszaérkezett a jóváhagyott felújítási pályázat elfogadása, valamint 58

m Ft

- Selejtezés legyen!

5.

- Dr. Katonáné Papp Éva – iskolapszichológusi feladatok

- Honlapon megjelenik a hétfői és szerdai időpont

- Szülői tájékoztatás és megkeresés – faliújság

- Hétfő (febr. 1.) önbizalom-önértékelés

- Egyéni v. csoportos beszélgetés

- Terápiát nem tarthat egyénileg, csak csoportosan általános témában. A

helyzet felmérésében és helyes szakemberekhez való irányításban van

szerepe.

- Szerda: 14.00-14.15 gyermekjóga-tehetséggondozás

- Szerda: 14.45-15.30: ördögbot mozgásterápiás foglalkozás (március eleje)

- Szülőknek- akiket felírtunk – értesítést küldünk, felkeltjük érdeklődésüket.

K.m.f.

…………………………. ……………………….

Semjényiné Visy Ágnes Tary Gábor

jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

……………………. ……………………………

Özvegy Judit Dr. Sipos Ibolya

jegyzőkönyv-hitelesítő igazgató

72

ZÁRADÉK

Az SZMSZ módosítására az alábbiak szerint kerül sor:

az intézményi működés bármely területén változás következik be;

megváltozik az SZMSZ tartalmi szabályozása;

az érintettek kezdeményezésére megfelelő indoklással.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezhetik:

az intézmény pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozói;

az intézmény vezetője.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát

az iskola nevelőtestülete az XX.232-4./2009-2010. ügyiratszámú jegyzőkönyv

megállapítása szerint 45 igen 0 nem szavazati aránnyal, a jegyzőkönyvben tételesen

felsorolt módosítások megtárgyalása után fogadta el 2010 január 28-án.

2. Az Iskola Szülői Közössége véleményezési jogával élve módosításokat javasolt az

SZMSZ tervezetében, melyeket azok megtárgyalása után a nevelőtestület is elfogadott.

Az Iskola Szülői Közössége külön határozatot fogalmazott meg, melyet az SZMK elnöke

aláírásával hitelesített.

3. Az Iskola Diákönkormányzata egyetértett a tanulókkal kapcsolatos SZMSZ tartalommal.

Az Iskola Diákönkormányzata külön határozatot fogalmazott meg, melyet az SZMK

elnöke aláírásával hitelesített.

4. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyó nyilatkozata után válik

érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos.

Szeged, 2010. január 28

................................................................

Ph.

igazgató

73

A Szegedi Tudományegyetem, mint az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

fenntartója határozatával az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Szervezeti és

Működési Szabályzatát 2010. február 3-án elfogadta. Ezt külön aláírt határozat hitelesíti.

................................................................

Ph. igazgató