Személyek joga

Jogi személyek

Elhatárolások

Polgári jogviszonyok jogalanyai (természetes személyeken kívül)

• Jogi személyek

• Jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezetek

• Állam

• Helyi önkormányzat

Nem természetes személyekre vonatkozó jogforrások

• Ptk.:

- állam

- jogi személyek általános

- egyes jogi személyek különös szabályait

- alapítvány• Külön törvények:

- szövetkezet, gt., erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat

Jogi személyre vonatkozó elméletek

Szászy-Schwarz Gusztáv célvagyon elmélete: minden vagyon egy bizonyos cél vagy érdek szolgálatában áll. Ez a cél az, ami a vagyont összetartja.

Moór Gyula beszámítási elmélete: jogi személy lényege, hogy az egyes emberek cselekedeteit a jog nem nekik maguknak, hanem a jogi személyeknek számítja be. Ennyiben tehát a jogi személy a tételes jog alkotása, azzal szoros kapcsolatban áll.

Jogi személy meghatározása

Létrejöttéhez állami elismerés szükséges

Definíció:

Állam az erre irányadó szabályok szerint jogi személynek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szerveket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek.

Állami elismerés típusai

• Törvényen alapul

• Törvény közvetlenül a jogi személy típusát határozza meg, de ezen túlmenően egyedi elismerés nem szükséges

• Állami elismerés (utólag) konstituálja a jogi személy létesítésére vonatkozó tulajdonosi rendelkezést (leggyakoribb)

Jogi személyiség létrejöttének legfontosabb feltételei

• Állandó szervezet

• Állandó cél

• Tartós működés

• Gazdasági forgalomban való megjelenés

• Önálló vagyoni felelősség

Állandó szervezet

Tagok cserélődése esetén is változatlan maradjon

Feladatkörök:

Döntéshozó – tulajdonosi irányítás eszköze

Ügyviteli – napi operatív feladatok ellátása

Képviseleti – önálló cselekvésre képtelen j.sz. helyett és nevében jár el

Állandó céljai

• Olyan cél, melyek megvalósításához az állam az önálló jogalanyiságot szükségesnek tartja, azaz ezt támogatja, vagy min. elismeri

• Társadalmi, gazdasági, politikai cél

Tartós működés

Rövid ideig fennálló eseti feladatok megoldására létrejött szervezetet az állam nem ruház fel jogalanyisággal

Gazdasági forgalomban való megjelenés

Szervezetnek polgári jogi jogi személyiségre akkor van szüksége, ha az nagymértékben megjelenik a gazdasági forgalomban – feladati szükségessé teszik, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek

Önálló vagyoni felelősség

Tagjainak vagyonától elkülönített vagyona van

Ebből következik önálló vagyoni felelőssége, vagyis a szervezet saját maga köteles helytállni a saját vagyonával azokért a kötelezettségekért, amelyek szerveinek cselekményeiből erednek (nem mindig egyedüli felelősség!)

Jogi személyek fajtái

• magánjogi – közjogi személyek

• személyegyesítő – vagyonegyesítő

• profitorientált – non-profit

magánjogi – közjogi személyek

Magánjogi személyekMagánjogi jogügyletből (pl. szerződés) a magánautonómia alapján jönnek létre

(alapítvány, egyesület, szövetkezet, gt.)

Közjogi személyekközfunkciók ellátására jönnek létre, de nem közhatalmi kényszerrel vesznek részt a vagyoni forgalomban

(állam, költségvetési szerv, kht., köztestület, közalapítvány)

személyegyesítő – vagyonegyesítő jogi személyek

Elhatárolási szempontok:

Jogi személy tevékenységének megvalósításában inkább a tagok személyes közreműködése, vagy a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon a meghatározó. (leggyakoribb a vegyes)

Universitas personarum (pl. egyesület)Universitas bonorum (pl. alapítvány)

profitorientált – non-profitjogi személyek

Elhatárolási szempontok:

Állandó cél mire irányul – elsődlegesen a gazdasági forgalomban nyereség realizálására (gt-ok)

- elsődlegesen társadalmi, politikai célra (alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, kht.)

Jogi személy jogalanyisága

• Történeti előzmények

Relatív jogképesség – abszolút jogképesség (Ptk. 1977. évi módosítása)

• Főszabály Ptk. 28. § (4): Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, j. sz. jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

Jogi személy létrejötte

• Ptk. csak a közös min. feltételek

• 29. § (2) bek.: jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét.(mindhárom keletkezési módban közös az állami elismerés szükségessége)

• Egyes jogi személyekre speciális szabályok (külön jogszabályokban)

Jogi személy létrejötte

• Legtöbb esetben még szükséges az állami nyilvántartásba vétel (cégnyilvántartás: gt., kht., állami vállalat, leányvállalat)

(bírósági nyilvántartás: egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány)

konstitutív, ex nunc hatályú

Jogi személy létrejötte

alap bejegyzés – utólagos bejegyzés

abszolút hatályú – relatív hatályú

Jogi személy megszűnése

Ptk. általános szabályainál nincs, az egyes személytípusok külön szabályainál vannak

Jogi személy képviselete

Képviselet három fajtája:

törvényes, szervezeti, jogügyleti

Törvényes képviselet

Törvény, bírósági határozat, vagy hatósági rendelkezés állapítja meg valamely cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a Ptk. 220. §-ban szabályozott jogi személy képviseletét.

Szervezeti képviselet

Jogi személy alapító határozatában, vagy okiratában foglalt képviselet.

Jogügyleti képviselet

Fő formája: meghatalmazás

Meghatalmazással a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében akaratnyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon.

Jogi személy képviselete

Törvényes vagy szervezeti (ezek egyike szükségszerű)

Ptk. 29. § (3) bek.:

A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

Szervezeti egység jogi személyisége és képviselete

Szervezeti egységnek minősül:

gyáregység, fiók, telep, üzem, iroda, helyi kirendeltség vagy csoport, alapszerv, szakosztály stb.

Főszabály: nem jogi személy (Ptk. 30. § (1) bek.)

Kivétel: jogszabály, vagy annak felhatalmazása alapján alapító határozat vagy okirat

Szervezeti egység képviselőjének nyilatkozata

Jogi személy belső jogviszonyaiban a szervezeti egység önállóan járhat el – egység vezetője e körben a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.

Alkalmazott képviseleti jogköre

Ún. vélelmezett képviselettel ruházza fel a Ptk. a bolti alkalmazottat.

Ptk. 220. § (1) Ha az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottja vagy tagja – tesz az üzlet körébe tartozó jognyilatkozatot – érvényesnek kell tekinteni.