(sz) epicentrumláttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa...

16

Upload: others

Post on 04-Mar-2020

4 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko
Page 2: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

(Sz)epicentrum

(R)evolúcióOktóberi kategóriát 27-én osztanak

gimnáziumunkban. Az õszi szünetoktóber 30. és november 3. közöttlesz. Szünet utáni elsõ tanítási nap:november 6.

November 10-én szülõi fogadóóráttart iskolánk tanári kara. Erre beje-

lentkezni november 6-tól lehet a szo-kásos rend szerint.

Ebben a tanévben – az eddigiektõleltérõen – õsszel kerül megrende-

zésre végzõs diákjaink szalagavatóbálja. A Karolina Iskolával közösenrendezendõ bál november 16-án lesz apiarista gimnázium tornacsarnokában.

Apiarista iskola aulájában novem-ber 10-ig látható az Szegedi '56:

lencsevégen címû fotókiállítás.

Minden szerdán este 19.15-tõl ifjú-sági szentmise a szegedi piarista

templomban. Mindenkit szeretettelvárunk!

Eddig jutottunk. Ötven évemár? Valami furcsa érzésetámadt a magyarságnak:

nem jól mennek a dolgok. És bár azállam vezetõi a nép javát akarták, anép nem adta. A történetet nagyjá-ból ismerjük. Ötvenhatnak irodalmavan. Nemcsak szép, de hasznos is.Mégsem használatos eléggé. Kelle-ne pedig, talán könnyebben érte-nénk. Hogy mi történik. Mert valamiazért most sincs rendben ötvenhat-tal. Lassan ellenemre van a forrada-lom. Mit is gondoljak? És mit is gon-

dol ez az ország? Öt-venhatról. Magáról.Örökségérõl. Kótya-vetyérõl. Ebek har-mincadjáról.

Tulajdonképpenmiért gondoljak bár-mit is? Hogy valakikbiztosan leköpjön ér-te? Miért keresném abajt? Jobb a békes-ség... Különben is:az ünnep a szívek-ben van. Az emléke-zés személyes do-log. Testre szabott.Ki-ki ötvenhatja,privát forradalma. Ezegy jó álláspont mos-

tanság. És akkor végre én is csóvál-hatom a fejem, hogy mit marakodika közélet. Meg már a magánélet is.Borzasztó állapotok vannak. Enyjeno!

Ötven éve a diákok épp Szege-den alpították meg érdekvédelmiszervezetüket. Na ja: voltak érdeke-ik. Amiket védeni kellett. Születettakkor egy vers azoknak a fiatalok-nak, „akik igaz, becsületes akarás-sal akarják a jobbat”.

Akarhatnánk mi is. Ha akar-nánk. Hogy végre legyen már egy-értelmû ez az ötvenhat. Hogy azigen igen, a nem nem legyen. Hogyaz utánunk jövõknek igaz mesétmesélhessünk. Hogy egy ötven-hatunk lehessen. Hogy a következõötven év múltán is egymás szemé-be nézhessünk. Hogy az áldozat fe-lett könnyet ne ejthessen a hóhér.

Mert ne legyen kétséges: utóda-ink számon kérik rajtunk a jelent...

Mészáros Ferencszerkesztõ

Néhány nap múlva több ország ve-zetõje is eljön Magyarországra az'56-os forradalmat megünnepelni.

Nem kétséges, mindenki ránk figyel,csak egy kicsit késõ van már az ünnep-léshez, azt hiszem. Olyan országok ve-zetõi, vagy azoknak a képviselõi áll-nak/álltak a Kossuth téren, akiknek ötvenévvel ezelõtt kellett volna segítségetnyújtani. Nem pedig ma, fél évszázaddalkésõbb, tetszelegni a magyar napfény-ben: mi eljöttünk. Nem kell. Nem is kér-tük. Egyszerûen csak itt vannak, mertegyütt kell velük emlékeznünk. De vajonõk tudják, mire kell gon-dolni, mikor egy 56-osverset hallgatnak, vagyegy 56-os mûsort néz-nek? Mi jut az eszükbe?„Talán mégis el kellettvolna jönni, és nemhagyni azt, hogy a szov-jetek leverjék õket.” „Mitkeresek én itt? Ja, hogyez egy forradalom volt,akkor persze, jöttünkvolna mi hamarabb is,csak felment a benzinára!” Nem tudom más-képp elképzelni. Nagycsinnadrattát rende-zünk – persze rengetegpénzért – miközben nemhiszem, hogy valaki komolyan tisztábanvan azzal, mi is történt. De mi sem. Sokember a mai napig nem tud mit mondania történtekrõl. Tud róla, hallott a meg-mozdulásokról, de semmi egyéb. Üresaz agyának ez a szeglete, és csak a fe-lületes dolgokat tárolja el. És nem kellcsodálkozni ezen. 1990-ig azt tanítottáka ma már felnõtt korosztálynak, hogy el-lenforradalom volt. A szovjetek megvéd-ték a hazát, mi pedig örüljünk, hogyélünk, hogy itt vagyunk. Ez alakult ki aközvéleményben. Ma már hitelesebbmegközelítéseket hallhatunk az akkortörtént megmozdulásokról. Hiszen azemberek bátran el merik mondani, mi tör-tént akkor. Mert még él nagyon sok olyanember, akit érintett '56, és érezte a válto-zás szelét.

Ma, ötven évvel késõbb, mindenkiúgy gondolkodik a történelemrõl, ahogyaz neki tetszik. Így tehát nem hiába voltmárcius tizenöt és október huszonhá-rom.

Török Tiborfõszerkesztõ

1956 humora- Mi a szabadság?

- Szabad országban szabad ember azt tesz, amit szabad.

A SSZEZEPP IIPressPress jelenti

2

SZ

ER

KE

SZ

IS

ZE

RK

ES

ZT

ÕI

LE

VE

LE

KL

EV

EL

EK

Farkas László

Nagy út elõttAzoknak az egyetemi barátaimnak, akik igaz,becsületes akarással akarják a jobbat

Hát kezdjük most már azt az éneket,Mely annyi éve lapul a szájon!Zendüljön a tépett, búvó táj felett,És most már harsány indulóvá váljon!

Tíz év mocskától tisztuló korunkFiatal szívek dobbanását várja,Nincs visszaút! Az ember beleuntImmár az aljas, gyáva hallgatásba.

Fiúkat küldtek süppedõ tanyák,Nyomára lelni egy igaz mesének,Komor parasztok ráncos homlokátIdézgetik, ha holnapról beszélnek.

Nagy gond a gondunk, drága társaim,De százszor nagyobb nála az imádatE nép iránt, mely szánt-vet odakint,S nem mondhatta országát hazának.

A börtöncellák és a temetõk,Némává tiprott, nagy szívek üzennek,Hogy gyúrjuk mássá, jobbá a jövõt,Ne higgyünk szûk és abrocsos fejeknek!

Öleld át rengõ, roppant századunk!Hogy honnan küldtek, soha ne feledd el,S haladj az úton, melynek indultunk,Bátor lélekkel s éber értelemmel!

(Elhangzott a szegedi egyetemek hallgatóinaknagygyûlésén, 1956. október 16-án.)

Page 3: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

(Sz)epicentrum

Egy tanári kirándulás margójára

Végre elmegyünk újra együtt! Idõ egykis kikapcsolódásra, gondtalan, fel-szabadult együttlétre, beszélgetésre,

jókedvre, nevetésre, a „másikra-egy-kicsit-jobban-odafigyelésre”, „az-egymás-mellett-általában-elrohanás helyett”.

Úton Veszprémbe

Akárcsak tavaly, most is voltak, akik mindenki-re gondoltak: Piroska újra meglepett minketpogácsájával, és elõkerült az is, ami még a ko-sárban szokott lenni, ha az ember hosszú útraindul.Kerekedik a hangulat.

Veszprém

Sárga éjszakai fények. Telihold. Séta az óvárosban. KilátásSzent István és Gizella mellõl. Lábaik elé telepedünk: elkészülaz elsõ csoportkép.

„Hol vagy István király,Téged magyar kíván...” – énekeljük a buszon.

Hol vagytok többiek? Hiányzik a hangotok!Rájöttem, hogy érdemes visszatérni a már régebben látogatotthelyekre is. Megint más arcát mutatta Veszprém, megint tanul-tam valamit. Talán ez a mi befogadóképességünkön, figyel-münkön, szerencsés esetben egyre bölcsebb látásmódunkonis múlik.

Csopak, Dobó-csárda

Elcsigázva, korgó gyomorral a séta után a frissen sült sajtospogácsa gyorsan eltûnik a kosarakból. Borkóstoló. Házigaz-dánk lelkesen ismerteti a borokat, több tucat apró történettelmegfûszerezve mondandóját. Próbálom elfogadni, hogy elõ-ször szellemi táplálékban kell részesüljek. No, de a finom va-csora sem késik már sokat.

Veszprém, Davidicum

Egy kis nosztalgia: utoljára talán gimnazista koromban alud-tam tizedmagammal egy hálóban. Mindenféle elõre bejelentetthorkolások ellenére jól aludt a társaság.Reggeli verõfényes napsütés: gyerünk fela templomdombra! Zsonglõrködjünk gesz-tenyével! ...Hát ezt még gyakorolni kell. Akorábban kelõk bejárhatták még fényesnappal is Veszprém utcáit, mások reggeliután néztek. Más a társalgóban levõ zon-gorával próbálkozott, aztán hamar rájött,hogy ezt talán nem kéne erõltetni. Voltak,akik a napilapokat bújták friss híreket bön-gészve. Láttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsaszánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko-kat.

Irány Tihany

Bennem nagy a várakozás: utoljára tizenéve-sen jártam az apátságnál.A buszon Marci édes szagos szõlõjét dézsmál-juk. Õszi ízek, illatok. Köszönjük.

Tihany

Szembesülünk I. András korával, az apátságtörténetével, mûködésével. A modern technikais segíti tájékozódásunkat az idõben és térben.Egy kiállítás utolsó királyunk utolsó szomorúidõszakát is felidézi. Borsos Miklós mûvészeteelõtt meghajlunk.A zavarosnak tûnõ történelmi szálak, adatokújra összerendezõdnek bennem. Egyre többinformációs táblát van türelmem végigolvasni.

Magunkba szívjuk a kor szagát, próbáljuk elolvasni régi pénz-érmék feliratait, megcsodáljuk régi pásztorfaragásaink motívu-mait. És még ezernyi benyomás, ami megérinthet. Kellenemég egy kis idõ...Még egy utolsó pillantás a Balatonra, a távoli vitorlásokra....Egy kis álmodozás egy forró cappuccino mellett: milyen jó islenne valamelyiknek a fedélzetén lenni...

Öskü

...fél óra múlva már gyönyörûen szól az Alleluja az Árpád-korikerektemplomból. Lélegzetelállító. Torokszorító.Friss diót törünk, elfelezzük, keserû héjától megfosztva ropog-tatjuk. Van idõ csak úgy lenni. Mint amikor a gyerek pillangó-kat kerget, szöcskéket fogdos, és észre sem veszi, hogy rásö-tétedik. Pillanatok csak, melyek mégis szorosabbra kötik aszálakat köztünk. Örülök, hogy itt VAGYOK.

Székesfehérvár

Mit adhat még a királyi város? Hát mindenekelõtt ebédet...Egy panelrengeteg között megbúvó skanzenbe érkezünk, aholéppen nagy örömünkre vásár is van. Kiváló kézmûveseinkmunkáit csodáljuk. Vásárfiát veszünk gyermekeinknek, az ott-hon maradóknak, akik tartják a frontot, míg mi élvezzük a sza-badságot.Majd séta az óvárosban: újabb impulzus, hogy utánaolvassakegy-két dolognak otthon. Egy kis nyugalom, csend, önmagunk-

ba fordulás a templomokban. Ima. Örömés erõ, ha tudsz kérni. Segítségkérés egyelhatározásodban.

Hazafelé

pedig „száll az énekszó”... Így gyorsabban telnek a kilométerek azautópályán. Szegedig.Jó megérkezni is.Vár a család...

Nemes Zsuzsanna

Öskü – kerektemplom

Beszélgetõ szobor – ámuló tanárok

1956 humora- Mikor fog megszólalni a Sztálin-szobor?

- Majd ha harangot öntenek belõle.

3

Page 4: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

1919Február 2. Ady-gyászünnepélyt tartott azÖnképzõkör, az öregdiák Juhász Gyulamondott beszédet.Február 10-23. A VIII. osztály kivételévelszénhiány miatt szüneteltették a tanítást.Április 16. A Közoktatásügyi Népbiztosságrendelete alapján a tanévet azonnal bezár-ták, kiosztották a bizonyítványokat. A ren-delkezést egy szegedi tanuló küldöttséghozta el Budapestrõl. 71 tanuló a Közokta-tásügyi Népbiztosság rendelete értelmé-ben érettségi bizonyítványt kapott. Ezt aVallás- és Közoktatásügyi Minisztériummegsemmisítette, és decemberben érett-ségire utasította õket. Decemberben 65 fõérettségizett le.Április 20. Francia csapatok szállták megaz intézményt június 30-ig. A bútorzatbanjelentékeny kár (150 000 korona) keletke-zett. Eltüzelték a katonák.Szeptember 4. Az épületbõl kivonultak afrancia csapatok.November 6-8. Ideiglenes szénszünetettartottak.November 13. Az összevont VII-VIII. osz-tály kivételével az alsóbb évfolyamoknakezután külön téli órarend szerint hetentekétszer, délután volt tanítás.Január 19-tõl február 4-ig Csak a VII. ésVIII. osztály járhatott iskolába.Február 5-15. Spanyolnátha miatt szüne-telt minden osztályban a tanítás. Február 16-tól március 7-ig Ismét szén-szünet volt.

1920Január 25. Az évez-redes haza feldara-bolása miatt gyász-ünnepélyt tartott azÖnképzõkör.November 14. A tri-anoni békeszerzõ-dés becikkelyezésétkövetõ napon gyász-gyûlést tartott az Ön-képzõkör.November 17. A pia-rista iskola fûtött ter-meit vette igénybe11-14 óra között a le-ánygimnázium és azállami fõgimnázium.Összevont órarendszerint 40 percesórákban folyt a taní-tás március 19-ig, ahúsvéti szünidõ kez-detéig.December 8. Meg-alakult 84 taggal aziskolában a Mária

Kongregáció (tagjai csak felsõs diákok vol-tak, akik jellemes férfiúság alapjának, a val-lásosságnak - pl. Boldogságos Szûz tiszte-lete, piarista iskolák hagyományainak ápo-lása, havi gyónás, 2-3 hetenként gyûlés,vallásos irodalom felolvasása, beszédektartása, azaz a pietas - erõsítésével) intelli-gens, öntudatos keresztényekké akartakválni.

1921Február 4. Glattfelder Gyula csanádi püs-pök meglátogatta az iskolát.Május 4. A 200 éves jubileumra megérke-zett Szinger Kornél rendfõnök, Schütz An-tal, Bíró Imre, Sík Sándor, Révai József,Simonides István, Ohmacht Nándor ésKiss Márton, Ocskó Lajos.Május 5. A szerzetesrend háromszázéves, a szegedi tanítás megkezdésének200. évfordulójára szerveztek ünnepséget.A belvárosi templomban volt az ünnepiszentmise, amelyen Sümegi Gyula piaristavezette a gimnázium énekkarát. A Temp-lom téren Öveges József mondott ünnepibeszédet a diákok elõtt. A színház adotthelyet az emlékünnepnek. Az Önképzõkörelõadását Szilágyi Aladár színmûvész taní-tatta be, a tornacsapatot Pesti Lajos torna-tanár irányította. A meghívót Dorogi Imrerajztanár készítette. Az állami küldöttségjelentõs vezetõje volt Vass József vallás-és közoktatásügyi miniszter, Teleki Pál,Aigner Károly fõispán, Somogyi Szilvesz-ter. A Dugonics Társaság ünnepi ülésénSík Sándor erre az alkalomra készítette a

Fiúk címû verse mellett több alkotást olva-sott fel.Május 25. Szeged szabad királyi város ala-pítványt létesített a szegedi rendház tagjai-nak külföldi tanulmányokkal való tovább-képzésének elõmozdítására és a 200 évestörténet megíratására.Június 19. Az Önképzõkör Magyar Jövõünnepéllyel egybekötött zárógyûlést rende-zett.Szeptember 5. Elkezdõdött a rendes taní-tás. A kolozsvári tudományegyetem Sze-gedre költözése következtében a 700 fõspiarista diákság mellé költözött a 270 fõsállami fõgimnázium tanuló ifjúsága. Felvált-va délelõtt 8-1 között, ill. 2-6 óráig napi 40perces órákban 5 tantárgyat tanítottak. Ki-vétel a VII. és a VIII. osztály órarendje volt.

Károlyi Attila

Fejezetek a szegedi kegyes oskola történetébõl

Oskolai mondandó

Sík Sándor: Fiúk

Sarumegoldó templomi tisztelet Halk himnuszával félve köszöntelek, Isten tövén költ kis-világok: Fürge fiúk, eleven virágok. Már az apák, lássátok megarattak És letették a megrozsdált kaszát. Munkájukon nem érett Istenáldás, Barázdájukból nem sarjadt kenyér. A zsellérföldön rosszul forgolódtak, Mételyes kézzel vonták az ekét: Vétkek üszögje vert ki a kalászon, És nem fakadt szem puffadt szárain. Rossz munka volt. S míg sírván emlegették A régi szép fehér magyar cipót, Hét-szûk-idõben nagy-dohogva nyelték A méregbélû idegen karajt. És jött a jég és jöttek zúzmarák, Földindulások és halottas évek: És áll a tarlott, elcsigált telek És vár: lélekre, karra és ekére. És ülnek, ülnek a rokkant apák, Sovány pipával, rozzant ház tövében: Fáradt szemükben a ti arcotok, Égett szívükben a ti kacagástok. Tirátok néznek, éledõ virágok, Hogy mozduljatok és feseljetek, Tûzi pipacsok, szûzi margaréták, Lobogjatok és fehérkedjetek: Hogy a magyar föld új tövet csirázzon, És új tavaszt etessen emlején, S az õs barázdán mélyebbrõl fakadjon Nemesebb bûn és emberebb erény. Egy lüktetõ, nagy, nyugtalan dal árad: Halljátok ég-föld egy-sugallatát!? A kínzott föld imádkozik felétek S az önmaguktól megcsömölt apák. S akinek bennünk kedve oly kevés telt, Isten szeme is rajtatok virraszt: Fiúk, köszöntöm boldog áhítattal A tûzszemû tavaszt! Sarumegoldó templomi tisztelet Halk himnuszával félve köszöntelek, Isten tövén költ kis-világok, Fürge fiúk, eleven virágok.

KALAZANCI SZEGEDI MAGVETÕI… Kétszáz év alatt százezernél több, gyémántnál is drágább kin-cset, halhatatlan gyermeki lelket bányásztak elõ az ósdi épületben,és csiszoltak átlátszóvá, ragyogóvá, hogy talpig férfiai legyenek Ma-gyarországnak s majdan a polgári mennyországnak. Az elsõ céltmegvalósították azáltal, hogy közölték velük a tudás kincseit és ha-zaszeretetre, jellemességre nevelték õket, a másikat biztosították avallásos oktatással… Ámde a tanító, aki csak ismereteket közöl:mesterember; aki jellemeket nevel: mûvész. A piarista atyák mûvé-szek voltak. Sokra becsülték az értelem mûvelését, de sohasem hit-ték, hogy ez egymaga elegendõ az erkölcsi mûveltség biztosításá-ra. A kimûvelt értelem csak tolvajlámpás, mely a bûnök és az érzé-ki vágyak útjainak megvilágosítására is felhasználható. A tudománycsak akkor áldásos, ha a lélek és a jellem mûvelése lesz az ellen-súlya: a szép lélek, tiszta erkölcs, harmonikus élet, ez az igaziremekmû… És neveltek lelkeket, amelyek voltak, mint a damaszku-szi penge, edzettek, ellenállhatatlanul keresztülhatolók minden aka-dályon és azért mégsem ridegek, hanem gyöngéd, lágy csen-gésûek… Piuszok voltak a szó legnemesebb értelmében, kik tudtakmosolyogni, örülni és emellett testük, lelkük legparányibb atomáighungarusok… Fiúk! ... Tanuljátok meg példájukból, hogy bármely hi-vatásban egész lelkünk befektetésével isteni munkát kell végez-nünk, és ha néha kenyér helyett köveket kapunk, örüljünk: aki rej-tekben is lát, megfizet nekünk! Szeressétek a földet, örüljetek a dal-nak, napsugárnak, de sohase feledjétek, hogy e világ csak haloványárnya igazi hazánknak!

(Részlet a 200 éves jubileum ünnepi beszédébõl.Elmondta Öveges József piarista - 1921. május 5.)

1956 humoraFarkas Mihály Recskre látogat.

- Maga miért van itt? - kérdi a politikai rabot.- Mert nem engednek haza.

4

Page 5: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Ötvenhat

A forradalmi szikra: MEFESZ

Ezerkilencszázötvenhatoktóberének elsõ nap-jaiban Kiss Tamás,

Lejtényi András, Tóth Imreés Aszalós János hallgatók aSzegedi Tudományegyetemdiákklubjában beszélgettek aDolgozó Ifjúság Szövetsége(DISZ) helyett megalakításraváró egyetemi érdekképvise-leti szervezet létrehozásáról.

Az erjedés megindult.Október 16-án egy, a Böl-csészkar nagyelõadójábaösszehívott, szokásos „fejtá-gító” gyûlés váratlanul spon-tán nagygyûléssé alakult át,amikor Kiss és Lejtényi azülés kezdetén az üresen állóelnöki asztalhoz állva el-mondták a többieknek elkép-zelésüket egy új és valóban alulról építkezõ szervezetrõl. A je-lenlevõ több mint ezer fõs tömeg ekkor a forradalmi hangulat-ban megegyezett, hogy megalapítják saját, független szerve-zetüket a Magyar Egyetemisták és Fõiskolások Szövetségét(MEFESZ) és, hogy négy nap múlva újra találkoznak. Addigminden szegedi intézményben megválasztják a szervezet kariképviselõit. A hír futótûzszerûen terjedt az egész országban,

egyetemrõl-egyetemre. A MEFESZ-t formálisan

október 20-án megalakítónagygyûlésre a Magyar Rá-dió munkatársai is megér-keztek. Az általuk készítetttöbb órás hangfelvétel meg-õrizte az esemény átlelkesülthangulatát. Az ülés levezetõelnöki tisztére a kedvelt pro-fesszort, Perbíró Józsefethívták meg. A megfontoltsá-gáról és emberszeretetérõlismert professzor a MEFESZalakuló ülésével kapcsoló-dott be a forrongó közéletbe.

Egy héttel késõbb Perbírót a megalakuló városi ForradalmiNemzeti Bizottság elnökévé választották. Az ülésen részt vettés a diákok mellett felszólalt Baróti Dezsõ az egyetem rektoraés Fodor Gábor akadémikusis. (Az 1957-es megtorlás so-rán Perbírót életfogytiglanra,Barótit egy év börtönre ítél-ték.) Az alakulásra támogatótáviratok érkeztek a Budapes-ti Agrártudományi Egyetem-rõl, a Mûszaki Egyetemrõl ésa Mezõgazdasági Gépész-mérnöki Fõiskoláról. A gyûlésen elõször a szerve-

zeti szabályzatot fogadták elés aztán következtek a ta-nulmányi követelések. Azorosz nyelv fakultatívvá téte-lét, külföldi ösztöndíjakat,50%-os utazási kedvez-ményt, diákszállások építé-sét követelték. Majd a politi-kai követelések jöttek sor-ban: Szabad, demokratikusválasztásokat!, A tájékozta-tás szabadságát!, A meg-szálló orosz csapatok kivo-nását! - követelték. Továbbáazt, hogy töröljék el a pa-rasztság kötelezõ beszolgál-tatását, valamint, hogy már-cius 15-e legyen nemzetiünnep. A tömeg akkora volt,hogy az épület folyosóin ésaz épület elõtt is álltak az

emberek – diákok és városlakók egyaránt. Az ülés végén abban állapodtak meg, hogy nyakukba ve-

szik az országot, és ki-ki felkeres egy-egy felsõoktatási intéz-ményt a szervezet megalakulásának hírével és a követelések-kel. Kiss Tamás így érkezett az október 22-i mûegyetemi diák-nagygyûlésre. E gyûlésen kimondták a mûegyetemisták, hogycsatlakoznak a szegedi hallgatók követeléseihez és õk is meg-alakítják a MEFESZ-t.

A MEFESZ-nek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogyaz 1956. október 16-23. közötti napokban az egyetemi ifjúságforradalmi erõként lépett fel, és lett a forradalom és szabad-ságharc motorja. A szegedi hallgatók követelései így váltak aforradalom jelszavaivá.

Jancsák Csabaa Szegedi Tudományegyetem oktatója

Lejtényi András (áll) ismerteti a szervezeti szabályzattervezett szövegét. Az elnökségi asztal közepén Perbíró József professzor,

tõle jobbra Kiss Tamás.

1956 humoraRákosi és Gerõ autóval mennek a Duna-parton, és a kocsiban beszélgetnek a parasztokról és a munkásokról.

Azt mondja Rákosi: - Te Ernõ, valami olyat kellene csinálni, aminek örülnének az emberek, és jó is lenne a népnek.Megszólal erre a sofõr: - Elvtársak, hajtsak a Dunába...?

5

„Elvileg egyetértek, de vigyáznikell, nehogy az egyetemi stricikhangulata átmenjen kommunis-ta és szovjetellenes támadás-sá.” (Marosán György az MDPPolitikai Bizottság tagja, minisz-terelnök-helyettes így reagáltírásban a diákok mozgolódásá-ról õt tájékoztató pártmunkásfeljegyzésére)

„A szövetség célja, hogy azegyetemekrõl és fõiskolákról ki-kerülõ ifjúság, mely a nemzetagyát van hivatva képviselni, neközönyös passzív tömeg, negyáva, gerinctelen és önzõ réteglegyen, hanem népéért, hazájá-ért, boldogabb jövõnkért harcolóbátor, lelkes sereg. Ne riadjonvissza az igaz szó kimondásá-tól, hanem képzettségével, tu-dásával, tehetségével népünket,hazánkat szolgálja.” (AMEFESZ célja. Elfogadta 1956.október 20-i nagygyûlés)

Egy forradalmár diák:KISS TAMÁS

A Balatonedericsen született fia-talember 1953-ban érettségizettés villamosmérnök szakon szere-tett volna továbbtanulni, de a korfelvételi rendszerére jellemzõ mó-don, értelmiségi származása foly-tán ez nem sikerült. 1954-ben a

szegedi Természettudományi Karra nyert felvételt matematika-fizikaszakra, majd az elsõ évfolyam végén átjelentkezett a Jogi Karra.Kiss Tamás 1956 kora õszén három barátjával egy független egye-temi diákszervezet (a MEFESZ) megalapítását kezdeményezte.Kiss e szervezet, tehát a világháborút követõ elsõ szabadon válasz-tott, alulról építkezõ, országos diákszövetség alapítója-vezetõjevolt. Kisst 1957-ben elfogták. 1958. január 14-én "államrend meg-döntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése, vezetése" miattnyolcévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után levelezõ tago-zaton elvégezte a jogi kart. Kiss Tamás ma Balassagyarmaton él. Aszegedi HÖK „Hallgatói Mozgalomért” emlékéremmel tüntette ki2001-ben. Két évvel ezelõtt a szegedi piarista gimnáziumban tartottelõadást (képünkön) az iskola október 23-i megemlékezésén.

Page 6: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Ötvenhat

Piaristák 56-ban

Amagyar piaristák 1956-ban csakkét gimnáziumot tartottak fönn,Budapesten és Kecskeméten. A

kommunista irányítás alá kerül államha-talom ugyanis 1948-ban az összes egy-házi iskolát államosította, így a piaristarend tíz gimnáziumát is. (Egyébkéntugyanekkor és ugyanez történt Ro-mániában és Csehszlovákiában is, aminem véletlen, hanem arra utal, hogy atérséget meghatározó döntések jó részeMoszkvában született.) A szerzetesek ül-dözésének következõ lépése az volt,hogy 1950 nyarán az Államvédelmi Ha-tóság (ÁVH) számos magyarországi ko-lostor, köztük öt piarista rendház tagjaitdeportáltatta. A szegedieket például júni-us 10-én éjjel a váci püspöki palotábaszállították. Eközben azonban folytak azegyház és állam közti tárgyalások, és vé-gül az 1950 szeptemberében megkötöttegyezmény lehetõvé tette, hogy nyolckatolikus gimnázium, köztük kettõ piaris-ta mégis megmaradhasson. A két rend-házban, Budapesten és Kecskemétenazonban a több mint 230 magyar piaris-tából csak 90-en taníthattak, a többiekegyházmegyés papként, állami tanár-ként, gyári munkásként helyezkedtek el.A diktatúra alatti évtizedek örök problé-mája volt, hogy egy-egy tanári hely meg-üresedése esetén ki kerülhet be közülüka „rendi keretbe”.

A piaristák végig egyfajta kettõsség-gel élték át a kommunizmus éveit. Egy-részt természetesen szívbõl kívánták adiktatúra bukását, másrészt azonbannem akarták kockáztatni az állam által iselismert két iskolájuk fönnmaradását.Ezért 1956 õszén leginkább a kereten kí-vüli piaristák vetették bele magukat azeseményekbe. A börtönbõl kiszabadultBulányi György például különbözõ terve-

zetekkel bombáz-ta Sík Sándor tar-tományfõnököt ,amelyekben azegyházi iskolák,az iskolai hitokta-tás és a cserké-szet visszaállítá-sát tervezte.

A rendházakazonban akaratu-kon kívül is része-sei lettek az ese-ményeknek. A bu-dapestiek már ok-tóber 23-án a for-radalom színhely-évé váltak, hiszena forradalmárok aMúzeum utcáranézõ gimnáziumi termekbõl is tûz alávették a Rádiót, majd pedig ott gyûjtöttékössze az ostrom során elfogott ávósokat.Kecskeméten viszont az okozott izgal-mat, hogy október 30-án egy szovjettank tûz alá vette a templom tornyát,mert felkelõket sejtett a rendházban. Apiaristák diákjaik biztonságát is féltették,elsõsorban Kecskeméten, ahol a gyere-kek a harcok alatt is a diákotthonban ma-radtak. (Budapesten hetekig nem volt ta-nítás.) Kecskeméten került sor a forrada-lommal kapcsolatos fegyelmi ügyre is:1957 márciusában röpcédulater-jesztésért két elsõs gimnazista fiút vég-leg, hármat pedig a tanév végéig el kel-tett távolítani az iskolából.

A piaristák azonban lelkesebbenhasználták ki azokat a lehetõségeket,amelyeket a forradalmi helyzet az okta-tás terén teremtett: Kecskeméten szinteerõn felül vettek részt az újból megindultiskolai hitoktatásban, és mindkét iskolá-

ban gyorsan meg-szüntették azorosztanítást is,hogy helyette né-metül, angolul ésfranciául tanítsa-nak. Sajnos azon-ban ezek az újítá-sok csak az1956/1957-es tan-év végéig tartot-tak.

Mindezekrõlszámos dokumen-tum maradt fönn aMagyar PiaristaRendta r tományKözponti Levéltá-rában, amelyeketaz idei évforduló

alkalmából egy honlapon is összegyûj-töttem. Itt olvashatók például a tarto-mányfõnökségre 1956 utolsó hónapjai-ban érkezett beszámolók és jelentések,de azon levelek fogalmazványai is, ame-lyekben Sík Sándor tartományfõnök érte-sítette külföldi rendtársait a magyaror-szági helyzetrõl. A piaristák közül többenmegírták visszaemlékezéseiket is, pél-dául a kecskemétiek közül Fazekas Jó-zsef diákotthoni igazgató, a budapestiekközül pedig Kovács Mihály, aki fizikaiszertárat védve a harcok közvetlenszemtanúja volt. A levéltár megõrzött né-hány egykorú följegyzést is, például azt asoha meg nem jelent verset, amelyet SíkSándor írt egy elesett fiatal felkelõrõl.

Koltai AndrásA Magyar Piarista Rendtartomány

Központi Levéltára levéltárosa

Bõvebben: http://archivum.piar.hu/

1956 humora - Miért áll a kapitalizmus a szakadék szélén?

- Hogy jobban lássa a szocializmust.

6

Sík Sándor:Egy fiú fekszikEgy fiú fekszik tövében a Falnak. Akiket legépfegyvereznek, többnyire meg ishalnak.

Egy fiú fekszik, pirosan csorog a vére A senki-földje járda fekete kövére.

A fiú fekszik, vére már nem is veres, Már megaludt, már nem is emberes.

A fiú arccal fölfelé fekszik. Elúszik fölötte egy felhõ és azt mondja:

„Ki lesz, aki megmenekszik?”

A fiú fekszik, nem mernek sóhajtani körül aházak Elmegy mellette egy patkány és azt mondja:

„Gyalázat”.(1956)

KOVÁTS JÓZSEF– 1926. augusztus 30-án született. A szegedi piarista gimnázium tanulója lett, osztályfõnöke Lénárd Ödön piarista volt.1944-ben érettségizett. 1946-ban beiratkozott a szegedi egyetem orvoskarára. Apját internálták, majd három évre háborús bûnöskéntbebörtönözték. Kováts József a Magyar Szabadság Párt aktivistájaként 1947-tõl megfigyelték. Részt vett a fakultatív hittanoktatás bejelentésemiatt kitört tüntetésekben, júniusban õrizetbe vették, az Andrássy út 60-ba került, majd izgatás vádjával négy év börtönre ítélték. 1951-tõlkétkezi munkás egy állami gazdaságban, pénzügyi és gazdasági ismereteket tanult, könyvelõként talált állást, 1956 szeptemberében került aröszkei gépállomásra. Felszólalt a József Attila Kör vitaestjén, sürgette az internáltak rehabilitálását; javasolta, hogy hagyják békén a parasz-tokat. Október 25-én érkezett Szegedre. A városi vezetés tehetetlensége miatt forradalmi bizottság szervezésébe kezdtek, Kováts javaslatára.A Takaréktár utcai sortûzben a szeme megsérült, 29-én jött ki a klinikáról. Õt is beválasztották a néptanács, a késõbbi Forradalmi nemzetiBizottság elnökségébe. A város mezõgazdasági és pénzügyi osztályainak felügyeletét bízták rá. A munkástanácsok követeléseibõl összeál-lított memorandumot a városháza erkélyérõl a tömegnek õ olvasta fel. 30-án este a belbiztonsági szervek felügyeletét bízták rá. Utasítástadott, hogy a rendõrségi fogdában õrizetben tartott államvédelmi tiszteket a nagyobb biztonság végett a Csillagbörtönbe szállítsák át.November 4-én sikertelenül próbálta felvenni a jugoszláv hivatalos szervekkel a kapcsolatot, eligazítást tartott a rendõrségen, hogy a szovjetés magyar csapatok közötti esetleges összecsapásba nem folyhatnak bele. November 4-én éjjel átmentek a városon a szovjet tankok, novem-ber 6-án megszállták a városházát a szovjet katonák, az ott levõk közt Kováts Józsefet is õrizetbe vették. Igazi letartóztatására 1957májusában került sor, a rágalmazó sajtóelõkészítés horthysta fasisztaként állította be. 1958. október 6-án a Csillagbörtönben végezték ki.

Page 7: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Azóta sem lett lefújva a mérkõzésGyarmati Dezsõ a legendás melbourn-i „vérfürdõ”-rõl

Ötvenhat

Gyarmati Dezsõháromszorosolimpiai baj-

nok vízilabdázó, aNemzet Sportolója.1956-ban, Mel-bourne-ben olimpiátnyert. Elnökségi tag-ja volt az MagyarOlimpiai Csapat For-radalmi Bizottságá-nak. A gyõzelemután hazatért, denem sokkal késõbbaz országot elhagyá-sára kényszerült. Aforradalomban fegy-verrel nem vett részt,de annak értékeitmindig magáénakérezte. Egy vele ké-szült beszélgetésbõlközlünk itt részletet.

Érdekes módon, kivétel nélkül minden meccsünket (Olaszor-szág, NSZK, Egyesült Államok, Spanyolország ellen) 4:0-ranyertük. Csak a döntõben a Jugoszlávok ellen lett 2:1 a ja-vunkra. A csapat nagyon egységes volt, nagyon jól védekez-tünk, kevés gólt kaptunk, azt hiszem az összgólarányunk 24-3volt.

A híres Szovjetunió elleni „blood bath” az elõdöntõ volt. Ek-korra már mindenkinek sikerült beszélni az otthoniakkal, éstudtuk, hogy mindenki életben van. A mérkõzést egy 8-10 ezerembert befogadó uszodában, a Crystal Palace-ban játszottuk.Az uszoda egyik felében meredek lelátó, a másik felében az öl-tözõk és a kiúszó volt. Zsúfolásig tele volt, és legalább annyi-an rekedtek kint az uszoda elõtt, felcsigázott érdeklõdés vettekörül a meccset. Mi úgy álltunk hozzá, hogy nem jöhetünk kivesztesen a vízbõl. Noha a szovjet csapat tagjait jól ismertük,és nem volt különösebb bajunk velük, de a melegítõjükreugyanaz a négy betû volt ráírva, mint amik a szabadságharcotelnyomó tanokra: CCCP.

Két évvel ezelõtt itt voltak a hajdani szovjet játékosok ésazt mondták, hogy én voltam a provokatõr, s miattam lett vere-kedés a meccsen. Akkor én azt mondtam: ha 1-0-ra vezetünk,akkor én védem azt az 1-0-át, ha 2-0-ra még jobban, ha 3-0-ramég jobban! Nem provokálok verekedést, mert esetleg észre-veszik, hogy én verekszem és engem állítanak ki végleg, ésakkor elveszítjük. De ez egy koholt dolog volt és rám fogták.Nem is én voltam az alanya ennek. Zádor Ervin kapott egy po-font. Kemény meccs volt, nem kisasszony játék. Az egyikorosz játékos nem bírta a gyûrõdést, hátra ütött, és felrepedtZádor szeme két helyen. Tele van hajszálerekkel itt a szem-környéki bõr és az nagyon vérzékeny. A vízben mellette vol-tam, mondta, hogy megütötték. Mondom, látom. Amikor kiakart menni a kiúszónál, mondom: menj a tribün felé, ottmássz ki! Addig, amíg átúszott a medencén – az 25 méter –addigra összefojt a vér a vízzel. Kimászott, akkor már a testénis folyt le, úgy nézett ki, mint a mészárszékben. Semmi különö-

sebb sérülése nem volt, egyszerûen vérzékenyebb volt. A tö-meg akkor felrohant és átugrálta a korlátot, a szovjetek mene-kültek ki, el is húzták a csíkot. Negyven másodperccel, vagyegy perccel a vége elõtt történt, azóta sem lett lefújva a mér-kõzés, de 4-0-ra a javunkra írták, és hát én úgy érzem, hogyez volt az „évszázad mérkõzése” a vízilabdában. Több okbólkifolyólag érzem így. Olyan politikai légkörben történt a mérkõ-zés – amirõl mindenki tud, a fiatalok is –, az 56-os forradalomlégkörében. Amikor a magyar szabadságharcot elnyomta aszovjet uralom. Ebben a légkörben tudtunk mi 4-0-ra gyõzni. Aközönség felháborodott a provokáción, de a részleteket nemlátta, nem tudta azt, hogy ha az az ütés nem történik, akkorsemmi különös nincs a mérkõzésben. Ezek azt látták, hogy amérkõzés vége felé, mikor már vesztett volt a meccs a szovjetcsapatnak, akkor az egyik orosz játékos kiütötte a magyar já-tékost és ettõl aztán elszakadt a cérna, lerohantak az uszodá-ba, bár nem ugrottak a vízbe, sokan nem tudtak úszni biztos.A többi játékos nem esett egymásnak, nem volt ilyen hangula-ta a mérkõzésnek. A lélektana egy mérkõzésnek olyan, ha biz-tos a gyõzelem, nem ad az ember okot arra, hogy véletlenül acsapat elveszítse azt az eredményt. Tehát mi 4-0-ra vezettünkakkor, amikor az ütés történt, senki nem ment bele semmibe!Megnyertük a mérkõzést.

Ilyen körülmények között másnap játszottuk a döntõt, akkornehezen, nagyon nehezen 2-1-re nyertünk és ezzel megny-ertük az olimpiát, ahol Kossuth-címeres zászló lobogott a tisz-teletünkre. Aznap este mikor megnyertük a meccset, még csa-pat volt a csapat. 5-10 évet játszottunk együtt, minden nap ta-lálkoztunk, aztán másnap már mindenki ment a maga útjára,amit tudott intézett. Tehát este amikor az olimpiát megnyertükmég együtt örültünk aztán másnapra szétszéledt a társaság.

A magyar olimpiai csapatból körülbelül 60-70-en nem tértekhaza. Ki Amerikába, ki Ausztráliába, van, aki Európán belül te-lepedette le. Mi, akik hazajöttünk, mi jöttünk elõbb el. Akik úgydöntöttek, nem jönnek, azok kijöttek a repülõtérre és ott bú-csúztunk el. Sok sírás volt, megtört arcok, egy kis nemzetneka tragédiája sûrûsödött oda. Nem volt könnyû!

Közreadja: Mészáros Csaba

Zádor Ervin, a „blood bath” áldozata

Az olimpiai bajnok magyar vízilabda capat 1956-ban

1956 humora1951-ben valahol a Szovjetunióban megkérdezik Móric Móricovicsot, a kisdiákot:- Mi szeretnél lenni, ha a nagy Joszif Visszárionovics Sztálin lenne az édesapád?

- Árva...

7

Page 8: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Kultúrkáló

1956 humora- Milyen az 5 + 2-es vicc?

- Öt év, aki mondja, kettõ, aki hallgatja...

8

Az elõzõ számunkban közölt verslegjobb fordítását Fû Péter 11.Aosztályos tanuló készítette.

ÕszA kertben már az õszirózsák nyílnak,

Haldoklik ereje a napsugárnak.Minden virágért eljön a halál,

Fagy képében, mint ki bárd alatt ál.Az õsz egyszerre bánat és öröm,

A hervadt rózsák és az érett gyümölcs.

E havi feladat: lefordítani az alábbi ver-set, vagy hasonlót faragni a HERBST,REGEN, NEBEL szavakkal.A legjobb alkotás megjelenik az újság-ban. Megoldásokat a [email protected]ímre várja Nemes Zsuzsanna tanárnõ.

BlätterBleich stehen die Bäume,Leise raschelt es im Laub.

Ächzt da nicht ein Ast?Trotzdem leuchtet es im Wald.

Trotzdem lacht die Sonne.Ein kleines Blatt fällt zur Erde.

Ruhe.

Juliane Richter (diáklány)

Last time we were travelling toBudapest and you could do anice sightseeing. Thank you

very much for those students whoanswered! Your solutions were great!

This time I would invite you to stayindoors, have a cup of tea and read anice little poem with me.Here it is:

A Winner's Creed

If you think you are beaten,

You are

If you think you dare not,

You don't

If you would like to win, but you think you

can't

It's almost sure you won't

If you think you'll lose

You are lost

For out in the world we find

Success begins with a person's will

It's all in the state of mind

Life battles don't always go

To the stronger or faster hand

But sooner or later

The person who wins

Is the one who thinks 'I can'.

I am really interested in your translations,so please if you like this poem, translateit and send it to my e-mail address:[email protected]

Thanks a lot!Nagy Mariann

SZEPI – VIDEO

Mûvészfilmek:

¸ Tennessee Williams drámák fil-men: Macska a forró bádogtetõn – Az if-júság édes madara – A vágy villamosa –Tavasz Rómában.

¸A Truman Capote nagysikerû regé-nyébõl készült filmben két börtönbõl sza-badult bûnözõ, Dick Hickock és PerrySmith betörnek egy köztiszteletben álló,és virágzó gazdaságot vezetõ farmer ott-honába, hogy kirabolják a széfet. A márkorábban bejáratott módszerükhöz hí-ven nem hagynak tanúkat, így lemészá-rolják a farmert, annak feleségét, és kéttizenéves gyermekét. A film a lopás ter-vének megszületésétõl a törvény bosz-szújáig lépésrõl lépésre végigköveti akét bûnözõ útját. – Hidegvérrel

¸Hotel Ruanda

Két új vallási témájú film:

¸ Agneszka Holland filmje Ed Harrisfõszereplésével: A harmadik csoda

¸ Szent Ágoston – Agostino d'Ippona(1972) – Rosellini filmje

Szellemi horizontod tágíthatod:

¸ David Attenborough sorozata amadarak életérõl

¸ Bobby McFerrin veszprémi kon-certje

¸ Genetikai utazás az õshazába – Afilm három ember utazásáról szól, akikDNS világtérkép segítségével fedezik felafrikai gyökereiket. Fõhõseink õseit szá-zadokkal ezelõtt Afrikából szállították elnyugatra rabszolga-kereskedõk, és mostgenetikai vizsgálatok sorozatával mutat-ták ki az azonos génállományt a vizsgáltangol csoport egyes tagjai és az afrikai,jamaicai stb. bennszülöttek között.Beaula McCalla története különösen

megkapó, aki afrikai utazása során eljutahhoz a nõhöz, aki genetikai értelembenaz édestestvére lehetne, mert szinte tel-jesen azonos génállománnyal rendelke-zik. A találkozás megrázó, érzelmi és ér-telmi sokk egyszerre.

Humor

¸ Drakula halott és élvezi

¸ Tanár úr kérem… (1956)

SZEPI – HANGARCHIVUM

¯ Gyereknek-felnõttnek egyaránt: Var-ró Dániel - Presser Gábor: Túl a Ma-szat-hegyen

¯ Válogatás Astor PIAZZOLLA tangófelvételeibõl:Tristeza De Un Doble `A´CD 1-4

¯ The Kennedy Experience – A te-hetséges punk (?) hegedûs most jazzfelállásban játszik.

¯ Vanessa Mae - Choreography – asztár-hegedûs újabb izgalmas lemezeklasszikus témákkal.

¯Peter Kater And R. Carlos NakaiHow The West Was Lost (Volume I-II). –Õsi amerikai indián zene mai hangzás-ban (mp3 - Music of the World kategóri-ában találhatsz rá)

Hangos könyveink is szépen szapo-rodtak:

¯ Wass Albert, Salinger, KAROLWOJTYLA, Márai stb… (mp3 - Prózakategóriában találhatsz rájuk)

¯ Sláger: A közkedvelt Masters OfChant összes lemeze felkerült a hang-tárba

NB.: A katalógus honlapunkon megtekinthetõ!

Szegheõ József SP

ÚjdonságainkEnglishCorner

Deutsche Rubrik

Page 9: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Kultúrkáló

Akoncert október 10-én volt a Tisza-parti IfjúságiHázban. A terembe belépõt kellemes hangulatfogadta, az emberek vidáman beszélgettek. A

fellépõket – a házigazda Cotton Club Singers-t és avendég Hot Jazz Band-et – nagy taps fogadta.

A koncert elején a zenekarok nem nagyon találták aszínpadon magukat és egymást sem. Szerencsére ha-mar összerázódtak és a kisebb hangosítási problémák-tól eltekintve minden rendben folyt. A koncertnek humo-rosan a Kabostól-Csubakkáig alcímet adták, ehhez akésõbbiekben hûek maradtak egy szám erejéig, amelyegy egyveleg volt a világ talán legismertebb mozifilmje-inek talán még híresebb betétdalaiból. Ebben hallhatóvolt a nagysikerû Star Wars filmek zenéjének több is-mert dallama kezdve a klasszikusnak számító Birodalmiindulótól a nyitány felemelõ dallamáig. Hallható volt méga James Bond-filmek legismertebb fõcímzenéjébõl a fõtétel. Az örök klasszikusnak számító Derrickbõl is fel-csendült néhány dallam. A koncert többi részében elsõ-sorban a magyar filmvilág sikeres darabjainak híres be-tétdalaiból hallhattunk jazz-es átdolgozásokat, ezek között fel-csendült a Rokonok címû film mindkét verziójában elhangzódal, amelyet Szabó István feldolgozásához a Hot jazz Band ját-szott fel lemezre.

Néhány szó a zenekarokról: A Cotton Club Singers 1995-ben alakult négy taggal, akik közül mára csak Szûcs Gabriellaés László Boldizsár maradtak meg. Fehér Gábor 1997-ben ér-

kezett mint basszista, Legeza Balázshelyére. Kozma Orsi pedig a máraszólóban sikeres Zsédenyi Adriennhelyett került be 2001-ben. A zene-karnak eddig tizenhárom albuma je-lent meg. Az énekeseknek az állan-dó háttérzenét a Cotton Club Bandbiztosítja. Az elsõ önálló albumuk2002-ben jelent meg Feel Like MakeIn Love címmel.A Hot jazz Band 1985-ben alakult.

Õk az ország elsõ olyan zenekara,amely mûsorára tûzte a két világ-égés között népszerû dalokat, példá-ul az egyetlen magyar világsikerûdalt, a Szomorú vasárnapot (SeressRezsõ). Lemezeladásaik a hazai pél-dáktól eltérõen nyereségesek. Tagjainem kényszerülnek más zenekarok-ban játszani vagy más egyéb mun-

kát, vállalni a magyar közönség legnagyobb megelégedésére.Eddig tíz albumuk jelent meg. A zenekarnak két állandó fellépé-se van minden héten, Budapesten.

Tehát, aki elment a koncertre nem bánta meg, egy szépemlékekkel térhetett haza.

Cseke Balázs 11. B

Nem tartozom azok közé,akik azt kívánják, hogy amagyar nép újra fegyvert

fogjon, bevesse magát egy eltip-rásra ítélt felkelésbe - a nyugati világ sze-me láttára, amely nem takarékoskodnéksem tapssal, sem könnyel, hanem haza-menne, felvenné házi papucsát, mint afutball-szurkolók a vasárnapi kupamérkõ-zés után. Túl sok a halott már a magyartörténelemben, és az ember csak sajátvérével takarékoskodhat. A magyar véroly nagy értéke Európának és a szabad-ságnak, hogy óvnunk kell minden csepp-jét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hi-szik, alkalmazkodni kell, ha átmenetilegis, bele kell törõdni a rémuralomba. Ez arémuralom szocialistának nevezi magát,nem több jogon, mint ahogyan az inkvizí-ció hóhérai keresztényeknek mondtákmagukat.

Ebben a jubileumi évben, a magyarszabadságharc 20. évfordulóján kívá-nom, hogy a magyar nép néma ellenállá-sa megmaradjon, erõsödjék, és minde-nünnen támadó kiáltásaink visszhangjá-val elérje a nemzetközi közvéleményegyhangú elutasítását az elnyomókkalszemben.

És ha ez a közvélemény nagyon iserõtlen és önzõ ahhoz, hogy igazságotszolgáltasson egy vértanú népnek, ha ami hangunk túlságosan gyenge, kívá-nom, hogy a magyar ellenállás megma-radjon addig a pillanatig, amíg keleten azellenforradalmi államok mindenütt össze-omlanak ellentmondásaik és hazugsága-ik súlya alatt.

A legázolt, bilincsbe vert Magyaror-szág többet tett a szabadságért és igaz-ságért, mint bármelyik nép a világon azelmúlt húsz esztendõben. Ahhoz, hogyezt a történelmi leckét megértse a fülétbetömõ, szemét eltakaró nyugati társa-dalom, sok magyar vérnek kellett elhull-nia - s ez a vérfolyam most már alvad azemlékezetben.

A megmaradt Európában csak úgymaradhatunk hívek Magyarországhoz,ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért amagyar harcosok életüket adták, és so-ha, sehol - még közvetve sem igazoljuk agyilkosokat.

Nehéz minekünk méltónak lenni eny-

nyi áldozatra. De meg kell kísérel-nünk, feledve vitáinkat, revideálvatévedéseinket, megsokszorozvaerõfeszítéseinket, szolidaritásun-

kat egy végre egyesülõ Európában.Hisszük, hogy valami bontakozik a vi-

lágban, párhuzamosan az ellentmondásés halál erõivel, amelyek elhomályosítjáka történelmet - bontakozik az élet és ameggyõzés ereje, az emberi felemelke-dés hatalmas mozgalma, melyet kultúrá-nak nevezünk, s amely a szabad alkotásés a szabad munka termése.

A magyar fiatalok, munkások és értel-miségiek, akik mellett annyi tehetetlenbánattal állunk ma, tudják mindezt, s õkazok, akik mindennek mélyebb értelmétvelünk megértették. Ezért, ha balsorsuk-ban osztozunk - miénk a reményük is.Nyomorúságuk láncai és számûzöttsé-gük ellenére királyi örökséget hagytakránk, melyet ki kell érdemelnünk: a sza-badságot, amelyet õk nem nyertek el, deegyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!

Albert Camus

(A Nobel-díjas francia író a forradalom husza-dik évfordulóján emlékezett a magyarok har-cára.)

Hangosfilm:Kabostól Csubakkáig

A magyarok vére

1956 humoraA megyei párttitkár és a községi titkár beszélgetnek:

- Nem lesz itt semmi gond, titkár elvtárs! Olyan búzatermés volt Átányban, hogy a búzakazlak az Isten lábáig érnek.- De titkár elvtárs - mondja a megyei titkár -, Isten nincs!

- Na és?! Búzakazlak vannak?

9

Page 10: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Hogy kik a svábok? Württenbergegyik vidékén lakó németek, ill.onnan származó magyarorszá-

gi német telepesek neve. A történetiMagyarország. legnagyobb svábnyelvszigetét a Nagykároly és Szat-márnémeti vidékén elterülõ 31 németfalu alkotta. Lakóik legnagyobb részétKárolyi Sándor telepítette le 1712-ben.Késõbb szórványosan az 1800-asévek elejéig Sárospatak környékén(Hercegkút, Károlyfalva); Baranyában(Nagyárpád, Gyód, Köblény,Hegyhátmaróc); Tolnában (Tevel, Ko-vácsi, Kisdorog, Zomba és Aparhant),Pest megyében (Hajós, Taksony) tele-pedtek le. A közvélemény azonbansváboknak nevezi a történeti Magyar-ország területén lakó németeket is, aszepesi szászok, a bányavárosi néme-tek és az erdélyi szászok kivételével.

A II. világháborút követõen a Szö-vetséges Ellenõrzõ Bizottság (SZEB)eredetileg nem tervezte a magyaror-szági németek kitelepítését, ezt a Ma-gyar Ideiglenes Nemzeti Kormány kez-deményezte, valószínûsíthetõen aszovjet megszálló hatóság kívánságá-ra. A magyar kormány már 1945. má-jus 26-án „tisztelettel kéri a Szovjet-uniót, hogy a Magyarországról eltávo-lítandó németeket Németországnakolyan területére telepítsék át, amely aSzovjetunió haderõinek megszállásaalatt áll”. A magyar kormány a németlakosság egy részének kitelepítését az12330/1945 (XII.29.) ME sz. rendeleté-ben határozta el: „az ideiglenes nem-zeti kormány azt kérte, hogy a szövet-séges hatalmak tegyék lehetõvé a né-metek bizonyos magyarelleneskatagóriáinak kitelepítését”. RákosiMátyás államminiszter kijelentette:„mi magunk kértük a németek kitelepí-tését”. A rendelet kiadása után a kor-mányzat igyekezett azt a látszatot kel-teni, mintha a Szövetséges EllenõrzõBizottság felkérésére történne a kite-lepítés. A SZEB 1946. január 25-i ülé-sén készült feljegyzése szerint a SZEBamerikai tagja, Key tábornok és szov-jet elnöke, Vorosilov utasítják a ma-gyar kormány, hogy svábok kitelepíté-sével kapcsolatos dokumentumokbanés hírekben kerüljék a „SZEB utasítá-sára” kifejezést, ehelyett „a SZEB en-gedélyével” kifejezést kell használni.

A magyarországi németek kiûzeté-

sének 60. évfordulójára novellapályá-zatot hírdet amatõr alkotók számára apiliscsabai Mûvelõdési InformációsKözpont és Könyvtár, a PiliscsabaiNémet Kisebbségi Önkormányzat és aPiliscsabai Német Kulturális Egyesü-let. Erre a pályázatra készültPodolcsák Balázs 11.A osztályos diá-kunk itt közölt munkája.

* * *Egyetlen Jánosom! Oly sok minden tör-tént, mióta elváltunk, hogy azt elképzelnisem lehet. Elõre szólok, hogy e leveletfeladni nem fogom, úgyis tudod, hogynincs értelme. Mindezek ellenére le kellírnom neked és magamnak a történte-ket, mert az élet megköveteli. Rólunkcsak annyit, hogy jól vagyunk, egy isko-lában szállásoltak el minket. Étkünk, me-legünk és kitartásunk elegendõ...

...Azon a hûvös januári napon meg-álltam házunk kapujában. Mélyre szív-tam a levegõt, egészen addig, míg a dércsípni nem kezdte tüdõmet. Az íze nemvolt olyan üdítõ, mint ahogy azt meg-szoktam, de mégis, mégis meg kellettállnom és szívnom, hogy lehûtsem agondolataimat. Hideg fejjel indultam el aviskódhoz vezetõ ösvényen.

A higgadtságra feltétlenül szükségvolt. Két órát kaptunk... két órát, hogyfontosabb tárgyainkkal együtt lelkünketis összepakoljuk az útra. „Milyen útra?” –kérdezte szegény húgom. Túl fiatal õmég ahhoz, hogy felfogjon bármit is eb-bõl a sötét összeesküvésbõl, fejünk fö-lött zivatarfelhõként ütközõ árny-kézfo-gásokból. Megszöktem otthonról, mertlelkem fele nálad tanyázik, János. Nemtudom, hogy bánom-e.

Az úton a gondolataim saját, elevenéletre keltek: egyszerre szidtam ésnyugtattam magam, mert megszöktem.Emellett eszembe jutottak azok a pilla-natok, mikbe félve kapaszkodtam, re-mélve, hogy újra eljönnek, mint vaksi bo-gárkák, mik színes kis testükkel körbe-futkározva befesthetnék a ma hamutólsemmis talaját. Ábránd.

Hat évesként ismertük meg egymást.Szüleink régrõl barátok voltak; akkormég élt édesanyád, Isten nyugosztalja.A családi asztalnál múlatták az idõt, a mijövõnkrõl beszélgetve. Mi pedig? Kézenfogva futottunk a házunk mögötti tócsák-hoz, hogy énekelve a „Häschen in derGrube”-t játszhassuk. Aznap, a pocso-lyákban ikrákat fogdostunk, hogy majd

kedvesen vigyük Cilusnak a fenségeseledelt. Az meg otthagyta egy szaglásután.

Úristen, Cilus, meg a kutya! Édesapabiztos nem felejti el õket rábízni valaki-re... Itt jobbra kell fordulni, majd a rétenkeresztül menni...

A rét. Emlékszem mennyit játszot-tunk ott. Emlékszem, mikor bogáncsbaléptél. A szoknyám szélével törölgettemmeg sebed. A vászonnál csak ábráza-tom lett veresebb, elõször, mikor csókotnyomtál orcámra törõdésem megkö-szönve, másodszor a pofontól, mikorÉdesanyám mosta ruháim. Itt farigcsál-tad az elsõ furulyád és versed is. Sokatközülük nem értettem már akkor sem, deörömmel töltött el az is, hogy megtapsol-hattalak, miután elszavaltad õket.

Lassan a rét széléhez közeledtem,onnan látszott már a házadhoz közeli is-kolánk is. Mindig is irigyeltelek, hogyilyen közel laktatok hozzá. Megláttam akaputokat. A dermedt gaz ropogott lá-bam alatt.

Krautwurstot ettünk egyszer disznó-toron nálatok. Ropogott a fogunk alatt akáposzta. Az a fránya disznó ölés elõttkicsúszott a férfikezek közül ésésztvesztve futott a kerítésetek felé. Az-óta sem javította meg senki a kidõlt ru-dakat. Azon a lakomán súgtad meg...

Megérkeztem kapudhoz. Nyitva volt.Fulladozva léptem be szobádba. Szólí-tottalak, de nem jött válasz. Hírtelen arragondoltam, hogy elmehettél szüleid sír-jához, de elhessegettem a gondolatot,hisz oda szombatonként jártál ki elmél-kedni. „János?” - kiáltottam újra. „János,itt vagy?”

Beljebb haladtam, az asztalod felé.Egy papír ötlött szemem elé. Felvettem.Ájulás kerülgetett: a barna lapkán vérrelvolt írva. A Te írásod. A Te versed. Az el-sõ sor felét elnyelte a vér. „Jézus” – só-hajtottam, és olvasni kezdtem. Emlék-szem minden betûre, minden vesszõre.Vérrel írtad bele emlékezetembe soraid.

Sár csepeg .....................Vérkutat ás fogam ajkamon.Átkomat, vén haza, rád hagyom.Bánat, mi tépte fel alkarom...

Így nyertél maradást hazádban. Te sze-rencsétlen, egyetlen barátom.Örök Barátom

Hockenheim, 1946. február 14.

1946 – a svábok elûzése

1956 humora Egy társaságban valaki politikai viccet mesél. Hatalmas nevetés, a mellette ülõ férfi gurul a röhögéstõl, majd megszólal:

„Hát ez óriási volt! Fel is írom. Hogy hívják magát?”

10

Piárdiák

Page 11: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Reggel különösen érezte azt, hogy egyedül van. Ilyenkorvalakivel veszekednie kellett volna a fürdõszobán, ésutána kibékülni egy nagy szerelmeskedéssel. Ezek

után sietni kellett volna a munkahelyre, hogy el ne késsen, ésközben széles vigyort intézett volna a titkárnõje felé – mertneki az is volt –, és mondta volna: ma igazán jól néz ki! Dehirtelen visszaugrott a jelenbe, és körülnézve rájött, egyelõreez még csak álom. Megmosta a fogát, és megitta a kávéját.Két cukorral, és két kanál tejporral készítette. Arra nagyonkényes volt, ha valamelyik hiányzott a fekete italából. Úgy gon-dolta, hogy ez pont jól van így és nem kell rajta változtatni.Tanulják meg, õ hogyan szereti, ne neki kelljen szólni, ha vala-mi hiányzik belõle. Bár kevés helyre járt, de ott tudták, hogyanissza a kávét. Munka után mindig bement a kedvenc helyére,és leült az asztalához. Jóban volt a tulajdonossal, gyakortabeszélgettek is. A felszolgálók is ismerték már, és mikorbement, már várta a kész. Csöndben ücsörgött, ha nem voltkedve beszélgetni, bár ez is ritkán fordult elõ. Elég beszédesvolt. Mondta, mondta, mondta, amíg beszélgetõtársának elnem kellett mennie, majd utólag rájött, hogy a másik meg semszólalt. Ezért másnap újra leült, és várta a tegnapi személyt.Ha jött, akkor mindig azt mondta: most te mondj valamit, merttegnap csak én beszéltem. És tényleg, ez bevált. Elhallgatott,és nézte a társa száját, ahogy mozog, és formálja a szavakat.Ilyenkor belegondolt, hogyan képezik az emberek a szavakat,hogyan jutnak eszükbe, hogyan formálják mondattá. Majd

eszébe jutott az is, hogy vannak, akik nem tudnak beszélni, ésrossz érzése lett. Gondolt betegségekre, háborúra, nyomorra.Majd hirtelen ezeknek az okozóira: a politikusokra, és elfa-nyarodott. Nem szerette õket, mert úgy gondolta, csak a bajvan velük, és nem tesznek semmit azért, hogy az embereknekjobb legyen.

De hirtelen újra visszatért a jelenbe és észrevette, hogyegy órát hallgatott úgy, hogy azt sem tudja, mirõl beszélt amásik. Most már néha bele is kérdezett a mondókába, minthavégig figyelt volna. Érdekes, hogy az embereknek mindig többidejük volt akkor, ha õk beszéltek. Ha õ kezdte mondani amagáét, akkor mindenkinek kevés volt az ideje. Nem akartbeállni a sorba, így õ mindig végighallgatott mindenkit. Ilyenkoreste nyolc is volt, mire hazaért, de nem bánta, mert úgysemvárta otthon senki.

A menet is mindig ugyanaz volt este, ezen sem változtatottsoha. Bolondnak is gondolta magát, hogy nem képes egy moz-dulatot sem megváltoztatni, pedig tudta, ha nem változtat, azélete unalmas lesz.

Lefürdött, átöltözött, majd bebújt a takaró alá és ki sem nyi-totta a szemét reggelig. Nyugodt éjszakája volt. Csak annyitálmodott, hogy otthon van, és éppen hét éves. Ül a hintában,amit az apja rakott fel neki a fára, és élvezi a szelet, amit a hin-tával kavar. Arra gondol, hogy neki ez most éppen teljesenmegfelel.

Török Tibor 12. B

Most induló sorozatunkban elsõként a HARDCORE-ról szeretnék beszélni nektek, melynek (megmon-dom õszintén) nem vagyok nagy tudója, de mosta-

nában én is egyre inkább kezdem megkedvelni, valamint akét bemutatásra kerülõ együttes „véletlen” pont bajai ésén pont jóban vagyok velük és ezért választottam õket el-sõként.

DÓZER.HU ÉS VIGYÁZZ LÉPCSÕ!Azért emlegetem együtt õket mert a két együttes részben azo-nos tagokból áll és történetük egybefonódik. A zene stílusárólés hangzásáról már az együttesek nevei is árulkodnak. Beval-lom, mikor elõször hallottamõket magam is úgy éreztem,mintha átment volna rajtamegy dózer. Ez egy kemény ze-ne. Ám nem szabad, hogy ezaz egyszerû tény visszariasz-szon minket. Ha egy kicsit job-ban odafigyelünk érdekes, avalóságról szóló, sok együttes számára irigylésre méltó: tarta-lommal rendelkezõ dalszövegeket, bonyolult ritmusokat, és ke-vésbé megszokott, de éppen ettõl különleges dallamokat talá-lunk. Ahogy azt a dózer.hu egyik tagja mondta: „Meg kell hall-gatni többször!” Én ezt tettem és meg kell hogy mondjam, min-den egyes alkalommal találok benne valamit, ami megtetszik.És, ami a legfontosabb: mindkét együttes saját maguk által írtzenét játszik, és mindezt a zenélés öröméért teszik. Mindenkezdõ zenésznek ajánlom, hogy vegyen példát róluk, amíg

még nem késõ…2001 tavaszán Mihály Ákos – gitár, Kovács András

(Mr.Bendáj) – dob, és Gyúró László – basszusgitár megalapí-tották a dózer.hu-t, instrumentális verzióban. Juhász Norbi –ének néhány koncert után csatlakozott hozzájuk. (Ákos,Bendáj és Norbi a Vigyázz lécsõ! tagjai is.) Az együttes eddigkét lemezt adott ki: az "5x33"-at 2003-ban, és a Neuronprés-t2006-ban. Az együttes honlapján mindkettõbe belehallgathat-tok: www.dozer.hu.

A Vigyázz lépcsõ! A zenekar 2000-ben alakult, a követke-zõ felállásban: Bandi – dob, Norbi – gitár, Ákos – gitár, Csilics

Zoltán (Chiccoo) – bõgõ. Hó-napokig próbáltak ebben a for-mában. Faragó Gábor egy ki-csivel késõbb csatlakozott azegyütteshez és innentöl kezd-ve õ töltötte be az énekes ésfronterber posztot. 2001-benelkészült az elsõ demó Õcspél

zágyiv 1002 címen, ami 5 számot tartalmazott. 2005 szeptem-berében megjelent a második Vigyázz lépcsõ hanghordozóBaloldal-Jobboldal címen. A lemez 12 számot a tartalmaz ésmindenkinek ajánlom a szíves figyelmébe. Az együttes hon-lapján (www.vigyazzlepcso.hu) találtok róluk képet , videót, ze-nét, megy mindenféle érdekességet. Kellemes zenehallgatástés nézelõdést kívánok mindenkinek.

Ódor Krisztián 12.B

A bezárt világ nyitottsága (2.)

ZAJZÁR

HARDCORE(Baja)

1956 humora – Hogyan kezdõdött a lövöldözés 1956. október 23-án?

– Úgy, hogy a békésen lövöldözõ ÁVH-sokra visszalõttek.

11

Piárdiák

Page 12: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Asárkányhajó sportág Dél-Kínából származik. Többmint 2000 éves története

Qu Yuan legendájához kapcso-lódik. A történet a www.sarkanyhajozas.hu,vagy a www.sarkanyhajo.hu oldalakon meg-található az interneten.

Eltekintve attól hogy, néhány európaisportoló már korábban részt vett ilyen verse-nyeken, a kontinensünkön csak a 80-asévek végén kezdett ismerté válni a sportág.Az elsõ sárkányhajótestek a hongkongi ésszingapuri utazási irodákon keresztül érke-zetek Európába. 1982-ben mutattak be elõ-ször ilyen hajót Duisburgban és 1987-ben akajak-kenu VB kísérõ programjaként szere-pelt bemutató versenyként.

A magyarok számára a sárkányhajósport története 1995-ben kezdõdött a németPG Mannheim kajak-kenu klubbal való kap-csolat révén: a csapatban mint idegenlégióshelyet kapott néhány magyar (gyõri és pak-si) kajak-kenus. Az elsõ mérföldkövet az1997. februárjában alakult Gyõri és RábaSárkányhajó Klubok megalakulása jelentet-te. A két gyõri klub tagjaiból állt össze ez-után az a magyar csapat, amely 1997-ben aDuisburgi II. Sárkányhajó Európa-bajnoksá-gon szerepelt. 1998-ban Rómában a III.Sárkányhajó Európa-bajnokságon lelkesamatõrökbõl álló csapatunk VI. helyezéstszerzett. Még ez évben a Nemzetközi Sár-kányhajó Szövetség (IDBF) is felvette a tag-jai közé a MSSZ-t.

Sárkányhajó rendezvényeinken, verse-nyeinken 16-20 lapátos, két oldalt, arccalelõre ülve, egytollú kenu lapáttal, egy dobosadta ütemre és egy kormányos irányításávalhajtja elõre a hajót. A dobos háttal a menet-iránynak ülve elõl foglal helyet, a tapasztalt

kormányos pedig a hajó farában állva, egyrögzített kormánylapáttal kormányoz és ösz-szehangolja az evezõsök munkáját. Nincsmég egy olyan csapatsport, mint a sárkány-hajózás, amely olyan közösségteremtõ ésfejlesztõ tevékeny-ség, amelyben egycélért két labdarú-gó-csapatnyi em-ber küzd. Rendkí-vül alkalmas csa-patépítésre, kö-zösségi szellemformálására. Nemigényel elõképzett-séget (az úszni tu-dáson kívül), ígybárki, aki érez magában erõt, energiát, ésfogékony az új iránt, szereti a vizet, a termé-szetet és a versengést, részt vehet sárkány-hajós programjainkban. 10-15 perc gyakor-lás után már látványos, hangulatos és izgal-mas küzdelmet tudunk kialakítani kezdõcsapatok között is. Nõk és férfiak nemre éskorra való tekintet nélkül akár együtt is, egyhajóban evezhetnek a gyõzelemért.

Jómagam is rendszeresen járok sár-kányhajó versenyekre a bajai "sárkányok-kal". Bár saját csapatunk sajnos még nincs,de bárkivel is ülünk egy hajóban, majdnemmindig éremmel térünk haza. Nyáron a tol-nai sárkányhajó versenyen aranyérmetnyertünk. Számomra hatalmas élményt je-lent minden egyes verseny és nektek isajánlom, hogy álljatok össze és próbáljátokki, mert ez olyan fajta függõséget okoz, ami-tõl csak gazdagabbak lesztek.

Akármilyen hihetetlen, de 2006-ban is volt Sárkányhajó EB, még-hozzá augusztus 26-27-én Prá-gában. Valószínûleg azért nem

hallott róla senki, mert a magyar média saj-nálatos módon elfelejtett beszámolni róla.Én akkor most pótlom ezt a hiányt. Két ma-gyar csapat is részt vett az EB-n, méghozzá

igen eredménye-sen. Az egyik amég aktív sporto-lókból álló csapat,a másik pedig egyúgy nevezett„senior csapat”. Éninkább erre térnékki, mivel ennek acsapatnak édes-apám, Ódor Tibor

is tagja, és ez a csa-pat három aranyéremmel tért haza Prágá-ból, többek között megnyerték a maratonitávot (2000 m). Én eveztem már végig ilyenversenyen maratoni távot és nem felejtem,milyen erõpróbát jelentett a csapatnak. Ittráadásul minden résztvevõ európai nemzetlegerõsebb csapatai küzdöttek egymás el-len.

Mindezt összevetve nem tudok mástmondani, minthogy le a kalappal a magyarcsapat elõtt, hogy ilyen nívós versenyenaranyérmet sikerült szerezniük. Íme gyö-nyörködjön mindenki, hiszen ha valahol aMagyar Himnusz szól, akkor az minden ma-gyarért szól, és ennek a csapatnak köszön-hetõen így volt ez Prágában is. Legyetek rábüszkék!

Ódor Krisztián 12.B

Sárkány, ha jó

1956 humora – Mi kerül a ledöntött Sztálin-szobor helyére?

– Egy szökõkút, hogy akik eddig nyaltak, eztán öblögethessenek.

Az autó megszületése há-rom mérnök: Karl FriedrichBenz, Gottlieb Daimler és

Williha Maybach érdeme. Karl Benz 1885-ben készítette el elsõautóját, melynek 990 ccm-es, egyhengeres motorja nem egészegy lóerõ leadására volt képes. Az autó üzemanyagtankkal nemrendelkezett, így Benz fiának kellett a kocsi után rohanva a feltöl-tést biztosítani. Daimler és Maybach nem egész hat hónappalkésõbb, 1886-ban álltak elõ jármûvükkel. Ké-sõbb a két cég egyesült és megszületett alegrégibb autómárka, a Mercedes-Benz.

Mit is nevezünk autónak? Úgy tart-juk, hogy az autómobil akkor vált autóvá,amikor négy kereket kapott, meghajtásá-ról belsõégésû motor gondoskodott(gõzgép helyett), kormányszerkezet irá-nyította (kormányrúd helyett) és képes volt asofõrön kívül legalább egy utas szállításá-ra. Az elsõ igazi autót Karl Benz és GottliebDaimler készítette 1886-ban. A két fiatal mérnök elképzelése ha-mar elterjedt. Francaországban a Panhard & Levasor-nak vala-mint a Peugeot-nak köszönhetõen. Olaszországban GiovanniAgnelli, Angliában Benz saját leányvállalata, Amerikában, pedig a

híres zongoragyártó Steinwaynépszerûsítette és árulta elõszöraz új találmányt.

Ezalatt Benz a világ elsõszámú gyártójává lépett elõ, évi 600darabos kibocsátással. Napjaink autói tehát mind német õsökkeldicsekedhetnek. Mégis eleinte fõként Franciaországban és Angli-ában terjedt futótûzként az autó. Miután belendült a gyártás, az

amerikai piac szinte kielégíthetetlennek tûnt. 1900-ban mégcsak alig 4192 autót adtak el, míg 1903-raez megháromszorozódott. 1914-re nem

kevesebb, mint másfél millió autó futott avilág útjain. Ekkoriban születtek meg ama is híres márkák: Mercedes, Fiat,

Ford, Cadillac, Peugeot, Rolls-Royce. Sokmárka azonban nem tudott versenyt tar-tani, így tönkrement. Ilyen volt a: Dixi, DeDuin-Bouton, Cord, Duesenberg. Ezeket

az autócsodákat már csak múzeumokbantekinthetjük meg.

A fejlõdés napról napra történt: új tí-pusok születtek és gyártók mentek tönkre. A fejlõdés

napjainkban is megállíthatatlan és véget nem érõ folyamat.

Bús Ádám 12.A

Az autó aranykora

12

Piárdiák

Aranysárkány – a magyar csapat Prágában

Page 13: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Az idei Forma 1-es szezon annyi drá-mai fordulatot hozott, hogy az F1rajongók nem gyõzték kapkodni a

fejüket. Pedig egyáltalán nem így indult aszezon, sokáig úgy nézett ki, hogy egyed-uralom lesz, méghozzá Alonso egyedural-ma. A spanyol címvédõ, aki mindösszeidén júliusban töltötte be 25. életévét, nemakárhogy kezdte a szezont: az elsõ 9 fu-tamból hatot megnyert, a maradék hár-mon pedig 2. lett, s így - aKanadai Nagydíj végezté-vel - a maga 84 megszer-zett pontjával nem keve-sebb, mint 25 pontos fö-lénnyel vezetett az össze-tett második, MichaelSchumacher elõtt. Magya-rul a szezon kb. felénél járva, már-már azvolt a félõ, hogy egy nézõi szemszögbõlteljesen érdektelen kimenetelû, unalmasszezon lesz a 2006-os, s hiába volt mégekkor hátra az idénynek majd a fele, szin-te mindenki lefutottnak tekintette a VB-címsorsát, két ember kivételével. Az egyik aza Michael Schumacher volt, aki sosem adföl semmit, a másik pedig az a FernandoAlonso, aki ha kell pesszimista, ha kell op-timista (toronymagasan vezetve egy baj-nokságot pesszimistának kell lennie a ver-senyzõnek, de ha reménytelen a helyzete,akkor gyógyíthatatlanul optimistának),szóval, aki igen reálisan látja a dolgokat, saki pontosan tisztában volt egyrészt azzal,hogy ennyi idõ alatt még bármi megtörtén-het, másrészt pedig azzal, hogy a szezonmásodik felében hemzsegnek az olyanpályák, melyek a Ferrarinak fekszenekjobban.

És aztán jött a váratlan fordulat, mégnem is igazán Amerikában, hiszen ott le-hetett számítani a Ferrari kettõs gyõzel-mére, de sokkal inkább Franciaország-ban, a Renault hazai pályáján, ahol a vártRenault-fölény helyett a Ferrari dominált,Schumi pedig újabb két pontot lefaragottmég így is tetemesnek mondható hátrá-nyából. Csakhogy a Ferrari henger tovább„söpört”, s újabb Schumi-siker követke-zett, Alonso csúfos 5. helyével szemben,ami nagyrészt annak is volt betudható,hogy a FIA váratlanul betiltotta a Renaultegyik létfontosságú alkatrészét. Itt nyúltbele a szövetség elõször a bajnokság ala-kulásába, de sajnos nem utoljára! Aztánjött augusztus 13. és minden idõk legbo-londabb Magyar Nagydíja, vagy talán min-den idõk legbolondabb versenye (esõs fu-tam + Alonso zseniálisan megy az esõben+ amatõr boxbaki a Renault-nál + felesle-ges kockáztatás a Ferrari részérõl =Button élete elsõ futamgyõzelmét aratja,

Alonso nem szerez pontot, míg Schumi ki-esése ellenére 1 ponttal gazdagszik, s ez-zel már csak 10 pont a hátránya az össze-tettben Alonsóval szemben).

A szeptember elsõ hétvégéjén meg-rendezett Török Nagydíj hatalmas Ferrarifölényt hozott, azonban Schumi két gyer-meteg hibát is elkövetett, míg csapattársa,Felipe Massa egyet sem, így amikor aSafety Car beküldésére került a sor, s az

ilyenkor megszokott mó-don mindenki kiiszkolt aboxba tankolni, Schumikénytelen volt megvárni,amíg Massa autójával vé-geznek a szerelõk. Milyenamatõr hiba volt ez is aFerraritól! Így egy biztos

kettõs gyõzelem helyett Alonso megverteSchumit, aki így csak 3. lett, Massa pedigélete elsõ futamgyõzelmét aratta, de ez anémetet aligha vigasztalta. Érdekesség-ként szolgálhat, hogy a futamot megelõ-zõen Massa azt nyilatkozta, hogy „Itt azideje, hogy nyerjek egy futamot!”, s mivelakarta, meg is tudta nyerni (kérdem, ak-kor korábban miért nem akarta?). És miértszögezte le egybõl sikere után, hogy „Azén idõm még nem jött el!” Nehéz ezt meg-érteni: Miért indul el valaki egy versenyen,ha nem is akar nyerni?

Lépjünk túl ezen, hisz ez sajnos máramár a Forma 1 teljesen hétköznapi velejá-rója lett. Épp ezért, örülök is neki, hogy eza cikk nem a sportrovatban jelenik meg,mert a Forma 1-nek véleményem szerintnem sok köze van a sport fogalmához.Habár, a szezon hátralevõ részébenAlonso és Schumi vérre menõ, izgalmasküzdelmekkel igyekeztek ezt cáfolni –részben sikerrel.

Hogy miért csak részben? Imola, idõ-mérõ edzés vége: Alonso padlógázzal tel-jesíti felvezetõkörét, hogy a felvezetõ körután ne egybõl a levezetõ kör következ-zen neki, magyarul, hogy tudjon mennimég egy gyorskört. Massa tisztes távolbólköveti õt, szó nem volt arról, hogy a spa-nyol föltartotta volna, de Alonsót mégismegbüntették ilyen címen, ki tudja, miért.Alonso mivel visszasorolták a rajtrácson,ami egy ilyen kritikán messze aluli vonal-vezetésû pályán, ahol egyszerûen képte-lenség elõzni, nem éppen mellékes dolog,kénytelen volt végig maximumon használ-ni autóját, pontosabban nem végig, csakaddig amíg az föl nem durrant. Aztán a fu-tam végén a boldog gyõztes, a hétszeresvilágbajnok Michael Schumacher bejelen-ti, hogy az év végén visszavonul. És ígymár kezdhettük is sejteni, hogy miért.Mármint, hogy miért kapta Alonso ezt a

képtelen büntetést. Nem állítom, hogyazért, hogy Schumacher nyolcszoros vi-lágbajnokként vonulhasson vissza, de va-lószínûleg marketingszempontból nem jöttrosszul a Forma 1-nek, hogy ilyen szorosküzdelem alakult ki a szezon hajrájára aVB pontverseny két éllovasa között. Ek-kortájt már csak legyintett egyet az ember,mert egyre inkább kezdte azt érezni, hogycsupán egy jól megrendezett színházi da-rab az, amit lát, s nem a valós erõviszony-ok.

Aztán jött Kína, s az elõzetes várako-zásoknak megfelelõen a Renault-fölény(általában azokon a pályákon, melyekenkeveset tesztelnek év közben, a Renaultszokott dominálni). A futam közepére nyil-vánvalóvá vált, hogy Alonso könnyed gyõ-zelmének csak a Renault szerelõk tehet-nek keresztbe. Meg is tették, nem is egy-szer. Bizony, Alonsónak rá kellett döbben-nie, hogy a két kiállásos boxtaktikánakvan egy olyan negatív vonzata, amit õ ed-dig számításba sem vett: kétszer is el tud-ják rontani a versenyét a szerelõk. Becsü-letére legyen mondva a fiatal spanyolnak,hogy õt még ez sem tudta kizökkenteni, smegkísérelt csodát tenni, de Schumit, márképtelen volt befogni. Aztán meg a száját,de ezt már bocsássuk meg neki, az a lé-nyeg, hogy a versenypályán mindig meg-õrzi hidegvérét. 2 futammal a vége elõttpontegyenlõség a tabella élén, de többgyõzelmének hála Schumacher átvette avezetést az összetettben.

Majd az a fajta pozitív agresszivitás,ami Alonsót versenyrõl-versenyre jellem-zi, ismét meghozta eredményét. Bár aFerrari végig dominált a hétvége folya-mán, a spanyol képes volt tartani a lépéstSchumival, és egy kis túlzással állíthatjuk,hogy belekergette annak motorját az el-füstölésbe, akkora nyomást helyezett rá.Így egy futammal a bajnokság vége elõtt10 pontos elõnyre tett szert AlonsoSchumacherrel szemben, így egy brazíliaipontszerzés, s Alonso máris kétszeres vi-lágbajnoknak mondhatja magát. És azutolsó futam meghozta a katarzist is drá-mánk végére, hiszen a dobogón három hi-hetetlenül boldog ember ünnepelt: a hazaipályán futamgyõztes Massa, a vb-címétmegvédõ Alonso és a 3. helynek nem ke-vésbé örülõ Jason Button. MichaelSchumacher is boldog lehetett, mert olyanparádésan autózott búcsúversenyén,hogy mindenki számára teljesen nyilván-valóvá tette az értékvesztést, magyarul,hogy a F1 kevesebb lesz nélküle.

Borbás Bálint 12.A

Ezt már Shakespeare sem bírná követni…

1956 humora Egy 13 év körüli fiú géppisztollyal, dereka körül kirakva kézigránáttal szalad az utcán.

„Mi az, fiam, jönnek az oroszok?” - kérdi a fiút egy járókelõ.„Dehogy az oroszok! A mama!”

13

Piárdiák

Page 14: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Partvonal

Melyek voltak a legnyomósabbérvek a házibajnokság lebo-nyolítási rendjének megvál-

toztatására?

Az elmúlt években a házibajnokságoklebonyolítása egyre több nehézségbeütközött. A csapatok sokszor nem, vagycsak nehezen tudtak kiállni, mert ameccsek idõpontja ütközött más elfog-laltságokkal (fakultációk, úszás óra,szakkörök), közben pedig a fent említettfoglalkozásokat tartó tanárok azért elé-

gedetlenkedtek, mert rendszeresen elkéredzkedtek diákok a há-zibajnokságra hivatkozva. Sokszor kellett meccs idõpontokatmódosítani valamelyik csapat miatt, ezért kicsit kaotikus volt né-melyik házibajnokság lebonyolítása. Ezen próbálunk segíteni ki-próbálván ezt a rendszert ebben a tanévben.

Sok zsörtölõdést hall mostanság az ember a házibajnok-sággal kapcsolatban. A kollégisták egy része például arrapanaszkodik, hogy itt se tud lenni a hét végén, holott csa-pata számítana rá. Mit gondol, nem vezet ez a változtatás aházibajnokság rangjának csökkenéséhez? Hiszen a „cson-ka” csapatok nyugodtan érvelhetnek majd azzal, hogy: 'Per-sze, azért nem mi nyertünk, mert nem voltak itt a legjobbja-ink!'.

Mindenekelõtt azt gondolom, hogy csonka csapat nem létezik,hiszen ilyen alapon a sérülés miatt egyik-másik játékosa nélkülkiálló csapat is csonka, de erre komoly csapatok nem szoktak

hivatkozni. Másrészt nem hiszem, hogy egy kollégista ne tudnarészt venni a meccseken, ha akarna. Olyanokkal persze régeb-ben is lehetett találkozni, akik erre-arra hivatkozással nem jöttekel a hétköznapi meccsekre se. Azt gondolom, hogy ilyenkor pl.kiderül, hogy kinek mennyire fontos az osztályközössége (per-sze nem azokat akarom megbántani, akik nyomós okkal nemtudtak itt lenni).

A zsörtölõdõk egy másik tábora azt hangoztatja, hogy egy-szerûen élmény-jellegét vesztheti el a házibajnokság, mertannak megvolt a maga hangulata, ahogy az osztálycsapategyütt várt a délutáni meccsre, minden mérkõzésre különtaktikát dolgozott ki, sõt néha az a tudat segített végiggüriz-ni egy-egy húzós napot, hogy délután osztálymeccs lesz. Mia véleménye errõl?

A délutáni meccseknek sokszor valóban nagyon jó hangulatavolt, hiszen sokan szurkoltak a csapatuknak az osztályból, ésbiztosan van, akit ez éltetett (vagy esetleg vonta el figyelmét)délelõtt. Persze volt olyan is, hogy még a csapat se jött összejátszani. Az egy hétvégén lebonyolított forduló nem ad több he-tes élményt, ezt kár lenne tagadni, de azt hiszem, ilyenkor is ellehet jönni szurkolni az osztálytársaknak. Örömmel láttam, hogyvolt is szép számú szurkolója bizonyos osztálycsapatoknak a fo-ci bajnokság õszi hétvégéjén, sõt annak is örültem, hogy a csa-patokban olyanok is játszottak, akiket a hétköznapi meccsekena korábbi években nem nagyon láttam. Mindenesetre jövõre új-ra átgondoljuk az idei év tapasztalata alapján, hogy hogyan ja-vítsunk tovább a rendszeren.

Borbás Bálint 12.A

Változás a házibajnokságok lebonyolításábanSzilvásy László igazgató úr az új rendszerrõl

Mi a véleményed a házibajnokság lebonyolítási rendjénekmegváltozásáról, hogyan érint ez téged?

1956 humora - Minek a rövidítése az MSZMP?

- Megint Szarban Maradtunk, Pajtás!

14

FUDALA MÁRK (12.B)Szerintem az új rendszertöbb szempontból is rosz-szabb, mint a régi, különö-sen a kollégisták számára.Több kollégistát is ismerek,akik különbözõ elfoglaltsá-gaik miatt nem tudtak részt

venni a házibajnokság õszi fordulóján. Én semértem rá a hét végén, így csak egy meccsentudtam játszani. Számomra sokkal kedvezõbbvolt a bajnokság régi rendje, ennek ellenérepersze alig várom a tavaszi fordulót.

NAGY ZALÁN (12.A)Nekem tetszett az õszi for-duló ilyen típusú lebonyolí-tása. A 8:20-as kezdéssem volt korai, és a mecs-csekre sem kellett sokatvárni, ráadásul a fél napommég szabadon is maradt.

Teljesen ki vagyok békülve ezzel a rendszer-rel.

KISS ÁGOSTON (9.A)Sokkal jobb lenne, ha hét-köznap lennének a házibaj-nokság meccsei. Egyrésztazért, mert többen tudná-nak részt venni rajta és ahangulat is jobb lenne.Másrészt, több helyet fog-

lalna el a sport az iskola életében. Tavalyróligen szép emlékeim vannak. Emlékszem, mi-lyen jó volt megnézni délutánonként egy-egymeccset, de még annál is jobb volt oly sok em-ber elõtt játszani.

SZRENKA TAMÁS (11.B)Nekem ez a rendszer sok-kal jobban tetszik, mint arégi. Így sokkal könnyebbmegszervezni a csapatot,összeszedni az embere-ket. Sokkal jobb egyszerretöbb meccset játszani,nem pedig mindig külön-

külön egyet. Az elõzõ évekhez képest mostvolt a csapatunk a legösszeszedettebb.

A FOCI HÁZIBAJNOKSÁGÕSZI ÁLLÁSA

A-CSOPORT EREDMÉNYEI: 9A-9B:2-0, 7A-8A: 1-2, 9A-7A: 7-1,8A-9B: 4-1, 9A-8A: 4-0, 7A-9B:1-4. A-CSOPORT ÁLLÁSA: 1. 9A:9pt (13:1); 2. 8A: 6pt (6:6); 3.9B: 3pt (5:7); 4. 7A: 0pt (3:13).B-CSOPORT EREDMÉNYEI: 10A-10B: 3-2, 11A-11B: 0-3, 11B-10A: 3-2, 11A-10B: 3-2, 10B-11B: 2-2, 10A-11A: 0-1. B-CSO-PORT ÁLLÁSA: 1. 11B: 7pt (8:4);2. 11A: 6pt (4:5); 3. 10A: 3pt(5:6); 4. 10B: 1pt (6:8). C-CSO-PORT EREDMÉNYEI: 12A-13.: 1-0,TAN-12B: 1-2, 12B-13.: 3-0,TAN-12A: 0-0, 12A-12B: 2-5,TAN-13.: 4-2. C-CSOPORT ÁLLÁ-SA: 1. 12B: 9pt (10:3); 2. TAN:4pt (5:4); 3. 12A: 4pt (3:5); 4.13.: 0pt (2:8). A GÓLLÖVÕLISTA

ÉLCSOPORTJA: 4 gólos: KissLászló (11B); 3 gólos: MucsiGáspár (9B), Cseke AndrásSándor (10A), Dékány Zoltán(TAN), Maróti Balázs (11A),Csikota Péter (9A), Simon Ben-ce (12B), Simon Bálint (9A),Jenei Áron Dávid (8A).

Page 15: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

Csongrád Megyei Atlétikai Csapatbaj-nokság, 2006. szeptember 20., Tisza-parti Stadion, (IV.-V-VI. k.cs.):

Amegyei diákolimpia atlétikaicsapatbajnokságát a szokásoshelyszínen, az Etelka sori pá-

lyán bonyolították le. Az elmúlt napokesõzései a salakos futópályát alaposanfeláztatták – a belsõ részeken bokáigért a víz – így a 4x1500 m-es váltóknaknem csak egymással, hanem a cuppa-nós sárral is küszködniük kellett. Tud-valevõ, hogy a mostoha körülmények apiarista diákot inkább ösztönzik, minthátráltatják, így váltócsapatunk mond-hatni magabiztos fölénnyel utasítottamaga mögé a mezõnyt. A svédváltót,melyben szintén jó esélyekkel indul-tunk volna, sajnos nem rendezték meg.Szép eredményeket értünk el azügyességi számokban is. Távolugróinka Széchenyi mögött a második helyenvégeztek, de eredményük – tekintettela csapat fiatalos korösszetételére –igen figyelemreméltó. Súlylökõ csapa-tunk – annak ellenére, hogy felülmúltatavalyi teljesítményét – sajnos nemtudta megvédeni bajnoki címét. Örülhe-tünk viszont annak, hogy Simon Benceés Komáromi Endre is túlszárnyalta azidén tavasszal felállított iskolacsúcsot(Simon B. 10,00 m). Az egyéni teljesít-

mények közül még Angelo Balázsé,Bajnóczi Bálinté és Kaszap Tamáséemelkedik ki, de a többiek is dícséretetérdemelnek.

Részletes eredmények (a csapatokteljesítményét az ügyességi számokbana 4 legjobb eredmény átlaga adja):

V-VI. KORCSOPORT:4X1500 M: I. hely.Eredmény: 20 p 15,2 mpANGELO Balázs (12.B)KASZAP Ármin (11.A)KASZAP Tamás (11.A)KÖRÖSHEGYI Béla (10.B)

TÁVOLUGRÁS: II. hely.Eredmény: 543 cmKASZAP Tamás (11.A) 565 CMCSIKOTA Péter (9.A) 544 CMKÖRÖSHEGYI Béla (10.B)537 CMDÁVID Ferenc (12.A) 526 CMKISS Ágoston (9.A) 471 CM

MAGASUGRÁS: III. hely.Eredmény: 155 cmBAJNÓCZI Bálint (8.A) 165 CMGONDA Áron (11. A) 155 CMDÁVID Ferenc (12.A) 150 CMCSEKE András (10.A) 150 CMKISS Ágoston (9.A) 150 CM

SÚLYLÖKÉS: III. hely.Eredmény: 10,23 mSIMON Bence (12.B) 11,62 M(új csúcs!)KOMÁROMI Endre (11.B) 11,10 MKISS László (11.B) 9,11 MCSÓKÁSI Sándor (11.A) 9,08 MMOLNÁR Bálint (9.A) 9,06 M

IV. KORCSOPORT:TÁVOLUGRÁS: V. hely.Eredmény: 377 cmHALMAI Szervác (8.A) 407 CMJENEI Áron (8.A) 404 CMSERES Imre (8.A) 356 CMLÉVAI Benedek (7.A) 343 CMMARÓTI Levente (7.A) 317 CM

KISLABDA: V. hely.Eredmény: 46,96 mSERES Imre (8.A) 50,20 MMARÓTI Levente (7.A) 47,22 MJENEI Áron (8.A) 46,00 MBOROVSZKY Norbert (8.A)44,44 MLÉVAI Benedek (7.A) 43,78 M

Gyõri Ferenc

Hajrá SZEP I!

Iskolacsúcs súlylökésben– meg egy kis dagonyázás –

Házi mezei-futóbajnokság

Partvonal

1956 humora Kohn bácsi nyugati útlevelet kap 1956 után, és amikor hazatér, ismerõsei kíváncsian kérdezgetik:

- Milyen az a haldokló kapitalizmus?Mire Kohn bácsi ezt feleli: - Hát szép halál, nem mondom, szép halál!

15

A 7-9. OSZTÁLYOSOK (30 INDULÓ)Végeredmény: 1. Barzó Pál(7.A), 2. Kiss Ágoston (9.A), 3.Seres Imre (8.A)…A csapatverseny végered-ménye: 1. 9A, 2. 7A, 3. 8A, 4.9B.

A 10-12. OSZTÁLYOSOK (30INDULÓ)Végeredménye: 1. AngeloBalázs (12.B), 2. KaszapTamás (11.A), 3. Fudala Márk(12.B)…A csapatverseny végered-ménye: 1. 11A, 2. 12B, 3. 10B,4. 11B, 5. 10A, 6. 12A.

Borbás Bálint 12.A

Úgy látom, a futócipõdön, fiacskám,hogy túl sok tévét nézel...

Page 16: (Sz) epicentrumLáttam olyat is, aki vad elszánt-sággal szabadította ki a valaha jobb sorsa szánt szentjeinket a borostyán fogságá-ból, lázasan próbálva felismerni a csonko

1956 humora ÁVH-n: - Nos, cigány, mit szólnál akkor, ha az utcán csendõrök igazoltatnának?Gondolkodik a more és cinikus mosollyal válaszol: – Én csak-csak, de maguk!

Ebben a hónapban az 1956-os forradalom egyik jelmondatát rejtettük el. A meg-fejtéseket 2006. november10-ig kérjük bedobni szerkesztõségi postaládába,

vagy elküldeni e-mail címünkre: [email protected]. Elõzõ havi rejtvényünk megfej-tése: A bûn az, hogy nem hisznek énbennem. Könyvjutalmat nyert Makhajda Péter10.A osztályos tanuló.

– A török igazságszolgáltatás alapját aTóra adta...

– Kinek a nevéhez köthetjük az elsõ, mû-ködõképes gõzhajót? (Robert Fulton)– John Smith...– James Talleyrand...– Syd Barrett...

– Beszélj, fiam, a Hódoltság közigazga-tásáról!– Mi az a közigazgatás...?

– Ki volt a magyar seregek fõvezére amohácsi csatában?– Hunyadi János...

– Mit jelent az, fiam, hogy carpe diem?– Azt jelenti, hogy amíg fiatal vagy, hasz-náld ki a napot tartalmasan: légyszerelmes!

– Ez milyen eset?– Hím...

Az epikureizmus a kert végében tanítjaaz etikáját...

– Berzsenyi nem úgy vonult el a közélet-tõl, mint egy mormota... öööö... remetétakartam mondani...

– Mit tudsz Kandó Kálmánról?– A Ganz gyár mérnöke volt; az õ nevé-hez fûzõdik a háromsávos villamosföltalálása...

– Nelson admirális szétlõtte az egész an-gol flottát...

– Mi az a kartács, fiam?– Rengeteg apró lövedéket a csürhébeeresztenek...

– Szerinted ez hányas felelet, fiacskám?– Szerintem 3, mert több, fontos informá-ciót is kihagytam...

A tanár a Monarchia egyik fontosipartörténei találmányára, MechwartAndrás kéregöntésû hengerszékére kér-dez rá, mire a válasz:– Magyarországon a malomipar föllen-dülése a Wekerle-féle malomkövekhezvolt köthetõ...

Papp Attila gyûjtése

Hátsó Fertály

A r

ejtv

ényt

Már

ton

Imre

kés

zíte

tte.

Köpésekaranyból

1. Metallica2. Tankcsapda

RammsteinNightwish

5. DJ. Tiesto6. AC/DC

Edda8. U2

Guns ‘n’ RosesÁkosSystem of down

Topten

Szûk Színházi erkély Romlásnak

indult zsír jelzõje

Áruba

bocsátja A sajtgyártás

mellékterméke Haver

Einsteinium A természetes

szám jele

Az 1956 -os tüntetõk

egyik jelmondata

(1. rész)

Körültekintõ 2/3 rög

Rögzít õ elem

Dala

Össze-vissza néz!

Szervét

adományozó személy nek Kenyér

kemény része A jelmondat

2. része

Néma jós! A közepén

metél!

Csukott

Kis patak

Dísz

Feszélyezetlen

Bírósági

procedúra

Éjjel -nappali (… stop)

Joule Prineai helység

névváltozata (PRENY)

Befogta

Páros méta! Növény része

Vanádium Nulla

IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – IMPRESSZUM – PIÁR FUTÁR – KIADJA a Dugonics András Piarista Gimnázium aDugonics András Alapítvány támogatásával. Számlaszám: 10402805-28012423-00000000SZERKESZTÕSÉG 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14.T: 62/549-090, E-mail: [email protected]ély száma: 2.2.4/1513/2003. Szerkesztõségi ülés minden szerdán 14.30 órától aszerkesztõségben. – FELELÕS KIADÓ Szilvásy László SP – FÕSZERKESZTÕ Török Tibor –FÕSZERKESZTÕ-HELYETTES Borbás Bálint – SZERKESZTÕ Mészáros Ferenc –MUNKATÁRSAK Szûcs Péter Pál, Varga Iván – FOTÓ Piti Marcell – KORREKTÚRAMészárosné Szabó Tünde, Papp Attila – NYOMDAI ELÕKÉSZÍTÉS Férc-Szemes Áron –NYOMÁS Friss Nyomda Megjelenik havonta, 600 példányban. Kizárólag belsõ terjesztésre.

Afoci vébés szavazássikerén felbuzdulva,újabb rögtönzött

közvéleménykutatást tartot-tam, ezúttal a zene témakör-ében. Együttmûködésetek-nek hála, iskolánk 126 diák-ja nevezte meg 3 legkedvel-tebb zenei együttesét/elõ-adóját, összesen tehát 378szavazat alapján állt összea Top 10.

Ui.: Várjuk (publikus) írásai-tokat kedvenc zenei együt-teseitekrõl/elõadóitokról!

Borbás Bálint 12.A