stephanus bérlet mŰvészetek...

1

2015/2016

Stephanus bérletMŰvéSzetek

Palotája

2015. november 29. vasárnap 18:00

Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23Csajkovszkij: Közreműködik:

Hegedűs Endre - zongora

Anton Bruckner: IV. Esz-dúr „Romantikus” szimfónia

Vezényel: Ménesi Gergely

3

StephanuS bérlet2015/2016

A ZuGlóI FIlHARMónIA – SZEnt IStVán KIRály SZIMFOnIKuS ZEnEKAR hangversenysorozata a Művészetek Palotájában

koncertek:

Pjotr Iljics Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny (Op. 23)Anton Bruckner: IV. (Esz-dúr) „Romantikus” szimfónia

(WAB. 104)

2015. november 29., vasárnap 18:00

Petrovics Emil: I. Kantáta (Egyedül az erdőben)Harmath Dénes: 112. Zsoltár – ősbemutatóRichard Wagner – Henk de Vlieger: Ring szimfónia

2016. január 9., szombat 18:00

Baráti Kristóf zenekari szólóestjeBartók Béla: I. hegedűverseny (1907)Igor Stravinsky: Hegedűverseny (D-dúr)Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35)

2016. május 28., szombat 18:00

Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenyeDimitrij Sosztakovics:: Ünnepi nyitány (Op. 96)Jean Sibelius: Két impromptu (Op. 5, No. 5,6)Jean Sibelius: Finlandia (Op. 26)Hidas Frigyes: Requiem

2016. február 13., szombat 18:00

2

A Zuglói Filharmónia hagyományos bérletsoro-zata, a Stephanus Bérlet ebben az évadban a Mű-vészetek Palotájában talált otthonra.

A zeneirodalom „nagyágyúi” mellett helyt kapnak olyan ritkaságszámba menő csemegék is, mint Henk de Vlieger Ring-szimfóniája vagy Stravins-ky ritkán játszott Hegedűversenye.

A repertoár ősbemutatóval is bővül: a 112. zsoltárt Harmath Dénes, a Zuglói Filharmónia csembalistája zenéjével ismerheti meg a közön-ség. A sorozat különlegessége a Szent István Ki-rály Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószene-karának hangversenye.

Szeretettel várjuk Önöket hangversenyeinken!

Záborszky Kálmánművészeti vezető


4 5

Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny (Op. 23) közreműködik: Hegedűs Endre – zongora

Anton Bruckner: IV. (Esz-dúr) „Romantikus” szimfónia (WAB. 104)


a hangverseny műsoráról

Ritkán fordul elő, hogy egy hangszeres művész a számára írt darabot banálisnak és helyenként lejátszhatatlannak ítélve dühösen vissza-dobja a szerzőnek. Pedig Pjotr Csajkovszkij (1840–1893) mél-tán közkedvelt, fülbemászóan romantikus b-moll zongoraverse-nyével (Op. 23) éppen ez esett meg.

A sértődött komponista Nyikolaj Rubinstein nevét át is húzta az ajánlá-son, helyére pedig Liszt Ferenc vejéé, Hans von Bülow-é került, aki így nyilatkozott a műről: „nagyon nehéz, de megéri a fáradságot”. Bülow a valóban igen nehéz darabot bravúros módon vitte sikerre: 1875-ben Bostonban majd Németországban is hatalmas lelkesedést váltott ki vele, megalapozva a versenymű máig tartó töretlen népszerűségét. S hogy a történet még egy csavart vegyen: a sikerek hírére Rubinstein revideálta addigi nézeteit, felvette repertoárjára a darabot, és a párizsi bemutatón már őt ünnepelte a publikum!

1. tétel (Allegro non troppo e molto maestoso): Trükkös bevezetéssel indít a szerző: a bevezető fúvós fanfár mollja után a zongora a fényes Desz-dúrban indít, felkeltve a hallgatóság figyelmét és rögzítve a gyönyörű, nagyívű dallamot, mely – minden szokást és szabályt felrúgva – többé nem tér vissza a darab folyamán.A 2. tétel (Andantino semplice) finom, játékos dallamok egymásutánja, amolyan romantikus, régi francia dalocskát feldolgozó mese-zene, ma-nókkal, tündérekkel, bravúros futamokkal…A tüzes zárótétel (Allegro con fuoco) az oroszok páratlan lüktetésű férfi-táncát idézi, majd egy egyszerűbb, éneklő dallam után a derűt sugárzó, vidám körtánc – himnikus magasságokba emelve az orosz népdalt idé-ző dallamot, ugyanakkor szinte megvalósíthatatlan technikai nehézsé-get okozva a zongoristának – torkollik a fináléba.

A Csajkovszkij-zongoraversennyel szinte egy időben komponálta az osztrák Anton Bruckner (1824-1896) talán legnépszerűbb zene-kari művét, a IV. „Romantikus” melléknévvel illetett szimfóniáját.Bruckner – nem mellékesen a zenetörténet egyik legkülönösebb alakja – lelkes Wagner rajongó volt, amely lelkesedés nyomai műve-iben is fellelhetők, legszembetűnőbben talán merész harmóniakeze-lésében és hangszerelésben. Ugyanakkor az osztrák népzene, valamit Beethoven és Schubert hatása is előbukkan darabjaiban. Szimfóniái ezzel együtt félreismerhetetlenek, a jellegzetes bruckneri hang min-den művében markánsan kiütközik.

Bár a kompozíciónak maga a szerző adta a Romantikus melléknevet, a legnagyszerűbb természet-zenék egyikével van dolgunk. Az önma-gával sosem elégedett zeneszerző a szimfóniát 1874 és 1888 közt leg-alább hétszer átdolgozta.

A szerző levelezéséből kiderül az alkotás programzenei jellege: Az első tételben (Bewegt, nicht zu schnell) megszólaló kürt egy közép-kori városháza tornyából a hosszú éjszaka után a reggelt köszöntő jelzés, miután elindul a mindennapi élet, megnyílnak a városkapuk, büszke lovaikon lovagok sietnek. Ezekből és hasonló elemekből bon-takozik ki a romantikus kép. A második tétel (Andante. Andante quasi Allegretto) a széncinege dala, majd imádság és szerenád. A harmadik (Scherzo. Bewegt) egy vadásztrió, a verkli hangja mellett, az erdőben ebédelő vadászokat hivatott megjeleníteni. A záró tételre (Finale. Bewegt, doch nicht zu schnell) utaló kifejezett programról nem tudunk. Mivel a szerző kétkedett művei értékét illetően, így ez a tétel három átdolgozott változatban is létezik.

Ménesi Gergely Hegedűs Endre

6 7

Petrovics Emil: I. Kantáta (Egyedül az erdőben) közreműködik: Geszthy Veronika

Harmath Dénes: 112. Zsoltár – ősbemutató közreműködik: Geszthy Veronika Gaál-Wéber Ildikó Varga Donát Szent István Király Oratóriumkórus

Richard Wagner – Henk de Vlieger: Ring szimfónia

Vezényel: Záborszky Kálmán

2016. január 9. szombat 18:00


Petrovics Emil (1930-2011) 1. kantátája, mely az „Egye-dül az erdőben” alcímet kapta, a komponista zeneszerzői tanulmányainak utolsó évében, 1956-ban íródott. Az akkor Farkas Ferenc irányítása mellett dolgozó Petrovics ezt a mű-vet a neves román költő, Mihail Eminescu három versére írta, szopránszólóra és kis kamaraegyüttesre, amelyben fúvósötös, vonósötös, hárfa, zongora és cseleszta kapott helyet. A kama-rakantáta műfaji megjelölése több szempontból is érvényesül: egyrészt vonatkozik az előadó-apparátusra, másrészt a kamara-zeneszerű áttört hangzásra, végül pedig a finom, lírikus hang-vételre. Az Eminescu-versek mint egy-egy erdei hangulatkép: az első az erdő „örökkévalóságáról”, a második az alkonyatról szól, míg a harmadikban az erdő őszi képe, a madarak elvonu-lása bontakozik ki.

A darab zenei eszközei az arra az időszakra oly jellemző – és a népies versformában és nyelven írott Eminescu-versekhez ki-válóan illő – folklorisztikus stílusból valók: népdalra emlékez-tető, strófikus-zárt szerkesztésű dallamvilág, tiszta harmóniák

(néha hosszan ugyanaz a harmónia fest alá egy-egy dallam-szakaszt) és ugyancsak a népies versformából fakadó ritmikus lüktetés. A mű legvonzóbb érdeme a mélyről fakadó dallami invenció.

◉ ◉ ◉Harmath Dénes orgonaművész, a Zuglói Filharmónia tagja elsősorban mint egyházi muzsikus, orgonista és kán-tor tevékenykedik, ugyanakkor életét átszövi a zene: lelkes csembalistája több, barokk zenét játszó hangszeres és vokális együttesnek, informatikus mérnökként pedig többek között a kottaírás minél egyszerűbb digitalizálásán is dolgozik.

A Zsoltárok könyve 112. énekének egyik fontos üze-nete, hogy a hit milyen óriási megtartó erővel bír. Az évközi vesperásban is szereplő zsoltár megzenésítése a vasárnap esti imaórákat idézi fel azzal, hogy a liturgia dallamkincsét klasszi-kus zenei nyelvezetbe ülteti át. A mű különböző pontjain több zsoltártónus és egy antifóna van elrejtve, valamint egyik ben-sőséges pillanatában gregorián-imitáció is felcsendül.

A szerző abban a reményben ajánlja művét, hogy az azt a derűt fogja sugározni, ami az alkotását is áthatotta!

Boldog ember az, ki az Urat féli, az ő parancsolatait igen kedveli.Hatalmas lészen magva a földön, az igazak nemzetsége megáldatik.Dicsőség és gazdagság az ő házában, és az ő igazsága megmarad örökkön-örökké.Az igazaknak a sötétségben világosság támad: Ő, az Irgalmas, Könyörülő és Igaz.Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, az ő dolgait igazul rendezi; meg nem inog az mindörökké.Örök emlékezetben lészen az igaz, nem fél a gonosz-hír hallástól.Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, bátor az ő szíve, azért nem retteg , mígnem meglátja ellenségeinek bukását.Osztogat, adakozik a szegényeknek, az ő igazsága megmarad örökkön-örökké, fölemeltetik a feje dicsőséggel.A bűnös látja ezt és harag fogja el, fogait csikorgatja és irigységben emészti magát; a gonoszok kívánsága semmivé leszen.Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön

örökké. Amen.◉ ◉ ◉

Mintha gyermekkorunk nagy képeskönyvét lapoznánk: a tör-ténet fonalát egy-egy színes oldalt megtekintve gombolyítjuk tovább. Henk de Vlieger Richard Wagner A Niebelung gyűrű-je című, négy operát felölelő ciklusa témái alapján komponált Ring-szimfóniájában is zene-képek egymásutánja vezeti át a hallgatót a germán mondavilág szövevényes legendáin. Meg-elevenednek a mesébe illő helyszínek: a Rajna és az istenek fellegvára, a Walhalla ugyanúgy, mint a mondabéli alakok: a nagyszerű vagy éppen félelmetes, az egyenesszívű vagy a go-nosz, a szerelmes vagy a bosszúálló: Sieg fried és Brünnhilde, Wotan, Freia és Fricka, Fasolt és Fafner, nem beszélve Alberichről, a gonosz törpéről…Az 1953-ban született holland komponista 1992-ben összeál-lított Ring-szimfóniája – saját elnevezése szerint „zenei kaland”-ja persze csak címében szimfónia, a valóságban egybefüggő folyamot alkotó szimfonikus költemény, mely A Niebelung gyűrűje vezérmotívumait, legnépszerűbb zenekari részleteit, meghangszerelt vokális mozzanatait állítja időrendbe, szoro-san egymás mellé. Tulajdonképpen mozaikszerűen összera-kott hatalmas körkép, melynek apró képecskéit „hozott anyag-ból” ragasztgatja össze. Ez a fajta „zanzásítás” ugyan távol áll a Richard Wagner-féle összművészeti alkotás (Gesamtkunstwerk) szellemétől, ugyanakkor mindazoknak, akik valamely okból

nem képesek a Ring-et „egy az egyben” befogadni, feltétlenül megadja az „ismerem Wagnert” – boldog élményét.

1. Előjáték 2. A Rajna kincse 3. Nibelheim (a Niebelungok földalatti birodalma) 4. A Walhalla (az istenek lakóhelye) 5. Siegmund és Sieglinde 6. A walkűrök 7. Tűzvarázs 8. Erdőzsongás 9. Sieg fried hőstette (a sárkány megölése) 10. Brünnhilde ébredése 11. Sieg fried és Brünnhilde 12. Sieg fried rajnai útja 13. A cselszövés – a gyilkos terv 14. Sieg fried halála 15. Gyászzene 16. Brünnhilde halál-áldozata

Az élvezetes muzsika képes arra, hogy felelevenítse A Niebelung gyűrűjét ismerők és szeretők zenei emlékeit, egyben felkeltheti az igényt a teljes mű megismerésére is.

Záborszky Kálmán Gaál-Wéber IldikóGeszthy Veronika Varga Donát Harmath Dénes

8 9

2016. február 13. szombat 18:00

Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenye

Dimitrij Sosztakovics: Ünnepi nyitány (Op. 96)Jean Sibelius: Két impromptu (Op. 5 no. 5, 6)Jean Sibelius: Finlandia (Op. 26) Hidas Frigyes: Requiem

közreműködik: Csóka Anita, Meláth Andrea, Horváth István, Cser Krisztián

Vezényel: Makovecz Pál


Dmitrij Sosztakovics (1906-1968) orosz zeneszerzőnek minden oka megvolt arra, hogy Sztálin halála hírére felléle-gezzen, hiszen a szovjet diktatúra megbélyegezte, és minden módon igyekezett ellehetetleníteni zeneszerzői és zenepeda-gógiai munkásságát. Ennek a felszabadult örömnek hangjait fedezhetjük fel 1954-ben írt Ünnepi nyitányában (Op. 96). A rézfúvós fanfárral nyitó, lendületes, csillógó és vidám, ugyan-akkor magasztos zene egyszersmind az élet és a zene örömét is tolmácsolja.

◉ ◉ ◉

A forrongó 19. századi Európa zenekultúrájának érdekessége, hogy – a globális zenei tudást és értékeket magas színvonalon szintetizálva – a „kis nemzetek” is megteremtették a maguk sa-játos zenei identitását olyan szerzők által, akik egyfelől univer-zalitásuknál fogva képesek voltak kívülről-belülről is szemlélni a nemzeti karaktert, másfelől tanulmányaiknak, munkásságuknak

köszönhetően részei a korabeli egyetemes kultúrának. Így buk-kant fel – jelentős elődök nélkül – a magyar Liszt és Erkel, a cseh Smetana és Dvořak, a lengyel Chopin, a norvég Grieg, vagy éppen Jean Sibelius (1865-1957) finn zeneszerző, aki gyakorlatilag egymaga teremtette meg a finn nemzeti zenét. Ugyanakkor a nagy zenei hagyományokkal bíró országokban is felerősödött a „vissza a természethez, vissza a néphez” rousseau-i jelmondata, és a szerzők a történelem sodra által elragadva álltak a forradalmi kezdeményezések, önállósodási törekvések mellé.

Sibelius korai, zongorára írt Impromptu-sorozatának két gyöngyszemét (Op. 5 No. 5,6) gyakran hallani vonószene-kar előadásában is. A felhangzó fúvós-átiratot Makovecz Pál hangszerelte.

◉ ◉ ◉

Az 1800-as évek utolsó évtizedében Oroszország szorosabb felügyelet alá akarta vonni Finnországot. 1899 februárjában a cár Finnország önállóságát erősen korlátozó manifesztumot adott ki, melyet a finnek az orosz elnyomás fokozódása jelének vették és ez felerősítette a nemzeti öntudatot. Feléledt a finn nemzeti érzés, az ifjúság tevékenyen fellépett az orosz törekvé-sek ellen. A történtek hatása alá került Sibelius is, s ezekben az években a finn legendákat földolgozó zenekari művek sorát al-kotta meg. Ezek közül a legismertebb az 1899-ben keletkezett Finlandia (Op. 26) , amely érzékletesebben mutatja be az Ezer tó országát, mint szavak ezrei, s amely mű szinte a nemzeti hős piedesztáljára emelte szerzőjét. Azóta ez a mű reprezentál-ja a világ szemében a finn nemzetet.

Sokáig úgy tartották, hogy Sibelius népzenei témát dolgozott fel művében, de mára bebizonyosodott, hogy alkotása egyéni invencióból született. A bevezető részben a történelmi hátteret festi komor képekkel, melyet szintén sötét ballada-szerű rész követ. A mű záró része a rabláncot lerázó, dicsőséges és győzel-mes nép dicséretét zengő monumentális finálé.

Érdekes megjegyezni, hogy a számtalan feldolgozás mellett még olyan filmekben is felhangzik a háttérben, mint Bruce Wil-lis filmje, a Die Hard 2. epizódja.

Meláth Andrea Horváth István Cser KrisztiánMakovecz Pál Csóka Anita

A sors furcsa fintora, hogy a fúvószenekari repertoár nagy mes-tere, akinek professzionális és amatőr együttesek világszerte nagy odaadással játsszák műveit – egy televíziós szappanopera – teleregény – főcímzenéjének megkomponálásával tett szert országos ismertségre.

Hidas Frigyes (1928-2007) zeneszerző, karmester, zene-igazgató gazdag életműve jelentősen hozzájárult a kortárs ma-gyar hangszeres repertoár gazdagodásához. Fúvószenekarra, szólistákra és kórusra komponált, gyönyörű Requiem-ét az 1956-os forradalom 40. évfordulóján mutatták be, azóta a vi-

lág 16 országában elhangzott már: Észak- és Dél-Amerikában, Dél- Afrikában és Európa számos országában, nagyvárosában.

1. Requiem aeternam 2. Dies irae 3. Domine, Iesu Christe 4. Sanctus 5. Agnus Dei 6. Lux aeterna 7. Libera me

10 11

2016. május 28. szombat 18:00

Baráti Kristóf zenekari szólóestje

Bartók Béla: I. hegedűverseny (1907)Igor Stravinsky: Hegedűverseny (D-dúr)Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35)

vezényel: Horváth Gábor


Egy fiatalkori, lángoló szerelem öt vonal közé zárva. Báj, művészi temperamentum, erőteljes muzikalitás és tech-nikai bravúr. Mindez együtt Geyer Stefi (1888-1956), a csoda-gyerek hegedűs. Játékával már tizenévesen elbűvölte Európát, Amerikát, na és Bartók Bélát (1881-1945), aki I. Hegedű-versenyében (1907) megfestette zenei portréját. Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz.

Bartók és Geyer Stefi közelebbi kapcsolata igen rövid ideig, alig több mint nyolc hónapig tartott. Találkozásaik eleinte a közös muzsikálás jegyében teltek, Stefi külföldi utazása és Bar-tók népdalgyűjtő útjai következtében azonban egyre inkább a levélbeli érintkezésre szorítkoztak.Bartók a levelekben szabadszellemű vallási, világnézeti elkép-zeléseinek kifejtésével udvarolt a konzervatív neveltetésű, hívő katolikus Stefinek. A módszer nem vált be, a lányt inkább meg-rémisztették a szokatlan gondolatok, mintsem hogy felébresz-tették volna kíváncsiságát.

„Megvan már az idealizált Geyer Stefi zenei képe, – ez menny-országi, bensőséges, megvan a szilaj G. St.-é is – ez humoros, elmés, mulattató. Most meg kellene szerkeszteni a közömbös, hűvös, néma G. St. képét. De ez csúnya muzsika lenne.”

(Bartók 1907. november 29-én kelt levele)

A két tételes darabot Bartók állítólag épp aznap fejezte be, ami-kor a lány megírta a neki szóló szakítólevelet. Bartók végül Geyer Stefinek ajánlotta és ajándékozta fiatalkori hegedűversenyét. Ez a mű aztán az utókor elől sokáig, évtize-dekig elzárva őrizte ennek a néhány hónapig tartó kapcsolat-nak titkait, egészen 1956-ig, a Svájcban élő Geyer Stefi haláláig.

◉ ◉ ◉

„Egyedül nem megy” – idézhetnénk ironikusan, de nyilván nem erről van szó: a 20. században nem volt ritka eset, hogy a kom-ponisták fantáziája túlszárnyalta a ”játszhatóság” határait, ezért a zeneszerző a majdani előadó tevékeny közreműködésével alkotta meg versenyművét.

Igor Stravinsky (1882-1971) Hegedűversenye is a komponista és az előadó, a lengyel származású amerikai he-gedűművész közös munkájának eredményeként született. A Stravinsky által felvázolt, mindössze 3 hangból álló akkordos témaötletet Samuel Dushkin először játszhatatlannak ítélte, majd hosszas töprengés után mégis talált megoldást. Ettől fog-va ő segítette a komponistát a hegedű technikai nehézségeinek és lehetőségeinek útvesztőiben, s a darab gyorsan el is készült. 1. Toccata 2. Aria I 3. Aria II 4. CapriccioStravinsky nem hagyományos felépítésű versenyművet alko-tott, hanem olyan négyrészes ciklust, amelynek mindegyike a háromszólamú akkordból indul ki, s amelyben két mozgalma-sabb-virtuózabb tétel (Toccata, illetve Capriccio) fog közre két nyugodtabbat és dallamosabbat (Aria I és II).

A sokféle karaktert felvonultató, állandó ritmikus lüktetést hor-dozó első tétel Bach concerto-inak ritmusvilágát idézi játékos, táncos motívumaival. A 2. tétel szélesen ívelő, nagy hangterje-delmű hangközöket felsorakoztató témáját a hegedű mutatja be, majd a lüktető középrészt követően visszatér a kezdő sza-kasz nyugodt éneklése. A 3. tétel szólama aránylag kis hang-terjedelemben mozog, helyenként kifejezetten énekszerű. A záró Capriccio, ahogy a cím sugallja, alapjában véve szeszélyes és gyors. Egy rövid, dallamosabb epizódban a kor nemes sza-lonzenéjének emléke is feltűnik: a hegedű mintha Fritz Kreisler híres darabja, a Szép rozmaring melódiáját idézné.

◉ ◉ ◉

„ (…) Csupa vad, közönséges arcot látunk, durva káromkodást hallunk és a pálinka bű-zét érezzük…”. „A leküzdhetetlen nehézségekkel próbálkozó hegedűs önmagát sem kínozta kevésbé, mint minket” – írta a híres, de nem éppen jóindulatáról nevezetes esztéta, Eduard Hanslick Csaj-kovszkij Hegedűversenyének 1879-es bécsi bemutatójáról.A heves füttykoncert, mely a „szörnyűségesen barbár” műnek szólt, hosszú percekre összeolvadt a bátor művészt jutalmazó tetszésnyilvánítással.

Horváth Gábor Baráti Kristóf

Ha Auer Lipót, korának egyik legnépszerűbb hegedűművésze is segédkezhetett volna a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb hegedűversenyeként számon tartott műnek, Pjotr Csajkovszkij (1840-1893) Hegedűversenyének (Op. 35) létrehozásánál, bizonyára nem utasította volna el – „játszhatatlannak” ítélve – a szerző felkérését annak bemuta-tására. Pedig ez történt – mint tudjuk, nem először a szerző életében – b-moll zongoraversenyének bemutatását is ezzel az indokkal utasították el annak idején.Az alkotást végül egy fiatal művész, Adolf Brodszkij mutatta be.

Szerencsére az utókor nem Auer és Hanslick véleményét igazolta: a hegedűverseny töretlen népszerűsége máig tart. Utóbb persze Auer megváltoztatta álláspontját, és a mű szenvedélyes propagátorává lett: közkézen forgó kiadását is ő rendezte sajtó alá.

A darab ellenállhatatlan varázsának egyik titka nyilván az a mes-teri lelemény, amellyel Csajkovszkij a nyugat-európai hegedű-koncert hagyományait az orosz népi hanggal összeegyezteti. 1. Allegro moderato 2. Canzonetta, Andante 3. Finale, Allegro vivacissimo

Hangversenyek helyszíne:MÜPA – Bartók Béla nemzeti Hangversenyterem(1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)

I. kategória II. kategória III. kategória

StEPHAnuS BéRlEtEK éS JEGyEK VáltHAtóK

• a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Pénztári nyitva tartás: hétköznap 16.00–20.00 óráig Tel: +36 70 429 0075

E-mail: [email protected]

• a Művészetek Palotájában 1095 Budapest, Komor Marcell u 1.

• valamint az ismert jegyirodákban

Stephanus bérletek árai:8.900 Ft7.900 Ft6.900 Ft

Stephanus előadásonkénti jegyárak: 2.900 Ft2.600 Ft2.300 Ft

támogatói bérlet ára:30.000 Ft

12

GaudeaMuS bérletzeneakadémia 2015/2016

Bérletek és jegyek válthatók:

• Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 – 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: [email protected]

• a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)


– Gaudeamus bérlet árak: 8.900 Ft, 7.900 Ft, 6.900 Ft

– Gaudeamus előadásonkénti jegyárak: 2.700 Ft, 2.300 Ft. 2.100 Ft

2015

. 10.

11.

vasá

rnap

15:

3020

15. 1

1. 7

.sz

omba

t 15:

3020

16. 0

1. 3

0.sz

omba

t 15:

3020

16. 0

3. 1

2.sz

omba

t 15:

30

Bartók Béla II. hegedűverseny (1938) közreműködik: Szabadi Vilmos

Bartók Béla Concerto (1943)

Vezényel Záborszky Kálmán

Antonin Dvořák Vodník (A vízimanó, Op. 107)Edward Elgar e-moll gordonkaverseny (Op. 85)

közreműködik: Dolfin Balázs – gordonkaRobert Schumann II. (C-dúr) szimfónia (Op. 61)

Vezényel Kocsis Zoltán

W. A. Mozart Così fan tutte – nyitány K.588W. A. Mozart D-dúr fuvolaverseny K.314

közreműködik: Bíró Zsófia – fuvola

W. A. Mozart D-dúr „Prágai” szimfónia K.504

Vezényel Oberfrank Péter

Szergej Prokofjev Klasszikus szimfóniaBohuslav Martinů Oboaverseny H. 353

közreműködik: Villányi Péterludwig van Beethoven IV. (B-dúr) szimfónia (Op. 60)

Vezényel Horváth Gábor

R231, G176, B55 R102, G142, B52,C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27,

www.zugloifilharmonia.huwww.facebook.com/ZugloiFilharmonia

Szergej Rachmanyinov II. (c-moll) zongoraverseny (Op. 18) közreműködik: Farkas Gábor

Johannes Brahms II. (D-dúr) szimfónia (Op. 73)

Vezényel Baráti Kristóf2016

. 05.

21.

szom

bat 1

9:30

Gioacchino Rossini Bruschino úr – nyitányJoseph Haydn 82. C-dúr (l’Ours) –

„A medve” – szimfóniaFelix Mendelssohn Szentivánéji álom – kísérőzene

közreműködik: Szentes Anna és a Szent István Király Oratóriumkórus Nőikara

Vezényel Medveczky ádám

Benjamin Britten Simple SymphonyCastelnuovo-tedesco D-dúr gitárverseny (Op. 99)

közreműködik: Balog PéterFranz Schubert V. (B-dúr) szimfónia (D.485)

Vezényel Kovács János2015

. 12.

19.

szom

bat 1

7:00

W. A. Mozart D-dúr divertimento (K.136)W. A. Mozart A-dúr klarinétverseny (K.622)

közreműködik: Horváth PéterRobert Schumann III. (Esz-dúr) „Rajnai”

szimfónia (Op. 97)

Vezényel Kocsár Balázs2016

. 01.

23.

sz

omba

t 17:

00

téli bérlet 2015/2016Pesti vigadó, díszterem (1051 budapest, vigadó tér 2.)


Bérletek és jegyek válthatók:

• Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 – 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: [email protected]

• a Vigadóban (1051 Budapest, Vigadó tér 2.)


– Téli bérlet árak: 16.000 Ft, 10.500 Ft, 7.800 Ft

– Téli előadásonkénti jegyárak: 4.800 Ft, 4.000 Ft, 3.000 Ft

www.zugloifilharmonia.hu • www.vigado.huwww.facebook.com/ZugloiFilharmonia

2015

. 12.

05.

szom

bat 1

7:00

liszt Ferenc Hamlet – szimfonikus költemény (1858)Camille Saint-Saëns a-moll gordonkaverseny (Op. 33)

közreműködik: Déri GyörgyEduard lalo ScherzoCamille Saint-Saëns Haláltánc –

szimfonikus költemény (Op. 40)liszt Ferenc Az ideálok –

szimfonikus költemény (1857)

Vezényel Ménesi Gergely

2016

. 02.

27.

szom

bat 1

7:00

FelfedezőútonMűvészeti előadások a zuglói gyerekeknek és diákoknak

zuGlói Szent iStván zeneház2016. április 5. kedd, 6. szerda, 7. csütörtök11. hétfő, 12. kedd, 13. szerda

zuGlói Szent iStván zeneház2015. noverber 10. kedd, 11. szerda 12. csütörtök, 16. hétfő, 17. kedd, 18. szerda

Manók, tündérek, boszorkányok, sárkányok – zenében és táncban,

sok vetítéssel

A magas színvonalú összművészeti program célja az 5-től 10 éves gyerekek (nagycsoportos óvodások és alsó tagozatos általános iskolások) bevezetése a művészetek világába, a kodályi kon-cepció jegyében. A 45 perces előadás során hang-szeres szólóprodukciók, kamaraművek és szim-fonikus zenekari művek hangzanak el, továbbá balettprodukciókat is láthat a közönség. Ezúttal olyan zenei kompozíciókat és táncokat tűzünk műsorra, amelyek különféle mesebeli lényeket: manókat, tündéreket, boszorkányokat, sárkányo-kat jelenítenek meg. A gyerekek az előadás tema-tikájához kapcsolódó népi játékokat is játszhatnak, illetve közös népdaléneklésben is részt vesznek. Az előadás játékos formában számos ismeretet nyújt a komoly zene, a balett, a festészet és a nép-hagyomány területéről.

A programok szerkesztő-műsorvezetője Solymosi tari Emőke

Menüett, valcer, polka és társaik – táncok európa zenéjében

Az igényesen szerkesztett összművészeti program 10-től 18 éves diákoknak (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szól. Célja, hogy a diákok megis-merjék az európai zenetörténetben gyakran előforduló táncokat (menüett, valcer stb.), lássák ezeket eredeti formájukban, valamint halljanak olyan zeneműveket, amelyekben e táncok stilizáltan vannak jelen. Az 50 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, ka-maraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, egy részükhöz látványos táncprodukciók is társulnak. A fiatal közönség a vetített képekkel (festményekkel, szobrokkal, fotókkal) illusztrált magyarázatokból is számos ismeretet szerezhet a komoly zene, a táncmű-vészet, a történelem, az irodalom és a képzőművészet területéről. Hasonló koncepciójú (más tematikájú) összművészeti programokból a Zuglói Filharmónia eddig négy sorozatot rendezett ennek a korosztálynak, ami 72 előadást jelent. A közönség létszáma körülbelül 22.000 volt. A Felfedezőúton című sorozat, amely a zug-lói gyerekeknek és diákoknak szól (más programot kap-nak az 5-től 10 évesek, és mást a 10-től 18 évesek, élet-kori sajátosságaiknak megfelelően) 2015 novemberében elérkezik a 150. előadásához!


Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23Csajkovszkij: Közreműködik:

Hegedűs Endre - zongora

Anton Bruckner: IV. Esz-dúr „Romantikus” szimfónia


16

Fenntartó, fő támogató:Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata

nEMZEtI IFJúSáGIZEnEkaRcím kitüntetettje 2011–2017Alapítva: 1954Magyar Örökség-díj 2000


támogatók:

további támogatók:Öreghalász étterem, nEXOnSzent István Király Zenei Alapítvány

Bet¸k vektoriz·lva

CMYK - Pantone KÈk: Pantone 308 CFekete: Black 100%Font: PannÛnia - DINPro Medium NYOMDA KFT - DINPro Bold

R231, G176, B55 R102, G142, B52,C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27,

A kiadványban szereplő fényképek az állatkert támogatásával készültek.

stephanus bérlet mŰvészetek...

Documents