Siranus Sven von Staden

Kvantumgyógyításra mindenki képes

-Te is!

Siranus Sven von Staden

Kvantumgyógyításra mindenki képes

- Te is!

Budapest, 2014

A mű eredeti címe:Siranus Sven von Staden:

Quantenheilung kann jeder - auch Sie!

A mű eredetileg a Schirner Verlag gondozásában jelent meg.

© Schirner Verlag, Darmstadt, 2011 © Bioenergetic Kft., 2013

változatlan utánnyomás, 2014

ISBN 978-963-9569-690

Kiadja a Bioenergetic Kft.Felelős kiadó: Schneider Gábor

Fordította: Makra Júlia

Főszerkesztő: Kajtár-Schneider Krisztina Felelős szerkesztő: Pordány Katalin

Borítóterv: Vancsura Olga

Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. 2014-ben -140015

Felelős vezető: Pogány László igazgató

A könyvben foglalt gyakorlatok és tanácsok nem he­lyettesíthetik az orvosi, természetgyógyászati vagy egyéb kezelést A gyakorlati tanácsok helytelen al­kalmazásából adódó esetleges problémákért sem a szerző, sem a kiadó nem felel, a gyakorlatokat tehát mindenki saját felelősségére végezze.

Tartalom

Előszó..............................................................................9

Mi az a kvantumgyógyítás?........................................ 12A világon mindennek megvan a maga rendje............. 13

Mindennek megvan a maga oka................................. 14

A test: tökéletes jelzőrendszer.................................... 15

Kvantumgyógyításra mindenki képes..........................18

A kétpontos módszer................................................... 19

A kvantumgyógyítás alapjai........................................21

A forrástudat mint alap................................................21

Gyakorlat: A forrástudat élményének átélése..................23

Belemerülni a semmibe...............................................25

Gyakorlat: Engedjük elhalványulni a szavakat..................25

Gyakorlat: A kérdés.....................................................26

Az összehangolódás megérzése...................................26

Elvárás helyett szándék............................................... 28

Esedékes egy kis csoda?.............................................. 31

Ismerjük meg önmagunkat!....................................... 34

Marcel esete................................................................ 35

Ismeretszerzés............................................................. 37

A megértés meghozza a változást............................... 39

Gyakorlat: Kapcsolatfelvétel.........................................40

A kineziológiai teszt..................................................... 43

Kvantumgyógyítással az egészségért.........................47

Gyakorlat: Hét nap, amely megváltoztatja

az életet....................................................................50

Gyakorlat: Az öngyógyító erők aktiválása.......................... 51

Fizikai fájdalmak gyógyítása................................. ......53

Sérülések gyógyítása................................................... 56

Kvantumgyógyítással a szeretetért............................58

Gyakorlat: Az önmagunk iránti szeretet

erősítése...................................................................63

Fájdalom vagy öröm.................................................... 64

A tükröződés törvénye.................................................66

Megszabadulás a félelemtől és

a meggyőződéstől........................................................67

Kvantumgyógyítással a sikerért................................. 73

Mi kell a sikerhez?....................................................... 76

Gyakorlat: Kihasználatlan képességeink

felszabadítása............................................................81

Gyakorlat: Hálaszertartás.............................................87

Gyakorlat: Érjünk célba könnyebben..............................87

A gazdagság megtapasztalása..................................... 89

Gyakorlat: A pénzáramlás fokozása....................................91

6

Kvantumgyógyítással a szellemiségért..................94Mit akarok voltaképpen?.............................................96

Gyakorlat: Mit akarok kezdeni az életemmel?..................97

Az élet értelme...........................................................101

Gyakorlat: Élni a kihasználatlan lehetőségekkel

képességeink erősítése érdekében.............................. 104

Gyakorlat: Mindannyian a forrástudat

részesei vagyunk.......................................................105

Új szemmel nézni a világra........................................ 106

És most?................................................................ 108Kvantumgyógyítás a mindennapokban.....................109

Jövőnk tevékeny alakítása..........................................110

Zárszó......................................................................... 111

A szerzőről.............................................................113Ajánlott irodalom és további javaslatok....................114

7

Szüleimnek,akik nélkül nem született volna meg ez a csodá­latos élet. Nélkülük sosem lett volna részem azokban az élményekben, amelyek azzá tettek, aki ma vagyok.Szívből köszönöm!

„Jogunk van teljes, boldog, egészséges, jómódú életet élni. Ideje lassan érvényt szereznünk ennek a jussunknak

8

Előszó

2009 júliusának tizenkettedik napját aligha fogom elfelejteni. Egy kedves barátnőm ezen a napon számolt be egy olyan módszerről, amelynek révén állítólag a lehető legrövidebb idő alatt gyökeres változás és gyógyulás követ­kezik be életünkben. A módszer neve matrix energetics, és barátnőm életére már akkor jelentős hatást gyakorolt. Jómagam a hozzám forduló magánszemélyekkel és vállalatokkal közösen ez idő tájt már évek óta foglalkoztam a változás kérdésével, így aztán az első pilla­natban hihetetlennek tűnt, amit a barátnőmtől hallottam.

A kezdeti kételkedés ellenére olyannyira kíváncsivá tett, hogy jelentkeztem ugyanarra a Lebensplan, Beruf(ung), Karriere und Geldfluss („Életterv, szakma és hivatás, karrier és pénz­

9

áramlás”) című képzésre, ahová ő. Amit a tan­folyam két napja alatt átéltem, engem is meg­győzött, és attól kezdve falok mindent, ami a mátrixmunkával és a kvantumgyógyítással kapcsolatos, legyen szó akár a már említett matrix energetics módszerről vagy a kvantum­gyógyításról, a reconnective healingről vagy az „oroszok új gyógymódjaként” aposztrofált módszerről.

Nem sokkal később magam is tanfolyamot szerveztem Heilung auf Quantenebene („Kvan­tumszintű gyógyulás”) címmel, és meglepet­ten tapasztaltam, mi minden történt a résztve­vők életében ezt követően. Bármelyik életterü­leten dolgoztam velük, mindig bekövetkezett valamilyen pozitív változás. Amikor mélyebben is foglalkozni kezdtem az új tudománnyal, amely ezeket a módszereket alátámasztja, ráébredtem, hogy nekem is minél szélesebb körben terjesztenem kell ezt a tudást, hiszen mindenkinek értesülnie kell erről a hihetetlenül hatékony módszerről. Miután kifejlesztettem a saját módszeremet, quantum energynek, azaz kvantumenergiának neveztem el.

A kezdetektől eltelt másfél esztendőben vi­lágszerte százezrek keresték fel az új gyógy­

10

módok megismertetését hirdető előadásokat, és a kvantumgyógyításról számos mű látott napvilágot. Ezzel a könyvecskével arra kívánok rámutatni, hogy milyen sokrétű, milyen sok területen használható ez a módszer. És ami a legcsodálatosabb: aki végigolvassa, maga is végezhet kvantumgyógyítást egy teljesebb, boldogabb, egészségesebb, gazdagabb élet reményében.

Szívből kívánom, hogy mindenki lelje kedvét az olvasásban és a módszer alkalmazásában egyaránt!

Siranus Sven von Staden

11

Ml AZ A KVANTUMGYÓGYÍTÁS?

„Kvantumszinten a gyógyulás többnyire gyor­san, egy szempillantás alatt megy végbe.”

Az első fejezet az értelemnek szól, hogy rávi­lágítson, miért olyan hatékony, mitől műkö­dik olyan jól a kvantumgyógyítás. Változás és gyógyulás sosem ment még végbe olyan köny- nyen, mint ennek az új gyógymódnak a segít­ségével. Korábban csupán néhány gyógyító kiváltsága volt, hogy a betegekkel valóságos csodát tegyenek, ma viszont már szinte bárki megteheti ugyanezt - legkésőbb a könyv végé­re érve akár olvasóim is.

12

A világon mindennek megvan a maga rendje

A kvantumfizika kimondja, hogy a világegye­temben minden ugyanabból a matériából, ne­vezetesen energiából, pontosabban elektro­mágneses rezgésekből áll. A hegy, az asztal vagy az emberi test nem más, mint összesű­rűsödött energia, s így már anyagszerű, vagyis kézzelfogható. A finomabb energiák, mint a levegő, a gondolatok vagy az álmok, megfog- hatatlanok.

És mégis minden egy. Minden elektromágne­ses rezgés. Amikor minden rendben van, min­den harmonikusan rezeg. Tehát a harmónia a természetes állapot, a természetes rend. Bizo­nyos események hatására azonban diszharmo­nikussá válhatnak a rezgések. A természetben például a Föld belsejében megnövekedett nyo­más vulkánkitörést okozhat. Természetüknél fogva az állatpopulációk is harmonikusan növe­kednek. Ám ha például az ember beleavatkozik ebbe a harmóniába, megtörténhet, hogy egy állatfaj kihal vagy természetes ellenség híján a kelleténél jobban elszaporodik.

Az emberrel is hasonló a helyzet. Ha rezgése harmonikus, akkor egészséges és elégedett.

13

Ez a természetes állapota, néhány kivételtől eltekintve ilyennek születik. Bizonyos körülmé­nyek hatására azonban ez a harmónia felborul­hat, ám kvantumgyógyítással helyreállítható. Ha például valaki valamely élménye folytán fél valamitől, természetes rendje összezavarodik. Ha fájdalmak gyötrik, beteg, annak kétségkívül valami oka van, rezgései nem véletlenül váltak rendezetlenné.

A test, öngyógyító erői révén, rendszerint gondoskodik a gyógyulásról, például magától meggyógyul a horzsolás a karon. Csakhogy rit­kán adjuk meg az ilyesfajta gyógyulás esélyét, mivel nem hagyunk magunknak kellő időt a pihenésre, megnyugvásra, vagy automatiku­san valamilyen fájdalomcsillapító szerhez folya­modunk.

A kvantumgyógyítás gondoskodik arról, hogy szunnyadó öngyógyító erőink feléledjenek, és rendet tegyenek a rendszerben.

Mindennek megvan a maga oka

Az égvilágon semmi sem történik ok nélkül. A tudósok már réges-rég ezt állítják. Ez az, amit

14

az okozatiság, más néven kauzalitás elveként ismerünk. Így aztán annak is - minden félelem­nek, fóbiának és pánikrohamnak - megvan a maga oka, ami rossz irányban befolyásol min­ket. Minden fájdalomnak, minden betegségnek megvan a maga oka. Megvan a maga oka annak is, ha kudarcot vallunk. Az örökösen rossz pár- választásnak is megvan a maga oka, akárcsak az indulatos főnöknek. Semmi sem történik ok nélkül. Fontos, hogy ezt belássuk.

A test: tökéletes jelzőrendszer

Hadd ismertessek egy példát: Frank úr, jól kere­ső menedzser, napi 10-12 órát dolgozik. Mun­kája erősen igénybe veszi, folyamatosan nagy nyomás nehezedik rá. Esténként holtfáradtan ér haza, pihenésre, szórakozásra alig jut ideje, mígnem egyszer alaposan megfázik. Persze ez sem zavarja. Nem sokkal később elkap egy kósza vírust, és influenzás lesz. Menedzserünk ekkor elmegy a gyógyszertárba és felszerel­kezik a szokásos gyógyszerekkel. Ezek elmu­lasztják az influenza tüneteit, így aztán Frank úr ismét a munkájának élhet. Igaz, nem olyan

15

összeszedett, mint korábban volt, hasogat a feje és fájnak a tagjai, de hát ezt ki lehet bírni. Az influenza egy hét múltán el is múlik.

Fél évvel később váratlanul tüdőgyulladá­sa lesz - látszólag ok nélkül. Frank úr bosz- szús, mert egy hétre kórházba kell vonulnia, és ezt megsínyli a munkája. Az orvosok és az antibiotikumok megteszik a magukét. Frank úr ismét egészséges, és a hétvégéjét is ráál­dozva, időben befejezi munkáját. Megint jól érzi magát, ha nem is teljesen, hiszen olykor­olykor szúrást érez a szíve táján, amikor fel­megy a lépcsőn. Ezt rossz erőnlétének tudja be, meg annak, hogy már vagy egy éve semmit sem sportol. Három hónappal később Frank úr összeesik, amikor ki akar venni egy sört a hűtőszekrényből.

Amikor később magához tér, kórházban ta­lálja magát. Orvosa közli vele, hogy szívinfark­tusa volt. A következő két hét alatt van ideje végiggondolni az életét. Végre megérti, mit próbál teste már jó ideje a tudtára adni: hogy vigyáznia kell magára. Frank úr egyike a mint­egy háromszázezer német állampolgárnak, akik egyetlen esztendő folyamán szívinfarktust szenvednek el.

16

Testünk tökéletes jelzőrendszer. Azonnal tudtunkra adja, ha valami nincsen rendben velünk. Mivel eredetileg öngyógyításra lett programozva, jelzéseket küld az agynak. Ezek eleinte jelentéktelennek tűnnek, mint Frank úr esetében a nátha. Ha azonban ezeket az apró jeleket figyelmen kívül hagyjuk, a jelzések egy­re erőteljesebbek lesznek. Legrosszabb eset­ben akár halálhoz is vezethetnek. Ám ennek nem kell bekövetkeznie, ha hallgatunk testünk segélykiáltásaira, amelyekkel a figyelmünket próbálja felhívni valami nagyon fontosra.

Ha a kvantumgyógyítástól tartós hatást, mélyreható változást várunk, az egyik legfon­tosabb tudnivaló éppen ez: ha megértjük, hogy testünk mire akarja felhívni a figyelmünket, már meg is tettük az első lépést gyógyulásunk felé. Így hát elmondható, hogy minden beteg­ségben, minden fájdalomban, minden akadá- lyozottságban és minden félelemben van vala­mi jó. Még ha eleinte nem is látjuk, vagy nem akarjuk észrevenni, testünk ily módon kíván értésünkre adni valami életbevágót. Erről később bővebben is szó lesz.

17

Kvantumgyógyításra mindenki képes

Hogyan lehetséges, hogy csak most fedezzük fel a kvantumgyógyítást, holott annyira egy­szerű? Talán nem is a „felfedezés” a legjobb szó rá, a „népszerűvé válás” sokkal találóbb. Ugyanis maga a módszer már nagyon régi, a hawaii hunéban gyökerezik. A kahunák, azaz a sámánok kahi, vagyis „mágikus érintés” né­ven ismerték és alkalmazták, merthogy pon­tosan ezt tették: kezükkel egyszerűen csak összekötöttek két pontot. Ez okból nevezik a kvantumgyógyítást kétpontos módszernek is. Abban pedig biztos vagyok, hogy erre, két pont összekötésére, bármelyikünk képes.

A módszer népszerűsítője két amerikai, dr. Richard Bartlett és dr. Frank Kinslow volt. Kiropraktikusként egymástól függetlenül talál­koztak munkájuk során ezzel a gyógymóddal. Miután egyre több sikert értek el, kötelessé­güknek tartották, hogy a kétpontos módszert minél szélesebb körben ismertté tegyék, ki-ki a maga módján.

18

A kétpontos módszer

Hogy érthetőbbé tegyem, mi történik, amikor a test átáll az öngyógyításra, hadd térjek ki egy kicsit a kvantumfizikára. Létezik egy tör­vényszerűség, amelyet a kapcsolódás elvének neveznek. Egy roppant izgalmas kísérlet során kutatók a következőt fedezték fel:

Két részre hasítottak egy fotont, azaz fény- részecskét, majd a két részt más-más, egymás­tól távol eső helyre vitték. Amikor az egyik ré­szecskével információt közöltek, ugyanaz az információ ugyanabban a pillanatban a másik részecskén is megjelent. Ez forradalmi felfede­zés volt, ugyanis Einstein relativitáselmélete szerint semmi sem gyorsabb a fénysebesség­nél. Csakhogy a két részecske megváltozásá­nak időpontja között nem volt mérhető kü­lönbség.

Pontosan ilyen információátvitel történik a kétpontos módszer, azaz a kvantumgyógyítás során is: megérintjük a test egyik rendezet­len állapotú, és egy másik, rendezett állapotú pontját, és ebben a pillanatban végbemegy a kapcsolódás. A két pont összehangolódik, és helyreáll a rend. Ennyi az egész. Később lát­

19

ni fogjuk, hogy még csak valóságos érintésre sincs szükség, hiszen távgyógyítás esetén alig­ha áll módunkban megérinteni a másikat. Elég, ha csak elképzeljük.

Ilyen könnyen véghezvihető a változás, illet­ve a gyógyítás.

20

A KVANTUMGYÓGYÍTÁS ALAPJAI

,,Minden, ami van: semmi"

Az előző fejezet végén láthattuk, hogy a válto­zás vagy gyógyulás két pont megérintésével megy végbe. Ez azonban még nem minden, hi­szen ez esetben folyamatos gyógyulás történ­ne, ha csak megérintenénk a testen két pontot (habár nekem nagyon is tetszene ez az ötlet). A kvantumgyógyításnak azonban csupán egyik összetevője a két pont összekapcsolása, illetve összehangolása. Az alap ja valami egészen más.

A forrástudat mint alap

A kvantumgyógyítás energiával kezel, akár­csak a legtöbb energetikai gyógymód. A nagy

21

különbség az, hogy itt nincs energiaátvitel. Csu­pán impulzust adunk, amely működésbe hozza az öngyógyító erőket. Ezért a kvantumgyó­gyászok a szokásos értelemben véve nem is gyógyítók.

Ahhoz, hogy bemutassam, milyen energiát mozgósít ez a módszer, ismét ki kell térnem a kvantumfizikára. A tudósok már régóta kutat­ják, mi lehet az úgynevezett „üresség”: a mező, amelyben semmi sincsen. A világűr például leg­nagyobbrészt semmi - akárcsak a levegőnk, legalábbis úgy tűnik. Pedig van benne oxigén, amely életben tart minket, és átjárják különféle „mobilhullámok”, rádióhullámok és egyebek. Tehát a semmi mégiscsak valami? Igen, hiszen a semmi a létező legnagyszerűbb dolog.

Ez a semmi az a mező, amely mindnyájunkat összeköt. Max Planck, a kvantumfizika atyja, már 1944-ben azonosította. Ő nevezte el mát­rixnak. Ez a mező a létező legnagyobb kincs, ugyanakkor a legnagyobb rejtély is. Eddig csu­pán elenyésző részét sikerült kikutatni. A kvan­tumfizika ismerői tiszta tudatosságról, illetve tiszta éberségről beszélnek, mert ez az elektro­mágneses mező mindent mindennel összeköt. Ez az oka például annak, hogy a következő pil­

22

lanatban már fel is hív minket az, akire erősen gondolunk. Kapcsolatba kerültünk egymással ezen a mezőn keresztül. Gondolatunk rezgést bocsát ki, amelyre a másik személy ráhangoló­dik. Én ezt a mezőt fonástudatnak nevezem, mivel ez az a forrás, amelyből a kvantumgyó­gyászat energiát merít.

De elég az elméletből. Ha a forrástudat jelen­ti a kvantumgyógyítás alapját, akkor ideje meg­ismernünk és használnunk. Látni fogjuk, hogy gyerekjáték ebbe a tudatállapotba kerülnünk.

A forrástudat élményének átélése

Szemünket lehunyva figyeljük a gondolatainkat.

Éppen most suhan át agyunkon napi hatvanezer

gondolatunk valamelyike. Figyeljük ezt a gondo­

latot, ahogyan felötlik, egy ideig az emlékeze­

tünkben lakozik, majd elillan, átadva helyét egy

újabb gondolatnak. Vagy éppen befészkeli ma­

gát az agyunkba és fejtörést okoz? Ha így volna,

hessegessük el, és figyeljük, ahogyan kisvártat­

va felötlik egy újabb gondolat.

Hoppá, álljunk csak meg! Nem volt egy kis szü­

net a két gondolat között? De bizony, hogy volt.

Észrevettük? Nem? Hát akkor még egyszer. Jön

a gondolat, beköszön, és már távozik is. Ekkor,

23

ebben a pillanatban érhető tetten az üresjárat,

nemde? Most már megvan? Akkor gyakoroljuk

egy kicsit, hogyan lehet elcsípni.

Ez a röpke pillanat, ez az üresjárat a forrástu­

dat, a semmi, amely mégis nagy változásokat

idézhet elő és gyógyulást hozhat. Elég furcsa,

igaz? Pedig így van. Folytassuk hát a gyakorlatot!

Képzeljük el, hogy valamivel hosszabbá tesszük

ezt az üresjáratot, mintha az éppen távozó és a

rákövetkező gondolatot kézzel szétfeszítenénk.

Vegyük szemügyre alaposabban ezt a gondolat-

talan szünetet. Milyen érzés ez a semmi? Próbál­

juk átérezni. Én mindig boldogságot érzek, ami­

kor belemerülök a forrástudat állapotába. Erről

ismerem meg, hogy benne vagyok.

Sikerült végül ráérezni? Ez az, ami mindent megváltoztat. Ez a kvantumgyógyítás alap­ja. Nem több, és nem kevesebb. Ez némiképp zavarosnak és túl egyszerűnek tűnhet, de ha­marosan látni fogjuk, hogy ezzel az energiával csakugyan könnyen előidézhető az ösztönös változás és a gyógyulás. Amikor először kerül­tem kapcsolatba a forrástudattal, azt hittem, a bolondját járatják velem.

24

Belemerülni a semmibe

Addig gyakoroljuk a belemerülést a forrástu­datba, mígnem már játszva sikerül. Közben te­gyük egyre hosszabbá az üresjáratot. Ha majd később - mint írtam - összekötünk egymás­sal két pontot, még könnyebben fogunk tud­ni elmerülni benne, mert akkor már csak erre összpontosítunk. Ekkor magától megszűnik körülöttünk a tér. Mint amikor egy étteremben annyira belemerülünk a beszélgetésbe, hogy meg sem halljuk a pincért, aki már harmadszor kérdezi meg, mit rendelünk. Ugyanez történik, amikor csak a két pontra figyelünk.

Ha mégsem sikerülne ezzel a módszerre! el­merülnünk a forrástudatban, bemutatok még két lehetőséget.

Engedjük elhalványulni a szavakatSzemünket hunyjuk le, és eresszük szabadjára

a gondolatainkat. Valószínűleg bőven van mit.

Aztán ragadjuk meg az utolsó mondatot, ame­

lyik átcikázott az agyunkon, és hagyjuk, hogy

lelki szemeink előtt megjelenjen, alakot öltve.

Most képzeljük el, hogy ez a mondat lassan

elkezd szertefoszlani. Az imént még jól kivehe­

25

tő írás egyre halványabb lesz, végül semmivé

válik, helyén csak üresség marad. A semmi!

Maradjunk ebben a semmiben. Ez a forrástu­

dat. Ha mégis felötlene bennünk még egy mon­

dat vagy egy kép, amit kétlek, hagyjuk azt is

szertefoszlani.

A kérdésEngedjünk szabad folyást a gondolatainknak.

Közben tegyünk fel magunknak olyan kérdése­

ket, mint például „milyen színű egy lyuk?” vagy

„hogy ízlik október elseje?”. Ezek a kérdések

annyira képtelenek, hogy útját állják a további

szavaknak és képeknek, legalábbis én így tapasz­taltam.

Az összehangolódás megérzése

Az első fejezetben említést tettem a kezünkkel vagy ujjunkkal megérintett két pont összehan- golódásáról. Az összehangolódás pillanatában válik rend a rendezetlenségből. De honnan tudjuk, hogy mikor melyik pontot kell megérin­tenünk? Ha fájdalmat akarunk kezelni, könnyű a válasz: egyik kezünket vagy ujjunkat a fájó

26

helyre tesszük. De hová tegyük a másikat? Ezt kétféleképpen is eldönthetjük.

Az első lehetőség, hogy az ösztönös meg­érzésünkre hagyatkozunk. Legtöbbször ez a legjobb megoldás, mivel ösztöneink pontosan megsúgják, melyik pont a helyes. De nem min­denki bízik az ösztöneiben. Nekik a másik lehe­tőséget javaslom.

Először válasszanak ki egyik kezükkel egy pon­

tot annak a testén, akit kezelni szeretnének

(tehát akár saját magukon is). Érdemes köny-

nyen elérhető pontot választani. Például a fáj­

dalmas helyet, vagy akármilyen más pontot. Ha ez megvan, másik kezükkel simítsanak végig

a testen úgy, hogy közben nem érnek hozzá.

Megint válasszanak ki egy könnyen elérhető

pontot. (Ha például egyik kezemet a hát egyik

pontjára helyezem, a másikat a mellkason vagy

a hason húzom végig. Nem cél a kificamodott

testhelyzet.) Tehát másik kezükkel simítsanak

végig a testen anélkül, hogy megérintenék.

Előbb-utóbb találnak egy pontot, amely más

érzetet kelt, mint a test többi része. Lehet,

hogy itt maguktól meg is torpannak. Bárhol le­

gyen is, ez lesz a másik pont. Itt kell megérinte­

27

ni a testet. Ezután összpontosítsanak a kezük­

kel megérintett pontokra. Ebben a pillanatban

kerül sor az összehangolódásra. Megtörténik az összekapcsolódás.

Elvárás helyett szándék

Ismerős az a helyzet, amikor el akarunk érni valamit, pontos elképzeléseink is vannak arról, hogyan, mégsem válik valóra, amit eltervez­tünk? Ne csüggedjünk, sokan vannak ezzel így. Az elvárások hajlamosak kudarcba fulladni.

Ezért nincs is értelme arra számítani, hogy kvantumgyógyítássa! elérünk egy bizonyos eredményt. Láttam én már valódi csodát és teljes eredménytelenséget is. Minden megtör­ténhet. Elvégre csupán az öngyógyító erőinket hozzuk működésbe. A test pontosan tudja, hogy az adott pillanatban mi fontos és mi nem. Az is lehet, hogy még nincs itt az ideje a válto­zásnak vagy a gyógyulásnak. Az elvárások csak növelik a kezelést végzőre és a kezeltre nehe­zedő nyomást.

Bízzunk hát mindent a véletlenre? Dehogy! Mindenesetre ebben a kérdésben megosz­

28

lanak a vélemények. Sok kvantumgyógyász azt állítja, hogy legjobban a gyógyulás kiindu­lópontjául szolgáló mező tudja, mi az, ami az ember javára válik. Ez nem vitás. Ugyanakkor azonban a vonzás törvénye is érvényesül: azt teremtem meg, amire figyelek. Miért ne fordít­hatnám egy bizonyos irányba a gyógyulást, en­nek a természeti törvénynek az ismeretében?

Meggyőződésem, hogy az energiát a gyógyu­lás érdekében céltudatosan fókuszálhatjuk. Ezernyi tapasztalatom van e téren.

Ha tehát változtatni vagy gyógyítani akarunk, fogalmazzuk csak meg, mi a konkrét szándé­kunk. Felmerülhet persze a kérdés, hogy mi a különbség szándék és elvárás között. Nagyon egyszerű: a szándék csupán irányt szab, nem tűz ki célul konkrét eredményt; az elvárás azon­ban konkrét eredményt sürget.

Mondok egy példát: Tegyük fel, hogy félek a pókoktól. Ekkor szándékomban állhat a pó­kot ugyanolyan ártalmatlan lénynek tekinteni, mint a hörcsögöt vagy a legyet. Némi gyakorlás után a félelem elmúlhat, csökkenhet, vagy ma­radhat minden a régiben. Elvárni ellenben azt várnám el, hogy teljesen elmúljon a félelem. Ez a különbség. Úgyhogy szabaduljunk meg az

29

elvárásainktól és fogalmazzuk meg a szándé­kunkat.

Mire legyünk tekintettel, amikor megfogal­mazzuk a szándékunkat? A rezonancia, ma­gyarán a vonzás törvényére mindenképpen, hiszen ha az a szándékunk, hogy ne fájjon semmink, akkor mire irányítjuk a figyelmün­ket? Hát persze, hogy a fájdalomra, ami ezál­tal vélhetőleg inkább növekedni fog, semmint hogy csökkenne. A „fájdalommentesség” kife­jezés is a fájdalmat helyezi előtérbe. Szándé­kunk ezért ne valaminek a hiányára irányuljon, hanem a meglétére. Ne azt fogalmazzuk meg, hogy mit nem akarunk, hanem hogy mit aka­runk. Legegyszerűbb, ha végiggondoljuk, mi legyen a helyzet.

Vegyük az előbbi példát, a pókoktól való félelmet. A jövőbeni helyzet lehetne például az, hogy megszeretem a pókokat. Vagy jó ér­zés tölt el a pókok láttán. Az is fontos, hogy szándékunkat illető megfogalmazásunk min­dig jelen idejű legyen. Tehát ne azt mondjuk, hogy „szeretni fogom a pókokat”, hanem azt, hogy „szeretem a pókokat”. Ellenkező eset­ben a mindenkori jövőbe tolnánk ki az elha­tározásunkat. Minél egyszerűbben és főként

30

tömörebben fogalmazunk, annál könnyebben következik be a változás. Minden szándék leg­egyszerűbb megfogalmazása így szól: „meg­változik” - hiszen pontosan ezt akarjuk: hogy minden jóra forduljon.

Esedékes egy kis csoda?

Miután az első gyakorlatok elvégzése során megtanultunk egyre nagyobb biztonsággal elmerülni a forrástudatban és rátalálni a két pontra, most végezzük el az első átalakítást, hogy saját testünkön is megtapasztaljuk a kvantumgyógyítást. Elvileg már tapasztaltuk is, hiszen nemigen lesz szükség annál többre, mint amit eddig csináltunk. Már a könyv elején említettem, hogy a kvantumgyógyítás gyerek­játék, és nagyon könnyen elsajátítható.

Sokan szenvednek a merev nyak-, illetve váll- izmok okozta bántalmaktól - talán mi magunk is. Ha mégsem, bizonyára ismerünk valakit, aki­nek ilyen gondjai vannak. Vagy nekünk vannak más, kellemetlen panaszaink. Persze ne mind­járt egy porckorongsérvvel vagy más erős fáj­dalommal kezdjük, hiszen a későbbiekben még

31

nagyobb sikerekre pályázunk, nem igaz? Meg aztán, ez is olyan, mint a magasugrás: olyan magassággal kell kezdeni, amellyel könnyen megbirkózunk, aztán emeljük csak egyre fel­jebb a lécet.

Fáj valamink? Akkor kezdhetjük is! Gondoljuk

végig, pontosan mi a szándékunk. Konkrétan

milyen legyen a kívánt állapot? Vállfájás esetén

lehet például az, hogy „a vállam kellemesen

könnyű és laza”. Fogalmazzuk meg az elhatáro­

zásunkat, így táplálva be a mezőbe, a mátrixba.

Most finoman helyezzük egyik kezünket a fájdal­

mas helyre, másik kezünkkel pedig ösztönösen

keressük meg a másik pontot. Összpontosítsuk

figyelmünket erre a két pontra, és koncentrál­

junk a forrástudatra - úgy, ahogyan tanultuk.

Maradjunk így egy ideig. Tudni fogjuk, mikor

elég. Ha ez most még nehezen menne, időzzünk

egy percig a forrástudatban. Ehhez a gyakorlat­

hoz ennyi is elég lesz.

Ezután kezeinket vegyük el a két pontról, vár­

junk egy pillanatig, és figyeljük, bujkál-e még

bennünk az eredeti fájdalom. Ha másvalakit ke­

zeltünk, kérdezzük meg, milyennek érzi a fájdal­

mat. Javult? Valószínűleg igen. Gratulálok, alig­

32

hanem megtörtént a csoda! Ha mégsem enyhült

a fájdalom, nyugodtan próbáljuk meg még egy­

szer.

Néha eltart egy kis ideig, mire bekövetkezik a javulás. Gyakran tapasztaltam, hogy először alig észrevehető enyhülés következik, majd tíz perc elteltével teljesen megszűnik a fájdalom. De az is előfordulhat, hogy egy hétig vagy to­vább is eltart, amíg valódi változás következik be. Ne feledjük: testünk dönti el, hogy mi a jó neki.

33

Ismerjük meg önmagunkat!

„Gyógyulás akkor következhet be, ha az elme is érti a történteket.”

Ennek a fejezetnek a témájáról a kvantumgyó­gyításról szóló többi könyvben nemigen lehet olvasni. Bennem legalábbis csak a tanácsadói munkával töltött esztendők során tudatosult, hogy még egy rendkívül fontos tényezőt figye­lembe kell vennünk, ha a tartós változás és gyógyulás a célunk.

Korábban folyton olyan betegeim voltak, akik foglalkozás végén azt mondták, jobban érzik magukat, ám két-három nappal később megint a régi gondjukkal küszködtek. Csodál­koztam, hiszen a változás minden alkalommal egyértelműen bekövetkezett. Hosszas kutatás és egy különös élmény hatására végre leesett

34

a hályog a szememről, és megértettem a jelen­ség mechanizmusát. Leginkább egyik betegem esete világít rá a visszaesések okára.

Marcel esete

Marcel a húszas évei elején járt, amikor felkere­sett. Vérfóbiája volt. Teste már a vér említésére is szélsőségesen, akár eszméletvesztéssel rea­gált. Az a módszer, amellyel segíteni szoktam a félelmek vagy fóbiák megszüntetésében, rend­szerint öt-tíz percet vesz igénybe. Marcel ese­tében is ehhez a módszerhez folyamodtam. Fóbiája tíz perc alatt átalakult. Utólag mindig ellenőrzőm, hogy a fóbia csakugyan elmúlt-e. Marcelnek például egy brutálisan véres térd- műtétről meséltem. Állapota stabil maradt. De nem értem be ennyivel. Megkértem, adjon egy tűt a kezembe, majd a szeme láttára beleszúr­tam a hüvelykujjamba. Előbuggyant belőle a vér, ám Marcel csak mosolygott.

Világos volt, hogy elmúlt a fóbiája. Egy kicsit beszélgettem még vele jelentéktelen általá­nosságokról, viszont alig tíz perc múlva arra lettem figyelmes, hogy mint a filmekben, kifu­

35

tott a vér az arcából, és holtsápadttá vált. Meg­kérdeztem, mi történt, mire közölte: képtelen elhinni, hogy húsz éve tartó fóbiája csak úgy el­múljon, ezért élénk színekkel elképzelte, amint saját ujjába döfi bele a tűt. Ez aztán már túl sok volt neki.

Mi történt? Azon az ügyön dolgoztam vele, amely egész addigi életét meghatározta. Aztán egyik pillanatról a másikra elmúlt a baja. Csak­hogy az a fóbia nem a véletlen műve volt. Az életben mindennek megvan a maga oka. Ok nélkül semmi sem történik. Minden fájdalom­nak, minden betegségnek, minden félelemnek és minden visszatetsző viselkedésmintának megvan a maga oka (lásd az első fejezetben), így értelemszerűen Marcel fóbiájának is meg­volt a maga oka. Vérkeringése azért akadt el mindig, hogy valami még rosszabbtól óvja meg őt. Mint ahogyan a súlyos balesetkor fellépő sokk is nyugalomra kényszeríti az em­bert, abból az okból kifolyólag, hogy biztosítsa a túlélést. Tehát az elmének ez a stratégiája, a fóbiás állapot kiváltása, az élet védelmére szolgál. Az ilyen életben tartó stratégiák ter­mészetesen önkéntelenül zajlanak, maguktól lépnek működésbe. Quantum Energy - Das

36

Geheimnis aufiergewöhnlicher Veranderungen und Heilungen („Kvantumenergia - A rendkívü­li változások és gyógyulások titka", Darmstad 2011, Schirner) című könyvemben részleteseb­ben is foglalkozom ezzel a témával.

Ismeretszerzés

Marcel fóbiája szolgáljon példaként arra, hogy mekkora hatalma van elménknek az életünk felett. Ez testünk majdhogynem legbefolyá­sosabb eszköze. Legnagyobb kincsünk volta­képpen a szívünk, de kultúránkban Newton és Descartes tudományos kutatásai óta egyre nagyobb szerep jutott az elmének - érzelme­ink és megérzéseink rovására. Természetesen az elmének is megvan a maga haszna: arra való, hogy ellenőrzése alatt tartsa az életün­ket. Ezért fontos, hogy elménket is számítás­ba vegyük a gyógyulás folyamatában. Tartós gyógyulás csak akkor következhet be, ha az elme is érti a történteket.

Elménk azonban csupán segítség a cél el­éréséhez: egónk segítője. Az egónak egyetlen feladata van: biztosítania kell túlélésünket.

37

És minden erejével ezen is van. Így aztán a hatalmi hierarchia élén az ego áll mindaddig, amíg meghagyjuk vezető szerepében. Elménk pedig, mint ellenőrző szerv, az ego segítője. Mindnyájan tudjuk, milyen remekül végzi el­ménk a dolgát. A legrafináltabb hadművele­tek sorával tartja fenn a régi rendet, mert amit már ismerünk, az bizonyára segít a túlélésben. Éppen emiatt olyan fontos, hogy az elme meg­értse, mire szolgálnak az évek során felgyü­lemlett tapasztalataink. Csak így tehetjük őt szövetségesünkké.

Miként érthetjük hát meg, miért létezik fáj­dalom, betegség, félelem vagy zárlat, és mire utal mindez? Mielőtt egy gyakorlattal bemu­tatnám, hogyan lehet bevonni a munkába az elmét, meg kell ismerkednünk még néhány fontos tudnivalóval. Mint már említettem: az égvilágon semmi sem történik alaptalanul. Ha pedig ez így van, akkor levonhatjuk azt a végkövetkeztetést, hogy minden, fájdalom, félelem és más efféle mindössze azért létezik, hogy valamire felhívja a figyelmünket. Még ha elménk tiltakozik is ez ellen, és legszívesebben sarokba vágnánk ezt a könyvet: vitathatatlan, hogy minden állítólagos bajunkban van valami

38

jó is. Minden betegség jó valamire, ahogyan minden problémánk is. Javunkra válik minden boldogtalan kapcsolat és minden más gondunk - amennyiben megértjük, mi áll a hátterükben. Adjunk hát mégis esélyt a könyvnek - a követ­kező fejezetben foglaltak már kérlelhetetlenül megváltoztathatják életünket.

A megértés meghozza a változást

Az alábbi történet jól példázza az elme hatal­mát: úgy egy évvel ezelőtt élménybeszámoló­estjeim egyikén részt vett egy hölgy, aki a talál­kozó végén elmesélte a történetét. Negyvenöt éves volt, és amióta az eszét tudta, éjjel-nappal heves fájdalmak kínozták. Már többször véget akart vetni az életének, de nem volt hozzá mer- sze. Foglalkozni kezdtem vele.

Az első két foglalkozáson olyan jól ment a munka, hogy fájdalma jelentős mértékben csil­lapodott. Ezt sosem tapasztalt fényűzésként élte meg. A következő két alkalommai egy fok­kal mélyebbre ástam. Segítettem őt kapcsolat­ba lépni a fájdalmával. E kapcsolat révén meg­értette, mit próbáit fájdalma éveken át az érté­

39

sére adni. Csupán egyetlen célja volt: felhívni a figyelmet arra, hogy a hölgynek saját magával is törődnie kellene. Egész életében csak má­sokról gondoskodott, önmagáról soha.

Betegem, bármilyen furcsán hangzik is, al­kut kötött fájdalmával. Kijelentette, hogy et­től kezdve törődni fog magával, megtanulja szeretni önmagát - cserébe pedig megszűnik a fájdalom. Úgy is lett. Amint megváltoztatta életét, egy csapásra elmúlt minden fájdalma. Tündérmesének hangzik, mégis igaz. Több ke­zelésre nem is volt szükség. A felismerés és a megértés elég volt ahhoz, hogy bekövetkez­zék a gyógyulás. Amikor a hölgy később mégis megfeledkezett magáról, rögtön jelentkeztek a fájdalmak. Akkor aztán megint észbe kapott.

Ez a történet jól mutatja a megértés ere­jét. Most pedig ismertetem azt a gyakorlatot, amelynek segítségével megérthetjük, mire fi­gyelmeztetnek gondjaink-bajaink.

KapcsolatfelvételHelyezkedjünk el kényelmesen. Ülhetünk vagy

akár fekhetünk is. Szemünket hunyjuk le, és

figyeljük a lélegzetünket, hogyan áramlik ki és be.

Minden lélegzetvétellel egyre nyugodtabbak-

40

ká válunk, egyre jobban el tudunk lazulni. Érez­

zük, amint elengedjük a hétköznapok minden

gondját-baját, és egyre nyugodtabbak vagyunk.

Most már rátérhetünk megoldandó problé­

mánkra. Összpontosítsunk a fájdalomra, a be­

tegségre vagy a gondunkra, amellyel foglalkozni

akarunk. Lépjünk kapcsolatba vele. Ha nem sike­

rül azonnal, valószínűleg fel tudunk idézni olyan

helyzetet, amelyben nagyon is jelen volt. Éljük át

emlékeinkben újra ezt a helyzetet, amíg élénken

át nem tudjuk érezni.

Most pontosítsuk, hol érezzük testünkben a

problémát. Összpontosítsunk erre a pontra. Ha

túl heves az érzés, képzeljük el, hogy van nálunk

egy hőfokszabályzó, amellyel elviselhető mérté­

kűvé csökkenthetjük a heves érzést, hogy meg

ne bénítson minket.

Most szólítsuk meg az ügyet: gondolatban kér­

dezzük meg, hogy kapcsolatba kíván-e lépni ve­

lünk. Kapunk választ, egészen biztosan, de nem

feltétlenül lesz verbális természetű. Az is lehet,

hogy változást érzünk a fájdalmas területen

vagy más helyen, esetleg valamilyen kép jelenik

meg lelki szemeink előtt. Bármi is jön, hagyjuk.

Ha nem járunk eredménnyel, vagy semmi sem

történik, kérdezzük meg, mit tehetünk a kapcso­

41

lat helyreállítása érdekében. Ne feledjük, hogy

ügyünk eddig még sosem lépett kapcsolatba

velünk, így hát neki is össze kell szednie magát.

Vigyázzunk, hogy ne elménk adjon feleletet, ha­

nem maga az ügy.

Ha létrejött a kapcsolat, menjünk egy lépéssel

tovább. Kérdezzük meg ügyünktől, hogy van-e

neve. Mindegy, milyen névvel felel, fogadjuk

el. Végezetül kérdezzük meg: „Mi célból vagy

itt? Szeretnék többet tudni rólad.” Vagy: „Mire

szeretnéd felhívni a figyelmemet?” Vagy: „Mi

a feladatod?” Kezdeményezzünk párbeszédet.

Mutassunk érdeklődést, elvégre a megértés a

cél. „Mivel segíthetek betölteni a feladatodat?”

Vagy: „Szívesen segítenék. Adj tanácsot, mit te­

hetek!” És így tovább.

Rájöttünk, mi az oka a bajnak, mire akarja felhív­

ni figyelmünket? Akkor legjobb, ha ettől kezdve

magunkra vállaljuk feladatát. Nem a fájdalmat,

illetve magát az ügyet, hanem azt, amire utal.

Kérdezzük meg, vállalna-e újabb megbízatást:

nevezetesen azt, hogy segítsen nekünk a fel­

adat elvégzésében. Tapasztalatból mondhatom,

hogy ügyünk többnyire igen együttműködő.

Kössünk vele alkut, egyezséget, mint a fent em­

lített hölgy, akit fájdalmak gyötörtek. A magunk

42

módján pecsételjük is meg a megállapodást.

A kapcsolatnak csak akkor vessünk véget, ha

mindkét fél elégedett.

Ezután köszönjük meg a segítséget, és búcsúz­

zunk el. Megint kezdjünk a lélegzetünkre figyel­

ni, és ezáltal lassanként térjünk vissza tudatunk

felszínére. Amikor egészen visszaértünk, nyissuk

ki a szemünket.

Ennyi az egész, a többi már csak rajtunk áll. Tegyünk eleget a megállapodásnak, cseleked­jünk. Lehet, hogy később nem is lesz szüksé­günk kvantumgyógyításra, hiszen a megértés a feltétele annak, hogy a gyógyulás tartós legyen. Ezzel a gyakorlattal a korábban manipulatív elmét segítőtársunkká tettük.

A kineziológiai teszt

A sors néha megtréfálja az embert. Legalábbis velem így történt, amikor az egyik előadáso­mon a pódiumon végeztem kvantumgyógyí­tást. Vagy száz szempár szegeződött rám és a vizsgált személyre, akit a fájdalmától kel­lett volna megszabadítanom. De semmi sem

43

történt. Akárhányszor és akármennyi ideig végeztem kvantumgyógyítást, nem történt változás. Szerencsére valami azt súgta, hogy végezzek kineziológiai próbát. Így is tettem, és kiderült, hogy a fájdalom elmúlása még nem időszerű. Páciensem ugyanis még nem értette meg, mire akarja felhívni figyelmét a fájdalom, így hát visszaküldtem a helyére, és felhívtam egy másik résztvevőt, akin elvégeztem a kvan­tumgyógyítást. Azonnal hatott. Fájdalmai egy szempillantás alatt megszűntek.

Sokféle oka lehet annak, hogy a gyógyulás mi­ért nem időszerű még. Ezért kvantumgyógyítás előtt mindenképpen érdemes kineziológiai tesztet végezni, így elejét vehetjük a csalódás­nak, és nem fogjuk azt hinni, hogy kudarcot vallottunk a kvantumgyógyítással. A kvantum­gyógyítás ugyanis mindig működik, csak nem minden időpont alkalmas az elvégzésére.

De mi is az a kineziológiai teszt? Izomteszt­nek is nevezik, és világszerte számtalan for­mában alkalmazzák. A kineziológia alapfelte­vése az, hogy azok a dolgok, amelyek igazak vagy jót tesznek, erőt adnak, míg azok, ame­lyek nem igazak vagy nem tesznek jót, inkább elgyengítenek. Mindnyájan tapasztaltuk már,

44

milyen szenvedélyesen űzi az ember a hob­biját, míg a munkáját, ha nem szereti, csak kínnal-keservvel végzi. Az előbbi erőt és örö­möt ad, az utóbbi épp ellenkezőleg. Testünk nem hazudik, és ezt használjuk ki, hogy a tuda­tosságot, illetve az ellenőrző elmét az egóval együtt megkerüljük.

De lássuk a próbát: bal kezünk mutató- és

hüvelykujjából formáljunk C betűt, jobb kezünk­

kel pedig ugyanígy ennek tükörképét. Aki jobb­

kezes, jobb hüvelykujját illessze a bal alá, jobb

mutatóujját pedig a bal fölé. Balkezesek fordítva

csinálják. Ujjaink most tojásformát alkotnak. Az

lesz a dolgunk, hogy a két külső ujjunkkal erősen

összenyomjuk a két belsőt, amelyekkel igyek­

szünk ellenállni a nyomásnak. Most mondjuk

azt, hogy „nevem ... (mondjuk a saját nevün­

ket)”, és végezzük el a gyakorlatot. Látni fogjuk,

hogy alig tudjuk összenyomni az ujjainkat. Tér­

jünk vissza a kiindulási helyzethez (tojásforma),

és ismételjük meg az iménti kijelentést, de most

ne a saját nevünket mondjuk (vagyis hazudjunk),

aztán megint nyomjuk össze az ujjainkat. Ugye,

hogy (sokkal) könnyebben megy? Más kijelen­

tésekkel is kipróbálhatjuk, a lényeg az, hogy hol

45

hazudjunk, hol meg az igazat mondjuk. Ebből is

láthatjuk, hogy az igazság több erőt ad, mint a

hazugság.

Ez volt a kezdő próba. Most végezzük el harmad­

szor is a gyakorlatot. A kérdés az legyen, hogy

megfelelő-e az alkalom az aktuális gond (mond­

juk ki a nevét) felszámolására, meggyógyítására

vagy megváltoztatására.

Mi lett az eredmény? Könnyen vagy nehezen

ment a teszt? Nagyon fontos, hogy őszinték

legyünk magunkhoz. Mert ha még nincs itt az

idő, a gyakorlatot mégis elvégezzük, csalódást

fog okozni az eredmény. Lehet, hogy először

meg kell értenünk, mire jó és mire utal a bajunk.

Fontos, hogy megértsük: egykor valami célt szol­

gált. Még ha mára okafogyottá vált is, és látszó­

lag inkább hátráltat, semhogy segítene, mégis

rá kell jönnünk, mi a jó benne.

Végezzünk tehát kineziológiai próbát, hogy megbizonyosodjunk róla: ügyünk vagy bajunk az adott pillanatban megváltoztatható-e.

46

Kvantumgyógyítással AZ EGÉSZSÉGÉRT

„Minden betegségnek megvan a maga értelme. Fel akarja hívni a figyelmünket valamire.Sajnos nemigen hallgatunk rá.Figyeljünk hát oda a testünkre!”

Amint a könyv elején már említettem, a kvan­tumgyógyítás az élet minden területén alkal­mazható. Legyen szó egészségről, kapcsola­tokról, sikerről, gazdagságról vagy szellemi­ségről: ezzel a módszerrel gyors és jelentős javulást, gyógyulást érhetünk el. A testi és lelki fájdalomnak, betegségnek és félelemnek, szű­kösségnek vége; jöhet a beteljesült, boldog, egészséges és sikeres élet.

Az egészség minden ember természetes állapota és veleszületett joga. De tekintve,

47

hogy túlságosan is gyakran vagyunk betegek, ki súlyosabban, ki kevésbé, a jelek szerint le­szoktunk erről a természetes állapotról. Erről többnyire mi magunk tehetünk. Vagy helyte­lenül táplálkozunk, vagy túl keveset mozgunk, vagy túl nagy stressznek tesszük ki magunkat. Akárhogyan is, egyvalamiről soha ne feledkez­zünk meg: száz százalékig felelősek vagyunk magunkért. Egészségünket csak akkor tudjuk megőrizni, ha felelősnek érezzük magunkat érte.

Egy természeti törvény kimondja, hogy az energia a figyelem irányát követi. Ez az, amit a vonzás, avagy a rezonancia törvényeként isme­rünk. Híre, ha hamarabb nem is, de A Titok című könyv, illetve film megjelenése óta az egész vi­lágot bejárta. Ez a törvény is olyan, mint a gra­vitáció törvénye: mindig érvényes.

Ha tehát igaz, hogy energiánk a figyelem irá­nyát követi, gondoljuk végig, mi történik, ha betegségünkre, fájdalmunkra figyelünk, vagy olyasvalamire, amit nem akarunk! Az energia, ugyebár, felerősödik, így aztán még többet kapunk a rosszból. Ismerünk olyanokat, akik folyton arról panaszkodnak, hogy milyen rossz nekik. Folyton betegek, rossz dolgok történ­

48

nek velük, és ami a fő: mágnesként vonzzák azokat, akik szintén örömest panaszkodnak. Mintha egy nagy panaszklubot alkotnának, és közben észre sem veszik, hogy csapdába ej­tették magukat. Netán bizonyos szempontból magunkra ismerünk? Annál jobb: akkor már azon vagyunk, hogy kikeveredjünk az ártalmas energiák fogságából. Ahogy mondani szokás: veszély felismerve, veszély letudva. Ugyanis most, hogy felismertük, milyen csávában va­gyunk, van rá esély, hogy kimásszunk belőle.

A legtöbb ember panaszkodik, ezzel nem vagyunk egyedül. Mert mire is jó a panaszko­dás? Nagyon egyszerű. Először is: felhívjuk vele a figyelmet magunkra. Másodszor: másokat okolhatunk a bajunkért, nem kell felelősséget vállalnunk. Mert bizony az ember nemigen haj­landó teljes felelősséget vállalni az életéért, inkább panaszkodik. Ám boldog így sohasem lesz, ahogyan egészséges sem.

Tehát, még egyszer: ha megtanuljuk figyel­münket arra irányítani, amit akarunk, nem pe­dig arra, amit nem akarunk; ha figyelmünket elfordítjuk arról, ami nem működik (panasz­kodás), és arra összpontosítunk, hogy miként működhetne; ha nem annyira a bajjal foglalko­

49

zunk, mint inkább a megoldással, akkor gyöke­resen megváltozik az életünk. Magától, játszi könnyedséggel. Így lesz a betegségből egész­ség.

A figyelem úgyszólván szívügyem, mivel any- nyira hatékony, és olyan könnyen kezelhető. Szeretem, ha simán mennek a dolgok. Ezért hadd mutassak be most egy olyan gyakorlatot, amelynek segítségével egy hét leforgása alatt tökéletesen átalakítható az ember élete.

Hét nap, amely megváltoztatja az életetHatározzuk el, hogy mától kezdve a legmesz-

szebbmenőkig ügyelünk arra, hogy kizárólag

a jó dolgokra figyeljünk, ébredéstől elalvásig,

egész nap. Ha hébe-hóba mégis elkalandozna a

figyelmünk, varázsige módjára segíthet a követ­

kező kérdés: „Mit akarok ehelyett?” Ez automa­

tikusan visszaterel a jó útra.

Ez a roppant nehéz, ugyanakkor hálás feladat nagy önfegyelmet és odafigyelést kíván. De egy hét elteltével megállapíthatjuk, hogy jó pár dolog megváltozott az életünkben.

50

Az öngyógyító erők aktiválásaMerüljünk most el kicsit mélyebben a kvantum­

gyógyításban. Ki tudja, miért, elfelejtettük, ho­

gyan hasznosítsuk saját öngyógyító erőnket.

Kvantumgyógyítással képesek leszünk feleleve­

níteni ezt a tudást. A következő gyakorlat meg­

könnyíti a dolgunkat.

Gondoljuk végig, milyen ügy miatt szeretnénk

működésbe hozni öngyógyító erőnket. Például

ízületeink mozgékonyságának javítása, szöve­

teink egészsége, egy beteg szerv vagy testrész

gyógyulása érdekében, vagy valami másért. Ha

megvan az ügy, hunyjuk le a szemünket, és csak

a lélegzésünket figyeljük, amint ki-be áramlik a

levegő. Érezzük, hogy lassan ellazulunk. Most

minél érzékletesebben képzeljük el a kívánt

állapotot, bármilyen távol álljunk is egyelőre

tőle. Magunkban mondjuk ki, hogy „az egész­

ség a természetes állapotom”, „tökéletes moz­

gékonyság”, „szabad légutak” vagy valami ha­

sonló, a problémánkra illő mondatot. Fontos,

hogy a kívánt állapotot fogalmazzuk meg, sem­

miképpen se azt, amit nem akarunk. Merüljünk

bele a forrástudat állapotába, ahogyan tanul­

tuk, és időzzünk benne mindaddig, amíg jónak

51

érezzük. Az ösztönünk meg fogja súgni, mikor

elég.Ezután érezzük át az egészséges állapotot. Mi

történik, amikor teljesen egészségesek vagyunk?

Mit teszünk? Hogy vagyunk? Mit mondanak ró­

lunk mások? Éljük bele magunkat olyan erősen

a helyzetbe, hogy a képzelet és a valóság össze­

folyjon. LEGYÜNK a kívánt helyzetben, érezzük

át minden érzékszervünkkel! Amikor átélésünk a

legerősebb, öt másodpercre szorítsuk össze va­

lamelyik kezünk hüvelyk- és mutatóujját, ebben

a kézmozdulatban rögzítve az érzést. Mondjunk

köszönetét vágyunk valóra válásáért, és térjünk

vissza megszokott tudatállapotunkba.

Próbáljuk ki, hogy működik-e a rögzítés: szorít­

suk össze még egyszer hüvelyk- és mutatóuj­

junkat. Teljesen át tudjuk érezni a gyógyult ál­

lapotot? Ha nem, akkor még egyszer végezzük

el a gyakorlatot, és újra rögzítsük az érzést. A

következő harminc nap során naponta legalább

kétszer ismételjük el a gyakorlatot - ekkor már

nem kell újra és újra rögzítenünk. Hadd lopja be

magát egyre jobban a mindennapjainkba ez az

állapot - tegyünk úgy, mintha vágyunk már való­

ra vált volna. Ha kétségeink támadnának, hasz­

náljuk a rögzítést.

52

Minél gyakrabban végezzük ezt a gyakorlatot az

élet legkülönfélébb területein, annál jobban fog

emlékezni testünk saját öngyógyító erőire.

Ez a gyakorlat a kvantumgyógyításnak a von­zás törvényével kombinált, bővített változata. A következő oldalakon bemutatom a klasszikus módszert, további gyógyításokkal kapcsolatos példákat idézve.

Fizikai fájdalmak gyógyítása

A fájdalom: tünet. Annak jele, hogy fizikai síkon valami nincs rendben. Szilárd meggyőződé­sem, hogy nincs olyan betegség és nincs olyan fájdalom, amelynek ne valamilyen lelki ok vol­na az alapja. Ez sokéves tanácsadói és szemi­náriumi munkám tapasztalata, ismerünk olyan szólásokat, amelyek segítenek megérteni, mit üzennek a fájdalmak. Ne feledjük, hogy a meg­értés az első lépés a gyógyulás felé.

Ha például folyton a fejünket törjük, nem so­kat várat magára a fejfájás. Nemritkán torok­fájásban nyilvánul meg az, ha valamivel torkig vagyunk. Amikor valami megüli a gyomrunkat,

53

ritkábban kell az elfogyasztott ételre gyana­kodnunk, mint arra, hogy valami alaposan fel­forgatta érzelemvilágunkat. Testünk tökéletes jelzőkészülékként működik. Igyekezzünk meg­érteni, mit próbál közölni.

Az imént olyan gyakorlattal ismerkedhettünk meg, amely öngyógyító erőinket mozgósítva megszabadíthat bennünket a tartós fájdalmak­tól. Most lássuk, hogyan szabadulhatunk meg fájdalmainktól a klasszikus kvantumgyógyítás segítségével. Az eljárás menete ugyanaz, mint a második fejezetben említett „csodáé”.

Helyezzük egyik ujjunkat vagy kezünket testünk

vagy egy másik személy testének fájó pontjára.

Amennyiben ez fiziológiai okok miatt lehetet­

len, válasszunk másik pontot, mindegy, melyi­

ket. Gondoljunk a szándékunkra, például arra,

hogy „a gyógyulás végbement”, „tökéletesen

mozog a kar” vagy egyszerűen csak „megválto­

zott”. Elég, ha ezt egyszer kimondjuk magunk­

ban. Ezután helyezzük másik kezünket vagy má­

sik kezünk egyik ujját egy egészséges testrész­

re. Mindig az ösztöneinkre hallgassunk. Másik

kezünk magától rá fog találni a megfelelő pont­

ra. Most már csak arra a két pontra összponto­

54

sítsunk, amelyeket kezeinkkel vagy ujjainkkal

érintünk. Mélyedjünk el a forrástudatban. Ma­

radjunk így mindaddig, amíg úgy nem érezzük,

hogy elég. Ez néhány másodperctől akár húsz

percig is eltarthat. A tapasztalat szerint erős fáj­

dalmakkor érdemes hosszabb ideig megőrizni a

forrástudat állapotát. De volt már olyan helyzet

is, amikor elegendő volt néhány másodperc.

Hallgassunk ezúttal is az ösztönünkre. Érezni

fogjuk, mikor jó.

Ennyi az egész. Többre nincs is szükség. Lehet, hogy úgy érezzük, szükség van ismétlésre. Ad­dig végezzük a gyakorlatot, amíg a másik ke­zünket már egyetlen pont sem vonzza. Sokszor azonban egyetlen kezelés is elég.

Ezt a gyakorlatot természetesen állatokkal vagy növényekkel is elvégezhetjük. Vannak, akik még az autójukat is működésre tudják bír­ni így. Nincs, ami a módszer alkalmazásának határt szabhatna. Az egészben az is szép, hogy miközben a forrástudatban időzünk, saját tes­tünk is gyógyul. Tapasztalni fogjuk, mennyire jót tesz nekünk is, ha másokat gyógyítunk.

55

Sérülések gyógyítása

Sérüléseket is gyógyíthatunk az imént ismer­tetett módon. A sérüléssel a test próbál nyu­galmat teremteni. Kvantumgyógyítással jelen­tősen fel tudjuk gyorsítani a gyógyulás folya­matát. De talán éppen a sérülések esetében a legfontosabb, hogy előzőleg kineziológiai eljá­rással teszteljük, időszerű-e a gyógyulás folya­matának gyorsítása. Ha a testnek még nyuga­lomra van szüksége, a felgyorsított gyógyulási folyamat könnyen visszaüthet. Ha tehát a teszt nemleges választ ad, szánjunk még egy kis időt a pihenésre.

Ha azonban igenlő választ kapunk, végez­zünk meghosszabbított kvantumgyógyítást. Legalább nyolc percig, vagy akár még tovább időzzünk a forrástudat állapotában. A sebek gyorsabban gyógyulnak, és egyszerű törés ese­tén még a csontok is hamarabb összeforrnak a módszer alkalmazásakor.

Ha hagyjuk, hogy csodák történjenek, meg is történnek!

De hadd utaljak itt még egyszer arra, hogy fájdalmaink vagy betegségeink azért vannak, mert testünk valamire fel akarja hívni a figyel­

56

münket: például hogy jobban becsüljük meg magunkat, figyeljünk oda jobban magunkra, a saját utunkon járjunk, ne másokén és így to­vább. A gyógyulás önmagában még nem elég. Ha meggyógyulva nem változtatunk az életün­kön, és nem tesszük azt, amire testünk figyel­meztetett, a tünetek ismét megjelennek. Való­színűleg nem ugyanabban az alakban, hanem másképpen. Legyen a gyógyulás életmódunk megváltoztatásának első lépése - így lehetünk csak biztosak egy teljesebb, boldogabb, egész­séges élet elkövetkeztében. Erről részleteseb­ben is szó lesz a következő fejezetben.

57

Kvantumgyógyítással A SZERETETÉRT

„Abban a pillanatban, amikor elkezdjük tiszta szívből elfogadni önmagunkat, kitárul a szeretet kapuja.Ettől kezdve bárhová tekintünk, mindenütt szeretetet látunk.”

Legyen szó akár családi, akár munkahelyi vi­szályról vagy a felettesünk iránti haragról, ami­ért elmaradt az előléptetés, amint a tanács­adásra érkezők lelkének mélyére merülök, máris az önszeretet ügyénél kötünk ki.

Vajon mi ennek az oka? Rendszerint kisgyer­mekkori beidegződéseink keltenek hiányérze­tet bennünk. A legtöbb viselkedési és világné­zeti minta, félelem és bizonytalanság első élet­

58

éveink tapasztalatainak eredménye. Ha tehát boldog és teljes kapcsolatokra vágyunk, tekint­sünk vissza, hogy megértsük, mit tapasztaltunk első életéveinkben a szeretetet illetően. Ezek a korai tapasztalatok határozzák meg - öntudat­lanul - a kapcsolatainkat még ma is.

Egy kisbabának rengeteg szeretetre és törő­désre van szüksége. Ám a szülők mai rohanó világunkban ezt alig tudják biztosítani. Az uno­kahúgom nyolc éven át otthon maradt a kis­fiával. Viszonyuk ennek megfelelően teljes és ép. A fiú remekül érzi magát. De sajnos ennyi otthon töltött időt ma nem sok nő engedhet meg magának.

Természetesen a gyermeket is érinti az a stressz, amit az anya számára a „három mű­szak” - munkahely, háztartás és a gyermek - jelent. Sokszor az apának sem könnyebb a helyzete. Amikor este hazaér, felesége rögtön átadja neki a gyermeket, hiszen egészen addig ő gondoskodott róla. Apu természetesen örül ennek a feladatnak, de azért ez kétségkívül elég sok energiáját el is veszi. Magára alig ma­rad ideje, ami elégedetlenséget szül. Így aztán jön, aminek jönnie keli. A végtelen szeretet, amelyet a gyermek az első hetek során a szülő

59

állandó jelenlétéből fakadóan kapott, elapad. Nemcsak mennyiségét, hanem minőségét ille­tően is. Ezt a baba is érzi, ahogy azt is, hogy valami nincs rendben. Látja szülei tekintetében és arcán, amely már nem azt a végtelen, állan­dó szeretetet tükrözi, mint az első napokban. A kisbabák, persze önkéntelenül, ezt sokszor önmagukra vonatkoztatják. Megtanulták, hogy a sugárzó szülői arc azt jelenti: jó, amit tesznek. Az elgyötört vagy szomorú arckifejezés ennek ellenkezőjét sugallja. Így az ember már nagyon korán szembesül azzal, hogy egyrészt nem kap­ja meg azt a szeretetet, amelyre szüksége van, másrészt az az érzése támad, hogy valami baj van vele - annak ellenére, hogy a szülők igye­keznek megtenni minden tőlük telhetőt.

Az önszeretet hiányának másik oka az, amit saját családomban is tapasztaltam. Szüleim a háborús nemzedékhez tartoznak. A háború­ban nem sok idő jutott szeretetre. Egyetlen törvény volt: túlélni. Így aztán anyám és apám nem tudta megtanulni a szüleitől, hogy mi az igazi szeretet - és természetesen engem sem tudtak megtanítani rá.

A legújabb tudományos kutatások tettek egy rendkívüli felfedezést. Kutatók arra jöttek rá,

60

hogy ha az anya a fogamzás időpontjában vagy várandóssága során csak egyszer is arra gon­dol vagy arról beszél, hogy nem szereti a gyer­meket, nem fog tudni megbirkózni a feladattal, vagy felmerül benne az abortusz gondolata, a gyermek máris nemkívánatos személynek érzi magát. Bármennyi szeretettel veszi is körül később az anyja, ez a korai élmény elég lehet ahhoz, hogy a gyermek úgy érezze: nem iga­zán fogadják el, nem igazán szeretik. Amikor a neves biológus, dr. Bruce Lipton előadásán ezt meghallottam, nem találtam szavakat. A nem­kívánatosság bélyege a gyermek egész életét meghatározza. Az ilyen ember nagy valószínű­séggel olyan párt fog választani, aki ezt a min­tát megerősíti. Az ilyen kapcsolatok ritkán tar­tósak. Az ember úgy érzi, nem szeretik, amiből azt a következtetést fogja levonni, hogy ő az, aki nem képes normális kapcsolatra.

Egyszer járt nálam egy hölgy, aki azzal az emberrel élt együtt, akire mindig is vágyott. Mégsem volt boldog vele. Az esze azt mondta, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ám egy öntudatlanul futó, kisgyermekkori prog­ram nem engedte, hogy a lelke mélyén hinni tudjon abban, párja viszontszereti. Egy má­

61

sik hölgynek kisgyermekkori élményei miatt- negyvenöt éves kora ellenére - még egyetlen párkapcsolata sem volt.

Ezekből a példákból jól látható, mennyire elevenen hatnak ezek a minták, még akkor is, ha látszólag minden úgy történik, ahogyan sze­retnénk. Ez mindjárt érthetővé válik, ha tudjuk, hogy mindannak, ami körülvesz minket, csupán öt százalékát érzékeljük tudatosan. Cselekedete­ink kilencvenöt százaléka ösztönös, öntudatlan.

Ha kapcsolataink nem úgy működnek, aho­gyan szeretnénk, akkor lépjünk kapcsolatba azzal, ami nem működik. Figyeljük meg, milyen mintát követünk, amikor újra és újra mellé­fogunk. Őszintén beszéljük meg a dolgot tár­sunkkal. A legtöbb kapcsolat éppen azért nem működik, mert a felek nem beszélnek őszintén egymással.

De térjünk vissza az önszeretet kérdéséhez. Gondoljuk végig, mi lehet az oka, hogy e téren hiányosságokkal küzdünk. Megint lépjünk kap­csolatba a fájdalmunkkal, a harmadik fejezet­ben leírt gyakorlat (Kapcsolatfelvétel, lásd 40. oldal) segítségével. Meglepő dolgok kerülhet­nek felszínre. Gyakoriak a szeretettel kapcso­latos megrázó élmények, amelyeket egykor

62

talán szándékosan elfelejtettünk, mert túl fáj­dalmasak voltak. De vajon lehet-e önmagunk szeretetét kvantumgyógyítással erősíteni? Ter­mészetesen! Ha rájöttünk, mi okozza a hiányt, nekiláthatunk a következő gyakorlatnak.

Az önmagunk iránti szeretet erősítéseHelyezkedjünk el kényelmesen, és hunyjuk le a szemünket. Gondoljunk arra, hogy a szeretet árad és gyarapszik. Ne forgassuk magunkban ezt a gondolatot - hagyjuk, hadd szálljon el. Fordítsuk minden figyelmünket a forrástudat­ra. Érezzük, amint teljesen elmerülünk benne. Miközben megőrizzük ezt a tudatosságot, hagy­juk, hogy szívünkből átáradjon bele a szeretet energiája. Képzeljük el, hogy szívünkből zöld vagy rózsaszínű fénysugár tör elő, majd eggyé olvad a forrástudat rezgésével. Néhány percig tartsuk fenn ezt az energiaállapotot, majd tér­

jünk vissza megszokott tudatállapotunkba.Meg fogunk lepődni, milyen változások állnak be nyomban vagy az elkövetkező időszakban. Ne legyenek elvárásaink, mert azokban köny- nyen csalódhatunk. A gyakorlatot többször is elvégezhetjük, a gyógyulás azonban már az első alkalom után kezdetét veszi.

63

Fájdalom vagy öröm

Jusson eszünkbe a vonzás törvénye: kapcsola­tunkban mire figyelünk?

• Látjuk még a jó oldalát is?• Látjuk párunkban azt, amit hajdan láttunk

benne?• A kapcsolat árnyoldalaira vagy pozitívuma­

ira helyezzük a hangsúlyt?• Mit látunk, amikor tükörbe nézünk? A szép­

séget vagy a hibákat?• Mi jut eszünkbe, amikor tükörbe nézünk?

Jó vagy rossz dolgok?• Mi jut eszünkbe először, ha párunkra, szü­

leinkre, gyermekeinkre, munkatársainkra, barátainkra stb. gondolunk?

És így tovább...

Kedvünk szerint folytathatjuk a felsorolást. Mire figyelünk oda? Mit akarunk kihozni a kap­csolatunkból? Jelentős változást hozhat már maga az elhatározás is, miszerint mostantól a kapcsolat jó oldalára figyelünk. Gondoljunk csak a hétnapos gyakorlatra. Ez társas életün­ket is átalakíthatja.

64

Ha kapcsolatunk számtalan problémával ter­helt, végezzük el az alábbi gyakorlatot:

Szemünket hunyjuk le. Minél érzékletesebben képzeljük magunk elé azt a személyt, akivel eddig rossz viszonyban voltunk. Most távolítsuk

el a képből azt a részét, amely gyakorta bántott minket. Képzeljük el, amint leválasztjuk az alak­ról, és félretoljuk. Mi maradt hátra? Most már látjuk az illető jó oldalát? Valaha láttuk. Azok a

vonásai voltak ezek, amelyeket oly nagyra be­csültünk, de valami oknál fogva rossz érzések

vették át a helyüket. Alaposan vegyük szemügy­re az elképzelt személyt a jó vonásaival, és emlé­kezzünk vissza, milyen volt egykor. Mára tényleg

teljesen más ember lett belőle? Aligha. Ő még ma is ugyanaz a személy, akit valaha szerettünk.

Most már kinyithatjuk a szemünket - remélhető­leg egy újabb felismeréssel gazdagabban.

A kapcsolat még jobbá válik, ha eleve a jó oldala tölti ki látóterünket, gondolatainkat és érzéseinket.

65

A tükör törvénye

Az ezredforduló környékén tudósok rájöttek, hogy úgynevezett tüköridegsejtek működnek minden emberben. Ezek egyrészt arról gondos­kodnak, hogy át tudjuk érezni, amit mások érez­nek. Ezt nevezzük együttérzésnek. Másrészt visszatükröznek minket a másik emberben. Ez azt jelenti, hogy mindaz, amit a másikban nem szeretünk, csupán saját lényünk tükre. Ugye tudjuk, hogy amikor ujjunkkal másokra muto­gatunk, három ujjunk visszamutat ránk, jelké­pezvén azt, amit a tükör törvénye kimond? Ha tehát valakiben, például a párunkban, nem sze­retünk valamit, legközelebb gondolkozzunk el azon, hogy mi köze van ennek hozzánk. Amikor egy előadáson elvégeztem ezt a gyakorlatot, sok mindenre rájöttem önmagammal kapcso­latban. A három visszamutató ujj lényem szá­momra addig ismeretlen oldalára mutatott rá. Éppen ez jellemzi azokat a dolgokat, amelyeket másokon veszünk észre. Ezek azok a vonások, amelyeket magunkban még nem ismertünk fel, vagy nem akarunk észrevenni.

66

Megszabadulás a félelemtől és a meggyőződéstől

Mitől féltjük a párkapcsolatunkat? Alaposan vizsgáljuk meg ezt a félelmet. Miféle titkos meggyőződés rejtőzhet mögötte? Ha például attól félünk, hogy párunk nem igazán szeret minket, talán öntudatlanul is az a meggyőző­désünk, hogy nem vagyunk érdemesek a szere­tetre. Vagy attól tartunk, hogy elhagy minket, mert ez már többször is előfordult, ezért aztán roppant féltékenyek vagyunk? Lehet, hogy ti­tokban meg vagyunk győződve róla, hogy nem vagyunk szeretetreméltók, ezért hagynak el minket.

A meggyőződés, amelyhez gyermekkorunk­ban tudva vagy tudattalanul hozzászoktunk, gondoskodik róla, hogy életünkben pontosan az történjen, ami a meggyőződésünk. Újra meg újra. Akárcsak az Idétlen időkig című filmben. Ez történik egészen addig, amíg meg nem vál­toztatjuk a meggyőződésünket. A kapcsolatot illető félelmeink mögött keressük a meggyőző­déseket! Így még jobban megismerjük majd ön­magunkat. Talán még arra is sikerül rájönnünk, hogy honnan erednek ezek a meggyőződések.

67

Ha rábukkantunk meggyőződéseinkre, és megértettük, milyen hatással vannak az éle­tünkre, elkezdhetjük megváltoztatni őket. Kvantumgyógyítással elvehetjük az erejüket, hogy végül megváltoztathassuk őket.

Elsőként a szándékunkat gondoljuk végig. Ha eddig öntudatlanul meg voltunk győződve ar­ról, hogy nem vagyunk méltók nagyszerű társ­ra, most feltett szándékunk lehet, hogy javít­sunk az önbecsülésünkön. Úgyhogy keressünk testünkön egy pontot, amely furcsa érzést kelt

bennünk az önbecsülés hiányát illetően. Ezután másik kezünkkel ösztönösen tapintsunk rá a má­sik pontra - testünkön vagy az erőterünkben -,

két kezünk hangolódjék össze. Ettől kezdve csak a kezeinkre figyeljünk, ürítsünk ki elménk­

ből minden egyebet. Kezünk alatt a két pont érezhetően összehangolódik. Lehet, hogy bi­zsergést érzünk, vagy csak azt, hogy változnak az érzelmeink, időzzünk egy darabig ennél az energiánál. Önkéntelenül is a forrástudat állapo­tába kerülünk. Egy idő után, amikor úgy érezzük, hogy elég, hagyjuk abba.

68

Érezzük már, hogy az eredeti meggyőződés elvesztette az erejét? Akkor most alakítsuk is át meggyőződésünket! Vegyük megint a régi hitet, amely éppen most veszítette el az ere­jét. Maradjunk az iménti példánál: nem vagyok méltó arra, hogy nagyszerű társam legyen. Ha átalakítjuk, ez így szólhatna: értékes ember va­gyok, és olyan társat vonzok magamhoz, aki szeret. Összpontosítsunk erre az új meggyőző­désre, éljük is bele magunkat. Milyen érzés? El tudjuk fogadni ezt az új változatot, vagy min­den porcikánk tiltakozik ellene? Most is nagyon fontos, hogy őszinték legyünk magunkhoz. Elménk természetesen azzal fog ámítani min­ket, hogy ezt az új meggyőződést máris ma­gunkévá tettük. De akkor minek a régi? Tudat­alattink mindig hatalmasabb a tudatunknál. 95 : 5 százalékos arány mellett nem is csoda. Úgyhogy legyünk őszinték, és pontosan érez­zük át, milyen érzéssel tölt el bennünket ez az új meggyőződés.

Ha nem jó érzés, akkor lépjünk kapcsolatba ezzel a „nem jó” érzéssel a harmadik fejezet­ben (lásd 40. oldal) leírtak szerint. Kérdezzünk rá, mire lenne szüksége ennek az érzésnek ahhoz, hogy jobb legyen. Most is bízzunk az

69

ösztöneinkben, még akkor is, ha eszünk nem akarja azonnal megérteni a választ.

Ha végre elfogadható az érzés, cseréljük a régi meggyőződést erre az újra úgy, ahogyan egy régi szoftvert újra cserélünk. A régi prog­ram egyszerűen elavult. Régen jó volt, fon­tos volt, de mára már lett egy másik, amelyik jobban szolgál bennünket. Úgysem működik? Majd meglátjuk!

Ehhez a gyakorlathoz minden figyelmünkre

szükség lesz. Hunyjuk le a szemünket! Érzékel­

jük a minket körülvevő erőteret, energiamezőt- ez az úgynevezett kvantumhologram. Ezen az erőtéren belül valahol megtaláljuk korábbi meggyőződésünk energiáját. Érzékeljük ezt

pontosan, akár érezve, akár lelki szemeinkkel látva, akár hallva. Ezután fordítsuk figyelmün­

ket az új meggyőződésünkre. Ez is megtalálható a hologramunkban. Ha sikerült lokalizálnunk, fogalmazzuk meg a szándékunkat, például így:

„új meggyőződés beépítve”, „a régiből új lett” vagy egyszerűen csak „megváltozott”. Most már csak a régi és az új programra figyeljünk.

Minden egyéb eltűnik, és a forrástudat állapotá­ba kerülünk. Megtörténik az összehangolódás.

70

Tudni fogjuk, mikor elég. Ekkor nyissuk ki újra a szemünket.

Tartsunk egy pillanatnyi szünetet. Most jön a teszt. Emlékezzünk vissza régi meggyőződé­sünkre. Mi történik? Hatással van még ránk? Valószínűleg nincsen. Ha mégis, akkor várjunk egy napot, aztán újra idézzük fel magunkban a régi programot. Ha még mindig nem válto­zott semmi, ismételjük meg néhányszor a gya­korlatot, egészen addig, amíg már csak az új programmal érezzük összhangban magunkat; egészen addig, amíg az új program jó érzéssel nem tölt el.

Mi a helyzet most a kapcsolatot illető félel­münkkel? Még mindig ugyanolyan erős vagy megváltozott? Alábbhagyott? Ez lenne a ter­mészetes. Ha mégsem így volna, van még egy hasznos kvantumgyógyítási gyakorlat. Először megint lépjünk kapcsolatba a félelmünkkel, és találjuk ki, mire jó, mire igyekszik felhívni a fi­gyelmünket.

Lássuk a gyakorlatot! Először gondoljuk végig, mit szeretnénk félelem helyett. Könnyedséget, örömet, fesztelenséget, békességet? Döntsük

71

el! Most pontosítsuk, hol érezzük testünkben a

félelmet. Fogalmazzuk meg a szándékunkat, és egyik kezünket helyezzük arra a pontra, ahol a

félelmet érezzük. Másik kezünk magától rátalál arra a pontra, amely más érzetet kelt, és egyút­tal illik az elsőhöz. Ekkor hangoljuk össze a két

pontot, majd merüljünk el a forrástudatban addig, ameddig kell. Valószínűleg már ebben a pillanatban érezni fogjuk, hogy a félelem érzése

megváltozik.

Íme, egy újabb kis csoda. Kezdetét veheti aboldog párkapcsolat!

72

Kvantumgyógyítással A SIKERÉRT

„A siker emberi dolog."

Elöljáróban hadd meséljek el egy történetet. Lydia vállalkozó családból származik, így már gyermekfejjel látta, milyen sokat és keményen kell dolgozni ahhoz, hogy az ember sikert érjen el. Szülei korán reggel indultak munkába, és késő este értek haza. Így aztán a kislány csak esténként és hétvégenként látta a szüleit. Róla és a fivéréről a házvezetőnő gondoskodott, aki egész nap velük volt. Ez az asszony vala­hogy sokkal inkább anyjuk volt, mint az igazi édesanyjuk, aki sokat utazott. Pénzügyi gond­jaik nem voltak, elvégre a szülők azért dolgoz­tak olyan keményen, hogy gyermekeik és ma­guk jólétben éljenek. Lydiának jó dolga volt,

73

eltekintve attól, hogy keveset látta a szüleit, A fárasztó iskolai órák után mindig jutott ideje a barátokra és a sportra. Lydia versenysportot űzött, hetente négyszer járt edzésre. Érettsé­gi után, amelyre elég sokat kellett magolnia, továbbtanult, és hamarosan jó állást szerzett. Természetesen korán járt munkába, és este későn ért haza. Idővel elmaradoztak mellőle a barátai, akikre már alig jutott ideje. Ellen­ben megengedhetett magának drága opera­jegyeket, fényűző nyaralásokat és egy menő autót. Karriere érdekében - amelyet nagyon fontosnak tartott - még többet kellett dol­goznia. Egyszer aztán elege lett a küzdelem­ből, és felmondott, hogy szülei vállalatánál dolgozhasson. A szülők örömmel felvették Lydiát, akinek nem váltak valóra a reményei: szülei nemhogy kevesebbet, hanem jóval töb­bet vártak el tőle, mint korábbi munkáltatója. Lydia ezt két év elteltével megelégelte, és a saját lábára állt. Így már maga oszthatta be az idejét. Valami oknál fogva azonban rövid idő múltán annyi megrendelése lett, hogy alig győzte a munkát.

Egy éjszaka Lydia azt álmodta, hogy fut. Érez­te, hogy valami után fut, de nem tudta ponto­

74

san, hogy mi az. Amikor jobban szemügyre vette, látta, hogy saját sikere után lohol. Egy­re gyorsabban rohant, hogy utolérje, de minél gyorsabban szaladt, annál gyorsabban vág­tatott a siker is. Egyszer aztán megbotlott és elesett. Amikor fel akart állni, hogy tovább fus­son, egy férfi állt előtte, és megkérdezte tőle, hogy mit csinál itt. Lydia válaszát hallva han­gosan felnevetett. Lydia elbizonytalanodott, és megkérdezte a férfit, hogy miért nevet. A férfi egy pillanatig hallgatott, majd így felelt:- Olyan gyorsan rohansz, hogy nem veszed ész­re a jeleket. - Miféle jeleket? - kérdezte Lydia. - Az út szélén mindenütt jelek mutatják, hogyan juthatnál közelebb a sikerhez, de te annyira el vagy foglalva a sikerhajhászással, hogy pillan­tásra sem méltatod ezeket - válaszolt a férfi.- Pontosan milyen jelekről van szó, és mit mu­tatnak nekem? - kérdezte Lydia.

A férfi erre beszélni kezdett. Jóval később, amikor mondandóját befejezte, azt javasolta Lydiának, hogy forduljon meg. A siker ott állt a háta mögött. Olyan gyors volt, hogy végül utolérte a nőt. Amikor Lydia felébredt álmából, pontosan emlékezett a férfi utolsó mondatára, egy Konfucius-idézetre: „Ha sietős a dolgod,

75

menj lassan.” Lydia aznap szabadnapot adott magának, hogy végiggondolhassa az életét. Miért meséltem el ezt a történetet? Nagyon egyszerű. Ami a sikert illeti, mind a mai napig felülünk egy mesének. Azt hisszük, hogy a va­lódi sikert ki kell vívni. A karrier érdekében meg kell szakadni, minden erőnket latba kell vetni és időnk nagy részét munkára kell áldozni.

De ébresztő, ma már más szelek fújnak! Még ha a legtöbb ember követi is ezt a dajkamesét, azért akadnak néhányan, akik új úton járnak, és értelmesen válnak sikeressé.

Mi kell a sikerhez?

Mit mondott az álombéli férfi Lydiának? A siker bölcsességéről beszélt. A tíz legfontosabb tud­nivalót csokorba szedtem.

• Vállaljunk százszázalékos felelősséget az életünkért!

• Kövessük, amit az ösztönünk súg!• Ügyeljünk, mire fordítunk figyelmet!• Hitünk határozza meg az életünket.• Leljük kedvünket abban, amit teszünk!

76

• Legyünk bátrak, cselekedjünk minden féle­lem és kétely ellenére!

• Tanuljunk meg gyorsan dönteni!• Cselekedjünk!• Legyünk állhatatosak!• Legyünk hálásak mindenért, ami velünk

történik!

Ha megszívleljük ezeket a bölcsességeket, rá­adásul élünk a kvantumgyógyítás adta lehető­ségekkel, nehezen kerülhetjük el a sikert.

Az alábbiakban csak röviden térek ki a fel­sorolt tudnivalókra, mert bővebb kifejtésük messze meghaladná e könyv kereteit. A legsi­keresebb emberek ezeket az útmutatásokat követik, következetesen!

FelelősségvállalásA legtöbb ember áldozatnak érzi magát. Min­denki más tehet arról a helyzetről, amelybe az áldozat került. Hibás a kormány, az adóhivatal, a rossz gazdasági helyzet, a szülők, a társ és így tovább, a végtelenségig. Tegyük fel, hogy csak­ugyan így van. Min változtatna ez? Semmin! Ugyanott lennénk, ahol most vagyunk. Ugyanis tévedés, hogy mások tehetnek a mi bajunkról.

77

Hiszen a kormány, az adóhivatal, a rossz gazda­sági helyzet, a szülők és a társ ellenére is van­nak, akik sikeresek és boldogok. Hogy lehet ez? Nyilván nem kiváltságos helyzetük miatt, mivel ők is ugyanolyan viszonyok között élnek, mint bárki más.

Ezek az emberek felelősséget vállalnak, és kissé másképpen cselekszenek. Ez minden. Nem panaszkodnak, nem vádaskodnak, nem ítélnek el vagy becsülnek le másokat, nem irigy­kednek, és nem keresnek önigazolást. Ennyi. Találnak megoldást. Nekünk sem kell egyebet tennünk, mint százszázalékos felelősséget vál­lalnunk önmagunkért. Ne áldozatok legyünk, hanem alkotók. Ha igaz, ami a Bibliában áll, hogy Isten a saját képére teremtett minket, akkor sokkal több lehetőség rejlik bennünk, mint valaha gondoltuk. Váljunk hát teremtővé!

ÖsztönEszünk csak abból tud meríteni, amit megta­nultunk. Egyszerűen ilyen az agyunk. Minden új tudással új ideghálózatot hoz létre. Ám ez a tudás korlátolt, mivel csupán arról szól, amit életünk során elsajátítottunk. Ez az oka annak, hogy van, aki fél a szakadék láttán, míg mások

78

élvezettel tekintenek a mélybe. Mások a ta­pasztalataik. Legjobb példa erre a kisgyermek. Ő még nem sok mindenhez szokott hozzá az életben, ezért egyszerűen teszi, ami az eszébe jut. Elméje még jóval befogadóbb. Az új tudo­mányok felfedezték, hogy a gyermek csak hat­éves korára építi ki saját tudatát.

Ösztöneinkkel azonban már egészen más a helyzet. Itt már figyelembe kell vennünk a kali­forniai Heart Math Intézet eredményeit is, ame­lyek kimondják, hogy szívünk mindennel össze­köttetésben áll. Mások pedig azt állítják, hogy szívünkben lakik a lelkünk, amely mindent tud. Bárhonnan nézzük is, tény, hogy szívünk böl- csebb, mint az eszünk. Az ösztönös döntések többnyire helyesek, még ha kezdetben téves­nek vagy kevéssé helyénvalónak látszanak is.

FigyelemA figyelem témakörét már korábban kifejtet­tem (lásd 47. oldal). Az energia a figyelem irá­nyát követi. Irányítsuk figyelmünket arra, ami működik - a hiányosságok helyett a bőségre. Hadd említsem meg még egyszer ehelyütt a negyedik fejezetben ismertetett hétnapos gyakorlatot (lásd 50. oldal).

79

HitA hit hegyeket mozgat, mint mondani szokás. A tudomány ezt alá is támasztja, például a placebohatással. Az orvoslás révén bekövetke­zett gyógyulások közel egyharmada ezen a ha­táson alapul, mondják az orvosok. Vagy vegyük például Bill Gatest, aki szilárdan hitte, hogy egy­szer minden háztartásban lesz személyi számí­tógép, amelyen az ő programja fut. Mélységes hite tette a világ egyik leggazdagabb emberé­vé. Élsportolók a győzelembe vetett szilárd hit­tel állnak rajtvonalhoz. Ez óriási erőt ad nekik. És mi miben hiszünk?

KedvtelésAzaz szenvedély és öröm, ami az embert tel­jesítményre ösztönzi. Ezt mindenki ismeri - elég, ha a hobbijára gondol. Kedvtelés közben minden egyéb megszűnik. Ilyenkor örömöt, lelkesedést, elragadtatást, könnyedséget és al­kotókedvet érzünk. A lelkesen végzett munká­hoz nem kell biztatás. Amikor kedvvel végez­zük a dolgunkat, a helyünkön vagyunk. Aki a hobbiját választja szakmájául, az a hivatásának él. Ezért gondoljuk végig, milyen elfoglaltsá­got űzünk szenvedélyesen, miért lelkesedünk,

80

miért éri meg nap mint nap felkelni. Minél kitar­tóbban kutatjuk, annál hamarabb bukkanunk rá valódi hivatásunkra. Könnyű belátni, hogy hivatásában az ember nem is lehet más, mint sikeres. És ahol siker van, ott a jólét sem várat sokáig magára. Hadd mutassak be ennek apro­póján egy gyakorlatot, amelynek segítségével működésbe hozhatók az ember korábban nem használt képességei, amelyek továbblendítik hivatása útján.

Kihasználatlan képességeink felszabadítása

Milyen adottságokra, képességekre van szüksé­günk ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk? Vegyük

számba, írjuk össze mindet. Jegyezzük fel az ösz- szes képességet, amelyre véleményünk szerint szükségünk van. Ezután kineziológiai teszttel válasszuk ki, hogy a felsoroltak közül melyik az,

amely valóban szükséges. Az ehhez tartozó gya­korlatot a harmadik fejezetben (lásd 45. oldal) ismertettem. Kérdezzük meg: „Szükségem van

erre vagy arra a képességre, adottságra ahhoz, hogy ezt vagy azt a célt elérjem?” Ha az ujjain­

kat nehezen tudjuk összeszorítani, jó nyomon járunk. Ha könnyen, akkor legfeljebb vágyról beszélhetünk, nem szükségszerűségről.

81

Most álljunk az ágyunk vagy egy fotel elé úgy, hogy ha hanyatt dőlünk, puhára essünk. Ha gya­korlat közben úgy érezzük, mintha valami hát­rafelé húzna bennünket, vagy megroggyan a térdünk, dőljünk el nyugodtan, akár a gyakorlat közepén is. Ilyesmi minden további nélkül elő­fordulhat. Tanfolyamaimon gyakran megtörté­

nik, hogy egy-egy résztvevő összerogy, mielőtt érdemben nekikezdenék a foglalkozásnak. Ne­kik elég, ha csak rágondolnak az eredményre.

Most tehát gondoljunk arra az adottságra, ame­lyet ki akarunk bontakoztatni (például bátorság,

higgadtság, lelki béke vagy erő). Egyik kezünket helyezzük testünknek arra a pontjára, amely

ösztönösen vonz, amelyről úgy érezzük, hogy az adott pillanatban meg kell érintenünk. Másik kezünkkel tapintsuk ki erőterünknek azt a pont­

ját, ahol ez az adottság megtalálható, ugyanis erőterünkben már most is benne van valahol. Hiszen emlékszünk, ugye: máris megvan min­denünk. Lehet, hogy enyhe bizsergést érzünk,

vagy valami egyszer csak másmilyen lesz, mint azelőtt. Esetleg egy belső hang súgja meg, me­

lyik a megfelelő pont. Bárhogyan is, ettől a pil­lanattól kezdve egyszerűen csak figyeljünk a

82

kezeinkre. Így automatikusan a forrástudat álla­potába kerülünk. Futólag gondoljunk arra, hogy az adottság kibontakozik, és élvezzük a pillana­tot.Figyeljük, mi történik. Ha elestünk, maradjunk

fekve egy pillanatig, és élvezzük, ami velünk tör­ténik. Addig ismételgessük a gyakorlatot, amíg a másik kezünket már semmi sem vonzza.

Bátorság

Itt válik el az ocsú a búzától. A sikeres emberek ott kezdik, ahol mások feladják. Nem hagyják, hogy a kudarcok letérítsék őket útjukról. Sike­resnek lenni annyi, mint eggyel többször talpra állni, mint ahányszor elestünk. A sikeres embe­rek félelmük, kételyeik és aggodalmuk ellenére is cselekszenek.

Bátrabbak akarunk lenni? Épp az imént tanul­tunk egy gyakorlatot, amelynek segítségéve! ezt a képességünket is erősíthetjük. Ahhoz, hogy valaki bátor legyen, nem kell különöseb­ben nagy vitéznek lennie.

83

Gyors elöntésEz olyasvalami, amiben a németek nemigen jeleskednek. Ők ugyanis mindenben tökéle­tesek akarnak lenni. Mindig mindent a lehető legjobban akarnak csinálni, és inkább többet, mint kevesebbet mérlegelnek és elemezget­nek. E tekintetben egészen mások például az amerikaiak. Ha a Microsoft kifejleszti a Win­dows új verzióját, viszonylag hamar piacra is dobja. A felhasználók aztán elég visszajelzéssel szolgálnak a javítanivalókat illetően. Mi, néme­tek, egyre csak tökéletesítgetünk, hogy az új verzió végül hibátlan legyen. Ezzel aztán el is szalasztjuk az esélyeinket. A sikeres emberek egy pillanatig sem haboznak. Ha döntöttek, nyomban cselekszenek, még ha döntésük az adott pillanatban nem a legjobb is. De élnek a pillanat adta lehetőséggel. A hibákat menet közben is ki lehet javítani. Gondolkozzunk hát el azon, hogy mi késztet várakozásra. Mire kell várnunk? Talán azt hisszük, a jónál is jobbnak kell lennünk ahhoz, hogy learathassuk a ba­bérokat? Esetleg kényszeres tökéletességgel igyekszünk kivívni szüleink szeretetét? Változ­tassunk ezen a nézetünkön, és akkor a siker is könnyebben mellénk szegődik. A meggyőző­

84

désünk megváltoztatására szolgáló gyakorla­tot már ismerjük (68. oldal).

CselekvésA sikertelenség leggyakoribb oka, hogy az ember el sem jut a cselekvésig. Tudja, hogy a siker érdekében valamin változtatnia kellene, mégsem teszi meg a kellő lépéseket. A fogor­vosom mesélte, hogy néhány kollégája mind­végig, amíg csak csődbe nem ment, úgy akart dolgozni, ahogyan megszokta. A mi német kultúránkban elég magas a „tűréshatár”. Sok­szor komoly csapás kell ahhoz, hogy az ember feleszméljen és cselekedjék. Cselekedjünk hát, minden nehézség ellenére. A jutalom nem ma­rad el. Ezt példák ezrei tanúsítják. A cselekvés­re a Kvantumgyógyítással a szellemiségért című fejezetben bővebben is kitérek.

ÁllhatatosságMiért olyan sikeresek az élsportolók? Mert mindennap úgy edzenek, hogy a céljuk lebeg a szemük előtt. Ahogy mondani szokás: las­sú víz partot mos. Sok embernek megrendül az önmagába vagy az elhatározásába vetett hite, ha nem jut közelebb céljához. Ez az oka

85

annak, hogy ezernyi sikerkönyv ellenére mégis oly kevés az igazán sikeres ember. Disneyland sosem jött volna létre, ha Walt Disney nem maradt volna hű a céljához. Több mint három­százötven bankot keresett fel, hogy anyagilag támogassák az álmát. Nelson Mandela húszév­nyi fogság után is kiállt az elképzelése mellett, és ő is elnyerte jutalmát. Példák százait, ha nem ezreit sorolhatnám, kicsiben és nagyban egyaránt.

HálaMindenütt azt olvassuk, milyen fontos hálás­nak lenni. A hálának nagy ereje van. Jó dol­gokért könnyű is hálásnak lenni. Pedig a hála akkor is fontos, amikor gond és szenvedés jut osztályrészünkül. Hiszen ezek a helyzetek csu­pán jeleznek valamit. Óriási ajándék rájönni, mire utalnak. Mindnyájunknak volt már része olyan élményben, amelyért visszatekintve há­lát éreztünk. Legyünk őszinték: ezek az élmé­nyek tettek minket azzá, akik vagyunk. Még ha nem mindig értjük is pontosan a célját, mégis, életünk minden mozzanatának van értelme. Emiatt érdemes minden pillanatért hálásnak lennünk.86

Hálaszertartás

Minden reggel köszönjük meg közvetlenül fel­kelés után mindazt, ami történni fog vagy ami­nek történnie kell a nap folyamán. Mondjunk köszönetét az egészségünkért, és azért is, hogy olyanok vagyunk, amilyenek. Adjunk hálát mind­

azért, amit kapunk, továbbá a sikereinkért és így

tovább - méghozzá úgy, mintha már valóra vált volna mindez. Aztán a nap végén, elalvás előtt, köszönjük meg az aznap történteket - a kisebb- nagyobb eseményeket, a szép és a kellemetlen élményeket egyaránt.

Megismerkedtünk tehát a siker legfontosabb ismérveivel. Ha megszívleljük őket, el sem tud­juk kerülni a sikert. Ha mégis utunkat állná va­lami, kutassuk fel az akadályokat, és lépjünk kapcsolatba velük. Legyünk kíváncsiak, és még alaposabban ismerjük meg önmagunkat.

Érjünk célba könnyebben

Minden sikerrel foglalkozó könyvben azt olvas­

suk, hogy céljainkat írásban is rögzíteni kell. Azt is tudjuk, hogy e célokat állhatatosan és nagy odafigyeléssel kell követnünk. Kvantumgyógyí- tással természetesen a célok elérését is egysze-

87

rűbbé tehetjük. Ehhez a következő gyakorlatot végezzük.

Üljünk vagy feküdjünk le. Hunyjuk le a szemün­ket. Vegyünk néhány mély lélegzetet, és érez­

zük, amint minden lélegzetvétellel egyre fesz­telenebbek leszünk. Amikor már kellemesen

ellazultunk, képzeljük el célunkat úgy, mintha már elértük volna. Lássuk lelki szemeink előtt. Éljük bele magunkat teljesen, mintha ez volna a

valóság. Az a benyomásunk, hogy révbe értünk? Érezzük át a helyzetet! Ezzel az érzéssel lépjünk

be a kvantumtudatba, miközben magunkban a

következőt mondjuk: könnyedén elértem a cé­lomat. Időzzünk egy kicsit ebben a tudatállapot­ban, aztán derítsük ki, mi változott. Végül térjünk vissza éber, nappali tudatunkhoz, és kipihenten nyissuk ki a szemünket.

Az elkövetkező időszakban figyeljünk a célunk­hoz vezető úton adódó lehetőségekre. Sokszor a legkülönösebb körülmények segítik célba az embert. Legyünk hát minél éberebbek és nyitot- tabbak!

88

A gazdagság megtapasztalása

Ezt a fejezetet sokak számára fontos tárggyal zárom: a gazdagsággal. A legtöbben vágynak rá, mégis csak egészen keveseknek adatik meg. De vajon miért? Ennek számos oka van. Mesz- sze meghaladná e könyv kereteit, ha mindet fel akarnám sorolni, de néhányról szeretnék szót ejteni. A legegyszerűbb, ha visszagondolunk, mit tanultunk a pénzről gyermekkorunkban. Jó vagy rossz dolognak ismertük meg? Gondol­kozzunk el az alábbiakon:

• Mit tanultunk a pénzről?• Mit tanultunk a gazdag emberekről?• Szüleink meggyőződésében van a hiba? Ha

igen: milyen mélyen gyökerezik?• Mit mondtak és gondoltak szüleink, illetve

nevelőink a pénzről és a gazdag emberek­ről?

Az egyik foglalkozáson kidolgoztunk a részt­vevőkkel egy olyan stratégiát, amelynek segít­ségével elérhetjük azt, amire vágyunk. Ehhez megvizsgáltuk többek között a résztvevők pénzről és gazdag emberekről vallott meggyő­

89

ződését. Mindig meglep, mennyire elítélik az emberek általában a gazdagságot. Például azt mondják, hogy

• a pénz az oka minden rossznak;• a pénz nem a fán terem;• a pénz önmagában mocskos és rossz, akár­

csak azok, akiknek sok van belőle;• a pénz bűzlik;• a gazdagokban nem lehet megbízni;• a gazdagok nem becsületes úton szerezték

a vagyonukat;• a pénz megrontja az embert;• nem lehet egyszerre sok pénzt keresni és

szellemi úton járni;• kuporgatni kell, hogy később a bajban is

legyen mihez nyúlni;• takarékoskodni kell a szűkebb napokra;• keményen kell dolgozni ahhoz, hogy az

ember többet keressen;• homlokunk verejtékével kell megkeres­

nünk a pénzünket;• nem lehet meg mindenünk;• küzdelmes az élet;• mindenért fizetni kell;• semmiből semmi sem lesz;

90

• a pénz önmagában nem boldogít;• ezt nem engedhetjük meg magunknak.

És ez csak néhány a sok-sok vélemény közül. Ismerősek, ugye? De lehet-e ezekkel a meggyő­ződésekkel vagyonra szert tenni? Aligha! Hát akkor mi végre fáradozunk, mit akarunk valójá­ban? Ilyen meggyőződésekkel úgysem fogunk zöld ágra vergődni. A gazdagok egész másban hisznek. Számukra mi sem természetesebb, mint a gazdagság.

Tehát megint csak a régi mintán kell változ­tatnunk. Már tudjuk, hogyan írhatjuk felül a meggyőződéseinket. De miként fokozhatnánk a pénzáramlást? Ehhez is léteznek gyakorlatok, az egyiket mindjárt be is mutatom. Ám ezt csak akkor végezzük el, ha bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy meggyőződéseink és félelmeink meg­változtak. Ellenkező esetben minden marad a régiben, és továbbra is szűkösen fog csordo­gálni a pénz.

A pénzáramlás fokozásaÁlljunk egyenesen, szemünket hunyjuk le. Össz­pontosítsunk a pénzforgalmunkra. Milyennek látjuk lelki szemeinkkel? Ha sötét, sőt fekete,

91

változtassuk magunkban aranyszínűre. Ha szű­

kös és ingatag, keressük meg a csapot, és nyis­suk meg jobban. Ha alig folydogál, duzzasszuk fel - mindezt természetesen teremtő képzelőe-

rőnk segítségével.Ezután lépjünk át a kvantumtudatba. Merül­

jünk el benne mind mélyebben, merüljünk bele teljesen. Néhány perc elteltével fogalmazzuk

meg, mit akarunk elérni pénzügyi téren. Például: mindig sok pénzem van, tehermentes a házam, pénzügyileg független vagyok, a legmeglepőbb forrásokból ömlik hozzám folyamatosan a pénz és így tovább. Mindig úgy fogalmazzunk, mintha már valóra vált volna a szándékunk. Akkor aztán hagyjuk, hadd tegye meg a magáét kijelenté­sünk, időzzünk még egy kicsit a forrástudatban, majd térjünk vissza a mindennapokba.

Mindig gondoljunk arra, hogy mi csak arról gondoskodunk, mi történjen. Az események mikéntje már a sors dolga. Minél inkább el tud­juk engedni az ügyet, annál több lehetőség adódik a beteljesülésére. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ember tétlenül üldö­gélhet. Ahogyan mondani szokás: segíts maga­don, Isten (avagy a sors) is megsegít!

92

Figyeljünk az egyetemes jelekre, amelyek felénk áramlanak, és váltsuk valóra őket. Ezek gyakran a legkülönösebb helyzetek, amelyek­ben eleinte meg sem látjuk, hogy a hőn áhított pénzhez és eredményhez vezetnek.

Még egy javaslat a fejezet végére: ha gazda­gokkal találkozunk, áldjuk meg őket. Így nem irigységet vagy elkeseredést vált ki belőlünk, hanem örömünket leljük a bőségben. Először másokéban, aztán majd a sajátunkéban is. Az öröm ugyanis varázslatos módon vonzza a bő­séget!

93

Kvantumgyógyítással A SZELLEMISÉGÉRT

„Eredj, és találd meg az abszolút igazság letéteményesét.Hamarabb elér a vég, semhogy megtalálnád."

Legtöbben egy életen át keresik a boldogsá­got. Mindenütt erre igyekszünk rátalálni: a szakmánkban, a családunk körében, a párkap­csolatunkban, játék közben vagy a személyiség- fejlesztő tanfolyamok ezrein. Annak idején én is ezt tettem. Elolvastam egy csomó könyvet. Nagyon jók voltak, csak valahogy sosem segí­tettek igazán. Így aztán 2003-ban elvégeztem egy neurolingvisztikus programozás (közismer­tebb nevén NLP) tanfolyamot. Egyik alapítója, dr. Richard Bandler segítségével még trénerré is képeztem magam, abban a reményben, hogy

94

most aztán rátalálok a boldogságra és valódi nagyságomra. Valami tényleg változott is, de korántsem olyan mértékben, amilyenre számí­tottam. 2004 végén léptem végképp szellemi útra, mert azt mondták, ezen találom meg a boldogságot. Sorra végeztem a tanfolyamokat. Évekkel később, mindennapos elmélkedéssel, tényleg sok mindent elértem szellemi téren, de saját életemet még mindig nem tartottam kellő­képpen kézben. Nem mondhatom, hogy sokkal boldogabb, viszont a sok továbbképzés ered­ményeképpen egy öt számjegyű összeggel sze­gényebb lettem. Egyszer aztán elegem lett, és felhagytam az egésszel. Visszavonultam, mert rájöttem, hogy szellemi utam is csupán egy újabb szerep volt az életemben. Ahogyan a sok másik szerepem is. Elkezdtem őszintén számot vetni magammal, félretéve a szerepeket, csakis saját meztelen lényemre figyelve, mert észre­vettem, hogy folyton megjátszottam maga­mat. Ekkor történt meg a csoda. Ilyen őszintén magamba tekintve vadonatúj világot fedeztem fel: a valódi világomat. Egyszerre megértettem: nincs az a könyv, tanfolyam, tréner vagy taní­tó, aki boldoggá tehetne. Erre még a családunk vagy a társunk sem képes.

95

A boldogságot nem lehet megtalálni, hiszen mindig jelen van. A boldogság bennem rej­lik. Életem minden pillanatában boldogságot érzek, már ha megengedem magamnak. Ez a felfedezés volt életem legszebb pillanata. A hosszas keresés ezzel véget ért. Ettől kezdve egyszerre jelen volt a boldogság, mert én így döntöttem.

És ezzel máris újra a figyelem kérdésénél já­runk. Az energia a figyelem irányát követi. El­végeztük a hétnapos gyakorlatot? Nem? Akkor hamar pótoljuk, és az állandó boldogságtól valószínűleg nem is marad időnk semmi másra. Hét napon át minden éber pillanatunkban kon­centráljunk az élet jó oldalára.

Mit akarok voltaképpen?

A szellemiség számomra azt jelenti, hogy olyan dolgokkal foglalkozom, amelyek igazán fonto­sak. Sokan vannak ugyanezen a véleményen. Ha a szellemiség ezt jelenti, akkor minden em­ber szellemi életet él. Mindenki gyakran fog­lalkozik a saját életével, hol alaposabban, hol kevésbé behatóan.

96

Ki ne gondolkodott volna el azon, hogy mit akar valójában az élettől? Persze olyanok is vannak, akik egész életükben mások elvárá­sainak megfelelve akarnak tevékenykedni. Ha valaki mégsem tette volna még fel magának ezt a kérdést, akkor éppen ideje, hogy elgon­dolkodjék:

Mit akarok kezdeni az életemmel?

Fogjunk papírt-ceruzát, és válaszoljuk meg a kérdést: Mit akarok kezdeni az életemmel? Mi

az, amiről eddig csak álmodoztam, de sosem volt bátorságom megtenni? Ne kapkodjuk el a választ, főleg ha eddig még nem foglalkoztunk a kérdéssel. Leghőbb vágyainkat általában mé­lyen magunkba temetjük, mert nem hisszük, hogy valaha valóra válhatnak. Túl sokan szajkóz­ták nekünk, hogy úgysem sikerülne, képtelenek vagyunk rá, és egyáltalán, kik vagyunk mi, hogy ilyesmit merészelünk. De most félre a kétsé­gekkel!Egyébként: a „hogyan?” most sem számít. Az majd a „sors” gondja lesz. Most csak a „mi?” a lényeg. Ne hagyjunk ki semmit. Kezdjünk ál­modozni, engedjünk szabad folyást az álmaink­nak. Ébresszük fel a lelkűnkben élő gyermeket.

97

Gyermekfejjel nem ismertünk határokat. Ha mégis megszólalna bennünk a kritikus hang, kap­

csoljuk ki, küldjük szabadságra. Megérdemli, hisz elég gyakran emel szót. De most ne hallgassunk rá, inkább eredjünk a képzeletünk nyomába.

Tegyük félre a ceruzát, és hunyjuk le a szemün­ket. Képzeljük el, hogy mindaz, amit leírtunk, már réges-rég valóság. Gondolatban fessük le

a legszebb, legpompásabb színekkel. Figyeljük a belső hangokat. Örüljünk minden dallamnak,

nesznek és szónak.Aztán figyeljük az érzéseinket. Érezzük, milyen az, amikor már minden vágyunk valóra vált.

Hagyjuk, hogy ezek az érzések átjárják az egész testünket, minden porcikánkat. Szétáradnak bennünk, amíg teljesen el nem töltenek boldog­

sággal, örömmel. Ekkor rögzítsük ezt a varázsla­tos pillanatot bal kezünk hüvelyk- és mutatóujját összeillesztve. Érezzük, ahogyan az érzés bele­épül ebbe a kéztartásba. Aztán válasszuk szét az ujjainkat, és időzzünk még egy kicsit ebben az álomszerű pillanatban. Végül magunkban mond­juk ki: „Köszönöm, hogy mindez máris valóra vált.” Ezután nyissuk ki a szemünket, és enged­

jünk utat az ajkunkra kiülő mosolynak- ha eddig

még nem tettük volna.

98

Naponta végezzük el ezt a gyakorlatot, legalább harminc napon át. Vannak, akik hónapokig gya­korolják, ugyanolyan megszokott tevékenység­ként, mint a mindennapos fogmosást. Ha vala­

miért szem elől veszítenénk a képet, amit nem tartok valószínűnek, emlékeztessük rá magun­kat a rögzítő kézmozdulattal. Illesszük össze bal

kezünk hüvelyk- és mutatóujját, és rögtön visz-

szatér a csodálatos érzés.

Most már csak rajtunk áll, hogy vágyunkat va­lóra váltjuk-e. Félünk magunk mögött hagyni eddigi életünket? Ez nagyon is érthető - éppen ez az oka annak is, hogy a legtöbben nem ve­szik komolyan azt a kérdést, hogy mit akarnak valójában. Azonnal tudják, miért nem fog sike­rülni. Találnak okokat, amelyek ezt támasztják alá. Csakhogy így sohasem jutnak tovább. Nem jutnak el a csillagokig. Hadd emlékeztesselek az előző fejezetre. A sikeres emberek minden félelem, kétely és aggodalom ellenére is cse­lekszenek, mert tisztában vannak azzal, hogy mit akarnak. És mert tudják, hogy el is fogják érni azt, amit akarnak.

De hogyan győzhetők le az esetleges félel­mek és kételyek? Például kvantumgyógyítás-

99

sal, természetesen. Először is, mint mindig, lép­jünk kapcsolatba a félelemmel vagy a kétellyel. Főleg az örökösen akadékoskodó belső hang nagyon erős. Tegyük hát szövetségesünkké! Lépjünk kapcsolatba vele!

A félelem megszüntetése a következőképpen történik: minden eshetőségre felkészülve álljunk

az ágy vagy egy fotel elé, hogy, amennyiben úgy alakul, puhára dőlhessünk. Most figyeljük meg,

hol érezzük testünkben a félelmet. Ezután so­roljuk fel a szándékunkat, például hogy „meg­változott” vagy „a félelemből öröm lett”. Egyik

kezünket helyezzük a félelmet sugárzó pontra, a másikkal pedig találjuk meg a másik pontot a tes­tünkön vagy az erőterünkben. Hangoljuk össze

a két pontot, és csak erre figyeljünk egy ideig.

Ha elhanyatlottunk, maradjunk úgy. Várjunk egy kicsit, aztán vizsgáljuk meg, hogy valós-e még a félelem. Próbáljuk átélni. Ha sikerül, ismételjük

meg a gyakorlatot. Lehet, hogy testünk más pontján is félelem lappang, például egy feszülő izomban. Ha néhányszor elvégeztük a gyakorla­

tot, és a félelem még mindig nem múlt el, adjunk

egy kis időt a testünknek. Néhány nap elteltével próbálkozzunk újra. Ha ekkor sincs javulás, lép­

100

jünk kapcsolatba a félelemmel, és kérdezzük

meg tőle, mit tehetnénk még.

Ezt a gyakorlatot természetesen más, utunk­ban álló zárlatok és kétségek felszámolása cél­jából is alkalmazhatjuk.

Az élet értelme

Ha alaposan végiggondoljuk, mit akarunk való­jában, előbb-utóbb okvetlenül az élet értelmé­nek kérdéséhez érkezünk. Egyre többen kérde­zik tőlem előadásaimon és a foglalkozásokon, hogy mi az élet értelme, mi az életfeladatunk. Egy neves biofizikustól, a tudományt és a szellemiséget csodálatosan egyesítő Dieter Broerstől tudom, hogy előadásaira egyre több menedzser jár, mert munkájuknak egyre kevés­bé látják értelmét. Rájöttek, hogy a hatalom és a befolyás nem igazi érték.

Amikor az élet értelméről vagy az életfel­adatról kérdeznek, általában azt válaszolom, hogy szerintem az embernek két feladata van. Először is, életét úgy kell alakítania, hogy örö­met szerezzen. Formálja olyanná, hogy ő is és

101

mások is örömüket leljék benne. Tegye azt, ami örömmel tölti el. Válasszon olyan foglal­kozást, amelyet örömmel végez és így tovább. Az élet annál egyszerűbb, minél több öröme telik benne az embernek. Amint a könyv elején írtam, minden ember veleszületett joga, hogy teljes, boldog és egészséges életet éljen, teljes jólétben. Ezt pedig az öröm által lehet meg­valósítani. Aki nem leli örömét az életben, az vizsgálja meg, miért van ez így. És mielőtt sirán­kozni kezdene, hogy nem ő tehet róla, jusson eszébe, hogy mindnyájan teremtőerővel ren­delkezünk. Mi vagyunk saját valóságunk meg­teremtői. Nap mint nap magunk alakítgatjuk a világunkat. Így hát át is alakíthatjuk. Ahogy a feleségem rendkívül találóan megfogalmaz­ta: nem sírni, hanem bírni kell!

A másik feladatunk valahol bennünk rejlik. Mindenki előtt rengeteg lehetőség áll nyitva. Mindenkinek vannak különleges adottságai. Valami, amit kimondottan jól tud, jobban, mint mások. Ezt az adottságot kell felismerni, kiak­názni, életvitelszerűvé tenni és a világ rendel­kezésére bocsátani. Ezért volt annak idején a falvakban egy asztalos, egy kovács, egy molnár és a többi. Mi a mi különös adottságunk? Mit

102

tudunk sok más embernél jobban? Ráadásul ez az adottság az élet folyamán változhat is. Va­laki kezdetben talán kimagaslóan jó sportoló, később példás családanya. Idővel aztán elő­adásokon vagy tanfolyamokon adja tovább a tudását másoknak. Nem mindenki gazdagítja egy életen át ugyanazzal a képességgel a vi­lágot. De fontos, hogy másokat is részesítsen benne, hogy képességével járuljon hozzá a vi­lág gyarapodásához, boldogabbá válásához. Ha ezt teszi, megtalálta az élet érteimét.

Hogyan ismerhetjük fel saját kimagasló ké­pességünket? Gondolkozzunk el az alábbia­kon:

• Miben vagyunk igazán jók?• Mi az, ami játszi könnyedséggel, szinte ma­

gától megy?• Mit tudunk sokkal jobban, mint mások?• Mi az, amit szívvel-lélekkel teszünk?• Miben tudunk annyira elmélyedni, hogy

még az éhségről, szomjúságról, alvásról is megfeledkezünk?

• Milyen elfoglaltság során érezzük úgy, hogy valósággal röpül az idő?

103

• Mások szerint mit tudunk nagyon, sőt kiemelkedően jól?

• Miben vagyunk tehát kimagaslóan tehetsé­gesek?

A kérdések megválaszolásakor valószínűleg több dolog is felmerül. Főként a gyermekko­runkra emlékezzünk vissza. Sok képességünk talán elsorvadt, mert nem fejlesztették, sőt talán még tiltották is, hogy műveljük. Gyűjtsük össze mindet, és vizsgáljuk meg, van-e bennük valami közös. Mostantól figyeljünk rájuk, erő­sítsük és bontakoztassuk ki őket. Meg fogjuk látni, milyen könnyen megy - mintha valamifé­le segítséget kapnánk hozzá. Már ebből is tud­hatjuk, hogy jó nyomon vagyunk. Gondoljuk végig, miként fordíthatnánk képességeinket a világ javára. Ha megtesszük, még egyszerűbbé válik minden. A sors is segíteni és bátorítani fog bennünket.

Élni a kihasználatlan lehetőségekkel képessé­geink erősítése érdekébenTermészetesen itt a kvantumgyógyítás is, amely- lyel még egyszerűbbé tehetünk mindent. Álljunk az ágy vagy a heverő elé, ahogyan szoktunk,

104

hogy puhára essünk. Gondoljunk az adottsá­gunkra, aztán válasszunk ki egy pontot a tes­tünkön vagy a kvantummezőben. Fogalmazzuk

meg a szándékunkat, mondjuk magunkban, hogy „szabadjára engedem ezt a képességet”, aztán másik kezünket ösztönösen tegyük a má­sik pontra. Összpontosítsunk a két pontra, han­goljuk össze őket. A többi már megy magától.

Néhányszor ismételjük meg a gyakorlatot, mert biztosan több felszabadításra váró képességünk is akad. Ha már semmi sem vonzza a kezünket,

abbahagyhatjuk a gyakorlatot, és előre örülhe­

tünk a következőknek.

Mindannyian a forrástudat részesei vagyunk

Sokan szeretnék lelkűk legmélyéig kiismerni ön­magukat, szeretnének befelé figyelni. Meditálni kezdenek, de tapasztalniuk kell, hogy gondola­taikat egyszerűen képtelenek lecsitítani. Nem találnak utat önmagukhoz. Könnyítsük meg a dolgunkat, és támaszkodjunk a forrástudat­tal kapcsolatos eddigi tapasztalatainkra. Már tudjuk, milyen könnyű kiüríteni az elménket. A forrástudat állapotában történő elmélkedés le­hetővé teszi, hogy kapcsolatba lépjünk lelkünk legmélyebb rétegeivel.

105

Keressünk egy kényelmes helyet, ahol az elkö­vetkező tizenöt percben biztosan nem zavarnak meg minket. Szemünket lehetőleg tartsuk nyit­va. Legyünk nyugodtak, fesztelenek. Merüljünk

el a forrástudatban azzal a szándékkal, hogy

megismerjük önmagunkat, eredendő energiá­inkat, valódi nagyságunkat, minden erőnket és tehetségünket. Találjuk meg a gondolataink kö­zötti réseket, majd tágítsuk ki őket, amekkorára csak lehet. Legalább tizenöt percen át, vagy még tovább. Ha felmerülne bennünk egy-egy gondo­lat, hagyjuk, hadd illanjon el, mi pedig időzzünk így az ürességben.

Semmit sem kell elérni. Minden akarás visz- szaüt, és csak csalódást okoz. Ismételjük meg újra és újra a gyakorlatot. Olyan kincsre fogunk bukkanni, amelynek értéke felbecsülhetetlen.

Új szemmel nézni a világra

A forrástudattal végzett gyakorlat során való­színűleg azt tapasztaltuk, hogy egyre jobban megy. Mi lenne, ha mindennapjainkban is egy­re nagyobb teret adnánk ennek a tudatálla-

106

potnak? Tudatosan, a gyógyítás legcsekélyebb szándéka nélkül. Fogmosás közben, étkezés­kor, a munkahelyi ebédszünetben, a metrón vagy akárhol. Csak tágítsuk minél nagyobbra a rést, és hamarosan új szemmel fogunk néz­ni a világra. Harsányabbnak és ragyogóbbnak látjuk majd a színeket. Érzékeink kiélesednek, érzékelésünk köre tágabbá válik, tudatunk is kitágul. Bármi megtörténhet, ha a forrástudat állapotában éljük mindennapjainkat. Ez nyilván komoly kihívást jelent, hiszen ügyes-bajos dol­gaink folyton eltérítenek bennünket. Ezért ele­inte minden napunk a gyakorlásé legyen. Hogy megéri-e? Bízom benne, hogy igen, hiszen ez gyökeresen megváltoztatja életünket: ragyo­góbbá, könnyebbé, vidámabbá és feszteleneb­bé teszi.

Üdvözlök mindenkit az ÉLETBEN! Üdvözlöm abban az igazi világban, amely neki rendelte­tett. Élvezze mindenki a maga életét, minden egyes napját, napról napra egyre jobban.

107

ÉS MOST?

„A legtöbb változás és gyógyulás a cselekvés­nélküliség pillanatában ér véget.”

Ebben az utolsó fejezetben jutunk el a kvantum­gyógyítás harmadik lépéséhez. Minden a felis­meréssel és a megértéssel kezdődik. Csak ezt követi a tulajdonképpeni kvantumgyógyítás. Ám a legeslegfontosabb rész csak a gyógyulás végbemenése után veszi kezdetét. A legtöbb változtatás és gyógyítás gyakran azért nem hoz eredményt, mert az emberek később mégsem változtatnak az életükön. Mint láthattuk, az életben semmi sem történik ok nélkül. Minden fájdalom, minden betegség, minden akadály és minden viselkedésminta valamilyen célt szol­gál. A baj többnyire utal valamire - nevezetesen arra, hogy változtatnunk kell az életünkön. Ha

108

nem tesszük meg, nem lesz rá ok, hogy a gond megszűnjön, mivel még nem töltötte be a fel­adatát. A szervek és fogak természetes repro­dukciójára is alkalmas új orosz gyógymód meg­alkotói szerint a kudarcba fulladt gyógyítások kilencven százaléka arra vezethető vissza, hogy az érintettek később nem cselekedtek. Így már érthető, hogy abból a százezernél is több fő­ből, akik eddig kvantumgyógyítás-tanfolyamra jártak, miért csak néhányan lettek sokkal sike­resebbek, közkedveltebbek vagy egészsége­sebbek. A többiek nem cselekedtek. Ha tehát a gyógyítással tartós eredményt akarunk elérni, hallgatnunk kell a testünkre. Változtassuk meg az életünket. Gondoskodjunk magunkról job­ban, válasszunk javunkra váló foglalkozást, a hi­vatásunkat, csakugyan legyünk őszinték önma­gunkhoz és a társunkhoz és így tovább. Ha így teszünk, hamarosan tapasztalni fogjuk, hogy életünk minden területén sikeresek leszünk.

Kvantumgyógyítás a mindennapokban

Most már az élet minden területére ismerünk megfelelő gyakorlatot. Rajtunk áll, hogy eze­

109

két az életünk részévé tesszük-e. Minél gyak­rabban végezzük ezeket, annál gyorsabban vesz száznyolcvan fokos fordulatot az életünk- jó irányban. A kétpontos módszert bármi­lyen téren alkalmazhatjuk, ám nem mindig lesz időnk kapcsolatba kerülni a szóban forgó ügy­gyei, illetve kineziológiai tesztet végezni. De akkor is éljünk a módszer kínálta lehetőséggel, ha pillanatnyilag csak tünetenyhítésre használ­juk. Az adott pillanatban ez is jótékony hatású. Később aztán behatóbban is foglalkozhatunk az üggyel, hogy végleg megszűnhessen vagy megváltozhasson.

jövőnk tevékeny alakítása

Tudjuk, hogy mi magunk vagyunk valóságunk megteremtői. Minden pillanatban alkotunk. Mostantól kezdve vállaljunk teljes felelőssé­get az életünkért. Cselekedjünk, és életünk­nek mi magunk szabjunk irányt. Ne engedjük, hogy mások rendelkezzenek felőle. A legtöbb embert mások mozgatják, ők maguk csupán „működnek”, napról napra, csak hogy részük lehessen egy kis elismerésben, szeretetben és

110

törődésben. Mi menjünk egy lépéssel tovább, és fogadjuk el önnön nagyságunkat. A gond nem a kicsinységtől való félelem, amely a leg­több embert megakadályozza a cselekvésben, sokkal inkább a saját nagyságunktól való féle­lem. Nem tudom elégszer elismételni, hogy a félelem, a kételyek, az aggályok és saját aka­dékoskodásunk ellenére is cselekedjünk, mert csak így fogjuk elérni mindazt, amiről eddig csak álmodoztunk. Érdemes ezért cselekedni? Bízom benne, hogy úgy találjuk, igen.

Ha valami oknál fogva mégsem tudnánk cse­lekedni, noha szeretnénk, akkor jusson eszünk­be, hogy épp most tanultunk meg egy nagysze­rű módszert, amellyel véget vethetünk ennek a tehetetlenségnek is.

Zárszó

Elértünk hát a könyv végére. Megtudtuk, hogy a kvantumgyógyítás, azaz a kétpontos mód­szer segítségéve! jóra fordíthatunk mindent, életünk bármely területén. Ha mindez eleinte csodaszernek tűnt is a szemünkben, mostanra biztosan megértettük, miért alkalmazzák ezt

111

a módszert már százezernél is többen. Hiszen csodát művelhetünk vele. Mostantól kezdve olvasóim is.

Legyen a kvantumgyógyítás hű társunk a min­dennapok során, hogy az ember veleszületett jo­gát: a teljes, boldog és egészséges, jólétben töl­tött életet valósággá tehessük. Mindenkinek sok boldogságot kívánok ehhez. Köszönöm, hogy velem tartottak.

Szeretettel: Siranus Sven von Staden

Utóirat: Akiben kérdések merültek fel az olva­sottakkal kapcsolatban vagy többet szeretne tudni a témáról, ne habozzon felhívni vagy írni nekem. Elérhetőségeim a következő oldalon találhatók.

112

A szerzőről

Siranus Sven von Staden a quantum energy módszer megalkotója, író, tanácsadó és elő­adó.

Útkeresése során elvetődött a világ összes tájának tanítóihoz: kvantumfizikusokhoz, szív- és agykutatókhoz, sejt- és fejlődésbiológusok­hoz, morfo- és epigenetikusokhoz; a motiváció, a siker, a karizmatikusság és az NLP sztártré­nereihez; indiai mesterekhez és saját lelkének legbelső tájaihoz. Tapasztalatai és felismerései iránti hálával alkotta meg korszakalkotó mód­szerét.Munkájáról bővebb információ a www.quantum-energy.de és a www.siranus.com weboldalon található.

Személyes kapcsolatfelvétel a +49 (0) 175 70 40 170-es telefonszámon vagy e-mailben a siranus@quantum-energy.de címen lehetsé­ges.

113

Ajánlott irodalom és további javaslatok

Bartlett, Richard: Mátrixenergetika. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2010.Bauer, Joachim: Miért érzem azt, amit te? Ursus Libris

Kiadó, Budapest, 2010.Byrne, Rhonda: A Titok. Édesvíz Kiadó, Budapest,

2007.Kinslow, Frank: Kvantumszinkronizáció. Édesvíz Ki­adó, Budapest, 2013.

Lipton, Bruce: Tudat - A belső teremtő. A sejtek mági­

ája. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2010.

McTaggart, Lynne: Az energiamező. Horizone Kft., Budapest, 2008.Zurhorst, Eva-Maria: Szeresd önmagad, és mindegy ki­

vel élsz. Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2007. von Staden, Siranus Sven: 30 Minuten Veranderungen

souverán meistern. Gabal Verlag, OfFenbach, 2010. von Staden, Siranus Sven: Quantum Energy. Schirner Verlag, Darmstadt, 2011.

Számos további könyv-, valamint DVD- és CD-aján-

lat, hanganyag található a www.quantum-energy.de weboldalon, a „Wissen” menüpont alatt. A rendelke­zésre álló adattárat a szerző folyamatosan bővíti.

114

„Kvantumszinten a gyógyulás többnyire gyorsan, egy szempillantás alatt megy végbe.”

A világegyetemben minden elektromágneses rezgésekből áll, mi magunk is. Ha rezgésünk har­monikus, egészségesek és elégedettek vagyunk. Amennyiben ez a harmónia egy minket érő külső vagy belső hatás miatt felborul, testi és lelki betegsé­geket okozhat. A harmonikus rezgések a kvantum­gyógyítás segítségével azonban helyreállíthatok.

Testünk tudja, hogyan gyógyítsa magát, nekünk csupán annyi a dolgunk, hogy energiát juttassunk az érintett területekre. A kvantumgyógyítás során ép­pen ez történik a kétpontos módszer segítségével.

„Ezzel a könyvecskével arra kívánok rámutatni, hogy milyen sokrétű, milyen sok területen használható ez a módszer. És ami a legcsodálatosabb: aki végigol­vassa, maga is végezhet kvantumgyógyítást egy teljesebb, boldogabb, egészségesebb, gazdagabb élet reményében.”

ISBN 978 963 9569 690

Ára: 1200 Ft www.bioenergetic.hu