simonné goschi gabriella magyar diáksport szövetség
DESCRIPTION
TE IS Testmozgás az Iskolában. Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi B efogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály. Fejlesztési célok. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Simonné Goschi GabriellaMagyar Diáksport Szövetség
Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály
TE ISTestmozgás az
Iskolában
Fejlesztési célokM
ódsz
erta
n
Gya
korla
t
A TE IS célja, hogy iskolai testmozgásprogramok tudatos tervezésével és megvalósításával, az iskolai önkéntesség elterjesztésével és a befogadó szemlélet erősítésével komplex, az egész iskola számára alkalmazható programot alkosson.
Mozgás Befogadás Önkéntesség
A fizikai mozgás alapélmény az én, a hatékonyság, önbizalom kialakulásában. A mozgás egyúttal önkifejezés és kapcsolatteremtés is.
A befogadás folyamata az iskolában történő társas, csoportos viszonyokhoz kapcsolódik: erősíti a gyerekek társas kapcsolatait. Cél a társadalmi befogadás szemléletének erősítése.
Az önkéntes társas együttlét az élményszerzés sajátos formája, amely a közös mozgáson és a játékon keresztül valósul meg. Ereje abban rejlik, hogy a közös tevékenységekbe minden szereplő a saját akaratából, sajátos belső motivációjával kapcsolódik be.
Konc
epci
ó
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Mozgás
Befogadás
Önkéntesség
Munkaerő-piaci érvényesülés
Személyes önmegvalósítás
Játék ÉlményRészvétel
Fejlesztési célokKo
ncep
ció
Hazai és nemzetközi szabályozó keretek
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Az iskolai munkát, valamint az iskolák megújulását Európai Uniós és OECD ajánlások, dokumentumok, szövegek segítik, illetve írják elő.Európai Uniós tartalmakEU 2020 stratégia (egész életen át tartó tanulás, rugalmas tanulási utak, méltányosság, alkalmazkodóképesség)
Oktatás és képzés 2020
Az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló következtetés (esélyegyenlőség, nyitott tanulási környez et, a tanulás vonzóvá tétele)
Gondoljuk újra az oktatást! (problémamegoldó készségek, kritikus gondolkodás, közös munkavégzés)
Az OECD fejlesztő tartalmaiPISA 2012 – Problem-Solving (A probléma megoldás készsége)
Let’s Read Them a Story! The Parent Factor in Education (A szülők szerepe az oktatásban)
Student Engagement at School – A Sense of Belonging and Participation (Részvétel az iskolában)
No More Failures: Ten Steps To Equtiy In Education. Education and Training Policy (Esélyegyenlőség)
Konc
epci
ó
Mód
szer
tan
Ami az iskolában történik
Gya
korla
t
Fejlesztésünk meghatározott irányain (mozgás, önkéntesség, befogadás) és a szabályozók adta kereteken belül munkánk fókusza az iskolákban zajló társas történés, társas dinamika. Ennek mentén láttuk elképzelhetőnek felépíteni programunk koncepcióját és módszertanát.
Céljaink szempontjából kiemelt jelentősége van az iskolai kultúrának. Az iskolai működés normái, az iskola résztvevőinek értékei, a társas térben zajló interakciók az egyes iskolák sajátos jellemzőit jelentik.
Célunk, hogy olyan iskolai programot alakítsuk ki, amely 1. illeszkedni tud a jelenlegi magyar iskolai rendszerekhez és iskolai kultúrához, 2. megfelel az iskolai élet kihívásainak, és3. működése és alkalmazása fenntartható.
Minden iskola (kultúra) különleges, egyéni és sajátos értékek mentén szerveződő rendszer, akkor a programszintű beavatkozásnak ehhez az alapfeltételhez kell igazodnia.
Konc
epci
ó
Kutatásunk főkomponens-elem
zésének három
legfontosabb összetevője
Iskolai kultúrakutatásM
ódsz
erta
n
Gya
korla
t
Ha belépünk egy iskolába, nemcsak a tárgyak és a berendezés látványa érint meg bennünket, hanem az iskola láthatatlan légköre, az az érzés, amelyet az ott lét keltett bennünk. Ennek az érzésnek az iskola kultúrájához van leginkább köze.
A hazai iskolai kultúrák megismeréséhez három kutatási eszközt láttunk célravezetőnek: értékalapú kérdőívek, igazgatói interjúk, nem résztvevő megfigyelésen alapuló terepkutatás
1. Jelenlét: Ha a jelenlét faktor értéke magas, az azt jelenti, hogy a válaszadók az iskolában a helyükön érzik magukat, a kreativitásuk érvényesülni tud, az iskolai környezet ösztönzően hat rájuk és készek arra, hogy felelősséget vállaljanak a lemaradó gyerekek hátrányainak csökkentéséért. Ha a jelenlét faktor értéke alacsony, akkor a biztonságérzet, az elégedettség és a körülöttünk zajló folyamatokkal való együtt haladás, valamint a kreativitás és a kölcsönös szakmai kapcsolatok kialakulása nehézségekbe ütközik; nehezebb felelősséget vállalniuk a lemaradó gyerekekkel való munkáért.
1. Jelenlét: Ha a jelenlét faktor értéke magas, az azt jelenti, hogy a válaszadók az iskolában a helyükön érzik magukat, a kreativitásuk érvényesülni tud, az iskolai környezet ösztönzően hat rájuk és készek arra, hogy felelősséget vállaljanak a lemaradó gyerekek hátrányainak csökkentéséért. Ha a jelenlét faktor értéke alacsony, akkor a biztonságérzet, az elégedettség és a körülöttünk zajló folyamatokkal való együtt haladás, valamint a kreativitás és a kölcsönös szakmai kapcsolatok kialakulása nehézségekbe ütközik; nehezebb felelősséget vállalniuk a lemaradó gyerekekkel való munkáért.
2. Hatalomhoz való viszony: Ha a faktor értéke magas, akkor a válaszadók számára a hatalomnak és a tiszteletnek fontos szerepe van. Ebben az esetben a hierarchia, vagyis a szervezet felépítménye támaszt és biztonságot nyújt. A szervezeten belüli kapcsolatok függenek a tisztelet és a hatalom dimenzióitól. Ha a faktor értéke alacsony, akkor a hatalomnak és a tiszteletnek nincs meghatározó szerepe az iskolai működésben, illetve a két érték nem képezi alapját a biztonságos iskolai működésnek.
3. Nyitottság: Ha a nyitottság faktor magas értéket kap, akkor a válaszadók jellemzően nyitottak és érzékenyek a környezetükre és a szervezet szereplőire. Kapcsolataik támogatóak, és produktívak. Ha a faktor alacsony értékű, akkor a nyitottság és az érzékeny figyelem kevéssé jellemző a válaszadók csoportjára. A kapcsolatokban a zártság és a távolság jellemző, az interakciók nem tudnak erőforrásként megjelenni.
Konc
epci
ó
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Iskolai kultúrakutatás
Iskolaudvar
Tornaterem részletKonc
epci
ó
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Iskolai kultúrakutatás
Szertár
Isko
lai f
olyo
só
Konc
epci
ó
Belépési pontokM
ódsz
erta
n
Gya
korla
t
A program iskolai belépési pontjainak kérdésfeltevése:Miként lehet az önkéntesség eszközével a (test)mozgást, illetve a fizikai aktivitással összefüggő bármely iskolai – kötelező tanórai, nem kötelező tanórai vagy tanórai kereteken kívüli – foglalkozást és programot az iskolában tanuló gyermekek kompetenciáinak társas és interkulturális keretek közötti fejlesztésére felhasználni a végzettségi szint, illetve a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében?
Hogyan illeszthető a mozgás, a befogadás, az önkéntesség értékei, szemlélete és gyakorlati megoldásai a tanulás keretei közé?
Mozgás Befogadás Önkéntesség
Játék ÉlményRészvétel
Míg a befogadás szemlélete, az aktív részvétel és az önkéntesség közösségi értékei kulturálisan meghatározott tartalmak, a játék, az élmény és a tanulás egyensúlyának megteremtése révén a testmozgásprogramok és aktivitások jelenthetik azt a gyakorlati, illetve módszertani terepet, amellyel koncepciónk elméleti és szemléleti irányai beléphetnek az iskolák falai közé.
Konc
epci
ó
Az elmélettől a gyakorlat feléM
ódsz
erta
n
Gya
korla
t
Programunk gyakorlati kereteit a csatlakozó iskolák, azok szervezetei, igazgatója, tantestülete, tanulói, illetve a program mentorai, trénerei és a 10-12 fős TE IS Csapat alkotja.
A TE IS Módszertan célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket és útvonalakat írjon le, amelyek egyenként és egymáshoz kapcsolódva hozzájárulhatnak…
Konc
epci
ó
az iskola eredményességéhez.
a TE IS Program bevezetésében és megvalósításában,
az iskolát érintő változások kezelésében,
a tanulói és tanulási utak megújításában,
az informális tanulás és tanítás tartalmainak kihangosításában,
a gyerekek testi és lelki egészségének fejlesztésében,
Módszertani keretekKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Határok, keretek és elvárások
TÁRSAS ÉS EGYÉN
I ÖN
ISMERET
ÖN
KÉNTESSÉG
ÉS AKTIVITÁS
Az elutasítás kezelése
Szükségletek megfogalm
azása
Stressz kezelés
Düh és harag kezelése
Komm
unikáció
Elfogadó figyelem
Erőforrások azonosítása
Coopetition
Motiváció erősítése
Elköteleződés és bevonódás
Mentalizálás
Belső hálózat
Kreativitás
Identitás
Teljesítmény; siker és kudarc
BIZALO
M
EMPÁTIA ÉS
BEFOG
ADÁS
Érzelmi intelligencia
Önbizalom
Jövőorientáció
Rendszerszemlélet
A TE IS Módszertan elméleti útvonalai
A húsz plusz négy elemből álló témasorozat módszertanunk elméleti útvonalait jelenítik meg. Az elméleti útvonalak programunk fejlődési, előrehaladási dinamikájának lépcsőfokai.
Az elméleti dimenziók mindegyike önálló fejlesztési egységként is értelmezhető, ám kapcsolódásuk és sorrendjük biztosítja a program és a program által történő fejlődés lehetőségeit.
Módszertani keretekKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Tervezés
Tudásmegosztás
Célmeghatározás
Toborzás
Kutatás, megismerés
Szabályalkotás
Kockázatelemzés, kifogáskezelés
Programértékelés
Fenntarthatóság
Erőforrások
Külső erőforrások
Módszertanunk gyakorlati útvonalai, felülről lefelé haladva, azokat a lépéseket jelentik, amelyek mentén egy iskolai program gyakorlati lépéseit végrehajthatjuk. A kutatástól a fenntarthatóságig végighaladva az iskolai mozgásprogramok és aktivitások megvalósításán keresztül ezek a lépések jelentik a TE IS Csapat által tervezett aktivitások lehetséges lépéseit. A gyakorlati dimenziókat úgy állítottuk össze, hogy azok lefedjenek egy teljes, iskolában is megvalósítható projekt-folyamatot, annak elejétől a legvégéig.
A TE IS Módszertan gyakorlati útvonalai
Módszertani keretekKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
A függőleges dimenziók gyakorlati témái és a
vízszintes módszertani elemek elméleti témái által
közrezárt tér az a terület, amelyben a TE IS Program
életciklusa végighalad.
Ebben a térben tartjuk elképzelhetőnek
megfogalmazni azokat a módszertani útvonalaknak
elnevezett folyamatokat, amelyeknek kulcsfogalmai
és leírásai megjeleníthetik az elméleti és a gyakorlati
dimenziók összekapcsolódását.
A TE IS KerékKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Gyakorlati dimenzióink egy komplex tervezési, megvalósítási és értékelési
folyamatot ölelnek fel. A kutatástól és a megismeréstől elindulva, a célul kitűzött program megvalósításán és a tervezésen át, egészen a fenntarthatóság kérdéséig
jutva a fenti lépések megtétele biztosítja számunkra az iskolai mozgás-programok
hatékonyságát és sikerességét.
A TE IS Kerék használata és alkalmazása megkönnyíti a gyerekek és
a felnőttek számára a programtervezést, illetve
értelmezhetővé és tudatosabbá teszi a tervezés és a megvalósítás lépéseit.
Módszertan kellékeiKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
A TE IS Képzések
A képzések tematikájának alapja a TE IS Kerék volt. A résztvevők számára a program tartalmát és szemléletét elsősorban a gyakorlatok és az élmények mentén kívántuk átadni.
A képzések alapjait jelentő PAT és FAT tematikát, valamint akkreditációt a képzőkkel közösen dolgoztuk ki.
Képzéseink résztvevői 144 iskola pedagógusai közül kerültek ki A résztvevők visszajelzései teljes mértékben pozitívak voltak!
TE IS Módszertani segédanyagok
Trénereinket magunk toboroztuk, számukra készült a TE IS FAT képzése
TE IS Módszertan TE IS Módszertan – Elméleti kézikönyv mentorpedagógusok részére TE IS Módszertan – Gyakorlati útmutató mentorpedagógusok részére Találd meg a történeted Gyakorlati kézikönyv a TE IS Csapat számára Játék és győzelem A TE IS Csapat elméleti kézikönyve
Módszertani képzésKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
A módszertani képzés pillanatképei
Konc
epci
ó
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
Feladatok megoldásai a módszertani képzéseken
Módszertani képzés
A TE IS Program életre kelKo
ncep
ció
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
A TE IS Módszertanban meghatározott útvonalakat gyakorlati folyamatokká alakítottuk, amelyek leírásait a TE IS Kézikönyvekben bontottuk ki.
A TE IS trénerek és mentorok a program kezdetén előkészítik a TE IS folyamatait (megkeresik az iskolaigazgatót, megalkotják a TE IS Csapatot, előkészítik a TE IS Program munkájára alkalmas teret, stb.).
A trénerek és a mentorpedagógusok (módszertani útvonalaink mentén) csapatépítő alkalmakat tartanak a TE IS Diákoknak, akik ezáltal képessé válnak önálló szervezésű iskolai mozgásprogramokat alkotni.
A TE IS Diákok által folyamatossá tett iskolai mozgásprogramok kitalálása, tervezése, megvalósítása és értékelése mentén a program hatáselemei és értékei az iskolai kultúra részévé válnak.
Konc
epci
ó
Mód
szer
tan
Gya
korla
t
A TE IS Program életre kel
Köszönöm a figyelmüket!
TE ISTestmozgás az
Iskolában