sdt a magyartanításban
TRANSCRIPT
Multimédiás oktatóprogram értékelése
Az SDT alkalmazása a magyartanításban
Készítette: Török ÉvaMagyartanár–mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár MA II. évfolyamElektronikus médiumok és tananyagok
Az SDT-ről
• SDT= Suilnet Digitális Tudásbázis• Komplex tanítási, tananyag-szervezési és
tanulást segítő rendszer.
Folytatás
Az egyes műveltségi területeket az általános és középiskolai évfolyamokon teljes egészében lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz kombinációja, valamint magában foglalja a korszerű digitális pedagógiai módszerek alkalmazására kialakított Virtuális Tanulási Környezetet, amely a hagyományos tanulási és tanítási megoldások lehetőségeit digitális eszközökkel egészíti ki.
Folytatás
• A rendszer tartalmaz tanmeneteket, tanítási és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket a pedagógusok és a tanulók számára.
• A magyar oktatási rendszer szereplői számára ingyenesen használható tartalomkezelő keretrendszer.
Irodalom
• 5–12. osztályig vannak tananyagok.• 8 törzsanyag van.• Az egyes tananyagokhoz tartozik egy
áttekintő, valamint fogalmak, feladatok, módszertani ajánlás és jegyzetek.
• Választhatunk a tevékenységek-feladatok közül is, pl. A mesékhez az alábbi feladatokat láthatjuk.
Irodalom
• Tartalmazza a feladat megoldásának menetét is.• Ez a Tevékenységek, feladatok rész azonban
nincsen osztályokra lebontva, csak téma-, illetve óracímek vannak megadva.
• Található egy irodalmi animációk, szimulációk fül is.
• Ez főleg középiskolásoknak szól, hiszen fel is van osztva két részre: Irodalom 9-10., Irodalom 11-12.
Irodalom
• Itt különböző szimulációkkal, feladatokkal találkozhatunk.
• Pl. műfajok műnemekhez való besorolása. Ennél a feladatnál oda kell húzni a műfajokat a megfelelő helyre.
Irodalom (folytatás)
• Találhatunk szemléltetőket is, pl. a commedia dell’arte szereplőinek megismeréséhez:
Irodalom (folytatás)
• Sőt, még térképes animációkat is találhatunk, pl. a görög történetírók szülőhelyeiről és az általuk megírt történetek helyszíneiről.
• Sajnos az animációk, a szimulációk és a feladatok száma nem túl sok, valamint nem is tartozik minden egyes tananyaghoz ilyen kiegészítés.
• Valamint a feladatok sokszor nem igazán megfelelőek az adott korosztály számára, pl. egy párosítós feladatot nem biztos, hogy élvez egy 11. osztályos tanuló.
Magyar nyelv
• 7 törzsanyag van, ezek osztályonként témákra vannak felosztva, összesen 13 téma van.
• A tartalomjegyzék alaposan és érthetően van felosztva, a különböző nyelvi szinteknek és témáknak megfelelően.
Magyar nyelv (folytatás)
• Általános nyelvészeti ismeretekkel kezdenek, majd következnek a nyelvváltozatok, a nyelvtörténet és a nyelvi szintek rendszere nagyon részletesen kifejtve.
• Az irodalomhoz hasonlóan itt is találhatunk tevékenységeket, azonban a magyar nyelvnél gyűjtemény is van (linkek, fogalmak, hangtár, életrajztár).
Magyar nyelv (folytatás)
• Itt is van – az irodalomhoz hasonlóan – áttekintő, fogalmak, feladatok, módszertani ajánlás, jegyzetek rész.
• A feladatok, tevékenységek skálája igen széles, megoldás is társul hozzájuk.
I. Üzenetközvetítés
• Az anyagok egyszerűen, érthetően, viszonylag logikusan vannak elrendezve. Jellemző rá a tömörség is, ami nem biztos, hogy pozitívum, mivel sok esetben a tananyag nagyon rövid.
• Főleg a narratív elemek dominálnak, de megpróbálnak a dialogisztikus feldolgozásnak is eleget tenni, pl. a különböző feladatok segítségével.
II. Rendszerszerűség
• Az elsajátítandó fogalmak és az információs egységek szoros kapcsolatban állnak egymással.
• Azonban az eltérő tanulási stílusoknak nem igazán felelnek meg a tananyagok.
• Esetleg a magyar nyelv oldala, hiszen ott elég sok az ábra, vannak linkek, hangtár, tehát elég széles a szemléltető eszközök tárháza.
II. Rendszerszerűség
• Egyéni és csoportos használatra is alkalmas.
• Az önellenőrzés biztosított a különböző tesztek és feladatok segítségével.
III. Struktúra
• A tananyagok osztályokra vannak bontva.• Főleg az írott szövegek dominálnak,
amiket próbálnak képekkel, esetenként hangokkal vagy szimulációkkal illusztrálni.
• A tananyagok egymásra épülnek, rendszerezettek.
• Bármikor lehetőség van arra, hogy az egyes tananyagoktól visszalépjünk akár az osztályokhoz, akár a kezdőlapra.
IV: Navigáció
• Gyors, áttekinthető és következetes.• Azonban hiányolom a megszakíthatóság
lehetőségét (bár könyvjelzőzni lehet), illetve a tananyagok közötti gyors és egyszerű váltási lehetőséget.
• De egy-egy kisebb egység között van előre- és visszalépési funkció.
V.Kommunikáció-interakció
• A tanuló interakciójának megfelel, maga keresheti meg az információkat, oldhatja meg a feladatokat. Persze a pedagógusnak ellenőriznie, kontrollálnia kell a folyamatokat, néha az anyagot is ki kell egészítenie.
• A feladatoknál az akció-reakció ideje rövid.• A feladatoknál a program az ellenőrzés gombra
kattintás után azonnal értékel.• Csak internet-hozzáféréssel működik.• Nem szakítható meg bármikor.
VI.Pedagógiai-didaktikai szempontok
• Alkalmas új ismeretek közlésére, feladatok megoldására, a különböző feladatok, szimulációk felkeltik a diákok érdeklődését, kiváltják aktivitásukat, lehetőséget adnak az önértékelésre is, hiszen elérhetőek a megoldások.
• Ezáltal a tanulók nyomon követhetik azt, hogy mennyit sikerült befogadniuk az új ismeretekből, illetve mi az, ami még kiegészítésre szorul.
• Továbbá a számítógéppel való tanulás motiváló hatását is erősítik.
VII.Pszichológiai-ergonómiai szempontok
• A TAR-ciklusnak megfelel.• Az oldal felépítése és szerkezet könnyen
átlátható, így megfelel a diákok igényeinek.• A képernyő-kép nem túl színes, több színt is
lehetne alkalmazni, akár a fontosabb információk kiemelése céljából is.
VII.Pszichológiai-ergonómiai szempontok (folytatás)
• A tananyagot a tanulók a saját ütemükben használhatják.
• Nincs folyamatos visszajelzés, csak akkor, ha feladatokat oldanak meg a tanulók, és utána rákattintanak az ellenőrzés gombra.
• Az illusztráció a legtöbb tananyagnál látványos, érdekes, viszont sokszor hiányzik (pl. az írók életrajzánál.)
VIII. A mediális közlés szempontjai
• Sok a szöveges információ, de vizuális elemek is vannak bőven, főleg a párosítós feladatoknál és a szemléltető eszközök között, a nyelvtan résznél pedig hanganyagokat is találhatunk. A médiumok jól erősítik egymást.
• Ugyanakkor a nyelvtani résznél pedig a vizuális elemek, az ábrák, a képek kevesebbek, ami egy kicsit unalmassá teheti ezeket az anyagokat, az érdeklődés lankadhat.
VIII. A mediális közlés szempontjai (folytatás)
• A szöveges részek néha túl tömörek, ahol hosszabb szöveg van, ott pedig nincs kiemelés.
• A keresés nem túl egyszerű és gyors.• Több az állókép, mint az animáció vagy a
szimuláció. Ez utóbbiak pedig főleg a középiskolásoknak szólnak, és általában összehúzós feladatok.
• Vannak rövid prezentációk is, ezek színesek és jól kiemelik a lényeget.
IX.Technikai kivitelezés
• A szövegtagolás- és elrendezés jó, viszont többféle kiemelést lehetne alkalmazni.
• A kép- és a hangmegjelenítés zavartalan.• A technikai kivitelezés a mai igényeknek is
megfelel, bár lehetnének egy kicsit színesebbek a tananyagok.
X. Szubjektív szempontok
• Az oldal alkalmas önálló tanulásra, motiválja a tanulót, felkelti érdeklődését.
• A tananyagokat és a feladatokat nem lehet szerkeszteni, zárt rendszer, de az egyes anyagokhoz készíthetünk jegyzeteket, ha regisztrált felhasználók vagyunk, amit megoszthatunk másokkal. Nyilván ezeket a külső forrásokat kritikusan kell kezelni, erre a diákok figyelmét is fel kell hívni.
X. Szubjektív szempontok (folytatás)
• Akár a tanórákon egyéni munkára, akár csoportmunkára is alkalmas, de az otthoni tanulásban is nagy segítséget jelent.
• Minden tananyagnál található hivatkozás, így a tanulók még bővebb információkhoz juthatnak, hiszen tudják, melyik könyvekben nézhetnek utána az adott témának.
• Közérthető, könnyen kezelhető, viszont internet-hozzáférés szükséges hozzá.
• Veszélye: némelyik tananyag nagyon tömör, pl. az érettségire való felkészüléshez is kevés.