"Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI

2013. március 14.

Molnár György

Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés lehetőségei és korlátai

A Kiútprogram tapasztalatai

EU támogatással

"Ideje lenne ugyanis szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy

egy jelentős létszámú és sajnos újratermelődő réteg teljes

mértékben, véglegesen leszakadt a munkaerőpiacról,

vagy legalábbis nagyon messzire került attól, hogy

teljesíteni tudja annak keményedő követelményeit. "

[Kiemelés tőlem.]

Munkaügyi Szemle, szerkesztőségi cikk, 2013/1

Előadásom fő célja a konstruktív bizonyítás eszközével, és a konstruktív türelmetlenség jegyében, rámutatni ennek a fajta önfelmentő gondolatmenetnek a tévedéseire.

Előzővel szemben:

"Megfelelő társadalmi lehetőségek birtokában az egyének

hatékonyan alakíthatják tulajdon sorsukat és segíthetik

egymást. Nem szabad úgy tekinteni őket, mint akik

elsősorban ravasz fejlesztési programok passzív

kedvezményezettjei. Erős érv szól amellett, hogy elismerjük

a szabad és fenntartható cselekvés – sőt a konstruktív

türelmetlenség – pozitív szerepét."

Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság (31. old.)

Mi a Kiútprogram?

Elsősorban mélyszegénységben élő romákat célzó szociális mikrohitel program, mely az érintettek saját aktivitására épít.

Kezdeményező a Polgár Alapítvány 2008-ban.

A fejlődő országokban működő mikrohitel programok adaptálása.

Szerződések a magyar kormánnyal (azóta megszűnt); Nemzeti Felzárkózási Stratégia tartalmazza

2010-2012: Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio

2012 szeptember után folytatás magánforrásból

4

A program víziója

Szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával elérni, hogy mélyszegénységben élő emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá váljanak

Elősegíteni a társadalmi mobilitást és a roma integrációt

Cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása

Eszköz: mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása

Viszonyítási alap: munkahelyteremtő, aktív munkaerőpiaci programok

Társadalmi hatás versus üzleti haszon

5

Miért választottuk eszközül a mikrohitelezést?

Premisszák:

Rendszerváltás előtt magas foglalkoztatás a cigányság körében is

Alacsony képzettség, alacsony foglalkoztatottság

Előítéletek, társadalmi kirekesztés és térbeli kirekesztés

Nincsenek munkahelyteremtő beruházások a hátrányos helyzetű területeken és az alacsonyan képzettek számára.

Az állami munkahelyteremtő kísérletek kudarca

A mikrovállalkozások alacsony aránya az egész gazdaságban, a hátrányos helyzetű térségekben különösen.

Következtetés:

Ebben a helyzetben a mikro- és kisvállalkozások létrehozása előremutató lépés lehet (a térség minden nemzeti roma stratégiája tartalmazza, de alig történik valami).

6

A szociális mikrohitel modell fő jellegzetességei

A "normál" mikrohiteltől való legfontosabb eltérések: Célcsoport: nyomorban élő, munkanélküli, vagy az informális

gazdaságban dolgozó, vállalkozói képességekkel rendelkezők. Jóléti híd szükségessége (VVT) Fedezet nélküli hitel, viszonylag kis összeg Üzleti értelemben nem lehet önfenntartó. (1 éves túlélési ráta 60 %

körül, hitelezési veszteség: 30-40%). A terepmunkások folyamatos jelenléte, szociális munkások és

hitelügynökök egy személyben. Pénzügyi és szociális elemek integrációja:

– hitel, megtakarítás, egyéb banki szolgáltatások, korábbi adósságok kezelése, ingyenes könyvelés, adótanácsadás

– személyes mentorálás (diszkrimináció ellensúlyozása)

– kommunikációs, pénzügyi, üzleti és szakmai képzés.

Nemcsak pénz-, hanem társadalmi tőkét is nyújt a program.7

A háztartások megoszlása, egy főre jutó és ekvivalens nettó jövedelme a munkanélküliek*

száma szerint, N=440

Munkanélküliek száma a

háztartásban

Részarány a háztartások

százalékában

Egy főre jutó jövedelem

Ekvivalens jövedelem

0 18 35000 47800

1 43 31100 42900

2 29 26700 36400

3+ 11 25400 35000

Összesen 100 29920 41100

8

* Közfoglalkoztatottakat és informálisan foglalkoztatottakat nem tekintettük munkanélkülinek.

A megkérdezettek etnikai összetétele, az összes százalékában, N=438

Másodlagos nemzetiség

Elsődleges nemzetiség

Nincs más MagyarCigány/

romaEgyéb Összesen

Magyar 18,7 0,0 32,0 0,9 51,6

Cigány/roma 11,6 36,1 0,0 0,2 47,9

Egyéb 0,0 0,2 0,0 0,2 0,5

Összesen 30,4 36,3 32,0 1,4 100,0

9

A jövedelmek forrás szerinti megoszlása

ForrásRészesedés az

össz-jövedelemből, %

Munkajövedelem (beleértve közfoglalkoztatás, ápolási díj) 42

ebből rendszeres 22

Gyerekekhez kapcsolódó juttatások 27

Munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások 14

Nyugdíjak 8

ebből rokkantnyugdíj 4

Betegséggel, rokkantsággal kapcsolatos juttatások 4

Egyéb 2

Összesen 100

Az aktív korú (15-64 év) potenciális ügyfelek aktivitás szerinti megoszlása,%, N=436

Hivatalosan foglalkoztatott 8

Informálisan foglalkoztatott 1

Munkanélküli 71

Közfoglalkoztatott 5

Rokkantnyugdíjas, egyéb rokkantsági ellátott 4

Gyesen, gyeden, gyeten van 7

Háztartásbeli 2

Tanuló 2

Egyéb (főleg nem tanuló, nem dolgozó 15-18 évesek) 2

Összesen 100

Hitel-visszafizetés

a 2012. március előtt hitelt kapottakra

Hátralék/fizetési kötelezettség, %

FőMűködő

vállalkozásJelenleg

Hitelfelvétel utáni 120.

napon

Hitelfelvétel utáni 180.

napon

1. ütem 41 13 62 28 33

2. ütem 46 31 44 12 20

Összesen 87 44 54 20 27

12

3. ütemben várhatóan mindenki vissza fogja fizetni!

Becsült túlélési ráta: 60-70%

Miért fizetik vissza a hitelt?

Bizalom szerepe Hosszú távú gondolkodás Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség

csökkenti a szubjektív jóllétet Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség

13

Becsült költségek folyamatos működés esetén

o 300 ügyfélo 20 terepmunkás, 5 dolgozó a központbano folyamatos képzés, jogi tanácsadás, külső kommunikációo könyvelés az ügyfelekneko közlekedés, telefon, internet, stb.

Bruttó működési költségek: 58 000 Ft / ügyfél / hó Adók, járulékok nélküli működési ktsg: 37 300 Ft / ügyfél / hó

o becsült hitelezési veszteség 30%, átlagos hitel 500 000 Ft Folyamatos üzemelés teljes nettó költsége: 49 000 Ft / ügyfél / hó

Lényegében megegyezik a közfoglalkoztatás költségével

14

Legfontosabb tanulságok

Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen cigányoknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz.

Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására.

A közfoglalkoztatásnál sokkal hatékonyabb.

A jelenleg elérhető képzéseknél sokkal hatékonyabb.

A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére.

A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe.

15

A csoportos modellel kapcsolatos tanulságok

Az eredeti csoportos modell csak nagyon erős közösségek esetében működik.

Erős helyi közösség nélkül a szekvenciális hitelezés diszfunkcionálissá válhat.

A csoportos hitelezésnek azonban szakaszos hitelnyújtás nélkül is nagy előnyei vannak az egyéni hitelezéssel szemben:• A csoport biztonságot ad és védelmet nyújt

• Segíti a tapasztalatcserét

• Megkönnyíti, hatékonyabbá teszi a terepmunkások tevékenységét

• Segíti a kapcsolatépítés gyakorlását

• Együttműködési lehetőségeket teremt

16

Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére

• A szociális mikrohitelezést be kéne venni az Operatív Programokba• Kiszámítható szabályozási környezet. • Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi

munkanélküliek számára.• Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek,

hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!)

• A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal.

• A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Pl. úgynevezett nullás igazolás)

17

Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére, folytatás

• A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat.

• A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR).

• Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését.

• A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani.

18

Szakpolitikai ajánlások az EU részére

• Szükség van speciális, inkluzív szociális mikrohitelezési programok indítására:– A létező Progress Microfinance Facility a következőket nyújtja:

• garancia, kockázatmegosztás a hitelezési veszteség esetére (de: magasabb megtérülésre van tervezve),

• hitelezési alap.

– Az ESZA-ból lehetőség van kiegészítő pályázásra, de nehéz az összehangolás.

• Komplex, sokrétű programokra van szükség, melyek szociális és üzleti elemeket is tartalmaznak:– Folyamatos, személyes mentorálás.– A munkaerőpiaci diszkrimináció ellensúlyozása.– Közösségfejlesztési és kapcsolatépítő tréningek. – Pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási és szakmai képzések. – Üzleti hálózatépítés.

19

Szakpolitikai ajánlások az EU részére, folytatás

• Az üzemszerű bevezetés előtt minden országban elengedhetetlen kísérleti programok végrehajtása, melyek kereteit és finanszírozását az EU-nak kell biztosítania.

• Az európai szabályozást módosítása annak érdekében, hogy őstermelőknek a szociális mikrohitelezés keretében való támogatása ne ütközzön a mezőgazdasági támogatások tilalmába.

• Folyamatba épített, külső intézmény által támogatott monitorozásra és hatásvizsgálatra van szükség mind a kísérleti programok, mind az üzemszerű működés esetében.

19