resch gábor: bűn-e gazdagnak lenni?

Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Resch Gábor

Bűn-e gazdagnak

lenni?

A XXI. század pénzügyeiről Biblia tükrében.

Kézirat. 2010.

2 Resch Gábor +36 30 7373508 [email protected]

mailto:[email protected]


A könyv kereskedelmi forgalomba nem hozható!

eBook formájában letölthető a http://maisafar.hu weboldalról.

A nyomtatott kiadványhoz két úton is hozzájuthat:

1. keresse a templomokban, kérje lelkészétől, lelki vezetőjétől.

2. vegyen részt a „Mai Sáfár” műhelygyakorlaton és egy személyre szóló dedikált példányhoz juthat hozzá. Jelentkezés: http://maisafar.huhttp://www.maisafar.hu

Resch Gábor +36 30 7373508 [email protected] 3


http://www.maisafar.hu/

http://maisafar.hu/

http://maisafar.hu/


A pénz

Vehetsz rajta házat, de otthont nem. Vehetsz rajta ágyat, de alvást nem. Vehetsz rajta órát, de időt nem. Vehetsz rajta könyvet, de tudást nem. Vehetsz rajta állást, de tiszteletet nem. Vehetsz rajta gyógyszert, de egészséget nem.




Tartalom:

Bevezető

1. Lehet-e pénz nélkül élni? a. Mi is a pénz? b. Jézus is pénzzel fizetett. c. Ki is a gazdag? d. A szükség is lehet bálványe. Isten és az anyagiakf. A hamis mammon

2. A Hit és a pénzVallásfilozófia-történeti kitekintés a pénzzel és a vagyonnal kapcsolatban. a. Az ó- és az újszövetség ellentéteb. Lutheri reformáció hatásac. Kvékerek - Istennel a kapitalizmusband. Globalizáció e. Az egyén és a feladata a jövőben

3. Ne aggodalmaskodja holnap felől a. Ne aggódj a miatt, ami nem látható

előre!b. A látható események




c. Segíts magadon, az Isten is megsegít!

4. Salamon a gazdag bölcs intelmei.a. Első alapelv: Állj több lábon!b. Második alapelv: Csak etikus befektetést

válassz!c. Harmadik alapelv: Fogadd meg a jó

tanácsokat!

5. Néhány ötlet az okos gazdálkodáshoz.a. Először készíts költségvetést! b. Határozd el, hogy követed a

költségvetést és a kiadásaidat! c. Adakozz az Úrnak!d. Időben fizesd ki a számláidat! e. Szabadulj meg az adósságaidtól!f. Tervezz szükséghelyzet esetére is! g. Szórakozz egy kicsit! h. Ha van családod, vond be őket is!




6. Jó-e keresztyéneknek spekulációval vagy szerencsejátékokkal foglalkozni?

7. Mi változott meg a válságban? a. Válság az indulás pillanatab. A nehéz időknek nincs vége

8. A régimódi bölcsesség üzenete.

Miért írtam meg ezt a könyvet!

Kezdetben úgy 20 éve édesanyámat kísértem el a templomba. Érdekes gondolatokat hallottam, kíváncsi lettem ki az a Jézus, aki 2000 éve lázban tartja az embereket. Egy alkalommal, a 90-es évek közepén Decmann tisztelendő úr adott a kezembe egy német nyelvű kiadványt. A fiatalokról, és a modern életről szólt. A könyv fontos kérdése, a magántulajdon és profit alapú kapitalista társadalmi rend, és az abban élő keresztények viszonya. Ugyanebben az időben a sárbogárdi nagykórussal Kötztingben jártunk. Összebarátkoztam Josef-el, egy fiatal katolikus hitoktatóval. Gyönyörű ház, a garázsban az akkori álmaim netovábbjának tűnő




csodás autó. Beszélgettünk vallásról és a mindennapi életről, pénzről is. Megdöbbentett, ahogy közgazda diplomám ellenére, a fiatal hitoktató mennyivel nagyobb gyakorlati tudással rendelkezik a pénzpiaccal, részvényekkel, üzleti megoldásokkal kapcsolatban.

Közép-Kelet Európában 20 éve úgy döntött a társadalom, hogy sikertelennek minősít egy társadalmi kísérletet, és a kapitalizmust, a piacgazdaságot választja. Ez a gazdasági politikai környezet, melynek alapelve a magántulajdon tisztelete, és a profit megszerzése felkészületlenül fogadta az egyes embert. Ma, amikor azt tapasztalom, hogy az átlagember nincs tisztában a kapitalizmus alapkérdéseivel, sokkal inkább úgy tűnik, hogy nem valamit választott, inkább nemet mondott ez az ország valamire, ami nem tetszett neki. A hirtelen jött szabadság, az ezredforduló magyar fellendülésével párosult. Az ingatlan árrobbanás könnyen felvehető hitelkínálatot teremtett. Az állami támogatás a lakás - mint vagyon – megszerzéséhez társult. Hirtelen, pár év alatt a világ legkorszerűbb pénzügyi megoldásai váltak elérhetővé abban az országban, amelynek lakosságát saját pénzügyminisztere pénzügyi analfabétának nevezte. (Kóka János 2008-ban




nyilvánosan is kimondta azt, amit a szakma már régóta állított.) Ez a tudatlanság a reklámzajtól elvakítva hibás lépésekhez, sok esetben helytelen életvitelhez vezetett. A társadalom azt látja, hogy számos alkalommal tisztességtelen módon jöttek létre vagyonok. Jól látható, hogy bizony számos család jólétének része az eltitkolt adó, vagy más jogsértő magatartás. Általános, nem csak a keresztények közötti megítélés tekinti a gazdagságot a bűnnek, vagy magát a gazdagság létét, vagy annak létrejöttének körülményeit tekintve bűnösnek. Ha csak egy ember is van, aki a tisztes jóléte megteremtéséhez nem vett igénybe etikátlan, és törvénytelen eszközöket, ha csak egy ember is van, aki tulajdonával helyesen sáfárkodik akkor az általánosító megközelítés hiba. Komolyan foglalkoztat a kérdés, hogy vajon van-e objektív meghatározása annak, kit tekint a Biblia gazdagnak? Mitől lesz valaki gazdag? Vajon a szegénység maga is nem a hamis mammon bűvölete? Vajon a tevének tényleg könnyebb átjutnia a tű fokán? Vajon melyik életvitel Isten szerint való, az, aki minden bevételét feléli, sőt még hitelből szerez javakat, és kiszolgáltatottá teszi a jövőjét, vagy az, aki megszerezhetné a javakat, de nem vásárolja meg azokat, bevételéhez mérten szerényen él, és tartalékot képez, hogy ne szoruljon később mások könyörületességére.




Vajon miért büntette meg a gazda az a szolgát, aki nem fektette be a neki adott tálentumokat?Vajon milyen feladatot ad Isten a gazdasági pénzügyi tudás mellé? A már bajbajutottakon kell csak segíteni, vagy fontosabb talán megelőzni a pénzügyi ellehetetlenülést? Létezik-e Istennek tetsző befektetés? Vajon Isten melyik orvost szereti? Azt a steril tűt ad a drogosnak, - mondván úgy is belövi magát –, vagy azt, aki ostorozza drogost, hogy hagyjon már fel a dohányzással, az alkohollal, a kábítószerrel? Ahogy a kábítószer élvezőt csak a pillanatnyi jóléte érdekli, önmagát pusztítja, és nem gondol a jövővel, úgy a mának élőt, a tartalékot nem képező embert is csak a pillanatnyi jóléte érdekli, s nem gondol a jövővel.

Komolyan foglalkoztat a kérdés, hogy vajon Isten akkor is gondoskodik majd rólunk, ha nem gondolunk a jövőre? Ha az állam nem ad elég nyugdíjat, ha a szociális háló kilyukad?Komolyan foglalkoztat a kérdés, vajon a modern pénzügyek, és a Biblia szemben állnak-e egymással? Lassan túl leszünk a rendszerváltás utáni magyar történelem első gazdasági válságán. Az elmúlt két év eseményei megmutatták, hogyha a magyarok a Biblia tanításai mentén intézték volna a pénzügyeiket, sok kilakoltatás, depresszió, anyagi




ellehetetlenülés elkerülhető lett volna. Sokévi tanulmányozás és viták után láttam meg azt, hogy a modern pénzügyek nem mondanak ellent a Biblia tanításának. Sőt!A tisztes jóléthez, a méltóság teljes öregkorhoz a Biblia törvényein keresztül biztonsággal el lehet jutni. A Biblia szerint élők számára is adottak a megfelelő pénzügyi megoldások, hogy ne szenvedjenek hátrányt a társadalom többi tagjával szemben.




Bevezető:

A közgazdaságtudomány és a természettudományok előtt az emberek pénzzel kapcsolatos viszonyára a legerősebb hatást a vallások gyakorolták. A vallások pénzzel kapcsolatos, a mindennapi életre vonatkozó tanításai mellett a korabeli filozófiai és erkölcsi tanok játszották a főszerepet. Míg azonban a vallások alapításának idején számos vallási előírás pragmatikus célokat szolgált, az egyén és a közösség életének szervezett működését biztosította, mára ezek absztrakt vallási ceremóniákká, hiedelmekké váltak. Ahogy száraz, meleg, sivatagi területek társadalmainak tisztasági, élelmiszer-higiéniai és egészségügyi minimumát biztosította a körülmetélés, illetve a disznóhús és az elhullott állatok fogyasztásának tilalma, vagy a gyakran a mezőgazdasági munkát nélkülöző




időszakokra eső nagy vallási ünnepek túlzott lakomáit előzte meg, vagy követte a böjtök gyakorlata, amelynek végtelenül pragmatikus, egészségügyi okai voltak.

A pénzzel kapcsolatos hiedelmek is változtak. 2000 év alatt a társadalom és a tudomány nagyon sokat fejlődött. Ma egy templom építésénél felhasználjuk a legkorszerűbb 2000 éve még nem ismert építőanyagokat. A hívek korszerű autókat használtak a szamaragolás helyett. Egyre okosodó maroktelefonjaink egyszerre 26 nyelven tartalmazzák a szentírás teljes szövegét. A pénztudomány is sokat fejlődött. A pénz ismerete, kezelése, tudománnyá, önálló szakmák sokaságává nőtt. S amíg a csillagászat, vagy az orvostudomány új szakkifejezéseket alkot önmagának, addig a pénztudomány azokkal a kifejezésekkel dolgozik, amit a




mindennapi életben használunk, amit mindenki ért, vagy félreért. Nem véletlen, hogy a vallások a tanításokon és az általuk formált erkölcsi konszenzuson keresztül ugyanilyen módon hatnak a gazdasági-üzleti tevékenységre, a pénzzel és a vagyonnal kapcsolatos felfogásokra. A vallások általában önmérsékletet, aszkézist, a pénz, a gazdagodásra irányuló vágy korlátozását írják elő. A gazdasági ügyletekben a partner érdekeinek a tiszteletben tartását, ahogy manapság jobb szó híján nevezzük, a tisztességes hasznot, vagyis a másik helyzetével való visszaélés elvetését hirdették. Az aranyszabály, vagyis hogy ne tegyünk olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek meg, visszatérő gondolata a Bibliának.




1. Lehet-e pénz nélkül élni?

Mi is a pénz tulajdonképpen, közgazdaságtani szempontból? A javak újraelosztásának eszköze. Annyira specializálódott a társadalmunk, hogy a cserekereskedelem módszerével nem tudnánk hozzájutni a számunkra szükséges dolgokhoz. Józsi bácsit, a kertészt, a pesti metróvezető még elvinné egy zsák krumpliért egyik megállóból a másikra, de ha a földműves nem megy le a föld alá, mit fog enni a metróvezető? Mire a csere-csere majd csere-csere lánc útján eljut hozzá a földműves krumplija, addigra vagy éhenhal, vagy a krumpli romlik meg. A tudós nem tudja a gondolatait vagy az egyenleteit elcserélni a cipésszel cipőre, a pékkel pedig kenyérre, bár a tudós munkájára egyaránt szükségünk van,




ezért neki is részesülnie kell az elosztott javakból.

A pénz mikroszinten – az egyes ember életében – azért tűnik értéknek, mert az összes létező pénzmennyiségnek minél nagyobb hányadát birtokolja valaki, annál többet tud megszerezni mindabból, ami a földön létezik.

Régen az emberek a földből éltek. A föld megadott szinte mindent, ami az élethez kellett. A Biblia keletkezésének idején egy földműves adott esetben eltölthetett egy vagy két évet úgy az életéből, hogy pénz nem volt a birtokában. Még a tizedet – az adót – sem pénzben kellett megfizetnie. Ez ma már nehezen elképzelhető. Ma már pénzből élünk, mindent pénzért kapunk meg; az adóhivatalnak sem küldhetünk be két zsák krumplit. Minél komplexebb a




gazdaság működése, annál nagyobb a szerepe a pénznek.

Mi változott 2000 év alatt? Még mindig a földből élünk! Amit elfogyasztunk, még mindig a föld javaiból előállított termék. Az egyetlen különbség, hogy minden javak ősforrása, a föld, már nem a mi birtokunkban van. Messzire került tőlünk.

A pénzalapú gazdaságban a pénz mozgásának iránya ellentétes a javak mozgásának irányával. A pénz ellenérték, tehát nem érték, hanem anti-érték. Az érték-ellenérték egyensúlyban van egymással. Ha az egyensúly felborul, akkor alakul ki az infláció (vagy defláció).Általános tévedés, hogy a pénz akkor értékes, ha aranyfedezet van mögötte! Ez a tévhit onnan ered, hogy a pénz, valamikor aranyból volt, a bankjegy,




arany-multiplikátum volt hosszú ideig. Az arany nem jószág, birtoklását nem ezért vágyták régen az emberek, hanem pont azért, amiért ma a pénz után áhítoznak: mert ellenértéke volt a javaknak! Valójában a pénz fedezetét nem az arany adja, mivel az arany és a pénz ugyanaz, csak más formában. A pénz fedezete mindig is az az áru (szolgáltatás) volt, amit meglehetett érte vásárolni.

Ha így nézzük a dolgokat, a Magyarországon állandóan a köztudatban tartott „pénzhiány”, „forráshiány”, „költségvetési hiány”, sőt maga az „államadósság”, illetve az „EU-pénzek” meg az „IMF-mentőcsomag” fogalma is teljesen értelmetlen. Ezek mindegyike azt mutatja, hogy javakból van hiány. Akinek pénzhiánya van az valójában többet használt fel, költött el, osztott ki, mint amennyije egyáltalán volt




neki. Az pedig teljesen mindegy, hogy pénzhiányban egy ember, egy család, egy közösség, vagy az egész világ van.

Ha egy embernek pénzhiánya van, ő többet költ, vagy szeretne költeni, mint amiért megdolgozott. Isten a munkát állítja elénk szükséges pénzforrásként (Ef 4,28 · 2Thessz 3,12 · Péld 31.31) Az az ember (család), akinek nehéz hitele van, ő többet költött el, mint amekkora értéket előállított, más fizette ki helyette az ő költését, és a pénzt, annak a használati díjával vissza kell adnia.

Ha egy közösségnek pénzhiánya van, az a közösség többet költ, - többet szeretne költeni – mint amennyi a rendelkezésére áll. Ha egy országnak pénzhiánya van – államadósság, költségvetési hiány – akkor az a társadalom többet fogyaszt el,




vagy többet szeretne elfogyasztani, mint amit megtermel. Aki a pénz hiánya miatt panaszkodik, gondoljon arra, hogy a pénz ellenérték, vele szemben valamilyen értéket kell teremteni, és előbb meg kell teremteni, elő kell állítani, és utána, csakis utána lehet ellenértékről, pénzről beszélni.

A pénz csak mikroszinten (az egyén, a kis közösség szintjén) tűnik értéknek, makroszinten (összgazdasági szinten) egyáltalán nem probléma, és nem gátja a gazdaság fejlődésének.

Hogy a pénz makroökonómiai szinten mennyire nem valós érték, nagyon jól mutatja, hogy most 2010-ben az emberek tulajdonaként, vagyonaként nyilvántartott pénzvagyon túlnyomó részben csupán egy elektronikus jel formájában létezik.




Makroszinten, vagyis a világ összes vagyonát tekintve a pénz már nem érték. Akármennyi bankjegyet is nyomnak, attól a világ összes jószága nem fog változni. A pénz papír (fém). A papírpénz szükséges a pénzforgalomhoz, ahogy a papír szükséges Isten igéje, a Biblia terjesztéséhez. A Bibliában sem a papír az érték, hanem az IGE, ami a papír segítségével eljut hozzánk. Mégis a papírt óvjuk, a papírra vigyázunk.




Jézus is pénzzel fizetett!

Így van! Pénz nélkül - minden bizonnyal - képtelenség lenne élnünk. Jézus is pénzzel fizetett. Tanításaiban viszont figyelmeztetett annak veszélyeire is. Nem a pénz a probléma, hanem az, amikor a pénz, a vagyon minden mást kiszorít az életünkből. A Biblia szerint az a kérdés tehát, mi van szívedben? Jézus, vagy a pénz szeretete?

A gazda (az Emberfia) elutazik és három szolgának különböző összegeket ad át. Az összegeket leíró görög kifejezés a "talanton". Ez a példabeszéd a forrása a több európai nyelvben ismert "talent" kifejezésnek, amely a szorgalmas gyakorlással tökéletesíthető természetes képességet jelöli. A példabeszédben ugyan három szolga van, ezek két csoportot képeznek: ketten befektetik és megkétszerezik az összeget, egy pedig




elássa a pénzt. A gazda sokáig távol van, hirtelen visszatér és számadást tart. Jutalmat ad a két szolgának, akik megkétszerezték a nekik adott összeget és büntetést annak, aki semmit nem csinált. (Máté 25,14-30)

A pénzt be kell fektetni, ha önmagában áll megromlik. A példázat nagyon szépen mutatja azt, hogy az ember, amíg dolgozni képes a jövedelmét nem költheti el, hanem egy részét meg kell takarítania. A megtakarítását befekteti, hogy megnövelje, jövedelemhez jusson. Amikor már a munkából nem képes elegendő jövedelemhez jutni, akkor a megtakarítása haszna lesz az ő megélhetési forrása.



http://mek.niif.hu/00100/00188/html/matesz.htm#25,14-30


Ki is a gazdag?

A gazdagság és Istenhit nem mond ellen egymásnak, sőt. A társadalom nem tagolódik csak szegényekre és csak gazdagokra. Jézus korában a mai „átlagember” a vagyonosok, de mindenképpen a gazdagok közé kerülne. Az a vagyon, az az életszínvonal, amivel a mai átlagember rendelkezik, Jézus korában gazdagságnak minősült volna. Ebből kiindulva arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a ma embere – legalábbis a világ fejlettebb felén – Jézus születése korának mércéjével mérve mind gazdag. Gazdag, mert a 2000 évvel ezelőttihez képest sokkal többet birtokol.

A gazdag definícióját sokan próbálták már megfogalmazni. Valahol mindegyik sántított. Az egyik megközelítés a




vagyon mennyisége. Ha sorba állítanánk az embereket vagyonuk szerint, a mélyszegénységben élők és a milliárdosok között egy széles skálán helyezkednek el az emberek. Hol kezdőnek a gazdagok, melyik ponttól?A Biblia keletkezésekor az átlagember (a legnagyobb létszámú népcsoport) a vagyontalan szabadságában vagyon-szerzésében korlátozott volt, akinek igen kevés esélye volt arra, hogy gazdaggá váljon. Aki szegénynek született, többnyire szegényként is halt meg. Persze felkarolt tehetségek akkor is voltak. Ha tehetséges, jó eszű volt, talán egy rabbi, vagy gazdag ember kiemelte. A vagyoni osztályok közötti átjárás lehetősége ma egy nagyságrenddel nagyobb. A XXI. század átlagembere alapvetően szabad, saját maga, a családja, a környezete dönti el, hogy tehetőssé válik-e vagy sem. A




szocializációs minta és nem a hatalmi rendszer határozza meg.

Ki az, aki eldönti, hogy hol van a határ gazdag és szegény között? Ki minősül már gazdagnak? Akinek van egy saját háza, autója, számítógépe az már gazdag? Vagy egy nyaraló is kell hozzá?

Az a gazdag, akinek a vagyona többet ér, mint a másiké? Egy fővárosi belvárosi lakásban tengődő nyugdíjas gazdag, mert tízen-milliókat ér a lakása, a kisfaluban élő a szegény, mert az övé csak harmadát éri? És lehet ugyanakkor a két lakás alapterülete, és ugyanannyi a két idős nyugdíja is?

Egy harmadik megközelítés szerint az a gazdag, akinek nem okoz anyagi gondot az élete költségeit megfizetni. Ebben is van valami. Azt az alapigazságot tartalmazza, miszerint a gazdagság




forrása az, hogy költs kevesebbet a bevételednél!

Igen, ezt tessék megjegyezni! A gazdagság forrása az, hogy költs kevesebbet a bevételednél!

Vajon szegény-e az a 30-as éveiben járó házaspár, akinek a csodás háza hitelből épült, a nagy autójuk is a banké még, s még az orjás képernyős plazma tv-t is majd csak jövőre fizetik ki, a hó vége pedig már 20-án megérkezik, miközben többszázezer forint a fizetésük?

És vajon gazdag-e az az 50-es házaspár, akik két gyermeket indítottak útnak az életbe, hosszú éveken át szerényen éltek. A szerény, de takaros házuk, a kiskocsi ki van fizetve, van egy kis földjük, amit kiadnak, ez a föld az aranytartalék, rendelkeznek egy kis banki megtakarítással középtávra, nyugdíjcélú




megoldással hosszabb távra. Szerényen kiegyensúlyozott életük eredményeként, a hó végén még marad pénz a folyószámlán. Ők vajon gazdagok, mert több pénzük van, mint amennyiből élnek, vagy szegények, mert csak a minimálbér körül keresnek?

Számos értelmezés több jövedelem-, vagyon kategóriát állít fel, mint pl. középosztály, stb., de ha közelebbről megnézzük, a kategóriák határain ugyanezekkel a bizonytalan korlátokkal találkozunk, azon túl a Biblia csak gazdagot és szegényt említ, középosztály már újabb fogalmi kategória.

Egy izgalmas megközelítése a ki a gazdag kérdésnek így hangzik: "Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem az, aki többre vágyik."




A gazdagság fogalmának megha-tározására nincs objektív kinyilat-koztatás. A Biblia sem mondja meg melyik az a pont, ahonnan gazdagnak nevezünk valakit. Az előző idézet is bölcsen mutatja, hogy nem a pénz, és a birtokolt anyagi javak mennyisége alapján ítél meg minket Isten, hanem aszerint, hogy az anyagi jólétet, és gyarapodást megelőzi-e a szeretet, ami a kereszténység alapja.

A XXI. Század Istenkövető hívei nem élhetnek vagyontalanul, nem élhetnek pénz nélkül, és nem élhetnek tartalékok nélkül. Csodálatos hitvallás, amikor valaki pénzzé teszi a vagyonát, és felosztja a szegények között. De ha mindenki ezt teszi, holnap kinek lesz pénze segíteni másokon? Ha ez történne tömegesen, akkor összeomlana a gazdaság. Persze a Biblia nem gazdasági rendszerekre épül, ha nem üldözték volna




az egyházat, a kommunizmus – igaz csak vagyoni kérdésekben – közelebb áll a Biblia tanításához. A Biblia szelleme nem engedi meg, hogy a keresztények, láthatóan szegényebbek legyenek a társadalom többi tagjainál. A Biblia szellemisége arra utal, hogy Istent tedd az első helyre, és nem azt, hogy ne legyen több bevételed, azt mondja, segíts felebarátodat, de nem mondja, hogy ne legyen tartalékod, és ne legyen tulajdonod.

Támogasd a rászorulókat!

De adni csak abból tudsz, ami a tiéd! Etikus jövedelmed munkából születik. A gazdagság forrása az, amikor kevesebbet költesz, mint a bevételed. A jólét forrása az, hogy nem költöd el minden bevétele azonnal, mert lesz, amit majd később kell kifizetned. A Biblia arra tanít, hogy ha neked több van, mint a másiknak, akkor




segítsd azt, aki rászorul, aki kötelességét megtette, és szűkölködik.

Itt mind a két feltételt vizsgálni kell. Aki szűkölködik, segítséget igényel, ez nem csak a kereszténység, de minden vallás, és erkölcsi rend alapeleme. Ám hogy ki szűkölködik, ennek a megítélése már eltérő, és objektíven éppen annyira nem megfogalmazható, mint a gazdag ember fogalma.

Ahhoz hogy segíts embertársadnak, egy másik feltételnek is eleget kell tennie, miszerint a megsegélyezett „tegye meg a kötelességét”. Azoknak az embereknek adni, akik nem teljesítik a kötelezettségüket félreértelmezése a szentírásnak. A kontroll nélküli adakozás általános érvényesítése nagyon hasonlít egy XX. századi sikertelen társadalmi kísérletre, ahol Isten, Jézus csak megtűrt lelkek voltak. Isten nem várja el, hogy a




valóságban add oda mindened, de megparancsolja, hogy a szívedben légy készen rá.

Én hiszek a személyes érintettségben, amikor támogatásról, segítségről van szó. Nem találok utalást a Bibliában arra, hogy segíteni kellene a lustákat, a munkakerülőket. Nem látom nyomát annak, hogy aki felelőtlenül elherdálja azt, amit az Úr rábízott, elköltötte, eldorbézolta azt is, amit meg sem keresett, azt a tisztességben, szerényen élő társainak támogatni kellene. Sok esetben munka, erőfeszítés, fáradtság nélkül jutnak javakhoz emberek. A munka, a kötelesség teljesítése, felelősségvállalása helyett segélyre alapozva él egy ma jelentős populáció.

A Biblia felelősséget állít elénk önmagunk és a közösségünk jóléte felől. Hiszem, hogy felelősségünk az is, hogy




dolgozzunk, hasznos értéket állítsunk elő embertársainknak, felebarátunknak. A pénz ma mindennapi életünk része.

A Biblia a munkát állítja elénk a jövedelem forrásaként (Ef 4,28). A mai társadalmi rendszer belső emberi késztetésként tekint a munkára.

A vagyoni helyzet és az Istenben való hit között összefüggés nem lelhető fel. Egyetlen kutatást nem ismerek, amely arra az eredményre jutott volna, hogy a szegények Istenhívők, és a jólétben élők kerülik a Biblia törvényeit. Sőt, számos történelmi személyiség életrajza mutatja, hogy nagy vagyonnal bíró emberek teljes hittel fordultak Istenhez. István, a magyarok első királya, meglehetősen vagyonos gazdag király volt, mégis a keresztény vallás megalapítója a Kárpát medencében. A naplóját németül író Széchenyi hívő keresztényként, vagyona




és jövedelme jelentős részét adományozta a magyar kultúra, és a magyar tudomány fejlődésére. Hitel című műve mai napig élő igazságokat tartalmaz.

Egy másik összefüggést viszont kutatásaimban, privát és internetes környezetemben tapasztaltam. Akik az elmúlt két évszázad kapitalista gazdaságában meggazdagodtak, azok között egyaránt vannak hívők és nem hívők. E szempontból nincs különbség az emberek között. Ellenben számos példát ismerünk, amikor egy tehetős ember nem követte a Biblia tanításait, és ezért elvesztette a vagyonát, lecsúszott. A Biblia tanítása inkább segített a vagyonuk megőrzésében. Mindennapi munkám során számos keresztény értékrendű jólétben élő család gazdálkodását ismerem. Nem találok közöttük olyant,




aki ne képzett volna tartalékot a sorscsapások ellen. Azok között, akik életüket gyermekkoruktól kezdve folyamatosan Istenhitben, Jézus tanítása szerint élték le, közöttük nem találni azokat, akik a korábbi gazdagságukból ily mértékben lecsúsztak volna.

Ne tévesszük össze őket azokkal, akik tönkrementek, és azt követően csatlakoztak valamely hitközösséghez.

A szükség is lehet bálvány

Egy ember életében a szükséghelyzet is lehet bálvány. Sok szegény embernek több problémája van a pénzzel, mint a jólétben élőnek. Miközben nincs pénzed, sokkal inkább hozzákötöd a lelked a pénzhez, minthogyha lenne. A Te szükséged! Neked meg kell, hogy legyen! Hányszor hallod (gondolod?):




„ha pénzem lenne, ezt és ezt tenném’”, „ha pénzem lenne, boldogabb lennék”. Isten nem írta azt a Bibliában sehol, hogy ha nincs meg mindened, akkor ess kétségbe. Nem írta azt, hogyha nincs meg mindened, akkor ne légy hálás és elégedett. Azt írta, hogy nagy nyereség a kegyesség megelégedettséggel. (fil 4:10). „mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek”. Ez a szabadság. Ha gazdag vagy és nem tanultál meg a körülményeid között elégedettnek lenni, akkor egyre többet akarsz. Ha szegény vagy és nem tanultál meg a körülményeid között elégedettnek lenni, akkor többet akarsz. Itt nem a szegénység vagy a gazdagság a lényeg, hanem a „nem tanultam meg a körülményeim között elégedettnek lenni”.A szomszéd kertje mindig zöldebb. Ha itt vagy ott akarsz lenni, ha ott vagy itt akarsz lenni. Mindig más kell. A lelked




ilyen. Az embernek van egy képessége erre. Ha szükségben vagy és hitelt veszel fel, ha szükségben vagy és panaszkodsz, ha szükségben vagy és megveted azt, akinek van, ott a pénz a Te bálványod! A Biblia szerint minden Istené, ő akarta hogy így legyen. Ha a Biblia szerint akarsz élni, amid van, azért adj hálát Istennek, élj vele harmóniában, és a törvényei szerint.

Észrevetted, hogy soha nem vagy a célban? Hajtasz egy munkáért, egy dologért. Befejezed, örülsz neki. Másnap már új cél van előtted, megint haladsz valami felé, megint nem lehetsz elégedett, mert még nem vagy ott. És sose vagy ott, mindig haladsz valami felé. Amikor a szükséged a bálványod, akkor visszafelé haladsz, távolodsz a szabadságtól. Ha a szükségben olyan hitelt veszel fel, amit nem fogsz tudni




visszafizetni, ne várd el Isten segítségét. Ha a szükség megkeseríti a lelkedet, és másokat hibáztatsz, nem találod meg a békédet. Ha szükségedben panaszkodsz, akkor a pénz a Te bálványod. Ha a tetted ellenértékét nézed, ennyiért, vagy annyiért megéri-e, vagy sem, akkor a pénz a Te bálványod. Tedd a dolgod, cselekedj jót másokkal, dolgozz! Megtapasztalod, hogy munkád gyümölcse beérik. Lehet, hogy máshol, másvalakitől kapod meg azt, amire vágytál, de megkapod.

Ha szükséget szenvedsz, a Biblia azt mondja: „kérjetek és megadatik”. Kérd, de tudd, hogy mit kérsz! Megkapod, ha vállalod mindazt, ami a kötelességed. A sorrend nagyon fontos! Előbb a kötelességed teljesítsd! Előbb adj, szolgálj, és megadatik néked a jutalmad. Add meg másoknak, ami a másiknak jó, és add meg magadnak, ami neked jó, ami




előre visz. Imádkozz, és cselekedj! Ne add fel a szükségben! Tanulj, keress, használd azt, amid van! A munka a jólét forrása, keresd a munkát – ne a munkahelyet – a munkát, s imádsággal megleled! És ne pénz kérj! A pénz nem érték, az ellenérték! Amikor képes vagy elengedni a pénzt, megkapod, minél görcsösebben ragaszkodsz hozzá, annál távolabb kerülsz, a saját személyes szabadságodtól.

Isten és az anyagiak

Sokan azt gondolják, hogy Istent nem érdeklik az anyagiak! Már az is baj, ha ezt egy nem hívő ember gondolja így, de neki mentségére szolgálhat, hogy nem olvasta a Bibliát, vagy nem eléggé figyelmesen. Nagyobb már a baj, ha ezt hívő emberek gondolják így. Őket már nem menti fel az, hogy nem olvasták a




Bibliát. A Biblia tele van olyan igékkel, példákkal, amiben az anyagiakról van szó. Bibliában 500 ige szól a hitről, 500 az imáról és közel kétezer az anyagiakról. Jézus 38 példázata közül 16 szól az anyagiakról.

A Biblia úgy kezdődik, hogy Isten a mennynek és a földnek is a teremtője. Isten az élőlények számára gondoskodik táplálékról. Tehát Isten találmánya a táplálkozás. Ez pedig nem más, mint valós anyagi kérdés. Isten úgy teremtette az embert, hogy test és lélek egysége legyen. Ha valamelyik hiányzik, az már nem ember. Isten úgy teremtette az embert, hogy szüksége van anyagi dolgokra is. Isten a teremtési rendet anyagiakra és szellemiekre is kiterjesztette, pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az Istenhit pusztán szellemi tényező. Butaság lenne azt




állítani, hogy Istent nem érdeklik az anyagi tényezők. Az ő emlékezetére anyagi dolgokat, bort és kenyeret veszünk magunkhoz.

Isten foglalkozik az anyagi dolgokkal, így a pénzügyekkel is. Milyen érdekes, hogy anyagi dolgokon ma már inkább a pénzt (az anyag ellenértékét) értjük, mint a szó eredeti jelentését.

Milyen jól csengene, amikor valaki megkérdezi tőled, hogyan állsz az anyagi dolgokkal, akkor azt válaszolnád rá: „Köszönöm nagyon jól, éppen tegnap vettem úrvacsorát”, vagy azt: „remekül, újra beköttettem a dédimama Bibliáját”.

Az anyagi kérdések közül a pénzről megkülönböztetett módon és gyakorisággal beszél a Biblia.




A hamis mammon

A gazdagság (arámul mámón) lehet jó és lehet rossz. Nem az anyagi lét határozza meg azt, hogy az jó, vagy rossz, hanem az, hogy azt hogyan és miként használjuk. Mondhatjuk-e, hogy a kés rossz vagy jó, amikor a mindennapi kenyerünket szelhetjük fel vele, de fegyverré válthat, és életet onthat ki, ha rossz cél vezérli a tetteid. Ki mondhatja azt, hogy a gazdagság önmagában jó, vagy rossz, ha nem tudod, mire használják fel.

A kés rossz célú felhasználása bűn, ahogy a gazdagság rossz célú felhasználása is Isten elleni bűn. A gazdagság rossz célú felhasználását, nevezi Jézus hamis mammon-nak. Nem a gazdagságot magát. Aki a gazdagságot




önmagában is Isten ellen valónak tartja, hasonlatossá válik ahhoz az emberhez, aki azért nem késsel szeli fel a kenyerét, mert a kést lehet ember ellen rosszra is fordítani.

A mammon helyes felhasználására talán a legjobb példa a munkahelyteremtés. A mai társadalmi rendszer – a kapitalizmus – alapeleme a magántulajdon. A vagyon teszi lehetővé a munkahelyek megteremtését. Ha nincs vagyon, nincsenek munkahelyek.

Hogyan nyilvánul meg a hamis mammon a XXI. Század elején? A gazdagság Isten elé helyezése ez. Mindegy, hogy gazdag vagy-e, vagy azzá szeretnél válni, amikor a pénz, vagy a pénz utáni sóvárgás megelőzi az Igét, a Biblia szerint már baj van.




A gazdagság csábít! Megkísértés, olyan, mint minden más megkísértés az életben. A Gazdagság szépnek mutatja magát. A XXI. század elején olyan világban élünk, ahol a gazdaságot a fogyasztás tartja fenn. A 2007-ben kezdődött pénzügyi-gazdasági válság oka az, hogy az ezredforduló a gazdagságot a boldogság forrásának mutatta meg, reklámok és más manipulativ eszközök a fogyasztásra késztettek, azt sugallják, ha boldog akarsz lenni, fogyassz, vásárolj, és a konzumidióta azt látja, hogy ha egy adott terméket vásárol meg, attól szebb lesz, boldogabb. A baj ott van, amikor nem a gazdagság, a pénz tűnik hamisnak, hanem amikor téged is meghamisít. Olyanná válsz, mint a szerelmes ifjú, akit hiába figyelmeztetnek időben, csak később döbben rá mennyire szemellenzős volt. A hitelek nyakló nélkül való felvétele a pénz szeremére vall.




Ahogy a misszionáriusok nem csak Isten igéjére, de földművelésre, egészség megőrzésre, korszerű gazdálkodásra tanították a nagy földrajzi felfedetések korában a bennszülötteket, úgy a ma értő emberének is példamutatással és tettekkel tanítani kell a konzumidióta társadal-munkat a pénz helyes használatára.

Erről a látásmódról beszél Jézus a hamis mammon-ról (Luk. 16), és mondja Pál: „minden rossznak gyökere a pénz szerelme” (Tim.6,10). És had lovagoljak itt a szavakon, mert fontos! A pénz szeretete és a pénz szerelme nem ugyanaz. Az emberek egymás iránt érzett szeretete és szerelme sem ugyanaz. A szerelem elvakít, a szeretet nemesít. A pénz nemes felhasználását szeretnünk kell, és megvetni azt, amikor már a pénz szerelme elvakít.




Az arámi nyelvben a mámón gazdagságot jelent. De néhány vélemény szerint összefüggésben van az áman szóval, aminek a jelentése megbízható, szilárd. Ebből származik a mi mai Ámen szavunk. Ne értsük félre Jézust. Ő nem vágyott rá, nem istenítette a pénzt és a pénzen keresztül a jólétet, de vegyük észre azt is, hogy nem is vetette meg azt. Amikor azt mondja a mammonra, hogy hamis, akkor ezzel nem veti meg a gazdagságot, hanem a helyes viszony kialakítására törekszik vele szemben. Arra tanít, hogy a gazdagságot nem megvetni kell, nem is dicsőíteni, hanem megismerni, kiismerni. Aki Isteníti a gazdagságot, azzal a gazdagság elbánik. Aki kiismeri a gazdagságot, az a gazdagsággal majd jól bánik. Isten teremtette a gazdagságot is, amit meg kell ismernünk, ki kell ismerni a természetét, mert igenis használhatunk, szolgálhatunk vele.




Sem a Biblia, sem a mai modern pénzügyelmélet nem

sugallja azt,

hogy mindenáron szerezz vagyont, és gazdag légy,

de abban a kérdésben a két látszólag ellentétesnek tűnő

terület egyetért, hogy

mások érdekeit szem előtt tartva biztonságos jövőt

megteremteni a Te felelősséged.




2. A hit és a pénzTörténelmi visszatekintés.

A zsidó-keresztény kultúrkörben a pénzhez és az anyagi javakhoz való hozzáállásnak két élesen elkülöníthető fő típusa figyelhető meg. Kissé leegyszerűsítve: az egyik az anyagi jólétet pozitív, míg a másik inkább negatív jelenségként hajlamos értékelni. A zsidó Biblián (Ószövetség) alapuló ősibb felfogás, amely Jézus korában is meghatározta a választott nép gondolkodásmódját, a gazdagságot Isten áldásaként értelmezte, s ez napjainkig érezteti hatását. A keresztény kultúrkör berkeiben azonban máig a legnagyobb vita dúl a körül, hogy az Újszövetség ezzel összhangban vagy ezzel ellentétesen foglalt-e állást.




Amikor megnézzük a XXI századi zsidó közösségeket Európában és Észak-Amerikában, s egyben megvizsgáljuk a történelmüket, egy ellentétet fedezünk fel. A zsidók történelme (üldöztetése) okán éppen hogy vagyontalannak kellene lenniük, ugyanakkor láthatóan a társadalom tehetősebb rétegeihez tartoznak. Ez a látszólagos antagonizmus feloldódik azonnal, amint a vallásuk pénzhez, vagyonhoz való viszonyát megvizsgáljuk.

A különböző, kisebb-nagyobb mértékű aszkézist és szenvedélymentességet hirdető görög filozófiák (platonizmus, sztoicizmus) beépülése a kereszténységbe mindenesetre már a II-III. századtól abban az irányban hatott, hogy a kialakuló középkori kereszténység inkább a gazdagság megvetésére és a szegénység




felmagasztalására buzdította híveit, ebben a gondolkodási "mátrixban" értelmezve az Újszövetség számos kijelentését, amely valóban kritikával illette az anyagi javak felhasználásának bizonyos módjait, felfogását.

A protestantizmus azonban kezdeteitől fogva felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori tradícióval ellentétben az Újszövetség valójában nem kárhoztatja a gazdagokat és a gazdagságot, sem a pénzt, csupán az ezekhez való helytelen viszonyt. A kialakult – elsősorban katolikus – "szent hagyományt" felülvizsgálva, az Újszövetség szövegének tüzetesebb tanulmányozása által, a protestáns igehirdetők arra a meggyőződésre jutottak, hogy az eredeti kereszténység alapvetően az ószövetségi zsidó szemléletre épült, és a legkevésbé sem elutasító az Isten áldásaként felfogott




anyagi gazdagsággal, valamint a fejlett pénzügyi intelligenciával és magával a pénzzel szemben. Miközben ugyanakkor – az Ószövetséggel teljes összhangban – elítéli, ha valaki számára ez válik mindenekfelett a legfontosabbá, azaz Istenévé.

A Bibliafordítás további anomáliákat vet fel. A nyelvek eltérő struktúrája, és kifejezőkészségük rendszere is jelentősen eltér egymástól. Magyar nyelven is számos Bibliafordítás elérhető, gyakran eltérő szöveggel. A „szeresd–gyűlöld” ellentét a szent könyv szövegében végig megtalálható. A gyakorlott Bibliaolvasó tisztában van vele, hogy sok esetben a „szeresd–gyűlöld” igepár valódi jelentése, hogy „szeresd jobban” és „kedveld kevésbé”. A fontossági sorrend felállítása az igepár használatának a célja, és nem a gazdagság teljes elutasítása.




A középkor elteltével számos keresztény gondolkodó felfedezte, hogy a pénzről való lemondás és a szegénység önkéntes vállalása számtalan baj (betegségek, járványok stb.) forrásává vált. Ha ma a társadalomban mindenki a szegénységet választaná, összeomlana a gazdaság, megszűnne az egészségügy, a közbiztonság, és a teljes szociális ellátórendszer, a gyermektámogatásokkal és a nyugdíjjal együtt.

Luther Márton a Biblia alapos tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a kereszténység elszakadt az eredeti kijelentéstől: a szegénység felmagasztalását leginkább zászlajára tűző szerzetességet, és annak középkori gyakorlatát teljes egészében eretnekségnek nevezte, amely ellenkezik a Szentírás kinyilatkoztatásaival és az emberi szabadsággal. A reformátorok,




élükön Lutherrel és Kálvinnal már nem találták bűnös dolognak, ha a keresztények a pénzzel kapcsolatba kerülnek, és azt úgy forgatják, hogy mellette az Istennel való kapcsolatuk megmarad.

Később a puritánok alapvetően az ő nézeteiket továbbfejlesztve jutottak el egy olyan termékeny keresztény életstílus propagálására, amely Max Weber szerint az egész kapitalizmus szellemi alapjául szolgált. Weber a Protestáns erkölcs és a kapitalizmus szellemisége című, 1930-ban megjelent klasszikus művében nem kevesebbet igyekszik bizonyítani, mint hogy az egész kapitalizmus, mint a mai napig az egyetlen jól működő gazdasági rendszer nem jöhetett volna létre a protestáns prédikátorok Bibliai igazságokat a gazdasági életre kivetítő tanításai nélkül.




A pénz forgatása és szaporítása a keresztény szolgálat egy formája, hiszen csak az tudja támogatni a szegényeket és elesetteket, aki maga is rendelkezik javakkal, és azokat Isten útmutatása szerint használja fel. Egy angolból fordított kiadványban találtam a következő idézetet: „teremts magadnak tisztességes megélhetést, ahhoz hogy segíteni tudj másokon”. Az idézet forrásaként a szerző a példabeszédeket jelöli meg, de az idézett helyen nem találtam egyik nyelven sem e sorokat. De a mondat üt. És szellemisége folytán, akár a példabeszédek két sora, a Biblia része is lehetne.

Richard Baxter protestáns teológus szerint "a teremtett világ dolgaival és gazdagságával való élés nem lehet bűn, hiszen Isten a Teremtő, és Ő kezdetben mindent jónak alkotott". Ezzel a kereszténység egyes irányzatai




visszafordultak az eredeti ószövetségi zsidó gyökerekhez, amelyből Jézus és az apostolok korában kiindult.

Egy másik teológus, Samuel Willard szerint "a gazdagság igenis összeegyeztethető az Istenfélelemmel, hiszen minél többje van egy embernek, annál nagyobb a lehetősége arra, hogy jót tegyen, ha Isten arra felindítja". A hívők feloldása a bűntudat alól a pénzügyek törvényes kezelésére rendkívül ösztönzően hatott a termelékenységre és kreativitásra.

A protestáns teológia számos európai és más kontinensbeli gazdasági vállalkozás felvirágzását eredményezte. A kvéker cégek több mint egy évszázadon át Anglia és a fejlett világ legjelentősebb vállalatai közé emelkedtek. Sikerük titka az volt, hogy visszatérve az újrafelfedezett Bibliai alapokhoz, és




egyszersmind dacolva a kor szellemével, bátran megvalósították azokat az üzleti és magánéletükben egyaránt. Példamutatásukkal jelentősen befolyásolták a kapitalizmus kialakulását, nagymértékben hozzájárultak erkölcsi alapjainak kidolgozásához.

A kvékerek kezdetben egyáltalán nem személyes meggazdagodásuk végett alapítottak cégeket, elsődleges céljuk a vagyonnal való jó sáfárság volt. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy kikerüljék a gyors meggazdagodás spirituális csapdáját. Arra törekedtek, hogy igazságosabbá tegyék a társadalmat: nagy hangsúlyt fektettek alkalmazottaik szociális körülményeinek javítására, oktatásuk biztosítására. Száz évvel a megszabott munkaidő törvénybe iktatása előtt számos kvéker cégnél bevezették a 48 órás munkahetet és a vállalati nyugdíjrendszert. A Cadbury csokoládédinasztia például, messze megelőzte korát: munkásaiknak iskolát, kórházat, fürdőt, pihenőszobákat, orvosi rendelőt biztosítottak. Gondoskodtak a szabadidő értelmes eltöltéséről is: futballpályát, úszómedencét,




squash-, illetve teniszpályát működtettek, és természetesen krikettezni is volt lehetőség. Fontos alapelvük volt, hogy ügyfeleik felé komoly garanciákat vállaltak. A manapság uralkodó "gazdagodj meg mindenáron és minél előbb" kultúra teljesen idegen volt tőlük, idővel mégis a leggazdagabbak közé kerültek. Ők alapították a Lloyd's és a Barclay's bankokat, ők álltak az ipari forradalom acélipari felfedezései mögött.A Clark's cipőket gyártó és forgalmazó kvéker cég igazgatója, Roger Pedder szerint a kvéker üzleti stílus a józanészen alapul: egy cég akkor számíthat joggal lojalitásra és szorgalmas munkára, ha jól bánik az alkalmazottaival. Ha a vállalat nagyvonalú garanciát biztosít a vevőknek, akkor a termékeinek sokkal nagyobb lesz a hitele. A kvékerek mottója a mai napig is elengedhetetlen az üzleti életben: a vállalat jó híre a feddhetetlenségen, a garantált minőségen és a megbízhatóságon (például a számlák pontos fizetésén) alapul. Nem túlzás azt állítani, hogy a hasonló Bibliai hagyományból eredező zsidó vállalkozások pénzügyi viselkedése mellett a kvéker cégek alapozták meg a mai vállalatok etikai, üzletszervezési, gazdálkodási alapjait.




A globalizáció, és a közeljövő

A XX. század közepére a puritán mozgalmak szellemi töltése folyamatosan kiüresedett, és ez a cégek sorsában is megmutatkozott: hamarosan a globalizáció áldozataivá váltak. Manapság egyre ritkább a tisztán kvéker vállalat: a Cadbury 1969-ben egyesült a Schweppes-szel, a Rowntreest 1988-ban bekebelezte a Nestlé, 1999-ben pedig a Reckitt egyesült a Colmannal.

Az egyén, a család és a közösség feladatai a XXI századi globalizált világban.

A XXI század globalizációja nemcsak a határokat nem ismerő gazdasági szervezetek létrejöttét jelenti, de magával




hozza az életünk környezetének megváltozását. A kereszténység kialakulásakor, a Biblia létrejöttekor nem volt vezetékes víz, villanyáram, gáz, kábeltévé internet, telefon. A családok közösségben éltek. Az oktatás – a piacképes tudás megszerzése – még nem jelentett ekkora költséget.

A ma és a holnap keresztényei három nagy elkerülhetetlen kiadással találják szembe magukat, olyanokkal, amelyek 2000 évvel ezelőtt nem jelentkezett ekkora terheket.

1. A saját lakás megteremtése. 2. A gyermekeink jövőjének a

megteremtése. 3. Az időskor, annak az időnek a

költségei, amikor már nem tudunk, vagy nem engednek nekünk jövedelmet szerezni.

Saját lakás




A nagycsalád, a több generáció együttélése eltűnőben van. A fiatalok, mihelyt lehetőségük adódik, önálló lakást akarnak szerezni. A törekvés nem Isten ellen való, de a módja, a túlzott hitelfelvétel annak tekintendő. Az erőn felül vállalt hitel a bankok rabszolgáivá teszi az adóst. A kamatok a jövedelem jelentős részét kiteszik. Frusztrálttá, feszültté, megkeseredetté teszi az embereket. A hitel önmagában nem rossz vagy jó dolog. A hitel önmagában nem Isten ellen való. A hitel lehet hasznos, ha az a család, az egyén és a társadalom javát szolgálja.

Gyermekeink jövője.

A képzés soha nem volt olymértékben elérhető az egyszerű ember számára, mint ma. Az egyszerű ember gyermekei számára kevés lehetőség adódott több




száz, vagy ezer évvel ezelőtt. Mégsem ingyenes az ingyenes oktatás. A piacképes tudás megszerzése pénzbe kerül. Nem mindegy melyik egyetemen, melyik szakképző helyen, melyik mester mellett tanul a gyermek, és szerzi meg a tudását. A piacképes tudás azt jelenti, hogy az iskola elvégzése után képes lesz a gyermek olyan jövedelemre szert tenni, amely biztosítja számára azt a jövedelmet, hogy a saját megélhetését biztosítsa, családot alapítson, önálló lakást szerezzen. Nem tartozik sem a keresztényi, sem a szülői gondoskodás körébe, hogy olyan fiatalokat tartsanak el a szülők, vagy a társadalom, akik nem tanultak, nem akarnak dolgozni. A piacképes tudásnak ára van. Ma 2010-ben egy idegen városban tanuló diák havi átlagos kiadása magasabb, mint a hivatalos minimálbér (több mint 100 család megkérdezésének átlaga). A




diákhitel kényszermegoldás, hosszú időre elvonja a fiatal jövedelmének a megélhetésen felüli részét. A gyermek piacképes tudásának megteremtésére a szülőnek időben gondoskodnia kell. Ha nem szerez a gyermek piacképes tudást, az pénzhiányt, megélhetési problémákat, stresszt okoz, és a szülők „gyermeknevelési” kiadásai megmaradnak. Ha diákhitelből taníttatjuk a gyermeket, az elvágja az önálló életkezdés lehetőségét. A család költségvetéséből a gyermekek taníttatását és a havi kiadásokat egyszerre finanszírozni a legtöbb esetben képtelenség. Aki úgy gondolja, hogy a piacképes tudás megszerzése ingyenes, aki úgy véli, hogy megelégedhet az alapszintű képzéssel, aki még mindig hisz az ingyenes oktatás álomvilágában nagyot fog csalódni.




Az időskor kiadásai

A többgenerációs életminta kialakulásával nemcsak a fiatalok életkezdése nehezedik meg, de az időskori problémák is halmozódnak. A saját életminőségünk kiadásainak fedezetére életük és munkaerejük teljében élő emberek általában képesek. Időskorban a bevételek csökkennek, az időskori elszegényedés a XXI. század legnagyobb problémája lesz. Az állam nem lesz képes megoldani a nyugdíj rendszer kérdését. Ahogy több ezer éven át az idősek addig dolgoztak, ameddig éltek, ahogy több ezer éven át a családok tartották el az időseiket, ahogy több ezer éven át az életük folyamán félretett, felhalmozott tartalék jelentette a középrétegek megélhetését, ha már nem voltak képesek – vagy nem engedték meg nekik – jövedelmet szerezni. Ugyanígy ezt az utat kell járni. De




időskorban nagy valószínűséggel nem fognak veled élni a gyerekeid, időskorban nagy valószínűséggel nem kell már senkinek a munkád, magadra maradsz, vagy öngondoskodsz! Az egyik legjobb példa erre a házak állapota. Amikor a házaspár nyugdíjba megy, többnyire szép takaros a portájuk. A papa halála után, amikor a kiadásokat, a gázt, villanyt, vizet, szennyvizet, telefont, kábeltévét, és az internetet (20 év múlva az internet olyan természetes lesz az idős embereknél, mint a csapvíz, vagy a villany ma) megfizeti, nem marad a ház karbantartására, és mire a nénik 85-90 évesen kihalnak belőle, a házak romosak és értéküket vesztettek.

Isten akaratából egyre tovább élünk. Az átlagos életkor folyamatosan növekszik. 20-30 év múlva már nem lesz ritkaság a 100 év feletti ember. A rendelkezésre álló pénz mennyisége időskori




életminőségünk mellett azt is meghatározza, hogy életünk utolsó éveit milyen egészségi állapotban éljük le.

A 60 év felettiek jövedelme és életkora között nincs szoros összefüggés. Nem mondható el, hogy aki időskorában több pénzzel rendelkezik, az tovább él. Viszont az időskorban rendelkezésre álló pénzösszeg, jelentősen befolyásolja, hogy egészségben vagy betegségben élünk-e? Az Magyarország összes egészségügyi kiadásának több mint a felét a 60 év felettiekre fordítja, mégis várakozási idők, műtéti listák, és támogatás nélküli kezelések keserítik meg idős felebarátaink életét. Az egyre idősödő társadalom, az egészségügyi és a nyugdíjellátó rendszerek válsága az Öngondoskodás felelősségét vetítik előre: Igaz a közmondás: „segíts magadon, az Isten is megsegít!”




3. Ne aggodalmaskodjatok

a holnap felől. Máté 6: 25-34

Jó volna visszamenni a gyermekkorba, a gondtalan ifjúkorba, amikor még szüleink védő szárnya alatt voltunk, amikor még nem a mi vállainkat nyomta a mindennapi kenyér gondja, a mindennapi ruházat kérdése. Amikor még nem gondolkodtunk arról, hogy mit hoz a jövendő, mi lesz gyermekeink, unokáink jövendőjével, mi lesz ezzel a világgal, mi lesz, ha netalán elveszítjük a munkahelyünket, mi lesz, ha esetleg megbetegszünk, ki fog gondot viselni rólunk idős korunkban, mi lesz, ha meghal valaki szeretteink közül, ha özvegyen vagy árván maradunk?




Sajnos az időben nem tudunk visszamenni, nem tudunk elmenekülni, még ha szeretnénk sem az elől, ami van, és ami vár reánk. S hogy mi vár reánk? Nem tudjuk, nem tudhatjuk. És ez így jó. Isten elrejteti szemünk elől a jövendőt, és csak a következő perc fátylát lebbenti fel.

Sokan jósokhoz járnak, kártyavetőktől, szellemidézőktől próbálják megtudakolni jövőjüket, vagy a csillagokból, horoszkópokból kiolvasni. Vagy Nostradamusnak és hasonló jövendöléseknek, babonáknak hisznek. Pedig Isten szigorúan megtiltotta ezt. A mi érdekünkben. A mi védelmünkért. Gondoljunk csak bele, vajon boldogabbak volnánk, ha például, tudnánk halálunk pillanatát, vagy hogy pár év múlva súlyosan megbetegszünk? Vajon hogyan tudnánk élni addig?




Teljesen felőrlődnénk az idegességben, az aggodalomban, állandóan csak erre gondolnánk, nem terveznénk, nem alapítanánk családot, mert úgy éreznénk úgyis hiába. Teljesen összeomlana az életünk a ránk nehezedő tehertől. Az Úr Jézus ennek épp a fordítottját köti a szívünkre: ne aggodalmaskodj a holnap felől. Elég, ha magadra veszed a mának a terhét.

Az Isteni ige az előre nem látható dolgok miatti aggódástól óv bennünket. Az előre látható dolgokról nem aggódni kell, hanem megelőzni kell azokat.

Ha látom, hogy a konyhában felcsapott a tűz, és el fogja emészteni a lakás, akkor nem aggodalmaskodom, hanem cselekszem, eloltom a tüzet. Nem a Bibliát forgatom a lángnyelvek között, és




nem Isten segítségét várom, amikor tudom mi fog bekövetkezni. Ha azt látom, hogy félrecsúszott a tetőn egy cserép, és alattomosan hosszú időn keresztül el fogja áztatni a falat, akkor nem aggodalmaskodom, hanem mestert hívok és megjavíttatom. Amikor azt látom, hogy kopik az autómon a gumi, akkor nem aggodalmaskodom, hanem kicserélem, hogy holnap is biztonsággal autózzam. Az Ima, a kézbe vett Biblia, a legmélyebb hit sem óv meg attól, hogy ne vegyük figyelembe a veszély jeleit, és felelősséggel tegyünk is azért, hogy megóvjuk életünk, a biztonságunk és anyagi javainkat.

Amikor azt látod, hogy időskorodban nem lesz akkora bevételed, hogy meg tudj élni belőle, amikor azt látod, hogy a gyermekeid életkezdését nem fogod tudni a havi fizetésedből kifizetni, akkor ne aggodalmaskodj, hanem tedd félre a




mai bevételed egy részét. Gondoskodj önmagadról, a családodról. Ha tudod, látod, hogy baj lesz, megelőzöd. Nem Isten elleni vétek, ha tartalékot képezel a rossz napokra, ami nagy valószínűséggel be fog következni. A tartalékolás szükségszerű.A fizetésed, a rendszeres bevételed egy részét – 20 %-át – tedd félre. A félretett pénzedet fektesd be!

Vajon a befektetés Istentől való dolog?A befektetésre kapott kamat két célt szolgál. Egyrészt a pénz romlását ellensúlyozza, másrészt a pénz használatát fizetik meg vele. A hozam (kamat) hasonlatos a kovászhoz, melyet kis mennyiségben tesznek hozzá a liszthez, (Mt 13,33) és megkeleszti az egészet. A kovász idővel megkeleszti a tésztát. Nem várhatod el, hogy a tészta pár perc alatt megkeljen, meg kell várni annak az idejét. A pénz




ugyanígy sokasodik meg. A pénz sokasodásának ideje hosszú. Sok év.

Ha ősatyád Mátyás korában 100 Ft-ot eltesz, és úgy befektet, hogy minden évben 5% reálkamatot kapj, neked ma (550 év) 450.935.564.253 Ft-od van. Te vagy a leggazdagabb magyar.

Ha a fiatal elkezd félretenni, az érett ember azt befekteti, az idős a hozamokból (kamatból) megél. Ha későn kezdesz el félretenni, nem lesz ideje a pénznek megkelni. Kovásztalan, ízetlen lesz a kenyered.

Az, ki nem kezd el felkészülni az előre látható kiadásokra, nem számíthat Isten gondviselésére sem. A „Ne aggodalmaskodjál” figyelmeztetés az előre nem látható dolgokról szól. Márpedig az előre jól látható, hogy a saját lakásodat, gyermekeid jövőjét, a




saját és házastársad időskori ellátását valakinek, valamikor valamilyen forrásból meg kell fizetni.

Egy magával ragadó előadótól többször is hallottam a következő példát:

Kedves barátom ez a 10 narancs itt az asztalodon jelképezi a Te jövedelmedet, azt, ami az adózás után még neked megmarad.

- Ezt az egy narancsot itt a szélén elveszem tőled, ezt odaadjuk a szegényeknek. - Ezt a második narancsot megint csak elveszem előled, ezt odaadjuk a gyerekeknek. - Ezt a harmadik narancsot szintén elveszem előled, ezt odaadjuk a betegeknek.

Nagy kerek szemek a másik oldalon, hogy sorra tűnnek el a narancsok? Mit művel ez az ember az én pénzemmel, hova viszi? Kinek adja? A betegeknek fizetem a BT-t, a nyugdíjasoknak a nyugdíjjárulékot!

Na ne ijedj meg, kis barátom, nem veszem el tőled!




Csak nem engedem meg, hogy ezt ma elköltsed! Ide teszek eléd egy kosarat. Az első narancsot ebbe a kosárba visszateszem eléd. Ez a narancs a szegényeké, a tied és a feleségedé lesz, amikor már nem tudsz, vagy nem hagynak dolgozni, és szegény nyugdíjas leszel. Amikor a kiadásaid nőni fognak és a bevételed csökken, amikor már nem lesz értéke a nyugdíjadnak.

A második elvett narancsodat is visszateszem eléd. Ez a narancs a gyerekeké, a Te gyerekeidé, akiket majd taníttatni fogsz, akikért Te felelős vagy. És mikor elkezdik az életüket, nem lesz annyi fizetésed, hogy mindent megadj nekik.

Ez a harmadik narancs is visszakerül eléd a kosárba, a betegek narancsa. Ez a tiéd, amikor majd beteg leszel, mert minél tovább élsz, annál valószínűbb, hogy elér valamelyik kór téged is.

De ezt a három narancsot áttesszük egy másik pénztárcába, amihez ma nem nyúlhatsz hozzá! A tied marad, de egy másik zsebedben lesz, hogy amikor az első kiürül, már nem bírja, akkor ott legyen ez a másik, és a helyére álljon. És ha a jó sorsod úgy hozza, hogy nem lesz rá szükséged, akkor az eddiginél is többet adakozhatsz.




4. Tanulj a pénzzel gazdálkodni a Bibliai

Salamon királytól!

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világon valaha élt legismertebb befektető Salamon király volt. Sába királynője jegyezte meg róla, hogy amihez csak hozzáér, az felvirágzik. Ha pedig ez így van, akkor érdemes egy-két fogást eltanulni tőle, amik majd hozzásegítenek a pénzünk okosabb kezeléséhez. Szerencsére Salamon sokat elárult pénzügyi filozófiájáról, de az élet más területeiről is beszélt.

Az Úr azt mondta Salamonnak, hogy gazdagsággal, dicsőséggel és bölcsességgel fogja megáldani. Évszázadokon keresztül őt tartották a




Földön valaha élt legbölcsebb embernek. (Salamonról a Prédikátor könyvében és a Példabeszédekben olvashatsz.)

1. Állj több lábon!

Salamon azt írta: “[A pénzedet] Oszd el hét- vagy nyolcfelé is, mert nem tudod, milyen csapás érheti a földet!” (Prédikátor könyve 11,2).

Oszd fel vagyonodat (megtakarításodat, befektetendő tőkédet) több részre, és ne kockáztasd az egészet egyszerre. Ugye az előző részben már megértetted hogy a Biblia szerint felelős vagy és megtakarítanod kell. Ha esetleg nem, akkor itt állj meg, és menj vissza egy fejezetet, vagy kettőt. Életkorodra, bevételeid nagyságára, időbeosztásodra vagy személyiségedre való tekintet nélkül mindenképpen alapvető fontosságú, hogy a pénzügyekben több




lábon állj. Ahogy megtakarításaid nőnek, egyre többféle formában fektess be! Ez persze nem biztosítja a sikert, de csökkenti a kockázatot. Használd ki a különféle befektetési formákat: kötvényeket, hazai és külföldi részvényeket, ingatlant! A közös tőkealapok már eleve magukban foglalják a különféle befektetési lehetőségeket és a salamoni elven működnek.

Mit tégy, ha még nincs vagyonod? Salamon tanácsa ugyanez! Oszd fel többfelé azt, amid van. Több alternatívát keress! Ha például, nem tudsz, vagy nem is akarsz vagyont felhalmozni, el fog jönni az az idő, amikor nagy kiadások előtt állsz. A gyermekeid indulnak az életbe, ne bízd magad egyedül az „ingyenes” állami oktatásra! Ne hagyatkozz egyedül a diákhitelre!




Készülj fel rá magad is, vállald a felelősséget a gyermekeid jövőjéért! El fog jönni az az idő, amikor már nem leszel képes, vagy nem engednek dolgozni, megszűnik a fizetésed. Ne hagyatkozz egyedül az állami nyugdíjra! Ismerd meg pontosan mennyi lesz a nyugdíjad, mennyi magán-nyugdíjpénztári, vagy önkéntes pénztári járadékra számíthatsz? Egy valamire való pénzügyi szakember 5 perc alatt kiszámolja neked, nem nagy dolog. Ne ess bele abba a hibába, amibe oly sokan beleestek. A magánnyugdíj és az önkéntes pénztár sokkal kevesebb szolgáltatást és biztonságot ad, mint azt a legtöbben képzelik.

Oszd a pénzed többfelé, tanácsolja a nagy király. Oszd fel a mai pénzedet a rövid, a közép és a hosszú távú kiadásaid fedezetére! Ne légy a mammon rabja, ne költsd el mindet ma! A holnapod




bekövetkezik. Kérdezd meg a körülötted élőket, az életüket már megélt embereket, hogy ha újraélhetnék az életüket, vajon ugyanezeket a pénzügyi döntéseket hozták volna? Megvették volna azonnal azt a házat? Felvették volna a hitelt? Kisebb kocsit vettek volna? Jó lett volna pár évig egy használt autó is? Másként osztották volna fel, másként osztották volna be a pénzüket? Sajnos elvétve találok olyan embert, aki ugyanúgy csinálna mindent, mint ahogy azt a múltban tette.

2. Csak etikus befektetést válassz!

Salamon tanácsa szerint: “Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!” (Prédikátor könyve 12,13).A keresztények számára ez alapvető fontosságú, de igazából mindenkinek




meg kellene fontolnia. Minden lépésnél gondold végig: Vajon kedves-e az Úr előtt, amit tenni szándékozok? Ha nem, tartsd távol magadat tőle, függetlenül attól, hogy mekkora hasznot hozhat!

Vannak olyan befektetések, amelyek kis kockázattal vagy kockázat nélkül nagy hasznot hoznak. A baj az, hogy ezek rendszerint másokat zsákmányolnak ki. A keresztényeknek mérlegelniük kell, hogy befektetnek-e olyan cégbe vagy közös tőkébe, amely társadalmilag erkölcstelennek tekinthető (fegyver-gyártás, dohányipar, stb.).

Néha ezt nehéz leellenőrizni, különösen a közös tőkealapok esetében, mivel a te befektetésed csupán tört része az egész tulajdonnak. A The Social Investment Forum című újság nyomon követi azokat a közös tőke alapú vállalatokat, amelyek igyekszenek ragaszkodni a zsidó-




keresztény értékekhez. A Sound Mind Investing hírújságot is megnézheted.

Ha bizonytalan vagy, válassz olyan tanácsadót, aki ismeri, és tájékoztatni tud téged a befektetések mögötti tartalmakról! Ha biztos szeretnél lenni abban, hogy a Te pénzed nem szolgál rossz célokat, akkor olyan megoldást keress, olyan tanácsadót keress, aki ebben mintát tud adni!

Ha a pénzed egyszerűen csak a számládon hagyod kamatozni, nem lehetsz biztos benne, hogy a pénzintézet mire használja a Te megtakarításodat. A mai pénzügyi rendszerben a Te pénzed dolgozik valakinek. Ha Te nem dolgoztatod, majd dolgoztatja más helyetted – persze ha a kertben van elásva, akkor ez nem igaz. Te nem tudhatod, hogy a pénzed másnak etikus, vagy tisztességtelen hasznot termel.




Egy-egy terület megítélése sem egyszerű. Vajon elítélendő-e egy olyan megtakarítási, ahol a pénzed egy fejlődő országba kerül? Ott kizsákmányolják, az embereket, gyermekeket dolgoztatnak, az emberi jogokat lábbal tiporják. Vagy éppen a Te megtakarításod – sok-sok millió hasonló emberével együtt járul hozzá ahhoz, hogy az ottani emberek elkerüljék az éhínséget, hogy legyen gyógyszer, hogy fejlődjön az ő országuk, és hozzád közelítsen az életminőségük?Érdekes, hogy a keresztény országok hatalmas vagyonokat halmoznak fel pl., lakás alapokba, nyugdíj megtakarí-tásokban, vagy életbiztosításokban, mégis az arab országok léptek elsőként a vallásuknak megfelelő pénzügyi eszközök kialakításában. Az utóbbi években a keresztény indexek, keresztény alapok is megjelentek, több közülük már Magyarországon is elérhető.




3. Fogadd meg a jó tanácsokat!

Ez nélkülözhetetlen a jó tervezéshez. “Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.” (Példabeszédek 15,22)

Kérj szaktanácsot független tanácsadóktól és pénzügyi szakemberektől! A döntéseidet ne egyedül hozd meg! Kérd meg őket, hogy olyan őszinték legyenek veled szemben, mint amilyen őszintének ők szeretnének látni téged fordított helyzetben! Egyedül pénzügyi tervet készíteni olyan, mintha egyedül olvasnád a Bibliát. A gyakorlott Bibliaolvasó tudja, mi a különbség, amikor egyedül olvasod és értelmezed a szentírás szavait, vagy amikor ezt egy olyan szakemberrel, tanítóval, lelkésszel, prédikátorral együtt




teszed, aki a mögöttes információkkal, az összefüggésekkel is tisztában van.

Jól nézd meg, kitől fogadsz el tanácsot! A pénzügyek irányítói értenek a pénzhez. A pénz természete olyan, hogy oda áramlik, ahol nagyobb hasznot remél. Nem tudod elkerülni, hogy ne kerülj kapcsolatba pénzintézetekkel! Naiv az, aki azt hiszi a pénzintézetek nem a haszonra törekednek. A pénzintézet célja a profit. A pénzintézet azt fogja ajánlani, ami neki a nagyobb nyereséget hozza. Ma a pénzügyi eszközpalettán rengeteg régi elavult termék van, amit értékesítenek, mert a pénzintézetnek nagyobb nyereséget hozza. Akár a pult mögött dolgozóra, akár a kiküldött ügynökre tekintesz, ő azt teszi, és azt ajánlja, amivel megbízták! Ez a feladata. Ezért kapja a fizetését.




A reklámok informálnak, de gyakran nem mondják el a teljes valóságot. Követeld meg a tanácsadódtól, hogy életed minden pénzügyi vagyoni mozzanatát ismerje meg! Hibás az a szemlélet, amikor Te akarod megismerni a „lehetőségeket”, pénzügyi képzettség, és tapasztalat nélkül akarsz dönteni. És még valami: „Ne tetézd a gondjaidat azzal, hogy igazolni akarod a saját hibás döntésedet! Szánd rá magad a tervezésre!

Így elkerülheted, hogy egy jónak tűnő megoldás, később kellemetlen teherré váljon, vagy a látszatelőnyök köddé váljanak.

A banki pult mögött ülő ügyintéző egy informátor, a kérdésedre azt a választ adja, amivel őt a felettesei megbízták. Kedvesek, szimpatikusak, jóindulatúak, de helyzetüknél fogva nem láthatják át az éltedet. Az információs pultnál eltöltött




rövid idő nem ad erre lehetőséget. A következő sorszámhúzó már ott toporog mögötted.

A termékértékesítő annak az előnyeit ecseteli, amilyen katalógus a táskájában van, ami után a fizetését kapja. Nem könnyű eldönteni, hogy egy magas állami támogatás előnyös-e, ha az pár rövid év alatt vásárlóértékét veszti az inflációban. A pénzintézet egyszeri magas támogatást hangsúlyozza, és hallgat a több éves értékvesztésről. Ilyen a reklám. Papír, ceruza és egy számológép. A sűrű fillér – ritka forint elvét ismered?Azt is csak a körülmények részletes ismerete mellett lehet eldönteni, hogy az alacsony kamat előnyös-e kamatadó nélkül, vagy a tisztességes nagyobb haszonból megfizetett kamatadó?




A pénz bizalom kérdése. De vajon mennyire bízol meg abban az orvosban, aki csak egy gyógyszergyár gyógyszereit ismeri, csak azt írja fel? Mennyire vagy biztos abban, hogy nincs másik gyógyszergyár, aki a Te esetedben hatékonyabb olcsóbb termékkel rendelkezik?

A független szakember már látja azt a hiányt nálad, amivel ha 10-20-30 év múlva szembesülsz, már fék nélkül száguldasz a szakadék felé, és a lejtő alján csak szociális védőháló állíthat meg, de addigra már sok mindent elveszítesz.




5. Néhány ötlet az okos gazdálkodáshoz

Hogyan tudok okosabban gazdálkodni a pénzemmel?Isten nem csupán hitet vár tőlünk, amikor beosztjuk az általa adott anyagiakat, hanem azt is szeretné, hogy használjuk a józan eszünket és előrelátásunkat is. Ha már a váratlan kiadások vagy csábító dolgok felbukkanása előtt megfelelő stratégiával rendelkezel, akkor a legjobb úton haladsz, hogy elkerüld az adósságokat.

Először készíts költségvetést, egy pénzügyi tervet!

A költségvetés egy olyan iránytű, amely folyamatosan mutatja, jó úton jársz-e. Persze attól, hogy költségvetést




készítesz, még nem lesz több a pénzed, de a segítségével mindenképpen el tudod majd kerülni a túlköltekezést, és az adósságokat.

A költségvetésed tükrözze a mai kiadásaidat, és a jövőbeni kiadásaidat, a jelen bevételeit és a jövőbeni bevételeket is. Az ismeretlen részeket is tartalmazó – a jövőbe mutató költségvetés a pénzügyi terv. Amikor egy idegen helyre utazol, ahol még nem jártál, akkor térképen megtervezed, melyik úton haladsz, mikor indulsz, mennyi ideig tart az utazás, milyen eszközzel utazol, mennyi benzinre lesz szükséged, hol lehet tankolni, és hogyan fizeted majd ki. A holnapi életed egy ilyen ismeretlen terület, de feltérképezhető, meghatározható, és kiszámítható állomásokat tartalmaz.




Ha utazol, és egy határ zárva van, ha egy komp nem működik, ha nem fogadják el a bankkártyádat a benzinkúton, vagy a vulkáni por miatt a világ másik felén rekedsz, megoldja majd a helyzeted az Isteni gondviselés. Amikor nem tudod, melyik iskolába megy a gyermeked, mennyi lesz a nyugdíjad, lesz-e munkád, és lesz-e egészséged, az Isteni gondviselés gondoskodik rólad is.

De az, aki elindul a nagyvilágnak, és azt sem tervezi meg, merre akar menni, milyen állomásokon kell áthaladnia, ő nagy valószínűséggel más irányba halad, és nem fog időben odaérni. Ha nem tartalékolsz elegendő pénzt a visszaútra, ott fogsz állni Te is az út szélén benzint kunyerálva, megszégyenülve, míg a többiek elhúznak melletted. És nem leszel boldog attól sem, hogy a másiknak előbb fogyott ki az üzemanyaga és attól sem, hogy nem egyedül állsz az út




szélén. Ahogy azok, akik előre látják a későbbi kiadásaikat, akik nem készülnek fel rá időben, más irányba haladnak, és akkor döbbennek rá, hogy megtakarítaniuk kelleme, amikor már nem lesz meg a képességük és a lehetőségük.

Határozd el, hogy követed a költségvetést!

A legtöbb ember egyetért azzal, hogy szükséges egy jó költségvetést készíteni, de csak kevesen teszik ezt meg. A családoknak csak 25 %-a készít költségvetést, ötven százalék azonban még az elkészítésig sem jut el, bár vallja, hogy szeretne költségvetést készíteni. Azt tapasztalom, hogy többen készítenek költségvetést, aztán egy felelőtlen pillanatban, amikor a mammon legyőzi őket, felborítják azt.




Te viszont ne legyél ilyen, hanem készítsd el, és ne tágíts tőle! Tartsd be a saját tervedet! Lesznek nehézségek az életedben. De a jövőbeni kiadásokat ne áldozd fel, a kényelem érdekében.

A gyermekek jövőjére, az időskorra félretett pénz nem lehet kockázatos befektetés forrása. El fog romlani a mosógép, új autót is kellene vásárolni, a ház felújítása is fontos. Minden évben lesz okod arra, megváltoztasd a költségvetésedet.

Rangsorold a kiadásaidat!

Készíts egy listát arról, ami számodra a legfontosabb! Kezdd a legszük-ségesebbekkel (lakás, élelmiszer, autó, szolgáltatások, biztosítás és adók)! Azután írd fel azokat, amelyeknek “meg kell lenniük” (ruházat, bútor, stb.)! Végül




azokat, amelyeket szeretnél, hogy legyenek.Kérdezd meg magad, hogy Jézus megvenné-e azt a dolgot, vajon Jézus mennyi alkoholt, cigarettát, és más élvezeti cikket vásárolna?

Tartsd szem előtt, hogy a holnap kiadásai biztosan felmerülnek, de a holnap bevételeire nincs garancia.

Először takaríts meg, és a maradékot költsd el, ahelyett hogy elköltenéd a pénzed, és ami megmarad (gyakran semmi) azt takarítanád meg.

A rangsorolás azt jelenti, tudnod kell, mit akarsz, a holnap ismeretlen útján hová szeretnél eljutni.

Lewis Carroll Alice Csodaországban c. klasszikus művében Alice azon találja magát, hogy egy útkereszteződéshez érve két ösvény áll előtte, mindkettő előre mutatva, ám ellentétes




irányokban. Találkozik a macskával, akitől megkérdi: „Melyik úton induljak?” A macska válasza: „Az attól függ, hova akarsz menni. Ha nem tudod, hova akarsz menni, akkor igazán nem számít, melyik úton indulsz.”

Ha nem rangsorolod a kiadásaidat, nem tudsz helyes pénzügyi döntéseket hozni.

Adakozz az Úrnak!

Ha ezt a szabályt betartod, akkor minden további lépés könnyebb lesz. Isten egyértelműen megmondta, hogy bevételeid “első terméséből” kell kapnia, nem pedig a maradékból. Ma ez első termést elviszi az állam. Lenyúlja kérdezés nélkül. Erőszakszervezetével könyörtelenül behajtja. Ha sosem téveszted szem elől, hogy a pénzed valójában nem a te pénzed, akkor Istent az anyagi javaiddal is tisztelni fogod. Valójában az egész az Ő tulajdona, és úgy adja nekünk, ahogy Neki tetszik.




Nagyon sok szervezet gyűjt egy nemes célra. Mindennap kínálkozik lehetőség adakozásra, mások megsegítésére. Amikor megtapasztalod, hogy adni öröm, és amikor megtapasztalod, hogy az adományod előnyére vált a felebarátodnak, az adomány kérdése, nem kérdés többé.

Időben fizesd ki a számláidat!

Olyan költségvetést állíts fel, amely lehetővé teszi, hogy a számláidat minden hónapban, időben és teljes egészében ki tudd fizetni! Ha nem tudod kifizetni mindet, akkor fizess ki valamennyit mindegyikből, és fejezd ki abbéli szándékodat azok felé, akiknek tartozol, hogy mindent ki fogsz fizetni! Ha nem tudod kifizetni a havi számláidat, akkor itt az ideje, hogy kisebb házba költözz, öregebb autót vezess, vagy hathatós kiadás-csökkentéseket hajts végre, addig,




amíg a bevételeid elegek nem lesznek a megélhetéshez! Gondolj arra, hogy a számláid nem fognak holnap sem csökkenni, de a bevételed biztosan el fog maradni!

Szabadulj meg az adósságaidtól!

Az adósság komoly felelősséggel jár. Ne válj a kölcsönzők szolgájává! Ne vegyél fel kölcsönt addig, ameddig nincs világos terved a visszafizetésére. A hitel felvétel ne jog! A hitel visszafizetése kötelesség, a hitel kamata hosszú időre felvállalt teher. Különösen akkor tartsd távol magad az adósságtól, ha rossz szokásod, hogy kölcsönöket vegyél fel! Hitelt felvenni csak akkor szabad, ha az egyes pontban írt költségvetést elkészítetted és a jövőbeni bevételeid magasabbak, mint a jövőbeni kiadásaid. Sokan ott hibáznak, hogy nem készítenek költségvetést, vagy




a jelen bevételei és a jelen kiadásai alapján döntenek. A hitel előre hozott fogyasztás. Gondolj arra, hogy a hitel felvétele mellett is felelősséggel tartozol a gyermekeid jövőjéért, és felelősséggel tartozol saját magadnak, házastársadnak az időskori jólétedért. A hitel törlesztése előtt még tartalékot is kell képezned a jövődért. Nagyon fontos, hogy nem a hitel megfizetése után kezdesz el tartalékot képezni. Előbb a jövőbeni kiadásaidra tartalékolj, és utána végy fel hitelt, így nem kerülhetsz adósságcsapdába. Önmagadnak ártasz, ha a hiteltörlesztés indokával elhanyagolod a tartalék-képzést. A hitel visszafizetése után már nem marad elegendő időd arra, hogy kellő mennyiségben kezdj el takarékoskodni, és a megtakarítást biztonsággal helyezd el nagy hasznot hozó formákba.




Ha hitel felvétel előtt állsz, csak akkora hitelben gondolkodj, aminek a törlesztése mellett, még képes leszel a későbbi kiadásaidra is tartalékot képezni. Ha már van hiteled, akkor haladéktalanul alakítsd át a kiadási struktúrádat, és gondolj arra, hogy Te vagy a felelős a holnapodért.

Tervezz szükséghelyzetekre is.

„mert akinek van, annak adatik, és bövölködik, de akinek nincs, az is elvétetik tőle” (Mt 13,12) Ha a költségvetésed részeként nem teszel félre külön a különböző sürgős kiadásokra, akkor könnyen előfordulhat, hogy ezek minden hónapban felemésztik a megmaradt pénzedet.

Vedd tudomásul, hogy életed hátralévő részében minden egy havi bevételedből két hónapig kell megélned.




Ha elmúltál ötven, akkor minden egy havi jövedelmedből három hónapig kell megélned. Legyenek összhangban a rövidtávú kiadásaid, a középtávú tartalékaid és a hosszabb távú befektetéseid között! Ha a három közül bármelyik hiányzik, az azt jelzi nagy bajban vagy.

Szórakozz egy kicsit! Nyugodtan használd a pénzed szórakozásra is! Miután bölcsen beosztottad pénzedet, tartalékoltál és adakoztál, itt az ideje, hogy élvezd munkád gyümölcseit. A sorrendet és a mértékletességet tartsd be!

Ha van családod, vondd be őket is!Fontos, hogy a kiadások rangsorolásába az egész családodat vondd be, így mindnyájan megértik a fontossági sorrend okát, és képesek lesznek követni a célokat.




6. Jó-e keresztyéneknek

spekulációval vagy szerencsejátékokkal

foglalkozni?

A Biblia nem tilt egyértelműen a szerencsejátékoktól, de több Bibliai alapelv a keresztények részvétele ellen beszél. A spekulációt, az alaptalan haszonszerzést, a Biblia elutasítja.

o Isten a munkát állítja eléd szükséges pénzforrásként (Ef 4,28 · 2Thessz 3,12 · Péld 31). Ha valaki




nem tud dolgozni, a másik lehetőség az imádság (Fil 4,6.19).

o Minden bevételed Istené, nem a tiéd (Zsolt 24,1), és nem használhatod úgy azt, ahogy neked tetszik. Én csupán tiszttartója vagyok, és a pénzemet Isten céljainak megfelelően használhatom. A keresztények rendeltetése, hogy családjuk szükségeit kielégítsék (1Tim 5,8), és osszák meg pénzüket másokkal, különösképpen a rászoruló keresztényekkel (2Kor 8,9 Gal 6,9-10 3Ján5-8). Válaszold meg magad: Vajon jónak tartja-e Isten, ha a pénzét a kocsmai játékgépbe dobálod?

o Isten a pénzt életed fontos céljainak elérésére használja fel:




- alapvető szükségletek kielégítésére (Máté 6,11 · 1Tim 6,8).

- Jellemem építésére, hogy elégedett tudj lenni (Fil 4,10-13).

- Útmutatásra azáltal, hogy pénzforrásokat biztosít vagy tart vissza.

- Mások megsegítése rajtad keresztül.

- Hatalmának megmutatására csodálatos gondoskodásán keresztül.

Gondolkozz el rajta: A hazardírozás eléri-e ugyanezeket az eredmé-nyeket? Istentől vagy a szerencse-játékoktól érdemes-e várni a szükségeim kielégítését?

o A kapzsiság és a pénzsóvárság bűn (2Móz 20,17 · 1Tim 6,9 · Zsid 13,5), és többnyire ezek vezetnek a spekulatív üzletek és a




szerencsejátékok űzésére.

o A Példabeszédek könyve figyelmezteti azokat, akik gyorsan akarnak meggazdagodni (Péld 28,20-22).

o A könnyedén szerzett vagyon könnyedén elszáll (Péld 13,11).

o A hamis úton szerzett vagyon megbontja a család egységét (Péld 15,27).

o A szerencsejáték szenvedéllyé válhat, és ha nem is kerít téged teljesen hatalmába, példád mások rabságba esését eredményezheti.

A spekuláció és a szerencsejáték mégis ott van az életünkben. Önmagában a szerencsejáték és a spekuláció nem rossz




vagy jó dolog, hanem az jó vagy rossz, amit teszünk vele. Mindkettő a szórakozás kategóriába tartozik. (lásd 5. fejezet)

Nem találni a bibliában olyan helyet, amelyik azt mondja, hogy ne spekulálj a tőzsdén, vagy ne játssz szerencsejátékot! De ahogy a neve is mutatja, ez legyen játék! Ha az okos gazdálkodás szabályai szerint elkészítetted a költségvetésedet, kifizetted a számláidat, adakoztál, és kellő tartalékot képeztél, akkor a többi pénzeddel már játszhatsz akár szerencsejátékot is, vagy spekulálhatsz a tőzsdén, ingatlannal, valutával, de csak akkor, ha nincs tartozásod, ha adakoztál, és van olyan tartalékod, hogy ha spekulációra szánt pénzedet elveszted, akkor is tisztességben megélj életed hátralévő részében.




A tőzsde önmagában nem spekuláció. A tőzsdeindexek a befektetési alapok (nem az egyes részvények) árfolyama hasonlatos a kutyáját sétáltató emberhez. Rövidtávon az árfolyam, - ahogy a kutya is,- hol előre szalad, hol lemarad, de a gazdaság fejlődésével hosszabb távon együtt halad a gazdájával. Az egyes cégek részvényeinek vásárlása, pár napos, vagy pár hónapos árfolyam növekedésre (csökkenésre) számítás, már spekuláció. Az áttételes üzletek – amikor a befektetett saját pénz többszörösére spekulál valaki,- nagy veszteségek forrása lehet. A hozzá nem értő emberek számára, csak hosszútávon 5-10-15 éves távokon, és csak befektetési alapokon keresztül biztonságos a gazdaság fejlődésébe befektetni, de 10 év felett már valóban biztonságos, és biztonsággal nagyobb hozamot hoz, mind a banki kamat.




7. Mi változott meg a válságban?

A válság elnevezés megszabja az átélés lehetőségeit, bizonytalanok vagyunk, félünk, kilátástalannak látjuk a jövőt. A válság szóhoz az emberi gondolkodás és együttélés története során legtöbbször valóban az aggódás és a félelem képzete társult. A szó maga ebben a formájában nyelvújítási származékszavunk, amelyben a válik ige „döntésre kerül” jelentésében szolgál a képzés alapjául.

A válság tehát az a pillanat, amikor minden döntésre kerül. Sorsfordító időszak. A válság tehát elszánásra hív minket, így pedig már nem a kudarc, hanem az öntudatra ébredés fordulópontját jelöli. A




válság a görög crisis szó megfelelőjeként, egyéb bíztató tartalomjegyeket is hordoz. A krízis szó etimológiájában ott találjuk a megkülönböztetés a megítélés, értékelés, jelentéselemeket is. A válság ebben az értelemben nem holmi kiszolgáltatottság, nem a vak sors sodrása, hanem egy múló és egy bekövetkező közötti sáv. Lehetőség arra, hogy értékeljük, megítéljük az eddig történteket, és hívás arra, hogy határozottan kiálljunk a jövőnkért, önmagunkért.

A válság az indulás pillanata,ha a nehézséget nem sorcsapásként, hanem következményként fogjuk fel, tettekre és megújulásra késztet majd. Tekinthetjük a válságot az igazán fontos felé fordulásként. Életünk során mennyi és mennyi válságot élünk át? Hiszen krízis a létállapotunk bármely változása. Legyen az anyagi, szellemi, lelki. Ha a




válság szóban csak a nehézséget halljuk, akkor a valóságunk, az érzéseink és az életünk is nehezebbé válik. Hívjuk másképpen a válságot! Hívjuk erőpróbának, a döntés pillanatának.

Miért foglalkozik egy pénzügyi specialista etimológiával? Mert a gazdaság nem ismeri a jó vagy a rossz fogalmát. A gazdaságban, a pénzügyekben nincs olyan, hogy jó vagy rossz.

Ami az egyiknek rossz, az a másiknak lehet jó. 2008 nyarán, amikor túl erős volt a forint a híradások a nagy bajról szóltak, 15 hónappal később, amikor gyenge lett a forint újra csak arról volt szó, hogy ez rossz. Hogy is van ez? Ha gyenge a forint az is rossz, ha erős az is?

Nem arról van csak szó, hogy néhány elbulvárosodó média számára a hír értéke




egyenesen arányos az érintett tömegek nagyságával, fordítottan arányos a távolsággal és hatványozottan arányos a borzalom fokával? Minél rosszabb egy hír, annál jobban eladható a híradó? A jó hír az már nem is hír?

De van jó hír is, úgy hívják Evangélium.

A kapitalizmus – amiben ma élünk – lényege, hogy válságok vannak, amikor megtisztul a gazdaság, amikor új és új lendületet vesz a fejlődés. Ahogy élünk is rendre bűnnel terhelt, és az Isteni megbocsátás megtisztulást hoz.

A válság lehetőség is egyben, azt is tudni, hogy lesznek, akik 10-15 év múlva úgy tekintenek vissza a mai időkre, mint a sorfordító évekre.

Ugyanúgy, ahogy vannak, akik 15 éve ugyanannyi kárpótlási jeggyel,




ugyanakkora vagyonnal, hasonló jövedelemmel, és családi helyzetben mára komoly vagyont érő földbirtokosokká váltak, és vannak, akik már régen elfelejtették, hogy mire is költötték az a pár forintot, amit a kárpótlási jegyeikért kaptak. Mi különbözteti meg a két embert egymástól? Az, ahogy 15 évvel ezelőtt döntöttek és gondolkodtak. Hogy a kapott talentumot megsokszorozták, és ez tetszik az Úrnak, vagy elvesztették.

Most is lesznek, akik felismerik, hogy a válságban a valós értékükhöz mérten alulértékelt eszközök, részvények, ingatlanok ára visszakerül a helyére. Most is lesznek, akik egy évtized múlva jólétben és anyagi biztonságban élnek, és lesznek, akik ugyan olyan pénzügyi vagyoni helyzetben vannak ma, és életminőségben semmit nem haladnak majd előre.




Mi adja majd a különbséget? Az, hogy ma hogyan döntenek. Olyan történelmi esélyt rejt a mai válság, mint amilyen a kárpótlási folyamat volt. A kérdés, hogy Ön panaszkodik tovább, vagy keresi a lehetőségeket, hogyan fordíthatja jobbra a sorsát.

A nehéz időknek nincs vége, a jövőben fog igazából hatni az emberekre. Sokat kell beszélnünk a mostani kihívásokkal kapcsolatosan Isten aktuális beszédéről, igazságáról, mert fel kell készülni a kihívásokra, amelyek előtt a családok, a vállalkozók, fiatalok és idősek állnak.Azokban a keresztény országokban, akik már átéltek több gazdasági válságot látható, hogy az emberek tartalékképzéssel reagálnak. Azt gondolná az ember, hogy akkor kell takarékoskodni, amikor jól megy, hogy




legyen tartalék a rossz napokra, és mivel most rossz napok vannak, akik eddig nem szoktak hozzá a takarékoskodáshoz, most még nehezebb elkezdeni. A helyzet az, hogy több válságot megtapasztalt nemzetek ilyenkor jobban takarékoskodnak, készülnek a jövőre. Van egy tapasztalatuk arra vonatkozóan, hogyan kell válságokra fölkészülni, hogyan kell túlélni, és fegyelmezetten teszik a dolgukat.

Sok ember azt gondolja, hogy átmeneti jelenségről van szó, ami majd elmúlik. Bárcsak így lenne, de nem az, így fel kell készülni arra, hogy a társadalmakat nagyon is súlyosan fogja érinteni a válság.

Az eddigi intézkedések a problémát nem oldották meg, csupán a megoldásra nyertek időt. A probléma megoldását jelen pillanatban senki nem tudja. De




tudjuk, hogy Isten Igéjébe bele kell kapaszkodnunk, hogy és Isten akaratában tudjunk járni. Ami az elmúlt években, évtizedekben volt, többet soha nem jön vissza. A hiteleken alapuló fogyasztói életmód, a nem munkán alapuló életszínvonal nem megy, hanem valószínűleg visszafordul a hagyományos módokra, ahogy régen is szokták az emberek a vagyont gyűjteni, gyarapítani, a megélhetést biztosítani. Takarékoskodás, gyűjtés, a biztonságos befektetés.

Állás vagy munka?

Amikor pénzügyek kerülnek szóba, a legtöbb ember a megtakarításra gondol. Valahol természetes is ez a gondolat, mert az emberek tisztában vannak azzal, hogy életveszélyesen alacsony tartalékokkal rendelkeznek. Pedig a bevétel növelés legalább ennyire




lényeges eleme a pénzügyeknek. Az a vagyoni helyzet, amiben ma él egy ember, egy család, egy közösség, az az eddigi döntéseinek az eredménye. Hogy milyen bevételekkel és jövedelemmel rendelkezik majd 10-20-40 év múlva, az a mai döntésének a következménye lesz.

A mai döntés pedig sokféle lehet, lehet tanulás, új ismeretek elsajátítása, többlet feladatvállalás. Egy vállalkozás elindítása, vagy egy megtakarítási program beindítása, ahol a mai munka típusú jövedelemből tőke típusú jövedelmet épít fel. Általában egy ezek közül nem is hoz teljes megoldást.A mai köznyelv a munka és az állás között gyakran egyenlőségjelet tesz. Munkanélküliségről beszélünk, pedig állásnélküliségről kellene. Munkahely szűkösségéről beszélünk, pedig munka a Biblia szerint mindig van.




Nem ismerek mai magyar statisztikákat a hívő és nem hívő emberek munkanélküliségéről. A Német egyesülés utáni keleti (DDR) álláshiány elemzésénél, a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a Jézust magukénak valló emberek között kevesebb, mint fele a munkanélküli.

A mai társadalmunk nem csak álláshelyeket kínál, sőt. Legalább kéttucatnyi olyan embert ismerek, aki azért lett vállalkozó, hogy nyugdíjas életében, vagy már azt jóval megelőzően a gyülekezetében nagyobb feladatot vállalhasson. Pár héttel ezelőtt beszélgettem egy keresztény üzletemberrel, aki még nincs 30 éves. A vállalkozásai – nem is egy van neki – sikeresek. Sokan követik a példáját, keresik a tanácsait. Ő azt a célt tűzte ki maga elé, és ebben kérte a segítségemet, hogy 40 éves korára, akkora vagyont, és




a vagyonon keresztül, akkora tőkejövedelmet szerezzen, amiből élete végéig tisztességgel megél. S ami számomra a legmegdöbbentőbb volt, ezt a hatalmas célt azért tűzte maga elé, azért teszi félre jövedelme túlnyomó részét, hogy élete hátralévő nagyobb részében a Bibliát taníthassa. És az ő esete nem egyedülálló.

A válságban döbbentünk rá, hogy nemzedékek nőnek föl, akiket elfelejtettünk megtanítani az anyagiak normális úton való megszerzésére, a megszerzettel való helyes és felelősségteljes gazdálkodásra és adandó alkalommal az egészséges szétosztására.

Ha fiaink ölébe hullatunk automatikusan mindent, ha arra neveljük őket, hogy a kereskedelmi propaganda virtuális illúziói szerint szórják el, amijük van vagy esetleg azt is, ami nincs is, ha




elhallgatjuk előttük a Jézusi bölcsességet, amely szerint „jobb adni, mint kapni“, – akkor ne csodálkozzunk, ha még egyházaink is kénytelenek lesznek adósságkezelő-tanácsadó irodákat működtetni, hogy totálisan eladósodottakat próbáljanak kihúzni a csávából!

Nem, Jézusnak egy szava sincs a dolgozó, gyűjtögető, gondos tevékenység ellen.




8. A régimódi bölcsesség üzenete

John Ploughman nagy hatású protestáns (baptista) prédikátor volt a viktoriánus Angliában. Ploughmannak éles látása volt a pénzzel kapcsolatos bölcsességről. Következzen most néhány szókimondó, ugyanakkor megszívlelendő kijelentése:

– A pénzt sokkal nehezebb jól elkölteni, mint megkeresni.

– Az ember nem abból gazdagodik meg, amit keres, hanem amiből félretesz.

– Az élet soha nem kedvezett a lusta tékozlóknak.




– Sok embernek van pénze, de nincs okossága: amit az apjuk gereblyével gyűjtött össze, azt ők lapáttal hányják szét.

– Ha egy kis szerencsejátékkal is él valaki, pénze úgy elolvad, mint a hógolyó a tűzhely fölött. A négylábú ökröknél is nagyobb marhák ezek.

– Sajnos vannak a kétkezi munkások között – csakúgy, mint az urak között – olyan emberek, akiknek alighogy kifizették a bérüket, már el is költik azt a kocsmákban. A sör nem más, mint barna szerencsétlenség. Unalmas kockafejűek ülnek a sörsöntésnél, akik azt a kevés értelmüket is kimossák a




fejükből.

– Vannak, akik nem tudják hasznosan elkölteni a pénzüket. A vásárlónak legalább száz szeme kellene, hogy legyen, de ezeknek csak fél szemük van, az is csukva. Ha a bolondok nem mennének a piacra, az ócska árukat soha nem tudnák eladni.

– A pénznek az a célja, hogy forogjon, nincs sok értelme felhalmozni. Nem szabad, hogy a pénzünk egy olyan szolga legyen, aki elszökik tőlünk, elhagy minket; de még ennél is rosszabb, ha magunknál tartjuk a pénzt, és mi leszünk annak szolgái. Meg kell találni a középutat, hogy ne legyünk se pazarlók, se fukarok.




És ha már a régi idők prédikátorának bölcs gondolatait idéztem, nézzük, hogyan vélekednek ugyanerről a mai fiatalok:

Korunk túlzásai

- Sok az ital, sok a dohány, gyors a tempó.

- Gyors az étterem, lassú az étvágy.

- Többféle étel, kevesebb táplálék.

- Több a terv, kevesebb a tett.

- Magas az ember, törpe a jellem.

- Magasabb épület, kisebb az önmérséklet.

- Szélesebb az autópálya, szűkebb a látásmód.

- Felmentünk a Holdra, messzebb lett az ég.




- Nagyobb a ház, kisebb a család.

- Több a lakás, kevesebb az otthon.

- Nagyobb az esküvő, több a válás.

- Több a pihenés, kevesebb az öröm.

- Több a kényelem, kevesebb az idő.

- Több a képzettség, kevesebb az érzékenység.

- Több az orvosság, kevesebb az egészség.

- Több a tudás, kisebb az ítélőképesség.

- Több a szakértelem, több a probléma is.




- Eldobható a pelenka, eldobható az erkölcs, egyéjszakás a kapcsolat.

- Megsokszorozott vagyon,de csökken az érték.

- Többet költünk, kevesebbünk van.

- Többet vásárolunk, kevesebb benne az örömünk.

- Vakmerő a költekezés, kevesebb a nevetés.

- Nagy a haszon sekély kapcsolat.

- Sűrű a beszéd, ritka szeretet.

.




Prológ:

Ha ezt az írást hasznosnak találtad, kérlek, add tovább a barátaidnak, hittársaidnak, ismerőseidnek. Ezzel segítesz nekik abban, hogy ezt a szemléletet a jövőben is a keresztény és nem keresztény gondolkodású emberek számára biztosítani tudjuk.

A tanulmány egyes részeihez más kiadványok adták az ötletet és a forrást. Kisebb részeket átemeltem más anyagokból. Nem akarok más tollaival ékeskedni, sem más tudását magaménak vallani. A könyvet, vagy akár annak részeit, az emberek javára használd fel! Tedd Isten áldásával. Ha gazdasági hasznot szereztél általa, kérlek, a haszon rám eső részét tedd valamelyik gyülekezet perselyébe, akik magukénak vallják az Úrtól tanult imádságot a „Mi atyánk”-ot. Köszönöm.

Legfontosabb forrás:




o A Biblia

További forrásoko Gémes István Prédikáció, Németországban élő

magyar lelkészo Wolfgang Huber, Gott und Geld, o Szűcs László lelkész o Réti Katalin lelkipásztor, Szabadkao Dr, Botos Katalin közgazdao Német Sándor prédikátoro Schlingloff Sándor o Max Weber, Protestáns erkölcs és kapitalizmuso Széchenyi István Hitelo Randy Alcorn: Money, Possessions and Eternityo Csikszentmihályi Mihály: Flowo Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális

piacgazdaság.o Jaksity György: a pénz nyugtalan természete,

Mindentudás egyeteme. o Dr Farkas András o R. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa- www.lutheran.hu - http://church.lutheran.hu - www.parokia.hu - www.katolikus.hu - www.biblia.hu - www.bibel.de - www.christiananswers.com - www.gazdalkodjokosan.hu



http://www.gazdalkodjokosan.hu/

http://www.christiananswers.com/

http://www.bibel.de/

http://www.biblia.hu/

http://www.katolikus.hu/

http://www.parokia.hu/

http://church.lutheran.hu/

http://www.lutheran.hu/


A szerzőről:

Resch Gábor vagyok. Bonyhádon születtem 1963-ban. Sárbogárdon svábcsaládban nőttem fel. Szekszárdi középiskolában ért apám korai halála, főiskolát, majd munka mellett a Közgazdaság-tudományi Egyetemet, Budapesten végeztem. Az 1988-as adórendszer változásakor az elsők között jártam adótanácsadói tanfolyamra.

A rendszerváltásig a kereskedelmi szövetkezetnél dolgoztam, majd a rendszerváltást követően anyanyelvemet felhasználva német és osztrák tulajdonban lévő nemzetközi nagyvállalatok felső vezetőjeként dolgoztam.

Ma okos gazdálkodásban, optimális adózásban, költség megtakarításban, etikus befektetésekben, és hasonló pénzügyi kérdésekben segítek magán embereknek, családoknak, kisebb- és nagyobb vállalkozásoknak eligazodni




"Pénzről nem beszélünk" - ez a viselkedés általában azt jelenti, hogy az embereknek gyakran elégé zavaros a

viszonya a pénzével.A pénznek ugyanúgy meg vannak a törvényei, mint a természettudományoknak. A gravitáció kétezer éve és mai ugyan az, a világ túlfelén és itt nálunk is ugyan az.

A „költs kevesebbet, mint a bevételed” törvény is időtől, földrajztól, és gazdasági berendezkedéstől független,

örök szabály.

A Bibliában a pénz nem tabutéma. A Bibliában a pénz szó gyakrabban fordul elő, mint a „mennyek országa”.

Sokan kérdezik tőlem, hogy a „Bűn-e gazdagnak lenni?” keresztény könyv-e?

A „Bűn-e gazdagnak lenni?” a modern pénzügyeket mutatja be Bibliai megvilágításban.



resch gábor: bűn-e gazdagnak lenni?

Documents