Repin: Hajóvontatók(1870)

o A gazdaság átalakulása – a szabad

verseny térnyerése

o Az első túltermelési válságok

o Harc a piacért

o Háborúk

o Ismeretelmélet – pozitivizmus

o Új társadalomtudomány – a szociológia

o Közgazdaságtan, statisztika,

valószínűség-számítás

o A realizmus a 19. század közepén alakult ki.

o A valóságnak átfogó, hű, és a jellemző

vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő

művészeti, irodalmi irányzat.

o A név a latin real (valós) szóból származik.

o A realizmus alapvető sajátossága, hogy nem

bírál, csak megmutat.

o A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben

a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza.

o A lényegi összefüggések sűrített kidomborítása

céljából mondanivalóját tömöríti.

o A romantikával szemben, a mindennapi élet

objektív bemutatása a célja. Egyszerű

emberek,( parasztok, kétkezi munkások)

jelennek meg a művészetekben, mint társadalmi

osztályuk jellegzetes képviselői.

o Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi

tulajdonságokkal bíró típusok.

o I. A realizmus kialakulása

(az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a

romantikával együtt

o II. Az ún. nagyrealizmus

(az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi

irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül

o III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust -

nevezik kritikai realizmusnak is (az 1880-as évektől az 1910-es,

1920-as évekig)

o IV. Az ún. utórealizmus

(az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig)kísérlet az

avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására

o A valóság bemutatására az egyik

legegyszerűbb eszköz: hosszas, részletező

leírások

o A cselekmény vezetése egyenes vonalú,

mellékszálak nincsenek

o A hősök hétköznapi emberek, hétköznapi

tulajdonságokkal

Franciák: Stendhal,

Balzac

Angolok: Dickens

Thackeray

Oroszok: Gogol,

Tolsztoj, Dosztojevszkij,

Csehov

Németek:

Thomas Mann

Amerikai: Hemingway

Stendhal

Dickens

Tolsztoj

o A történeti korokhoz forduló

„neo-stílusok” együttese az

eklektika.

o A korszakban egy épületet a

rendeltetéstől függetlenül

bármilyen stílusban lehetett

tervezni.

o Követelmény: a választott

stílusnak való hű megfelelés.

o Közigazgatási, kormányzati és

hivatali épületek, színházak,

múzeumok, kórházak,

pályaudvarok.

Opera, Párizs

o A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni

iskola fellépése volt.

o A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak.

Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés

jellemzi.

o A realizmusban a festők a modern világot, és életet

ábrázolták.

o Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.

Gustave Coubert1819-1877

Kőtörők (1849)

Harmadosztály (1860)

Honore Daumier1808-1869

Jean Francois Millet1814-1875

Angelus1856

Ilja Repin1844-1930

Rettegett Iván és fia, Iván1885

Kikötőmunkás1890

o Az irányzat elnevezése a latin "natura" ('természet') szóból ered.

o A naturalizmus a köznapi jelenségek aprólékos ábrázolásának, a

tények puszta közlésének művészete.

o A realizmus valóságábrázolásával elégedetlen alkotók

alakították ki.

o Az alkotások a társadalom legmélyebb rétegeinek életét tárják fel, az ösztönök nyers világát tükrözik.

o A naturalista mű az érzékletekre épít, direkt hatások kiváltására

irányul, óvakodik mindenfajta előítélettől.

A naturalizmus, mint ábrázolásmód és korstílus a 19. század második felében alakult

ki és terjedt el Európa nagy részén. Szülőhazája Franciaország.

Elméleti alapjai:

o a természettudományos szemlélet,

o a biologizmus és a fajelmélet (Darwin),

o a pozitivizmus (Comte és Taine) adta

o ténytisztelet

A naturalista művészet fő feladata annak ábrázolása, hogy az egyén sorsát öröklött

vonásai, valamint a környezete milyen mértékben és hogyan determinálja.

o A naturalizmus

legjellegzetesebb műfaja a

regény.

o A regények színtere a

társadalom legalsó rétegei, a

nyomorgó tömegek élettere,

a külváros, a falu.

o Témája a tengődő és kallódó

emberek élete, a bűnözés.

o Fő képviselői: Flaubert, Zola,

Maupassant, Strindberg,

Gorkij, Shaw, Pirandello.

Zola Maupassant

Strindberg Shaw

o A képzőművészetben a naturalizmus alatt

alkotói módszert és stílust is értenek.

o Cél: a természeti kép, esemény aprólékos,

részletekig hű visszaadása.

o Jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok

leleplezése

o Fényképszerűen aprólékos, felnagyító

ábrázolás

o Tabunak számító témák (nyomor, bűnözés,

az ember mint biológiai lény, szexualitás,

lélektani torzulások) bemutatása. Az egyén

mellett a tömeg ábrázolása is jellemzi.

o Fő képviselője Wilhelm Leibl (1844-1900)

Wilhelm Leibl(1844-1900)

o A természethű ábrázolás a

színház világában: új korszak, a

kortárs valóság tökéletesen hű

színpadi megjelenítése.

o A színész életszerűen mond

életszerű szöveget.

o Nincs (magas rendű

eszményekért harcoló) hős, mert

a szereplőket az öröklött

tulajdonságaik és a környezet

irányítják.

o Hauptmann (1862—1946) a naturalista

drámaírás legnagyobbja. (Napfelkelte

előtt; Takácsok)

o Strindberg (1849—1912) a svéd

naturalizmus vezéralakja. ( Júlia kisasszony)

o Gorkij (1868—1936) Éjjeli menedékhely c.

drámája (1902) a társadalom perifériájára

süllyedt embereket mutat be a színpadon.

o Sztanyiszlavszkij (1863—1938), a moszkvai

Művész Színház rendezője

Roberto Rossellini

(1906-1977)

Róma, nyílt város,

Stromboli,

Europa 51

Luchino Visconti(1906- 1976)

Rocco és fivérei,

A párduc

o A szocialista realizmus, vagy szocreál a marxizmus–leninizmus világnézetén

alapuló alkotómódszert jelent, tehát nem stílus.

o Az I. világháború időszakát követően meghonosított és politikai

ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat.

o Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő.

o Az alkotók a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét

képekben.

o Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek.