Realizmus és Naturalizmus Kép: Millet: Angelus 1859

Realizmus"Mindnyájan Golgol köpönyegéből bújtunk

elő." /Dosztojevszkij/

• a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti, irodalmi irányzat. Fénykora: 1850-70

• A romantika virágkorában, olykor annak ellenhatásaként született.

• A név a latin real ('valós') szóból származik. • csaknem egy időben jelentkezett az orosz és a francia

irodalomban.• Forrása: a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás.• A francia realizmus elsősorban a karrierizmust próbálta

leleplezni. • Elfordult a romantika történelemszemléletétől heroikus

témák helyett: a mindennapi élet objektív bemutatása

• A művészet utánzáselvű felfogása jellemzi: a művészet a valóság sajátos visszatükrözése.

• Elnevezése: Gustave Courbet (1819-1877) francia festőtől származik, 1855-ös kiállításának ezt a címet adja.

Courbet: Kőtörők 1849

• Főként a társadalmi berendezkedésre, az emberek társadalomban elfoglalt helyére figyel, az embert társadalmi lényként vizsgálja.

• Az irányzat a társadalmi és természeti valóságot objektívnek és megragadhatónak tételezte, és e valóság összefüggéseinek – egyes társadalmi rétegek egymáshoz való viszonya pl. – minél teljesebb ábrázolására törekedett.

• Tipikus helyzetek, tipikus események és tipikus jellemek megalkotására törekedett – mivel az általánost, nem az egyedit akarta megragadni.

• Főként a festészetben és az irodalomban, ezen belül is az elbeszélő prózában, epikában jelentkezik nagyregény

• Nem tekinthető a romantika meghaladásának, nem teremt új irodalmi korszakot a realizmus.

A realista regény

• "Hősei" hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.

• Különböző társadalmi rétegek jellegzetes figuráit szerepelteti.• Magatartásukat és fejlődésüket egyéni alkatuk és környezeti

hatások (társadalmi, gazdasági, történelmi, eszmei, környezeti) határozzák meg.

• A cselekmények izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja.• Elbeszélője többnyire mindentudó.• A történet részletei okszerűen kapcsolódnak egymáshoz.• Stílusa tárgyilagosságra törekszik.• Szereplőit lényeges és társadalmi helyzetükkel összefüggő

tulajdonságaik alapján illúziómentesen ábrázolja.

• Írás előtt pontos pszichológiai, és biológiai előtanulmányok• POZITIVISTA gondolkodásmód: a valószerűség élményét a

tények hiteles feltárásával, a megfigyelés pontosságával igyekeznek megteremteni.

• Nem bírál, csak megmutat.• Cselekményvezetése egyenes vonalú, a romantikából

ismert epizódok, mellékszálak kimaradnak.• /Továbbélő romantika (V.Hugo, Sienkiewicz, Jókai)/• Realizmus kritikai realizmus naturalizmus • Filozófiai háttere: pozitivizmus

A realizmus mint írói stílus

Gustave Flaubert Stendhal(Marie-Henri Beyle)

Emily Brontë

Honoré de Balzac

Charles Dickens

Képviselők

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Anton Pavlovics Csehov

Pozitivizmus – a realizmus filozófiája• August Comte (fr. 1798-1857) már a harminca években meghirdeti, de

hatása csak később lesz általános.• A megismerésnek három fokát különbözteti meg Comte:

1. teológiai szakasz: az ember titokzatos, természetfeletti erőkkel magyarázza a világ jelenségeit2. metafizikai szakasz: az elvont gondolkodás elvont filozófiai elveivel magyarázza a világot3. pozitív szakasz: a tudományok szolgálnak pontos magyarázatul

• Az emberiség a teológiai és metafizikai korszakok után a XIX. században eljutott a pozitív korba, amely csak a tudományosan ellenőrizhető tényekkel foglalkozik, és csak az ellenőrizhető kapcsolódást fogadja el törvénynek.

• A társadalmi-emberi problémák megoldását a technika és a tudományok fejlődésétől remélte.

• Herbert Spencer (ang. 1820-1903) tovább fejleszti a tételt: a filozófia feladatát a fejlődés tényének magyarázatában látta. Minden dolog alá van vetve a szétbomlás és az egyesülés jelenségének, ezek egymást követve adják az evolúciót.

• disszolúció integráció evolúció

• Hippolyte Taine (fr. 1828-1893): miliőelmélet/ tudományos determinizmus

• az ember cselekedeteit három tényező határozza meg: 1. a faj (öröklés)2. környezet 3. történelmi pillanat

• A tudós számára a történelemben nincs szép és csúnya, jó és rossz, csak tények vannak. Feladata, hogy tárgyilagosan, előítélet nélkül összeszedje a tényeket, s ezekből kikövetkeztesse a hatóerőket, a történelem törvényeit.

• „A bűn és az erény ugyanolyan termékek, mint a vitriol és a cukor.”

• A pozitivisták kizárták gondolkodásukból a metafizikát és az ontológiát, a létről szóló tanításokat. Csupán a tények megállapítására, szintézis nélküli tudomásulvételére szorítkoztak, a lényegi összefüggések felkutatásáról lemondtak.

• A természettudomány – biológia – módszerét használták az ember, a társadalom vizsgálatában.

1. a romantika bizonytalanságától, képzelgéseitől való megszabadulás, a mindent megváltó tudományba vetett erős hit2. a polgári társadalom zűrzavara, a kialakult civilizáció üressége ( Madách: Londoni szín!), a meghatározottság béklyóinak érzete, a szabadság reményének elvesztése, a személyiség lehetőségeibe vetett hit megrendülése

Pozitivizmus következménye: kettős életérzés

Ellenfilozófiák - életfilozófiák

• Arthur Schopenhauer (ném. 1788-1860)• Sören Kierkegaard (dán 1813-1855)• Friedrich Nietzsche (ném. 1844-1900)• H.Bergson (fr. 1859-1941)• Sigmund Freud (osztr. 1856-1939)

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió irányzataira lesznek nagy hatással.

- XIX. század második felében és a századfordulón létező irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat.

- A realizmus szemléletét gondolja tovább.- Fr.o., Németo., Olaszo.-ban jelentkezik először.- Jelentése: natura (lat.) = természet- Filozófiai alapja: pozitivizmus- Fő célja: A természet tanulmányozása és a tapasztalatok természethű

ábrázolása. - Szellemi atyja: Émile Zola - Lélektan = élettan- Szépirodalom =dokumentalista leírás- Eleinte a realizmussal azonos értelemben használták a fogalmat.- Filozófiai háttere szintén a pozitivizmus.

Naturalizmus„Az író nem moralista, hanem anatómus.” /Zola/

• a természetesség érzékeltetésére fényképszerű részletezés • a társadalmi meghatározottság fontosabb, mint az egyéni

jellemvonás • törekvés olyan témák bemutatására, amelyek eddig

elkerülték a művészek figyelmét (illetlenség, alantasság, közönségesség, erotika)

• az ösztönök és az indulatok előtérbe kerülése • az emberi cselekvések természettudományos motivációja és

magyarázata • az élőnyelv, a szleng, a zsargon használata a nyelvi

jellemzésben • a szerkesztésben a mikroszkopikus pontosság az elnagyolt

kompozícióval társul • Nézőponttechnika: a világ áttekinthetetlen, az író ezért azt

mutatja be, ami egy-egy adott szereplő szemszögéből, perspektívájából látható. Flaubert regényeiben már nincs mindentudó elbeszélő, hanem a regény szereplőinek nézőpontjait ismerhetjük meg.

A naturalista stílus jellemzői

A naturalista stílus jellemző műfajai

• Drámában • társadalmi dráma (Henrik Ibsen, August Strindberg) • szalondráma (Molnár Ferenc) • népszínmű (a népi jelleg „reklámozása”, Csiky Gergely)

• Lírában• a dal különböző formái • az agitatív propagandavers

• Epikában • regény • kisregény • elbeszélés • novella

Naturalista szépirodalom Magyarországon

• Bródy Sándor (Nyomor c. novelláskötet)• Csáth Géza• Molnár Ferenc• Illyés Gyula• Móricz Zsigmond• Veres Péter

Millet: Kalásszedők 1857

Thorma János: Szenvedők 1892

Hollósy Simon: tengeri hántás

Hollósy Simon, Parasztudvar szekérrel, 1912

Millet: Angelus - 1859

Salvador Dalí: Gala and the Angelus of Millet Preceding the Imminent Arrival of the Conical Anamorphosest

Salvador Dalí: Angelus 1932

Salvador Dalí: Meditation on the Harp, 1932/34

Salvador Dalí: Angelus. ca.1932.

Salvador Dalí: The Architectural Angelus of Millet, 1933

Salvador Dalí: Archeological Reminiscence of Millet's Angelus1933-35