A kávé néhány évvel ezelőtt egyszerű élvezeti cikknek számított, ami segített reggel felkelni, vagy az esti műszakban, esetleg egy kiadós ebéd után ébren maradni. Mára sok minden megváltozott. Ma már nemcsak egyszerűen fekete kávét iszunk, hanem cappuccino-t, americano-t vagy flat white-ot. A kedvenc kávé-különlegességünkkel együtt megvan a kedvenc kávéfajtánk is, pontosan tud-juk, mit jelent az arabica vagy az olaszos pörkölés... Egyszóval a kávé elnyerte jól megérdemelt státuszát. Nem csoda hát, ha a kávézás élményét szeretnénk mindenhol átélni.

Ezért fejlesztettük ki a Mizo Coffee Selection kávécsaládot, mely minőségi kávéból kínál hagyományos és modern kávékülönleges ségeket, visszazárható dobozban. Így ott élheted át a kávézás élményét, ahol csak szeretnéd!

És ezért készítettük ezt a kis füzetet, melyből sok-sok érdekességet tudhatsz meg a kávéról és a kávézásról.

ÉRDEKESSÉGEK A KÁVÉRÓL, EGY KÁVÉ MELLÉ

Egészségedre!

Vidd magaddal

a kávézás élményét!

100% arabica kávé

A KÁVÉ LEGENDÁJA

Az egyik történet szerint: „Ali ben Omar elindult Mekkába, hogy részt vegyen a Korán által előírt zarándoklaton. Útja során megpihent Mokhában, ahol imádkozásával több, pestisben szenvedő beteget is meggyógyított. A mokhai király – kinek lánya szintén pestisben szenvedett – magához hívatta Omart. A zarándok meggyógyította a lányt, jó tettéért cserébe pedig szerette volna nőül kérni. A király hirtelen haragra

gerjedve száműzte a zarándokot a sivatagba. Omar a sivatagban gyalo­golva, imádkozás közben talált egy fát, egy éneklő madárral. A fának csillogó levelei, sok fehér virága és érett bogyói voltak. Éhes volt, hát megkóstolta a gyümölcsöket, majd felfrissülve folytatta útját, zsebében a bogyókkal. Este megfőzte a maradék gyümölcsöt, amitől felfrissültnek és élénknek érezte magát. Így készült el az első kávé.”

Egy másik legenda szerint: „Kaffában egy pásztor észrevette, hogy kecske­nyája az éjszaka során nyugtalanul mozgolódik pihenés helyett. Tanácsot kért a szerzetesektől, akik a legelőre érve észrevették, hogy a kecskék egy élénkzöld levelű, fehér virágokkal teli fáról lakmároznak bogyókat. Megkóstolták hát a gyümöl­csöt, amit finomnak találtak, így elvitték a kolostorba. Éjszaka megfőzték a begyűjtött bogyókat, hogy éhségüket csillapítsák, majd azt tapasz talták, hogy az esti imádság során a mindennapos fáradtság helyett felfrissültek. Gyorsan bele is szerettek, hiszen hirtelen sokkal könnyebb volt végigimádkozni az éjszakát.”

A legendák igazságtartalma máig tisztázatlan, annyi azonban bizonyos: 2000 év elég volt, hogy a kávézás élvezete a világ legtávolabbi sarkába is eljusson.

A kávé eredete a múlt homályába vész, de a legendák sejtetni

engedik, hogy a kávéfogyasztás története több mint 2000 éves.

A legendák nagy része A Közel-Keletről származik.

A KÁVÉ TÖRTÉNELME MI IS AZ A KÁVÉ?

A kávé hazájának Etiópiát tekintjük, de a kutatások szerint tudatos, ültetvé­nyeken való termesztése és fogyasztása először Jemenben valósult meg, a XV. században.

Az első, kávéval megrakott hajó 1570­ben futott be Velence kikötőjébe. Kilenc évvel később, 1579­ben pedig már egy Behram nevű török kereskedő Budára is szállított belőle, ahol kezdetben csak kávékimérőkben volt elérhető az ital, és kizárólag törökök részére.

A kávé szó először Zrínyi Miklós 1645­ös Szigeti veszedelem című eposzában jelenik meg.

„Vánkosokra ketten ottan leülének,Egymás közt sok dologról beszélgetének.

Kávét kicsin fincsánbÓl hörpörgetének.Osztán az után vacsorát is evének.”

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem,Harmadik ének

A kávézás kultusza a XVIII. századra olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy sorban nyíltak a kávéházak, melyek hamar társasági és kulturális helyekké váltak. A XIX. századra megalakult a Pesti Polgári Kávéfőző Társaság, a budapesti kávéházak listája 1912­ben 322 helyet tartalmazott.

A kávéházak az azóta eltelt 100 évben sokat változtak, a kávé és a kávézás népszerűsége azonban töretlen Magyar­országon. A Mizo Coffee Selection pedig gondoskodik róla, hogy magad­dal vihesd a kávézás élményét.

Bár kávét szinte mindannyian fogyasz-tunk, kevesen tudjuk, hogy valójában mit is iszunk.

A kávécserjéknek számos fajtája van, mégis csak kettő terméséből készí-tenek kávét: az arabica arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel.

Az igényesebb arabica kávécserjék fejlődéséhez nélkülözhetetlen a 900 méter feletti termékeny talaj, és a trópusi 15—24°C közötti hőmérsék-let, egyenletes csapadékmennyiséggel. Az arab kávé biztosítja a kereskede-lemben kapható kávék 75%-át.

A Mizo Coffee Selection kávécsalád tagjai 100% arabica kávé felhaszná-lásával készülnek.

KÁVÉZÁS A VILÁG KÖRÜL

A kávé feldolgozása szakértelmet és körültekintést igényel. Szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett szemek használhatók fel. Gyorsan megromlik, így leszedés után azonnal megkezdik a feldolgozást. Ez, termőhelytől függően, kétféle módon történhet.

Azokon a területeken, ahol a napsütéses órák száma magas, a kellően érett magokat négy hétig is szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével elvá­lasztják a húsos részt a babszemtől. Ahol viszont csapadékosabb az időjárás, ott a szétválasztással kezdik a folyamatot, majd a babot – folyamatos mosás

Ahogy a kávé egyre inkább meghódította a világot, úgy alakították ki az egyes nemzetek a rájuk jellemző szokásokat és kávévariációkat. Még Európán belül is markánsan különböznek a Törökország­hoz közeli Balkán térség és a nyugat­ európai államok kávéfőzési szokásai. A globalizáció azonban egyre inkább elmossa a határokat, így a legnépsze­rűbb nemzetekre jellemző különleges­ségeket ma már a világ szinte minden kávézójában kérhetjük.

A világ legnagyobb kávétermelő országa Brazília, a legdrágább fajta pedig Etiópiában terem.Tudtad?

HOGY LESZ A KÁVÉBÓL KÁVÉ?

mellett – speciális folyadékban áztatni kezdik, és a kellő áztatás után következik csak a 10­14 napos szárítási folyamat.

A szárítás után mindkét esetben a válo gatás, majd a fokozatosan emelkedő hőfokon történő pörkölés következik. A pörkölés után derül ki, milyen a kávé minősége, intenzitása, erőssége és illata.

A világon évente hozzávetőleg 500 milliárd csésze kávét iszunk.Tudtad?

Sűrű, erős, és intenzív. Ilyen egy igazi olasz kávé. Ennek oka leginkább az éghajlatban keresendő. Az itáliai félszigeten ugyanis szinte állandóan tűz a nap, nyáron pedig 40 fok közeli a hőmérséklet. A fülledt meleg elálmo-sít és fásulttá tesz, az olaszok viszont szeretnek aktívak maradni. Ennek meg-felelően az itteni kávé valóban ébren tart. Nemcsak erejével, hanem ízével és illatával is.

Az olasz kávé másik jellegzetessége a speciális technológia, amivel

a leghíresebb kávéjukat, az espresso-t készítik. Ez az alapja a világ néhány kedvenc kávékülönlegességének. Nem véletlenül van olasz neve a macchiato-nak vagy a cappuccino-nak.

Érdekesség, hogy az olaszok cappuc-cino-t rendszerint reggel vagy délelőtt, espresso-t a délutáni órákban fogyasz-tanak szívesen, és ha csak kávézásra van idejük, azt helyben, állva fogyaszt-ják el, egyetlen hörpintéssel.

RÓMA Olaszországban az Espresso-t általában állva fogyasztják el.

Tudtad?

A bécsi kávékultúra messze földön híres. Szinte átláthatatlan a variációk sokasága. Aki Bécsben egyszerűen egy kávét rendel, azonnal elárulja magáról, hogy külföldi. Az osztrák főváros a híres bécsi melange-on túl a kávéházi kultúra kialakulásában is fontos szerepet játszott.

A legenda szerint egy lengyel katona, Franz Kolschitzky nyitotta meg az első kávéházat Bécsben, 1645 körül, méghozzá a törököktől hadizsákmány-ként megszerzett félezer zsák fekete kávébabnak köszönhetően.

A bécsi kávéház azóta is valóságos fogalomnak számít, amely Bécsen és Budapesten kívül sehol máshol a világon nem fellelhető. Oázis a hétköznapokban, egy olyan hely, ahol meghúzódhatunk, ahol találkozhatunk, ahol átadhatjuk magunkat a ráérés élvezetének. A bécsiek igazi kultúrát teremtettek a kávéfogyasztásból, és különleges életérzéssé magasztalták a kávéivást. 1900 környékén írók és költők csoportjai kávéházi irodalmá-rokként vonultak be a történelembe:

ők nemcsak társas kapcsolatok ápolására használták a kávéházat, ott rendezték be a munkahelyüket is. Az írók mellett a zeneszerzők is megje-lentek: az idősebb és fiatalabb Johann Strauss, Mozart és Beethoven is elősze-retettel használta a kávéházat darabjai népszerűsítésére. A második világ-háború kitörése előtt kb. 4000 kávéház működött Bécsben, napjainkban ez a szám 400 körül van.

Az olasz kávékkal ellentétben a tej- vagy tejszínalapú bécsi kávék szinte desszertnek számítanak, igénylik a lassú, ráérős, szertartásszerű fogyasztást. BÁR MAGYARORSZÁGON A LEGTÖBB

HELYEN MÉZZEL KÉSZÜL, AZ EREDETI BÉCSI MELANGE-T (WIENER MELANGE) KÉZI PÖRKÖLÉSŰ KÁVÉBÓL FŐZIK, KÁVÉ ÉS GŐZÖLT TEJ FELE-FELE ARÁNYÚ KEVERÉKE, A TETEJÉN TEJHABBAL.

Tudtad?

BUDAPESTBÉCS

Az amerikai kávékultúra kialakulásához egy érdekes történelmi esemény veze-tett. Nagy-Britannia a Franciaországgal vívott háború költségeit úgy szerette volna behajtani, hogy megadóztatta (egyebek mellett) a gyarmat népei által kedvelt teát. Ennek következménye lett a híres 1773-as „bostoni teadélután”, amikor a dühös kereskedők tiltakozás-képpen a bostoni kikötő vizébe öntöttek több tonna teát, és bojkottot hirdettek a teafogyasztás ellen. Az észak-amerikai gyarmatok ekkor kezdték megismerni a Dél-Amerikából beszerezhető kávé fogyasztásának örömét.

Mára az Egyesült Államok a saját képére formálta a kávézást. Ahogy Amerikában minden, a kávé is nagy. Természetesen ez nem lenne lehetséges az európai erősségű kávéval, így aztán az amerikai

kávé gyengébb és sokkal hígabb. A közepes méretű kávé is négydecis, ideális mennyiség arra, hogy a munkába menet lehessen szürcsölgetni. Az „on the go” azaz a menet közbeni kávézás olyannyira a kultúra része itt, hogy erre a célra nagy, egyedi dizájnú, zárható műanyag „travel cup”-okat is lehet kapni, amelyekbe belehelyezik a papírpoharakat, így nem löttyen ki a kávé a metrón vagy a buszon.

Amerikában friss kávét majdnem mindenhol árulnak, a sarki fűszeresnél, az újságárusnál, a kenyérboltban és a könyvesboltokban is. Klasszikus kedvenc a mogyoró ízesítésű és aromájú ital. Hogy fokozzuk az élvezeteket, a mogyoróhoz még vaníliaaromát is kérhetünk.

New Yorkban hétszer annyi kávét isznak, mint bármelyik másik amerikai városban. Nem csoda, hogy ez a város soha nem alszik.

Tudtad?NEW YORK

Ausztrália nem tartozik a nagy kávékul-túrák közé, azonban 1980-ban feltalálták a Flat White nevű különlegességet, amely a XXI. századra meghódította a világot, így feltette az országot a kávézás térképére.

A Flat White eredetét illetően megosz-lanak a vélemények. Egyesek szerint Új-Zéland hegyvidékéről, mások szerint Ausztráliából indult világhódító útjára. Történelmi kutatások szerint azonban a Flat White kifejlesztése olaszokhoz köthető, akik a II. világháború után kivándoroltak Ausztráliába, és elége-detlenek voltak a helyi szokás szerint készített kávéval. Ezért kikísérleteztek maguknak egy hagyományosan olasz

kávégépeken főzött kávékülönleges-séget, ami egy vagy két espresso-ból, krémesen lágy tejhab hozzáadásával készül. A Flat White hamarosan meghódította az ausztrál kávéfogyasztó-kat, majd lassan más országokat is. Mára már a magyar kávézókban sem néznek furcsán, ha valaki Flat White-ot kér.

A Flat White új-zélandi eredet-változata szerint az ital egy elrontott cappuccino-nak köszönhető.

Tudtad?

SYDNEY

CANBERRA

WELLINGTON

Mizo Coffee Selection K

ávétorta

ha erőteljesebb kávéízre vágyunk, néhány kávéskanál frissen főtt feketekávéval gazdagíthatjuk a krémet.

Tipp

Elkészítési idő: kb. 2 óra

HOZZÁVALÓK 20 CM-ES KAPCSOS TORTAFORMÁHOZ

ELKÉSZÍTÉSA PISKÓTÁHOZ: • 4 tojás • 8 evőkanál hideg víz • 10 dkg porcukor • 1 citrom reszelt héja • 15 dkg liszt • 1/2 csomag sütőpor (6 g)

A KRÉMHEZ: • 1 csomag vaníliaízű pudingpor (44 g) • 1 + 2 evőkanál cukor • 1 doboz Mizo Coffee Selection kávéital (tetszőleges ízben, 330 ml) • 20 dkg Mizo vaj

A DÍSZÍTÉSHEZ: • fehér marcipán • kakaópor • csokoládéreszelék

A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját kikeverjük a vízzel, a porcu­korral és a citromhéjjal. Beleszitáljuk a sütőporos lisztet, jól elvegyítjük, majd óvatos mozdulatokkal beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét. A masszát az alján sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, és 180 fokon készre sütjük. (Tűpróba!) Még melegen leválasztjuk róla a tortakarikát. A piskó­ tát megfordítjuk, és konyharuhával leta­karva kihűtjük, majd 2 lapba vágjuk. A krémhez a pudingport 1 evőkanál cukorral és a kávés itallal elkeverjük, felfőzzük és kihűtjük. A puha vajat 2 evőkanál cukorral habosra verjük, majd a pudingot apránként hozzáada­golva kihabosítjuk. A krémet elfelezzük,

az egyik felével betöltjük a tortát, a másikkal pedig kívül is bevonjuk. A díszítéshez a marcipánt némi kakaó­porral átgyúrjuk, hogy a krém színével megegyező színárnyalatot kapjunk. Ceruza vastagságúra sodorjuk, 1 cm­es darabokra vágjuk, azokból golyókat formálunk, majd a kávébabhoz hasonló formára alakítjuk, és a közepükbe késsel egy­egy vonalat vágunk. A tortát cso­koládéreszelékkel megszórva, a marci­pánból készült kávészemekkel díszítve, kakaóporral meghintve tálaljuk.

Laktóz- és Gluténmentes Tápiókadesszert

Elkészítési idő: kb. 3 óra

HOZZÁVALÓK 4 POHÁRHOZ

ELKÉSZÍTÉSA KÁVÉS TÁPIÓKAPUDINGHOZ: • 2 doboz Mizo Coffee Selection laktóz­ mentes cappuccino (2 × 330 ml) • 8,25 dkg tápiókagyöngy • 1­2 evőkanál cukor (ízlés szerint)

A CSOKOLÁDÉPUDINGHOZ: • 1 csomag gluténmentes, csokoládéízű pudingpor (44 g) • 5 dl Mizo laktózmentes tej (2,8%­os)

A TÁLALÁSHOZ: • bogyós gyümölcs • ehető virág (elhagyható)

A kávés réteghez a cappuccino­t felme­legítjük, beletesszük a tápiókagyöngyöt, és időnként megkeverve, lassú tűzön 30­40 perc alatt készre főzzük. Ha már majdnem teljesen kész, ízlés szerint cukorral édesítjük.

A csokoládés réteghez a pudingport a tejjel sűrűre főzzük. A poharak aljába előbb a tápiókapudingból kanalazunk, majd a csokoládés réteg következik. Jól behűtve, bogyós gyümölcsökkel, ehető virágokkal díszítve tálaljuk.