ráday gedeon Általános iskola ludányhalászi ...ráday gedeon Általános iskola 3188...
TRANSCRIPT
Ráday Gedeon Általános Iskola
3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 119.
Tel: 06-32-456-008 Fax: 06-32-556-015 e-mail: [email protected] OM azonosító: 032242
1
Ráday Gedeon Általános Iskola Ludányhalászi
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült: Ludányhalászi, 2017. augusztus 10.
Készítette: Kormány Zsoltné intézményvezető
Hatálya: 2017. szeptember 01-től visszavonásig
2
Tartalom
1. Az iskola nevelési programja .................................................................................................................................. 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............. 4
1.1.1. Pedagógiai alapelvek ...................................................................................................... 4
1.1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai ................................................................................... 5
1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................................... 6
1.1.4. A nevelő oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer .............................. 7
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 8
1.2.1. A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztés feladatai ... 8
1.2.2. Tanórán kívüli tevékenységekkel összefüggésben ....................................................... 13
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 13
1.3.1. Célmegfogalmazás ....................................................................................................... 13
1.3.2. A célok megvalósítását szolgáló feladatok .................................................................. 14
1.3.3. Fogyasztóvédelmi nevelés ............................................................................................ 14
1.3.4. Segítő kapcsolatok színterei ......................................................................................... 15
1.3.5. Az egészségfejlesztés iskola feladatai .......................................................................... 16
1.3.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................ 18
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 19 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................ 21
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 22
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................... 22
1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program............................... 23
1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása ..................................................................... 26
1.6.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................... 30
1.6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .......................................................................... 32
1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 33
1.6.7. Iskolai Integrációs Program (iskolai IPR) .................................................................... 35
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ..................................... 37 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .......................................... 38
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................... 40
1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ................................................................................. 40
1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend ......................... 42
1.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei, az értékelés rendje ..................................... 43
1.9.4. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai ....................... 45
2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................................................. 48 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 48 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................. 48
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei................. 51 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........ 51
2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 51
2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 52
2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 53
2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 53
2.5. A nemzetiségekről szóló oktatás céljai ................................................................................ 54
3
2.6. Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 54
2.6.1. A mindennapos testnevelés szervezése ........................................................................ 55
2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...................... 55 2.8. Projektoktatás ...................................................................................................................... 56 2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 57
2.9.1. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 58
2.10. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei ......................................................................... 59
2.10.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei alsó tagozaton ............................ 60
2.10.2. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei felső tagozaton ........................... 60
2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......... 61
2.11.1. Az ellenőrzés és értékelés funkciója ............................................................................ 61
2.11.2. Az ellenőrzés, értékelés követelményei ....................................................................... 62
2.11.3. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink ............................................................. 62
2.11.4. A szöveges értékelés szempontjai ................................................................................ 63
2.11.5. Az értékelés formái ...................................................................................................... 63
2.11.6. Az értékelés, osztályozás dokumentációja ................................................................... 63
2.11.7. Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig .......................... 64
2.11.8. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai .................................................. 64
2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................... 65 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .......................................... 66
2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................. 66 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................................... 67
2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................. 67
2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................................. 69
2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .................... 74
2.16.1. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai:............................................... 74
2.16.2. A magatartás értékelésének elvei ................................................................................. 75
2.16.3. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................................. 76
2.16.4. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei....................................................................... 77
2.16.5. Az iskolai elmarasztalás formái ................................................................................... 78
2.16.6. Fegyelmező intézkedések: ............................................................................................ 78
3. Záró rendelkezések ................................................................................................................................................ 79 3.1. A pedagógiai program hatálybalépése ................................................................................. 79 3.2. A pedagógiai program felülvizsgálata ................................................................................. 79
3.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .............................................. 80 3.4. Fenntartói nyilatkozat .......................................................................................................... 81
4. Mellékletek ............................................................................................................................................................. 82
4
1. Az iskola nevelési programja
1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
„Az egészséges oktatást számomra az a fa jelképezi, melyet a termékenyítő víz mellé telepítenek. A
talajban elhelyeznek egy kis magot, amelyben benne rejlik az egész fa terve, alakja és arányai.
Nézd, hogyan sarjad és hogyan terebélyesedik törzzsé, ágakká, levelekké, virágokká és terméssé! Az
egész fa a szervesen kapcsolt részek folytonos láncolata, aminek a terve már benne rejlett a
magvakban és a gyökerekben. Az ember hasonlatos a fához. Az újszülöttben benne rejlenek azok a
tulajdonságok, amelyek az élete folyamán kibontakoznak.”
(Pestalozzi)
1.1.1. Pedagógiai alapelvek
Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek
kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése.
Ennek érdekében:
- a tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók
számára korszerű, a mindennapi életben használható alapműveltséget nyújtunk;
- Pedagógiai programunk egyik legfontosabb alapelve az esélyegyenlőség biztosítása minden
tanuló számára: a szociális hátrányok kiküszöbölése, illetve csökkentése.
- nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése;
- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció
elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására;
- fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk
eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk (Ludányhalászi) hagyományaival;
- célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett
tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit.
- A nevelés-oktatás folyamatának a tanuló nem tárgya, hanem alanya, ugyanakkor a vezető
szerep a pedagógusé, különös tekintettel az igényesség kialakítására, lehetőség biztosítására
a tanulók önállóságának, kreativitásának fejlesztésére.
- Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció és a sikerélmény átélésének
biztosítása.
5
- A módszerek alkalmazásában a teljes pedagógusi szabadság mellett az egységes pedagógiai
ráhatás elvének betartása.
- Az Európai Unióhoz való csatlakozással nélkülözhetetlen, hogy fokozott figyelmet kapjanak
mindazon nevelési-oktatási elemek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozás
tudatát erősítik gyermekeinkben: informatika, idegen nyelv, egészséges életmód, sport,
környezetvédelem.
- Képes legyen az egyén arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a
demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt vegyen a közügyekben.
- Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia
- Célunk, hogy a tanuló megismerje tágabb környezetét és képes legyen a kínálkozó
lehetőségek megragadására.
- Az önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretüket,
emberi viszonyaikat és eligazodjanak a világban.
1.1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai
Alapvető célunk, hogy iskolánk megfelelő módon és eredménnyel közvetítse azokat az ismereteket
és viselkedési normákat és kifejlessze azokat a képességeket, amelyekre a demokratikus
jogállamban, az erősödő polgári társadalom és piacgazdaság viszonyai között az egyéneknek és
társadalomnak szüksége van.
Ennek érdekében:
- A tanórai és tanórán kívüli pedagógiai munka során törekedni kell a lemorzsolódás
csökkentésére, az iskolai sikeresség növelésére.
- El kell érnünk a kompetenciamérések országos átlagát és ezáltal növeljük a hozzáadott érték
mértékét.
- Arra törekszünk, hogy a következő 5 tanévben rendelkezzünk egy olyan tevékenységkínálattal,
amely a diákok közreműködésével alakul ki és valósul meg, biztosítva ezzel annak lehetőségét,
hogy a tanórán kívüli foglalkozásokon többféle közösség tagjaként tevékenykedjenek.
- Az iskola működését úgy szervezzük, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak tényleges
felelősséggel járó döntésekre a tanulás folyamatában, a diákjogok gyakorlásában, a közösségi
élet szervezésében.
- Célunk olyan szabad, független személyiségek nevelése, akik rendelkeznek megfelelő
önismerettel, ismerik képességeiket, lehetőségeiket és céljaikat, képesek az önmegvalósításra,
az élet szeretetére és tiszteletére, jövőjük alakítására, egészségük védelmére, munka-,
környezetkultúra és családi élet harmonikus kialakítására.
6
- Intézményünk nevelési célkitűzései közül kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink
megismerjék az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló együttélés szabályait,
életkoruknak megfelelően. Az ember, mint érték, jelenjen meg számukra. Tanulóinkat
empátiára, toleranciára, a másság elfogadására neveljük.
- Célunk, hogy tanulóink az egészséges életmód legfontosabb szabályait megismerjék, tisztában
legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testi higiéné, tisztálkodás
fontosságával. Váljanak az egészséges életmód híveivé, tisztában legyenek a drog, a cigaretta,
az alkohol egészségkárosító hatásaival.
- Ismerjék és alkalmazzák a balesetmentes és/vagy kulturált közlekedés szabályait.
- Külön gondot fordítunk a tehetségek felismerésére, azok megfelelő fejlesztésére, valamint a
hátrányos helyzetű tanulók speciális megsegítésére.
- Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség érvényesítését, szegregációmentes együttnevelési
környezet kialakítását.
- Célunk a központi NAT szerinti kulcskompetenciák fejlesztése.
- Természettudományos kompetencia és környezetvédelemre nevelés.
- Digitális kompetencia fejlesztése, amelynek segítségével alaposan ismerjék meg a főbb
számítógépes alkalmazásokat, képesek legyenek információk megkeresésére, összegyűjtésére,
feldolgozására.
- Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése: Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése a nyelvek és a
kultúrák közötti kommunikáció iránt.
1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai
- Az alaptevékenységek, képességek hatékony fejlesztése érdekében minden pedagógus számára
feladat a tanulás helyes módszereinek megismertetése, gyakoroltatása.
- Az optimális testi-lelki fejlődés érdekében fontos feladatunk továbbra is, hogy a testnevelés
órákon kívül mindennap lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére.
- Az alapkészségek fejlesztésén túl kiemelt feladatunk az idegen nyelv és az informatika területén
jelentkező tanulói és szülői elvárások teljesítése, valamint az uniós elvárásoknak való
megfelelés.
- Tanulási problémákkal küzdő tanulóink esetében elsődleges feladat a probléma felismerése –
szükség esetén a megfelelő szakemberhez való utalás és a szakvélemény – javaslat alkalmazása.
- Feladatunk továbbra is – a tanórán kívüli tevékenységre rendelkezésre álló órakeret észszerű
felhasználásával – biztosítani a felzárkóztatás, a tehetséggondozás többféle lehetőségét igazodva
a tanulók szükségleteihez és érdeklődéséhez.
7
- módszertani kultúra fejlesztése és alkalmazása;
- taneszköz fejlesztés lehetőségek szerint;
- az iskola és iskolai környezet esztétikai szintjének emelése;
- a kiépített partnerkapcsolat megőrzése, lehetőség szerinti bővítése,
- aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.
- Olyan formális és nem formális tanulási lehetőség biztosítása, mely az aktív állampolgári léthez
szükséges ismereteket, képességeket, megfelelő beállítottságot és motiváltságot elsajátíthatják a
tanulók.
- Gazdasági nevelés.
- Fontos feladatnak tartjuk, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, képessé váljanak a
rendelkezésükre álló erőforrásokkal, a pénzzel való gazdálkodásra.
1.1.4. A nevelő oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer
A személyiségfejlesztés legfontosabb színterei: a tanítási órák és a tanítási órán kívüli
tevékenységek.
A tanórákon alkalmazott eszközök, eljárások:
- motiválás (elsődleges a sikerélmény biztosítása)
- tanulói aktivitás biztosítása (tevékenykedtetés) csoportmunka az új anyag feldolgozásakor,
kooperatív tanulási technikák
- differenciálás (tanórai és házi feladatok, táblai munka, segédeszközök, stb.)
- egyéni képességek fejlesztése (egyéni feldolgozás, kiselőadás, kiegészítő anyag
feldolgozásakor)
- számítógépek alkalmazásával az ismeretek rögzítésének elmélyítése, érdeklődés felkeltése
- csoportbontás szükség esetén
A tanórákon kívül alkalmazott eszközök, eljárások:
Hagyományőrző tevékenységek
- Ráday-napok: kulturális program
- Gyermeknap, Ki mit tud? - vetélkedő
- aktív részvétel:
- az idősek napján
- községi ünnepélyeken, rendezvényeken
- a falunapon
- farsangi bálon
8
- ballagáson
- Adventi projekt (gyertyagyújtások- karácsonyi délelőtt)
- elsősök „rádaissá” avatása
Diákönkormányzat működtetése:
- ügyeleti feladatok segítése
- véleményezési jogok gyakorlása (PP, SZMSZ, Házirend, egyéb)
- diákközgyűlés szervezése
- diákjogok érvényesülésének figyelemmel kísérése
Felzárkóztató foglalkozások szervezése:
1-4. évfolyam: magyar és matematika
5-8. évfolyam: magyar és matematika
- Középiskolai előkészítő: 8. osztályos tanulók részére szükség szerint
- Tehetséggondozás: szakkörök, versenyek szervezése, ezeken való részvétel biztosítása
- Napközis foglalkozás, tanulószoba szervezése
- Iskolai könyvtár: minden tanulónk számára ingyenes
- Sportkörök működése, sportversenyeken való részvétel, osztálybajnokságok szervezése
- Tanulmányi kirándulások lehetőség szerint: helyi természetjárás, osztálykirándulások során
múzeumlátogatások, az ország műemlékeinek, természetvédelmi tájainak megismertetése
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.2.1. A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztés
feladatai
1-2. osztály
Énkép, önismeret fejlesztése:
- motiváló tanulási környezet kialakítása, annak gondozására való képesség alakítása
Hon- és népismeret fejlesztés:
- a helyi környezet, az iskola biztosította lehetőségek megismertetése,
- helyi és iskolai hagyományokkal való ismerkedés
- nyitás a másság, a különböző szokások, vallások és kultúrák felé
Környezeti nevelés
- a közvetlen környezet iránti érzékenység felkeltése,
- a természeti és ember alkotta értékek felismerése, a megóvás fontosságának tudatosítása
Tanulás mint személyiségfejlesztő tényező:
9
- az eredményes tanulás helyes módszereinek, technikájának megismertetése a szülők
bevonásával
- ismerkedés a könyvtárral, az informatikai eszközökkel,
- kreatív problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
Testi-lelki egészség:
- pozitív beállítódások és szokások fontosságára való nevelés (kelés – lefekvés, étkezés, napirend,
tisztálkodás)
- a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése
- a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátíttatása
3-4. osztály
Énkép, önismeret:
- Alapvető erkölcsi, etikai normák megismertetése, gyakoroltatása (kötelességtudat, kulturált
viselkedés)
Hon- és népismeret:
- ismerkedés nemzeti kultúránk értékeivel,
- harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel
- annak tudatosítása, hogy Európa a magyarság tágabb hazája.
Környezeti nevelés:
- természettudatos gondolkodásmód fejlesztése
- környezetük iránti érzékenység fejlesztése negatív, pozitív példák bemutatásával, saját
környezetük folyamatos gondozásával
Információs és kommunikációs kultúra
- megismerési képesség fejlesztése: különös tekintettel az anyanyelv tudatos és igényes
használatának fejlesztésére, valamint az idegen nyelv fontosságának tudatosítására
- kritikai és kreatív olvasási képesség fejlesztése
- az elektronikus média hatásmechanizmusaira való figyelem felkeltése különös tekintettel a
valóság és a fikciók közötti különbségekre.
Tanulás
A pedagógus:
- ismerje meg a tanulók tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait, ezekre alapozza a tanulás
fejlesztését
- törekedjen a rendszerezés, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös
tekintettel a mindennapokban történő felhasználásra
10
Testi és lelki egészség
- feladat a helyes életvitel kialakítására való ösztönzés
- tolerancia képességének fejlesztése a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt.
Felkészítés a felnőtt lét szerepeire:
- A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez szükséges szociális
és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése.
- A szociális kompetenciák tudatos fejlesztésében kiemelt feladat: a segítéssel, együttműködéssel,
versenyzéssel kapcsolatok erősítése
- A társadalmi kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat: a jogait érvényesíteni tudó, a
közösségi életben részt vevő, közreműködő tanulóvá nevelés.
5-6. osztály
Énkép, önismeret:
- Erkölcsi, etikai normák gyakoroltatása
- Felelősségtudat kialakítása a saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk
alakításában.
Hon- és népismeret:
- ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit
- kapjanak megfelelő ösztönzést szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási
emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, ezeken keresztül alapozzuk meg a
nemzettudat, a hazaszeretet érzését és a hazáért végzett egyéni és közösségi tevékenység
fontosságának felismerését.
Környezeti nevelés:
- környezettudatos, azaz a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló
környezetkímélő magatartás fejlesztése
- konkrét hazai példákon bemutatni, a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív
egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra:
- Magyarság tudatukat megőrizve európai polgárrá nevelés: szerezzenek ismereteket az EU
kialakulásáról, történetéről, intézményrendszeréről, továbbá az egyetemes emberi civilizáció
legjellemzőbb eredményeiről
- Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt.
- Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról
Információs és globális kultúra:
11
- anyanyelv tudatos és igényes használatára nevelés, valamint az idegen nyelv fontosságának
tudatosítása a megfelelő motiváció alkalmazásával
- az elektronikus média szelektív használatának tudatosítása
Tanulás:
- az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatása; egyénre szabott tanulási
módszerek, eljárások kiépítése, kooperatív csoportmunka gyakoroltatása
- informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok felhasználásának
gyakoroltatása
Testi és lelki egészség:
- egészséges életmódra nevelés
- egészséges táplálkozás
- helyes napirend
- toleranciára nevelés
- a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése:
figyelemfelkeltés, példamutatás
- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
- pályaorientáció: egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló
önismeret fejlesztése, a legfontosabb foglalkozási ágak tartalmának,
követelményeinek megismertetése
7-8. osztály
Énkép, önismeret:
- alapvető erkölcsi, etikai normák kialakítása
- a tanórákon való aktív közreműködés biztosítása
- felelősségérzet kialakítása saját sorsuk, életpályájuk alakításában
Hon- és népismeret:
- nemzettudat alapozása mellett más népek értékeinek és eredményeinek megbecsülésére való
nevelés
- a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek megismertetése
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
- ismeretnyújtás az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról,
intézményrendszeréről,
- A másság elfogadás képességének fejlesztése
12
- A tanulók kapjanak információkat az emberiség közös, globális problémáiról, ezzel egy időben
növekedjen érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések meglátása iránt.
Környezeti nevelés:
- a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése
- környezetük iránti felelősségtudatos magatartásra nevelés
- a tanulók bekapcsolása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe.
Információs és kommunikációs kultúra:
- a tanulók megismertetése az Internet használatával, lehetőségeivel az ismeretterjesztés, a
kommunikáció bővítése terén
- a kritikai és szelektív olvasás képességének fejlesztése
- a lelki egészség védelme érdekében a különböző médiumokban való eligazodásra, szelektív
használatára való nevelés
Tanulás:
- az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása,
- az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismertetése: könyvtárban való keresés módjának
begyakoroltatása, a forráselemzések technikájának elsajátíttatása
- kreatív gondolkodás fejlesztése, kritikai gondolkodás megerősítése
Testi és lelki egészség:
- helyes életvitel, konfliktuskezelés képességének fejlesztése
- a másság elfogadására való nevelés
- krízishelyzetbe jutottak azonosítása, segítése
- szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek megbeszélése
- biztonságos magatartásformák megismertetése
- nemi úton terjedő megbetegedések megelőzésének ismertetése
- pszichoszexuális fejlődés megismertetése
családi életre nevelés:
- gazdálkodás
- családtervezés
- családi munkamegosztás szervezés
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire:
- személyre szabott iskola- és pályaválasztás segítése
- szociális kompetenciák fejlesztése; kiemelten a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és
versengéssel kapcsolatos területeket.
13
1.2.2. Tanórán kívüli tevékenységekkel összefüggésben
Szakkör, érdeklődési kör, művészeti csoport keretében:
- a tehetség felismerése
- a tanulók részvételi arányának növelése
- alkotó képzelet fejlesztése
- a felfedezés, az eredményes munka örömének megismertetése
Iskolai sportkör keretében:
- állóképesség fejlesztése
- mozgásigény kielégítése
- önuralomra, a szabályok betartására való nevelés
- lehetőség szerint az úszásoktatás megszervezése, az igénylő tanulóink számára.
Hagyományaink, ünnepeink keretében kiemelt feladat érzelmi ráhatással a hazaszeretet, a nemzeti
büszkeség, a szeretet, bátorság érzésének biztosítása, a családias légkör, az együvé tartozás
érzésének erősítése.
A tanévenkénti országjárások szervezése során feladat, hogy tanulóink ismerjék meg hazánk mind
több táját, annak esztétikai, gazdasági, kulturális értékét, ezáltal segítsük tanulóinknál a haza iránti
ragaszkodás, büszkeség az érte munkálkodni akarás érzését. Az országjárások utazási költségeit az
alapítvány hozzájárulásából biztosítjuk, így lehetővé tesszük, hogy hátrányos körülmények között
nevelkedő tanulóink is részt vehessenek ezeken a kirándulásokon.
Tanévenként színházlátogatást szervezünk, hogy tanulóink többségében a 8. évfolyam végére
kialakítsuk a színházi viselkedés normáit, a színházlátogatás igényét.
Tanulmányi és művészeti versenyek, házi bajnokságok keretében feladatunk az egészséges
versenyszellem kialakítása, a tehetségek felismerése, fejlesztése.
A 2003/2004-es tanévtől képesség-kibontakoztató - integrációs képzés folyik intézményünkben.
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.3.1. Célmegfogalmazás
Programunk célja a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra
történő felkészítése.
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást
szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő
14
és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel
összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az életkori sajátságoknak megfelelően
- az egészséges táplálkozás érvényesítésére
- a mindennapos aktív testmozgás elterjesztésére
- az alkohol-, drog- és dohányzás fogyasztásának megelőzésére.
- a természethez való viszony egészséget támogató környezet biztosítására
- aktív szabadidő eltöltésére
- a testi higiéniára
1.3.2. A célok megvalósítását szolgáló feladatok
- A közegészségügyi előírásoknak való megfelelés (közétkeztetés körülményei, iskolaorvosi
ellátás, baleset-megelőzés, munkavédelem)
- Minden tanév elején minden osztályban osztályfőnöki óra keretében balesetvédelmi oktatást
tartunk a tanulóknak az iskola területén érvényes balesetvédelmi szabályok ismertetésével.
Testnevelés, technika, fizika, kémia, számítástechnika tantárgyakból az adott tárgyra vonatkozó
balesetvédelmi szabályokról kapnak oktatást tanulóink.
- Az iskola dolgozói minden tanév elején a munkavédelmi felelős által tartott balesetmegelőző
oktatáson vesznek részt.
- Az iskolai helyiségekre vonatkozó előírások betartása (öltöző, megvilágítás, fűtés, szellőzés,
wc, mosdók…)
- Személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés)
- Egészséges életmód, napirend, testi, lelki egészség védelme, drogprevenció
- A szülők felvilágosítása az egészséges életmóddal kapcsolatban szülői értekezleteken,
személyes találkozások alkalmával.
1.3.3. Fogyasztóvédelmi nevelés
CÉL: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és
fejlesztése.
FELADAT: A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, felkészítés a preventív (megelőző)
fogyasztóvédelemre.
tevékenység módszer felelős határidő
1. A kívánság és vita, megbeszélés, (osztályfőnöki, osztályfőnök, tanmenet
15
szükséglet fogalmának
elkülönítése
etika és állampolgári ismeretek
órákon)
szaktanár szerint
2. A piac, a marketing és a
reklám fogalmának
megismerése
a helyi, országos és EU-s
szabályozások tanulmányozása, média
figyelés, média elemzés, interjúk,
felmérések készítése és elemzése az
emberek vásárlási szokásairól
(osztályfőnöki, életvitel és média óra)
osztályfőnök,
szaktanár
tanmenet
szerint
3. Minőségre, biztonságra,
gazdaságosságra és
takarékosságra törekvés
adatgyűjtés, adatfeldolgozás,
információrögzítés csoportosan és
egyénileg, beruházások,
bevásárlólisták tervezése, „gazdálkodj
okosan” tesztek. (osztályfőnöki,
életvitel és média óra)
osztályfőnök,
szaktanár
tanmenet
szerint
4. Egyéni és társadalmi
jogok ismerete
a helyi országos és EU-s
szabályozások tanulmányozása, viták,
szituációs gyakorlatok (osztályfőnöki,
etika és állampolgári ismeretek
órákon)
osztályfőnök,
szaktanár
tanmenet
szerint
5. A döntési helyzet
felismerése és a
döntésre való képesség
kialakítása a fogyasztás
során.
szituációs játékok, esettanulmányok,
viták, érveléstechnikai gyakorlatok
(osztályfőnöki, etika és állampolgári
ismeretek órákon)
osztályfőnök,
szaktanár
tanmenet
szerint
FELADAT: Az ökológiai fogyasztóvédelem, a környezettudatos fogyasztás fogalmának
megismertetése a tanulókkal
tevékenység módszer felelős határidő
1
.
A természeti értékek
védelme
adatgyűjtés, adatfeldolgozás,
információrögzítés csoportosan és
egyénileg, szimulációs játékok,
esettanulmányok, viták,
érveléstechnikai gyakorlatok (földrajz,
biológia, technika, életvitel és
osztályfőnöki órákon)
osztályfőnö
k, szaktanár
tanmenet
szerint
2
.
A fenntartható
fogyasztás elvének
megismertetése
problémamegoldó gyakorlatok, viták,
ötletbörze
osztályfőnö
k, szaktanár
tanmenet
szerint
3
.
Tanórán kívüli
tevékenységek
vetélkedők, projekt, kapcsolat más
iskolákkal, civil szervezetekkel
szaktanár alkalom
szerű
1.3.4. Segítő kapcsolatok színterei
Szervezet, intézmény neve Téma
Helyi egészségügyi intézmény (orvosi rendelő)
évenkénti szűrővizsgálat
védőoltások
alkalmasság vizsgálat a továbbtanulással
kapcsolatban
Védőnő
higiénia
egészséges táplálkozás
16
felvilágosítás
drogprevenció
Szécsényi Rendőrkapitányság DADA program
Bűnmegelőzés
Közlekedési ismeretek
Szécsényi Fogorvosi Rendelőintézet
fogászati szűrés
Szülők, Önkormányzat egyéb külső partnerek gyerekek utaztatása a sportversenyek
helyszínére
Johnson and Johnson Kft. Női higiéniai oktatóprogram keretében szóró
anyag oktatócsomag felhasználása felsős
tanulók számára
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat
szakemberei
Problémás gyermekek családjával és
tanáraival folyamatos kapcsolattartás
Gyámhivatal Jelzések, szükség szerinti intézkedések
megtétele
ANTSZ szakembere Tisztaságvizsgálat a védőnővel együtt
Kiszolgáló helyiség ellenőrzése
1.3.5. Az egészségfejlesztés iskola feladatai
Tanórai tevékenységek:
- Osztályfőnöki óra: az egészségnevelés fontos helyszíne – egészségneveléssel kapcsolatos témák
beépítése az osztályfőnöki órák anyagába:
- egészséges táplálkozás
- higiénia
- öltözködés
- napirend kialakítása
- szexuális felvilágosítás (Internet: http://kiskamasz-felvilagositas.hu/ )
- drog, alkohol, dohányzás elleni küzdelem, felvilágosítás.
- Egészségtan beépítése az órarendbe
- Környezetismeret, kémia, biológia, testnevelés tantárgyakban az egészséges
életmódhoz kapcsolódó tananyag kiemelésének szerepe.
Tanórán kívüli tevékenységek:
- tanóraközi szünetek – étkezés helyes szokásai, tisztasági csomag szükségessége, WC használat
- egészségnap
- közvetlen környezet tisztántartása (pl.: tanterem, cipőszekrény)
- sportoláshoz megfelelő öltözet (fehér póló, nadrág, fehér zokni, torna cipő)
- ebédlőben, napközis tevékenység során az előbb felsorolt szokások kialakítása, megszilárdítása
- fogászati szűrés évenként
17
- védőnő által tartott előadás
Egészséges életmód:
- szexuális felvilágosítás (videofilm)
- drogprevenció (videofilm is)
- DADA program – megfelelő szakember esetén, melyet a rendőrség biztosít
- iskolai kirándulások, túrák
- Föld napja (plakátkészítés, környezetszépítés)
- Ráday-napok
Ezek a programok lehetőséget adnak a természeti környezet adottságainak kihasználására, a
szabadban eltöltött idő egészséget erősítő jótékony hatására, a környezetvédelem szerepére.
A testi nevelés területei és formái:
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi
sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:
- mindennapos testnevelés biztosítása
- minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és
légzőrendszer megfelelő terhelése;
- minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás
kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna
- a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön
figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire
- minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az
eltérő adottságú tanulóknak is;
- a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-
programban;
- a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat,
amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);
- a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.
A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek.
Iskolánkban a tanulók részesei mindennapos iskolai testedzés programnak. Osztályonként a
testnevelés órák száma, a táncórák száma és a sportkörök biztosítják a tanulók számára a
mindennapos aktív testedzést.
- 5 testnevelés óra, ebből 1 óra néptánc
- délutáni sportköri foglalkozás
18
Iskolai testnevelés órák
Iskolánk rendelkezik sportpadlós tornateremmel, szabadtéri kosárlabda-pályával, salakos
focipályával, (a község füves futballpályája az iskola mellett helyezkedik el) így, nemcsak a
tornatermi testedzésre van lehetőség, hanem megfelelő idő esetén a szabadban lévő mozgásra is.
Minden évben eredményesen részt veszünk országos sportprogramokon is (Bozsik program).
Órán kívüli tevékenységek
rendszeres sportköri foglalkozások, minden tanuló részt vehet sportköri foglalkozáson
korcsoportonkénti bontásban.
Úszásoktatás
A lehetőségek függvényében (pl.: pályázat, fenntartó) az úszásoktatást igénylő tanulók számára
tanévenként megszervezzük azt, az ehhez kapcsolódó tanulói felügyeletet az iskola biztosítja.
Versenyeken való részvétel
Iskolaudvarunk területe nagy, elegendő helyet biztosítva labdajátékoknak.
Udvari játékok is várják tanulóinkat: pingpongasztal, mászóka, udvari sakk.
A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben)
Évente elvégezzük a Netfit mérést.
1.3.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
Mindenkivel bárhol előfordulhat, hogy rosszul lesz, esetleg kisebb vagy komolyabb baleset
áldozatává válik. Célunk, hogy a feszült helyzetben elsősegélynyújtóként helyesen reagáljanak a
tanulók, tudják, hogy mi a teendő, milyen műveleteket kell végrehajtaniuk, melyekkel akár életeket
is menthetnek.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
- Tanórákon: biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések),
fizika órák (égési sérülések), osztályfőnöki órák.
- Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), szakkör
Az OMSZ oktató anyagának alkalmazása:
- diák feladatlap, amely Word formátumban tölthető le, az adott témával kapcsolatos kérdéseket
tartalmaz, természetesen a megoldás is letölthető;
- órai prezentáció, amely ppt formátumban tölthető le, elsősorban az órai szemléltetést szolgálja;
19
- a tanári lapok (Word formátum) funkciója az adott témakör elméleti hátterének megalapozása az
oktatók számára. A tanári lap a szükséges alaptudást is feltünteti. Fontos! Ezek a lapok sem
tekinthetők oktatóanyagnak. Csupán segítség a tanárnak, amit az órák előtt érdemes átfutni,
hogy miről is kell beszélni.
- linkgyűjtemény (html) az adott témakörhöz kapcsolódó magyar és idegen nyelvű linkeket
tartalmaz;
- teszt, amely .swf formátumban jelenik meg, egyszerű választásos (szöveges és képes)
feladatokat tartalmaz, ezek az elsajátított tudás számonkérését szolgálják. Elsődleges
célkitűzésünk, hogy valamennyi témakörhöz 10-10 tesztkérdés készüljön, ezek (is) a
későbbiekben bővülni fognak.
- képgyűjtemény a témakörben megtalálható képeket tartalmazza nagyobb felbontásban,
elsősorban órai szemléltetéshez.
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
CÉL: Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése. A
demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása. Tolerancia, a másság elfogadtatására.
Szolidaritás érzésének kialakítása. Hazaszeretet érzésének erősítése, hagyományok ápolása,
ünnepségek értékének megőrzése. Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés.
FELADATOK:
- Közösségkialakítás, közösségfejlesztés.
- Kapcsolattartás a gyermek környezetével.
- Tanuló – tanuló, tanuló – tanár, tanár – szülő kapcsolat alakítása.
- Szülői értekezletek megtartása.
- Szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás.
- Fogadóórák.
- Közös iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra,
karácsony, gyermeknap, farsangi bál, anyák napja, családi nap, jótékonysági rendezvények.
- Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése.
- Egészséges versenyszellem kialakítása összefogás szükségességének felismertetése csoportos
tevékenységek útján.
- Klubdélutánokon közös játék, ügyességi vetélkedő, szellemi vetélkedő.
- Gyermeknapi rendezvények, farsangi bál, jelmezverseny.
20
- Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése,
pozitívak elfogadása.
- Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, szociometriai
felmérés.
- Helyi hagyományok, népszokások, őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene.
- A tanulók ilyen jellegű szereplésének biztosítása a közösségi eseményeken.
- Tanórai foglalkozásokba beépíteni.
- Környezeti értékek védelme és gyarapítása. Takarékosságra nevelés.
- Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása.
- Ne pazaroljanak fölöslegesen – áram, víz.
- Iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka.
- A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége. Jogok és kötelességek megismerése és
gyakorlása.
- Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése.
- Beszélgetések az osztályfőnöki órákon.
- Alkalmazása a tanórákon.
- A helyi demokrácia színtereinek biztosítása.
- Iskolai Diákönkormányzat működtetése, amely rendelkezik SZMSZ-szel.
- Diákönkormányzati események: gyűlés, diákközgyűlés, diákparlamenten való részvétel.
- A diákönkormányzat részvétele az iskolai események rendezésében.
- Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a
vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége.
- Osztály faliújság folyamatos „gondozása”.
- Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése.
- Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése.
- Csoportos és egyéni versenyeken, sportversenyeken való részvétel.
- A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.
- Közösségi rendezvényeken való részvételük segítése.
- A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése.
- Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.
- Ünnepségek rendezése.
- Iskolai hagyományok őrzése.
21
1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
- a tanítási órákra való felkészülés,
- a tanulók dolgozatainak javítása,
- a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
- a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
- különbözeti, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása,
- kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
- a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
- tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
- felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
- iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
- osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
- szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
- részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
- részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
- a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor, órák után a busz indulásáig
- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
- iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
- részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
- tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
- iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
- szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
- osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az intézményvezető-helyettessel konzultálva – az intézményvezető bízza meg
minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
22
- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály
szülői munkaközösségével.
- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
- Szülői értekezletet tart.
- Szükség esetén családot látogat, és erről feljegyzést készít.
- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése,
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az
iskola ifjúságvédelmi felelősével.
- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,
közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
- Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
CÉL: A tehetség felismerése, tehetséggondozás.
FELADATOK:
Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása.
Fakultatív képzés tanórán kívül: angol nyelv, szakkörök, sportkör
Művészeti iskolák által szervezett foglalkozások: grafika, tánc
Minőségbiztosítás, színvonalas oktató-nevelő munka.
Óraadók alkalmazása; egységes nevelési eljárások, sokoldalú szemléltetés, koncentráció.
A szakosan leadott órák számának növelése; tudatos, szakszerű tanórákon nyújtott ismeretátadás.
Tehetségkutatás.
Tanulók és munkáiknak megfigyelése órán és órán kívül.
A sikerélményt nyújtó adottságok, képességek felfedezése a tanulókban.
A tehetséges tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, ösztönzése.
23
Önképzés elsajátítása, kiállítás tanulói munkákból, tanári irányítás.
Érdeklődés felkeltése a tanulókban; tanulói teljesítmény aktivizálásai, egyéni feladatok; kutató
munkára nevelés.
Tanulás tanítása
A tanuló számára legmegfelelőbb tanulási technika elsajátítása. Az értő olvasási készség
elsajátítása.
Könyvtárhasználati órák
Az iskolai könyvállomány bővítése, az olvasás iránti vágy felkeltése.
Tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások szervezése.
Esélyegyenlőség biztosítása.
A tehetséges roma tanulók motiválása, bevonása a közösségi programokba.
A szociális és kulturális hátrányok leküzdése.
Felkészítés tanulmányi versenyekre, részvétel.
Benevezések, a határidők figyelemmel kísérése, a tanulók felkészítése.
A háziversenyek tervszerű lebonyolítása. Megyei szintű helyezések elérése, a lehetőségekhez
mérten egyéni feladatok.
Tudatos médiahasználatra nevelés.
Mértéktartás! (TV, számítógép, telefon).
Sikeres továbbtanulás, pályaválasztás.
Középiskolai előkészítők; szándék felmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások.
Minden tanuló a képességeinek megfelelő középiskolát válassza, s nyerjen is felvételt.
Együttműködés, kapcsolattartás.
Óvodával, szülőkkel, szaktanácsadókkal, szaktanárokkal, civil szervezetekkel, külső partnerekkel,
települési önkormányzatokkal együttműködés.
1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
CÉL, FELADAT
1. A fejlődésben elmaradt területek felderítése, konstatálása.
A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés időszakában.
a.) Észlelési funkciók megfigyelése:
- látás
24
- hallás
- tapintás
- téri tájékozódás
b.) Mozgás,
c.) Figyelem, emlékezet,
d.) Verbalitás,
e.) Munkatempó megfigyelése.
2. Tanulási kudarc, (zavar) esetén a tünet együttes szűrése.
a.) Pedagógia – pszichológiai tesztek elvégzése.
b.) Viselkedés (magatartás) megfigyelése órán, az óraközi szünetekben, a napközi
otthonban.
c.) Kapcsolatfelvétel, illetve folyamatos kapcsolattartás
- óvodával, (óvónővel)
- védőnővel
- iskolaorvossal
- családdal
d.) Az elmaradás területének és mértékének megállapítása.
e.) A mérési eredmények rögzítése.
3. Az elmaradt részképességek, pszichikus területek fejlesztése.
a.) Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása.
- Prevenció illetve korrekció alkalmazása.
b.) Egyéni terápia létrehozása.
c.) Kiscsoportos szervezeti forma kialakítása.
d.) Fejlesztő órák beindítása.
4. Nyelvi problémákkal, beszédhibákkal küzdő gyermekek kiszűrése.
- Logopédiai vizsgálat megszervezése.
- Szakemberhez irányítjuk a gyermekeket.
5. Hallásgyengeség kiszűrése.
- A tanulók hallási képességeinek megfigyelése.
- A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek, hangkazetták
- A tanuló hallásvizsgálatra irányítása, kapcsolat felvétele a védőnővel, iskolaorvossal.
6. Mozgásproblémák kiszűrése.
- Mozgáskoordináció megfigyelése tanítási órákon (testnevelés órán), és óraközi
szünetekben, illetve napközi otthonban.
25
- Nagymozgások minőségének
- Finommozgások vizsgálata.
- Mozgásterápia összeállítása.
- Mozgásjavító gyakorlatsorok beépítése a testnevelési órák menetébe.
- Mozgásfejlesztés a testnevelés órákon, sportszakkörön, ill. napközi otthonban.
- Finommozgást fejlesztő gyakorlatsorok magyar és rajzórán.
- Gyógytestnevelésen való részvétel
7. A tanulók felzárkóztatása tanórai foglalkozás keretében illetve tanítási órákon kívül.
a.) Differenciált órai munka. Egyéni képességekhez mért feladatok.
b.) Napközi otthoni, iskolaotthonos foglalkoztatás.
c.) Egyéni fejlesztő órák szervezése
- A gyermekek sikerélményhez való juttatása.
- A teljesítménymérésnél a tanuló önmagához való fejlődés mértékének figyelembe
vétele.
- Ösztönzés, belső akaraterő kialakítása, fejlesztése.
- Pozitív énkép, magabiztosság segítése.
- Bukások számának csökkentése.
8. A tanulók képességeiknek megfelelő csoportba kerülése.
Az integrált oktatási forma minél szélesebb körű alkalmazása, elfogadtatása.
- A minimumszinttől való nagyobb mértékű lemaradás esetén, az enyhe értelmi
fogyatékosság tüneteinek észrevétele során a gyermekek szakvizsgálatra irányítása a
Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz.
- A szakvélemények alapján a tanuló integrált osztályba helyezése.
9. A gyermekeket érő kudarcok (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) megszüntetése, a sikertelenség
megelőzése.
- Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit.
10. Az integrált oktatásban részesülő tanulók felzárkóztatása normál csoportban lévő gyerekek
teljesítményéhez
- Szakmai kontrollvizsgálat kérése
11. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás
megszerettetése.
- Rendszeres tanulásra szoktatás.
26
- A gyermekekkel együtt felépíteni a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát.
- Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása.
12. Szabadidő helyes eltöltésének megszervezése.
A hátrányt nem jelentő képességterületeken a gyermekek kiemelkedési lehetőségeinek
biztosítása.
- Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása.
- Klubdélután, vetélkedők, sportversenyek szervezése.
- Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba.
- Szakkörök beindítása
- A tananyag felülvizsgálata, a kerettanterv alapján
13. A tanulók felkészítése a következő iskola-fokozatba kerülésre.
Pályaválasztás
- A tanulási kudarccal küzdő tanulók ill. az integrált oktatásban részesülő gyermekek
megfelelő középiskolába jutása.
- Szülői értekezletek
- Iskolalátogatások
- Pályaválasztási szülői értekezlet
- Pályaválasztási kisfilmek, kérdőívek, tesztek alkalmazása.
14. A felzárkóztatást, fejlesztést segítő programok finanszírozása
- Pályázati források kiaknázása
- Önkormányzati támogatás
- Állami normatíva
15. Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl.
- Állandó, ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti
szolgálattal, szakértői bizottsággal, gyermekorvossal, önkormányzattal,
gyermekpszichiátriával, pedagógiai szakszolgálattal
1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
Iskolánkban a normál tantervű osztályokban sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is
folyik, a törvény által meghatározott óraszámban. Tekintettel az alacsony óraszámra, a tanulók
habilitációs és rehabilitációs foglalkozáson vesznek részt, ahol képesség-, készségfejlesztés történik.
A szakértői véleményben javasolt különleges bánásmód keretében a sajátos nevelési igényű tanuló
állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátás biztosítása egyéni vagy mikrocsoportos formában és
27
a köznevelési törvényben előírt óraszámban valósul meg. Csoportalakítás a szakértői véleményben
szereplő javaslat alapján, valamint az osztályfok és az egyéni képességek figyelembevételével
történik.
Alapelv
Tanulóink oktatása, nevelése terén igyekszünk figyelembe venni mind tanulóink egyéni nevelési
szükségleteit, mind a központilag meghatározott követelményeket. Minden tanév elején minden
sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztéséhez fejlesztési terv készül. A fejlesztési tervet a
gyógypedagógus készíti el.
Pedagógiai koncepció
A helyi tantervi célok és feladatok kidolgozásánál építettünk a Nemzeti Alaptanterv közös-
általános- és részletes követelményeire.
A közös követelményeket mindkét tantárgyba beépítettük, a nevelés céljaként és feladataként is
értelmeztük.
Az általános fejlesztési követelményeket az egyes tantárgyaknál, a nevelés-oktatás szakaszainál
megjelenített „fejlesztendő készségek és képességek” címszóban összegeztük. Tantárgyi, életkori és
fejlődésspecifikus jegyek alapján emeltük ki a képesség- és készségfejlesztés nagyobb egységeit.
Az általános fejlesztési követelményeket csak nagyobb eltérésekkel és módosításokkal tudtuk
alkalmazni.
A részletes fejlesztési követelmények, a kompetenciák köre jelentős eltérést mutat a Nemzeti
Alaptantervben megfogalmazottaktól. A tanulók egyedi sajátossága, sérülése nem teszi lehetővé a
megjelölt követelményszint, kompetencia kialakítását. A fejlesztési követelmények az adott tárgy
céljához, feladatához illesztetten épülnek be a tantárgyi tartalomba, a tevékenység- és
feladatrendszerbe, az egyes évfolyamok tantárgyainak követelményeibe.
Fontos feladat a tanulók mozgásállapotának javítása, fejlesztése, a sportra, a sportjátékokra, az
örömteli mozgásra való igény kialakítása, fenntartása.
A személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás egész
folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a sérülésből adódó előnytelen különbségek
csökkentésére törekszünk.
A tanulók ellenőrzése
Az ellenőrzés alapelvei és típusai, módszerei megegyeznek a normál tanterv megfelelő részeivel. A
sajátos nevelési igényű tanulók munkájának ellenőrzésekor azonban szükséges lehet némi
segítségnyújtás.
28
A tanulók tudásának mérését kettős céllal alkalmazzuk:
- a félévi és az év végi teljesítménymérések
- a diagnosztikus mérések
A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelését a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések, különösen az oktatásért felelős miniszter által kiadott, sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján, a szakértői véleményben meghatározottak szerint
kell elvégezni.
A félévi és év végi mérések
A méréshez használt feladatlapok elkészítésének szempontjai:
- a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek,
- a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat
és eszközhasználatot kérje számon,
- a tanuló által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat,
piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök,
- a tanulók fejlettségüknek megfelelően kapjanak segítséget, manipulációs, képi eszközt a
megoldáshoz.
Diagnosztikus mérés
Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott
szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy kirívó eredménytelenség esetén.
Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról,
ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek
írásához.
Az értékelés formái és rendszeressége
A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik. Így a tanulók állandó
visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.
A második évfolyam félévéig az értékelés nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel történik,
melyet az üzenő füzetben vagy az ellenőrző könyvben és a naplóban is rögzítünk. Második
évfolyam II. félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük.
Tanév közben témazáró és félévi felmérők alapján is értékelünk.
Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban
29
Első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félév végén szövegesen értékeljük a
tanulókat, a tájékoztató füzetben. A második évfolyam második félévétől a diákok teljesítményét
érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek a naplóba is bejegyzésre kerülnek.
A magatartás és szorgalom értékelése
A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak
megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését.
Az egyes tanulók magatartási és szorgalmi érdemjegye megállapítása céljából az osztályfőnök
összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Az osztályzatról az
osztályfőnök dönt a tanulók bevonásával, ellentétek esetén a tantestület határoz az osztályozó
értekezleten.
A minősítésnél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást,
fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adunk nagyobb hangsúlyt.
A magatartás értékelésének szempontjai:
- a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,
- a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony
- az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül
- a tanuláshoz való viszony
A magatartás minősítése
Példás az a tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelelő, nincs osztályfőnöki
figyelmeztetése sem.
Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki
figyelmeztetése.
Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki
figyelmeztetése van.
Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói
intője van.
A szorgalom értékelési szempontjai:
- motiváltság
- az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat,
- többletfeladatok vállalása, ellátása,
30
- a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.
A szorgalom minősítése
Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja.
Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti.
Változó az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredően a követelményeknek nem felel meg
folyamatosan.
Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe
helyezkedik, elutasítja azt.
Méltányosság a tanulók továbbhaladása tekintetében.
Tantervünkben a továbbhaladás feltételei elnevezésű elem nem szerepel. A követelmények
megjelölést azon tartalmakra alkalmaztuk, amelyek teljesítését általában elvárjuk a tanulóktól. A
követelmények tekintetében – a méltányosság elvét alkalmazva egy alacsonyabb szint is elegendő
lehet. Erre több jelzés is megtalálható, hiszen az „önállóan”, vagy az „irányítással”, esetenként
konkrét „segítséggel” végzett tevékenységek, gondolati műveletek, eljárások, mozgások elvégzése
is a követelmények szintjeire nézve nyújtanak információkat.
A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos
tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés
tervezésével.
1.6.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
CÉL: A beilleszkedés elősegítése, a zavarok leküzdése, a megfelelő „sikerterület” felfedezésével,
a magatartási zavarok feloldása – önmagát elfogadó, eredményesen teljesítő, a környezetével magát
elfogadtatni képes gyerek fejlődésének elősegítése.
FELADATOK:
Viselkedési zavarok felismerése
Megfigyelés tanórán, óraközi szünetekben.
Pszichés tünetek:
- kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot üthet meg)
- befolyásolhatóság „te úgy sem mersz …”
- ingerlékenység (alacsonyabb ingerküszöb)
- rossz hangulat
- indulatkitörések
31
- indítékzavar
- kiegyensúlyozatlanság
- fáradékonyság
- koncentráció-gyengeség, figyelemzavar (egyszerre akar mindenre)
- ingadozó teljesítmény
- hypermotilitás, túlmozgékonyság
- agresszivitás
organikus tünetek
- a motorikum érési zavara (mozgás-összerendezettséggel van baj)
- vizuo-percepciós gyengeség (látás útján való felismerés hibás)
- vizuo-motoros zavar („Lego”)
- alkalmazkodási nehézség a szülőkkel, tanárokkal szemben
- a tanulmányi sikertelenség nehezíti a beilleszkedést
Figyelemzavarban szenvedők kiszűrése
- figyelem rövid ideig köthető le (könnyen elterelhető)
- nincs kitartása
- nála fiatalabb gyerek szintjén működik
- impulzív (nem tűri a késleltetést, nem gondolkodik, hanem azonnal cselekszik)
- gyors felindulás (tör-zúz, verekszik)
- rendszertelen, ösztönös
- alacsony toleranciaszint
- dühkitörések
- kiszámíthatatlan magatartás
- speciális módszerrel tanítsuk meg, hogy vállalja a felelősséget tetteiért
- próbálja befolyásolni temperamentumát
- megtervezzük a jutalmazás és a büntetés módját
- felelősségvállalás fokozása
- minél több jutalmazás, értékelés, elismerés, dicséret
A viselkedési zavarok okainak feltárása
- beszélgetés a tanulóval
- szituációteremtés a gyermekkel
- családlátogatás
32
- kapcsolatfelvétel a védőnővel, iskolaorvossal, óvodával
- szociometriai felmérés
- környezettanulmány
- Az okok számbavétele
- A gyerek helyzetének felismerése a közösségben.
Az okok megszüntetésére irányuló tevékenységek.
- egyéni bánásmód tanórán és tanórán kívül
- a tanuló bekapcsolása a közösségi munkába
- az elszigeteltség megszüntetése
- az agresszív magatartás megszüntetése
- kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői
Szakszolgálattal, pszichológussal
- javaslat a napközi otthonba való felvételre
- délutáni szabadidős programokon való aktív részvétel
A sikerterületek felfedezése.
- órai munka, teljesítmény megfigyelése
- egyéni beszélgetés
A szenvedélybetegségek megelőzése.
Felvilágosítás: drog, AIDS, dohányzás, alkoholizmus.
DADA – program
1.6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
CÉL: A gyermekek egészséges testi, szellemi és lelki fejlődése érdekében legfontosabb a családi
neveltetés biztosítása.
A gyermek érdeke mindennél fontosabb.
FELADATOK:
Elsődleges és legfontosabb tennivalónk az osztályfőnökökkel, a gyermekjóléti szolgálat felelősével,
a gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel együtt a megelőzés.
- Minden tanév elején együttműködve az osztályfőnökökkel újra felmérjük és megállapítjuk a
veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók létszámát.
- Nyilvántartási lapok naprakész vezetése.
33
- Fontos az okok időbeni felismerése és azok megszüntetése.
A családban gyermekbántalmazás, agresszió, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a
gyermekjóléti szolgálat értesítése.
- Kapcsolat a helyi önkormányzattal, javaslattétel a szociális segélyek kiutalása felé a
gyermekjóléti szolgálat felelősével és a gyermekvédelmi felelőssel egyeztetve.
- A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén, a települési önkormányzatnál rendszeres vagy
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése.
Oktató és nevelő munkánkban kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra neveléssel. Az
egészségre káros és az egészséget veszélyeztető káros szenvedélyek: a dohányzás, drog, alkohol,
AIDS veszélyeinek következményei, ezek hatása a családi életre.
- Kapcsolattartás a védőnővel, az iskolaorvossal és a szülőkkel. Nyílt tanítási napok. Az
egészségre káros szenvedélyek megelőzése érdekében előadások szervezése, melyre
meghívjuk a szülőket is.
Az iskolai hiányzások (igazolatlan) csökkentése érdekében egységes eljárást biztosítunk az
osztályfőnökökkel együtt.
- Családlátogatás, felszólítás, feljelentés kiküldése.
Szakköri és szabadidős foglalkozásokba bevonni valamennyijüket. Biztosítani részvételüket ezeken a
foglalkozásokon.
- Meg kell ismerni a gyermek családi hátterét, környezetét, baráti kapcsolatait. A tanulásban
való teljesítmény csökkenése esetén fontos az okok keresése többszöri családlátogatás
alkalmával.
Nagyobb gondot kell fordítani a fogyatékos gyermekekre. Erre a szemléletre, a másság
elfogadására nevelni kell a gyerekeket. Fontos a korai felismerés.
- A tanítási órákon differenciált munka tervezésével a lemaradásokat pótoljuk.
1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
CÉL: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése és
kezelése.
FELADATOK:
34
Szociális hátrányokkal küzdők felderítése.
Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele:
- családdal,
- védőnővel,
- iskolaorvossal,
- óvodával,
- gyermekjóléti szolgálattal
A szociális hátrányokkal küzdők segítése.
- Tanszersegély a rászorulóknak.
- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, fogadó
órákon, családlátogatásokon.
- Szociális segélyezésüket javasoljuk az önkormányzatok felé.
- Napközis csoport működése.
- Iskolaotthonos oktatás 1-3. évfolyamon
- Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak.
A szociális és kulturális hátrányokkal induló gyerekek művelődési esélyeinek növelése.
Választható csoportok:
- napközi, tanulószoba
- szakkörök
- diáksportkör
- középiskolai előkészítő
- korrepetálások
- angol nyelv
- néptánc
Könyvtárhasználat.
- Beiratkozás a könyvtárba.
- Könyvtárhasználati óra
- Mozilátogatás (a filmek világa is bővíti a tanulók ismeretanyagát).
- Az országjáró tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatásokon bővülnek
gyermekeink ismeretei.
- Egyéni felzárkóztató foglalkozások segítik a gyenge képességű tanulók
felzárkózását.
35
- Tehetséggondozó program.
- Pályaorientációs tevékenység segíti a továbbtanuló diákokat.
A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése.
- Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra (pl. fogászat, védőoltások).
- Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védőnővel.
- DADA - program Szécsényi Rendőrkapitányság
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése.
- Pályázatok figyelése, készítése.
1.6.7. Iskolai Integrációs Program (iskolai IPR)
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 171. és
172. §-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, mely támogatással ösztönzi a helyzetből és
a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-
oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs
felkészítés a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatásért felelős
miniszter által kiadott integrációs program alkalmazásával történik.
Az iskolai integrációs program (iskolai IPR) kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott
nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül
sokfélék, a személyiség széles dimenziókban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban
elért iskolai eredményekben mutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a
felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség
szintjéhez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának
leginkább megfelel. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik
ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri,
működőképessé válik.
Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza:
I Az alkalmazás feltételei
II A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer
III Elvárható eredmények
IV Intézményi önértékelés
36
Az iskolai integráció program egyaránt vonatkozik a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 171. § és
172. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs
felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie.
Integrációs programunk végrehajtásához minden év elején elkészítjük a helyzetelemzést. Erre,
valamint az intézményi önértékelés alapján meghatározott célokra és feladatokra épülő éves
intézkedési tervünket az alábbi szempontok szerint állítjuk össze.
I. Az alkalmazás feltételei
1. Integrációs stratégia kialakítása
1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján
1.2. A célrendszer felállítása, valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása
(A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.)
2. Az iskolába való bekerülés előkészítése
2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az
óvodával
2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (20/2012. (VIII.31)
EMMI rendelet 171. § és 172. §)
3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
3.1. Szülői házzal
3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal
3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal
3.4. Középfokú oktatási intézményekkel
3.5. Civil szervezetekkel (alapítvány, polgárőrség)
II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei
1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok
1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés: a tanulási és magatartási zavarok kialakulását
megelőző programok
1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: tantárgyi képességfejlesztő programok,
kommunikációs képességeket fejlesztő programok, művészeti programok
1.3. Szociális kompetenciákat fejlesztése: közösségfejlesztő, közösségépítő programok,
mentálhigiénés programok
2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: patrónusi
rendszer működtetése, művészeti körök
37
3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek: egyéni haladási ütemet segítő differenciált
tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer
4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái: értékelő esetmegbeszélések,
problémamegoldó fórumok
5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: a szöveges
értékelés, egyéni fejlődési napló
6. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban, multikulturális
tartalmak projektekben feldolgozva
7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítő
program
III. Elvárható eredmények
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink aránya megfelel a jogszabályban előírtaknak.
Intézményünk képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel
rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.
Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe.
Párbeszédet alakítunk ki minden szülővel.
Kialakul a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszerünk.
Ezek eredményeként:
Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink
száma.
Csökken az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma.
Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.
Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű
tanulóink száma.
Országos kompetencia méréseken eredményeink javulnak.
IV. Intézményi önértékelés
Intézményi önértékelésünk elkészítésére a jogszabályoknak megfelelően kerül sor.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolat tartás
formája és rendje
A kapcsolattartás formái:
38
- személyes megbeszélés,
- tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,
- írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:
- átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat
véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges
dokumentumokat;
- a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;
- megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével
kapcsolatban feltett kérdésekre;
- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése,
illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során
- a diákönkormányzati munka segítségére patronáló tanárt biztosítanak
A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:
- gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett
dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;
- aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová
meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket
érint;
- gondoskodnak az intézményvezető megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a
diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
CÉL:
A szülők, a tanulók, az önkormányzatok érdeklődéssel forduljanak az iskolában folyó munka felé,
lehetőségeiknek megfelelően segítsék az oktató – nevelő munkát, annak feltételeinek
megteremtésében működjenek együtt. Legyen az iskola nyitott, hasznosítsa az otthonról hozott
tudást, vegye figyelembe a szülők igényeit, kéréseit, segítse az otthon nevelési problémáit. Adjon az
iskola lehetőséget a differenciált fejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére.
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
Tanulók, pedagógusok együttműködése tanórán és tanórán kívül.
Tanórán
39
- Sikeres, aktív, fegyelmezett munka az órákon.
- Minden tanuló képességeinek megfelelően kapcsolódjon be az órai munkába.
- Tehetséges tanulókkal kiemelt, differenciált foglalkozás.
Tanórán kívül: törekedni a szabadidő hasznos eltöltésére.
Eszközei:
- Differenciált óravezetés, egyéni felzárkóztatás.
- Iskolagyűlések.
- Hirdetés faliújságon.
- Tesztek, kérdőívek.
- Gyerekekkel való beszélgetés.
- Elégedettség mérése.
- Tanári ügyelet szünetekben, busznál.
- Egységes nevelői eljárás.
- Jutalmazás, megrovás
- Pályázatokon való részvétel biztosítása
- Tanulmányi versenyek.
- Szituációs játékok.
- Szavalóversenyek, farsangi bál, anyák napja, gyermeknap, táborok.
A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
Pedagógusok – szülők együttműködése (hivatalos jellegű)
- Közvetett együttműködés
- Naprakész szülői nevelői ellenőrzés.
- Az iskola nevelési elképzeléseibe hatékonyan be kell vonni a szülőket.
- A nevelési módszereinket megismertetni a szülői értekezleteken.
- Az otthonról hozott tudást, műveltséget hasznosítani az iskolában.
- A család igényeit, kéréseit, tanácsait figyelembe venni.
- A pedagógusoknak meg kell ismerni a család nevelési elveit, szociális hátterét.
- Pedagógiai, pszichológiai tanácsokat adni a családnak.
- SZMK vezetők és osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős folyamatos, személyes
kapcsolattartása a hátrányos és veszélyeztetett tanulók családjainál.
- Közvetlen személyes találkozás (hivatalos jellegű)
- Az első osztályba lépő gyermekek meglátogatása az óvodában.
- Pályaválasztási felelős és meghívott szakember tájékoztatója a szülők felé.
40
Szülők – pedagógusok együttműködése. (nem hivatalos)
- A szülőket bevonni a rendezvényekbe. Az SZMK aktivistáit bekapcsolni a különböző
kirándulásokba, falusi, iskolai rendezvényekbe.
- Jótékonysági rendezvény, farsangi bál szervezése, lebonyolítása a szülők feladata.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja
A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének
szabályozása.
Jogszabályban foglalt szabályozás szerint
- tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
- és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a
helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja:
- azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi
teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai
Programja szerint nem lehetett meghatározni
- a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással)
szeretné a követelményeket teljesíteni.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra: osztályozó vizsgát tesz az a tanuló
- akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem
osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen (a tanuló
csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb
évfolyamon), (20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 64.§, 51. §. (8) bek.)
- akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30 %-át meghaladta és
érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (20/2012.(VIII.31.)
EMMI rend. 51. §)
41
- aki vendégtanuló
- aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés
legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó
vizsgán tesz tanúbizonyságot.
- aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat
folytatott.
különbözeti vizsgákra: különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki
- tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,
- eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra
jelentkezik,
javítóvizsgákra vonatkozik: javítóvizsgát tesz az a tanuló,
- aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, legfeljebb három tantárgyból,
- aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt,
- aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.
pótlóvizsgára jelentkezik: a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki
fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vizsgát vagy javítóvizsgát tenni
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
- aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
- aki pótlóvizsgán vesz részt,
- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
- akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény vezetője
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira is.
Vizsgaidőszakok:
javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között
osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban: január, június
Az intézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát
42
1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
- A vizsga időpontjáról és helyszínéről (cím, épület, terem száma), a vizsgarészekről, továbbá a
vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem,
független vizsgabizottság előtti vizsga) a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a
vizsga kezdete előtt 7 nappal tértivevényes postai értesítést kap.
- Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az intézményvezető engedélyezi. A vizsga
követelményeit az iskola helyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes
követelményeiről, ha a tanuló kéri, írásbeli tájékoztatást kap.
- A tantervi követelmények az iskola honlapján a pedagógiai program helyi tanterv című részében
folyamatosan megtekinthetők.
- A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi
tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében
foglaltak alapján, az intézményvezető adhat.
- A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.
- A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az
alkalomhoz illő öltözékben (fehér felső, sötét nadrág).
- Javítóvizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az intézményvezető-
helyettesnek.
- A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek
és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Mobiltelefont a vizsga helyszínére nem vihetnek be.
- Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló
részére a vizsgát felfüggesztheti.
- Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére is meg nem
megengedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja, a
vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint
ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak
megismétlésére.
- Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon, több
vizsga esetén az utolsónak teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
- A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.
- A vizsga eredményét a törzslapra és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott
záradékokkal be kell vezetni.
43
1.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei, az értékelés rendje
Írásbeli vizsgák általános szabályai
- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet;
- Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát
szervező intézményvezető-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző
napon.
- A vizsganapon a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy
megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot;
- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc;
- Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.
- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza
magával.
Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.
Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben
rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az intézményvezetőnek.
Az írásbeli vizsga javítása
- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot,
- ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket
használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az intézményvezetőt.
A szóbeli vizsga általános szabályai
- egy napon három szóbeli vizsga tehető le;
- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie,
- a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenőhelyiséget kell biztosítani.
- A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból az intézményvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt
kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár / tanító legyen, aki a
tanulót előzőleg tanította. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy
vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
- A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában
a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
- A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgát szervező intézményvezető-
helyettesnek adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon.
44
- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó kérdéseket kap, a tantárgyakhoz kapcsolódó
segédeszközökkel készül az önálló feleletre;
- A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt
követően válaszát maximum 15 percben önállóan fejti ki.
- két tantárgy között a vizsgázó 20 perc pihenőidőt kérhet;
- ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet
készít és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről;
- szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az intézményvezetőt, aki a
törvények alapján dönt.
- A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. Az 1-4.
évfolyamon valamint az 5-8. évfolyamon vizsgázókat külön jegyzőkönyvön kell jegyezni.
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint ha vannak,
a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés
(vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.
- szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az intézményvezetőt, aki a
törvények alapján dönt.
- A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
- A tanuló törvényes képviselőjének kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök
jelenlétében a vizsgadokumentumokba az érintettek betekinthetnek, írásos megjegyzést
fűzhetnek az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
Gyakorlati vizsga általános szabályai
- a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga
rendjéről;
- a gyakorlati vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni.
- Egy napon három gyakorlati vizsga tehető le.
A vizsgatárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának a helyi
tantervben található tantárgyi követelményrendszerével.
Vizsgatárgyak részei
Magyar nyelv írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar irodalom írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem írásbeli + szóbeli vizsga
45
Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia írásbeli + szóbeli vizsga
Környezetismeret írásbeli + szóbeli vizsga
Természetismeret írásbeli + szóbeli vizsga
Technika és életvitel írásbeli + szóbeli vizsga
Etika/Hit- és erkölcstan írásbeli + szóbeli vizsga
Hon- és népismeret írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika írásbeli + gyakorlati vizsga
Ének-zene gyakorlati vizsga
Rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsga
Testnevelés gyakorlati vizsga
A vizsgák értékelése
Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi osztályozás szerint történik:
0 – 34 % - elégtelen
35 – 54 % - elégséges
55 – 74 % - közepes
75 – 89 % - jó
90 – 100 % - jeles
A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a
vizsgabizottság állapít meg a kérdező tanár javaslatára.
Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredményt a vizsgarészekre adott
osztályzatok átlagából kell számítani.
1.9.4. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai
Intézményünk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszik fel a jelentkező
tanköteles korú tanulókat. Tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesíthető. Az Ráday
Gedeon Általános Iskola felvételi körzethatárait a vonatkozó jogszabályok alapján a kormányhivatal
határozza meg.
46
A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik,
illetve szűnik meg.
a.) Felvétel
A felvétel feltételei:
A hatodik életévét betöltése a beiskolázás éve augusztus 31-ig.
Óvodavezető, vagy a pedagógiai szakszolgálat javaslata az iskolai tanulmányok
megkezdésére.
Speciális esetben: Szakértői bizottság javaslata az iskolai tanulmányok megkezdésére.
Az első évfolyamosok beiratkozásának időpontját a jogszabályban erre kijelölt szerv
határozza meg.
Felvételi sorrend:
- Felvételre kerülnek az iskola a kijelölt körzethatárhoz tartozó lakosok, illetve tartózkodási
hellyel rendelkezők tanulók, akiknek a testvére már iskolánk beírt tanulója.
- Második körben az iskola a kijelölt körzethatárhoz tartozó lakosok, illetve tartózkodási hellyel
rendelkezők tanulók felvételét biztosítja (körzetes ellátás kötelezettsége)
- Ha a körzethatárról jelentkezők felvétele után van hely, további felvételnek van helye sorsolás
nélkül, az alábbi sorrendben:
- hátrányos helyzetű tanulók
- sajátos nevelési igényű tanulók
- különleges helyzetben lévő tanulók, vagyis azok, akiknek a szülője, testvére tartósan beteg,
vagy fogyatékkal élő;
- munkáltatói igazolás alapján bizonyított, hogy szülőjének munkahelye az iskola körzetében
található;
- lakóhelye az iskolától egy kilométeren belül található.
Amennyiben a fent említett tanulók felvétele után további, de a jelentkezők számától kevesebb
férőhely marad fenn, sorsolással kell dönteni a tanulók felvételéről. A sorsolás szabályait az
intézmény házirendje szabályozza.
A felvételi kérelem elbírálásáról az intézményvezető határozattal dönt, mely tartalmazza az
indoklást, valamint a jogorvoslati lehetőséget.
b.) Átvétel
Átvétel esetén az általános iskolai tanulmányait megkezdett tanuló iskolaváltoztatása történik.
Az átvétel a szülő /gondviselő/ írásbeli kérelmére indul. A kérelemnek tartalmaznia kell mindkét
szülő aláírását, egyedülálló szülő esetén a szülői felügyeletről szóló bírósági határozatot. Iskolánk
47
köteles átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye az adott egység körzetében található, rendelkezik a
szükséges évfolyamon osztállyal, valamint biztosítani tudja a korábban elkezdett idegen nyelvi
tantárgy oktatását.
Az olyan tanuló esetében, aki felvételét kéri, de nem lakik az adott egység kijelölt körzetében, az
intézményvezető dönt, az intézményvezető-helyettes véleményének kikérése után.
Amennyiben döntés született a felvételről, az iskola kitölti az iskolaváltoztatásról szóló
dokumentum befogadó nyilatkozatot tartalmazó részét az átvétel időpontjának meghatározásával, s
hivatalosan eljuttatja a jelentkező tanuló iskolájába.
Ha az iskola a felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók
között sorsolással dönt. A sorsolás szabályait a Házirend tartalmazza.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló,
akinek ezt különleges helyzete indokolja, sorsolás nélkül is felvehető a szabad férőhelyek
függvényében.
Amennyiben szükséges, azok a tanulók, akik átvételüket kérik az intézménybe, feltételeként az
intézmény vezetője különbözeti vizsga letételét írhatja elő.
48
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1. A választott kerettanterv megnevezése
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok
tartalmazzák.
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika Alapszint
Fizika B változat
Kémia A változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene felső tagozat A változat
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő
évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1
Idegen nyelvek 2
Matematika 4+1 4+1 4+1 4
Etika/ Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1+1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 0 0 0 0+1
Szabadon tervezett órakeret 0 0 0 0
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
49
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+0,5 4+1 3+1 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4+0,5 3 +1 3+1 3+0,5
Etika / Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2+1
Fizika 2 1+0,5
Kémia 1+0,5 2
Biológia-egészségtan 2 1+1
Földrajz 1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 0+1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 0+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezett órakeret 0 0 0 0
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
Kötelezően választott tantárgy: Hon és népismeret 5.o.
50
A helyi tanterv óraterve 2017-2018.
Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 296 (8) 296 (8) 296 (8) 259 (7)
Matematika 185 (5) 185 (5) 185 (5) 148 (4)
Idegen (angol) nyelv 74 (2)
Informatika 37 (1)
Etika /Hit-és erkölcstan 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Környezetismeret 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2)
Ének-zene 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)
Rajz és vizuális kultúra 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)
Technika, életvitel és gyakorlat 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Testnevelés és sport 185 (5) 185 (5) 185 (5) 185 (5)
Rendelkezésre álló órakeret 925 (25) 925 (25) 925 (25) 999 (27)
Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 166,5 (4,5) 185 (5) 148 (4) 148 (4)
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)
Hon- és népismeret 37 (1)
Etika/ Hit.és erkölcstan 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Idegen (angol) nyelv 111 (3) 111 (3) 111 (3) 111 (3)
Matematika 166,5 (4,5) 148 (4) 148 (4) 129,5 (3,5)
Informatika 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Természetismeret 74 (2) 111 (3)
Fizika 74 (2) 55,5 (1,5)
Biológia és egészségtan 74 (2) 74 (2)
Kémia 55,5 (1,5) 74 (2)
Földrajz 55,5 (1,5) 74 (2)
Ének-zene 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Rajz és vizuális kultúra 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Technika, életvitel és gyakorlat 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Testnevelés és sport 185 (5) 185 (5) 185 (5) 185 (5)
Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)
Rendelkezésre álló órakeret 1036 (28) 1036 (28) 1147 (31) 1147 (31)
51
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának
elvei
Az iskolában alkalmazható tankönyvek kiválasztása nem egyszerű feladat. Érvényesülnie kell a
pedagógus szakmai önállóságának, az iskola által támasztott követelményeknek és nem
utolsósorban a gyermek, szülők érdekeinek.
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi
erőforrás miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány
tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes
évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a
nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Tanév végén, a
bizonyítványosztáskor a szülőket tájékoztatjuk a következő tanév kötelezően előírt taneszközeiről.
A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, de nagyobb anyagi terhet jelentő
elvárásokat a szülőkkel szemben nem támasztunk.
A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempontok:
- szolgálják a NAT, a kerettanterv, a helyi tanterv követelményeiben rögzített ismereteket,
készségek, képességek fejlesztését, segítsék az aktív ismeretterjesztést.
- Feleljenek meg gyermekeink fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak, értelmi
képességeinek.
- Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a
gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek
térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
- Az ingyenes tankönyveket a tanév végén az iskolai könyvtárba kell leadni. A tanév közben
távozó ingyenes tankönyvet használó tanulóknak is vissza kell juttatni a kapott példányokat.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása
2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.
52
- fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás
tevékenységeibe;
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a
tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás
fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
- a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók
egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák
megismertetésével és gyakoroltatásával;
2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-
elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT
elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése.
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának
bemutatása,
- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának
alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az
együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a
csoportban;
- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat;
53
2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak
megalapozásának folytatása.
Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás
megalapozása.
- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának
alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az
együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a
csoportban;
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának
bemutatása,
- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának
alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és
egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy
fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a
tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás
fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk
hozzájárulni,
54
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának
bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5. A nemzetiségekről szóló oktatás céljai
Fontos a környezetünkben lévő nemzetiségek történelmének, szellemi anyagi kultúrájának
megismerése, a hagyományőrzés és a kisebbségi jogok megismerése. Az oktatás során arra kell
törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei,
alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Tiszteljék a magyar nép és az
országban élő más nemzetiségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat.
Iskolánkban a multikulturális tartalmak beépülnek a tananyagba. Ezen kívül, a Ludányhalászi és
Nógrádszakál területén élő, szervezetileg is jelenlévő roma nemzetiségek kultúrájának
megismertetésével a tanév során kulturális rendezvények keretében biztosítunk lehetőséget.
A nemzetiségekről szóló oktatás színterei
- A tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom és osztályfőnöki.
- Szabadidős tevékenységek során lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása:
ismertetők, előadók felkérése.
2.6. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11)
bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
A mindennapi testedzés formái
Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:
- a kötelező tanórai foglalkozások,
- a nem kötelező tanórai foglalkozások,
- a tanórán kívüli foglalkozások,
- az iskolai sportköri foglalkozások.
55
2.6.1. A mindennapos testnevelés szervezése
Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti 1
órában néptáncoktatáson vesznek részt.
Legfeljebb heti két óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal
rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló vagy egyesületben
legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután
szervezett testnevelés órával ütközik, kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a
sportszervezete által kiállított igazolás birtokában váltható ki.
A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta
legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége kifutó rendszerben.
A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján
könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában
vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell
megszervezni.
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító
foglalkozáson.
2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
A tanulók joga, hogy az 1-8. évfolyamon folytatott tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat
válasszanak. Ezek kínálata az iskola Pedagógiai programjában megtalálható, melyekről az
osztályfőnök a tanév II. félévében tájékoztatja a tanulókat (osztályfőnöki órán) és szüleiket (szülői
értekezleten).
A nem kötelező tantárgy tanítását végző tanár személyére az előző tanév végéig a csoport tagjai
tehetnek javaslatot az iskola intézményvezetőjénél, aki ezt a tantárgyfelosztás elkészítésénél a
lehetőségekhez mérten figyelembe veszi.
Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s
minden év május 20-ig a diák írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntést az
osztályfőnöknek.
Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a
tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola intézményvezetőjének.
A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az intézményvezető engedélyével írásban
módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
56
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató
tevékenységétől függetlenül Etika / hit- és erkölcstan oktatást szervezhetnek, melyeken a részvétel a
tanulók számára önkéntes.
2.8. Projektoktatás
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű
probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon
dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka
mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás).
Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához.
A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a
valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás),
előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás,
összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb.
A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő
jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága.
A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi
keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a
pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során.
Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a
képességfejlesztés kerül előtérbe.
A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén,
elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor
érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. „A
projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet
integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő,
tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal,
módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási
környezetben valósítja.” (Kováts, 2008.)
Intézményünk hagyományos projektjei:
Tantárgyi projektek:
- Meseprojekt
- Advent projekt karácsonyig
- Ráday napok
57
- Egészségnapok
- Föld napja
2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Cél, hogy az elmúlt évek hagyományaihoz híven továbbra is biztosítsa az intézmény tanulói
számára a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmódot. A hátrányok leküzdése és az
esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszünk arra, hogy iskolánk minden tanulója egyaránt
igénybe vehesse szolgáltatásokat a következő tevékenységek során:
- A beiratkozásnál
- A nevelési-oktatási folyamatban
- A gyerekek egyéni fejlesztésében
- Az értékelés gyakorlatában
- A tanulói előmenetelben
- A fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
- A tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
- A továbbtanulásban, pályaorientációban
- A humánerőforrás-fejlesztésben, szakmai továbbképzésekben
- A kapcsolattartásban a szülőkkel, intézményekkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi
környezettel
Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a
társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi
Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is,
hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az
intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a
szükséges lépéseket.
Az intézmény vezetője felelős a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért és az
esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és
esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést
a befogadó és toleráns légkört és megragadjon minél több alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden
tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön
58
annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének vagy
az illetékes munkatársának.
2.9.1. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az iskola vezetője egy személyben felelős az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok megszervezéséért, irányítja azt. Munkáját az iskolai gyermekvédelmi feladatokkal
megbízott pedagógus és az osztályfőnökök segítségével végzi, illetve koordinálja.
2.8.1.1. Az iskolai gyermekvédelem célcsoportjai
- A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók
- A tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók
- A megkülönböztetett ellátást igénylő tanulók
- Magántanulók
- Nemzetiséghez tartozó tanulók
- A szociálisan hátrányban élők
2.8.1.2. Az iskola kapcsolatrendszere a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában
Család, szülő, gyermek
Gyermekvédelmi intézményrendszer
Gyerekjóléti- és Családsegítő Szolgálat
Jelzéssel élő állampolgár vagy társadalmi szervezet
Önkormányzat
Gyámhivatal
Jegyző
Kormányhivatal
Rendőrség
Háziorvos, gyermekorvos, védőnő
Óvoda és egyéb köznevelési intézmények
Pedagógiai Szolgáltató Intézet
Pedagógiai Szakszolgálatok
Civil szervezetek, alapítványok
Hivatásos Pártfogók
Ügyészség
59
2.8.1.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A nehéz körülmények között élő (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos
helyzetű, csonka családban élő, gyermek- illetve anyaotthonból jövő) tanulók esetében
gondozásukhoz, nevelésükhöz és társadalmi beilleszkedésük biztosításához komplex, célzott,
differenciált ellátást kell biztosítani.
A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei
- A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet.
- A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja.
Iskolánkban az alábbi szociális szolgáltatásokhoz jutnak a tanulók
- Napközis, tanulószobai foglalkozásokon való részvétel;
- Térítésmentes étkezés
- Térítésmentes tankönyvek biztosítása, tankönyv-kölcsönzés az iskolai könyvtárból
- A szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről
- Egészségügyi szűrővizsgálat – Iskolaorvosi, iskolafogorvosi, védőnői ellátás
- A szakszolgálatok szolgáltatásainak igénybevételéről szóló tájékoztatás
A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik
- Felzárkóztató, korrepetáló, illetve tehetséggondozó programok
- Drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési
programok)
- Pályaorientációs tevékenység
- Támogatások felkutatása, pályázatok
- Ösztöndíjprogramban való részvételi lehetőség
- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről
- Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (gyermekjóléti szolgálattal, szakértői
bizottságokkal, a gyámügyi szervekkel)
2.10. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az
adott évfolyamon, minden tantárgyból teljesítette. A lemaradó tanulók szüleit írásban értesítjük,
fogadóórákra behívjuk, lehetőséget biztosítva gyermekének a javításra.
60
A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelésekor vonatkozó jogszabályi
rendelkezések, különösen az oktatásért felelős miniszter által kiadott, sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján a szakértői véleményben meghatározottak szerint kell
eljárni.
2.10.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei alsó tagozaton
Az alsó tagozaton tanuló magasabb évfolyamba akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket
az 1. osztály év végén kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul
értékelést kap. A felzárkóztatásra szorul teljesítményt nyújtó tanulóknál feltárjuk a tanuló haladását,
fejlődését akadályozó tényezőket és javaslatot teszünk azok megszüntetésére.
2.10.2. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei felső tagozaton
A felső tagozaton tanuló magasabb évfolyamba akkor lép, ha a tanév végén legalább elégséges
minősítést kap minden tantárgyból. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tantárgyi
követelmény nem teljesítése esetén a tanuló javítóvizsgát tehet.
Ha a tanuló a szorgalmi időszak végén elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző
augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A következő évfolyamba sikeres javítóvizsga letételét
követően léphet.
Ha a tanuló mulasztásai a tanév során meghaladják a 250 órát, illetve az egyes tantárgyaknál az
éves tantárgyi óraszám 30 %-át, s ezért a tanuló nem értékelhető, – jogszabályban meghatározottak
szerint – a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, illetve az évfolyamot
megismételheti. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor
osztályozóvizsgát kell tennie.
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan
mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott
értesítési kötelezettségének. Ez esetben a tanuló az évfolyamot megismételni köteles.
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja.
A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi értékelés, illetve osztályzat megállapításához a
tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie, ha:
- az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
61
- az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
- a tanuló mulasztásai a tanév során meghaladják a 250 órát, illetve az egyes tantárgyaknál az
éves tantárgyi óraszám 30 %-át, s ezért a tanuló nem értékelhető;
- magántanuló volt.
Az osztályozóvizsga tantárgyai a kerettanterv illetve a helyi tanterv tárgyai. Az osztályozó vizsga
lebonyolítása a törvényi előírások figyelembe vételével történik.
Amennyiben a tanuló 2-8. évfolyamon, a tanév végén három tantárgyból elégtelen minősítést
kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
Magántanulói jogviszony a közoktatási törvény előírásainak, feltételeinek figyelembe vételével
alakítható ki.
Egy évfolyamon belül, másik osztályba való átlépést, az intézményvezető a szülő kérésére abban az
esetben engedélyezheti, ha:
a tanuló személyiségének fejlődését szolgálja,
a tantestület véleményét megismerte és egyetértését bírja.
A tanulói jogviszony megszűnésének lehetőségeit a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről határozza meg.
2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái
A tanulói munka rendszeres ellenőrzése, értékelése minden szaktanárnak kötelessége. A
munkaközösségek és az adott tárgyakat tanítók egyeztetik, pontosítják a követelményeket, az
értékelés szempontjait és módjait.
2.11.1. Az ellenőrzés és értékelés funkciója
- Hiteles képet nyújtson a nevelési-oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól,
- jelentse a továbblépés megbízható alapját,
- jelentse a tanulási és önnevelési folyamat eszközét a tanuló számára,
- biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát
- a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését.
62
2.11.2. Az ellenőrzés, értékelés követelményei
- Legyen sokoldalú (képességek, neveltség, emlékezet, ismeretek alkalmazása, stb.),
- Legyen objektív, tükrözze híven az eredményeket és hiányosságokat,
- Formailag legyen változatos (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, a tanuló megfigyelése, stb.),
- Ügyelünk az írásbeli és szóbeli ellenőrzés helyes arányának megtartására,
- A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet
ne írjanak. Dolgozatnak minősül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma,
vagy több téma előzetes áttekintése, ismétlése szükséges Nem minősül dolgozatnak a napi lecke
írásos számonkérése.
- Az írásbeli munkát nyolc napon belül ki kell javítani, vissza kell adni a tanulóknak, és ha a
tanuló erre igényt tart, meg kell indokolni az osztályzatokat.
- Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.
- Legyen rendszeres és folyamatos, terjedjen ki lényeges nevelési-tanítási mozzanatokra és
részfeladatokra is.
- Vegye figyelembe a tantárgyi sajátosságokat.
- Legyen demokratikus, ne ítélkező jellegű, ne legyen megtorló eszköz.
- Ügyeljünk arra, hogy év közben egy-egy gyengébb eredmény kijavítására biztosítsuk a
lehetőséget.
- Arra kell törekedni, hogy egy-egy félévben tantárgyanként legalább három érdemjegye legyen a
tanulónak, hogy annak segítségével tárgyilagosan meg lehessen állapítani félévi, illetve év végi
osztályzatát.
- Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon
alkalmaznak értékelő szimbólumokat, ezt a nevelőtestület nem egységesíti. (matrica, nyomda,
piros pont, fekete pont stb.)
- A követelményekről és az értékelési kritériumokról, valamint az elért eredményekről a tanulókat
és a szülőket is folyamatosan tájékoztatjuk.
2.11.3. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink
- Figyeljen az egyéni adottságokra.
- Erősítse a belső motivációt.
- Személyiségfejlesztő hatása legyen.
- Regisztrálja a fejlődés irányát, mértékét.
- Javítsa a szülő-pedagógus kapcsolatot.
63
- Differenciált képet adjon.
- A figyelmet az ismeretről a fejlesztésre irányítsa.
2.11.4. A szöveges értékelés szempontjai
- a munkavégzés rendezettsége,
- a munkafegyelem, tanuláshoz való viszony,
- a felszerelés,
- a házi feladat megléte,
- a szabálykövetés,
- az odafigyelés és összpontosítás,
- az önállóság,
- a segítségkérés és adás,
- a kommunikáció,
- az együttműködés,
- az érdeklődés,
- az aktivitás,
- a munkatempó,
- a hatékonyság.
2.11.5. Az értékelés formái
Szóbeli felelet, röpdolgozat, szódolgozat, írásbeli dolgozat, felmérés, témazáró dolgozat, írásbeli
felelet, beszámoló, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, gyakorló feladat, házi feladat, házi
dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladat, portfolió, projekt munka, önálló vagy csoportos
kutatómunka, versenyeken való részvétel, másik intézményből hozott értékelés.
A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A röpdolgozatok, szódolgozatok
nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók.
A félévi, illetve az év végi osztályzatokat a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából kell
meghatározni úgy, hogy nem tekinthető lényeges eltérésnek az, ha a szaktanár félévi és év végi
osztályzata két tizeddel eltér a matematikai kerekítés szabályaitól.
2.11.6. Az értékelés, osztályozás dokumentációja
Az értékelések nyilvántartására és közlésére elektronikus naplót, valamint a minisztérium által
jóváhagyott dokumentumokat, nyomtatványokat (bizonyítvány, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv)
használjuk. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges
64
minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve
felzárkóztatásra szorul. A tájékoztató füzet vagy ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök
havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja.
2.11.7. Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig
Kiválóan teljesített / Kiválóan megfelelt A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti (írásbeli
teljesítménye eléri vagy meghaladja a 90 %-ot). Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam
követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye
és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések
meglátására, alkotó módon tudja megszerzett ismeretanyagot hasznosítani.
Jól teljesített / Jól megfelelt A tantervi követelményeket általában jól teljesíti (írásbeli teljesítménye
75-89 % között mozog). Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban
kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések
meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni.
Megfelelően teljesített / Megfelelt A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti (írásbeli
teljesítménye 35-74 % között ingadozik). Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során
többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések
meglátására csak segítséggel képes.
Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti, írásbeli teljesítménye
nem éri el a 35 % -ot. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes.
Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan
egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a pedagógus a szülők bevonásával értékeli a
tanuló teljesítményét, feltárja a tanuló fejlődését akadályozó tényezőket és javaslatot tesz azok
megszüntetésének módjára. Indokolt esetben biztosítjuk, hogy ezek a tanulók (egyéni) felzárkóztató
foglalkozásokon vegyenek részt.
2.11.8. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai
Jeles A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel. Ismeri, érti, önállóan képes
alkalmazni a tananyagot. Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz. Fogalmai pontosak,
65
tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja. A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem
biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz.
Jó A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban
kissé bizonytalan. Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat.
Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik.
Közepes Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti. Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul
meg szóban, írásban egyaránt. Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel.
Elégséges A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a
továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges. Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket
sem tud felismerni. A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul.
Elégtelen A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.
2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
- A házi feladat az órán kívüli tanulási munka legáltalánosabb válfaja, biztosítja a tantárgyak
egymást követő tanítási órái közötti szerves kapcsolatot.
- Az iskolai tanórán folyó tevékenység szerves folytatásaként otthon, tanulószobán vagy
napköziben, önállóan végzik el a tanulók.
- A tanítási órákon szerzett, elsődleges rögzített és alkalmazott új ismeretek megszilárdítása,
emlékezetbe vésése és további gyakorlása a célja.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük
alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30
percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több alsó tagozaton 60, felső tagozaton 120 percnél.
66
2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Ha szükséges, iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk
ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és
tanulók tudásának megalapozására.
A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik
pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé
teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha
kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
Iskolánkban NETFIT® fittségmérési rendszert alkalmazunk, amely négy különböző fittségi profilt
különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.
Testösszetétel és tápláltsági profil:
Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
Testmagasság mérése
Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék
Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége
Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
Hajlékonysági profil:
Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
67
2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei
Programunk célja a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra
történő felkészítése.
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást
szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő
és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel
összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az életkori sajátságoknak, megfelelően
- az egészséges táplálkozás érvényesítésére
- az aktív testmozgás (lehetőleg mindennapos) elterjesztésére
- az alkohol-, drog- és dohányzás fogyasztásának megelőzésére. (képessé váljanak nemet
mondani)
- a természethez való viszony egészséget támogató környezet biztosítására
- aktív szabadidő eltöltésére
- a testi higiéniára
Feladatok
- A közegészségügyi előírásoknak való megfelelés (közétkeztetés körülményei, iskolaorvosi
ellátás, baleset-megelőzés, munkavédelem)
- Minden tanév elején minden osztályban osztályfőnöki óra keretében balesetvédelmi oktatást
tartunk a tanulóknak az iskola területén érvényes balesetvédelmi szabályok ismertetésével.
Testnevelés, technika, fizika, kémia, számítástechnika tantárgyakból az adott tárgyra vonatkozó
balesetvédelmi szabályokról kapnak oktatást tanulóink.
- Az iskola dolgozói minden tanév elején a munkavédelmi felelős által tartott balesetmegelőző
oktatáson vesznek részt.
- Az iskolai helyiségekre vonatkozó előírások betartása (öltöző, megvilágítás, fűtés, szellőzés,
wc, mosdók…)
- Személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés)
- Egészséges életmód, napirend, testi, lelki egészség védelme, drogprevenció
- Családias légkört, barátságos és egészséges környezetet biztosítunk az iskolában
68
- Iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, együttműködünk a helyi közösség
szakembereivel,
- A szülők felvilágosítása az egészséges életmóddal kapcsolatban szülői értekezleteken,
családlátogatások alkalmával.
Tevékenységek
Tanórai tevékenységek:
Osztályfőnöki óra:
- egészségnevelés fontos helyszíne – egészségneveléssel kapcsolatos témák beépítése az
osztályfőnöki órák anyagába,
- egészséges táplálkozás
- higiénia
- öltözködés
- napirend kialakítása
- szexuális felvilágosítás
- drog, alkohol, dohányzás elleni küzdelem, felvilágosítás.
Egészségtan beépítése az órarendbe
Környezetismeret, kémia, biológia, testnevelés tantárgyakban az egészséges életmódhoz kapcsolódó
tananyag kiemelésének szerepe.
Tanórán kívüli tevékenységek:
- étkezés helyes szokásainak megismerése, megtartása
- egészségnap
- WC használat
- tisztasági csomag szükségessége
- fogmosás ebéd után
- közvetlen környezet tisztántartása (pl.: tanterem, cipőszekrény)
- sportoláshoz megfelelő öltözet (fehér póló, nadrág, váltó zokni, torna cipő)
- napköziben az előbb felsorolt szokások kialakítása, megszilárdítása
- fogászati szűrés évenként
- védőnői fogadóóra az iskolában
- védőnő által tartott előadás
- egészséges életmód
- szexuális felvilágosítás (videofilm)
69
- drogprevenció (videofilm is)
- DADA program – megfelelő szakember esetén, melyet a rendőrség biztosít
- iskolai kirándulások,
- Föld napja (plakátkészítés, környezetszépítés)
Ezek a programok lehetőséget adnak a természeti környezet adottságainak kihasználására, a
szabadban eltöltött idő egészséget erősítő jótékony hatására, a környezetvédelem szerepére.
Iskolaudvarunk területe nagy, elegendő helyet biztosítva labdajátékoknak.
Udvari játékok is várják tanulóinkat: pingpongasztal, mászóka, udvari sakk.
2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői egymással jó kapcsolatot alakítsanak ki.
- Tanárok: Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű
legyen a tanulók számára.
- Diákok: Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált
magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek a diákönkormányzatnak.
- Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteket a tanáraikkal való
közös munka során tanórán és tanórán kívül sajátítják el.
- Tanárok és szülők: Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a
szülők megerősítsék a gyermekükben a környezettudatos magatartást.
- Nem pedagógus foglalkoztatottak: Az iskolai adminisztráció területén csökkentjük a felesleges
papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás,
stb.)
- Környezetbarát tisztítószereket használunk az épület takarítása során.
- Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény profilját és költségvetését, ezért a
kölcsönös együttműködés nagyon fontos.
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Mivel az iskola vidéken, falun működik, és
sok a hátrányos helyzetű, szegény családból származó tanuló, a múzeumok, nemzeti parkok
látogatása jobbára az országjáró kirándulás keretein belül oldhatók meg. Célunk, hogy lehetőleg
minden tanuló eljusson tanulmányai során legalább egyszer egy ilyen kirándulásra. Ennek
érdekében a helyi alapítvány rendszeresen támogatja az útiköltség finanszírozásával az
országjárást.
- Hivatalos szervek: Fontos feladatuk annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi
szempontból megfelelően működik-e az iskola.
70
Anyagi erőforrások:
Saját erőforrás:
- Költségvetés: Az iskolai költségvetésből végzett felújítások is a környezetkímélő működtetés
szempontjait figyelembe véve készülnek, és a kulturált, környezetbarát intézményi működést
segítik.
Külső erőforrások:
- Fenntartó: Az alacsony tanulói létszám miatt a költségvetés szűkös, ezért igyekszünk terveinket
úgy megvalósítani, hogy az minél kevesebb többletköltséggel terhelje a fenntartót.
- Ludányhalászi Iskoláért Közhasznú Közalapítvány: Minden évben hozzájárul az országjárás
költségeihez, hogy minél több tanulónk vehessen részt a kiránduláson.
- Pályázat: Fontos feladat a pályázatok figyelése, elkészítése, hogy újabb beruházások, felújítások
váljanak valóra (Uniós és hazai források, egyéb pályázati kiírások).
Az iskola hitvallása
A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és a környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet
része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját
szervezete működésére.
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal egyúttal a
szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk a következőket:
- Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi
megalapozása.
- Környezettudatos magatartás és életvitel segítése.
- Fenntartható fejlődés.
- A helyi- és globális szintek kapcsolatai, összefüggései.
- Elővigyázatosság.
- Tolerancia és segítő életmód.
- Viselkedési normák.
Célok, és feladatok
- Elősegíteni a környezettudatos, környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítását
71
- Váljon erkölcsi alapelvvé a természeti és épített környezet védelme, megőrzése és gyarapítása.
- Legyen meghatározó a környezeti károk megelőzésére való törekvés.
- Tudatosítani a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát.
- Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség:
o az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az
ökológiai egyensúly megőrzése,
o a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,
o minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez.
Feladatok: készségek kialakítása, fejlesztése
- Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban,
- a természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek közvetítése, ezáltal a
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,
- együttműködés, alkalmazkodás
- a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése
- a meglévő hagyományok ápolása, illetve bővítése (iskolanapok szervezése),
- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban,
- a település természeti és épített értékeinek megismerése,
- a NAT és a kerettanterv tartalmi elemeire építve a pedagógusok a tanmenetben jelöljék azokat
az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez
- az iskola tisztaságának javítása (tisztasági verseny)
- takarékoskodás a vízzel és a villannyal (pl.: a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-,
fűtés-, világításrendszerről, elkészíthetik a csöpögő csapok térképét)
- növények, állatok védelme (virág-, faültetés, madáretetés)
- önálló ismeretszerzés, megalapozva az élethosszig tartó tanulást (könyvek, folyóiratok
bemutatása, internet hozzáférés).
Környezeti nevelés tanórán és tanórán kívül
Környezeti nevelés tanórán
Testnevelés
- Fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják
egészséges testi fejlődésüket
- Értsék, és tapasztalják meg, hogy a szabadtéri foglalkozásokon keresztül a környezetszennyezés
az egészségre veszélyes
72
Magyar nyelv és irodalom
- Ismerjék meg közvetlen környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mese, monda,
népdal, vers)
- A táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket
- Törekedjenek az anyanyelv védelmére
- Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát
Történelem, hon- és népismeret
- Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete
- Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a
közösségi normák alakulására.
Angol nyelv
- Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának
segítségével.
Matematika
- Logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön.
- Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni.
- Legyenek képesek reális becslésekre.
Fizika
- Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára.
- Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (zaj, sugárzás) egészségkárosító hatását.
- Ismerjék fel az élő és élettelen környezet közötti kölcsönhatásokat.
Földrajz
- Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről.
- Ismerjék meg és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet.
Biológia
- Rendelkezzenek környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel.
- Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére.
Ének – zene
- Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban.
- Vegyék észre a zene közösségerősítő és közösségteremtő szerepét.
Rajz és vizuális kultúra
- Ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát.
- Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.
- Ismerjék meg és kutassák fel a helyi építészetet, díszítőművészetet.
73
- Ismerjék meg a természetes alapanyagok használatát.
Tánc és dráma
- Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és a dráma eszközeivel.
- Sajátítsák el a néptánc elemeit.
Osztályfőnöki óra
- Az osztályközösséget az osztályfőnök teremti meg.
A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása.
Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt
a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni,
alkalmazni tudja.
A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való
nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése életmódminták elemzése, a megoldások keresése
is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes
kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
Tanórán kívüli foglalkozások
A környezeti nevelés összetettsége miatt komplex módszerekre van szükség a környezetbarát
szemlélet kialakításához. Mivel diákjainkban egységes képet szeretnénk kialakítani az őket
körülvevő világról, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció.
Lehetőségeink:
- terepi munka: akadályversenyek, sportkörök
- kirándulás, túra: múzeum, nemzeti park, botanikus kert stb. felkeresése
- iskolaszépítés (iskolai tantermek, folyosók esztétikus díszítése, virágosítása, tisztasága)
- szellőztetés módja,
- kiselejtezett, egyik felén még fehér lapra jegyzetelés
- Sulinap, Föld napja
- versenyek (pl. katasztrófavédelmi verseny)
Módszerek
A környezeti nevelésben munkánk hatékonyságának növelése érdekében új módszerekre is szükség
van.
- kooperatív tanulási technikák
- játékok
74
- kreatív tevékenység
- közösségépítés
- művészi kifejezés
- gyűjtőmunka
Továbbképzés
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Korlátozott anyagi
lehetőségeink miatt fontos, hogy a kollégák folyamatosan képezzék magukat, olvassák a
szakirodalmat, és minden lehetséges módon tájékozódjanak, gyűjtsék az információkat, melyeket a
rendszeresen megtartott munkaértekezleteken meg tudunk osztani egymással. Emellett amennyire
lehetőségeink megengedik, a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-
továbbképzési programokon is részt veszünk.
2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
A tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai célok alapján, a gyakorlatban várható és a
tényleges megnyilvánulások szerint értékeljük.
Az osztályban tanító valamennyi nevelő véleményének figyelembevételével az osztályfőnökök
havonta érdemjeggyel minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét,
magatartását, közösségi munkáját szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretekkel, illetve
elmarasztalásokkal értékeljük. A havi érdemjegyek megállapításánál figyelembe kell venni az adott
időszakban kapott írásbeli dicséreteket, elmarasztalásokat is.
A fegyelmezési eljárások során a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és
jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell biztosítani a testi és lelki erőszakkal szemben. A
gyermek és tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, megalázó büntetésnek vagy
bánásmódnak.
A közoktatási törvény határozza meg azokat a fegyelmi büntetéseket, amikre akkor van lehetőség,
ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.
2.16.1. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai:
magatartás
- önfegyelem
- társakkal való együttműködés
- tisztelettudó viselkedés
75
- aktivitás, feladatvállalás a közösségen belül, kezdeményezőkészség
- nyíltság, őszinteség
- szabályok betartása
- felelősségtudat
szorgalom
- képességeknek megfelelő teljesítmény
- hatékonyság
- házi feladatok, felszerelés
- plusz feladatok vállalása (kiselőadás, gyűjtőmunka)
- érdeklődés
2.16.2. A magatartás értékelésének elvei
A magatartás minősítése
Példás az a tanuló:
- akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból
- aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé
- aki tiszteli és elismeri mások értékét
- aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket
- aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza
- aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében
- aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét
- aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára
- aki szándékosan nem okoz kárt
- aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét
Jó az a tanuló:
- akinek cselekedeteit a jóra vágyó hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására ettől
eltér
- aki igyekszik kerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerül
- aki tiszteli a felnőtteket, társait
- aki trágár, durva kifejezéseket nem használ
- aki feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik
- aki ügyel környezete rendjére
- aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat
76
Változó az a tanuló:
- aki cselekedetei következményeit nem mindig képes felmérni, így gyakrabban vét a házirend
ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedési normák betartására
- aki játékban, közösségi munkájában időnként durva, társaival nem mindig van jó viszonyban,
közeli barátaival viszont megértő, segítőkész
- aki az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik
- aki ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem mindig kellő figyelemmel
- aki környezete rendjéért önként semmit sem tesz, de a kérésre, felszólításra többnyire pozitívan
reagál
- aki sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg
- aki a viselkedési szabályokat csak úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá
Rossz a magatartása annak a tanulónak:
- aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és a viselkedési szabályokat
- aki szereti, ha társai félnek tőle
- aki visszaél fizikai fölényével, különösen, ha nála gyengébbel kerül szembe
- aki gyakran bosszantja társait, tanárait
- aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza
- aki nem becsüli közössége értékeit
- aki szándékosan rongálja környezetét
2.16.3. A szorgalomjegyek megállapításának elvei
A szorgalom minősítése:
Példás szorgalmú az a diák, aki:
- képességeihez mérten maximálisan teljesít
- a tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik
- gondot fordít felszerelésének, házi feladatainak meglétére és rendezettségére
- szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett plusztudását megosztja társaival
- szívesen, aktívan részt vesz a tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is
- ha alkalma adódik jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét
Jó a szorgalma annak, aki:
- a képességeihez mérten általában megfelelően teljesít
- a tanórákra rendszeresen készül, s azokon aktívan részt vesz
77
- felszerelése néhány kivételtől eltekintve általában hiánytalan
- a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja
- szívesen olvas szakirodalmat, érdeklődési körén belül önművelődéssel is fejleszti tudását
- a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz
Változó a szorgalma annak, aki:
- nem mindig teljesíti kötelességeit képességei szerint
- munkájában, feladatvégzésében időnként felületes
- felszerelése gyakran hiányos
- a házi feladatot nem mindig készíti el
- nem sokat törődik önművelésével, plusz feladatot önként nem vállal
- a tanórán kívüli programokon csak akkor vesz részt, ha erre felszólítást kap
Hanyag a szorgalma annak, aki:
- nem teljesíti kötelességeit képességei szerint
- munkájában, feladatvégzésében legtöbbször felületes, igénytelen
- felszerelése rendszeresen hiányos
- a házi feladatot gyakran nem készíti el
- nem törődik önművelésével, plusz feladatot felszólításra sem vállal
- a tanórán kívüli programokon nem vesz részt.
2.16.4. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Az iskolai jutalmazás formái
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít, vagy
- folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
- az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
- iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy
bemutatókon részt vesz vagy
- bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola
jutalomban részesíti.
Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári dicséret
78
- osztályfőnöki dicséret
- igazgatói dicséret
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:
- szaktárgyi dicséretet
- példamutató magatartás, szorgalom, több tantárgyból kiemelkedő teljesítmény esetén
nevelőtestületi dicséretet kaphatnak. Erről az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt. A
dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni.
- Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő teljesítményű tanulók
könyvjutalmat kaphatnak a Ludányhalászi Iskoláért Közhasznú Közalapítványtól, melyet a
tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
- Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az
iskola közössége előtt vehetnek át.
- A megyei, területi, országos versenyeken helyezést elért, illetve előadásokon eredményesen
szereplő tanulók igazgatói dicséretben vagy egyéb elismerésben részesülnek, illetve
könyvjutalmat kapnak, a tanévzáró rendezvényen.
- Az egész évben aktív közösségi munkát végző tanulók szintén könyvjutalomban részesülnek a
tanévzáró rendezvényen.
2.16.5. Az iskolai elmarasztalás formái
Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
- a házirend előírásait megszegi, vagy
- igazolatlanul mulaszt, vagy
- bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.
2.16.6. Fegyelmező intézkedések:
Szóbeli figyelmeztetés
szaktanári figyelmeztetés: Ha a tanuló rendszeresen nem készít házi feladatot, vagy
hiányos felszereléssel érkezik, szaktanári figyelmeztetésben részesülhet, melyet a
tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe és a naplóba is bejegyzünk. E bejegyzéseket
a szorgalom értékelésénél, minősítésnél vesszük figyelembe. Nem minősíthető
szaktárgyi elégtelen érdemjeggyel a tanuló ilyen mulasztása.
79
osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés
osztályfőnöki írásbeli intés,
igazgatói írásbeli figyelmeztetés,
igazgatói írásbeli intés,
fegyelmi tárgyalás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, azonban kirívó esetben
ettől el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, a tájékoztató füzetbe és a naplóba egyaránt
bejegyzésre kerül.
3. Záró rendelkezések
3.1. A pedagógiai program hatálybalépése
Jelen, átdolgozott pedagógiai program a 2017/2018. tanévben lép életbe.
A pedagógiai program felülvizsgálata
A pedagógiai program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve
jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a
diákönkormányzat, a szülői munkaközösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az
intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik
megalkotásának szabályaival.
Ludányhalászi, 2017. 08.10.
Kormány Zsoltné
intézményvezető
80
3.2. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
81
3.3. Fenntartói nyilatkozat
82
4. Mellékletek