Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és –

rekonstrukció projekt

Előadó:Göncz Benedek

Vízkárelhárítási főosztályvezetőOrszágos Vízügyi Főigazgatóság

Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág

Tó-jellegű, két torkolati műtárggyal mesterségesen szabályozott víztest,

vízutánpótlása a műtárgyakon bevezethető és bevezetett víztől függ,

kiemelt jelentőségű üdülőterület Budapest közelségében,

népszerű horgászvíz, országosan védett természeti

értékek

Az RSD vízminőségi helyzete

Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének bevezetése,

parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés

meder feliszapolódottsága miatti terhelés, kis vízmélység, elégtelen áramlások,pangó vízterek

Ezek következményeként az elmúlt évek során több esetben – főként oxigénhiánnyal összefüggő – kritikus vízminőségi helyzet alakult ki, amely hal-, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, így jelezve, hogy a Duna-ág terhelhetőségének határán van.

Az RSD projekt kidolgozásának szükségessége, előzményeiAz RSD-ben bekövetkezett kedvezőtlen állapot javításával kapcsolatban született a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv mely – egyéb szabályozási feladatok mellett – az alábbi fejlesztéseket irányozta elő:

Az RSD vízáramlásának javítása; A mederben felhalmozódott, kiülepedett iszap eltávolítása, és elhelyezése; Az RSD monitoring rendszerének oly módon történő kialakítása, amely a

felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas; A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről származó

kommunális szennyezőanyagok – lakosság által bevezetett tisztítatlan szennyvíz – elvezetésének kezelése, a megoldás feltételeinek megteremtése;

A Dél-pesti szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz nagy-Dunába történő átvezetés lehetőségének vizsgálata.

A komplex RSD projekt előkészítéseAz 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozat alapján kezdődött el a fenti célok figyelembevételével a projekt előkészítése a „Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása” címmel, 2006 –2009 között.

Az előkészítés során elvégzett vizsgálatok alapján megvalósításra javasolt négy projektelem: I. Kotrás: A RSD főág középső szakaszának és a mellékágak kotrása. II. Műtárgyépítés: Új vízleeresztő műtárgy építése Tasson és a meglévő

Kvassay és Tassi műtárgyak (zsilipek) rekonstrukciója III. Átvezetés: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének és

Dél-Pest csapadékvizeinek nagy-Dunába történő átvezetése IV. Szennyezőanyagok kivezetése: A parti sávban található üdülőterületek

szennyvízelvezetése

A fenti négy projektelem közül a KEOP 2007-2013 közötti programozási időszakban történő megvalósításra az I. II. és IV. projektelemek nyertek támogatást.

Támogatott projektelemek Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból

A projektelem kedvezményezettje: RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás

Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció

A projektelemek kedvezményezettje: Országos Vízügyi Főigazgatóság  

A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és – rekonstrukció projektben a Kormány a 1281/2012. (VIII. 6.) számú Korm. határozatban visszavonta a "Kotrás" projektelemre vonatkozó részt, ezért a projekt műszaki tartalma e projektelemmel csökkent.

Az RSD projektben megvalósuló fejlesztések

Tassi műtárgy építése: az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztő műtárgy

újjáépítése

Rekonstrukció: a meglévő két nagy-műtárgy, Kvassay zsilip és a Tassi hajózsilip rekonstrukciója

Monitoring rendszer fejlesztése: • az RSD ökológiai, vízminőségi, hidrológiai, hidraulikai monitoring rendszerének fejlesztése;• eszközbeszerzés.

Tassi vízleeresztő műtárgy építéseA többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi szempontból történő optimális vízforgalmának biztosítása, mely által megvalósulhatnak az alábbi célok:

a vízáramlás, vízszintszabályozás javítása; a vízmegosztás biztonságának növelése; a vízminőség javítási célú Nagy-Dunából bevezetett tápvíz

mennyiségének növelése; a vízhasználati igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás

biztosítása Tassnál; leeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele; a két főműtárgy Kvassay és új vízleeresztő műtárgy

együttműködésével megfelelőbb üzemelés mód alakítható ki.

Tassi vízleeresztő műtárgy építéseAz műtárgyépítés javasolt helyszíne:A tervezett műtárgy a meglévő vízleeresztő műtárgytól ÉNy-ra, attól mintegy 250 m távolságra, a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe kerül. A műtárgy és a hozzá csatlakozó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely ~50°-os szöget zár be a meglévő árvédelmi töltéssel. A felvízcsatorna a meglévő árvédelmi töltést átvágja, ezért a tervezett műtárgyhoz csatlakozóan új árvédelmi töltésszakaszok épülnek a lehető legrövidebb hosszban.

Tassi vízleeresztő műtárgy építéseA tervezett létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell ellátnia:

gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába maximum 50 m3/s kapacitással, a normál üzemi helyzetben;

gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába a vízerőpotenciál kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel,

szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába minimum 20 m3/s kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka üzemi helyzetben,

szivattyús vízátvezetés a Dunából az RSD-be 15 m3/s kapacitással, alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási céllal, ritka üzemi helyzetben,

A műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását, a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD-ből, mivel a műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.

Tassi vízleeresztő műtárgy építéseVÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD SÉMARAJZ VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG

VÍZHOZAMI. Vízátvezetés az RSD-ből a Dunába:Vízleeresztési üzemmódI.a. Gravitációs vízleeresztés a vízenergiapotenciál kihasználásával:turbinaüzem

A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél.H= 1,2m – 5,7mQ= 20m3/s – 50m3/s

I.b. Gravitációs vízleeresztés terhelés nélküli üresjáratban

A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél.H= 1,2m – 5,7mQ= 20m3/s – 50m3/s, vagya Duna természetes vízszintje 0-1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél.H= 0,0m – 1,2mQ= 0m3/s – 20m3/s(Áttérés az I.c. üzemmódra)

I.c. Szivattyús vízátemelés A Duna természetes vízszintje megegyezik vagy magasabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 0,0m – 3,3mQ= 20m3/s – 30m3/s

II. Vízátvezetés a Dunából az RSD-be:Vízpótlási üzemmódSzivattyús vízátemelés

A Duna természetes vízszintje alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. Hmax= 5,7mQ = 15m3/s

Működési üzemmódok:

Kvassay zsilip rekonstrukciójaFejlesztési célkitűzések:Az RSD vízminőségi és vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulásához biztosítani kell, hogy a meglévő Kvassay zsilip zavartalanul tudjon működni és az üzemrendben előírt vízátvezetési feladatának maradéktalanul meg tudjon felelni. Ennek biztosításához az alábbi felújítási munkák elvégzése szükséges:

A vízbeeresztő zsilip acélszerkezetű elzárásainak rekonstrukciója;

A felvízcsatornában a vízbeeresztő zsiliphez érkező uszadék kezelésének megoldása.

Kvassay zsilip rekonstrukciójaMegvalósuló fejlesztések:

A vízbeeresztő zsilip elzáró berendezéseinek felújítása: Főelzárás: a táblák tömítése nem

megfelelő, a táblák mozgatása nehézkes, az elzáró táblák cseréje szükséges

Felvízi ideiglenes elzárás: a víz alatt lévő falhorony, melybe az ideiglenes elzáró-gerendák kerülnek, ill. a benne lévő acél tömítő felület cseréje szükséges.

Alvízi ideiglenes elzárás: alvízi betétgerendakészlet jelenleg nem áll rendelkezésre, mely e fejlesztés keretében kerül legyártásra.

Kvassay zsilip rekonstrukciója Felvízoldali uszadékkezelés megoldása:A műtárgy-együtteshez két mederágban érkezik a víz és vele együtt az uszadék a Duna felől. A szivattyútelep előtt összegyűlő uszadék kiemelésére van kiépített gerebtisztító berendezés, de a vízbeeresztő zsilip nyílásában nincs, itt nem lehet a gerebszemetet kiszedni.

A jelenlegi üzemi gyakorlat az, hogy még a műtárgy előtt kb. 50 m-rel egy úszó terelőművel fogják fel az érkező uszadékot és nem engedik az uszadékot a gerebig eljutni. Az úszó terelőmű a két part közé kifeszítve a teljes mederszélességben felfogja az uszadékot. Időnként motorcsónakkal kivontatják a terelőművet a begyűlt uszadékkal együtt a Dunára és eleresztik az uszadékot.

Tassi hajózsilip rekonstrukciója

A meglévő műtárgy, jelenlegi szerkezeti kialakítását megtartva az új tassi vízleeresztő műtárgy megépítése után is ellátja a hajózsilip funkcióját, azonban a folyamatos üzemszerű vízleeresztésben a továbbiakban már nem vesz részt. A meglévő műtárgyat továbbra is szükséges használni eseti, vagy rendszeres vízleeresztésre a műtárgy környezetének vízminőség védelme miatt.

Tassi hajózsilip rekonstrukciója

A létesítmény jó műszaki állapotának eléréséhez az alábbi felújítási munkákat kell elvégezni:

A műtárgy árvízi biztonságát veszélyeztető árvízi szivárgási jelenségek megszüntetése; Meghatározott szintet meghaladó dunai árvíz esetén a mentett oldalon az alsó fő (acélszerkezetű támkapu) környezetében szivárgási jelenségek figyelhetők meg.

A töltő-ürítő rendszer elhasználódott elzáró-berendezéseinek cseréje;Az elzárásokon jelentős szerkezeti és korróziós károsodások vannak, a tömítések nem zárnak megfelelően, az elzárások cseréje szükséges.

Tassi hajózsilip rekonstrukciója Az alvízi és a felvízi főelzárás, valamint a töltő-ürítőrendszer elzárások

elektromechanikus mozgató-berendezéseinek felújítása; •Felvízi billenőtáblás főelzárás mozgató-berendezése,

• Alvízi támkapus főelzárás mozgató-berendezése, • Töltő-ürítő csatorna elzárások mozgató-berendezése

Az elavult és korszerűtlen teljes villamos működtető rendszer cseréje;•400 V-os elosztó és kapcsolóberendezés, •Vezérlőberendezés, •Vezénylőpult, •Helyi kezelőtáblák és csatlakozókmérés, érzékelés, valamint a

kábelezés, földelés, érintésvédelem cseréje A korszerűtlen és tönkrement vezénylőfülke cseréje, gépházak átépítése.

Monitoring rendszer fejlesztése

Célja: Az RSD projekt utólagos értékelésére operatív monitorozó programot alakítunk ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése.

A fejlesztés fő célja, hogy kimutathatók legyenek a beruházások eredményeként létrejövő minőségi változások, az értékek nyomon követésével jelezze a környezeti célkitűzés teljesítését.

Monitoring rendszer fejlesztéseMegvalósuló fejlesztések: Felügyeleti központok korszerűsítése

és bővítése:•Budapest KDV-KÖVIZIG központ•Ráckevei központ•Tassi zsilip központ•Budapest Kvassay központ

Új üzemirányítási központ kialakítása KDV-KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség, Ráckeve

Meglévő főági mérőállomások bővítése:

•Kvassay zsilip mérőállomás•Tassi zsilip mérőállomás•Ráckevei mérőállomás

Monitoring rendszer fejlesztése

Új mellékági mérőállomások telepítése

Talajvíz figyelő kút mérőállomások telepítése, fejlesztése

Automata vízminőség-mérő állomás telepítése a Kvassay zsilipnél

Kapcsolat kiépítése a meteorológiai hálózattal

Eszközbeszerzések a fenntartási időszakban szükséges vizsgálatokhoz

A fenti beruházásokkal elérhető eredmények

az RSD vízgazdálkodási lehetőségei lényegesen javulnak, a vízszennyezettségének csökkenése érhető el a teljes víztest

vonatkozásában az alábbi %-os megoszlásban:

Megvalósuló

projektelemek

Sokéves átlagértékekre

vetítve

2006. évi átlagértékekre

vetítve

Maximális értékekre

vetítve

Új műtárgy építése és a meglévő műtárgyak

rekonstrukciója6-19 17-36 26-74

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Göncz BenedekVízkárelhárítási főosztályvezetőOrszágos Vízügyi Főigazgatóság