Racionális energiafelhasználás szükségessége

• Energiatermelő szektor kb. 50 %-ban járul hozzá a globális CO2, CO, NOx, CH4 kibocsátáshoz

• 2050-re megduplázódhat a jelenlegi CO2 emisszió, ami együtt jár a globális felmelegedéssel, aminek a következménye a jégtakarók felolvadása, ami által további CO2 kerül a légkörbe (öngerjesztő folyamat)

• Elsősorban az energiafelhasználás ésszerűségét és hatékonyságát kell növelni, mert– a meg nem termelt energia az, ami semmilyen módon sem

károsítja a környezetet– a fogyasztói igénycsökkentés 1/6-1/10-ed annyiba kerül, mint a

forrásfejlesztés– mert folyamatosan növekednek az energiaárak

Veszteségek és energiamegtakarítási lehetőségek az elektromos rendszerben

• Legköltségesebb energiahordozó a villamos energia, ezért célszerű annak termelési/elosztási/felhasználási rendszerében megtakarítási lehetőségek után kutatni

• Veszteségforrások:

– veszteségek a hőciklusban (50-80 %)

– veszteségek a villamos hálózaton és az átalakításban (5-20 %)

– veszteségek a villamos berendezésekben (5-20 %)

• Hasznos energia 10-30 %

• Pl. egy szivattyús hajtás esetében minden megtakarított 1 kW veszteség 6 kW fűtőanyagot takarít meg

Villamos hajtások

• Legjelentősebb energiafogyasztók a villamos hajtások (teljes energia 40-60 %-a)

• Legnagyobb darabszámban a 0,8-4 kW-os gépek találhatók meg

• Legnagyobb fogyasztások pedig a 4-100 kW-os gépek

• Nagyteljesítményű motorok hatásfoka egyrészt jó, másrészt inkább áttekercselik őket, minthogy kicseréljék

• Kis- és közepes teljesítményű, folyamatos üzemű motorok esetében lehet a legtöbb energiát megtakarítani

Veszteségfeltáró munka

• Csökkenti az üzemviteli költségeket

• Elősegíti az üzem korszerűsítését

• Feltárja a kapacitás-kihasználás és a szervezettség hiányosságait

• Elősegíti az üzemviteli hibák feltárását és megszüntetését

• Információt ad a technológiai rendszerek működéséről

• Hozzájárul a környezetszennyezés csökkentéséhez

• Műszaki, gazdasági, szervezeti komplex munka

Egyszerűsített veszteségfeltárás menete

• Egyszerű tevékenységek esetén indokolt (iskolák üzletek)

• Tevékenységhez kapcsolódó energiafelhasználás meghatározása (számla, energetikai adatlapok alapján)

• Energiafelhasználó és átalakító berendezések állagának felmérése (korszerűség, karbantartási igény)

• Veszteségfajták, és helyek meghatározása (műszeres mérés, számítás alapján)

• Intézkedési terv kidolgozása a veszteségek megszüntetésére (műszaki megoldások, költségek)

• Jelentés elkészítése és átadása

Elemző veszteségfeltárás menete I.

• Összetett tevékenységek esetén indokolt (üzemek)

• Átfogó program készítése a veszteségfeltárás lebonyolítására

– helyi adottságok felmérése

– technológiai folyamatok és berendezések felmérése

– energetikai és segédberendezések felmérése

• Veszteségfeltárás elvégzése

– gyártási főfolyamat típusának meghatározása (műhelyrendszerű, kissorozatú, tömeggyártás)

– főfolyamat energiafelhasználásának meghatározása (összevont, részegységenkénti, termelési ciklusonkénti)

– segédüzemi folyamatok, rendszerek meghatározása (pl.: vízmű, raktár)

Elemző veszteségfeltárás menete II.

• Veszteségfeltárás elvégzése (folytatás)– segédüzem energiafelhasználásának meghatározása (almérőnkénti

felosztás)– energiaszükséglet elemzése (elméleti energiaszükséglet

meghatározása, tényleges energiafelhasználás kimutatása, veszteségek kimutatása, külső tényezők értékelése)

– energetikai paraméterek mérése (fő- és almérők kellő száma és elhelyezése, adatok megfelelő regisztrálása)

• Intézkedési terv készítése– határidők, költségek, várható eredmények kimutatása

• Energiaracionalizálási javaslat kidolgozása– ha van rá lehetőség

• Jelentés elkészítése és átadása

Veszteségek megszüntetésére irányuló intézkedések

• Dolgozók magatartásának befolyásolása az energiatudatos munkavégzés érdekében

• Vállalatvezetés által elrendelendő szervezeti, üzemviteli intézkedések

• Berendezések felújítására, cseréjére, új technológiák bevezetésére irányuló intézkedések

Teljeskörű az energiaveszteség-feltárás

• Ha kiterjed

– gyártási folyamatokra és rendszerekre

– segédüzemi folyamatokra és rendszerekre

– épületekre, csarnokokra

– energiatermelő és felhasználó berendezések vizsgálatára

Teljeskörű az energiaveszteség-feltárás

Ha magában foglalja:

• a hőenergia termelés és felhasználás,

• a fűtés, fűtésszabályozás,

• a szellőzés,

• a hőszigetelés,

• hűtés,

• a hulladékhő hasznosítás,

• a villamos hálózat,

• a villamos teljesítmény gazdálkodás,

• a meddőenergia gazdálkodás,

• a sűrített levegő gazdálkodás,

• a világítás,

• a munkagép diagnosztika,

vizsgálatát.

Energiaveszteségeket előidéző okok

• Nem kielégítő hőszigetelés

• A fűtési rendszer korszerűtlensége

• Fűtési szabályozók hiánya

• Termelési folyamat szakaszossága

• A kondenzátum eleresztése

• Villamos és fűtési hálózati veszteségek

• Léghálózati veszteségek

• Hulladékhő hasznosítás hiánya Korszerűtlen világítás

• Elhasználódott kompresszorok

• Mérőműszerek hiánya

• Hőtermelő berendezések rossz hatásfoka

• Túlfűtés, túlhűtés

• Hibás kondenzedények

• Karbantartás hiánya

• Elavult gyártási folyamat

Energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei

• A leghatékonyabb megoldást kell mindig választani (legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb eredményt nyújtja)

• Hőszigetelés javítása

• Fűtési hálózat korszerűsítése (szabályozók, melegvizes fűtés)

• Infrasugárzók alkalmazása

• Fűtendő légtér csökkentése

• Termelés folytonosságának biztosítása

• Hulladékhő hasznosítás

• Korszerű világítástechnikai berendezések

• Almérők beépítése

• Hulladékok hasznosítása

Fűtési energiagazdálkodás

• A legjelentősebb energiafelhasználás a fűtési igények kielégítése• Magyarországon kb. fél évig kell különböző mértékben fűteni• Felhasznált energiahordozók lehetnek:

– természetes energiahordozók (szén, fa, földgáz)– átalakított energiahordozók (brikett, koksz, tüzelőolaj, villamos

energia)• Energiahordozók kiválasztási szempontjai:

– energiahordozók rendelkezésre állása– fűtés hőigénye– fűtés kezeléséhez szükséges berendezések, személyzet

rendelkezésre állása– gazdaságossági kérdések

Fűtési energiagazdálkodás

• Gazdasági szempontú tüzelőanyag választás

– jó hatásfokkal, kényelmesen és jól automatizálható formában alkalmazható tüzelőanyagok (pl.: földgáz, tüzelőolaj) egységnyi mennyiségre vetített ára magas

– rossz hatásfokkal értékesíthető tüzelőanyagok (pl.: szén) egységnyi mennyiségre vetített ára alacsony

– tüzelő- és fűtőolaj, valamint szén alkalmazása esetén tárolótér igénnyel is számolni kell