pte, modernkori történeti tanszék rab virág
DESCRIPTION
A NEMZETGYŰLÉS KORSZAKÁNAK POLITIKATÖRTÉNETE. PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág. Témák ismertetése. Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig) A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és pártprogramok) A választások A Tildy-kormány megalakulása - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
PTE, Modernkori Történeti Tanszék
Rab Virág
A NEMZETGYŰLÉS KORSZAKÁNAK
POLITIKATÖRTÉNETE
Témák ismertetése
•Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig)
•A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és pártprogramok)
•A választások
•A Tildy-kormány megalakulása
•A NGY összehívása, a NGY szabályozása (alkotmányjogi, ügyrend, házszabályok)
•Pártfrakciók a NGY-ben
•A NGY működése és tevékenysége
•A Nagy Ferenc-kormány politikája
•Az MKP III. kongresszusa
Előzmények, vázlatosan
1944.09-1945.04. Régi és új Magyarország
Az INGY szakított minden jogfolytonossággal és a népszuverenitás birtokosának mondta magát
INK: fegyverszünet, közigazgatás, földreform. Ezekkel kapcsolatban az INGY 10 tv-t alkotott!
1945/I. a magyar állami szuverenitás gyakorlásáról. 1945/II. az államfő kinevezési jogköréről. 1945/III. a Nemzeti F-ról 1945/IV.Németországnak küldött hadüzenetről. 1945/V. a moszkvai fegyverszüneti egyezményről. 1945/VI. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről. 1945/VII. népbíráskodásról, 1945/VIII. a ngy-i választásokról, 1945/IX. elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről, 1945/X. közterhekről és kiadásokról.
Ám korlátozott szuverenitású: SZEB+a pártok nem a parlamentben, hanem egyéb fórumokon hozták döntéseiket
Bevezetés
Bevezetés
Közvetlen előzmények
•A PB tevékenysége
•Az INGY budapesti ülésszaka
Az INK beszámolója
Rendeletek törvényerőre emelése
„A rendeleti kormányzás ideiglenességét fel kell váltani az
alkotmányos törvényhozás véglegességének”
Bevezetés
a Politikai Bizottság tevékenysége
1945.01.26. A PB megalakította a Nemzeti Főtanácsot (kollektív államfői hatáskör, Zsedényi, Miklós, Gerő)
1945.05.11. 5-7 fős szakbizottságok a szeptemberi ülésszakig albizottságként működnek
A PB kezdeményezte a nemzetgyűlés kiegészítését:
Bp: 1945.04.02. Nemzeti Sportcsarnok
Dunántúli városokban (6): 1945.06.24.
A PB kezdeményezte az INK többszöri átalakítását. Célja a végrehajtó hatalmat a baloldal egésze számára kedvezően alakítani.
A második (budapesti) ülésszak (1945.09.05- )
Hozzászólók, vezérszónokok:
Rákosi Mátyás (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), Szakasits Árpád (SZDP), Veress
Péter (NPP), Szent-Iványi Sándor (PDP), Kossa István (Szabad Szakszervezetek)
Mindannyian támogatták a kormányfő beszédét, s biztosították további támogatásukról.
D. Miklós Béla beszámolója az INGY-nek a kormány munkájáról:földreform
közigazgatás intézményeinek átalakítása
köztisztviselők igazolása
közoktatás demokratizálása
jóvátételi kötelezettségek teljesítése
beszolgáltatási rendszer bevezetése
Ipari- és mg-i termékek közvetlen cserekereskedelme
erőfeszítések Mo nemzetközi elismertetésére
Szentesítették a debreceni ülésszak határozatait
•Az INGY a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője
•Törvényeket fogadtak el az INK államfő kinevezési jogkörét illetően
•A Nemzeti Főtanács jogkörét is kiterjesztették
•Mentelmi bizottság jogkörének kiterjesztése is felmerült, oka, hogy 1945. novemberéig nincs házszabály
•1945.09.06. Megválasztották a törvényhozás háznagyát, 7 jegyzőjét, kibővítették a PB-t (tagja lett a INGY elnöke, 2 alelnök és kormányfő) az FKGP egyel több helyet kapott a korábbiakhoz képest, de az MKP, SZDP, NPP megőrizte többségét
1945.09.07. A törvényhozás ügyrendjéről szóló tervezet beterjesztése (Molnár Kálmán)
1945.09.11. Törvényerőre emelték a Németországnak küldött hadüzenetet
Amikor erről szavaztak, a Harmadik Birodalom már nem létezett. Eu-ban már 4 hónapja béke volt.
Nemzetgyűlési választások
•nemzetközi körülmények
•A nemzetgyűlési választások célja
•választási törvény
1. Ellentétek PotsdambanDemokratikus, szabad választások
Albánia, Bulgária és Jugoszlávia
Churchill: szovjetizálás,
Kommunista uralom
Népi demokratikus átalakítás
2. Bevin az angol alsóházban bírálta a bolgár, román és magyar kormányt (1945.08.20.)
•A nemzetgyűlési választások célja
A belpolitikai erőviszonyok tisztázása
A törvozás és végreh. ideigle-nességének meg-szüntetése
Nemzetközi elismerés, diplomáciai kap-csolatok felvétele
Az új választójogi törvény előkészítése
tervezeteAz INK utasítására a belügyminiszter dolgozza ki
1945.04.18
deVorosilov csak Potsdam után engedélyezte a választási előkészületek tényleges megkezdését
2 szakaszban: 1. Nagy-budapesti, törvényhatósági választások 2. Általános választások (MKP javaslata)
Választási törvényjavaslat (09.11.) általános vitája, ahol a demokráciáról vallott felfogásukat fejtették ki: Révai József (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), B. Farkas Ferenc (NPP), Rupert Dezső (PDP), Vas-Witteg Miklós (Szabad Szakszervezetek)
Egyetlen javaslat (09.14.)1945.VIII. törvénycikk
1945/VIII. tc.•A térség legdemokratikusabb jogszabálya jogosultak száma 2xesére nőtt, 5 millióra
•A szavazás titkos
•Eltörölték a szavazás kötelező jellegét
•Eltörölték a cenzusokat (vagyoni, műveltségi)
•20 év felett mindenki szavazhat, aki
•Egy helyben (1945.09.01-től az 1938-as határokon belül) lakik (ennyi csupán a korlátozás)
•A parlamenti képviselők számát a törvény pontosan nem határozta meg.
•16 választási körzetben listákra lehetett szavazni
•12.000 érvényes szavazat 1 mandátum (+ 50 mandátum az országos listákról)
„Felsőház”Szünetelő felsőházat helyettesítették
A törvény 2 §-a szerint 12 közéleti személyiséget is behívtak a NGY-be.Bölöni Gy, Miklós B, Juhász Nagy S, Károlyi M, Kodály Z, Moór Gy, Pátzay P, Szent-Györgyi A, Szőnyi I, Tamási Áron, Vámbéry R, Zsedényi B,
„Jelenlétük a NGY-ben a második kamara nemlétében feltétlenül indokolt”
Kizáró ok: egykori szélsőjobb, német kollaboráns és „egymagában már az is kizáró ok, ha valaki magát német nemzetiségűnek vallotta” (1945. októberi belügymi-niszteri rendelet)
Indulás a választásokon: az ONB engedélyéhez volt kötve. (Az ONB a koalíciós pártok képviselőiből alakult, a SZEB-bel történt előzetes egyeztetéseket követően. Így az MNFF koalíciót alkotó pártjai közvetett módon érvényesíthették akaratukat!)
ONB: népfront 5 pártja + MRP, DNP. A NDP-ot, a Ker. Női Tábort elutasították
Pártok, pártprogramok
A korábbi időszak pártjai (kifejezetten konzervatív, keresztény, szélsőjobb) teljes egészükben széthullottak.
A pártpolitikai szerkezet átformálódott.
A jobboldalon helyezkedett el az FKGP, PDP és DNP
A baloldalon helyezkedik el: MKP, SZDP, NPP,
Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt
•1930-ban alakult
•A háború előtti Horthy-rendszer ellenzéki agrárpártja
•Alapvetően a kisbirtokos parasztság érdekeit képviselte
•Taglétszáma 1945 nyarán 6-800 e.
•1945. október több mint 1 millió (1945-ben csatlakozott hozzá Nagy Vince Országos Kossuth Pártja, Dénes István Magyar Földműves- és Munkáspártja, Veér Imre Magyar Köztársaság Pártja)
•1945 közepére pártszervezetei az ország majd minden helységében megtalálhatók
•Területi alapon illetve foglalkozások szerint épült fel
•Laza szervezettség jellemezte, központi irányítás hiányzott, fegyelem úgyszintén
•Anyagi helyzete zavaros (kevés jövedelemmel rendelkezik, 1947 őszére a rossz gazdálkodás következtében súlyosan eladósodott)
•Vezetősége demokratikus beállítottságú parasztpolitikusok
•1945 augusztusában a pártvezér Tildy, az elnök Nagy F., a főtitkár Kovács B.,
•A párt társadalmi jellege átalakult, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek gyűjtőpártja lett. (újgazdák, szegényparasztok egy része, középparasztság többsége, nagyburzsoázia, gazdagparasztság, állami bürokrácia, polgári értelmiség, városi- és falusi kispolgárság egy jelentős hányada)
•Stratégiai célja: a polgári demokrácia és parlamentáris többpártrendszer tartós megteremtése volt
•Belső irányzatai a társadalmi és politikai értékrendnek megfelelően alakult: 1. baloldala (szegényparaszti érdekek) a „radikális népi demokráciát” (MKP) képviselte, Nagy F. és Kovács B. parasztcentruma (birtokos parasztság) „agrárdemokráciát” képviselte, polgári jobboldal a nyugati polgári demokráciák berendezkedését képviseli.
•Nincs egységes ideológia: konzervatív katolicizmus, nemzeti liberalizmus, szocialista nézetek
Demokrata Néppárt Barankovics István
Keresztény Demokrata Néppárt
A kisgazdapárti listákon indult
Polgári Demokrata Párt Kicsikoalíciós években
létszáma 50 e fő
tömegbefolyása
politikai súlya
Elnöke:Teleki Géza (1945 tavasz-nyár), Szent-Iványi Sándor (unitárius teológiai tanár)
társadalmi háttere: városi kispolgárság, polgári értelmiség, tisztviselőréteg
Elvei: klasszikus liberalizmusra épülő polgári demokrácia
1945 nyarán az MKP már az MNFF-en kívüli pártként kezelte
Magyar Kommunista Párt
•25 évi illegalitás
•Létszáma a két világháború között max. 3 e.,
1945.02. 30 e.,
1945.05. 150 e.,
1945.10. 500 e.
helyi szervezetek száma 2 e.
•Anyagi helyzete: szovjet hatóságok, üzleti vállalkozások, tagdíjak, adományok,
•Tömegpárt szervezetét a demokratikus centralizmus alapján építették ki
•Szigorú egység, fegyelem jellemzi, egy központból irányították
•A legfontosabb döntéseket a volt moszkvai emigránsok hozták, az adminisztrációban a hazaiak is részt vettek
1945.05. Pártértekezlet5 tagú központi vezetőség
11 tagú politikai bizottság
3 tagú titkárság
megválasztása
A hazaiak ezekben enyhe létszámfölényben voltak
„4-es fogat”
Rákosi Mátyás a vezér
Gerő Ernő
Farkas Mihály
Révai József
Alapvető társadalmi bázisa
Ipari munkásság (arányuk nő) 40% körül
Szegény- és kisparasztság (arányuk csökken) 30% körül
Értelmiség, kispolgárság 4-5%
Hosszabb távú célja: a szocializmus sztálini-lenini modelljének megvalósítása
Rövid távon, átmenetileg: elfogadták a polgári erőkkel való összefogást, ám hosszú távú céljuknak megfelelően fontos politikai, gazdasági és rendőrségi pozíciók megszerzésére törekedtek kezdettől fogva.
Szociáldemokrata Párt
•Több mint 50 éves múlt
•A német megszállásig legálisan, parlamenti ellenzéki pártként működött
•Komoly befolyása volt az ipari munkásságra
•Néhány hónap alatt tömegpárttá fejlődött
•1945.07. 1.2 e. alapszervezet 340 e. tag1945.10. 500 eösszetétele
ipari munkásság
35-40%
parasztság
25-21%-ra
értelmiség, városi, falusi kispolgárság
15%•Jövedelme: kicsi
•Szervezeti felépítése: lazább az MKP-nál
•Belső légköre demokratikusabb
•Vezetése hazai politikusokból került ki
•1945/XXXIV. pártkongresszus
•Főtitkára Szakasits Árpád
•Stratégiai célja: a szocializmus megteremtése, vegyes gazdasággal, a munkásság pedig demokratikusan gyakorolja a hatalmat
•Feladata: demokrácia megteremtése, jelszava: ”Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért.”
•Megosztottabb, mint az MKP. Bal- és jobboldala alakult ki.
•Önálló listát állított, nehéz feladatuk volt, hiszen a munkásszavazatokért az MKP-val kellett megküzdenie
21 tagú pártvezetőség
11 tagú politikai bizottság
Nemzeti Parasztpárt
•1939 nyarán alakult, a második vh alatt nem működött
•1945-ben szervezetileg hátrányban volt
•1945.08. 1400 szervezet 170 e. tag
•Vezetői: Darvas József, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres Péter (népi írók mozgalmából)
•Elnök: Veres Péter
•Bevételét a mozik adták, önálló vállalkozásaik nem voltak
•Támogatói: szegény- és kisparasztság, népi származású értelmiség
•Hosszú távú célt nem fogalmazott meg
irányzatai
Balszárny
Erdei-Darvas
szocializmus Köztes
Veres Péter
A szocializmust és a paraszti érdekeket próbálja összeegyeztetni
Jobbszárny
Kovács Imre
Paraszti demokrácia
Magyar Radikális Párt
•A jobb és baloldal között helyezkedik el
•Néhány ezer tag (fővárosi liberális értelmiség)
•Politikai eszméit tekintve a munkáspártokhoz áll közelebb
•Elnöke Csécsy Imre
•Politikai mozgástere és szerepe korlátozott, a kormánykoalíciónak nem tagja
A választások
Választási főpróba meglepetés
Nagy Budapest: 1945.10.10.tör-vényhatósági választások
FKGP 50,5% abszolút többség!
MKP,SZDP 42,8%
Oka, hogy a FKGP, csak 1943-ban hozta létre fővárosi szervezetét, s a háború alatt nemigen sikerült azt kiépítenie.
Kampány
Választási törvény kidolgozása
Szavazások előkészítése
A Szeb követeli, hogy az MNFF-be tömörülő pártok jugoszláv mintára állítsanak közös jelölteket, s az eredményektől függetlenül, állapodjanak meg előre a mandátumok elosztásában
1945.10.19.javaslat
tiltakozások
Angolszászok
tiltakoztak
FKGP
tiltakozott
Az MKP sem támogatta
Közös nyilatkozat
deFKGP, MKP, SZDP, NPP, 1945.10.25.
Eredménytől függetlenül koalíció
Az FKGP elfogadott bizonyos mértékű államosítást és a tervgazdálkodás bevezetését is. Megjelent a kényszerpálya lehetősége
•1945.11.04.
•92,56%-os részvételi arány (érdeklődés, érdekeltség)
•4 729 480 érvényes szavazat
•57,03% FKGP, 17, 41% SZDP, 16,96 MKP, 6,87% NPP, 1,62 PDP, MRP (6 e. szavazatával egyetlen mandátumot sem szerzett)
•AZ ERŐVISZONYOK MEGVÁLTOZTAK
FKGP 245 mandátum, abszolút többség 59,9%
oka
•A nemzeti konzervativizmus és a politikai katolicizmus támogatói nem rendelkeztek önálló politikai képviselettel, így ide csapódtak.
•Minden radikális társadalmi változástól, a szovjetektől és a kommunistáktól tartó, polgári jobb GYŰJTŐPÁRTJA lett.
•Katolikus egyház támogatása
•Nagyszámú paraszti és női szavazat a legszámottevőbb
MKP, SZDP
•33,98%
•A parasztpárttal együt a mandátumok 40 %-a
•Jelentős hátrány a kisgazdákkal szemben
•De az is nyilvánvaló, hogy jelentős a tábora
Az MKP politikájában szinte a választásokat követő naptól az erőviszonyok megváltoztatására törekedett. Ezt gyakran nem parlamentáris eszközökkel teszi.
Az új kormány megalakítása
Előkészítő tárgyalások
Vorosilov személyesen jelen van!
Molotov utasításából tudjuk, hogy a szovjetek tudomásul vették Tildy miniszterelnökségét, s hogy koalíciós kormány alakul. DE ragaszkodtak
•a belügyminisztériumhoz
•Rákosi és Szakasits államminiszterek legyenek
•A kormányba csak a SZU számára elfogadhatók kerüljenek
1945.11.15.
15 tagú kabinet (7+3+3+1)
Miniszteri tárcák fele (7) FKGP
Belügyminiszter 1946.03-ig Nagy Imre
(majd Rajk)
22 államtitkárból 9
FKGP
A rendőrség és a közigazgatás
feletti felügyelet az MKP-é
A kormány programja
Az MKP elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai követelések:
• A dolgozók élelemmel és iparcikkekkel való ellátása
• értékálló pénz megteremtését (állami bevételek növelése, állami kiadások csökkentése, gazdagok megadóztatása.)
• A földosztás befejezése,
• bányák erőművek államosítása
• közigazgatás demokratizálásának folytatása
Állami beavatkozás szükségességének hangsúlyozása 1945.12. Gazdasági Főtanács (Elnöke Tildy, tagjai Gerő és Bán). Végreható szerve a Titkárság, élén Vas Zoltán. 1946. 01-től rendelet kibocsátási joga van. Hatásköre a gazdasági élet minden területére kiterjedt (pénz-, anyaggazdálkodás, ár- és bérszabályozás). GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS AZ MKP-É!!!
Tildy Zoltán kormánya 1945.11.15-1946.02.04.
Miniszterelnök Tildy Zoltán
Államminiszterek Dobi István
Rákosi Mátyás
Szakasits Árpád
Belügyminiszter Nagy Imre
Földművelésügyi Kovács Béla
Honvédelmi Tombor Jenő
Igazságügy Ries István
Iparügy Bán Antal
Ker- és szövetkezetügy Rónai Sándor
Közellátásügy Bárányos K.
Közlekedésügy Gerő Ernő
Külügyminiszter Gyöngyösi
Népjóléti Molnár Erik
Pénzügyi Gordon F.
Tájékoztatásügy Balla Antal
Újjáépítési Antall József
Vallás- és közoktatás Keresztúry D
Tildy köztársasági elnökké választását követően (1946.02.01-04) Rákosi a minelnök.
Az első NGY 1945.11.29
Zsedényi hívta össze, Malasits Géza (SZDP) nyitotta meg.
•Ünnepélyes nyilatkozatok, pótbehívások.
• 357 képviselő jelent meg.
•A NGY elnökévé választották Nagy Ferencet (FKGP). Elnökhelyettessé Kossa Istvánt (MKP) és Kéthly Annát (SZDP)
•Háznagy Vásáry István (FKGP) lett. •Jegyzők: Futó József, Vörös Vince, Szántó Vezekényi István (FKGP), Gyurkovics Károly, Malasits Géza (SZDP), Kiss Károly, Ratkó Anna (MKP), Hegyesi János (NPP).
Bizottságok
Házszabályok előkészítésére 9 tagú
Állandó igazolóbizottság 10
tagú
Politikai bizottság 36 taggal
Mentelmi bizottság 14 taggal
Gazdasági bizottság 10 taggal
Közjogi- és alkotmányjogi bizottság 21
taggal
A NGY alkotmányjogi szabályozása
I. Ideiglenes rendezés
II. Végleges házszabályok
I. Ideiglenes rendezésAz 1945/VIII.csak annyit mondott ki,
hogy 4 év a NGY megbizatása, egyébként alkotmányjogi helyzete nem volt rendezve
Törvényjavaslat 1945.12.05.
Alkotmányjogi értelemben kijelölte a NGY helyét, hibája, hogy korlátozta annak jogait!
Felhatalmazási szakasz:lehetőséget adott a kormányzatnak arra, hogy az államrend biztosítása érdekében rendeletekkel irányíthasson. (elvileg 1946.03.01-ig, gyakorlatilag 1947 őszig)
„a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést” tehet a kormány
Politikai Bizottság megkülönböztetett jellegének megőrzése. Korábban a háborús viszonyok, hatalom ideiglenes helyzete indokolta
létezését. Ez azonban megszűnt.
Egyéb jogkorlátozások
Nemzeti Főtanács
Tagja a NGY elnöke, a miniszterelnök kikerült, a törvhozás választott be 2 tagot. Rajk László és Varga Béla.
Az államforma meghatározásáról szóló tv javaslat
Köztársaság
Vita a köztársasági elnök hatásköréről volt
FKGP: FKGP-s legyen, erős elnöki hatalommal bírjon.
MKP, SZDP: a NGY elsőbbségéről regéltek, valójában azonban a PB és a kormány számára kívántak elsőbbséget biztosítani az elnöki hatalommal szemben
1946/I. törvénycikk
Politikai kompromisszum eredményeKimondták újra: „a törvényhozó hatalmat a magyar nép a Nemzetgyűlés útján gyakorolja” Vagyis a főhatalom jellegében nem történt változás!
•A köztársasági elnök megválasztása a NGY hatásköre
•Nincs törvényszentesítési, vagy vétójoga
•A törvényhozó hatalom a NGY-nél maradt (a törvényeket 15 napon belül ki kellett hirdetnie, egyszer küldheti vissza a tvjavaslatot, másodízben 15 napon belül ki kellett hirdetnie)
•A parl. felhatalmazása kellett hadüzenet küldése, hadiállapot beállta, békekötés, a honvédség hatáson kívül vezényléséhez.
•Élhetett a kegyelmezés jogával, de általános amnesztiát, vagy vád alá helyezett minisztert fel nem menthetett.
•1 ülésszak alatt 1szer max. 30 napra a ngy-t elnapolhatta, de ha az NGY elnöke + 100 képviselőtárs kérte 8 napon belül köteles volt újra összehívni.
A törvényalkotás és a költségvetés alakításának joga a népakarat legfőbb alkotmányos biztosítékai. Azáltal, hogy a NGY széleskörű felhatalmazásokat biztosított a kormánynak, a döntések nagy része a végrehajtó hatalom kezébe került. Sőt a kormány nem egyszer még ezt a rendkívül széles hatáskört is túllépte, amikor olyan kérdéseket szabályozott rendeleti úton, amelyek a NGy hatáskörébe tartoztak.
Végleges házszabály
Az ideiglenes házszabály javaslatát 1945.12.05-én terjesztették be és 12.07-én fogadták el
Csak egy ülésen volt érvényben
01.24-én ui. beterjesztették a végleges jogszabályt, amit másnap el is fogadtak.
Pártfrakciók a NGY-ben
Az országos nagyválasztmány és a PB után a frakció volt a 3. legfontosabb pártfórum
FKGP: képviselőcsoportja 11.28-án tartotta első ülését a Semmelweis utcai párt-központban.
Elnöke: Nagy Ferenc (egy kézben volt a párt és a frakció elnöki tiszte. 1946 04-09. Ekkor jött Szent-Iványi Lajos, majd Szabó Árpád 07.03-ig), Titkárai: Saláta Kálmán, Z. Nagy Ferenc. A titkári funkciót később megszüntették, szakmai testületek felállítását tervezték, de nem került rá sor. Sajátos tisztségük volt a vitarendező, feladata a frakció ngybeli munkájának irányítása volt. (1 fővitarendező + 4 vitarendező)
Hetente üléseztek, katalógus volt, 180 fővel volt határozatképes. Összetétele változatos.
Tildyt tisztelték, de nem népszerű, Nagy befolyása Tildy elnökkéválasztása után nőtt meg, Kovács B. kezdettől népszerű, Balogh-gal nem szimpatizáltak, Dobinak nem volt presztízse. Köztársasági elnöknek Nagy F-e szerették volna. Nagy lemondatása után a frakció az „alkotmányvédőket” támogatta, akik Nagy-Kovács politikáját akarták folytatni.
Az MKP parlamenti frakciója
•A NGY első ülése előtt már megalakult
•A párt központi vezetőségének alá volt rendelve
•Meghatározó személyiségei: Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Révai József (a párt meghatározó személyiségei) és Kossa István, Szobek András
•Titkár: Révai József, adminisztratív vezető Obán László
•Szigorú fegyelem jellemezte
•Sem a NGY-ben, sem a pártban nem játszott önálló szerepet
A SZDP parlamenti frakciója
•1945 végétől megnőtt a szerepe
• 69 főből állt
•7 tagú intézőbizottságának elnöke Kéthly, elnökhelyettese Buchinger, titkára Mónus Illésné
•A pártvezetőséggel többször együtt ülésezett
•Az SZDP hivatalos politikáját követték
A NPP parlamenti frakciója
• A legkisebb csoport
•23 tagú
•1947.02.25-ig Sz. Szabó Pál irányítja (Kovács Imre környezetéhez tartozott), majd Nánási László
•1946 elejétől egyre megosztottabb
•A pártvezetőség és a frakció között feszültség volt egészen 1947.02-ig
A Baloldali Blokk
Az MKP és az SZDP együttműködése
Összekötő bizottsági ülések: nézetegyeztetés
A koalíciós pártközi értekezleten többnyire ÖSSZEHANGOLT ÁLLÁSPONTot képviseltek
1946.03.05.
MKP, SZDP, NPP + szakszervezetek
BALOLDALI BLOKK
Magyar Szabadságpárt (FKGP-ből kizártakból) Másfél évig parlamenti párt, 1947 elejétől helyi szervezetét kezdik kiépíteni.
1946.07.24. hivatalos frakció. Elnöke Sulyok D. Titkára Halter B.
A NGY működése
1945.11.29-1945.07.25.parlamenti ciklus
2 ülésszak 1945.11.29-1946.10.04. és 1946.10.22-1947.07.25.
Összehívását/berekesztését a minelnök előterjesztésére a köztársasági elnök tette meg
A két ülésszak alatt összesen 148 ülést tartottak. Az egyes üléseken a kormány részéről csak az érdekelt miniszter vett részt
A tárcák vezetői a ngy-i ciklus elején nagyobb számban voltak jelen az üléseken, majd érdeklődésük alábbhagyott
A NGY tárgyalási menete nagyjából megegyezett a régi ogy-ek gyakorlatával
A NGY tevékenységének összefoglalása
•A NGY 20 hónapja alatt 150, havonta 7-8 ülés
•Rendszeres ülésezés 52 törvény (nem sok!)
•Rendeleti kormányzásra adott felhatalmazást többször meghosszabbították
•Házszabályok megalkotása, bizottságok rendszere, kormányprogram megtárgyalása, kormány személyi összetételének elfogadása, köztársaság kikiáltása
A legfontosabb jogszabályok:
1946/I. államformáról (bevezetője - először kodifikálta az alapvető emberi jogokat, a személyes szabadsághoz, az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes élethez, a szabad gondolat- és véleményalkotáshoz, a vallásgyakorláshoz, a gyülekezéshez, a tulajdon biztonságához, a munkához, az emberi megélhetéshez, valamint a szabad művelődéshez való jogot.)
1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
1946/X. Az emberi jogok védelméről (kifordítva később mindkettő az ellenfelekkel való leszámolás kíméletlen eszközeivé váltak)
1947/IV. nemesi és főnemesi rangok és címek eltörlése
1946/XXII. A nők korlátozás nélküli felvételéről egyetemekre és főiskolára
Szénbányák és erőművek köztulajdonba vétele (ez nem ment túl az Európában ez idő tájt szokásosnál)
1946/IX. A földreform befejezéséről és a telepítésekről
EREDMÉNYEK
KUDARCOK, a parlamenti demokrácia korlátai
•A szovjet-magyar gazdasági megállapodás nem került a NGY napirendjére
•A Marshall-segély csak a kormány napirendjén szerepelt, az NGY utólag sem tárgyalt róla
•A hároméves törvényről csak kerettörvényt terjesztettek be, konkrét adatokat nem
•Működési zavar gyakran előfordult, fontos kérdések pártközi értekezleten dőltek el. A pártok vezetői közül többen nem vállaltak miniszteri tárcát, nem viseltek kormányzati felelősséget.
•Az államszervezetben fontos szerepe volt a Gazdasági Főtanácsnak és a rendőrségnek (kommunista befolyás alatt állt)
A Nagy Ferenc-kormány politikája
Nagy Ferenc programbeszéde gazdaságpolitika
Infláció felszámolása
Közig-i tisztség-viselők
létszám-csökken-
tése
Kifogásolta a Gazdasági Főigazgatóság, MELLÉK-KORMÁNY létrehozását
1946.02. MKP+SZDP tömegharc meghirdetése
1946.03.05. Baloldali Blokk
1946.03.07. Tömegtüntetés
1946.03.12. 1946/VII.
tömegharc földreform védelme
közigazgatás megtisztítása a reakciós elemektől
harc a kisgazdák jobbszárnya ellen
az MNFF államosítási programjának következetes végrehajtása
Ezeket a célkitűzéseket Nyilatkozatban rögzítették
1946.03.07. 300.000 fős tömegtüntetés Bp-en: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”
1946.03.05. Baloldali Blokk
Az MKP elkezdi felmorzsolni az FKGP-t. SZALÁMITAKTIKA 1946/VII.
Az FKGP válasza
SZEB nyomása teljesíti a legfontosabb követeléseket
•1946.03.12. kizárta 20 ngy-i képviselőjét a pártból
Sulyok Dezső+16 társa 1946. 05.02-án megalakította a Magyar Szabadság Pártot.
Működési engedélyt csak 1946.11-ben kapott. AddigParlamenti frakcióként mű-ködött. Vezetői: Sulyok,
Nagy Vince, Vásáry I, Pál-ffy József, Némethy Jenő
Az MSZP célja ”alkotmányos úton demokratikus politi szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, akik a független magyar államban az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai alapján, félelemtől és nélkülözéstől memntesen a keresztény hitelvek és erkölcsi törvények követelményei szerint kívánnak élni.”
A kormány összetételének módosítása
1. Kovács Béla (földművelésügy) Dobi István
2. Nagy Imre (belügymin.) 1946.03.20. Rajk László
Nagy Ferenc kormánya (1946.02.04-1947.05.31.)miniszter név kezdete vége
Miniszterelnök Nagy Ferenc
államminiszter Dobi István 1946.02.23.
államminiszter Szabó István B. 1946.02.23 1946.12.18
államminiszter Dobi István 1946.12.18
államminiszter Rákosi Mátyás
államminiszter Szakasits Árpád
Belügyminiszter Nagy Imre 1946.03.20.
Belügyminiszter Rajk László 1946.03.20
Építés- és közmunkaügy Mistéth Endre 1946.10.12. 1947.01.14
Építés- és közmunkaügy Rácz Jenő 1947.02.12. 1947.03.31.
Építés- és közmunkaügy Veres Péter 1947.03.14.
földművelés Kovács Béla 1946.02.23.
Földművelés Dobi István 1946.02.23. 1946.11.20.
földművelés Bárányos Kár. 1946.11.20.
Honvédelmi Tombor Jenő 1946.07.25.
Nagy Ferenc 1946.08.09. 1946.08.21.
Honvédelmi Bartha Albert 1946.08.21. 1947.03.14.
Honvédelmi Dinnyés Lajos 1947.03.14.
Igazságügy Ries István
Iparügy Bán Antal
Kereski és szövetkezetü. Rónai Sándor
Közellátásügy Bárányos Károly 1946.11.20.
Közellátásügy Erőss János 1946.11.20.
Közlekedésügy Gerő Ernő
Külügy Gyöngyösi János
Népjóléti Molnár Erik
Pénzügy Gordon Ferenc 1946.08.26.
Pénzügy Rácz Jenő 1946.08.26. 1947.03.14.
Pénzügy Nyárádi Miklós 1947.03.14.
Tájékoztatásügy Balla Antal 1946.11.20.
Tájékoztatásügy Bognár József 1946.11.20. 1947.03.14.
Tájékoztatásügy Mihályfi Ernő 1947.03.14.
Újjáépítési Antall József 1946.07.20.
Újjáépítési Mistéth Endre 1946.07.21. 1946.10.12.
Vallás és közokt. Keresztúry Dezső 1947.03.14.
Vallás és közokt. Ortutay Gyula 1947.03.14.
1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
•Köztársaság-ellenes szervezkedők és propagandát folytatók ellen
•Akik ilyenről tudomást szereztek és nem értesítették az illetékes hatóságot
ESZKÖZ, JOGALAP A SZALÁMITAKTIKÁHOZ
Az összes koncepciós perben alkalmazták!
1946/X. Az emberi alapjogok védelméről
„bűntettet követ el, és öt évig terjedő börtönnel büntetendő az a közhivatalnik, aki hivatali eljárásban vagy intézkedésével másnak az 1946/I. tc. bevezetésében foglalt, valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti.”
Az FKGP szorgalmazta az 1946/VII. tc. kiegészítéseként és a csehszlovákiai magyarok sorsa miatt.
1946/IX. A telepítésről és a földosztás befejezésének előmozdításáról
1. Akik földhöz jutottak, azokat megerősítette tulajdonukban, megvédte őket az esetleges korrekcióktól. (A reform során egy sor jogsértést követtek el s ezt az FKGP megkísérelte orvosolni)
2. Ha tényleg jogsértés volt, akkor a volt tulajdonos kártalanítását írták elő.
1946/VIII. A szénbányák államosításáról
•Bányaüzemek, erőművek és karbidgyárak
•50 ezerrel nőtt az állami üzemekben dolgozó munkások száma
•Külföldi tulajdon érintetlenül hagyták
B-LISTA
1946.05.06. Pártközi megállapodás alapján5000/1946. M.E. (A minelnök, a szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács által delegált 3 tagú bizottságok döntöttek )
Közalkalmazottak létszámát 1938-hoz képest 10%-kal kívánta csökkenteni
1946. 10. hó 60 e. elbocsátott (ebből 5 e. rendőr)
A megszabadulás eszközeként is funkcionált!
Rendőrség: 55 e fő
sok!
FESZÜLTSÉG
ARÁNYOSÍTÁS a közélet minden területén
Robbanásig feszült a helyzet
NYÍLT TÁMADÁS: A KALOT és más szervezetek feloszlatása (1500 db), „reakciósok” leváltása, bíróság elé állítása.
1946.07.16. Megállapodás a koal. pártok közötti együttműködés megerősítéséről.
1946.08.1. stabilizáció, új ár- (elszakadt a világpiaci áraktól, piaci mechanizmusok nem érvényesültek) és bérrendszer (háb. előtti fele, vagy annyi se, 75%-os teljesítményért 50%-os bér)
Az MKP III. kongresszusa (1946.09.29-10.01.)
Követelések:
A polgári erők kiszorítása a hatalomból. „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból”
A termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzését követelte a megkezdett államosítás folytatását követelte.
3 éves ter bevezetése
SZDP egyetértett
NPP egyetértett
FKGP elhatárolódott
Köztársaság-ellenes összeesküvés ügye
SALÁTA KÁLMÁN, KOVÁCS BÉLA
Politikai és adminisztratív módszerek 1946/VII.tc. a leszámolásban
Kreált „Hetes Bizottság”,mint vezérkar
Saláta Kálmán (Nagy
Ferenc köréhez tartozott) a tagja
KOVÁCS BÉLA-ig (FKGP főtitára)
eljut
Mentelmi jogát a politikai rendőrség kérésére sem szavazta meg a NGY.
1947.02.25.a szovjet katonai hatóságok
letartóztatták, SZU-ba került 8 évre. 50 képviselő távozni kényszerült az FKGP-ből, Kovács Imre erre kilépett
az NPP-ből.
folytatás
1947.03.11-13. pártközi egyezmény
Az „összeesküvés felszámolása”
3 éves terv gondolatának elfogadása
Kormányátalakítás újból (lásd táblázat)
1947.05. végén Nagy Ferencet lemondásra és emigrációba kényszerítették
Más kisgazdák is emigrációval válaszoltak erre, az FKGP teljes széthullásra ítéltetett
DINNYÉS LAJOS (FKGP) lett az új me.
Dinnyés Lajos kormánya 1947.05.31-09.24.
Miniszterelnök Dinnyés Lajos
Minelnökhe.-állammin. Rákosi Mátyás
Szakasits Árpád
Államminiszter Dobi István
Belügyminiszter Rajk László
Építés és közmunkaügy Veres Péter
Földművelésügyi Bárányos Károly
Honvédelmi Dinnyés Lajos
Igazságügy Ries István
Iparügy Bán Antal
Ker és szövetkezetügy Rónai Sándor
Közellátásügyi Erőss János
Közlekedésügyi Gerő Ernő
Külügy Mihályfi Ernő
Népjóléti Molnár Erik
Pénzügyi Nyárádi Miklós
Tájékoztatásügyi Mihályfi ernő
Vallás és közoktatásügyi Ortutay Gyula
Összefoglalás
Választások
eredménye
nem érvényesülhetett (Jalta, SZEB)
MKP-kulcsminisztérium és kulcspozíciók
Államforma kérdése Népszavazás kérdése
Mindszenty szerepe
Változások a kormányban is
Törvényhozás és végrehajtás tekintetében eltérő pártreprezentáltság hatalmi-politikai dualizmus
Baloldali Blokk (pártjai: „blokkpártok”)
Arányosítási igény
Rendeleti kormányzás
Gazdasági Főtanács
Helyhatósági választások sürgetése
Népítéletek
B-lista
III. kongresszus
Köztársaság-ellenes összeesküvés
A párt szétesése