Polgári jog 1.

(Általános tanok, személyek joga)

Dr. Osztovits András PhD

bíró

Félév tematikája

1. Polgári jog fogalma, jogforrásai, alapelvei

2. Jogképesség, cselekvőképesség

3. Cselekvőképesség fajtái

4. Jogi személyek

5. Jogi személyek egyes fajtái

6. Személyek polgári jogi védelme

Kötelező tananyag

• Bíró György – Lenkovics Barnabás: Általános tanok (4. Kiadás, Novotni Kiadó, 2002)

• Kecskés László: Polgári jog – A személyek joga (3. Kiadás, Dialóg Campus, 2007)

• Ptk. 1-87. §-ok• Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog)

általános része (Dialóg Campus, 1998)• Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog (Szt. István

Társulat, 2000)• Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális

Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Campus, 2004)

Számonkérés módja

Szóbeli kollokvium

Fogalommeghatározás

közjog – magánjog (Ulpianus)

jogterület - jogág

Közjog - magánjog

Magánjog Közjog

1. funkciója: alanyi jogok biztosítása

Közhatalom kiépítése, fenntartása

2. életviszonyok: mellérendeltségi jellegűek

Alá-fölérendeltségi jellegűek

3. Felek egyenjogúsága Felettes szervet többletjogok illetik meg

4. kötelezettségek: akaratautonómia

Kötelezettek akarata nélkül beállnak

Közjog - magánjog

Magánjog Közjog

5. érdekellentét érdekazonosság

6. Közvetett kényszer Közvetlen kényszer alkalmazása

7. véletlenszerűség, eshetőlegesség

szervezettség

8. Jogosító szabályozás Kötelező, vagy tiltó szabályozás

Magánjog jogágai, részterületei

1. Polgári jog

2. Munkajog

3. Nemzetközi magánjog (nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga)

4. Polgári eljárásjog

5. (Családi jog, kereskedelmi jog)

Magánjog történeti fejlődéseKontinentális rendszerek

római jogi gyökerek

római jog továbbélése (pandektajog)

Első kodifikációk (törvényi egységesítések)

Első kodifikációk

1. 1791. Allgemeines Landrecht (Nagy Frigyes – Suarez) – kazuisztikus, 19.000 szakasz

2. 1804. Code Civil (Napóleon, Portalis) – törvény előtti egyenlőség, tulajdon sérthetetlensége, szerződés szabadsága, házasságkötés magánjogi szerződés

Első kodifikációk

3. 1811. Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (ABGB) – I. Ferenc, Martini, Zeiller

4. 1896. Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) – Windscheid, Gierke, Planck (Thibaut és Savigny vitája)

Első kodifikációk

5. 1907. Zivilgesetzbuch (ZGB) - Huber

általános jogelvek, általános szerződési feltételek, bírói „jogalkotás”

Első kodifikációkcommon law rendszerek

szokásjog (common law) – törvényi jog (statute law)

Precedens rendszer – precedens módszerstare decisis ratio decidendi – obiter dictum

EK magánjogának hatása

Magyar magánjog fejlődése

Frank Ignácz: Közigazság törvénye Magyarhonban (1845)

Apáthy István – kereskedelmi törvény, 1875: XXXVII. tv.)

Szászy Béla (szerk.) Magánjogi Törvényjavaslat, 1928. (2171 szakasz, négy rész) szokásjogként a Ptk. hatályba lépéséig

Magyar magánjog tudomány

Grosschmid Béni (Zsögöd Benő)

Szászy-Schwarz Gusztáv

Szladits Károly (hatkötetes Magyar Magánjog)

Eörsi Gyula, Világhy Miklós

Harmathy Attila, Sólyom László, Sárközy Tamás

Vékás Lajos, Lábady Tamás

Lenkovics Barnabás, Jobbágyi Gábor

Kecskés László

Magyar magánjog legfontosabb jogforrásai

1) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatályban: 1960. május 1.) rövidítése: Ptk.

2) 1960. évi 11. tvr. a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról – röv.: Ptké.

3) 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról – röv.: Csjt.

4) 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról – röv.: Nmjt.

Polgári jog rendszere(Ptk. alapján)

Első Rész: Bevezető rendelkezések

Második Rész: A személyek

Harmadik Rész: A tulajdonjog

Negyedik Rész: A kötelmi jog

Ötödik Rész: Öröklési jog

Hatodik Rész: Záró rendelkezések

Polgári jog alapelvei

Alapelv fogalma, jellemzői

1. Autonóm mozgástér védelmének elve

2. Ésszerűség elve

3. Igazságosság elve

4. Jogbiztonság elve

5. Jogfejlesztő értelmezés elve

Polgári jog alapelvei

6. Jóhiszeműség és tisztesség elve

7. Rendeltetésszerű joggyakorlás elve

8. Joggal való visszaélés tilalmának elve

9. Együttműködési kötelezettség

10. Elvárható magatartás elve

Autonóm mozgástér védelmének elve

Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.

Ptk. 7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

Ésszerűség elve

Nincs külön nevesítve, de keretszabályokból következik

Betű szerinti jogértelmezés korlátja

Igazságosság elve

Nincs külön nevesítve, de!

Polgári jogviták elrendezése ne csak formálisan jogszerű, hanem igazságos is legyen

Jogszolgáltatás - igazságszolgáltatás

Jogbiztonság elve

- Törvény előtt mindenki egyenlő

- Jogszabályok állandók, áttekinthetők, megismerhetők legyenek

- Következetes, előre kiszámítható, ésszerűen felépített rend érvényesülön

Jogfejlesztő értelmezés elve

Ptk. 1. § (1) bek. 2. mondat: a polgári jogi „viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.”(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

De! jogbiztonság követelménye

Jóhiszeműség és tisztesség elve

Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Rendeltetésszerű joggyakorlás elve

Ptk. 2. § (2) bek.: A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.

Joggal való visszaélés tilalmának elve

Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Együttműködés elve

Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Elvárható magatartás elve

Ptk. 4. § (4) bek.: Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.