Pályaszocializáció

Dr. Molnár ReginaSZTE ÁOK Népegészségtani Intézetregina.molnar.mail@gmail.com

Vázlat

• A laikusból orvossá válás folyamata, a „rejtett tanterv” szerepe

• A példaképek hatása a pályaszocializációban

Orvosi karriermodellek éskarriertervezés

Kiégési szindróma és tünetei

Szervezeti és egyéni kiégés-megelőzésimódszerek

A pályaszocializáció jelentősége

• Befolyásolja a hallgatók hozzáállását

• Segítségnyújtás az „útkeresésben”

• Realitások megismerése

• Laikus idealizmus konfliktusmentes

átformálódása

Szocializáció

• Interdiszciplináris fogalom (szociológia,pszichológia, biológia, pszichiátria)

• Értékek, normák, viselkedési minták elsajátítása

• Biológiai lény társadalmi lény

• Egész életen át tartó folyamat

– Elsődleges szocializáció: család

– Másodlagos szocializáció: szakma, hivatás elsajátítása

PályaszocializációMerton

◦Szerepelmélet: tanulási folyamat – elméleti,gyakorlati tudás; viselkedési minták elsajátítása A hallgatók konkrét tudást, ismereteket,készségeket, viselkedési mintákat, beállítódást ésértékeket sajátítanak el és tanulnak meg kreatívankombinálni, úgy hogy motiváltak és készek legyenekarra, hogy az orvosi szerepet professzionálisan éstársadalmilag jóváhagyott módon gyakorolhassák. E szocializációs folyamat legfontosabb - nemkizárólagos- intézménye az egyetem

PályaszocializációBourdieau

• Habituselmélet: érték- és normarendszer megismerése,azonosulás

• Be kell illeszkedni az orvosi társadalom belső rendjébe,laikusokkal való viselkedés módozatainak megtanulása,gyógyítással együtt járó bizonytalanság kezelése

• Folyamat, mely során az orvostanhallgató egyfelőlmegismeri az orvostársadalom sajátos értékeit,magatartásszabályait, szereprendszerét, másfelől azonosulazokkal

• Egyetemen direkt és indirekt módon is alakítják a hallgatókszemélyiségét

PályaszocializációBecker

Laikus beállítódás szakmai attitűddé alakulása

• Idealizmus

• Cinizmus

Jelenleg

Direkt szocializáció◦ Gyorsan fejlődik, átalakul Indirekt:◦ Pályázatok, projektek, szabadon választható képzések,

minőségbiztosítás, hallgatói visszajelzés◦ Mit is képzünk? Orvost vagy diplomás szakembert?◦ Milyen orvost? Technikai szakembert vagy empatikus

gyógyítót?◦ Külföldnek vagy Magyarországnak?◦ A társadalom, a beteg, az orvos, vagy az egészségügy

elvárásainak feleljen-e meg egy orvos?

Orvosi pályaszocializáció területeiDirekt szocializáció• Konkrét ismeretek előadások, gyakorlatok keretében• Óriási anyagmennyiség, elméleti túlsúly• Hallgatói elégedetlenség• Gyakorlati felkészületlenség• Kezdő orvosok inkompetencia érzése• Magatartástudományok háttérszerepe• Kreditekben meghatározott

Indirekt szocializáció„rejtett tanterv”

• Nemek szerinti szocializáció

• Hivatásszemélyiség (Bagdy Emőke)

Rejtett tanterv (hidden, indirekt, másodlagos)

Beállítódásokat, magatartási mintákat, viselkedésielemeket sajátítanak el a tanárokkal, idősebborvosokkal, hallgató társakkal, betegekkel folytatottkapcsolataik úgymond „melléktermékeként”.

E folyamatban az orvostanhallgató professzionálisorvossá válik és elsajátítja az orvosokra jellemzősajátos életstílust is (Merton).

Ezen rejtett tanterv fő célja a kívánatos magatartástbeépíteni a hallgatók személyiségébe.

„Üzenet” Elképzelések formálódása: ki a jó orvos Orvosi identitás kialakítása

Rejtett tanterv

Története

1. Ismeretlen jelenség

2. Felfedezik, értelmezik (Mo: 1980-as évek, DOTE)

3. Tervezik, fejlesztik, direkt folyamattá válik

4. Protokollok, stratégiai tervek, kompetenciák kialakítása

Rejtett tanterv eszközei

Tantárgyi struktúra speciális jellege Sajátos tér és időszervezés Szakmai nyelv használata Orvosképzés kizárólag nappali tagozaton történik, így a

rejtett tanterv minden hallgatóra hatást gyakorol,megnehezíti a külsősökkel való kapcsolattartást, így ahallgatók számára könnyebben dominánssá válik azorvostársadalom norma és értékrendszere.

Fehér köpeny Különleges gyakorlatok Szeparált képzés

Nemek szerinti szocializáció

• A pálya elnőiesedése

• Nők példaképe: Florence Nightingale

• Férfiak példaképe: supermen

• Speciális kurzusok nőknek

• Nők férfi hivatásbeli szerepben

Hivatásszemélyiség

A személyiség a hivatásra tehát megérik, deérlelhető, alkalmassá is tehető, ezértbeszélhetünk hivatásszemélyiségről.

Pályaalkalmasság?

Anticipatív szocializáció

A külső kényszeren alapuló szereptanulás csupán rövid ideig, aképzés elején jellemző.

A releváns, képzésért felelős személyek szakmai szocializációban aspecifikumot az elkötelezettség kialakításában, az önszabályozásonalapuló normatív szocializációban látják.

A résztvevők állandóan próbálgatják jövőbeli szerepeiket,találkoznak betegekkel, megelőlegezik maguknak az orvosimagatartást.

Ebben a szakaszban fontosak a modellként szolgáló orvosok,valamint a laikusokkal való találkozások, melyekben a hallgatótegyértelműen orvosi szerepbe kényszerítik, orvosi tanácsot kérvetőle, előlegezve számukra természetesen az orvosi szerepgyakorlásával járó privilégiumokat is.

A vizsgáktól való félelem helyett a szakmai útkeresés, érdeklődéskell /ene/, hogy motiválja a tanulást.

Hivatás jellemzői

o Erkölcsi értékek

o Elhivatottság

o Szakmai autoritás

o Szaktudás

oMonopolhelyzet

o Korlátozott versengés

o Autonómia

Deprofesszionalizáció

Az orvosi hivatás hagyományos formájának(egyszemélyes gyógyítás) alapvetőmegváltozását, a hivatás klasszikus értékeinekfeladását, a gyógyítók és betegekelégedetlenségét jelenti.

Jellemzői az orvosi hivatás autonómiájának csökkenése a gyógyítás elszemélytelenedésében orvosok nyomasztó pszichés megterhelésében a hivatásbeli, erkölcsi értékek erodálódásában az orvoslás egyre inkább veszít hivatás jellegéből és

közelít más polgári foglalkozásokhoz

Az orvoslás napjainkban is az egyik legmagasabbpresztízsű és legtöbb privilégiummal rendelkező hivatásmaradt annak ellenére, hogy megfogyatkoztakprivilégiumai, és csökkent a távolság az orvoslás és másmagas presztízsű szakmák között.

A deprofesszionalizációt kiváltó tényezők

A tudományok és az orvosi technológiarobbanásszerű fejlődése

Tömeges egészségügyi ellátás

A költséghatékonyság dominanciája

A hálapénz intézménye

A „konkurencia”

A bizonyítékokon alapuló gyógyítás

Fogyasztói igények megjelenése

Orvosok elvárásai: „controllable lifestyle”

Új jelenségek az orvoslásban

Rendszerváltást követően a piaci szférakiszélesedése Felsőoktatási reformok – tudásbővítésOrvoshiány Elhelyezkedés differenciálódása Elvándorlás Fogyasztói elvárások megjelenése Egészség- és szépségkultuszOrvosok új elvárásai Feminizálódás

Példaképek

Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe Mentor programMegjelenésük: • Pályaválasztási motivációk• Pályaorientáció• Orvos-beteg kapcsolat• Egyéni életvezetés• Stressz kezelés - devianciák

Példaképek Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe – növekszik – reális? Mentor programMegjelenésük: • Pályaválasztási motivációk• Pályaorientáció• Orvos-beteg kapcsolat• Egyéni életvezetés• Stressz kezelés – devianciák

• Hivatástudatot erősíthetik• Negatív példa is átöröklődik (dohányzás, klinikai

gyakorlatok)

Karriertervezés

• Gondolkodásmódot, hozzáállást, új dolgokra valónyitottságot, gondolkodást önmagunkról

• Mit szeretnénk elérni, hol tartunk ebben afolyamatban, és ha elértük, tudunk-e örülni neki,és új célokat megfogalmazni?

• Hosszú folyamat• Önállóan, szervezetten• Új fogyasztói célcsoport: orvosok, gyógyszerészek,

stb.

Karriertervezés

Lehetőségek:

Piaci szféra, külföldÁllami szféra Egészségügyi életpályamodell (rövid és hosszú távú

megoldások) A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növelése Nőbarát kórházak megteremtése Nyugdíjkor kedvezmény biztosítása Vonzó életpályamodell Diákhitel átvállalása Hallgatói ösztöndíjak?

- oktatás (OKJ, főiskola, egyetem, Bologna)- továbbképzések (pontszerző)- publikációk- kutatások- tanítás- vezetői szerepvállalás

A kiégési szindróma és tünetei

1. Mi is az a burn out?

2. Néhány kiegészítés a jelenséghez/vizsgálati eredményekhez

3. Boldogság, jóllét, egészség

4. Megelőzési lehetőségek

Mi is a kiégés?

• Tünetcsoport

• Pszichoszomatikus megbetegedés

• Fizikai, érzelmi, mentális megterhelés

• Nagyfokú érzelmi megterhelés, mely stressz hatására alakul ki

• Több mint egyszerű fáradtság

MUNKA VILÁGÁBÓL AZ EGYÉN FELÉ

Megjelenése

• Nemcsak a munkában jelenik meg• Kimerültség, fásultság, közömbösség• Megfelelési-bizonyítási kényszer• Önfeláldozás• Empátiás készség visszafejlődése, visszahúzódás, védekező

viselkedés• Intolerancia növekedése, fokozott érzékenység a stresszre• Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése

(pl. idegennek érzik testüket.)• Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség• Alacsony önértékelés• Munkateljesítmény csökkenése • Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya• A személyközi kapcsolatokban :negatív, cinikus,

rosszindulatú kommunikációs stílus.

A kiégés összetevői

• Érzelmi kimerülés: mely alatt az emberiproblémákkal szembeni közönyt,a társashelyzetek kezelésére való alkalmasságelvesztésnek érzését értjük

• Elszemélytelenedés: azaz a betegek tárgykéntvaló kezelése

• Teljesítménycsökkenés: negatív önértékelés,kompetencia hiányának érzése

A kiégés folyamatának fázisai

Idealizáció : túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény Realizmus : amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén

tisztában van képességeivel, kompetenciájával,tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival,valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról

Stagnálás / kiábrándulás: amikor a munka már nemjelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakemberfeladatait rutinszerűen végzi

Frusztráció : a szakember ingerlékeny, feszült lesz,stressztűrése csökken

Apátia/fásultság: pálya elhagyása, az illető már amagánéletben sem talál semmi örömet.

A kiégés ok-okozati kapcsolatának folyamatábrája

Segítő szindróma (Schmidbauer 1977)

• Tünetcsoport

• A segítő foglalkozást űző pszichés egyensúlyabizonytalan

• Mások megsegítésében látja az önmegvalósítást, sajátélete, szükségletei háttérbe szorulnak

• Segítségre szorulna, de a segítségkérést megtagadja

• Rejtett aggresszió

• Ingadozó önértékelés

• Korai nárcisztikus sérülés

EGYÉN FELŐL IRÁNYUL A MUNKA FELÉ

Segítő szindróma típusaiA foglalkozás áldozata: segítőként viselkedik a magánéletben

is, a szakmai identitása elsorvasztja a magánéletét, melyhosszú távon elviselhetetlen teherré válik, hacsak nincsjelen valamilyen spirituális indíttatás (pl. apácák)

Hasítás: a munka és a magánélet éles különválasztása történik,a hivatásában határozott, felnőtt segítőből otthon sértett,gyenge kisgyermek válik

Perfekcionista: szakmai ideáljait a magánéletében is igyekszikmegvalósítani, nem bocsájtja meg magának a kudarcot,állandó megfelelési kényszer gyötri, személyessikertelenségei a hivatását is megkérdőjelezik

"Kalóz": foglalkozását használja ki, hogy elszegényedett intimszféráját gazdagítsa, szakmai működése során szerezkapcsolatokat, a segítettből könnyen barát, szexuálispartner válhat

Megelőzés

• Egyéni és/vagy szervezeti szinten?

A kiégés folyamatába 2 ponton tudunk beavatkozni:

– A munkakörülmények módosításával

– Az egyéni változással/változtatással

MEGELŐZÉS

A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások.

Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre valóösszpontosítás, az irreális elképzelések, célokátformálása a feladat.

A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések,csapatépítő tréningek, a munkatársakkal valókapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot,

A frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, aváltoztatások lehetőségének megteremtése előnyös.

Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatjaki a szakembert állapotából.

MEGELŐZÉS1. önismeret, képzések, továbbképzések, tréningek, a támogató

munkahelyi háló kialakítása2. döntő a személyes motivációk tisztázása, az önmagunkról

kialakított kép valódisága, a hivatás határainak tisztázása3. foglalkozás-választás átgondolása, tudatosítása, tisztázni

magunkban, melyek azok a területek, ahol sikertelenségetértünk meg

4. nem szabad engedni, hogy elaprózódjunk5. időt kell szakítani tisztázó beszélgetésekre6. felül kell vizsgálni a rutinjainkat és új módszereket kellene

kipróbálni

Megoldási módok

Egyéni stratégiák: pályaelhagyás, részleges pályaelhagyás

Megbízható, kiszámítható szervezeti keretek Orvosok bevonása a döntésekbe Emberi erőforrás menedzsment technikák

◦ Személyiségfejlesztés és karbantartás◦ Ön és továbbképzés◦ Idő-menedzsment technikák megtanulása◦ A személyiség felkészítése a hivatásra◦ Állóképesség fejlesztése◦ Hivatással való azonosulás problémaköre

Intézményi szintű lehetőségek

• 7 évenként egy, szabad fizetett év a regenerálódásra

• „Forgórendszer” alkalmazása, változatosság a munkabeosztásban

• Esetmegbeszélő, szupervíziós csoportok

• Képzéseken való részvétel

38

Módszerek

Önismeret, önreflexió Munkához való hozzáállás módosítása, felülbírálata Relaxációs, mediációs technikák elsajátítása Idő-menedzsment Támogató kapcsolatok Vezetők fontossága Tréningek Továbbképzés Csapatépítés Coaching

A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT FOGALMA

A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői”

– élettel való elégedettség

– pozitív érzelem magas szintje

– negatív érzelem alacsony szintje