1822-1849

Édesapja, Petrovics István mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát.

Édesanyja, Hrúz Mária, férjhez- menetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át

Petőfi Sándor születésekor oly gyenge volt, hogy„spirituszban fürdették, hogy megmaradjon”.

Egyetlen öccse, Petőfi István 1825-ben született.

Élete:

Az iskolát öt évesen kezdte,ahol már latint is tanult.Fél évig Szabadszálláson – Ujlaky István evangélikus tanító keze alá került.Ezt követően két évig Pesten – először az evangélikus német gimnáziumba, majd a neves piarista gimnáziumba járt. E két évben (1833-35) hozta a leggyengébb iskolai eredményeket.

Első versét Aszódon írta Búcsúzás 1838-ik évben címmel. Tizenöt éves korában, a család minden pénzét elveszítette az 1838-as árvíz és egy rokon veszteségeinek kezesség -vállalása miatt,ezért 1839 februárjában el kellett hagynia a Selmeci Líceumot. Atyja azonban a félévi rossz bizonyítványra hivatkozva nem támogatta tovább.

1844-ben ismerkedett meg Csapó Etelkével,aki iránt rögtön házassági reményeket is táplált.A leány azonban 1845 elején váratlan betegségben elhunyt. Petőfi versciklust adatott ki emlékére Cipruslombok Etelke sírjáról címmel.

Ismét megszólaltak a szerelem hangjai Petőfi költészetében. Verseinek ihletője ezúttal a gödöllői jószágigazgató szőke szép leánya, Mednyánszky Berta volt, ki elfogadta a költő udvarlását. Ám apja nem nézte jó szemmel e kapcsolat lehetőségét és saját őseire, nevére hivatkozva elutasította Petőfit Bertától. A lányhoz fűződő érzelmeinek kifejezéseként 1845 őszén önálló kiadásban megjelent a Szerelem gyöngyei című versciklus.

Szendrey JúliaSzendrey Júlia

Valószínűleg több oka is volt annak, hogy a költő életében művészetét is befolyásoló válságidőszak következett be: Etelke halála, a Berta-szerelem csalódása, az állandó támadások a kritika részéről, az anyagi gondok mind hozzájárultak elkomoruló életkedvéhez és hangja elsötétedéséhez. Ekkor keletkezett az érdekes Felhők ciklus, A hóhér kötele című regénye, a Tigris és hiéna drámája, de írt néhány elbeszélő költeményt is.

1848. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel.”- emlékezett Jókai Mór.A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált: a forradalom az ő lakásáról indult.A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője.

Márciusi ifjak

Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

A csatamezőn halt meg,így beteljesedhetett nagy vágya, melyet az Egy gondolat bánt engemet… című versében írt le:

"Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! (…) Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, (…)S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva."