peldatar maro

NCT®

Marógép és megmunkáló központ vezérlők

Példatár

Gyártó és fejlesztő: NCT Ipari Elektronikai kft.H1148 Budapest Fogarasi út 7 : Levélcím: H1631 Bp. pf.: 26F Telefon: (+36 1) 467 63 00 F Telefax:(+36 1) 363 6605

Villanyposta: [email protected]: www.nct.hu

3

© Copyright NCT 06.07.19

E leírás tartalmára minden kiadói jog fenn-tartva. Utánnyomáshoz – kivonatosan is –engedélyünk megszerzése szükséges.A leírást a legnagyobb körültekintéssel állí-tottuk össze és gondosan ellenőriztük, azon-ban az esetleges hibákért vagy téves ada-tokért és az ebből eredő károkért felelőssé-get nem vállalunk.

4

Tartalomjegyzék:

1 Körinterpoláció programozása ráállással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Körinterpoláció programozása kontúrkövetéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Körinterpoláció programozása kontúrkövettéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Körinterpoláció belső kontúron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Belső körinterpoláció kontúrkövetéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Belső körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Egyenes kontúr programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 Egyenes kontúr programozása kontúrkövettéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1310 Nullkörök programozása kontúrkövetésnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1411 Kontúrkövetés lekerekítésekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1512 Téglalap belső kontúrkövettéssel, érintő irányú rááláásal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1613 Tetszőleges kontúr programozása kontúrkövetéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1714 Tetszőleges kontúr leírása belső kontúrkövetéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1815 Tetszőleges belső kontúr (Alprogram) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1916 Alprogramtechnika nullponteltolással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2017 Léptékezés használata alprogramhívással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2118 Léptékezés programozása tetszőleges pont körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2219 Furatsor programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2320 Furatsorok programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2421 Lyukkör programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2522 Lyukkör részlet programozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2623 Lyukkör programozása tetszőleges pozícióba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2724 Furatsor programozása, mint alprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2725 Furatháló programozása alprogram segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2826 Furatháló programozása ciklussal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2927 Furatháló programozása két egymásbaágyazott ciklussal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3028 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3129 Automatikus geometriai számítás körívek között (Külső kontúr) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3230 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3331 Fogazás programozása alprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3432 Fogazás programozása főprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3533 Fogazás programozása egy programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3634 Lyukkör programozása tükrözéssel, alprogramban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3735 Lyukkör programozása tükrözéssel alprogram: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3736 Makróprogramozás - szinuszgörbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3837 Makróprogramozás - körmarás, hengerinterpoláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3938 Makróprogramozás - félgömb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4039 Makróprogramozás - félgömb szülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

06.07.19

NCT marógép és megmunkáló központ vezérlők példatára

5

Y

XO100

1. ábra

1 Körinterpoláció programozása ráállással

%O7011(1.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y-100N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 Y-50 F50N170 G3 J50N180 G1 X0 Y-100N190 G0 Z100N200 M30%

Az első mondat a kívánt szerszám beváltásáttartalmazza. A második mondatban szerepelaz X-Y síkban a pozícionálás, a megfelelőkoordinátarendszerben. A harmadik mondata szerszám hosszkorrekciójának a figyelem-bevételéért felelős. A példatár többi program-ja hasonló programkezdéssel szerepel, ezérta továbbiakban nem térünk ki rá. A programelején szerepel még egy százalékjel, valamintegy O betűt követő négy számjegy, ami aprogram azonosítója. A program szintén egyszázalékjellel fejeződik be. Ezeket a karakte-reket csak külső eszközön való programozás-kor kell kitenni, egyéb esetben a vezérlés ön-működően létrehozza. A negyedik mondattólkezdődik a szerszám pályájának a leírása. Ateljes kör programozása a J cím segítségéveltörtént, ami a kör középpontjának a megadásainkrementálisan a kör kezdőpontjához képest.A program lezárása az M30 kóddal történik.


6

Y

XO100

2. ábra

2 Körinterpoláció programozása kontúrkövetéssel

%O7012(1.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y-100N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X0 F50 D1N170 G3 J-50N180 G1 G40 Y-100N190 G0 Z100N200 M30%

Az előző példához képest a különbség a kon-túrkövetésben van. Az N160-as mondatbankapcsoljuk be a követést. Ilyenkor a vezérlésa mondat végpontját úgy modósítja, hogy akövetkező mondatot már a hivatkozottszerszámátmérővel eltolva kezdhesse. A leál-lás hasonlóképpen működik, itt a mondat(N180) végpontján lesz nulla a korrekció.


7

Y

O100 X

3. ábra

3 Körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással

%O7013(1.3)N100 T1N110 G54 G0 X-50 Y-50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 F50N170 G3 J50N180 G1 X50N190 G0 Z100N200 M30%

Az előző példához képest a különbség a ráál-lásban van. Mivel a tengelyek a kivánt pozíci-ót gyorsítás-lassitás használatával érik el, e-zért az előző példában a szerszám a kör kez-dőpontjában nyomot hagy. Ennek kiküszöbö-lésére illik minden esetben érintő iránybanmegközelíteni a kontúrt.


8

Y

XO100

4. ábra

4 Körinterpoláció programozása kontúrkövettéssel

%O7014(1.4)N100 T1N110 G54 G0 X-70 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G42 X-50 Y-50 D1 F50N170 G1 X0N180 G3 J50N190 G1 X50N200 G1 G40 X70 Y-70N210 G0 Z100N220 M30%

Az előzö példákhoz képest a különbség akezdeti pozicióban és a kontúrra ráállás, illet-ve leállásnál van. A ráálló és leálló koordiná-tákat programozzuk úgy, hogy a korrekciónélküli elmozdulás legyen nagyobb, mint aszerszám sugara.


9

Y

XO100 X

5. ábra

5 Körinterpoláció belső kontúron

%O7021(2.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z0 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X0 Y50 F50N170 G3 J-50N180 G1 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

Ennél az esetnél is, csakúgy mint az 1-es pél-dában a gondot a derékszögű rállás okozza.


10

Y

XO100

6. ábra

6 Belső körinterpoláció kontúrkövetéssel

%O7022(2.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z0 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X0 Y50 F50 D1N170 G3 J-50N180 G1 G40 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A külső kontúrkövetéshez képest csak a G41-G42 változott. A G41-G42 cserét a G2-G3cseréjével is helyettesíthettük volna. A körkezdőponti kijárását ez a megoldás sem kü-szöböli ki.


11

Y

X

R40

O100 X

7. ábra

7 Belső körinterpoláció programozása érintő irányú ráállással

%O7023(2.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G41 X40 Y10 D1 F50N170 G3 X0 Y50 R40N180 G3 J-50N190 G3 X-40 Y10 R40N200 G1 G40 X0 Y0N210 G0 Z100N220 M30%

A belső ívre ráállás a feluletihibák kiküszö-bölése érdekében, csakúgy, mint a külső kon-túrnál, érintő irányban történik, körinterpolá-ció alkalmazásával. Az érintőkör egy tetsző-leges sugarú, a szerszám sugaránál nagyobb,de a kör sugaránál kisebb sugarú kör. Aközéppontja Y irányban a kontúr sugaránakés az érintőkör sugarának a különbségévelvan eltolva, az eredrti körközépponthoz ké-pest.


12

Y

X

100

200

8. ábra

8 Egyenes kontúr programozása

%O7031(3.1)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 X-100 Y-50 F50N170 G1 X100N180 G1 Y50N190 G1 X-100N200 G1 Y-50N210 G1 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A világ legegyszerűbb példája egy téglalapkörbemarása. A G1-es kódok csak az átte-kinthetőség miatt kerültek ismétlésre, az is-métlődő kódok a vezérlés szempontjából fe-leslegesek.


13

Y

X

100

200

9. ábra

9 Egyenes kontúr programozása kontúrkövettéssel

%O7032(3.2)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 N180 G1 Y50N190 G1 X-100N200 G1 Y-50N210 G1 G40 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A ráállás mértékét, csakúgy, mint az 1.4-aspéldánál, úgy kell meghatározni, hogy na-gyobb legyen, mint a szerszám sugara. Az áb-rán vázolt esetben a kezdőponti sarkon a sorjamegmaradhat, ezért célszerű a ráállásnál sa-rok előtt, a leállásnál a sarok után pár milli-métert túlprogramozni.


14

Y

X

100

200

10. ábra

10 Nullkörök programozása kontúrkövetésnél

%O7033(3.3)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 ,R0N180 G1 Y50 ,R0N190 G1 X-100 ,R0N200 G1 Y-50N210 G1 G40 X-120 Y-70N220 G0 Z100N230 M30%

A ,R0-t a vezérlés egy nulla sugarú körívnekértelmezi, és így a kontúrkövetésnél a erre aszakaszra eső részt is körívként hajtja végre.A szerszámpálya sugara a szerszám sugarávallesz egyenlő, míg a kontúron éles sarok ma-rad. Nagyobb mértékű nagyolási ráhagyásnález a változat a szerszám egyenletesebb terhe-lését segíti.


15

Y

X

100

200

11. ábra

11 Kontúrkövetés lekerekítésekkel

%O7034(3.4)N100 T1N110 G54 G0 X-120 Y-70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X-100 Y-50 F50 D1N170 G1 X100 ,R10N180 G1 Y50 ,R10N190 G1 X-100 ,R10N200 G1 Y-50 ,R10N210 G1 X-70N220 G1 G40 X-50 Y-70N230 G0 Z100N240 M30%

A negyedik sarok lekerekítéséhez a szerszá-mot az első élre, legalábbis egy darabjáravissza kell vezetni. Ez a távolság legyen na-gyobb, mint a lekerekítés és a szerszám suga-rának az összege. A lekerekítéseknél a szer-számpálya sugra a lekerekítés és a szerszámsugarának az összegével egyezik.


16

R40Y

X

100

20012. ábra

12 Téglalap belső kontúrkövettéssel, érintő irányú rááláásal

%O7041(4.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X80 Y10 F50 D1N170 G3 X40 Y50 R40N180 G1 X-100 N190 G1 Y-50N200 G1 X100N210 G1 Y50N220 G1 X-40N230 G3 X-80 Y10 R40N240 G1 G40 X0 Y0N250 G0 Z100N260 M30%

A ráállás itt is, mint a 3.2-es példákban egykörív mentén történik, amelynek sugara na-gyobb, mint a szerszámsugár, de kisebb, mintaz üreg Y irányú méretének a fele.


17

Y

X

100

200

13. ábra

13 Tetszőleges kontúr programozása kontúrkövetéssel

%O7051(5.1)N100 T1N110 G54 G0 X-40 Y-40N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G42 X0 Y0 F50 D1N170 G1 X50 N180 G1 Y30N190 G2 X100 R25N200 G1 Y0N210 G1 X200 ,C10N220 G1 Y50N230 G1 X150 Y100N240 G1 X0 ,R20N250 G1 Y0N260 G1 G40 X-30 Y-30N270 G0 Z100N280 M30%

Ebben a példában egy tetszőleges kontúr sze-repel. A 210-es sorban letörés, a 240-as sor-ban lekerekítés szerepel. A letörést a 210-essorban a ,C jelőli, ahol az előző és a követke-ző sorral leírt egyenesekre a megadott távol-ságot méri fel a vezérlő és ezeket a pontokatköti össze, mint adódó kontúrt.


18

Y

X

100

200

50

50

14. ábra

14 Tetszőleges kontúr leírása belső kontúrkövetéssel

%O7052(5.2)N100 T1N110 G54 G0 X160 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X150 Y100 I-1 J1 F50 D1N170 G1 X0 ,R20N180 G1 Y0N190 G1 X50 N200 G1 Y30N210 G2 X100 R25N220 G1 Y0N230 G1 X200 ,C10N240 G1 Y50N250 G1 X150 Y100N260 G1 G40 XI-20 YI-20 I-1N270 G0 Z100N280 M30%

A belső kontúrra ráállás a G41 I_ J_ címentörténik az N160-as mondatban. I és J címena megelőző mondat irányvektorát adhatjukmeg, ebben az esetben a vezérlő úgy áll akontúrra, hogy nem a ráálló mondat, hanem amegadott irányvektor által meghatározott e-gyenest veszi a koordináták kiszámításánál fi-gyelembe. Ez a módszer a leállásnál is hason-lóan működik. Az I és J címen csak az irány-tangenst adjuk meg, tehát az abszolútértékmindegy, csak az előjel és a hányados számít.


19

Y

X

20

30

R6

15. ábra

15 Tetszőleges belső kontúr (Alprogram)

%O7053(5.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 Z5N150 G1 Z-10 F20N160 G1 G41 X-6 F50 D1N170 G3 X0 Y-6 R6N180 G1 X9N190 G3 Y6 R6 N200 G1 X6N210 G1 Y14N220 G3 X-6 R6N230 G1 Y6N240 G1 X-9N250 G3 Y-6 R6N260 G1 X0 N270 G3 X6 Y0 R6N280 G1 G40 X0 Y0N290 G0 Z100N300 M99%

A program mint alprogram van megírva, erreutal az M30 helyett a program végén az M99.Ha főprogramként indítjuk, végtelen ciklus-ként fut. Ezt a programot használjuk a későb-biekben, mint alprogram.


20

Y

X 100

3030

40

16. ábra

16 Alprogramtechnika nullponteltolással

%O7061(6.1)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X30 Y10N150 M98 P7053N160 G52 X70 Y10N170 M98 P7053N180 G52 X30 Y40N190 M98 P7053N200 G52 X70 Y40N210 M98 P7053N220 G52 X30 Y70N230 M98 P7053N240 G52 X70 Y70N250 M98 P7053N260 G52 X0 Y0N270 G0 Z100N280 M30%

Az alprogram abszolút méretmegadással leírt,az ábrán vázolt nullponttal készült. Az al-program az 5.3-as példában van részletezve.A főprogramban páronként egy lokális koor-dinátarendszer-eltolás és egy alprogramhívásszerepel. Az alprogramot az M99 parancszárja le.


21

Y

X 10017. ábra

17 Léptékezés használata alprogramhívással

%O7062(6.2)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X50 Y50N150 G51 X0 Y0 P2N160 M98 P7053N170 G50 X0 Y0N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A G52 a lokális koordinátarendszer beváltá-sáért felelős, a G51 a léptékezés bekapcsolá-sáért a felelős. A G51-es mondatban mega-dott koordináták, mint középpont körül egy aP címen megadott értékkel nagyítja a vezérlőa következő elmozdulásokat. A kontúrleírásitt is alprogramban történik.


22

Y

X 10018. ábra

18 Léptékezés programozása tetszőleges pont körül

%O7063(6.3)N100 T1N110 G54 N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X50 Y50N150 G51 X0 Y-40 P2N160 M98 P7053N170 G50 X0 Y0N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A G51-es mondatban a megadott koordinátá-kat a G52-es nullponteltoláshoz képest kellmegadni, ezért szerepel Y címen -40. Ebbenaz esetben a nullpont is tolódik a G51-esmondatban megadott pont, mint középpontinagyítási pont szerint.


23

Y

X 100

10

19. ábra

19 Furatsor programozása

%O7071(7.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G81 XI10 Y50 R2 Z-10 L9N150 G80N160 G0 Z100N170 M30%

Az egymástól 10 mm-re lévő furatok progra-mozása inkrementális módon, ismétléssel lettmegadva. Ebben az esetben figyelni kell arra,mivel a pontok megadása nem abszólút érték-kel történt, hogy egy pozícionáló mondattalaz első furat elé kell állni. A ciklust az inkre-mens távolság lelépésével kezdi, majd követ-kezik a fúrás, és ezt ismétli az L címen mega-dott értékkel. A fúróciklust a G80 kód zárjale.


24

Y

X 100

10

10

20. ábra

20 Furatsorok programozása

%O7072(7.2)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y50N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G81 XI10 Y50 R2 Z-10 L9N150 G80N160 G0 X50 Y0N170 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L4 N180 G80N190 G0 X50 Y50N200 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L4N210 G80N220 G0 Z100N230 M30%

A második furatsort egy új furócikluskéntprogramozva, szintén inkrementálisan adhat-juk meg a méreteket. Mivel a középső furatotmindkét cilus trtalmazná, ezért a második sortkülön kell szedni alsó illetve felső részre.


25

Y

XR50

10°

21. ábra

21 Lyukkör programozása

%O7073(7.3)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G16 G0 X50 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L36N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M30%

A lyukkör programozása a furatsortól annyi-ban különbözik, hogy a polárkoordinátás a-datmegadást használunk. A pozícionálásszintén az első furat elé történik, de ennek tel-jes kör esetén nincs jelentősége.


26

Y

XR50

10°

22. ábra

22 Lyukkör részlet programozása

%O7074(7.4)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G16 G0 X50 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L10N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M30%

A lyukkörrészlet programozása a lyükkörprogramozásától annyiban különbözik, hogyaz ismétlési szám és a szögkülönbség szorza-ta nem adja ki a 360 fokot. A pozícionálásszintén az első furat elé történik.


27

Y

XR50

10°

Y

X23. ábra

23 Lyukkör programozása tetszőleges pozícióba

%O7075(7.5)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X60 Y60N150 G16 G0 X50 Y-10N160 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L36N170 G80 G15 N180 G52 X0 Y0N190 G0 Z100N200 M30%

A munkadarabnullpont ebben az esetben nema darab közepén, hanem az egyik sarokbanhelyezkedik el. Ekkor egy lokális koordináta-rendszert (G52) kell programozni, majd a to-vábbi program egyezik az előző példával. Aciklus végén a lokális koordinátarendszert kikell kapcsolni, különben a további, abszolútértékkel megadott koordináták is ettől a null-ponttól kerülnek számításra.

24 Furatsor programozása, mint alprogram

%O7076(7.6)N100 G81 YI10 R2 Z-10 L9N110 G80N120 G0 XI10 Y0N130 M99%

A furatsor programozása teljesen hasonló,mint az előző példákban, azzal a különbség-gel, hogy a furatsor végi X pozicionálást istartalmazza. Így, ha főprogramból megadottszámmal meghívjuk, egy furathálót kapunk.


28

Y

X 100

10

24. ábra

25 Furatháló programozása alprogram segítségével

%O7077(7.7)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 M98 P7076 L9N150 G0 Z100N160 M30%

Ezt a feladatot több, különböző módszerrellehet megoldani. A legegyszerűbb módszer,ha a vízszintes furatsorokat alprogramkéntprogramozzuk, és az alprogramot hívjuk megtöbbször. Az alprogramban van egy null-ponteltolás, amit a főrogram végén kell ki-kapcsolni. Itt látható a program elején és vé-gén a százalékjel és a programszám, prog-ramnév, abból a célból, hogy könnyen el le-hessen különíteni a programokat egymástól.


29

Y

X 100

10

26. ábra

26 Furatháló programozása ciklussal

%O7078(7.8)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 #1=1N150 WHILE[#1LE9] DO1N160 G0 X10 Y0N170 G81 YI10 R2 Z-10 L9N180 G80N190 G52 XI10 Y0N200 #1=#1+1N210 END1N220 G52 X0 Y0 N230 G0 Z100N240 M30%

A második módszer, hogy a függőleges furat-sorokat egy belső ciklusba szervezzük. Ebbenaz esetben nincs szükség alprogramra, de bekell vezetni úgynevezett makróváltozókat. E-zeket a makróváltozókat értékadással defini-áljuk, és tetszőlegesen felhasználhatók. Aciklust a WHILE utasítás jellemzi, amely azADDIG szóval jellemezhető. A ciklus elejéta DO1, a végét az END1 jelzi, ahol a számokaz összetartozást jelölik.


30

Y

X 100

10

27. ábra

27 Furatháló programozása két egymásbaágyazott ciklussal

%O7079(7.9)N100 T1N110 G54 G0 X10 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 #1=10N150 WHILE[#1LE90] DO1N140 #2=10N150 WHILE[#2LE90] DO2N170 G81 X#1 Y#2 R2 Z-10N200 #2=#2+10N210 END2N200 #1=#1+10N210 END1N220 G80 N230 G0 Z100N240 M30%

A harmadik esetben a két egymásba ágyazottciklusnál a makrováltozókat megfeleltetjük afuratok X, illetve Y koordinátáinak. Így amakróváltozó kezdőértéket az első koordiná-tájára, végértéket az utolsó koordinátáira ál-lítjuk be. A makróváltozók növelését a koor-dináták közötti különbséggel végezzük.


31

Y

X

100

75

R505

R185R14

28. ábra

28 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr)

%O7081(8.1)N100 G54 G90 G17 G0N110 T1N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3N140 G0 X0 Y0N150 G0 Z2N160 G1 Z-19N170 G0 X0 Y0N180 G41 G1 X17.5 Y-20 D1N190 G3 X37.5 Y0 R20N200 G3 XI-505 YI505 R505 ,R14N210 G3 I0 J-135 R185 Q-1 ,R14N220 G3 I467.5 J0 R505 Q-1 ,R14N230 G3 I0 J135 R185 Q-1 ,R14N240 G3 X37.5 Y0 I-467.5 J0 R505 Q-1N250 G3 X17.5 Y20 R20N260 G1 G40 X0 Y0 N270 Z50N280 M30%


32

Y

X

R460

200

80

R18R200

29. ábra

29 Automatikus geometriai számítás körívek között (Külső kontúr)

%O7082(8.2)N100 G54 G90 G17 G0N110 T1N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3N140 G0 X0 Y0N150 G0 Z2N160 G0 X90 Y-70 N170 G1 Z-19N180 G42 G1 X40 Y-50 D1N190 G1 Y0N200 G3 XI-460 YI460 R460 ,R18N210 G3 I0 J-100 R200 Q-1 ,R18N220G3 I420 J0 R460 Q-1 ,R18N230 G3 I0 J100 R200 Q-1 ,R18N240 G3 X40 Y0 I-420 J0 R460 Q-1 ,R18N260 G1 X40 Y50 N270 G1 G40 X90 Y70N280 Z50N290 M30%


33

Y

X

R5R31

R9

262

R11

22 22R11

57

30. ábra

30 Automatikus geometriai számítás körívek között (Belső kontúr)

%O7083(8.3)N100 G17 G0 G90 G94N110 T1N120 G0 X0 Y0N130 G43 Z50 H1N140 S1000 M3N150 G0 Z-50N160 G0 X0 Y-35N170 G1 G41 Y-46 D1N180 G3 X11 Y-35 R11N190 G1 Y-11 ,R9N200 G1 X120N210 G3 X120 Y11 R11N220 G1 X20N230 G3 X-11 Y-20 R31 ,R5N240 G3 X-20 Y11 I-20 J-20 R31 Q1N250 G1 X-120N260 G3 Y-11 R11N270 G1 X-11 ,R9N280 G1 Y-35N290 G3 X0 Y-46 R11N300 G1 G40 Y-35N310 G0 X0 Y0N320 Z50N330 M30%

Amennyiben egy 22-es szármarót alkalma-zunk, a 11-es rádiuszokat a maró testesítimeg, és így a két irányú marópálya egybee-sik. A ráállásnál ebben az esetben az érintő i-rányú megközelítéstől eltekintettünk.


34

40°

80°

31. ábra

31 Fogazás programozása alprogram

%O7091(9.1)N100 G1 X0 Y50N110 G3 X-4.587 Y49.789 R50 N120 G3 X-8.846 Y46.468 R5N130 G2 X-12.206 Y43.313 R5N140 G3 X-15.391 Y42.286 R45N150 G3 X-18.490 Y41.026 R45N160 G2 X-23.093 Y41.282 R5N170 G3 X-28.490 Y41.090 R5N180 G3 X-32.139 Y38.302 R50N190 G68 X0 Y0 RI40N190 M99%

Ebben a példában, mint alprogramban egyfog koordinátáit kell leírni. Sajnos, mint a fo-gazásoknál álltalában a fog profilja egyszerűgeometria számításokkal nem leírható, ezérta profil koordinátáit valamilyen CAD/(CAM)rendszer segítségével kell kiszámoltatni. AG68-as sorban a koordinátarendszer inkre-mentális forgatását valósítjuk meg.


35

Y

XR50

R5

R45

R5

32. ábra

32 Fogazás programozása főprogram

%O7092(9.2)N100 T1N110 G54 G0 X40 Y70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 G42 X30 Y50 D1N150 G1 X0 Y50 N180 M98 P7091 L9N220 G69N230 G1 X-30 Y50N240 G0 G40 X-40 Y70N250 G0 Z100N260 M30%

Ebben a programban az alprogramot hívjukmeg annyiszor, amennyi a fogszám. A prog-ram végén a koordinátarendszer-elforgatáskikapcsolása, valamint a kontúr elhagyásaszükséges.


36

Y

XR50

R5

R45

R5

33. ábra

33 Fogazás programozása egy programmal

%O7093(9.3)N100 T1N110 G54 G0 X40 Y70N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 G42 X30 Y50 D1N150 G1 X0 Y50 N160 #1=0N170 WHILE[#1LT9] DO1N180 G68 X0 Y0 R[#1*40]N190 G1 X0 Y50N200 G3 X-4.587 Y49.789 R50 N210 G3 X-8.846 Y46.468 R5N220 G2 X-12.206 Y43.313 R5N230 G3 X-15.391 Y42.286 R45N240 G3 X-18.490 Y41.026 R45N250 G2 X-23.093 Y41.282 R5N260 G3 X-28.490 Y41.090 R5N270 G3 X-32.139 Y38.302 R50N280 #1=#1+1N290 END1N300 G69N310 G1 X-30 Y50N320 G40 X-40 Y70N330 G0 Z100N340 M30%

A makróváltozók segítségével és egy belsőciklus használatával a programba ágyazhatóa fogprofil, valamint lehetőség van az elfor-gatás abszolút megadására is. A kész kontúrminden tekintetben egyezik az előző példá-val.


37

34. ábra

34 Lyukkör programozása tükrözéssel, alprogramban

%O7101(10.1)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G52 X10 Y10N150 M98 P7102N160 G51.1 Y0N170 M98 P7102N180 G51.1 X0N190 M98 P7102N200 G50.1 Y0N210 M98 P7102N220 G50.1 X0N230 G52 X0 Y0N240 G0 Z100N250 M30%

A munkadarabnullpont ebben az esetben nema darab közepén, hanem az egyik sarokbanhelyezkedik el. Ekkor lokális koordinátarend-szert (G52) kell programozni, majd a prog-ram egyezik az előző pédával, azzal a kü-lönbséggel, hogy négy ciklusban programoz-zuk az eltolást. A ciklusok végén a lokáliskoordinátarendszert ki kell kapcsolni, külön-ben a további, abszolút értékkel megadott ko-ordináták is ettől a nullponttól kerülnek szá-mításra.

35 Lyukkör programozása tükrözéssel alprogram:

%O7102(10.2)N140 G16 G0 X40 Y-10N150 G81 X50 YI10 R2 Z-10 L5N160 G80 G15N170 G0 Z100N180 M99%

Az előző példában bemutatott főprogramnaka helyes működéshez erre az alprogramra vanszüksége. Ez a program egyébként szinte tel-jesen egyezik a 22. fejezetben a 26. oldalonismertetett pédával.


38

35. ábra

36 Makróprogramozás - szinuszgörbe

%O7111(11.1)N100 T1N110 G0 G90 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G1 Z-10N150 #1=0N160 WHILE[#1LE360] DO1N170 #2=SIN#1N180 G1 X#1 Y#2 F100N190 #1=#1+0.1N200 END1N210 G0 Z50N220 M30%

Ebben a példában egy egyszerű szinuszgörbeprogramozását mutatjuk be makróváltozóksegítségével. A görbe kezdete az origó, és ahossztengelye az X tengellyel párhuzamos.Az egyszerűség kedvéért a szerszámkorrek-ciótól is eltekintünk. A #1 az úgynevezettfutó változó, ami 0<#1<360. (Mivel az NCvezérlő a műszaki élet része és nem a mate-matikáé, természetesen a fokokat szögbenmérjük és nem radiánban.) A másik válto-zónk a #2 ebből számítható a szinuszfügg-vény segítségével. Innen már egyszerű az Xkoordinátához a #1, míg az Y koordinátáhoza #2 hozzárendelése. Ezt a egészet egy cik-lusba fűzve, megkapjuk a szinuszgörbét.

Amennyiben a szükséges görbe kezdőpontja nem az origó, illetve amplitudója nem egységnyi,vagy a hossza nem 360 mm, az N180-as sor a következőképpen módosulhat:

N180 G1 X[A+[#1*B]] Y[C+[#2*D]] F100,ahol A és C az eltolásérték (X;Y), B a hossztényező és D az amplitúdótényező.


39

37 Makróprogramozás - körmarás, hengerinterpoláció

%O7112(11.2)N100 T1N110 G43 Z50 H1N120 S1000 M3 M8N130 G0 X50 Y0N140 #1=0N150 WHILE[#1LE360] DO1N160 #2=50*SIN[#1]N170 #3=50*SIN[#1]N180 G1 X#2 Y#3 Z[50-#1]N190 #1=#1+1N200 END1N210 G0 Z50N220 M30%

Ebben a példában egy térbeli ellipszis progra-mozása a feladat, amelynek XY síkú vetületeegy kör. Ekkor tulajdonképpen egy kört prog-ramozunk, de közben a Z poziciót a minden-kori X pozícióból számítjuk. Ehhez arra vanszükség, hogy a körprogramozás is paramet-rikus legyen. A kör legegyszerűbben azX=R*cos" és az Y=R*sin" összefüggésselírható le. Innen egyszerűen számítható a Zkoordináta is. A futóváltozó a középpontiszög.


40

36. ábra

38 Makróprogramozás - félgömb

%O7118(11.8)N100 T1N110 G54 G0 X0 Y0N120 G43 Z50 H1N130 S1000 M3 M8N140 G0 X-50 Y-50 Z0N150 #1=-50N160 WHILE[#1LE50] DO1N170 #2=-50N180 WHILE[#2LE50] DO2N190 #3=0N200 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO220N210 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N220 G1 X#1 Y#2 Z#3 F1000N230 #2=#2+1N240 END2N250 #1=#1+1N260 IF[#1GE50]GOTO370N270 #2=50N280 WHILE[#2GE-50] DO2N295 #3=0N300 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO320N310 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N320 G1 X#1 Y#2 Z#3N330 #2=#2-1N340 END2N350 #1=#1+1N360 END1N370 M30%

Az ábrán egy 100x100-as síkon egyR40-es félgömb látható. Ennek amakróváltozók segítségével leírt szer-számpályája látható a következőprogramban. Az ilyen technológiávalmegírt program hátránya, hogy arendkívül sok számítás miatt a tényle-ges előtolás nem érvényesül, hanem aprocesszoridő dönt. Ezt arról veszzükészre, hogy az elmozdulások között aszerszám megáll, “gondolkodik”. Afelbontás finomításával / durvításával- N230, N250, N330 és N350-es so-rok a sebesség lassitható, gyorsítható.


41

37. ábra

39 Makróprogramozás - félgömb szülés

%O7119(11.9)N100 POPEN31N110 DPRNT[O7120(FELGOMB)]N120 DPRNT[T1]N130 DPRNT[G54 G0 X-50 Y-50]N140 DPRNT[G43 Z50 H1]N150 DPRNT[G90 G01 S1000 M3 M8 F1000]N160 #1=-50N170 WHILE[#1LE50] DO1N180 #2=-50N190 WHILE[#2LE50] DO2N200 #3=0N210 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO230N220 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N230 DPRNT[G1 X#1[53]Y#2[53]Z#3[53]]N240 #2=#2+1N250 END2N260 #1=#1+1N270 IF[#1GE50]GOTO370N280 #2=50N290 WHILE[#2GE-50] DO2N300 #3=0N310 IF[[[#1*#1]+[#2*#2]]GT1600] GOTO330N320 #3=SQRT[1600-[#1*#1]-[#2*#2]]N330 DPRNT[G1 X#1[53]Y#2[53]Z#3[53]]N340 #2=#2-1N350 END2N360 #1=#1+1N370 END1N380 PCLOS31N390 M30%

Az ábrán - az előző példával mege-gyezően - egy 100x100-as síkon egyR40-es félgömb látható. Ebben apéldában azt mutatjuk be, hogyankell egy makró segítségével egygyors futásra alkalmas, makróválto-zók nélküli technológiai programotkészíteni. Az ilyen technológiávalmegírt program előnye az előzőhözképest, hogy a rendkívül sok számí-tás a futásidő alatt elmarad, és atényleges előtolás érvényesül, nem aprocesszoridő dönt. A felbontás fi-nomításával / durvításával - N240,N260, N340 és N360-es sorok - aprogramszülési sebesség változik, amegmunkálási sebesség változatlanmarad. Lényeges különbség - az elő-ző példához képest - a periféria ke-zelés. Fontos momentum a perifériamegnyitása, lezárása, ellenkező e-setben a háttértárba íratott programmegsérülhet. Nehézkes dolog a ké-szített program méretének becslése,ezért ajánlott a közvetlen tárbaírástkerülése és helyette a soros perifériahasználata.

peldatar maro

Documents