11

Pedagógiai értékelés Pedagógiai értékelés történelembőltörténelemből

22

Az értékelés definiálásaAz értékelés definiálásaBáthory Zoltán szerint:Báthory Zoltán szerint:

Az értékelés során közvetlenül valamely Az értékelés során közvetlenül valamely pedagógiai jelenség vagy teljesítmény pedagógiai jelenség vagy teljesítmény „értékét” állapítjuk meg. „értékét” állapítjuk meg. Az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a Az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. hatás között. A pedagógiai értékelés nem más, mint a A pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett és pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata.gyakorlata.

33

A tanítás-tanulás A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modelljerendszerszemléletű modellje

(Báthory)(Báthory)

Civil szféra

Célok, tartalom

Társadalom

Tanítási- tanulási folymat

Változások a tanulóban

Környezet

Folyamattényezők Kimeneti tényezők Bemeneti tényezők

1 2

2

3

3 1

44

A pedagógiai értékelés szintjeiA pedagógiai értékelés szintjei I. I. (Báthory)(Báthory)

a tanulók értékelése (tanító, tanár);a tanulók értékelése (tanító, tanár);a tanítási-tanulási folyamat értékelése a tanítási-tanulási folyamat értékelése (tanító, tanár);(tanító, tanár);egy-egy osztály értékelése egy-egy osztály értékelése (tanító, tanár);(tanító, tanár);az iskola értékelése; pedagógiai terület, az iskola értékelése; pedagógiai terület, tantárgyak helyzetének értékelése tantárgyak helyzetének értékelése (iskolaigazgató, az iskolavezetés tagjai, (iskolaigazgató, az iskolavezetés tagjai, kutató);kutató);

55

A pedagógiai értékelés szintjei A pedagógiai értékelés szintjei II.II.

egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének értékelése több iskolában vagy egy régióban értékelése több iskolában vagy egy régióban (szaktanácsadó, kutató);(szaktanácsadó, kutató);a neveltség problémáinak (pl. a tanulók érték-a neveltség problémáinak (pl. a tanulók érték-felfogása, magatartása) értékelése több iskolában felfogása, magatartása) értékelése több iskolában vagy egy régióban (szakértő, szaktanácsadó, vagy egy régióban (szakértő, szaktanácsadó, kutató);kutató);egy-egy műveltségi terület országos helyzetének egy-egy műveltségi terület országos helyzetének felmérése, több azonos témájú és módszerű felmérése, több azonos témájú és módszerű felmérés időkövető összesítése (kutató);felmérés időkövető összesítése (kutató);egy-egy műveltségi terület nemzetközi összeha-egy-egy műveltségi terület nemzetközi összeha-sonlítása, az oktatási rendszer értékelése (kutató).sonlítása, az oktatási rendszer értékelése (kutató).

66

Az ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés kapcsolatakapcsolata

Gyakran előfordul, hogy értékelés és az Gyakran előfordul, hogy értékelés és az ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják. ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják. Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést (az ellenőrzés az értékelés részművelete). (az ellenőrzés az értékelés részművelete). Az értékelés egy hosszú és bonyolult folyamat Az értékelés egy hosszú és bonyolult folyamat részeredményét vagy végeredményét részeredményét vagy végeredményét viszonyítja a célokhoz. viszonyítja a célokhoz. Az ellenőrzés jellegzetes módon rövid távú és Az ellenőrzés jellegzetes módon rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés”.viszonylag egyszerű „értékelés”.A tanári munka egyik gyakori hiányossága, hogy A tanári munka egyik gyakori hiányossága, hogy a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé, s a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé, s így az ellenőrzés öncélúvá lesz.így az ellenőrzés öncélúvá lesz.

77

A mérés módszerének helye és A mérés módszerének helye és szerepe oktatásunkbanszerepe oktatásunkban

A mérés a társadalomtudományokban a pontos-ságra A mérés a társadalomtudományokban a pontos-ságra törekvést fejezi ki.törekvést fejezi ki.Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség (esetünkben a eredményeként a vizsgált jelenség (esetünkben a tanuló tudása) számszerűen jellemezhetővé, más tanuló tudása) számszerűen jellemezhetővé, más hasonló eredményekkel objektíve össze-hasonlíthatóvá hasonló eredményekkel objektíve össze-hasonlíthatóvá válik. Kvantitatív összehasonlí-tást tesz lehetővé.válik. Kvantitatív összehasonlí-tást tesz lehetővé.Mérésen a továbbiakban a szó szűkebb értel-mében Mérésen a továbbiakban a szó szűkebb értel-mében eredménymérést, méréses módszereken pedig az eredménymérést, méréses módszereken pedig az eredményvizsgálat során alkalmazott méréses eredményvizsgálat során alkalmazott méréses eljárásokat értem.eljárásokat értem.

88

Az eredménymérés funkciója a Az eredménymérés funkciója a pedagógiábanpedagógiában

Az eredménymérés alapfunkciói: individuális, Az eredménymérés alapfunkciói: individuális, teljes körű, reprezentatív eredménymérés. teljes körű, reprezentatív eredménymérés. Az individuális eredményvizsgálat hagyományos Az individuális eredményvizsgálat hagyományos eszközei: a megfigyelés, a szóbeli feleltetés, a eszközei: a megfigyelés, a szóbeli feleltetés, a dolgozatírás, a röpdolgozat. dolgozatírás, a röpdolgozat. A méréses módszerek fontosabb eszközei: A méréses módszerek fontosabb eszközei: személyiségtesztek, szociometria, személyiségtesztek, szociometria, képességtesztek, tantárgytesztek.képességtesztek, tantárgytesztek.

99

A bloomi általános értékelési A bloomi általános értékelési taxonómiataxonómia

Szint - Szint - TerületTerület

I. Értelmi I. Értelmi (Kognitív)(Kognitív)

II. Motoros II. Motoros (Pszichomotoros)(Pszichomotoros)

III. Érzelmi-akarati III. Érzelmi-akarati (Affektív)(Affektív)

1.1. A)A) Felidézés Felidézés A)A) Utánzás Utánzás A)A) Nyitottság Nyitottság

2.2. B)B) Megértés Megértés B)B) Külső vezérlés Külső vezérlés B)B) Befogadás Befogadás

3.3. C)C) Alkalmazás Alkalmazás C)C) Belső vezérlés Belső vezérlés C)C) Értékképzés Értékképzés

4.4.

D)D) Magasabb értelmi Magasabb értelmi műveletek műveletek (analízis, (analízis, szintézis, szintézis, értékelés)értékelés)

D)D) Interiorizáció Interiorizáció D)D) Értékrendszer Értékrendszer kialakításakialakítása

E)E) Magatartás Magatartás (jellem)(jellem)

1010

A megerősítésA megerősítésDicséretDicséretHelyeslés kinyilvánításaHelyeslés kinyilvánításaNem verbális helyeslés kinyilvánításaNem verbális helyeslés kinyilvánításaVisszajelzés hiányaVisszajelzés hiányaNem verbális visszautasításNem verbális visszautasításVisszautasításVisszautasításFeddésFeddésNagyon differenciált teljesítmény-visszajelzésNagyon differenciált teljesítmény-visszajelzésDifferenciálatlan teljesítmény-visszajelzésDifferenciálatlan teljesítmény-visszajelzésSzociális orientációjú értékelésSzociális orientációjú értékelésIndividuális és kritérium-orientált értékelésIndividuális és kritérium-orientált értékelés

1111

Mérésmetodikai alapelvek I. Mérésmetodikai alapelvek I. Validitás (érvényesség)Validitás (érvényesség)

Validitáson a teszt érvényességét értjük: azt a Validitáson a teszt érvényességét értjük: azt a tulajdonságát, hogy a teszttel valóban azt mérjük-e, aminek tulajdonságát, hogy a teszttel valóban azt mérjük-e, aminek a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni kívánunk. kívánunk. A validitás lehet tartalmi, fogalmi és előrejelző A validitás lehet tartalmi, fogalmi és előrejelző (prognosztizáló). (prognosztizáló). A feladat tartalmi validitása azt jelenti, hogy amit kérdezünk, A feladat tartalmi validitása azt jelenti, hogy amit kérdezünk, az valóban azt fejezi-e ki, amit kérdezni akarunk.az valóban azt fejezi-e ki, amit kérdezni akarunk.A fogalmi validitás követelménye azt fejezi ki, hogy a mérés A fogalmi validitás követelménye azt fejezi ki, hogy a mérés tárgya és eredménye között van lényegi összefüggés. tárgya és eredménye között van lényegi összefüggés.

1212

Mérésmetodikai alapelvek II. Mérésmetodikai alapelvek II. Reliabilitás (megbízhatóság)Reliabilitás (megbízhatóság)Egy módszer megbízhatóságának Egy módszer megbízhatóságának (reliabilitás) bizonyítása azt jelenti, hogy (reliabilitás) bizonyítása azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt ugyanannak a dolognak az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja.megmérése ugyanazt az eredményt adja.A teszt megbízhatóságának mérésére, A teszt megbízhatóságának mérésére, számszerű jellemzésére az ún. számszerű jellemzésére az ún. reliabilitásmutatók szolgálnak.reliabilitásmutatók szolgálnak.

1313

Mérésmetodikai alapelvek III.Mérésmetodikai alapelvek III.Objektivitás (tárgyilagosság)Objektivitás (tárgyilagosság)

A teszt objektivitása azt jelenti, hogy a teszt A teszt objektivitása azt jelenti, hogy a teszt tárgyszerű, tárgyilagos, nem szubjektív. (A tárgyszerű, tárgyilagos, nem szubjektív. (A teszttel végzett mérés eredménye független teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést.)attól, ki végzi a teszttel a mérést.)Az adatfelvételi objektivitás azt jelenti, hogy a Az adatfelvételi objektivitás azt jelenti, hogy a teszteredmény független az adatfelvevő teszteredmény független az adatfelvevő személyétől. személyétől. A teszt értékelése objektív, azaz rendelkezik az A teszt értékelése objektív, azaz rendelkezik az értékelési objektivitás tulajdonságával, ha értékelési objektivitás tulajdonságával, ha eredménye független attól, hogy a tesztek eredménye független attól, hogy a tesztek javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi. javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi.

1414

Értékelési funkciók I.Értékelési funkciók I.A diagnosztikus értékelésA diagnosztikus értékelés

A diagnosztikus értékelés - Scriven és A diagnosztikus értékelés - Scriven és Bloom eredeti elgondolása szerint - a Bloom eredeti elgondolása szerint - a tanár tájékozódását szolgálja valamely tanár tájékozódását szolgálja valamely nagyobb tartalmi-tematikus egység nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt. tanításának megkezdése előtt. Az értékelés célja a tanuló ún. előzetes Az értékelés célja a tanuló ún. előzetes tudásának feltárása, mely segíti a tanulási tudásának feltárása, mely segíti a tanulási folyamat megtervezését.folyamat megtervezését.

1515

Értékelési funkciók II.Értékelési funkciók II.A formatív értékelésA formatív értékelés

A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője; célja az eredményes tanulás állandó kísérője; célja az eredményes tanulás elősegítése. elősegítése. Nem ítélkezés vagy minősítés (osztályozás), Nem ítélkezés vagy minősítés (osztályozás), hanem a tanulási hibák és nehézségek hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a célja, amely lehetővé differenciált feltárása a célja, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást.teszi a javítást és a pótlást. A formatív típusú írásbeli feleletet nem A formatív típusú írásbeli feleletet nem szabad osztályozni!szabad osztályozni!

1616

Értékelési funkciók III.Értékelési funkciók III.A szummatív értékelésA szummatív értékelés

A lezáró-minősítő értékelést a tanulási A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak a folyamat nevezetes szakaszainak a befejezésekor alkalmazzák (pl. tanítási befejezésekor alkalmazzák (pl. tanítási témák, szemeszterek vége). témák, szemeszterek vége). Iskoláinkban jellegzetes szummatív Iskoláinkban jellegzetes szummatív értékelési aktus a témazáró osztályozás, a értékelési aktus a témazáró osztályozás, a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány, félévi értesítő és az év végi bizonyítvány, valamint az érettségi vizsga.valamint az érettségi vizsga.

1717

OsztályozásOsztályozás

Mit jelent a jegy?Mit jelent a jegy?Konkrét ismeretekről és képességekről Konkrét ismeretekről és képességekről nem kapunk információtnem kapunk információtHány fokú skála a jó? Hány fokú skála a jó? Csak a jegyért tanulnakCsak a jegyért tanulnakRészjegyek részterületenkéntRészjegyek részterületenként

1818

Szöveges értékelésSzöveges értékelésElőnye:Előnye:

Ismeretekről és képességekről is Ismeretekről és képességekről is Személyre szabottabbSzemélyre szabottabb Egyes követelményszinteknek szerint Egyes követelményszinteknek szerint

tagolhatótagolhatóHátránya:Hátránya:

Nehezen megvalósítható a megszokott Nehezen megvalósítható a megszokott iskolarendszerbeniskolarendszerben

Sablonossá válhatSablonossá válhat

1919

Ki értékelhet?Ki értékelhet?

ÖnértékelésÖnértékelésTársakTársakTanárTanár

2020

A tudásszintmérés A tudásszintmérés tipikus módjaitipikus módjai

Szóbeli módszerekSzóbeli módszerekÍrásos módszerekÍrásos módszerekFeladatformák szerintFeladatformák szerint A zárt végű feladat A zárt végű feladat Nyitott (vagy nyílt végű) feladat Nyitott (vagy nyílt végű) feladat Feladattípus szerintFeladattípus szerint FeleletválasztóFeleletválasztóFeleletalkotóFeleletalkotó

2121

Feleletválasztó feladatok I.Feleletválasztó feladatok I.

Alternatív választásAlternatív választásÁllítás, amelyről el kell dönteni, hogy igaz, Állítás, amelyről el kell dönteni, hogy igaz, vagy hamis.vagy hamis.Feladat, amelyről el kell dönteni, hogy a Feladat, amelyről el kell dönteni, hogy a megadott megoldás jó vagy nem. megadott megoldás jó vagy nem. Eldöntendő kérdést tartalmazó kérdő Eldöntendő kérdést tartalmazó kérdő mondat.mondat.

2222

Feleletválasztó feladatok II.Feleletválasztó feladatok II.

Többszörös választásTöbbszörös választás

Egy jó válasz.Egy jó válasz.

Több jó válasz.Több jó válasz.

A rossz válasz kiválasztása.A rossz válasz kiválasztása.

2323

Feleletválasztó feladatok III.Feleletválasztó feladatok III.

Válaszok illesztéseVálaszok illesztése

Egy az egyhez hozzárendelés.Egy az egyhez hozzárendelés.

Egy a többhöz hozzárendelés Egy a többhöz hozzárendelés (osztályozás).(osztályozás).

2424

Feleletalkotó feladatokFeleletalkotó feladatok

KiegészítésKiegészítés

Rövid válaszRövid válasz

Hosszú válaszHosszú válasz

2525

Alternatív értékelési módokAlternatív értékelési módok

Portfolió Portfolió Tanuló tevékenységének / produktumainak Tanuló tevékenységének / produktumainak

folyamatos dokumentációjafolyamatos dokumentációja Dolgozatok, rajzok, feladatlapok, tanári Dolgozatok, rajzok, feladatlapok, tanári

értékelő feljegyzés stb.értékelő feljegyzés stb.Értékelő füzetÉrtékelő füzet Alternatív bizonyítvány: osztályzatok + Alternatív bizonyítvány: osztályzatok +

értékelő feljegyzésekértékelő feljegyzések Tanári feljegyzések + tanulók önértékelő Tanári feljegyzések + tanulók önértékelő

gondolatai, levont következtetések stb.gondolatai, levont következtetések stb.

2626

Összegzés Összegzés

(Báthory)(Báthory)A tanulók igazságos és objektív értékelését egy A tanulók igazságos és objektív értékelését egy differenciált, a személyiség sokoldalú differenciált, a személyiség sokoldalú fejlesztését szolgáló értékelési rendszertől fejlesztését szolgáló értékelési rendszertől várhatjuk. várhatjuk. Szükség lenne a diagnosztikus, a formatív és Szükség lenne a diagnosztikus, a formatív és szummatív értékelési funkciók világos szummatív értékelési funkciók világos megkülönböztetésére a tanítási-tanulási megkülönböztetésére a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy ez a tanulók számára is folyamatban úgy, hogy ez a tanulók számára is elfogadható legyen.elfogadható legyen.Indokoltnak látszik a tanári munkában a szóbeli, Indokoltnak látszik a tanári munkában a szóbeli, a jelöléses és a szöveges értékelés egyensúlyát a jelöléses és a szöveges értékelés egyensúlyát kialakítani. kialakítani.