pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek ... · 3 tantÁrgyleÍrÁs tantárgy...

1

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai

alapismeretek

Tantárgy kódja INM1001

Meghirdetés féléve 1.

Kreditpont 3

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Félévi követelmény Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Edina főiskolai docens

A tantárgyfelelős tanszék kódja TK

1. A tantárgy elsajátításának célja:

A tantárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljon olyan elméleti és gyakorlati tudás, amely

birtokában a többségi általános iskolákban folyó nevelési helyzetekben az integrált sajátos

nevelési igényű valamint tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat

hatékonyan tudják nevelni, fejleszteni. A pedagógusok ismereteket kapnak a gyógypedagógia

tudomány és gyógypedagógiai gyakorlat területéről. A gyógypedagógia és a gyógypedagógiai

pszichológia tudományelméleti alapjait, a fogyatékosságok fajtáit, a fogyatékos személyek

gyógypedagógiai és pszichológiai jellemzőit megismerik. Birtokába jutnak a különleges

bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó jogszabályok, ellátó rendszerek, fejlesztési

eljárások ismeretének.

2. A tantárgyi program:

A gyógypedagógia, mint tudomány. A gyógypedagógiai gyakorlat. A gyógypedagógiai

pszichológia tárgya. A fogyatékos embercsoportok megismerése, jellemzőik. A

gyógypedagógus szerepe, képzési rendszere, kompetenciái. A fogyatékosság, akadályozottság,

tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási elmaradás kategóriáinak megkülönböztetése. Tantervi

követelmények. Ellátási jogosultságok, kedvezmények. Oktatáspolitikai ismeretek a fogyatékos

emberek fejlesztésével, oktatásával, nevelésével kapcsolatban. Gyógypedagógiai ellátó

rendszerek. Előítéletek fajtái, előítéletek csökkentésének, ill. megszüntetésének módjai.

Fogyatékos gyermek a családban, a család problémáinak megismerése, velük való különleges

bánásmód. Tanulási, fejlesztési, nevelési stratégiák, módszerek. Gyógypedagógiai és

gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek az érzékszervi fogyatékosok, mozgásfogyatékosok,

értelmi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, autisták, halmozottan fogyatékosok, tanulásban

akadályozott, tanulási zavart, tanulási nehézséget mutató gyermekek, a viselkedési

rendellenességet mutató gyermekek (figyelemzavar, hiperaktivitás, stb.) köréből.

3. Évközi tanulmányi követelmények: -

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy

5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló

segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

2

7. Kötelező, ajánlott irodalom:

Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről APC Stúdió,

2005.

Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.

Lányiné Engelmayer Ágnes (2005): Gyógypedagógiai pszichológia, In.: Bagdy E. –

Klein S. (szerk.): Alkalmazott pszichológia, Edge Kft, Budapest.

Nagy Beáta: Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű

gyermekkel végzett vizsgálatok tükrében, Didakt Kft., Debrecen, 2007.

http://bookline.hu/product/home.action?_v=Gergely_Jeno_A_gyogypedagogia_pedagogiai_pszichologiai_kerdeseirol&id=4294&ca=SEARCH&type=22

3

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Esélyegyenlőségi ismeretek



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens

A tantárgyfelelős tanszék kódja SP


Átfogó ismereteket nyújt az esélyegyenlőség-esélyegyenlőtlenség minden elméleti

gyakorlati, társadalmi és jogi szabályozási problematikájáról, az esélyteremtés általános és a

közoktatáson belüli feltételrendszeréről. Lehetőséget ad az oktatás és más társadalmi

alrendszerek új együttműködési formáinak megismerésére, a tanítás-tanulás folyamatának,

stratégiáinak, módszereinek, szervezeti formáinak, eszközeinek fejlesztő megismerésére,

alkalmazására.


Az esélyegyenlőség-esélyegyenlőtlenség értelmezési keretei, társadalmi, közpolitikai

feltételek. A közoktatási rendszer funkcióinak lehetséges hatásai, korlátai. Az oktatási

rendszeren belüli és kívüli funkciók és működési zavarok más társadalmi alrendszerek szerepe.

A közigazgatási-oktatásirányítás szabályozási lehetőségei, felelősség-hatáskör allokáció,

szubszidiaritás, szervezeti feltételek. Egyén és társadalom: enkulturáció, nevelés a családban, a

szociális tanulás, viselkedés és cselekvés. A szocializáció folyamata: viselkedéselmélet,

interakcióelmélet, szerep és rendszer a fejlődésben. Szülő és iskola: informáltság, kapcsolati és

együttműködési formák. Az oktatási intézmény belső világa: a nevelés-oktatás szervezési

módjai, stratégiák, speciális módszerek, sajátos folyamatszervezés. A pedagógus változó

szerepben, a pedagógiai kapcsolat modellje.



5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli




Falus Iván (szerk.) (2003): DIDAKTIKA – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. XIV, XVI,

XVII. Fejezetek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Friedrich W. Kron (2000): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest, 73-108, 112-239, 280-290. o.

Halász Gábor: (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Halász G. – Lannert J. (szerk.) (2007): Jelentés a magyar közoktatásról-2006. Országos

Közoktatási Intézet, Budapest.

Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és

pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Metódus-tan, Budapest.

4

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Együttnevelés



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva

Erzsébet főiskolai tanár



Az inkluzív nevelés elméletének és gyakorlatának ismerete. A társadalmi, az iskolai és más

intézményi folyamatokban a kirekesztés tendenciáinak felismerése, az ellene való hatékony

pedagógiai tevékenységek megismerése és gyakorlati alkalmazásinak megtanulása a nevelési

folyamatban, a patronáló rendszerekkel való együttműködésben.


A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének eredményessége a pedagógiai-

módszertani kultúra függvényében. A tanulói diagnózisok pedagógiai szempontú értelmezése.

Hatékony technikák a tanulók megismerésére. Követelményszintek, motivációs bázis, fejlesztési

eljárások. Sérülés-specifikus módszertani eljárások, részképességek, azok fejlesztése. Egyéni

fejlesztési programok, tevékenységrendszerek az adott fejlesztési szinthez, alkalmas individuális

módszerek, technikák. Foglalkozás tervezés a különböző fogyatékkal élő tanulók részvételével.

Adott tanítási-nevelési problémák megoldására alkalmas alternatív módszerek. Együttműködés a

szülőkkel, a társadalmi partnerekkel és más szakemberekkel.



5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli


segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom


Cor J. W. Meier (szerk.): az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók

Oktatásának Fejlesztéséért projektmenedzsere: Az együttnevelés gyakorlata. Összefoglaló

jelentés 2003. március.

Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért. ISBN:

87-91350-23-9 (nyomtatott változat) www.oki.hu honlapon megtalálható.

Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter (szerk.) (2005): Módszertani kaleidoszkóp – Az

együttnevelés gyakorlatához. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, www.oki.hu honlapon

megtalálható.

Vargáné Mező Lilla (2004): Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről

pedagógusoknak, intézményvezetőknek. Budapest, www.oki.hu honlapon megtalálható.

http://www.oki.hu/

http://www.oki.hu/

http://www.oki.hu/

5

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája



Kreditpont 3







A kurzus célja felkészíteni a hallgatókat a sajátos nevelési igények iskolai kielégítésével

kapcsolatos pedagógiai tevékenység tennivalóira (az egyéni igényeknek megfelelő tananyag és

taneszköz – kiválasztás; differenciált tanulásszervezés; tanóravezetés; diagnosztikus pedagógiai

értékelés és tanári teammunka).


Folyamattervezés az integrált oktatásban. Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban.

Értékelés az integrált tanulócsoportban. Együttnevelés az anyanyelvi és idegen nyelvi

tanórákon. Integrált tanórák a természettudományi tantárgyakban. Integrált tanórák a

társadalomtudományi tantárgyakban. Együttnevelés a gyakorlati, művészeti és manuális tárgyak

tanóráin.



5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli




Csányi Yvonna – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In:

Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest.

Lányiné Engelmayer Ágnes (2004): Szakmai együttműködés lehetőségei és terepei a

gyógypedagógia új feladatai között. Fejlesztőpedagógia 2004/3. 4-7.

Némethné Tóth Ágnes (2003): Az inkluzív pedagógia alapjai. Pápai Nyomda Kft.

Papp Gabriella (2004): Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi általános

iskolában. Comenius Bt, Pécs.

6

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Mentálhigiéné



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Nagy Edit főiskolai docens

A tantárgyfelelős tanszék kódja AK


A hallgató legyen tisztában a mentálhigiéné alapfogalmaival, történeti alakulásával,

fontosabb alkalmazási területeivel. Legyen tisztában a mentálhigiéné módszereivel, a prevenció

és a promóció jelentőségével. Ismerje a mentálhigiéné különböző laikus és professzionális

intézményeit, az iskola és ezen belül pedagógus szerepét, lehetőségeit a mentálhigiéné és a lelki

egészségvédelem területein. Legyen tisztában a segítőfoglalkozásúak lehetséges mentálhigiénés

problémáival.


A mentálhigiéné fogalma, helye a tudományok rendszerében, szükségessége, története.

Mentálhigiéné módszerei. A prevenció és a promóció fogalma, a két fogalom szemléletbeli

különbsége. A mentálhigiéné laikus intézményei (támogató hálók, a család, és az önsegítő

csoportok). Mentálhigiéné professzionális intézményei az egészségügyi, szociálpolitikai és az

oktatási intézmények. A segítők mentálhigiénés szükségletei – a burn out szindróma.

Mentálhigiénés problémák: Stressz és következményei.

3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat


5. Az értékelés módszere: írásbeli




Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti,

pszichokulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest.

Buda Béla (1998): Elméleti és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest.

Buda Béla (2003): Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné

alapelvei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 12-78, 153-207. o.

Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 5-116. o.

Gerevich József (1997): Iskolai mentálhigiéné (szerk.): Közösségi mentálhigiéné.

Animula, Budapest.

Hatvani Andrea (2001): A mentálhigiéné alapjai. In: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna,

Ludányi Ágnes (szerk.) Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 79-109.

Kézdi Balázs (1998): Iskolai mentálhigiéné. Pannónia, Pécs.

Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

7

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tanulási nehézségek – fejlesztő eljárások



Kreditpont 2


Félévi követelmény Gyakorlati jegy




1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a tanulási nehézségek kritériumait, jellemzőit, és a diagnosztika,

illetve a korrekció tartalmát, helyszíneit. Sajátítsák el a különböző súlyossági fokozatok közötti

különbségtétel (tanulási akadályozottság, tanulási zavar, tanulási gyengeség, tanulási elmaradás)

pedagógiai és pszichológiai ismérveit. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a diagnosztika

értelmezésében, az egyéni fejlesztési tervek készítésében és a fejlesztő tevékenységben.

2. Tantárgyi program:

A tanulási akadályozottság – zavar – nehézség – gyengeség – elmaradás fokozatainak

ismérvei. Az ellátórendszerek, segítő, támogató szolgáltatások rendszere, kompetenciák

megoszlása. A tanulási nehézséget mutató gyermekek szakszolgálati ellátása (nevelési

tanácsadó). A nevelési tanácsadók munkája, szerepe, oktatási intézmény - nevelési tanácsadó

kapcsolata. A tanulási nehézséget mutató gyermek jellemzői (személyiségjellemzők, szociális

kapcsolatok, terhelhetőség, motivációk, kritikus elemi készségek, kulturális kötődések,

értékorientációk, a családi és az oktatási intézmény miliője). Eltérő kognitív, mozgásos,

érzékszervi, beszéd- pszichés fejlődésmenet. Az iskolaérettség. Folyamat megfigyelés és

folyamatdiagnosztika. Prevenció a családban, az óvodában, az iskolában.

Habilitás és rehabilitációs lehetőségek.


4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy



segédanyagok: szakirodalom, jegyzet

7.Kötelező, ajánlott irodalom:

Englbrecht, A. – Weigert, H. (1996): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok

kialakulását, BGGYTF. Budapest.

Marton Dévényi Éva: Alapozó terápia elmélete és gyakorlata, In: Martonné Tamás M.:

Fejlesztő pedagógia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 32-67. o. évszám nélkül, interneten

www.alapozoterapiak.hu

Nagy J., Józsa K., Vidákovich T. és Fazekasné Fenyvesi M. (2002): DIFER – Diagnosztikus

fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára www.edu.u-szeged.hu/difer/

Porkolábné dr. Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolában, Alex-Typo Kiadó,

Budapest.

Zsoldos M., Sarkadi K. (szerk.) (1994): Meeting Street School Szűrőteszt (MSSST)

Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségeinek vizsgálatára, TK, BGGYTF,

Budapest.

http://www.alapozoterapiak.hu/

http://www.edu.u-szeged.hu/difer/

8

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Személyiségfejlődés és viselkedési zavarok



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár



Ismerjék meg a hallgatók az egészséges személyiségfejlődést akadályozó, károsító

tényezőket; az iskoláskorban leggyakoribb viselkedési zavarok típusait, azok kialakulását és

okait, leíró szinten. Szerezzenek tájékozottságot a prevenció és a korrekció intézményes

lehetőségeiben. Ismereteik és tájékozottságuk alapozza meg az egyedi tanulói személyiség

formálásához, a tanulói közösségek alakításához, a tanulási folyamat szervezéséhez és

irányításához szükséges tanári kompetenciák kialakulását.


A viselkedési zavarok pszichológiai háttere, jelenségköre és genezise. Az egyéni

sérülékenység kialakulása, biológiai és szociális-környezeti faktorai. A pszichés

rendellenességek kialakulása és az életkori sajátosságok összefüggése. Életkori krízisek

(Erikson) és azok pozitív illetve negatív kimenetele. Károsító társas-környezeti hatások a

családban és az iskolában; nevelési hibák. Agresszív és regresszív típusú viselkedési zavarok. A

biológiai alapfunkciók zavarai. Szorongásos rendellenességek; a teljesítményszorongás. A

kognitív funkciók zavarai. A neurotikus struktúraképződés kezdetei, serdülőkori devianciák

(szökés, csavargás, hazudozás, lopás...stb.).

3. Az évközi tanulmányi követelmények: szakirodalom - feldolgozás, tanulói vizsgálat

készítése és szabad előadásban történő bemutatása


5. Az értékelés módszere: írásbeli dolgozat




Bagdy Emőke (2002): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

C. Carver-M.Scheier (2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Kiadó, Pécs

Ranschburg Jenő (2006): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

Vajda Zsuzsanna (szerk.2002): Pszichológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest

9

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Segítő rendszerek



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus



Felkészítés a preventive és speciális gyermekvédelem elméleti és gyakorlati teendőire. A

tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal az iskolán, tanítási terepen kívüli

segítőrendszerekkel, melyekkel nekik szoros kapcsolatban kell állniuk annak érdekében, hogy a

társadalmi és gyakorlati szegregáló, kirekesztő tendenciák ne érvényesüljenek tanítványaik

között. A segítőrendszerekkel való együttműködés lehetőségeit és megszervezésének módjait

meg kell ismernie és tudnia kell a gyakorlatban alkalmazni a hallgatóknak. Ismerjék meg a

rendszereket, a rendszerekkel való együttműködés modelljeit. A konfliktuskezelésben a team

munka módszereivel a kölcsönös együttműködés kialakításának gyakorlatához kapnak

módszertani és gyakorlati ismereteket.


Gyermekvédelmi modellek, családtámogatási és gyermekvédelmi rendszerek Európában. A

gyermekvédelem mai gyakorlata Magyarországon. Jogi hatter. A prevenció szerepe a

gyermekvédelem rendszerében. A segítő rendszerek igénybevételének szükségessége, annak

felismerése, mikor, hová, hogyan kell fordulni segítségért. A család támogató funkciói. A tanuló

iskolai kapcsolatainak és iskolán kívüli kapcsolatainak lehetséges módozatai. A segítségkérés

fajtái (anyagi, tárgyi, pszichológiai, szociális, pedagógiai stb.) Együttműködések – partnerségi

kapcsolatok kiépítése a szülői házzal, a gyermekvédelemmel, a gyermekjóléti és családsegítő

szolgálattal, az egészségügyi ellátással, a szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási

intézményekkel, a kisebbségi önkormányzattal, a civilszervezetekkel. Ezen intézmények ellátási

jogosítványai, segítő rendszere, működési feltételei, szakmai tartalmai, segítési lehetőségei. A

gyógypedagógiai intézményhálózat szakmai segítségnyújtási lehetőségei az integrált sajátos

nevelési igényű tanulók és a többségi iskolákban beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermekek számára.


4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy



segédanyagok: szakirodalom


1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

Hanák Katalin (1983): Társadalom és gyermekvédelem. Akadémia Kiadó, Budapest.

Herczog Mária (1995): A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. Pont Kiadó.

Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.

Szőlősi Gábor (1983): Európai elemek a gyermekek szociális ellátásában és védelmében.

Magyar Jog.

10

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Személyes hatékonyság fejlesztése



Kreditpont 2


Félévi követelmény Minősített aláírás


Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár



A tantárgy célja a hallgatók személyes hatékonyságának fejlesztése azokon a területeken,

amelyek az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Cél, a hallgatók

kommunikációs készségének, empátiás készségének, konfliktustűrő és konfliktus megoldó

készségének a fejlesztése, hogy a reálisabb önismeret birtokában, hatékonyabban tudják kezelni

az oktató-nevelő munka során fellépő problémákat. A tantárgy legfontosabb feladatának egy

olyan szemlélet kialakítását tartjuk, amely a pszichológiai tényezők szerepét figyelembe veszi a

tanári munkában.


Előkészítő fázis: Egyéni elbeszélgetés a képzésre jelentkező hallgatókkal. Alakuló fázis:

Csoportépítés a csoport beindítása, egyéni és csoportcélok kidolgozása, a csoportszabályok

kialakítása.

Munkafázis: A munkafázis előkészítése. (Kinek mit jelent a szó „tanár” „tanárság”, milyen

érzések jönnek felszínre ezzel kapcsolatban, ezen érzések kezelése.) Saját iskolai évek

felidézése. (Milyen értékek, normák, problémák stb. voltak érezhetőek, ezeket ki, hogyan

kezelte, milyen eredménnyel.) Mai iskolarendszer felépítésének elemzése. Szükséges

kommunikációs kapcsolatok (gyerek, szülő, tantestület tagjai, segítő személyzet)

végiggondolása, várható nehézségek feltárása. Kommunikációfejlesztés. Értékfeltárás. Ideális

pedagógus főbb jellemzői, saját személyiség viszonyítása ehhez. A tanári munkához szükséges

személyiségjellemzők fejlesztése. Tanári pályára való alkalmasság megbeszélése. További célok

megfogalmazása, fejlesztési terv kidolgozása.

Záró fázis: A csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel,

tapasztalatokkal. A csoport munkájának értékelése. A csoport visszajelzése a program illetve a

csoportvezetőre vonatkozóan.


4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás

5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt

tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni.




Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Gary Kroehnert (2005): 102 extra tréninggyakorlat. Z-Press Kiadó, Budapest

Rudas János (2006): Delphi örökösei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Rudas János (2009): Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest.

Thomas Schmidt: (2009): Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó KFT

11

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Inkluzív nevelés - attitűdformálás



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) INM2010




A hallgatók saját spontán, a mássághoz kapcsolódó attitűdjeinek sztereotípiáinak és

előítéleteinek tudatos megismerésének segítése. A másság, a különleges gondoskodást igénylők

helyzetének, életkörülményeinek, képességeinek és fejleszthetőségének a megismerése pozitív

attitűdváltást fog eredményezni. A hallgatók a sajátos nevelési igényű gyermekekhez való

viszonyukban , az inklúzió, integráció érzelmi elfogadásában attitűdjük és ezáltal viselkedési

szándékuk (affektivitás és konativitás) változásával képesek lesznek az inkluzív pedagógiai

szemléletre, gyakorlatra.


Az attitűd fogalma, szerkezete, tárgyai, dimenziói, funkciói. Az attitűd és viselkedés. A

fogyatékossághoz, a sajátos nevelési igényekhez és az együttneveléshez, a befogadáshoz való

viszonyok feltárása – pozitív és negatív sajátélmények, pozitív és negatív szituációk bemutatása

ebben a témakörben multimédiás segédlettel. Pozitív érzelmek kiváltása, előidézése a

különleges gondoskodást igénylőkről (sajátos élethelyzetek, ábrázolásuk a művészetekben, a

fogyatékos személyek művészi alkotásai, sportsikereik, családjaik, szülők pozitív élményeinek

megismerése, jó befogadó intézményi példák megismerése).





6.Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló



Áment Erzsébet és munkatársai (2006): Attitűdformáló pedagógusképzési program

„Mindenki másképp egyforma” Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára,

suliNova Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest (CD

formátum).



12

Billédi Katalin (2009): Előítélet-mentes attitűd – tolerancia. Kézikönyv a

szociálpedagógus és szociális munkás hallgatókat képző intézmények számára

honlap:www.sulinovaadatbank.hu

Csányi Yvonne és Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory

Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris,

Budapest.( 314–332.o)

Némethné Tóth Ágnes (2009): Tanári attitűdök és inkluzív nevelés Nyugat-

magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ Magyar Pedagógia 109. évf. 2 szám

(105–120.o)

13

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kommunikáció - konfliktuskezelés



Kreditpont 2







A tanárjelöltek személyiségfejlesztése kommunikációs készség fejlesztésén keresztül. A

kommunikatív viselkedés tudatosítása a figyelem ráirányításával. A hallgatóknak meg kell

ismerniük azokat a kommunikációs helyzeteket, mely leendő szakmájukban kiemelkedő helyet

foglal el. Mindezekről nemcsak elvont ismereteket ad a tréning, hanem lehetőséget nyújt a

bőséges élmény és tapasztalatszerzésre, kihasználva a csoportos forma előnyeit. A saját

konfliktusmegoldó stratégia feltárása, megismerése és ezáltal előnyeinek és hátrányainak

megfogalmazása a problémamegoldó folyamatban. A hallgatók technikákat kapnak a hatékony

konfliktusmegoldáshoz. Ezen technikák birtokában, a mindennapi életben és a tanári pályán

felmerülő problémákat hatékonyabban tudják kezelni.


1. Előkészítő fázis: A csoport meghirdetése, jelentkezők tájékoztatása.

2. Alakuló fázis: Csoportépítés a csoport beindítása. Egyéni és csoportcélok kidolgozása. A

csoportszabályok kialakítása.

3. Munkafázis: Kommunikáció fogalmának értelmezése, fontossága a csoporttagok életében A

saját verbális kommunikáció jellemzőinek feltárása, fejlesztés irányainak meghatározása.

Verbális kommunikáció fejlesztése (ismerkedés, kapcsolatépítés terén). Verbális kommunikáció

fejlesztése (figyelmes hallgatás, értő figyelem, én-üzenet megfogalmazása, igazi üzenet

kihallása, konfrontáló én-üzenet, közléssorompók). Verbális kommunikáció fejlesztése

(hatékony kommunikáció konfliktushelyzetben, a konfliktus fogalmának definiálása, saját

konfliktusok feltérképezése, reakciók konfliktushelyzetben, konfliktusmegoldó stratégiák

ismertetése). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (arc- mimika, tekintet). Nonverbális

kommunikáció fejlesztése (testtartás, térközszabályozás). Nonverbális kommunikáció fejlesztése

(gesztusok). Konfliktusmegoldásban kívánatos kommunikációs készségek gyakorlása.

Szituációs játékok: konfliktus helyzetek modellálása.

4. Záró fázás: A csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel,

tapasztalatokkal.







14



Tankönyvkiadó, Budapest.

Hanák Zsuzsanna (2001): Kommunikációs ismeretek és készségfejlesztés (hallgatói

munkafüzet, multimédiás CD-ROM, tanári segédlet) EKF.

Siklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest.

Hajas Zsuzsa (1999): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus, Debrecen.

15

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Habilitáció - rehabilitáció



Kreditpont 2







A hallgatókban alakuljanak ki azok a kompetenciák, melyekkel a különleges ellátást igénylő

tanulókkal kapcsolatos pszichológiai, szociálpszichológiai jelenségeket fel tudják ismerni,

ezután komplex, egységes habilitációjukat és rehabilitációjukat saját pedagógiai

tevékenységeikkel segíteni és segíttetni tudják.


A habilitáció és rehabilitáció fogalma, a habilitáció és rehabilitáció területei a fogyatékos-

ügyben. A habilitáció/rehabilitáció és a gyógypedagógiai tevékenység kapcsolata, célja, területei

és színterei. Esélyegyenlőség, emberi és gyermeki jogok, a rehabilitációhoz való jog.

Rehabilitációs szolgáltatások, mint állami kötelezettség, a Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása. Habilitáció, rehabilitáció az iskolai nevelésben,

rehabilitáció és prevenció összefüggései. Az iskolai habilitációs/rehabilitációs órák szerepe a

fejlesztésben. A habilitációs/rehabilitációs foglalkozásokat vezetők kompetenciái. A pedagógus

és a rehabilitációs foglalkozást vezető szakemberek együttműködésének fontossága, lehetőségei,

kommunikációs formák. Team munka: a szülők bevonása a fejlesztésbe, érdekvédelmi

szervezetek bemutatása. Rehabilitációs folyamatok I.: gyógypedagógiai rehabilitáció, avagy

értelmileg akadályozottak rehabilitációja, látássérültek rehabilitációja. Rehabilitációs

folyamatok II.: hallássérültek rehabilitációja, mozgássérültek rehabilitációja, beszédsérültek

rehabilitációja. Rehabilitációs módszerek I.: Budapesti Korai Fejlesztő terápiás módszerei,

Gézengúz Alapítvány módszerei, Dévény-módszer, HRG-fejlesztés. Rehabilitációs módszerek

II.: Alapozó terápiák, Ayres-terápia, Affolter-terápia, Delacato-módszer, Sindelar-Zsoldos

program, Frostig-terápia, Állat-asszisztált terápia.


4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás





Mesterházi Zsuzsa (2000): Rehabilitációs módszerek In. Illyés S.: Gyógypedagógiai

alapismeretek. Budapest. 68-69.

Fonyódi Ilona (2000): Az 1998. évi XXVI. tv. In. Illyés S.: Gyógypedagógiai alapismeretek.

Budapest. 119-136.

Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás (szerk.) (2004): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia.

ELTE Bárczi G. GYFK - Kölcsey FRSZ, Budapest.

Kálmán Zsófia - Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris,

Budapest - A rehabilitáció lélektanához (2.4.), 97-109.

16

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Gyermek szociális és életviteli kompetenciáinak

fejlesztése



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens



A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek és képességek

tartoznak, melyek alapját képezik az egyén belső személyes harmóniájának és társadalmi

beilleszkedésének egyaránt.


A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás

a világgal szembeni pozitív beállítódás és a demokrácia tisztelete

a tolerancia

az értelmes kockázatok vállalásának bátorsága

a reális énkép kialakításának képessége

a frusztráció elviselése

a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak

összehangolásának képessége

cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményező

képesség, az akaraterő és a kitartás

az empátia

a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség valamint a

konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség elemzése.







Aronson, E. (1978): The jigsaw classroom. Sage Publications, www.jigsaw.org



Halász G. – Lannert, J. szerk. (2003): Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, Budapest.

Lannert, J. (2004): Hatékonyság, eredményesség, méltányosság. Új Pedagógiai Szemle, 12,

3-16. o.

http://www.jigsaw.org/

17

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kooperatív technikák



Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2



Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja TK


A hallgatók megismerik kooperatív tanulás elméleti hátterét, sajátélményt szereznek a

leggyakoribb kooperatív eljárások alkalmazásáról. Kellő módszertani ismeretet szereznek az

együttműködésen alapuló tanulás megszervezéséről. A kurzus hozzájárul a hallgatók szociális

kompetenciájának fejlődéséhez.


A kooperatív tanulás elméleti alapjai. A kooperatív technikák és fejlesztő hatásuk a

kapcsolódó kompetenciákra. Kooperatív módszerek, csoportépítési technikák, legszükségesebb

eszköztár („kópéláda”). Modellhelyzetekben („mintha…” helyzetben) különböző kooperatív

technikák kipróbálása, az alkalmazás eredményességének javítása. (A hallgatók sajátélmény

alapján, reflektív módon tökéletesítik az egyes technikák alkalmazását.) A kooperatív tanulás

beépítése az oktatási folyamatba. A sajátos nevelési igényű tanulók részvétele az együttműködő

tanulásban. Közvetlen és közvetett információgyűjtés a kooperatív tanulásszervezésről –

hospitálás tanórán, valamint minta/modell óravázlatok elemzése. Önálló hallgatói feladat:

kooperatív oktatási stratégia kidolgozása 2-3 tanórára valamilyen tantárgyi/életvezetési

ismerethez.

3. Évközi tanulmányi követelmények:

A hallgatók folyamatosan sajátélményű együttműködő tanulásban vesz részt, mely során

szükségszerűen megvalósul az értékelés (speciális részmozzanat, technika!). A hallgató

folyamatosan önálló produktumokat hoz létre, tevékenységét naplózza, különböző módon

dokumentálja.


5. Az értékelés módszere: a hallgatói portfoliók értékelése.


segédanyagok: szakkönyvek, internetes portálok, iskolai dokumentumok.


Ginnis, Paul (2006): Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás

eszközei. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs

Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest

M. Nádasi Mária (2003): A projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest

Orbán Józsefné (2009): A kooperatív tanulás: szervezés és alkalmazás. Orbán&Orbán Bt.,

Pécs

Radicsné Szerencsés Katalin (2008): Minőségi munka a tanítási órákon. Módszerek a sajátos

nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez. APC Stúdió, Gyula

18

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolai siker – kudarc pszichológiai kérdései



Kreditpont 2








A hallgatók ismerkedjenek meg az iskolai teljesítményt meghatározó komponensekkel.

Rendelkezzenek ismeretekkel a tanulási teljesítmény kognitív és non-kognitív faktorairól, intra-

és interperszonális tényezőiről. Legyenek tájékozottak az iskolai kudarc kiváltó okait illetően, és

ismerkedjenek meg a lehetséges beavatkozási pontokkal, valamint a pedagógiai segítés

eszköztárával.

2. Tantárgyi program: Az iskolai teljesítmény fogalma, komplexitása. Tanulási modellek. Az iskolai teljesítményt

befolyásoló tényezők (társadalmi, pedagógiai, tanári, tanulói). A teljesítmény mérésének

problémái. Az intraperszonális tényezők szerepe a tanulási teljesítményben (motiváció, énkép és

önértékelés, attitűdök, tanulási stratégiák, szorongás). Az alulteljesítés pszichológiája.

Pedagógiai és pszichológiai eszközök a tanulási kudarcok csökkentésére, megszüntetésére.





segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek.


Kulcsár Tibor (1982): Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői. Tankönyvkiadó,

Budapest, 3-145. o.

Mező Ferenc - Mező Katalin (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Kocka Kör

Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen, 67-127. o.

Mező Ferenc - Miléné Kisházi Edit (2004): Az iskolai alulteljesítés tanulás módszertani

aspektusból. BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet, Miskolc, 9-86. o.

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 190-222,

224-251, 319-352. o.

19

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tehetségpszichológia



Kreditpont 2







1. A tantárgy elsajátításának célja

A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a tehetséggel kapcsolatos korszerű

hazai és nemzetközi megközelítésekről. Ismerjék meg a hazai iskolai tehetséggondozás

gyakorlatát, annak erősségeit és kritikus pontjait. A tehetségek átlagtól eltérő fejlődési

sajátosságait, pszichés jellemzőit megértve legyenek képesek a tehetségfejlesztés pszichológiai

alapjait integrálni a pedagógiai gyakorlatukba. A tehetséges gyermekek sajátos exogén és

endogén szükségleteikre váljanak érzékennyé, és tudjanak együttműködni más szakemberekkel

a tanuló személyiségfejlesztése érdekében.


A tehetségfogalom perspektivikus változásai. A tehetség komponensei, értelmező modelljei.

Főbb tehetségtípusok és jellemzőik:a matematikai, nyelvi, képzőművészeti, mozgásos, zenei, és

társas-vezetői tehetség felismerése és pszichés jellemzői. A tehetségdiagnosztika elmélete és

gyakorlata. A tehetségazonosításban leggyakrabban alkalmazott tesztek és kérdőívek. A

kreativitás és problémamegoldó gondolkodás szerepe a tehetségfejlesztésben.

Tehetséggondozási stratégiák: gazdagítás és gyorsítás. A tehetséges gyermekek társas-érzelmi

fejődése. Tehetség és teljesítmény: alulteljesítő tehetségek. Speciális problémákkal küzdő

tehetségek, autisták és savantok különleges jellemzői. A hatékony tehetséggondozó iskola

ismérvei. Mentorok, pszichológusok, tanácsadók szerepe a fejlesztésben. Működő hazai

tehetséggondozási programok, a fejlesztés alternatívái.







Balogh László (2004): Iskolai tehetséggondozás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Gordon Győri János (2004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatásmódszertani

Kiskönyvtár. Gondolat, Budapest.

Gyarmathy Éva (2006): A tehetség. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

20

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolai konfliktushelyzetek megoldása



Kreditpont 2







A tanárjelöltek képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek felismerésében,

elemzésében, tudatos kezelésében. Ismerjenek meg konstruktív konfliktusmegoldási módokat,

sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. Mindezek segítségével a

tolerancia és a szociális készségek fejlesztése.

2. Tantárgyi program: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, iskolai konfliktusok csoportosítása.

Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a

konfliktusok előjelei. Konfliktus- térkép készítése. A konfliktusok értelmezése tranzakcionalista

felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek kidolgozása.

3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét, esetbemutatás és elemzés

4. A megszerzett ismeretek értékelése: a konfliktusfolyamat lényegkiemelő elemzése,

megelőzési és megoldási lehetőségek kombinációjának felismerése.



segédanyagok: szakirodalom, tesztlapok


Győryné Beregszászi Sára – Szatmáryné Balogh Mária (1994): Feszültségek és iskolai

konfliktusok az iskolában. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Járó Katalin (1999): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban-viselkedésmódok

nehéz helyzetben In: Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül- Tranzakcióanalízis a

gyakorlatban. Osiris, Budapest, 479-527. o.

Magyar Judit (1999): Pedagógusok és szülők-avagy ki fél kitől, Járó Katalin (szerk.)

Játszmák nélkül- Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 437-451. o.

Szamosi Judit (1999): Felvértezve a rendbontók ellen Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül-

Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 406-417. o.

21

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmai gyakorlat



Kreditpont 1






1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerkedjenek meg a hallgatók a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekkel, változatos

élethelyzetekben és tevékenységi formákban. Szerezzenek élményszerű tapasztalatokat SNI

gyerekeket fogadó iskolákban. Ismerjék meg az ott zajló tevékenységeket és az SNI gyerekek

sajátosságaihoz igazodó oktatási-nevelési módszereket.

2. A tantárgyi program: 1. Megfigyelési szempontsorok kidolgozása a gyakorlathoz.

2. A terepen végzendő speciális feladatok tervezése a hallgatók számára. A meglátogatandó

intézmények: Érzék- és mozgásszervi fogyatékkal élő és enyhe értelem fogyatékosok

általános iskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai

Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, Gárdonyi Géza Általános Iskola.

3. Az intézménylátogatások előkészítése (előkészítő órák: 3 óra)

4. A tapasztalatok közös feldolgozása (elemző órák: 3 óra)

3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a gyakorlaton, az előkészítő órákon, írásos feljegyzések készítése a gyakorlatról,

részvétel az elemző órákon.


5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli


segédanyagok:

szakirodalom, dokumentumok


2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének,

iskolai oktatásának irányelveiről.

A látogatott intézmények alapító okiratai és pedagógiai programjai.

22

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Iskolai tanítási gyakorlat

Tantárgy kódja INM 9000

Meghirdetés féléve 3., 4.

Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) INM 1001, INM 1010, INM 1012

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár



A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása.


A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez

a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja

magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen

elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév végén a szakvezető által meghatározott

sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében a következő órára való

felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi

értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a

szakvezető értékel. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél

teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató.

Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés

követ, amit a szakvezető irányít.

3. Évközi tanulmányi követelmények:

A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet

kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a

beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell

készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási

gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a

szakvezetővel.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel

alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató.

5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján.


segédanyagok: az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, „minta óratervezetek”,

„óraelemzési szempontok”, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök.

7. Kötelező, ajánlott irodalom: Az adott mesterszak tárgyaihoz fűződő aktuális nyomtatott taneszközök 5–12. osztályig

(tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok stb.), oktatási segédanyagok, feladatgyűjtemények,

kézikönyvek, pedagógiai, módszertani papír alapú és elektronikus folyóiratok, illetve egyéb

elektronikus információhordozók.

23

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakképzettségi zárószigorlat



Kreditpont 0

Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+0

Félévi követelmény Szigorlat




A zárószigorlat témakörei:

1. A gyógypedagógia, mint tudomány. Fő területei. A „fogyatékosság”-fogalom

értelmezései.

2. Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek az érzékszervi-, a mozgás- és beszéd-

fogyatékosságok köréből.

3. Az értelmi fogyatékosság fogalma, alaptünetei. Súlyossági fokai és azok

meghatározásának szempontjai.

4. Az értelmi fogyatékos gyerekek pszichés fejlődése. Az enyhe mértékben fogyatékos

gyerekek pszichológiai jellemzése.

5. A benyomásszerveződés szerepe az együttnevelésben.

6. Az együttnevelés során fellépő jellegzetes attribúciós hibák.

7. A szociális attitűdök funkciói az együttnevelés folyamatában.

8. A mentálhigiéné fogalma, tárgya. A fő mentálhigiénés paradigmák.

9. Az „egészség” fogalom értelmezésének változásai. A prevenció szintjei, azok jellemzői.

Az iskola mentálhigiénéje. A burn out szindróma.

10. Az integráció fogalma és fajtái, személyi és tárgyi feltételei. Az inkluzív pedagógia és az

integráció közötti különbségek.

11. A sajátos nevelési igény fogalma, kompetenciák a diagnosztizálásban. Az integrált

nevelés törvényi szabályozása.

12. A sajátos nevelési igényű tanulók. A tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók

oktatása és nevelése közötti különbségek.

13. A tanulási zavarok fogalma. Az olvasási, írási és a számolási zavar meghatározása,

etiológiája, tünettana.

14. A pedagógiai szakszolgálat és a szakértői bizottság feladatai, kompetenciái.

15. A tanulási zavarok fogalma. A kognitív funkciók zavarai, figyelemzavar, hiperaktivitás.

16. A kooperatív tanulási technikák szerepe a szociális tanulásban.

17. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása a tanórán. Rögzített tanórájának rövid

ismertetése, elemzése.

18. A viselkedési zavarok fogalma, típusai, genesise (biológiai és szociális

determinánsai/faktorai). Az egyéni sérülékenység.

19. Az átmeneti regresszió jelensége és a viselkedési zavarok kialakulása. Az szorongás

alapú szindrómák.

20. Az agresszió fogalma, fajtái, kialakulása. Gyermekkori agresszív viselkedési zavarok,

serdülőkori devianciák.

21. Jellemezze az EU esélyegyenlőségi politikáját!

22. Mutassa be az esélyteremtés pedagógiai paradigmáit!

pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek ... · 3 tantÁrgyleÍrÁs tantárgy...

Documents