Parlagfű-helyzet 2011-ben Parlagfű-helyzet 2011-ben MagyarországonMagyarországon

Dr. Oláh LajosDr. Oláh Lajos

a Fenntartható fejlődés bizottságának a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnökealelnöke

2011. augusztus 24.

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges

környezethez.”

(A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

Bevezetés – parlagfű helyzet

Itthon 1907. megjelenés 1925. bejutás Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu) 2009-ben egy megyényi területen Védekezés évi több-százmillió Ft – eredmény kevésbé

érzékelhető Büntetés nem működik: a többség nem jogkövető

Európában

Magyarország Európa parlagfű-epicentruma

Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb.

Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

A növényről

A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken

A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza

A légszennyezettség növekedése miatt egyre nagyobb mennyiségű pollent termel a növény

Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1.

Csaknem 2 millió ember rettegve néz az elkövetkezendő napok, hetek elé

Minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben

A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető

Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás

Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma Évente ez a szám akár 10-15 százalékkal is emelkedhet Népbetegségről van szó – „parlagfűvészhelyzet”

Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2.

Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek

Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli

Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell

Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

 

Helyzetértékelés gazdasági szempontból

Adott év függvényében körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség

Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!!

Az elmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkezhetnek

Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m3/nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m3 értékek ennek kb. 40 szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő

Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

Agrároldal

A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt 6 évben a pollenhelyzet nem javult.

A parlagfűvel leginkább fertőzött területek

a) Gabona- és repcetarlókb) Kukoricac) Napraforgó

Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – részben megoldatlan kérdésről.

Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán?

Az államnak Az önkormányzatoknak

A lakosságnak A médiának A civileknek

TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

Az állam

Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken

Magyar Közút Nonprofit Kft. - a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület 917 332 000 m2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány)

Állami Autópálya Kezelő Zrt. - 2011-ben 8769,13 ha területen, összesen 1 120 191 000 Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni

Jogi háttér megteremtése Forrás biztosítása

Az önkormányzatok

Problémák az önkormányzatok szemszögéből

Forráshiány Belterületek problematikája - jogszabályváltozás Osztatlan közös tulajdonú területek problémája Külföldi tulajdonú ingatlanok Nem kötelező feladat!!!

Az önkormányzatok

Javaslatok az önkormányzatok számára 1.

Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található!!!

A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

Az önkormányzatok

Javaslatok az önkormányzatok számára 2.

Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről

Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület-felügyelettel stb.

Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése Együttműködés az oktatási intézményekkel Helyi, önkormányzati média bevonása Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában

lévő területeken

Civil szervezetek, egyesületek

Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület Tevékenysége:

- a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése

- a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés

- a lakosság naprakész tájékoztatása a www.pme.hu honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/80-204355 telefonszámon

- együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel

- részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

Civil szervezetek, egyesületek

Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

Civil kezdeményezések

„Szenvedek a parlagfűtől” - http://www.facebook.com/parlagfu

Ami eddig történt 1.

Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala

Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában

Kétszer is ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában 2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és

média témájában

Ami eddig történt 2.

Elfogadásra került a VM stratégiája, de kományzati stratégia még mindig nincs!

Közmunkaprogram – 2250 fő alkalmazása (410 millió) „Parlagfűmentes település” pályázat – lezárult (50 millió)

Mi történt és mi fog történni a 2011-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

Rendelkezésre álló „források”

A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv még mindig nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása)

Parlagfű-irtás 619 millió???

Problémák 1.

Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között)

Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás)

Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás) Állami területek fertőzöttsége Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos

Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály

Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása Célzott kutatások hiánya Kormányközi együttműködés hiánya Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

Problémák 2. – Bejelentések

1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.

2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel.

3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának.

4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.

5-6-7-8. lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a Bizonyítékok ismertetése tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

Problémák 3. – Bejelentések

9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést.

10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi.

11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség.

12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága bírál el.

13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet.

Problémák 4. – Kapacitáshiány?

A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése:

- A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %-át érintik (10-15 ezer ha)

- A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 %

- Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!!

(Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. Ekkora kapacitással nem lehet reális

elvárás a belterületi parlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

Problémák 5.

„Egyszerű” eljárásrend

Kapacitáshiány

Modern technológiák hiánya

Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

Javaslatok

Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel) A VM munkacsoportjának bővítése Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása Nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, állandó

nemzetközi munkacsoport! Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám,

honlap, e-mail, sms GPS koordinátákkal) A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű

beazonosítása Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése NAT átgondolása

Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból

Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett

Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal táppénzes napokkal stb.

Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása.

Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer,

szakrendelés hálózat? Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás –

allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott) Reklámok által keltett álomvilág?!

1st International Ragweed ConferenceSeptember 10-13, 2008, Budapest, Hungary

BUDAPEST

European Symposium on AmbrosiaNovember 21-23, 2008, Aix-les-Bains, France

AIX-LES-BAINS

Nemzetközi kitekintés- 2008-9. Nemzetközi tudományos konferenciák

DELEMONT

Workshop on AmbrosiaDecember 7-8, 2009, Delemont, Switzerland

2009. Nemzetközi Parlagfű Társaság

International Ragweed Society2009. október 6, Bern, Svájc

NYON

PAYERNE

Első Közgyűlés2009. december 7, Nyon, Svájc

Második Közgyűlés2010. november 15, Payerne, Svájc

BERN

Parlagfű a világban

....... ................

Oroszország (Szovjetúnió)1940. Parlagfű konferencia! (Növény első megjelenése: 1918.)Konklúzió: ”veszélyessége az összes ismert gyomnövényét felülmúlja”

Svájc: eradikációs program (2006)

Gazdasági Minisztérium fizet, Mezőgazdasági végrehajtja, civilek ellenőrzik

Együttműködik környezeti hatóság egészségügy honvédség meteorológiai hálózat vasút közút felügyelet társadalmi szervezetek

Országos tájékoztató kampány 450000 szórólap, sajtó minden ága, szakemberek

iskolákban, középületekben, közterületeken

Svájc: eradikációs program (2006)

Madáreleség: nagyon szigorú előírások (50 mg/kg)

Feladatok

1) Kantonok növényvédelmi állomásai Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés Üvegházi és szabadföldi kisérletek (kaszálás, herbicidek)

2) Gazdálkodók Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés

3) Önkormányzatok (2800) Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés

Hely, beavatkozás, eredményesség folyamatos közzététele

Összegzés 1.

Mivel igen komplex problémával állunk szemben (parlagfűvészhelyzet), ahhoz, hogy eredményesen fel tudjuk venni a küzdelmet a parlagfűvel, átfogó stratégiára, összefogásra, közösen szervezett akciókra, programokra van szükség, mely a károk mérséklése és felszámolása mellett, a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

A probléma kezelésénél az agrárközpontú szemlélet helyett a betegközpontú szemléletet kellene az előtérbe helyezni. Cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése, melyhez helyszínre adaptált komplex stratégiára van szükség.

Mindezt részben alátámasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki tavalyi évi beszámolójában a következőkről ír: rendkívül fontos egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása.

Összegzés 2.

A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás, a civilekkel való együttműködés megerősítése, az egyén felelősségvállalása.

Az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása nélkül egy ilyen mértékű problémában jelentős előrelépés nem érhető el.

Az államnak meg kell védenie a polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél, de az önkormányzatoknál is.

Mindez azért is fontos, mert a jelenleg rendelkezésére álló információk, ismeretek elegendőek a probléma megoldására, a parlagfű visszaszorítására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!