Paksi Zoltán

Bak (Capricornus) csillagkép

December 21-én éri el a Nap a téli napforduló pontját. Ekkor jár a legmélyebben. Ekkor kezdıdik a tél, s indul a „Bak hava“. A Fény születésének misztikus ideje érkezett el. Már lejött hozzánk a Megváltó, bár még újszülött, ahogy a napsugár is most a leggyengédebb. A belsı világok felé nyitott emberek lelkét áthatja a várakozás, az ünnep szférikus fényzene illatként tölti be a levegıt. A kozmosz Föld nevő iskoláját járó vándora is belülre figyel. Mennyi még a harag, a győlölet, az irigység lelkemben? Méltóvá váltam arra, hogy hozzám is eljöjjön a Megváltó? Mikor lesz végre tiszta minden lélek, s fénytıl ragyogó minden szív? A világ csak belül váltható meg…

2500 évvel ezelıtt osztották fel a Nap látszólagos útját tizenkét egyenlı szeletkére. A tizedik szelet a téli napfordulónál kezdıdött, s a napfordulat éppen a Bak csillagkép fejénél volt. Ezért kapta a tizedik állatövi jel a Bak nevet. A Bak csillagkép védnöke az Olimposzon Hesztia volt. Az ı istennıi sugárzása hatja át még napjainkban is a csillagképet. Zeusz testvéreként jelenik meg, aki születése után szüzességet fogad, bár rögtön több kérıje is akadt. Nevéhez nem főzıdik látványos történet, ami utal arra, hogy az ı igazi területe a belsı világ. Az otthon és a család védelmezıje, a szentély tüzének ırzıje. A házi szentéjen lobogó lángban jelenik meg, hogy az ember ne feledje isteni eredetét, hiszen a tőz lángja a magas csillagvilág megidézıje, ahonnan az emberek is érkeztek a Földre.

A Bak csillagkép megjelenítıje a kecskeszarvú Pán is, aki látszólag pont ellentéte a szőz Hesztiának, hiszen nemzı gerjedelemtıl vezérelve nimfákat kergetett. Pán Amalthea kecskeistennı gyermeke, aki tejével még a gyermek Zeuszt is táplálta, így vált Pán a késıbbi fıisten tejtestvérévé. Pán, Szürinx nimfához kapcsolódó története lényeges üzeneteket közöl a Bak csillagképérıl. Miután üldözıbe vette a nimfát, Szürinx végsı elkeseredésében az istenekhez fordul segítségért. Bár nádassá változtatják, mégis Páné lesz. A szatír levágja a nádat és sípot (pánsípot) készít belıle. Könnyen megfejthetı a mítosz, ha figyelembe vesszük azt, hogy a pán szó jelentése - minden.

A Capricornus csillagainál valóban megjelenik Hesztia tiszta szüzessége és Pán nemzıereje is. A csillagkép az ekliptikai Nyilas és a Vízöntı között látható. Felette a Sas, a Delfin, a Kiscsikó és a Vízöntı kiömlı vize, alatta pedig a Mikroszkóp és a Déli Hal csillagai láthatóak. Maga a Bak kecskeszarvat viselı és egyben halfarkúnak is nevezett csillagkép. Fejével a Tejútra és a Nyilas irányába tekint. Ez a múltba tekintés egyik égi szimbóluma. A múlt isteni értékeit ırzi itt a lélek, ahogyan Hesztia is az istenek tüzét a szentélyen.

A Bak egyik analógiája az uralkodó. De itt már nem trónörökösnek születik a lélek, hanem az egzisztenciális létezés legalacsonyabb szintjére! Szegénység, nélkülözés és nyomor veszi körül. Innen indul felfelé. Lépésrıl-lépésre halad elıre, egészen a csúcsig, a királyi trónusig. A Bak másik analógiája a sorsfeladat. Minden földre születésben égi küldetés rejtızik. A Bak stáció nyújt lehetıséget a küldetés elvégzésére! Minden küldetésben a belsı Megváltó eljövetelének a lehetısége lakozik, tehát a karma kerekébıl való kilépés a cél és a feladat!

Pán=Minden! Minden szinten (test-lélek-szellem) elindul a vándor fölfelé, hogy újjászülessen. A Bak fölött az újjászületett lelkek szimbólumaként látjuk a Delfin és a Kiscsikó csillagképeket. A Vízöntı múlt irányába kiömlı vizében fürdik a Bak halfarka. A víz itt tisztító és termékenyítı hatású elem. A Bak hagyományosan a föld eleméhez tartozik, tehát ha a víz és a föld együtt jelenik meg, akkor az a termékenység lehetıségét hordozza. A Bak és a Vízöntı „átfedésben“ van, nem véletlenül uralja mindkét jelet a Szaturnusz bolygó a mai asztrológiában. Régi értelmezésben a Bak által képviselt sorsfeladathoz hozzátartozik a tisztulástisztítás, amit a Vízöntı kiömlı vize tesz lehetıvé. Voltaképpen ebbıl a tisztulásból újul meg, születik újjá a lélek, melyet a Delfin és a Kiscsikó csillagképek érzékeltetnek. „A Bak a hegy tetején, tekintetével már a végtelen csillagokat fürkészi…“ - Misztikus kiadványokban találkozunk ezzel az ábrázolással. A hegy a Tejút, az Istenek Útja, melyre már nem csak vágyakozik a Bak stációjába érkezı ember, hanem el, s fel is juthat oda.

Az állatöv tizedik jele a Bak. Az égbolton azonban az ekliptika mentén haladva, a tavaszponttól számított 13.(!) csillagkép. Testi szinten a csontozat, a bır, az izületek, és a térd tartozik hozzá. A térdhajtás, mint az alázat jele itt fontossá válik. Térdet kell hajtani, de

csak a Megváltó fénye elıtt! A Nyilas idejében a meditáció fontossága hangsúlyozódik, a Bak idejében a koncentráció. A fénykoncentrációs gyakorlatok teszik tisztává és éberré a hétköznapok által beszennyezett elmét, hogy a figyelem a káprázat világából újra az Égre emelıdjék…