Neuberger TildaELTE BTK

Nyelvtudományi Doktori Iskola

Az anyanyelv-elsajátításA gyermek szókincse az észlelés–megértés

működése során kezd kialakulni, időben megelőzve a produkciót.

Kritikus periódus: 6-7 éves kor, „első biológiai sorompó”

Az iskolába lépés előtt álló óvodások szókincsének vizsgálata pedagógiai szempontból is fontos ( nyelvi hátrány).

A spontán beszéd néhány jellemzője 6-7 éves korbanA gyermek képes bonyolult tartalmak,

összefüggések kifejezésére a megfelelő nyelvi szerkezetekkel.

Valamennyi szófaj és alaktani jelenség megjelenik.

A szókincs aktív része folyamatosan gazdagodik.Megjelennek a hezitálások.A beszédtempó lényegesen lassúbb, mint néhány

évvel idősebb társaiknál.A lányok általában szívesebben beszélnek.

A mentális lexikon„Agyi szótár”

Területei: aktív, passzív, aktivált

A szóasszociációk:Szabad szóasszociációMentális szavak

AKTÍV PASSZÍV

AKTIVÁLT

KérdésA szabad szóaktiválások és a beszédszándéknak megfelelő szóelőhívások milyen működésekre utalnak a mentális lexikonban?

HipotézisA gyermekek szóaktivációs stratégiái különbözők az adott funkciótól függően, de a szóasszociációs eredményeik és a spontán beszédbeli teljesítményük között összefüggéseket találhatunk.

Kísérleti személyek, anyag és módszer

10 óvodás gyermek: 6-7 éves5 fiú, 5 lány

Szabad szóasszociáció:Mennyiségi és minőségi elemzés

Spontán beszéd:Az aktivált szavak mennyiségi és minőségi

elemzéseA közlésegységek fejlődési mutatójának

meghatározásaType-token elemzés

Leíró statisztikai eredményekTeljes korpusz (10 gyermek):

Szóasszociáció: 309 db szó, 19 percSpontán beszéd: 3490 db szó, 46 perc

Szavak száma (db)

Beszédidő (perc)

Beszédtempó (szó/perc)

Szóassz.

Spontán Szóassz.

Spontán

Szóassz. Spontán

ÁTLAG

31 349 1,9 4,6 17 73

MIN. 12 93 0,4 2,2 9 41

MAX. 58 608 2,8 7 28 97

Összefüggés a spontán beszéd és a szóasszociáció percenkénti szószáma között

A közlésegységek fejlődési mutatója• Adaptálás magyar nyelvre

(Gerebenné−Gósy−Laczkó 1992): a 6 éves korban elvárható KFM-érték: 11

• Az értékelés szerint a jelen kísérletben részt vevő gyermekek 70%-a jó beszélőnek számít.(2 fiú és 1 lány nem érte el a 11-es ponthatárt.)

• Átlagos pontszám: 13,5– Fiúk: 12,7– Lányok: 14,3

A KFM értékei egyénenként

0

5

10

15

20

25

F1 F2 F3 F4 F5 L1 L2 L3 L4 L5

13,93

20,21

7,93

13,74

7,57

17,54

11,54

16,7 16,58

9,16

Gyermekek (F = fiú, L = lány)

Összefüggés a spontán beszéd percenkénti szószáma és a KFM-érték között

Az aktivált szavak szófajok szerinti megoszlása

Az átlagos szótagszám egyénenként a két feladatban

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

F1 F2 F3 F4 F5 L1 L2 L3 L4 L5

Szóassz.

Spontán

Az aktivált szavak szemantikai csoportjai

Az aktivált szavak szemantikai változatossága

Az aktivált szavak morfológiája

78,0%

55,7%

16,2%

3,0%

5,8%

41,3%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Szóasszociáció Spontán beszéd

Toldalékolt

Összetett

Tőszó

Az aktivált szavak gyakorisága a szóasszociációkbanLeggyakoribb szavak:

1. virág2. ajtó3. szék

Ismétlés: a gyermekek 40%-ánál fordult elő egyszeres ismétlés (2 fiúnál és 2 lánynál)keresési kudarcok jelölőia jó teljesítmény velejárói

Type-token elemzésSzógazdagság mérése: egy adott szöveg

szóelőfordulásainak (token) és a szöveg megalkotására használt lexémák (type) számának az összevetése

Példa: „én az óvodában legjobban az autópályával szeretek játszani” (F2)Token = 8Type = 7

Token/type-érték: megmutatja, hogy átlagosan hányszor ismétlődik egy lexéma a szövegben, minimális értéke: 1

Összefüggés a token/type-érték és a KFM-érték között

KövetkeztetésekAz aktivált szavak minőségi sajátosságai

eltérők a két szituációban (két különböző stratégia):Grammatikai jellegük (toldalékolás, szófaji

kategóriák) a spontán beszédben,Szemantikai (fogalomköri) változatosságuk a

szóasszociációban érvényesül jobban.Spontán beszédben a mentális lexikon

aktiválása kevéssé tudatos a gyermekek szívesebben mesélnek élményeikről szabadon.

KövetkeztetésekKözepes összefüggés van az asszociációs

tesztben és a spontán beszédben mért percenkénti szószám között.

A spontán beszédben mért percenkénti szavak száma szoros összefüggést mutat a KFM-értékkel.

Minél több szót képes aktiválni egy gyermek, annál összetettebb a beszéde,

és fordítva: a grammatikailag összetettebb formák több szó aktiválását igénylik.

KövetkeztetésekA gyermekek spontán beszédének morfológiai

és szintaktikai komplexitása összefügg azzal, hogy beszédükben mennyi az ismételt lexémák aránya.

Minél nagyobb a típusonkénti előfordulás, annál magasabb a KFM-érték,

vagyis: minél bonyolultabb formákkal fejezi ki magát a gyermek, annál többször fordul(hat) elő ugyanaz a lexéma a beszédében.

KitekintésPedagógiai tapasztalat: ha egy gyermek

keveset beszél, s közlései néhány szóból álló, egyszerű szerkezetek, akkor a mentális lexikon bővülésének lehetőségei korlátozottak, a tanulás folyamata valószínűleg nehezített

Kudarcok az iskolában