~ORONYÓRAP~ESZfT6K _~S -KEZELŐK DEBRECPNBEN1770--L830

'Tákács .Fbzaef

A magyarországi toronyórák legutóbbi, mintegy 350 éves történeté-ből ismert �órával bánó" emberek az alábbi négy Estsport valamelyiké-be sora~lhatók :

1 . -egyházi . alkalmazottak (.p1. egyházfi, .sekrestyés, har-angozó), akikáltalábaai,semrllifféle k~zetíséggel neon rendellc~eztek

2 . képzett, -vagy legalábbis valaanilyen - a ínipar területén kívüleső - foglalkozást űző szeal~élyerk ,~pl . tanító, .kántor, patikus,kéarényseprő)

3 . az órásmesterséggel tágabb -érteleQnben rokon szakmák művelői(pl..la~katos,. :kovács, organal~észítő )

4 . órásak, akik a kialakult munkamegosztás következtében továbbdifferenciálódtak' kls- ~és nagyórakész"ltótk csoportjára .

~A, h~elyhatáságn~lc az utóbbi két csaportb~a tartozó : mesterek a3ka1-anazásána tórekedtek a városi toronyórák üzemben tartá,sá ~a, és csakilyen szentélyek hiázty!á~ban .folyamodlak teljesen képzetlen, vagy másirányú szakismeretekkel bíró személyekhez. Ez utóbbiak Debrecenbenis felb~ukkartak_ a régeJabi évszázadokban, de . l®gkésőbb a 18. század elsőharmadától zr~ár ~a 3 . és -4 . csoport szakemberei :kezelték a debreceni to-ronyóráikat. A . a3estereaknek ebből a köréből kerültek ki a toronyórákkészítői is, akikkel az alábbiakban részletesen foglalkozunk . A hazánkmás tájairól és külföldről történő betelepülések következtében a Debre-cenben élő órásak száma a .18 . .század végétő l :gyarapodásnak indult ésaz 1770 körüli 3 fo"vet szarrben az 1800 utáni első években már egyide-jűleg 5, -sőt 1810 táján - áiunenetileg - 7 órás itteni műkfldésárő'1 vantudoanásunk. A 'Dunától keletre eső szabad királyi városok közül 1828-baa ~sa'k Kassa és Temesvár órásainak létszáma vetekedhetett a deb-recenivel.~

A bete~epülés~k másik köve~tk~eaatténye az, hagy a kálvini re~fonmá-ció legnagyabb lélekszáarú kelet~ma~gyarországi k~özpantj~ának szárítóDebrec~b~t -a .i~9. század e~j~én -a katolikus órásak kerültek szárbelifül~tybe . (Az eláő kaboIikus órás ~1711~ben kapott polgárjogot.) Sőt, 1832után évtizedeBcig neon volt református vallású órás a városban . Viszont

1 Eperjessy Géza : A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyar-országon . (Budapest, 1988 .) Függelékében az iparosösszeírásak adatai . Kassa :388., Temesvár : 400-401.

37

az 1770-1830 közti időben csak ~ refórunátus ternplarnaknak volt torony-órája Debrecenben: a Kistemplomnak, az ispotályi templomnak és azAndrás tompbonnak, illetve az ennek helyén megépült Nagytemplam-nak. A város környékén levő helységek református teanploanainak tor-nyán csak a protestáns templom- és toronyépítéseiket országosan korlá-tozó intézkedések fokozatos h(~ttérbe szorulása, majd megszűnése (1781,1786, 1790) után kerülhetett sor órák létesítésére . A kivitelezéseket fő-leg debreceni és nagyváradi mesterük végeztéik, bizonyára nagyobbszámban, mint ahogy azt jelenlegi sanereteirnk látni engedik. Az 1770-től 1830-ig terjedő időszak - különösen annak első négy évtizede - amagyarországi toronyóra-építés virágkora volta Jelen tanulmánybanazoknak a debreceni órásoknak az életpályáját tükintjük át, akikneltműködési ideje - legalább részben - ezen időhatárok közé esett, éstoronyórák készítésével, kezelésével, javításával foglalkoztak .

1730-tól mintegy 6U éven át az Avbaúj vármegyei - Ászülőről szár-onazó Aszalai nev~Z laikatos-órás dinasztia tagjai kezelték . a debrecenitoronyórákat . Aszalai János �ára igazító"-tól fia, István vette át a fel-adatkört. 1772/73-~ban nevezitk őt először így : �Órása .(a) Nemes)Városínak)".a 1770/71-től a Hatvan utca. 237. szám alatti házban lakott,egy -~ deb:receni viszonylatban kicsinelk mondható - 140 négyszögölestelken~ Amikor a gr . Fongách 1VILklás vezette cdmissio 1774 tavaszánmegkezdte a váras határában levő pusztarészek felosztását, Aszalai Ist-ván - beltelke arányábán - 140/8x300 : azaz 5250 négyszögöl házutáni földet kapott. Ingatlanjai a későbbielkben nem gyarapodtak.

Egyetlen általa készített toronyóráról van tudoanásunk, melynekkivitelezésére a Bihari református egyházmegyéhez ,tartozó Biharpüs-pöwki (ma Episco~pi~a Bihorulu .i, Roonánia) egyházközség megbízásából ke-rült sor 1765-ben. �Készíttetett a csengettyűs, csupán órát ütő ára Asza-lai István és József, debreceni órás mesterek által 297 Vonás frárt.' .' bA megbízás teljesítésében a mester József nevű fia is közreműködött,aki késáb~b elkürült az atyai háztól és csak )*779/80-bon tért oda visz-sza.° Aszalai István 178?, augusztús 5,én - 67 éves korban - békö-vetkezett haláláig' viselte gondját a debreceni toronyóráknak: Ezt a tevé-

38

2 Lásd részletesebben : Takfics József : Templomtoronyórák Magyarországon a törökkiűzésétő l a reformkorig. In : �Az egyházak a változó világban" című megjelenésalatt álló tanulmánykötetben .3 HBML. IV. A . 1013/c. Lib . 18 . Az Aszalai Istvánra vonatkozó adatok -itt és atovábbiakban - a Hatvan utca No . 237 . alatt találhatók . Városi órásként valóalkalmazásának évét pontosan nem tudtuk megállapítani, mert az erre vonat-kozó forrás - Debrecen város házipénztári iratanyaga - 1768-1797 közöttiévekből nem maradt fenn .

4 Vö. : Debrecen története 1693-1849. 2 . köt . Szerk . : Rúcz Istvó:n (Debrecen, 1981)288 . - A telek nagyságát az 1774/75 . évi hadiadó kivetésben említik először :HBML. IV . A . 1013/c . Lib . 20 .

5 Emlékirat a püspöki ref. egyházról . CSsszve szedte é5 összve állította : P¢p Károly.1863. (Kézirat.) 434 : TtREL . I . 8 . c . 7 . doboz . - -Az óracsináltatás 'évét á mesternevének említése nélkül - a Bihari ref. egyházmegye egyházközségi javainak1809 . évi conscriptiója is megerősíti . (TtREL . I. 1 . s. Liba 2. fasc . Püspöki .), nyil-vánvalóan mindkettő az akkor még hozzáférhető eredeti dokumentum(ok)bólmerítette adatát.

8 HBML. IV. A . 1013/c . Lib . 24 .7 Ht . Ak . 1786-1789 TtREL. I . 99-a . Lib . 85 . 587 .

kenységet - az akkor 42-. életévében járó - .fia, Aszalaí József foly-tatta, aki apja halála után annak ingatlanjait is örökölte - az 1779/80óta b rtóká~ban levő 3 :kapa sző lő mellé -, de azokat a későbbiekbennem gyaraipí~tatta s

"1789,ben a' bi.harnagy~bajoQni: refarnnátus eklézsia vele lépett egyez-ségre tarnplomtoronyáráj .a elkészítése ügyében . A szerződést október14-én kötötték meg, melyben rögzítették az ára árát : �háromszáz Nro.300 Rh Forintban, öt, Nro. 5 köböl búzában és öt Nro . 5 száz kévenádban, Melly nádnak is Házau~nhoz való bé szállításával tartoznak fentírt Ekklesiának Előlj~árói ; : . ."s A továbbiakból kitűnik, hogy Aszalainemcsak az óraszerkezet elkészíbé5ére kötelezte magát, boncon azt isígérte, hogy egy 13-14 fontos �csengettyű"-ről, valamint az óráhozszükséges kötelekről gondoskodik, sőt a mutatók aranyfüstleanezzel va-ló bevónását is elvégzi . Munkájáért 3 évre vállalt garanciát: Mielőttmunkához .látott volna, felvett 31 Rhénes forint előleget, amit mindenbizonnyal anyagok beszerzésére forditortt . A szerződés megkötése után13 hónap elteltével került sor az óra toronyba való felszerelésére. Neonldliet tudni, milyen határidőre szólt az egyezség mert azt a contractus-ba neon foglalták bele. A bajfaniak anyakönyvük első kötetének elejé-re írt sorokkal állítottak emléket a száanukra fontos eseanénynek, ezalapján tudjuk, hogy 1790, november 15-+én kezdett működni a �Csen-gettyűvel edjütt ütő óra" .'° A rend.ellkezésre álló adatok alapján kétsé-gesnek tűnök, hogy Aszalai József élte fo-gytá g betöltötte volna a váro-si órás feladatkörét . A hadiadó kivetésekben mindenesetre 1791/92-benennlítik ót utoljára ilyen minőségben, azt követően egyszerűen csakórásnak nevezik : Az egyértelomű választ nyújtani tudó házipénztáriszámadások sajnos, épp a kérdéses időszakból n,em maradtak fenn,llígy a . kérdést rnegválas~olatlanul kell hagynurnk . Egy azonban biztos :1797/98-tan már a �Nemes Város órása Pápai Josef Ur" és nemÉlszalai, noha ó még életben van . A szeanélyasere nagy valószínűséggelAszalai megromlott egészségi állapotával állhatott összefüggésben . Tbc-bem halt meg 54 éves korában, 1799 . július 24-én~3 özvegye fonogató-ként biztosította megélhetését .l4'

Aszalai József kényszerű félreállása után a város toronyóráinakg~ondviselés~ét a tanács Pápai József személyében egy tehetséges fiatal-arnberre bízta . Pápai Kisújszállásról települt Debrecenbe, és mint helvéthitvallású nőtlen horologiariust - azaz nagyórakészítőt - 4 Rhénesff:rlnt lefizetése mellett 1788 . január 9~én írták be a MatriculaCiviuanba.~ 59,40 Rhft évi saláriulmát kezdetben egy összegben kapta,majd kb . 1804-tő l szabálytalan időközönként - de nagyjából tavasz-

8 HBML. IV . A. 1013/c . Liba 29 . skk .9 A szerződés másolata : : RKM. At. fasc . Biharnagybajom. Jelze t nélkül.

X10 ,Az eredeti dokumentumról 1931 . március 7-én kelt másolat szávege me~ta!ál-ható : RKM. At. fasc. Bihárnagybajom . Jelzet nélkül .

11 1788 és 1797 kázti időből .i2 HBML. IV. A . 1012/a, Lib. 31 . Erogatiók . No . 200. .13; #~t2., . ; Ak . 1789-1801, TiR.~~ . : I . 99-re . Lib. $6 .: 339 :14 HBML. IV . A . 1013/x. Lib . 37 .18 HBML. IV . A . 1011/s . Lib . 2 . No. 1788/8 .

3a~

szari és : ősszel - részletekben :'s A~~ 1512, évi va~yonösszeír~i' tanú-sága szerint 3 .: adóosztályba_ seralt - árős volt, akir~k tevéltenysége - aziparűzés : és a gidás között oszlott° meg 212 négyszisgöles~- termelbírt akkor a Piac utcában, annihez még 7950 négyszögöl' há~~ u~átssi ~főldjárult . Vala ugyanakkor 4 fejős tehene, . 6 járó lova . és 15 . g~yabelimarbája:

Pápai várodsi szolgálatárak idefér :két nagy tűzvész_ p

ítcstt ~: De~b-recenben. Az első , 1802 . június 11-én a váras északnyug~:ti részét sújtotta . A Szt. András tem~ploa~vmal együtt .e~neik esett :áúaloz

l a=,f+

rtoronyban levő , I. Rákóczi G.y~irgy által 1628-óan adarná:nyozott~ óramű.~ A templom tű~zvésa .utáni állapotát effnlé~kezetből :nlsgörvk tó . -- ésezért teljesen hitelesnek nemFr tekinthető. -, a .Dérr Múzeum gpűjtea~-nyében lévő, Beregszászi Péternek tulaj~d~aAí~tott rajzom ar~ég,lábha~tó : azóra száaniapja: . A consi;storiul~n 1843 á~ilisában úgy dáöiztött, h+~gy asúlyosan sérült tearaplosnot a tornyolkkal

t �le kell rontani":'& ~4zóra: ranrsait azonba~r a- r~o¢rlak elt~k~ar tás~a- után . is~ rl~eg~o-rizt~k: .

1811 tavaszán újabb nagy tűzesetek gu»sztftottak a- v~ro~sb~arr, és alángok martaléka lett- - mintegy xnásfiél ezer° jelsóházzal egyrizét - azispotályi templom is . Újjáépítése során megült föl a gondnla~t; hogytornyába óra-kerüljön . A megbízást Pápai kaptai A- szerkezet 1815 őszértmár készen lehetett, .mert a- szepteanb~er l0~én tartett consistarrális gptrlésről készült jegyzőkönyvben azt tajálju~k, ~,gy , �COrás P:ágai Férerrcz(sic!) ° béadván kérő Levelét menyben az Ispptáiybelí Taro~nyba l~rőórának tsupánn ejkészítéséért ; mert' a'materialéja nagyobb részét a'régi fehér tarrar ybeli órából tölt ki, retekívül vajó' calculussaj 1$00Váltó fori~ntat kíván.'' A fe]airerült költségeket a-- város- lYázjpéFrztátá-ból fedezték, min~ogy �az Ispo~tájyra- tett köit~ség a- Váras Gássájáiratartozik": Az 181~ös év egyébként Pápai pályájá~k egyik- i?oreiuló~-partja. Egyelőre isarieretjen akőd~ miatt ettől fagya 11 éven át ne~in őböitötte be a városi órás feladatkörét: Csak- 1818-tfil találjeEk- őt ittebben a ff~rbkcióban. Neon elörehaladoat éle#~korás~k uraló be = hi-szen . ekflcor araár 66 év~esfi -, hagy a következő évtő l' már csark az ~ ispo=~tálybeli toranyóra �igazításé"-t kellett végeznie : 1827=ttil u~ ,, a-vá~ras a. korábbi egy helyett .bóraara, óráost . al~kal¢nazatt, adcil~. közű] egyik a�Kis bád~agos. toronybeli óra" (KiStemPloan)> , má,si~k . a. . �l~éttSs . toronyiÚr~a'-', vagy �,Nagy

arany; óra" (Nágytempiloan), s a_ ham az . �Is.

18-HBMi .. IV: A : 1012/x. Lili. 3i . Erogatiók. ~Nó . 200 ; Líb . 82 . 1x80/1881 : Eroga~4iók;No: 195, uo: 1803/i804 : Erogatiók,: No . 288: és Lib . 4i . F:roggtrók. No: 492 493 . -1807-t81 i8ü-ig ,átmenetileg 60 Rft .érti jápandóságpt kspntt.

17 HBML. IV . A. 1011/v. Lib. 5 . 48=49:18 Sziles István : Szabad királyi Debreczen város történelme a legrégibb kortól a

mai időkig . I . köt . (Debreczen, 1871) 287, és 262 . - Az óra járásával együtt forgóholdat még 1707-ósra a garázdálkodó császári katonaság szerelte- le x toroayból.(Balogh Istvúnc A-debreceni Nagytemplom: (Budapest, 1982)'1 .]

i9 _Szentlréteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom. (f805-1817) (Deb-recen, 1930) 3.

20 Minden kétséget kizáróan Pápai Józsefről van szó. A Fereme keresztnév téveshasználatára lásd : Takács József : Hogyan, kapott toronyárát - a debreceni SzentAnna templom? In : Déri Múzeam évkönyve : (Megjelenés alatt.' I2. sa: jegyzet:

21 TtREL . I . 99-c . 14 . 1815/2 7 .22 HBML. IV . A . 1012/a . Lib . 88 . 285 .

40 .

pc~tályi óra" gpnd~nzását látta el . fikor rendesték a fizetésieket is. Ér-dekes, hagy az 1811 . évi pénzdevalvációkor ezt neon tették meg, Az is-~tálgi ttaronyQr~a kezeléséért évi 20 forint volt a járandóság, aanit áp-rilis/smaj~s és október táján részletékben folyósítottak. Pápai József ré-szére az uiolsó munkabért 183Y . október 28-án fizették ki a város há-zipénztárából . A következő évben �bélgyulladás"-t kapott, és hiába gyó-gyítatta őt I~xrlety d~oktar, 1832. szeptember 15-én, déleltett 11 órakarrrleghalt.~ Pápainak egyetlen ferlmnaradt órájáról van tudo~rnnásn~nk : ezegy asztali állóóra. Az ispotályi toranyóra a templommal együtt meg-semmisült az 1899 . július 14-i tűzvész alkalmával .~~ Pápai távozása utánaz ispotálybeli óra gandcxzását - az akkor 46 éves - Darai Andrásfolytatta és megszakítás nébkül végezte 1848 . október 8-án bekövetke-zett haláláig.

Az 1815-ben hivatalba lépő új városi órás - aki Pápait váltottafel átmenetileg - Enderie János volt . Az elsöprő többségben levő re-f~ormátvsok által lakott Debre~een az ő szeanélyében katolikus órást kapott . Enderle képzett órásként érkezett német nyelvterületről Debre-ce~abe, s 1809 . július 18-án nyert itt polgárjogot." I-Iogy már évekkelkorábban itt lakott, arra bizonyítékul szolgál András nevű fiának 1803május 2-i keresztelési anyakönyvi bejegyzése a debreceni Szent Annaplébánia matriculájában .~ Felesége Clara Fíber (Friber?), - nevébőlítélve - német származ~ű lehetett.

Enderlét az 1815/16. évi házipénztári számadások említik előszörvárosi órásként .29 59,40 Rft évi járandóságért látta el feladatkörét 1822 .augusztus 28'-án - 46 éves leprában - váratlanul bekövetkezett halá-láig .~° Enderle nem volt nagyósakészítő , a már idézett matricalábonhoropeusnak nevezik. Az 1832/33. évi vagyonösszeírás szerint özvegye¬inogatásból élt a Varga utca 67 . sz . alatti házban, minden bizonnyaleggedül, ~tnert János nevű fia - aki ekkor már szintén órásként dol-gozott - Aranyi István professzor házának volt lakója .

Enderléné

23 Ht . Ak . 1831-1839 . TtREL. I . 99-a. Lib . 89 . 53 verso és 54 recto.~ A Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma : III. 90 . 7 . 1 . Felirata :

�Pápai Josef Debreczenbe" - dr . Szalay Emőke szfves közlése.25 Herpay Gábor: A debreczeni református ispotály története . 1529-1929 . (Debre-

czen, 1929) I08 .28 Ht. Ak . 1843-1849 . TtREL . I . 99-a. Lib . 91 . 42 7 verso és 428 recto .Z7 HBML. IV. A. 1011/s . Lib. 2 . No . 1809/23 . - Származási helye a Matricula Gi-

vxumban : Zusterhausa in Svetzia . Ilyen, vagy hasonló nevű helység Svájcbansohasem létezett, ellenben Heidelberg és Heilbronn között van egy Zuzenhausennevű település . Talán errő l lehet szó . (Bundesamt für Landestopographie - Wa-berrs/Svájc szfves közlése .)

g8 SZA. Lvt. K . Ak. II . köi . 78.29 HBML. IV . A . }.012/a. Lib. 54 . 116 .30 SZA. Lvt. Ht. Ak. II. köt . 171 . - Hogy halála valóban váratlan volt, és pl. hosz-

szas. betegség nem elárzte meg, abból is kitűnik, hogy saláriumának fennmaradóhányadát, 49,23 Rft-ot, 1821, november i-jétől 182 . augusztus 28-ig tartó tény-kecséért fizették' ki özvegyének szeptember 11-én . (HBML. IV . A . 1012/a . Lib.59. 83 .) ~~ a.~, ;

81 HBML. IV . A . 1011/v . Lib . 7 . 300 verso, 301 recto ; 326 verso, 327 recto . - Itj .Enderle János (1804-1848. szeptember 27.) horopeus 1828 . április 24-én a refor-mátus Aranyi Juliannát vette feleségül. A házasságkötés tanúi : Erdei József, aRef. Kollégium professzora, és Trak (sic!) Adám órásmester voltak. (SZA . Lvt. Hz .Ak. II. köt. 71 .) Ez utóbbi később gyermekei keresztapja lett fSZA . Lvt. K . Ak .adatai alapján), s a továbbiakban még bővebben szólunk róla .

ekkor meglevő ingatlanjai - mivel férje halála óta forog-atásból alighagyarapíthatta azokat - nagy valószínűséggel az Enderle János életevégén fennálló tulajdoni állapotokat tükrözik . Eszerint 152 négyszögöltelket, 2700 négyszögöl ház utáni földet és 3 kapa sző lőt birtokolt .

Mielőtt a város alkalmazásában állott órások sorát folytatnánk, Pápaiés Enderle idősebb kortársairól, többek között Kabai Mihályról kellmegemlékeznünk . Kabai 32-33 éves volt, mikor - vélhetőleg élete el-ső - toronyóráját elkészítette a gáborjáni református templom számá-ra." Ezen említett Toronybéli Ora, mely tétetett a' Toronyba die 17aApr. 1783 . azólta a' maga járásában tellyességgel mind ez ideig is sean-mit nem hibázott. Lehet tartani, s tartva is valaki meg látta, egy való-ságos, erős és jól el készült Orának" - írja a � Kabai Mihály Uramnakrequisitiójára" kiadott irat lapalji feljegyzésében Boriska Z. János hely-beli prédikátor 1786 . február 5-én. 3z Hasonló elégedettség csendül ki aNagy F. János főbíró és több esküdt aláírásával, s a helység pecsétjé-vel ellátott ugyanezen irat főszövegéből is . A kiadott dokumentum aztsejteti, hogy Kabai 1786 elején újabb toronyóra készítését fontolgatta,s esetleges megrendelőinek bizalmát ezzel a referenciának szánnító mun-kájáról szóló írással szándékozott megnyerni. Sajnos, errő l a vá11a1ko-zásáról mind ez idáig nem kerültek elő adatok. Fennmaradt üzleti köny-vecskéje 1786 . augusztus 8-tól 1808 . október 4-ig tartalmaz ezen idő -szakban végzett munkáiról bejegyzéseket . Benne toronyóráról nincsene¢nlítés, de tükrözi Kabai sokoldalúságát : a debreceni Református Kól-légium szertárának fizikai eszközök, Intzédi Sámuel bárónak koanpaszkészítése, egy nánási prédikátornak klavikord javítása szerepel benneegyebek között. hs több kisára reparálása.

A második -

általunk ismert - toronyórájával Kabainak sok kel-lenetlensége támadt. A péri (Szilágypér, ma Pir, Románia) reformátuseklézsia órát akarván temploma tornyába csináltatni, megkereste Kabait. Mivel �az Ekklesia a maga alkalmatosságát nem fárasztotta", Ka-bai saját költségén fogadott szekérrel 1791 . decenrnber 28-án kelt útxa,hagy Pérben helyszíni szemlét tartson . Az � 1792 . Boldog Asszony Havá-rak 3 . napján"~ kelt contractust a périek fogalmazták . � . . . LéptünkEkklésiástól eő Kegyelmével olly alkura, hogy minékünk kívánságunk's tettzésünk 's Kedvünk szerért való erős alkalmas jó fertályos órátkészít, mellyet mások is helyben hagyhatnak minden requisitumávalegyetemben, úgymint az Orát fertályostól, négy mutató Táblákat áTorony oldalán maga festékeivel meg festve és mind Őra mind fertálymutatót maga aranyával megaranyozva ezen Esztend őben esendő Lő -rintz Napjára el készítvén egészben" 350 Rft-ot kap, de 6 évi garan-ciára lesz kötelezve . A szerződésben egy szó sem esett arról, hogy azeklézsia 100 Rft-at fog �előpénzül" küldeni Kabainak, noha erre ígére-tet kapott. Kabai tehát várta a pénzt, az eklézsia pedig azt, hogy Kabaivégre elkezdi a munkát. Úgy tűnik, a périek türelme fogyott el hama-rabb, inert a curátorok ellcezdték - Kabaival való egyeztetés (és hpz-

32 HBML. IV . A. 1018. g. 17 . cs . 1 . No . 17 .33 HBML. IV. A. 1018 . g . 17. cs. i . No . 73 .34 Január hónap .35 1792 . augusztus 10-ig .38 A szerz8dés teljes szSvegét lásd : HBML. IV . A . 1018. g . 17 . cs. 1 . No . 28 .

42

záértés) nélkül - az anyagbeszerzést. Kabai csak október 12-én kelt út-ra Pérbe, hogy a helyszíni munkálatokat megkezdje . Az órát és a szer-számokat már korábban elszállították. Tevékenysége itt sem volt zava-roktól mentes, mert munkáját narn hangolták össze a toronyban dolgozóegyéb iparosakéval, s ráadásul a szállásán szabadon hagyott szerszá-mait sean tudhatta biztonságban . Ilyen körülimények között - a hasz-szú kényszerű várakozásokat is beszámítva - Kabai 96 napot töltöttPérben. Miután végre az óra felkerült a toronyba, 1793. május 18-án apéri eklézsia gyűlést tartott a pénzügyi elszá¢nolásról, tételesen kimu-tatva addig felmerült költségeit. Röviddel ezután Kabai írásban adtameg ellenvetéseit, amelyet a május 26-i gyűlés tűzött napirendjére. 3'Ezen olyan döntés született, hogy Kabainak a teljes összeg kifizetéseiránti igényét elutasítják, és csak egy jelentősen csökkentett summáthajlandók elfogadni . Kabai nem nyugodva bele a határozatba július,augusztus táján Közép-Szal ;n,ok váranegye alispánjához fordult a felme-rült elszámolási vita ügyében, pártatlan szakértők kiküldését kérve .Tudjuk, hogy Bölönyi József alispán eleget tett a kérésnek, de a vizs-gálat kimenetelér ől neon maradtak fenn iratok:

Az 1799/1800, évi classificatio tanúsága szerint Kabai Mihály cé-hen kívüli órás, lakatos mester a 3 . adóosztályba volt besorolva. Ek-kor még a Varga

utca 58. számú házban találjuk, ahonnan később aP~éterfia utcára költözött . Családja bizonyára nezn volt . Egy Szűts Sá-ra nevfi fogadott leányáról tudunk, akit - annak csecsamő koraóta - maga nevelt. 1809 . augusztus 10-én kelt végrendeletében° ezta kislányt jelölte meg örököséül, s házbeli ingóságait, szerszávmait, óráit,ruhaneműit rá hagyományozta A testamentumban ingatlanokról nin-csen eanlítés, jó okunk van azt feltételezni, hogy azért, mert akkor márnem is voltak. Kabai valószínűleg elszegényedett. Halálának okául az1815 . április 2-i dátuffnhoz azt jegyezték be a reforanátus egyház anya-könyvébe, hagy �sinlődés".~° 65 éves korában érte a halál. �Ingyen te-mettetett' :

Az 1$00-as évek táján a katolikus vallású órásmesterek kerültekszámbeli fölénybe Debrecenben, s Pápai József halála után évtizedekigneon akadt protestáns a városban működő órások között . Ezeket az iparosokat a hit- é

könyvében . 1771 . december 31-én vették fel ©t a polgárok sorába;l Azezt követő első 3 évben a Vas-ga utca 81 . sz . alatti házban lakott, ahon-nan 1774-ben költözött át a 73 . sz. alatti, az előbbinél nagyobb, 224 négy-szögöles telken ápolt házba. ~+hez az ingatlanhoz uaég ugyanazon év-ben - a Forgách-féle co¢nissio tevékenysége kágcsán - 84(1D négy-szögül ház után való föld járult . Úgy tűnik, hogy a tarkósan első adó-osztályba besorolt órás-lakatos mester figyelariét és energiáit nem agazdálkodásra, harcon mestersége gyakorlására fordította . Mezőgazdasá-gilag művelhető ingatlan3ait ugyanis az idők folyamán nem gyarapítot-ta, s 1784/8ö. előtt igavonó állatairól sincs tud,oanásunk.~ 11ieu~ mondennek ellent, hogy később - valószínűleg felesége öszt~öntiés~ére -mégis malmokat szerzett a Miklós utcában.

1767 júniusában a csa-lád rnár laebrecenben lakot , mert első szülött gyernr~eküket - ~íárát -e hónap 11 . napján itt írták be a kereszteltek, majd 7 nap múltán a ha-lottak anyakönyvébe.` 1782-ig további 9 gyeranekük született, akik kö-zül 5 még gyermek, vagy ifjú korában meghalt:`'

1790 tavaszán-nyarán Bauer József csengettyűs órát készített adebreceni egyházmegyéhez tartozó bárándi refos¢nátus teanplo~rr 178~-ben megépült tornyába . MindQn anyagot a mester adott, csak a festésterhelte az eklézsiát. A toronyóra ára : 450 I~.ft, 10 köböl kétrészes búza,10 icce vaj, 100 csirke és 600 tojás volt.

_ovi 3 köböl búzáért élete fpgytáig vállalta a gond~ozásat. 4B Az egy-

házközségi javak 1809 évi conscriptiója során azt jegyezték fsl, hogy atoronyban �vagyon egy jól el készültt csengetős óra és 2 harang" s,hogy az �óra csengettyű mintegy 12 fontos.'° y ' Az áráról a következőévtizedekben még többször is hal3:unk. Ma :már azonban nincs meg.A jelenlegi - �1Vfüller János (ragyára Budapest" feliratú - toronyáraa 20. század elején készült és került fel a toronyba . 48

Bauer József egyéb munkáiból csak két - közgyűjteményben őr-zött - állóóráról van tudomásunk .49 A bárándi toronyóra gondorzásátcsak rövid ideig tudta végezni, mert 1791 . március 15-én, 54 éves korában meghalt~ A következő évi vagyonösszeírás tanúsága szerint a por-

41 HB114L . IV . A . 1011/s . Lih . 1 . 268 .42 Ebben az évben két járó lovát említi a hadiadó kivetés . (HBRRIL. iV . A . i~i3/c .

Lib . 27 .)43 Kauffer Klára első férjével, Bauer Józseffel közös szerzeményként említi 1812 .

évben kelt végrendeletében a �Miklós Uttczai Malmókat" (HBML. Ti7 . A . 1OÜ/z .5 . doboz . No . 1374 .) .

44 SZA. Lvt . K. Ak. - Ht . Ak . I . köt . 119. és 83 . - Az anyaicönyvek első köteté-ben vegyesen találhatók keresztelési, házasságkötési és halálozási adatok .

45 SZA. Lvt . anyakönyvi bejegyzések alapján .48 A bárándi toronyórára lásd : Szabó József : A bárándi ref . egyház vázlatos tör-

ténete . (Kézirat.) 1911 . i04. (TtIi,EL . I . 8 . c. 1 . doboz. Esse . Bárár+d .), Baiassa Ivás :Adatok Bárárad Xz1III. századi történetéhez . In : Bihari Múzeum Lvkönyve III .(Berettyóújfalu, 1982) 184.

47 TtREL . I . 31 . e. 30 . füzet Esse . Bárárad .4S Helyszíni szemle alapján . - Adüller János cége 1899-tő l 1819 . január 1-fiéig állott

fenn (BFL . VII . Ker, Elöljáróság . Iparlajstrom . 7 . köt. No. 4528 .) - tehát aBauer-féle óra lecserélése is erre az időszakra datálható .

49 2~hagyar Nemzeti Múzeum . Leltári szám : 1953 . 213 . �Joseph Bauer in De}yretzin"felirattal és leltári szám : 1966 . 23, - Gáth Eszter szíves közlése.

50 SZA. Lvt. Ht . Ak. III . köt . 33 . - A bárándi óra gondozását a továbbiakban fia,Antal látta el.

~4

tál akkor 15 f~3bci1 állt a ház aaspe, $' s gyaraíthatxían nem csak család-tagokbbl.

~[iutáa a -gyáazév letelt, I~a~affer Klára isRniét férjhez ment: a ná-lánál 10 évei fiatala~b~ Hein Ferenc horoiágus vezette őt oltár elé 1~J2.június 2~-én.~ Fiein budai származássá volt, s röviddel esküvője után- ftű us 7-"éra - kapta meg D~ebnecen~ben a polgárjogot 5all~intórás1alcatas m

er - ez utóbbi minbségében úgy látszik naggob~b szükségvolt rá a várASban! - adózás szeanpantjából ő is az első classisba tar-tozott. ~gyetiezl órájáról sincs tudomásunk . Wiszont ingatlan javainakgyarapodásából következtethetjük, hagy az iparűzés mellett gazdálko-dással iás f~oglalkazott. 1808-bora a telkem kivüi mintegy 5 hold földje,Homok Tégláson ió kapa sz®lője volt, to~rábbá 4 fejős tehene, 6 járólova, ő járn ökre, 2 taa~

li lova, 6 sertése és 48 gulyabeli marhája.Tíz év múlva nagyabb a fi~ldterülete, kisebb a szői~je, kevesebb a jó-szága, viszont van két maüna a Piac utcában. ltiők~özben a közügyekreis áldozott idejéből: városi esküdt lett.

Kauf~er Klára 1812. jaánius 12-én írásba foglaltatta végrendelefi~ét 5shsgb és ingatiara javait négy élő gyermneke - Anna, János, Ferenc, An-tal - és férje kitt rendelte eiosztaní . 7~ éves korában halt lxseg, 181 .rnárci>ns 8-ági~ rein Ferenc is magas éleűkort ért meg. 1838 . augusztus19-én - miután páter Tamasóczy piarista atya ellátta et szentsége4c-kel - 81 évesen, elgyengül~ben halt meg. Két nap múlva a debrecenikatolikus temetőben helyezték sírba a'

A rnár említett Bauer-testvérek közül Anna volt a legidősebb.. Bran-disc Antal Leopoljs~ból (ina Lvov, Szovjetuni:ó~ betelepült katplikus ~írá$-mesternek lett a #elesége, ő maga városi bába volt . A férjet a ~atriculaGi~wiu+m é~ az egyházi anyakönyv is horapeusnak írja, tehát kisóralzé-szítéssel f~oglaikozoti:, bár tevékenységéről - egyelőre - ,seanimi továb-bi nem ismeretes. életének egyetlen biztos dátuma : 1794 augusztus 6.Dhkor vették be őt a polgárok közé, mint mőtlesl e¢nbert se Kiét felnőtt-kort megért

gyermekéről tudunk, Rozáliát Gréf Sámuel órás vette fe-leségül, aki 1832/33-bora

az egykor Heia~ Ferenc tulajdonát képező- majd a Bauerek .által elidegenített - Varga utca 68-69. sz . alattite]iken sült házban lakott~ A másuk lányáról - Varsányimé Brandisz

5152

535453

5B57sa59

HBML. IV. A, l0ü/v. Irib . 7. 160 . verso .SZA . Lvt . Fiz. Ak. II . köt. 20 . - A házasulandók nevén kívül itt raás adat nemtalálható! Életkoruk a SZA Lvt. Ht. Ak.-ek adatai alapján számolva.HBML. IV . A . 1011/s . Lib . 2 . N~o . 1?92/71 .HBML. IV_ A . 1011/v. Lib . 7 . 204 . verso és 2(i5 . recto.HBML. 1V . A . 1+011/z. 5 . dobos. No . 1374 . - ~Az ixat hátoldalán viaszuccsét hát-ható, melyen két orosalán által tartott ára fölött koronás kis cáanerpajzson dEmonogram van! Az akkor élt órások közül egyedül Enderle János nevének kez-dőbetűivel azonosíthatjuk, aki német származású lévén családi és keresztnevéta magyar gyakorlattal ellentétes sorrendben (is) használhatta . Ha ®alóban áv£a peeaétl~yossat : tagúként nyomta az iratra .SZA. Lv.. Ht. Ak. II . köt . 186 .SZA. Lvt. Ht. Ak. III . köt . 88 .HBML. IV . A. 1011/s . Lib. 2. ATo . 1790/70 .Gréf Sámuel 1787-ben született Nagykárolyban {ma Carei, Románia), meghalt1855 . március 16-ára Debrecenben. Polgárjogot nyert 1839 . január 17-én . szása-régenből települt be . (SZA. Lvt. Ht . Ak . III . köt. 247., HBML. IV. A . 1011/s. Lib .2 . No . 1839/3 .) Működési ideje az itt tárgyalt hoorssakag kívülre esik . Az ítt em-lített ingatlan birtoklására lásd : HBML. IV. A. 1011/v . Lib . 7 . 300-301 .

4~

Jozefáról - anyai nagybátyjánal~, Bauer Jánosnak a végrendeletéb ő lhallunk. Bauer János 1776 . május 30-án született Debrecenben~° Apjamesterségét választva órás lett, oéhen- kívüli iparosként dolgozott . Mind-össze egyetlen - közgyűjteményben - fennmaradt órájáról van tu-doanásunk.el Hogy nem tartozott a legkiválóbb helybeli órásak közé, ab-ból fs látszik, hogy 3 . adóosztályba sorolt iparosként esmlitik a források,~ noha 51 évet élt : jószágokat, jelentősebb ingatlanokat nem szerzett .1811/12-ben a Piac utca 170 . sz . alatt találjuk őt Csapó István esküdtházának lakójaként . Üt év múlva a 11 . sz. alatt, a Koszta Antal-féleház öt lakójának egyikeként említi a vagyonösszeírás s2 1809 . október30-án házasságot kötött PrPeprits Klárával, családjáról további informá-cióink nincsenek . 1826 . naweanber 28-i végrendeletéből kiderül, hogyakkor anár hosszabb ideje beteg volt, s a polgárane-ster által kirendelttanúk is ágyban fekve találtáik ő t . A már eanlített Brandisz Jozefa vi-selte gondját. (�fáradozásaiért Vevődjön neki egy tisztességes Bunda"- írja Bauer.) A beteg órásmester testamentumában egyébként csupánjelentéktelen értékű j:ava~król esik szó : 10-10 Vft a katolikus és a re-forrnátus ispotálynak, Varsányinénak a bunda és végül a 4 . pontban ezáll : �Az Orrás 1Viüszereimet, található kész Orákkal, Házbeli, lAgybeli ésLádabeli, egyszoval Minden található Vagyonjaimat hagyom és rende-lean Kedves testvér Ötsémnek

Bauer

Antalnak és

Meredekinak . . ."Bauer János még abban az évben, december 4-én meghalta

A felnő ttk,o~rt megsért Bauer testvéreik közül Antal volt a legfiata-labb, de tevékenysége folytán a legkiarnelkedő~bb is . A vizsgált időszak-ban ő az egyetlen Debrecenben, aki laikatasmesterként toronyórák ké-szítésével, kezelésével, javításával foglalkozott . 1782-ben született, ámanyakönyvi bejegyzése nem található meg a Szent Anna plébánián . Ki-lenc éves volt, mikor édesapját elveszítette, 26 éves, mikor -1808, szep-tednber 14-én megno"sült.B S Felesége Katzenpaizer Magdolna - nevealapján ítélve - szintén német család sarja lehetett. Első gyermekükAntal, 1809~ben ; az utolsó : Karolina, 1821~ben született . A városi szám-adáskönyvek tanúsága szerint Bauer Antal egyuke volt a legtöbbet fog-lalkoztatott mestereknek . De nemcsak helybeli, hanem_ kidéki megrende-Iőknek is dólgozott. Például kijárt Bárándra, mert az egykor ápja általkészített toronyóra gondviselésének kötelezettsége őrá szállt át . A vá-mospércsi református templom toronyórája - ami 1820-bon került kiműhelyéből - ma is megvan, eredeti helyén . A talpgerendákra 8 láb-ba1 táanaszkodó, csapos járatú, inga szabályozású órán felirat nincsen.A korrózió által kikezdett szerkezeten felismerhet ők a későbbi javítá-sok nyomai, amiknek dátumát a talpgerendába bevésett - 1839, 1839,1841, 1842. SZJ. - évszámok (és monogram) őrzik e' Bauer büszke volt

BO SZA . Lvt . K. Ak . I . köt. 147 .61 Falióra, fényezett barna tokban, számlapján �Johann Bauer Debrecin" felirattal.

Debreceni Déri Múzeum gyQjteményében . Leltári száma : III . 54. 6 . 1 . - dr .Szalay Emőke szíves közlése.

82 HBML. IV. A. - 1011/v. Lib . 5 . 34 verso63 SZA. Lvt . Hz. Ak. II . köt . 40 .64 SZA. Lvt. Ht . Ak . III, köt. 11 .65 SZA. Lvt. Hz. Ak . II. köt. 39 .B6 TtREL. I. 99-e. 10 . doboz. No. 558 .87 Helyszíni szemle alapján .

4s

és 131 verso .

erre a munkájára, s referenciaként hivatkozott rá, aanikor 1822 nya-rán egy nagy feladat lehetőségét csillantották meg előtte . fgy ír errő l :�Exmissus Senator T. Laky László Ur által szólíttatván az eránt hogy'a most épült Reformatuan Nagy Teanplam, két Ujj Tornyaiba egy OllyanŐrát, melly mind a' két Tornyaba Négy-négy hellyen mutattna ; ellen-be azt is hogy ha 9 . hellyen, U;gy mint a' Franku¢nba is mutattna, két-képpen tegyem írásba mennyiért készítenék ; . . ." Az ajánlatkérésnekaz adott aktualitást, hogy a templam építése a befejezéshez közeledett.A nyugati torony 1818 júniusában, a keleti 1821 augusztusában márkészen - állott.

Egyébként mind a Weüss-, mind a P~échy-féle 1803-ból való teu~np-1o~rrltervek óraszámlapokkal ellátott tornyokat mutatnak, Péchy Mi-hálynak a consistoriumhoz intézett 1803 . július 10-i keltezésű levelé-ből még az derül ki, hogy nincs éldöntve : mind a két toronyba lesz-eóraszerkezet, vagy csak az egyikben. e9 Bauer ajánlatának megírásakor aprobléma már nyugvópontra jutott, mert a megrendel őnek csupán azvolt a kívánsága, hogy mind a két tornyon legyen 4-4 számlap, de szó-ba került egy kilencedük helyen felszerelendő számlap is a �Frankwlnba" .Bauex ajánlata tehát ezt a két alternatívát tartalanazta : az első t 6000,az utóbbit 7000 Rft-os vállalási összeggel : Nem tudni, eljutott-e az ille-tékesek kezébe, mert az 1823 augusztus 21-i tanácsülésen olyan döntésszületett, hogy �Ezeknek az Oráknak mi móddal leendő készíttése erántés hogy mennyiben kerülhetne az ahozértő Mester emberekkel SenatorLaky László és Kamlásy Dániel Urak értekezzenek, 's ró11a reierállya-nak."~ Laky tehát ismét felkereste a helybeli órás, ill, lakatos meste-reket, és �sok beszédjek után azt tapasztalta, hogy 1500 Rhft-ért con-ventios ,pénzben alkura lehetne vélek lépni." Mindezt 1824 . augusztus23-i jelentésében a tanács tudamására hozta, amely ezek után feahatal-mazta St a legalacsonyabb vállalási összeget ajánló iparossal szerződés-tervezet elkészítésére . Laky november elején mutatja be a Bauer An-tallal kötött cantractus szövegét, melyre 1824 . december 8-án kerül rá ajóváhagyás." Az iratból szinte sugárzik Bauer lelkesedése, ami szerző -désekben szokatlan. Ennek tudható be, hogy benne kizárólag a saját- vállalt - kötelezettségei sorakoznak . Elvállalta egy toronyóra elké-szítését, tsinosan és remek módra, mához esztendőre" (vagyis 1825 . de-ceanber 8-ra), ennek a toronyba való felszerelését 8 számlappal úgy,hogy valamennyi �egy formán mutassa az Orát" . A szerkezetnek �mindhellllyes és erőss alkotásáról, mind tsinos és állandó voltáról" felelősségetvállalt, s javait a �Ns. bátorságára és szabad tetzésére" lekötötte :Ezen kívül - fivére - Bauer János és Trakk Adám helybeli órás-mesterek személyében kezeseket is állított, kérve, �hogy ezen Oránakjövendőbeli gondviselése és directüoja hár¢nonk közzül akálanelyükönk-re bizattason" . Az óra majdani üzemeltetése sprán keletkező hibák ja-vítását �minden jutalom nélkül 's ingyen" vállalta . Feljogosította a �NS.Várost", hogy a kész órát szakértdkkel megvizsgáltassa és ha kivitelét

88 A homlokzati tervek reprodukcióit lásd : Balogh : i: m . 14, 16.69 A levél idevágó részletét idézi : Sxentpéteri Kun : i . m. 4.70 HBML. IV. A . 1011/k . No. 1824/820 . - Téves tehát az a megállapítás (lásd : Szent-

péterE Kun: i . m . 21 .), hogy az óra már 1822-ben elkésztilt.71 HBML. IV. A . 1011/k . No. 820/18 .

47

találná xaegfelelőnek az 10Q® Rft e}~xleget 0isszafiae~li, és as c5r6tr~aagálloa veszi. A~ szerzcrdés szeri~tí ár fen»radá háayadána~k rész-m történő kifizetésére csak abban az esetben tartott igényt, ha a saer-kezet �tökelletes Munkájunak találtatik". I825 . j~uár 15-én �.u To-rangbeli Qra készítésére" Barxer mesterIIek az ígért előleget kiutalták.T~A kivitelezést adathiányok miatt végigkövetni sem teájuk, de az utaksv mozzanatok ismertek . �Lakatos Bauer Antal Drnak az 131y Torr~ny-beli kettős fagy C}ra elkészités~rt, as alkun Summának hátra levő ré--szét" 1827 . február 24-én fizettéik ki a város házipénztárából.'3 Lgy hó-nappal előtte az órapondusokat készítő Begykő Albert kapta ~g mu~xká-jáért járandóságát, június 1lén pedig az árukötélért Füzesi ls~tvánnakutaItal~ ki 63 Ft-ot~ Az óra tehát legkésőbb 1827 tavaszának végén márüzeanképes lehetett . Gondviselését Bauer Antalra bízták, akinek ebbéli- mintegy hét hónapon át végzett - tevé3cenységéért odrtáberben fiI,.54Rft-ot folyósítottak.' A kővetkező esztendőtál - egészen haláláig -89,3Q Rft évi díjat kapott : a legmagasabb összeget a város alkalmazásá-ban áIlö hámon órakezelő közül.

1828/29:-ben a ~iarga utca 66 . sz. alatti házlYaa lakott, emui 19ő négg_sasögőles telken állett. Több mint 4 hald ház utáni földel, 16 kapa sző-Iőve1 rendelkezett, továbbá szárazmalmokkal és néhány jószággal.'sA v~agycr

zeírás szerint első adóa~sztál~rba besorolt iparos volt . ~l-lett a bárá~xdi toranyóra járására is felügyelt és szükséges javításait vé-gezte, de ~bizol~gára nem rendszeresen, mert a báráncü ~esbitériusn1842. április 17,én tartott gyűlésén ezzel kapcsolatos elégedetles~ségé~dcadott hangot, és �Ő~s 11~ester Bauer 13rral leéndő értekezés ~egygőTörök lnvre és Fő Biró Markő ístvánra bízatott"." A május 1-jén foly-tatott ülésen a jegyem már arról ac3~late~tt száanat, mit végzett Bauermesterrel. A jegyző~künyvben egyébként az olvasható, hagy sz �ŐrrésMe$terek kint voliak Apr. 2~-en és az öra kw~til t®éndő szolgüatjdsatajjánlották." 1:¬ogy BaueF Antal mennyire nem volt ráutalva a bárán-di eklézsiától évente kapott jelképes értékű fizetségre, az is mutatja,hogy a )

retkeaő évlnen megengedhette magának a debrreceni liatal~ustemetőben egg �őr háznak halottas Karnaraval" együtt való felépítte-tését saját költség~r.~

Bauer Antal I846. ncrvarnber 6-án beír meg �,rnellviakórsá,g"-bart~A~int 8 érrel korábban mostohaapját, F¬ein Ferencet, úgy most át is~`hoIcli molnár Fér prépost, debreceni plébános temette:

A Bauer Antalnál mindössze 3 évvel fiatalabb Track (Track) ÁdámBécsből települt Debrecenbe, m,ég 1$99 februárja előtt . E hónap 16-án

72 HBML. N. A. 2012/a. Lib. 82 . 21?.7ff HB~L. FV. A. IOI2/a. F~ib . 63 . 283.?4 Uo.: 283 és 284.75 Uo.: 132.?8 H~BDIiL. IV. A. 1ü131c. Lib. 8L 183, 20~k?7 HvREL. fasc . Báránd . -Felzet néIküí. Presbiteri jegyzókányv. II . köt. 48.78 Uo . : - Az említett �órás" mesterek egyike maga Bauer Antal volt, a másik

személy föltevésünk szerunt a fias ífj. Bauer An~ leheteti ski váosi óráskémetapja halála után a ref. Nagyóenngiom tor~yórájjának. kezelje lett . F.gébké~tmindketten la~katasok. voltak..

79 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 118. 1~Fo . 1893/288.80 SZA Lvt. Ht. Ak . III. köt. 134.

4g

született József nevű fiát ugyanis már itt De-brecenben keresztelték ésjegyezték be az anyakönyvbe81 Nagy Teréziával kötött házasságából1826-ig további 7 gyermeke születésér ő l van tudomásunk . 1815 . noye¢n-ber 27-én - 8 Ft taxa lefizetése ellenében - vették fel a polgárokközé, mint horolopegust . 8z Közgyűjteményben egyetlen munkájáról tu-dunk : ez egy 4 fémlábon nyugvó asztali állóóra . Tudomásunk szerinttoronyórákat nem készített, de javításukkal több ízben is foglalkozott.Az első erre valló adat 1819-b ő t származik, aanikoris a kabai reformá-tus templom toronyóráját javította, 150 Ft-ért .~~' 1822 . augusztus 29-én- egy nappal azután, hogy Enderle János meghalt - ő lett Debrecenváros órása . es Ettő l fogva az ő kötelessége volt a városi toronyórák üze-meltetésér ő l való gondoskodás, és szükség szerint a javítás is . 1827-benpéldául a �Bádogos Toronybeli Őra reparálásáért" kapott 46,30 Rft-ota város . házipénztárából,

de hasonló bejegyzésekkel a későbbiekben istálátkozunk a városi számadáskönyvekben .

A . javításokért azonbanmindenkor külön díjazás illette meg. Az évi saláriumát - 59,40 Rft-ot -vagy egy összegben, vagy pedig a tavasz és nyár fordulója táján és ősz-szel két azonos részletben kapta . Miután a Nagytemplam toronyórájaelkészült 1827-ben - Trakk kezességvállalása mellett! - a váras általalkalmazott 3 �órás" között olyan munkamegosztás jött létre, hogy Pá-pai és Bauer a saját művét, Trakk pedig a Kistemplom óráját gondoztaés kezelte a továbbiakban .

Trakk Ádámnak két fia lett órás : József és Károly. Éz utóbbi 1847-ben Tokajban dolgozott ~' József 1835 . január 28-án Sztraka Annát vettefeleségül, Sztraka József órás lányát . Trakk t~dám Terézia nevű lánya1832 . november 5-én Schável József helybeli órásmesterrel kötött há-zasságot

Anni Trakk vagyoni helyzetét illeti : 1823/24-ben 314 négyszögölestelken épült háza volt a Cegléd utcában, továbbá ház utáni földje, és 2kapa sző lője . Ugyanakkor 2 fej ős tehenérő l is tudunk. °° Az ingatlanokszárra, nagysága a későbbiekben nem változott, csak a lakók cserélőd-tek . )Eleténevk utolsó éveiben - lányán és unokáján krvül - kilenced-magával lakott 5 szobából és 2 kamrából álló földszintes házálzan.°'

81 SZA. Lvt . K . Ak. II. köt . 97 .82 HBML. IV . A . 1011/s . Lib . 2 . No . 1815/71 .83 Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében . Leltári száma : III. 1919/1 . - dr . Szaláy

Emöke szíves közlése . Magángyű jtők birtokában további darabok létezését fel-tételezzük. 1991 nyárón régiségkereskedésben tárt fel egy példány Debrece~ber .

84 Dávidházy János : A kabai ref. egyház történetére vonatkozó adatok : (Kézirat .)é. n . 19. (TtREL . I . 8 . c . 3 . doboz falc . Kaba.)

85 HBML. IV . A . 1012/a . Lib. 59 . 83.86 HBML. IV. A . 1012/a . Lib . 63. 284 .87 Vö. : SZA . Lvt. Ht . Ak . III . köt . 138.88 SZA Lvt . Hz. Ak . II . köt . 85 . - Sztraka József 1765-ben született, meghalt . 1825 .

december 20 . (SZA . Lvt . Ht . Ak . III . köt . 7.) Morvaországból települt Debrecen-be . 1800 . július 5-én nyert polgárjogot . (HBML. IV. A . 1011/s . Lib . 2. No . 1800/50 .)1800-ból mint pesti mestert említi őt : Pritz István : Magyar órák . (Budapest,1943) 58 . Működésének további adatai egyelőre ismeretlenek.

89 SZA Lvt . Hz . Ak . II . köt . 79 . - 1845/46-bon Schável készítette a debreceni Szt .Anna templom toronyóráját. Történetét külán tanulmányban dolgoztam fel .(Lásd : 20 . sz. jegyzetet .)

90 HBML. IV . A. 1013/c. Lib . 50 . 364 .91 HBML. IV. B . 1109/p. Lib . 33 . No. 2152 és Lib . 46 . No . 2152 . Ezek az összeírások

az 1850 . és 1851 . évi állapotokat tükrözik.

4~

1853 . március 8-án halt meg, 68 éves korában. A Kistemplom torony-órájának �igazítása"-t csak 1853 januárjában vette át tőle fia, TrakkJózsef. 93

Az eddigieket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hagy a to-ronyórákat készítő , kezelő és javító mestertik 1770-1830 között Deb-recenben helybeli órásak, lakatosak, akik az ország más vidékeiről, illetve külföldről betelepült személyek (vagy azok leszármazottjai) vol-tak . Többségült német származású és katolikus, egymáshoz fűződő - ki-terjedt rokoni kapcsolatokkal . Az iparűzés mellett földműveléssel, ál-lattartással, gazdálkodással is foglalkoztak, többnyire csak háznépükellátása céljából, de kivételesen azon felüli mértékben is . Néhány csa-ládnál a mesterség több generáción át folytatódott, és órás, lakatosdinasztiák alakultak ki (pl . : Aszalai, Bauer, Trakk) . Tevékenységük so-rán mesterségük határterületére eső munkákat is végeztek : horapeusok .lakatosok vállalkoztak toronyórák kezelésére, sőt készítésére, s horoló-gusok műhelyéből kisórák kerültek ki . A városi órás feladatkörét halá-lukig - de legalábbis amíg egészségük engedte - ellátták, ezért e hi-vatal viselői csak ritkán cserélődtek .

Az egykor Debrecenben honos mesterségek :közül aligha van mégegy, amelynek története országosan is oly kevéssé feltárt lenne, mintaz órásiparé. Ha e tanulmány nyovmán kevesebb lesz az ismeretlenségfehér foltja, munkám nem volt hiábavaló .

50

THE MAKERS AND WINDERS OF CHURCH CLOKS IN DEBRECEN1770-1830

92 SZA. Lvt. Ht . Ak . III. kót . 225 .93 HBML. IV . B . 1112/á. Lib . 31 . 326 .

József TakácsThe present paper describes the lives of the clockmakers in Debrecen who wor-

ked, at least partly, between 1770 and 1830 and were engaged in making, windingand repairing church clocks .

The number of clockmakers in Debrecen - owing to immigration - began toincrease at the end of the 18th century and in 1828 besides Kassa and Temesvárit was this town that had the most of them among the royal free boroughs east ofthe Danube.

Most of the clockmakers were of German origin and Catholic and they hadstrong fámily connections among themselves . In the case of some families the tradewas carried on for generations and whole dynasties of clockmakers and locksmithswere formed (e.g. Aszalai, Bauer, Trakk) . They undertook works that were only atthe borderland of their trade. To local and rural orders they prepared church cloksfor Protestant churches and for a very reasonable or token payment sometimeseven in kind they kept looking after them .

They performed the duties of the town clockmaker tí11 their death - or atleast till their health made it prossible for them - thus the beares of this officewere seldom changed. In the period under survey three Reformed churches hadclocks in Debrecen . Two of them were the works of local masters .