openoffice 3 - base (adatbázis-kezelés másképp)

OpenOffice 3 – Base

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-889-8

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ ............................................................................................ 9

KEZDŐ LÉPÉSEK .......................................................................... 13

A program környezete .................................................................. 13

Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei ......................... 14

Letöltési lehetőségek ................................................................. 16

A program telepítése .................................................................... 17

A program módosítása, eltávolítása .......................................... 19

A billentyűzet ............................................................................. 20

Az egér ...................................................................................... 24

A program indítása ....................................................................... 26

A segítség ..................................................................................... 31

A súgó tartalomjegyzéke ........................................................... 34

A súgó tárgymutatója ................................................................. 34

Keresés a súgóban .................................................................... 35

Könyvjelzők kezelése ................................................................ 37

A segéd ..................................................................................... 38

Tippek ........................................................................................ 38

Részletes tippek ........................................................................ 38

A támogatás .............................................................................. 39

Regisztrálás ............................................................................... 39

Frissítések keresése .................................................................. 39

A névjegy ................................................................................... 39

A program szoftverkörnyezete ...................................................... 40

Az asztal .................................................................................... 40

4 TARTALOM


Az alkalmazásablak ................................................................... 41

Dokumentumablak ..................................................................... 43

Címsor ....................................................................................... 45

A menüsor ................................................................................. 46

Állapotsor ................................................................................... 46

Az eszköztár .............................................................................. 46

Az eszköztárak megjelenítése ................................................ 51

Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 52

ÁLLOMÁNYKEZELÉS .................................................................... 54

Üres adatbázis létrehozása .......................................................... 55

Office fájlok megnyitása és mentése ......................................... 55

Meglévő dokumentum megnyitása ............................................ 58

Dokumentumok ismételt betöltése .......................................... 65

Fájlok szűrése ........................................................................ 65

Állományok keresése .............................................................. 66

Fájltípusok .............................................................................. 72

Állományok lezárása ................................................................. 74

A dokumentum tárolása ............................................................. 74

Dokumentum-helyreállítás ......................................................... 76

Állományok törlése .................................................................... 77

Állományok tulajdonságai .......................................................... 78

Állományok postázása, másolása ............................................. 79

A munkafüzet vagy részeinek exportálása ................................ 81

Mentés weblapként .................................................................... 83

Automatikus mentés .................................................................. 83

Egyéb mentési beállítások ......................................................... 84

A munka befejezése ..................................................................... 86

ADATBÁZIS-KEZELÉS .................................................................. 87

Alapismeretek ............................................................................... 87

Adatbázis ................................................................................... 87

TARTALOM 5


Adatmodell ................................................................................. 88

Adatbázisok tervezése .................................................................. 88

1. lépés: Követelményelemzés .................................................. 90

2. lépés: Entitások, táblák meghatározása ................................ 91

3. lépés: Attribútumok, mezők megadása .................................. 92

4. lépés: Azonosítók meghatározása ......................................... 93

Számláló típusú elsődleges kulcs ........................................... 93

Egyetlen mezőből álló elsődleges kulcs ................................. 93

Több mezőből álló elsődleges kulcs ....................................... 94

5. lépés: Kapcsolatok meghatározása ....................................... 95

6. lépés: Teszt ........................................................................... 98

7. lépés: Adatbevitel és más objektumok .................................. 99

Adatbázis létrehozása .................................................................. 99

Táblák ......................................................................................... 101

Tábla létrehozása .................................................................... 102

Tábla készítése tündérrel ........................................................ 102

Tábla létrehozása manuálisan ................................................. 108

A tábla szerkezete ................................................................... 110

Mezőtulajdonságok .................................................................. 111

Egyéni formátumok .................................................................. 113

Indexek .................................................................................... 116

A tábla mentése ....................................................................... 118

Munka létező adatbázissal ......................................................... 119

Megnyitás ................................................................................ 119

Lekérdezések .......................................................................... 120

Űrlapok .................................................................................... 120

Jelentések ............................................................................... 120

Adatbázis-tulajdonságok.......................................................... 120

Műveletek adatbázis-rekordokkal ............................................... 122

Mozgás az adattáblában ......................................................... 124

Rekord adattartalmának módosítása ....................................... 125

Adatmódosítás mentése .......................................................... 125

6 TARTALOM


Adattábla módosítása ................................................................. 126

Betűtípus váltás ....................................................................... 126

Sormagasság beállítása .......................................................... 128

Oszloptulajdonságok ............................................................... 128

Oszlopszélesség beállítása ..................................................... 130

Oszlop elrejtése és felfedése ................................................... 131

Adatbázis bezárása .................................................................... 131

Objektumok bezárása .............................................................. 131

Adatbázis mentése hordozható adathordozóra ....................... 132

Adatbázis kezelése ..................................................................... 133

További műveletek adatbevitel nézetben .................................... 133

Adatok rendezése .................................................................... 133

Adatok szűrése ........................................................................ 134

Helyettesítő karakterek ............................................................ 136

Importálás ................................................................................... 138

Tábla importálás Accessből ..................................................... 139

Importálás Accessből létező táblába ....................................... 144

Importálás a vágólapon keresztül ............................................ 145

Tábla másolása .......................................................................... 146

Lekérdezések ............................................................................. 146

Új lekérdezés létrehozása .......................................................... 146

Lekérdezés készítése tündérrel ............................................... 146

Lekérdezés készítése manuálisan ........................................... 153

Lekérdezés mentése ............................................................... 157

Lekérdezés bezárása .............................................................. 158

Lekérdezés átnevezése ........................................................... 158

Lekérdezés megnyitása .............................................................. 159

Lekérdezés SQL nézete ............................................................. 159

Összesítő lekérdezések .............................................................. 160

Űrlapok ....................................................................................... 161

Űrlapok szerkezete ..................................................................... 161

Űrlapok létrehozása .................................................................... 163

TARTALOM 7


Űrlap létrehozása tündérrel ..................................................... 163

Űrlap formázása ...................................................................... 168

Kép beszúrása fájlból űrlapra .................................................. 172

Űrlap mentése ......................................................................... 174

Űrlap bezárása ........................................................................ 174

Űrlap átnevezése ..................................................................... 174

Űrlaptulajdonságok .................................................................. 174

Űrlap megnyitása ........................................................................ 175

Rekordok kezelése űrlappal .................................................... 176

Rekord módosítása ................................................................. 177

Jelentések .................................................................................. 178

Jelentések létrehozása ............................................................... 178

Jelentés készítése tündérrel .................................................... 178

Jelentés megnyitása, előállítása .............................................. 183

Jelentés mentése .................................................................... 184

Jelentés bezárása ................................................................... 184

Jelentés átnevezése ................................................................ 184

Jelentés módosítása ................................................................... 185

Jelentések nyomtatása ............................................................... 185

Oldalbeállítások ....................................................................... 186

Nyomtató beállítások ............................................................... 187

Nyomtatási beállítások ellenőrzése ......................................... 190

Nyomtatás ............................................................................... 191

IRODALOM ................................................................................... 193

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az ottho-nokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertől függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehe-tősen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető OpenOffice.org.

A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex prog-ramcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A prog-ramcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képes-ségekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is ki-bocsátott MS Works néven.

Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megol-dásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyeb-ben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők.

Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffi-ce, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az al-kalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezelőtt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

10 ELŐSZÓ


1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffi-ce programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni.

2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztet-ték.

Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unico-de támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az ere-deti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.

A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Offi-ce kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hang-súlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.

A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátu-mú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum tá-mogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.

Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkciona-litással bővítik a programot.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapo-kon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelenítünk.

A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általáno-san elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különle-ges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes

ELŐSZÓ 11


licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter).

Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office válto-zattal előállított, de az OpenOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolva-sása már több reménnyel kecsegtet.

A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelke-zik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondot-tan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd).

Külön érdeme az OpenOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt.

A könyvben helyszűke miatt csak a legfontosabb alkalmazásokat tárgyaljuk (a szövegszerkesztést, a táblázat- és adatbázis-kezelést, a kép- és rajzszerkesztést, valamint a bemutatók készítését).

A könyv szerkezete segít az OpenOffice 3.3 titkainak mind mé-lyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatá-sával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felület-tel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek foko-zatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltéte-leznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakor-latban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára minden-képpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni.

Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletek-re, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg.

A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illet-ve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú isme-rete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot vala-milyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalma-

12 ELŐSZÓ


zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazha-tók a többi operációs rendszerekre is.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetsze-tős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, bemutatóikat, táblázataikat, feladataikat és kapcsolataikat jól nyomon követhető formában kívánják rögzíteni, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedé-sektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2012. március

Köszönettel a szerző.

KEZDŐ LÉPÉSEK 13


KEZDŐ LÉPÉSEK

Ebben a fejezetben az OpenOffice 3 változatának általános ismerte-tésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felüle-tének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állomá-nyokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra ké-sőbb térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltét-lenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is.

A Base adatbázis-kezelővel különböző adatbázis-objektumokat használunk, miközben dokumentumokat, jelentéseket is előállítunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesz-tővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbó-lumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapmé-retek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakter-formák, a szöveg különféle kiemelése stb.).

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például:

Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat)

a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele:

F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivat-

kozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, pél-

dául: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat

is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

A program környezete

Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese)

14 KEZDŐ LÉPÉSEK


és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, va-gyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftver-környezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

Az OpenOffice.org 3.3

rendszerkövetelményei

A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változa-tok, amelyek az OpenOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógé-peken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környeze-teket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A szá-mítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igé-nye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az OpenOffice működ-tetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket.

Microsoft Windows

Windows 2000 (Service Pack 2 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)

Legalább 650 MB szabad lemezterület a letöltéshez és a te-lepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlé-se után az OpenOffice.org kb. 440 MB helyet foglal.

1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel

Solaris: SPARC platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM

450 MB szabad lemezterület

X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega-lább 256 színnel

KEZDŐ LÉPÉSEK 15


Solaris: x86 platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM



Linux

Linux kernel 2.4 vagy újabb, glibc2 2.3.2 vagy újabb

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)



Mac OS X

Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb

Intel processzor

512 MB RAM


1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel

Java Az OpenOffice.org Javát igénylő funkcióinak használatához mi-

nimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség.

Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthető a

http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.

Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így az OpenOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét

http://java.sun.com/products/accessbridge

16 KEZDŐ LÉPÉSEK


felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelőre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál.

Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyom-tatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyom-tatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrix-nyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely tí-pusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra.

A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer műkö-dik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minő-ségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memó-riáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minő-ségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.

Letöltési lehetőségek

Az OpenOffice.org 3.3 programcsomag legújabb változatában telje-sen ingyenesen letölthető a http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/ szoftver/openoffice3.html webcímről. A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le.

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

http://www.java.com/en/download/index.jsp

KEZDŐ LÉPÉSEK 17


A program telepítése

A programtelepítés lépései:

1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő prog-ramot (OOo_3.3.0_Win_x86_install_hu.exe), majd kettős kattin-

tással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként paran-csával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gé-pet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes.

2. Az OpenOffice.org 3.3 telepítésének előkészítése párbe-

szédpanelen kattintsunk a Tovább gombra!

1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát

3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a

Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsoma-golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető.

4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!

18 KEZDŐ LÉPÉSEK


5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a To-

vább gombra!

6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevün-ket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgo-zunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunk-nak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé-

lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra!

7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szoká-

sos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a te-lepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a

Tovább gombra!

8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor

az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk má-sik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb ke-vés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gom-bok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a he-lyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktu-ális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.

9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alap-értelmezett kezelőjéül az OpenOffice programot választjuk. Ha

KEZDŐ LÉPÉSEK 19


a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket!

1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket

10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztá-sával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancs-ikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk

a Telepítés gombra!

11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meg-

hajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!

A program módosítása, eltávolítása

A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a

Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen vá-laszthatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az el-

távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program

eltávolítása funkcióját is.

20 KEZDŐ LÉPÉSEK


A billentyűzet

Az írógéphez hasonlatos billen-tyűzetrész a szöveg begépelésé-re, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kia-dására, illetve a kurzor1 (fénymu-tató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az

egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gomb-

jának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-

ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-

nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a

kijelölő mez2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy

újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasz-tása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kivá-

lasztásához a , billentyűket, az almenük legördítéséhez és a

menütételek kiválasztásához a , billentyűket használjuk. A kije-

lölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha

a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kije-lölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot

indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a

dokumentum szerkesztéséhez.

1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az

Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 21


A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott pa-rancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelő-ivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen-tyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával

vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomása-

kor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együt-tes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben

együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B.

A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgyne-vezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában vi-lágosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdők-nek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billen-

tyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start

menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/)

Vezérlőpult/Billentyűzet programjával ál-líthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (pél-dául az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkap-csolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten

3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

22 KEZDŐ LÉPÉSEK


is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán talál-ható, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billen-

tyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs be-

nyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező

esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a szá-

mokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töl-tenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is be-vihetünk (lásd alább).

Az Alt , Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli

váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-

dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift

billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A

Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten

található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a

Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű –

nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt

kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e te-

kintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójá-

nak. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban

ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének

segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt

billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyű-zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be-tűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szere-

pelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyom-

va tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billen-

tyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß be-

tűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az

elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet).

4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

KEZDŐ LÉPÉSEK 23


A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és az OpenOffice – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzet-tel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billen-

tyűzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi,

illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi.

Az OpenOffice állapotsorában megjelenő BESZÚR/ÁTÍR feliratra

kattintva vagy az Insert billentyűvel váltogathatunk a beszúrásos és

a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előző-

leg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete bil-

lentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet

törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarká-

ban található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.

Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-

rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az

adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri meg-

nyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyő-

höz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak.

A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók.

A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs

lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként

kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-

tot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-

külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-

ten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának

engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-

mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkció-

billentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük.

24 KEZDŐ LÉPÉSEK


Az egér

Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozog-hatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) kö-zött. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomá-sával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók.

Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafi-kus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálke-resztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásután-ban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtá-sát. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához ele-gendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyo-más kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket ren-deltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg.

Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektu-mokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tar-talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamato-san nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb

KEZDŐ LÉPÉSEK 25


(például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára-kozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor.

Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).

Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgo-zik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más paran-csot.

Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöve-ges kurzor új helyét.

Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőle-ges és vízszintes méretét

26 KEZDŐ LÉPÉSEK


Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk.

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-sának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállí-

tásokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a

Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

A program indítása

A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd-nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-

gombjára kattintás után a Programok (Minden program,

Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-

letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-

mokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat-juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win-dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a

művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel.

1-3. ábra. OpenOffice ikonok a Windows tálcáján

A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-

ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán

parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés

feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természe-

KEZDŐ LÉPÉSEK 27


tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelenné-nek meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el.

1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára

A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü

megjelenítése után, a Minden program, majd az Open-

Office.org 3.3, végül az OpenOffice.org Base sorokra kattin-tunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü

Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).

A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a

Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-

gével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü

tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a

Base alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk adatbázis-kezelőnket, akkor ez a leg-praktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menü-

ben az OpenOffice.org Base (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programjaink automatikusan megjelennek a Windows

28 KEZDŐ LÉPÉSEK


nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást el-végezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a prog-ramindítások számától függetlenül megjelennek a Start menü-ben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyzetű” programok a vonal alatt jelennek meg.

Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye-zünk el a Windows munkaasztalán.

1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon

Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munka-asztalra, majd kattintással adjuk ki a megjelent he-

lyi menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon

létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a pa-rancsikon célját, vagyis a Base program elérési útját. amelyet

megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti áb-

rát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancs-ikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal meg-jelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy

asztali parancsikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb

nyomva tartása közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).

KEZDŐ LÉPÉSEK 29


1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással

létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá-laszthatók (lásd az 1-7. ábrát).

1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével

Ha egy ilyen OpenDocument-adatbázisra kattintunk, akkor betöltődik a Base, majd abba az adatbázis, melynek szerkesz-tését folytathatjuk. (Ha már fut a Base, akkor így egy új szer-kesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott adatbázis).

A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi do-

kumentumok menüt használjuk.

A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rá-

kattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás...

sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a

30 KEZDŐ LÉPÉSEK


Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmet-len indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.

1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről

A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk

ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtá-rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-

pa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás

párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK

nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és

nyomjuk meg az Enter billentyűt.

Hasonló módon, a Start/Programok OpenOffice.org Base

(a Windows XP alatt a Start/Minden program Open-

Office.org Base) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a progra-mot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végez-nünk, így valamivel hosszadalmasabb.

1-9. ábra. OpenOffice parancsikonok a munkaasztalon

Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran

KEZDŐ LÉPÉSEK 31


dolgozunk egy meghatározott adatbázison, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor az adatbázis szerkesztése – a Base program betöltésével együtt – az ikonra mért kettős kat-tintással indítható. Az adatbázis későbbi saját felhasználói könyv-tárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba

húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a doku-mentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új he-lyét.

A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra:

1. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/

Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egér-gomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom-bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.

2. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra”

kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelení-

tett Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással

adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük

ki az Program Files könyvtár OpenOffice.org Base (sbase.exe) programját.

A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programja-inál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztrá-ció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések auto-matikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani.

A segítség

Az OpenOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkal-maznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész

alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü Open-

Office.org parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a

32 KEZDŐ LÉPÉSEK


Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tarta-lomjegyzékét, amelyben változatos módon navigálhatunk.

A súgó ekkor egy saját ablakban jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk

többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a

Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső

sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsá-

val, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró

ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha az OpenOffice.org többi

programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a program-csomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal fel-ső sarkában megjelenő listából is.

1-10. ábra. A program súgójának ablaka

Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók se-gítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a

KEZDŐ LÉPÉSEK 33


jobb oldali tartalmi részben. A navigációs ablaktábla elrejthető a

Navigációs tábla elrejtése és megjeleníthető a Navigációs tábla mutatása ikonnal.

A súgóablak felső részén található listából kiválasztva az egyes alkalmazások, vagy a keretrendszer súgóját tartalmazó állományo-kat tölthetjük be. A súgóállományokon belül az egyes főbb témakö-röket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülek-re kattintva is.

A menüsor Előző oldal ikonjával a korábban megtekintett oldalra

léphetünk, a Következő oldal ikonjával visszaléphetünk a sorban

következő oldalra. Az Első oldal ikon a kezdő súgóoldalt tölti be ismét.

A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egér-

gombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa,

vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumen-tumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben.

Kisebb hiba, hogy a dokumentumablakban jól használható navi-gációs eszközök, melyeket az ablak jobb alsó sarkánál találunk, itt is megjelennek, azonban a súgólapokon semmilyen funkcióval nem rendelkeznek…

Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott ol-

dal Kapcsolódó témakörök csoportjának hivatkozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapo-kon is.

A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással ki-jelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megje-

lenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyű-

kombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkal-

mazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás Szerkesz-

34 KEZDŐ LÉPÉSEK


tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a

Shift+Ins billentyűkombinációval.

A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok:

A tárgyhoz tartozó megjegyzéseket jelöli. Az így jelölt részek-ben olyan információk szerepelnek, amelyek a parancs vég-rehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek.

Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb fel-használását eredményező ötleteket.

A súgó tartalomjegyzéke

A navigációs ablaktábla Tartalom lapján találjuk a fő súgótémákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki, vagy zárhatunk be (lásd az 1-11. ábrát). A kibontott kötet gyakran további kötetek-

re, fejezetekre bontható, végül a súgólapokat a ikonok jelzik.

1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

A súgó tárgymutatója

A súgóablak navigációs táblájának Tárgymutató lapján a segítő-rendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett kifejezéseit néz-hetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk. A kulcsszavak listája görge-téssel is mozgatható. Innen kattintással tölthetjük be a megfelelő kifejezés magyarázatát (lásd az 1-12. ábrát).

KEZDŐ LÉPÉSEK 35


1-12. ábra. A tárgymutató kezelése

Keresés a súgóban

Már a tárgymutatóban is kereshetünk, ha a keresendő kulcsszót a

Keresett kifejezés mezőbe kezdjük begépelni. A keresés itt dina-mikusan a begépeléssel folyamatos kapcsolatban történik, a talála-tok listája azonnal követi a leütött billentyűket.

Az eszköztár Keresés ezen az oldalon ikonjával, vagy a helyi

menü megfelelő parancsával jelenítjük meg a Keresés ezen az ol-

dalon párbeszédpanelt, amelyen az 1. mezőben megadott kulcsszó

alapján kereshetünk (lásd a 1-13. ábrát). A Keresés gombra kattint-

va a program megkeresi a Keresett szöveg mezőben megadott karakterek előfordulását az éppen nézett súgóoldalon és a találatot

kiemelten jelzi. A Keresés gombra ismét kattintva a következő elő-fordulást kereshetjük meg. A korábbi keresett karakterek elővehetők

a Keresett szöveg mező listájából akkor is, ha közben súgólapot váltottunk. Így a keresés gyorsabban folytatható.

A párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel módosíthatunk a keresés működésén, irányán.

A teljes szövegben a navigációs ablak Keresés lapja segítségé-vel kereshetünk. Ezzel a módszerrel megkereshetjük azokat a sú-

góoldalakat, amelyek tartalmazzák a Keresési kifejezés szöveg-mezőbe írt kifejezés bármely kombinációját. A keresett kulcsszavak kombinációját szóközzel elválasztva írjuk be!

A Keresési kifejezés mező is tárolja az utoljára beírt szavakat, így a korábbi keresés megismételhető, ha a ikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kifejezést a listából.

36 KEZDŐ LÉPÉSEK


1-13. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül

A keresés nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. A Ke-

resés csak a címsorokban jelölőnégyzettel korlátozhatjuk a kere-sést a dokumentum címsoraira. A jelölőnégyzet törlésével viszont a súgólapok tartalmában is kereshetünk.

A Csak egész szavak jelölőnégyzet segítségével pontosan ke-reshetünk, azaz ha bejelöltük ezt a jelölőnégyzetet, akkor a program a szótöredékeket nem veszi a találatok közé. A jelölőnégyzet törölt állapotában viszont a megadott keresési kifejezést, alapszót egy hosszabb, összetett vagy ragozott szó részeként is megkereshetjük.

1-14. ábra. A keresési eredmények listája

KEZDŐ LÉPÉSEK 37


A Keresés gombra kattintva indított keresés végrehajtását követően az eredmények dokumentumfejléce ábécé sorba rendezett listában jelenik meg (lásd az 1-14. ábrát). Innen a megfelelő súgódokumen-tum kettősen egy bejegyzésre kattintva tölthető be. Erre használha-

tó egy bejegyzés kiválasztása után a Megjelenítés gombra kattintás is.

Könyvjelzők kezelése

A súgóablak Hozzáadás a könyvjelzőkhöz ikonjával könyvjelző-ket helyezhetünk el. Az így felvett könyvjelzők megjelennek a

Könyvjelzők lapfülön és segítik a megjelölt helyek ismételt felkere-sését.

1-15. ábra. Könyvjelző beszúrása

A Könyvjelzők lapfül könyvjelző listájában megjelent elemekhez tartozó oldalakra a megfelelő listaelemre kettősen kattintva, vagy

helyi menüje Megjelenítés parancsával jutunk el. A könyvjelzők át-nevezése és törlése is a helyi menüből oldható meg (lásd az 1-16. ábrát).

1-16. ábra. A könyvjelző helyi menüs parancsai

38 KEZDŐ LÉPÉSEK


A segéd

A program kezelését segíti a segéd, amely egyes fela-datok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a

feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpa-

nel Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a feladatnál,

kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állítjuk a segé-det alaphelyzetbe.

Tippek

A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-17. ábrát).

1-17. ábra. Egy tipp megjelenése

Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tip-

pek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Részletes tippek

A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják. A

részletes tippek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt, tehát jelöljük be a Részletes

tippek jelölőnégyzetet!

KEZDŐ LÉPÉSEK 39


Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemek-

ről, ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.

A támogatás

A Súgó menü Támogatás parancsával a súgó ablakában jelentet-hetjük meg a programcsomag támogatási szolgáltatásával kapcso-latos információkat. Sokra ne számítsunk (bár ez a fizetős progra-mok esetében is gyakran fennáll). Mindenesetre további hivat-kozásokat kapunk az angol nyelvű támogató oldalakhoz.

Regisztrálás

Ha a program első indításakor elutasítottuk a regisztrációt, akkor itt,

a Súgó/Regisztráció paranccsal pótolhatjuk. Mivel a program egyébként teljesen ingyenes, jogosultan telepítettük, támogatás nemigen van, ezért a regisztráció is feleslegesnek tűnik. Ráadásul várható, hogy a program Oracle általi támogatása teljesen megszű-nik, mivel a fejlesztők ismét önálló útra léptek és a programcsoma-got LibreOffice néven fejlesztik tovább. Ezt a programcsomagot más könyvekben tervezzük részletesen tárgyalni.

Frissítések keresése

A Súgó/Frissítések keresése parancs a program továbbfejleszté-seit, hibajavításait tette volna elérhetővé. Talán a fentebb jelzett szétválásnak köszönhetően a kiszolgáló nem érhető el.

A névjegy

A Súgó menü Az OpenOffice.org névjegye parancsa a licenc-információkon túl a rendszer tájékoztat a programfejlesztőkről. Az

alkotók listája akkor kerül elő, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása

közben begépeljük az SDT karaktereket. A futó lista az Esc billen-

tyűvel állítható le.

40 KEZDŐ LÉPÉSEK


A program szoftverkörnyezete

Az OpenOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a meg-felelő parancsok indíthatók.

Az asztal

A StarOffice Desktop, az OpenOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha az OpenOffice programot indítjuk, akkor a program-csomag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtatha-tunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak.

1-18. ábra. Az indító keretrendszer

KEZDŐ LÉPÉSEK 41


Az alkalmazásablak

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az 1-19. ábrán bemutatott képernyőkép a Base ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szer-

kesztett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak ve-zérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környezethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gör-díthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Calc futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel

meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 bil-

lentyűkombináció is.

1-19. ábra. A Base alkalmazásablaka

42 KEZDŐ LÉPÉSEK


A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű

rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével moz-gatjuk a Base rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, ak-kor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem vá-lasztható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd le-nyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő

formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszer-

ablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali mé-retváltoztató ikon, amellyel az egész Calc környezetet ikon méretű-vé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalma-zásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiad-

ható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legna-gyobb rendszerablakot állítja be.

A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből ki-

adott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor alkalmazásbe-

záró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

1-20. ábra. Figyelmeztetés objektum és adatbázis bezárásakor

KEZDŐ LÉPÉSEK 43


Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést vagy Ne-

met válaszolva a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra

kattintással vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával

visszatérhetünk a szerkesztéshez (lásd az 1-20. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit

vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével, az

Alt billentyű és az aláhúzással jelölt betű billentyűjének együttes

lenyomásával gördítjük le. A menüsor alatt levő sorokban a Né-

zet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A többi elem szintén ki- és bekapcsolható.

Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok tel-jes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelen-nek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.

1-21. ábra. A Base megnyitható eszköztárai

Dokumentumablak

Egyidejűleg több adatbázist, adatbázis-objektumot is szerkeszthe-

tünk, ezek mind új ablakban jelennek meg. Az Ablak menü Új ablak parancsa segítségével általában nem nyithatunk új ablakot…Új ab-

lak akkor nyílik, ha a Fájl/Új almenü egy parancsával (vagy a megfelelő ikonokkal) új adatbázis szerkesztését kezdeményezzük,

44 KEZDŐ LÉPÉSEK


illetve a Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billentyűkombi-

nációval, vagy a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő adatbá-zist töltünk be, illetve a betöltött adatbázis különféle (tábla, űrlap, jelentés, lekérdezés) objektumait megnyitjuk.

1-22. ábra. OpenOffice.org Base objektumok a Windows tálcán

A megnyitott objektumok ablakai az asztalra kerülnek, egyúttal meg-jelenik egy, objektumot jelölő ikon is a Windows tálcán. A dokumen-tumablak lehet teljes méretű, vagy lebegő – a képernyőn mozgatha-tó, átméretezhető – ablak. A tálcán megtalálható dokumentumot jelölő ikonnal lekicsinyíthetjük vagy aktiválhatjuk a dokumentumab-lakot. Több dokumentum megnyitása esetén a tálca ikonjaival jelöl-hetjük ki közülük az aktívat, amelyen dolgozni szeretnénk. Az ikonra mért ismételt kattintás ikonméretűre zsugorítja az ablakot.

A dokumentumablak bal felső szélén jelennek meg a dokumen-tummal való munkához szükséges eszköztárak. Ennek elemeit a szerkesztett dokumentum jellege szabja meg.

Ha az aktív (szerkesztett) adatbázis, illetve adatbázis-objektum ablaka nem maximális méretű, azaz lebegő, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez előnyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk részeket másolni vagy átmozgatni, amely történ-het akár egérrel húzva is. A dokumentumablakok közül ilyenkor rá-

kattintással, vagy a hagyományos módon, a tálcán vagy az Ablak menüben választjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni sze-retnénk. Az aktív dokumentumablakot az kiemelt címsor is jelzi (lásd az 1-23. ábrát, ahol a középső ablak az aktív). Az ábrán az is lát-szik, hogy az első két ablakrészben ugyanaz a dokumentum, egyet-len címsorral szerepel.

KEZDŐ LÉPÉSEK 45


1-23. ábra. Három dokumentumablak egymás mellett

Az aktív adatbázis, illetve adatbázis-objektum ablak kiválasztható az

Ablak menü alján látható listából is, ekkor az ugyanahhoz a doku-mentumhoz tartozó ablakok nevei sorszámozással jelennek meg (lásd az 1-23. ábrát).

Címsor

A címsor az OpenOffice rendszerablak legelső sora. Itt jelenik meg az aktuális szerkesztett munkafüzet címe, a jobb oldalon pedig a rendszerablak méretező ikonok. Az egyes dokumentumoknak külön címsoruk van.

Az ablak lezárására szolgál a címsor jobb szélén álló ikon és a

Ctrl+W billentyűkombináció is. E parancsokkal tehát nem lépünk ki

az adott alkalmazásból, például a táblázatkezelőből, csupán az aktív dokumentum szerkesztését fejezzük be. Ha az ablakban szerkesz-tett állományon már módosítottunk, akkor a program a lezárás előtt

figyelmeztet, hogy mentsük el a változást (Mentés), ha szükséges (lásd az 1-20. ábrát). Amennyiben nem mentjük el a változtatást

(Elvetés), akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) állo-

46 KEZDŐ LÉPÉSEK


mány neve .BAK kiterjesztést kap (ha ezt korábban kértük az Esz-

közök/Beállítások parancs Megnyitás és mentés/Általános párbe-

szédpanel-lapjának Mindig készítsen biztonsági másolatot jelölő-négyzetének kiválasztásával). Itt állíthatjuk be az automatikus men-tés gyakoriságát is. Ezeket az információkat használja a dokumen-tum-helyreállítás, ha valami miatt a program futása megszakad.

A kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) méretű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak kicsinyíthető a lehetséges legkisebb méretére. Az ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumentumablak címsorá-nak jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható a lehetséges legnagyobb méretére. A teljes méretű dokumentumab-lakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg.

A menüsor

A címsor alatt látható a menüsor. A menükben alapvető funkciók szerint elrendezett parancsokat találunk. E parancsokat egérrel kat-

tintva, vagy az Alt billentyű és a menü aláhúzva jelölt betűjének

megfelelő gomb együttes lenyomásával legördített menüből, a kur-

zormozgató billentyűkkel történő kiválasztás után, az Enter billen-

tyűvel adjuk ki. A menük környezet érzékeny módon a megnyitott dokumentum

típusától függő műveleteket kínálnak fel.

Állapotsor

Az OpenOffice munkaablakok legalsó – állapotsornak is nevezett – sorában jelennek meg a program üzenetei és állapotkapcsolói.

Az eszköztár

Az eszköztárak a parancsok gyors, egylépéses kiadására szolgáló ikonokat funkció szerint foglalják össze. Ikonokat készítettek minden gyakran használt eszközhöz. Az eszköztárikonokkal elvégezhető műveletek általában a menükből is elérhetők. Az alapértelmezett –

KEZDŐ LÉPÉSEK 47


beépített, a program telepítésével gépünkre kerülő – eszköztárak száma programonként eltérő.

A menüsor alatt húzódik a legfontosabb parancsok és funkciók ikonjait tartalmazó Standard eszköztár (lásd az 1-23. ábrát).

A Standard eszköztár ikonjai, amelyek között kapcsoló jellegűe-ket is találunk (ezeknek két állapota – lenyomott [bekapcsolt] és fel-engedett [kikapcsolt] – van):

URL betöltése: Az eszköztár bal oldalán látható URL5-mező

mutatja az aktív doku-mentum elérési útvonalát. Ebben a mezőben a lista legördítése után választhatunk korábban használt, de begépelhetünk új dokumentu-mokra hivatkozó címeket is.

Új: Új OpenOffice dokumentumot hoz létre. A dokumentum típu-sát a gombra kattintva megjelenő gombmenüből választjuk ki.

Megnyitás: Megnyit egy OpenOffice vagy Microsoft Office do-

kumentumot. Megfelel a Fájl menü Megnyitás parancsának vagy a

Ctrl+O billentyűkombinációnak.

Mentés: Elmenti az aktuális, szerkesztett dokumentumot, adat-

bázist, ekkor megfelel a Fájl menü Mentés parancsának vagy a

Ctrl+S billentyűkombinációnak. Ha az állománynak még nincs ne-

ve, akkor a program nevet kér, ilyenkor az ikonra kattintás a Fájl

menü Mentés másként parancsának felel meg.

Másolás: A vágólapra másolja az aktuális dokumentum, adatbá-

zis kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Másolás paran-

csának vagy a Ctrl+C billentyűkombinációnak.

Beillesztés: A kurzor pozíciójára beilleszti a vágólap tartalmát.

Megfelel a Szerkesztés menü Beillesztés parancsának vagy a

Ctrl+V billentyűkombinációnak.

5 URL (Uniform Resource Locator): Egy dokumentum elérési útvo-nala saját file-rendszerünkben. Az Internetes elérési útvonalakhoz megadhatjuk a protokoll rövidítését is, de a legáltalánosabb esetben a program böngészője automatikus kiegészítéssel él.

48 KEZDŐ LÉPÉSEK


Rendezés növekvő sorrendben: A kijelölt területet vagy az ak-tuális oszlopot tartalma alapján növekvő sorba rendezi. Oszlop ren-dezésekor természetesen a teljes sorok mozognak, vagyis a rekord mezői nem szakadnak el egymástól.

Csökkenő sorrend: A kijelölt területet vagy az aktuális oszlopot tartalma alapján csökkenő sorba rendezi.

Űrlap: Gombmenü a különböző adatbázis-objektumok létreho-zásának parancsaival.

OpenOffice.org Súgó: Megjeleníti az aktuális OpenOffice alkal-mazás súgójának első oldalát. Az alapértelmezett Standard eszköztár is megváltozik, ha egy adat-bázis-objektum szerkesztését végezzük.

A Standard eszköztár eltérő ikonjai űrlap vagy jelentés szerkesz-tésekor:

Új dokumentum sablonból: Új OpenOffice dokumentumot hoz

létre dokumentumminta alapján. Megfelel a Fájl menü Új parancsá-

nak. A Ctrl+N billentyűkombináció is új szöveges dokumentumot

hoz létre.

Másolat mentése másként: A dokumentumot új néven, illetve

más helyre menti. Megfelel a Fájl menü Mentés másként paran-csának.

Dokumentum e-mailként: Új elektronikus levelet küld, melynek melléklete a szerkesztett dokumentum. A melléklet formátuma az éppen használt lesz.

Fájl szerkesztése: Vált az írásvédett és a szerkeszthető doku-mentum megnyitás között. Ez együtt járhat a szerkesztett dokumen-tum mentésével. Lenyomva az aktív dokumentum módosítható, fel-engedett állapotában csak olvasható. Ha módosítás után kapcso-lunk át csak olvasható módba, akkor a program lehetőséget biztosít,

hogy elmentsük az utolsó mentés óta végzett módosításokat (Men-

tés), vagy mentés nélkül térjünk vissza az utolsó mentett változat-

hoz (Elvetés). Ekkor a program újra betölti az előző mentést. A csak

KEZDŐ LÉPÉSEK 49


olvasható dokumentum módosításának megkísérlésekor figyelmez-tetést kapunk.

Exportálás közvetlenül PDF-be: A módosítás vagy illetéktelen megnyitás ellen jelszóval védhető, platform független PDF (Portable Document Format) formátumba menti a dokumentumot. Ez a fajta fájltípus még akkor is nehezen szerkeszthető, ha rendelkezésünkre áll az Adobe Acrobat programja (ami meglehetősen drága eszköz). A beállításokhoz nem jelenik meg külön párbeszédpanel.

Fájl közvetlen nyomtatása: A teljes dokumentumot vagy a kijelölt részt nyomtatja. Az utoljára használt nyomtató neve megjelenik. PDF nyomtatásakor a megfelelő biztonsági beállításokhoz csakúgy, mint a fenti ikonnál az Adobe Acrobat program szükséges lehet.

Nyomtatási kép: A szerkesztett dokumentumot abban a formá-ban jeleníti meg, amelyben a nyomtatóból kikerül. A nyomtatási kép ablakban több oldalas és nagyított nézet is beállítható.

Helyesírás és nyelvhelyesség: Ellenőrzi a helyesírást az előze-tesen kijelölt szövegben vagy a teljes dokumentumban.

Automatikus helyesírás-ellenőrzés: Bekapcsolva már a begépe-lés közben ellenőrzi a program a helyesírást és a hibákat piros hul-lámvonallal aláhúzza. A hibák helyi menüjéből a javítással kapcsola-tos parancsokat adhatjuk ki.

Kivágás: Kivágja, és a vágólapra helyezi az aktuális dokumen-

tum kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Kivágás paran-

csának vagy a Ctrl+X billentyűkombinációnak.

Formátumecset: Az előzetesen kijelölt szövegrész vagy objek-tum formázását az ikonra kattintással felvesszük, majd a következő kattintással, illetve húzással megjelölt, befestett szövegrészen, ob-jektumon alkalmazzuk.

Visszavonás: Visszavonja az utolsó parancsot. Megfelel a Szer-

kesztés menü Visszavonás parancsának, vagy a Ctrl+Z billentyű-

kombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több parancs is visszavonható.

Újra: Helyreállítja az utolsó parancsvisszavonás előtti állapotot.

Megfelel a Szerkesztés menü Ismét parancsának, vagy a Ctrl+Y

50 KEZDŐ LÉPÉSEK


billentyűkombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több visszavont parancs is helyreállítható.

Hiperhivatkozás: Hiperhivatkozást illeszt be, illetve biztosítja a korábban beillesztett hiperhivatkozás szerkesztését.

Táblázat: Táblázatot illeszt az űrlapra. Megfelel a Ctrl+F12 bil-

lentyűkombinációnak. Egyúttal megjelenik a Táblázat eszköztár is.

Rajz eszköztár megjelenítése: Az állapotsor felett megjeleníti a rögzített Rajz eszköztárat, amellyel a munkafüzet celláitól független grafikákat is létrehozhatunk.

Keresés és csere: Megjeleníti a Keresés és csere párbeszéd-panelt, amelynek beállításai szerint kereshetünk a munkafüzet adott lapján vagy a teljes munkafüzetben. A megtalált kifejezést lecserél-hetjük. Ez Excellel szemben, itt egyedi formázás nem kereshető.

Navigátor: Be- vagy kikapcsolja a Navigátor ablakot, amelyben megjelenő dokumentum objektumok (képek, hivatkozások, OLE ob-jektumok, könyvjelzők stb.) felhasználásával mozoghatunk a szer-

kesztett anyagban. Megfelel a Nézet menü Navigátor parancsának

vagy az F5 gyorsbillentyű lenyomásának.

Képtár: A munkaablak kettéosztásával, a munkafüzet felett meg-jeleníti a képtárat, ahonnan képeket és más multimédiás tartalmakat

húzhatunk a munkafüzetbe. Megfelel az Eszközök menü Képtár parancsának.

Adatforrások: A képtár és a munkafüzet közt megjeleníti az adatforrások paneljét. Innen – fejléccel együtt – egész rekordokat húzhatunk át a munkafüzetbe. Az adatforrások alapértelmezett tar-tama egy minta bibliográfiai adatbázis. Új adatbázist a Base alkal-

mazással hozhatunk létre és az Adatforrások panelen belül, az

Intéző be/ki ikonnal megjeleníthető Intéző helyi menüjének Regiszt-

rált adatbázisok parancsával vehetünk fel a listára.

Nem nyomtatható karakterek: Megjeleníti a nyomtatásban nem

megjelenő, formátumvezérlő karaktereket. Megfelel a Ctrl+F10 bil-

lentyűkombinációnak.

Nagyítás: Beállítja a munkafüzet nagyítását a dokumentumab-

lakban. Megfelel a Nézet menü Nagyítás parancsának. Nagyításra

KEZDŐ LÉPÉSEK 51


használhatók még a munkaablak jobb alsó sarkában látható eszkö-zök is.

Az eszköztárak megjelenítése Bármely eszköztárbeli ikonra a jobb egérgombbal kattintva helyi menüt jeleníthetünk meg, amelyben az aktuális OpenOffice munka-ablaktól függően testre szabhatjuk az eszköztárak tartalmát (lásd az

1-24. ábrát). Az eszköztárak a Nézet/Eszköztárak almenüjének parancsaival be- vagy kikapcsolhatók.

1-24. ábra. Az eszköztárak gombjai be- és kikapcsolhatók

Az OpenOffice programok egyik hasznos szolgáltatása, hogy az eszköztárak ki- és bekapcsolhatók, illetve testre szabhatók, átala-

kíthatók. A helyi menü Látható gombok almenüjének parancsai-val egyenként kapcsolhatók be vagy ki az eszköztárak ikonjai. A

Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsával, vagy a

helyi menü Eszköztár testreszabása parancsával párbeszédpanel-lapon állítjuk be a képernyőn található „szerszámosládák” elemeit.

Az ikonok méretét, a megjelenés módját az Eszközök/Beállítások

52 KEZDŐ LÉPÉSEK


parancs OpenOffice / Nézet párbeszédpanel-lapján határozzuk

meg. Az Ikonméret és ikonstílus listákban állítjuk be a kis vagy nagyméretű ikonokat, és az ikonok stílusát. A megfelelő stílusbeállí-tással sík gombokat, vagy kidomborodó („három dimenziós”) gom-bokat jeleníthetünk meg.

Az OpenOffice környezetének elemei (menüparancsok, környe-zetfüggő menük, eszköztárak, állapotsorok stb.) mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodnak, azaz az éppen végzett munkához szükséges eszközöket kínálják fel. Az ikonok környezetfüggő helyi menüje szintén a jobb egérgombbal kattintva ugrik elő.

Az eszköztárak elemei a jobb oldali egérgombbal egy eszköztárra kattintva megjelenített helyi menüben is be- vagy kikapcsolhatók. A helyi menüben egyesével végezhetjük el ezt a műveletet, ezzel

szemben a párbeszédpaneles megoldásnál (Eszközök/Testre-

szabás) egyszerre több eszköztár megjelenését befolyásolhatjuk.

Párbeszédpanelek és parancsok

A legördülő menük három pontra végződő parancsaival párbeszéd-panel jeleníthető meg. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméte-rezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító információkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információ-csoportok bekeretezve jelennek meg.

A párbeszédpanelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok mű-ködését befolyásoljuk:

Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy bekapcsolt, az utóbbit a kis négyzet x-elése, illetve kipipálása jelzi). Egy kerettel jelölt csoportban egyszerre több kapcsolót is bekapcsolhatunk.

Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva megnyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gom-bokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet benyomva (a körbe írt pont jelzi).

Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintás-

KEZDŐ LÉPÉSEK 53


sal, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyo-

másával indítjuk. A Mégse nyomógomb az Esc billen-

tyűnek megfelelő funkciójú, és elveti a parancs végre-hajtását.

Beviteli mező: A módosítandó értéket a mezőbe gé-peljük.

Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható.

Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a

mezőre állva és az Alt+ billentyűkombinációt meg-

nyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg.

A megfelelő gomb vagy mező kiválasztását – billentyűzettel vezérel-

ve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre-, a

Shift+Tab billentyűvel hátralépünk a kijelölési sorban. A kapcsolás-

ra kijelölt jelölőnégyzetet a Szóköz billentyű vagy az Alt + a megfe-

lelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkom-binációjával, illetve egeres rákattintással kapcsoljuk ki, vagy be.

54 ÁLLOMÁNYKEZELÉS


ÁLLOMÁNYKEZELÉS

A továbbiakban adatbázisnak, fájlnak nevezzük az adatbázis-kezelővel előállított, lemezen tárolt állományt. A program indításakor egy új adatbázist nyit, vagy választhatjuk a korábban elkészített adatbázis betöltését is. Ha már létrehoztuk az adatbázis adattáro-lásra szolgáló objektumait, azaz a táblákat, akkor elkészíthetjük az adatbevitelt kényelmesebbé tevő űrlap, és a lekérdezést „komforto-sító” jelentés, valamint lekérdezés objektumokat. Ez utóbbiak alkal-masak eseti, „ad hoc” lekérdezésre is, de paraméterezve többszö-rösen „újrahasznosíthatók”.

Ezek az adatbázisok hálózatos környezetben más felhasználók számára is elérhetővé tehetők. Az adatbázist hálózati állomány-kiszolgálón osztottan nem tudjuk módosításra megnyitni. Írási és olvasási jogot csak a fájl más által használt rekordjainak zárolása után kaphat újabb felhasználó. Kizárólag olvasásra természetesen más is használhatja az adatbázist. Mindaddig, amíg az adott rekord nincs felszabadítva, erről más felhasználók üzenetet kapnak.

A fejezetben tárgyaltak ismeretével már megoldhatók az egysze-rűbb feladatok.

A lemezen tárolt fájlok megnyitására több módot is találunk, köz-tük olyan eljárást is, amelynek segítségével tartalom alapján megke-reshetjük a megnyitandó állományt. A munka során itt is alkalmaz-

hatjuk az automatikus mentést, amelynek beállítását az Eszkö-

zök/Beállítások paranccsal kérhetjük. Ehhez a Megnyitás és men-

tés/Általános panelen állítsuk be az Automatikus helyreállítási

adatok mentése jelölőnégyzetet, majd adjuk meg a következő me-zőben a két mentés közötti időtartamot percekben.

Az adatbázisokkal végzett munka során mozgunk a fájl részei, az objektumok és a táblák, rekordok között, objektumokat nyitunk meg, nevezünk át, másolunk, mozgatunk (helyezünk át) és zárunk be. A táblák adatokkal történő feltöltésére a közvetlen adatbeírást, auto-

ÁLLOMÁNYKEZELÉS 55


matikus kitöltést, függvényeket és adatátvételt, vágólapra helyezést és beillesztést alkalmazzuk.

Üres adatbázis létrehozása

Üres munkafüzet készítéséhez adjuk ki az OpenOffice.org keret-

rendszer Fájl/Új Adatbázis parancsát, vagy kattintsunk az ablak

Munkafüzet ikonjára! Ha már fut a Base program, akkor használ-

hatjuk a Ctrl+N billentyűkombinációt, vagy a Fájl/ÚjAdatbázis

parancsot.

Office fájlok megnyitása és mentése

Tetszőleges fájlokat érhetünk el az ismét átalakított Megnyitás és

Mentés másként párbeszédpanel segítségével, legyenek azok helyi háttértárolónkon vagy a helyi hálózat, illetve az Internet bármely, számunkra hozzáférést biztosító mappájában.

2-1. ábra. A megnyitható dokumentumtípusok száma is megnőtt

openoffice 3 - base (adatbázis-kezelés másképp)

Documents