opciók: szingli vagy partnerkapcsolat? házasságkötés vagy élettársi kapcsolat?
DESCRIPTION
1 Vaskovics László A/Universität Bamberg Párkapcsolatok fejlödési trendjei az EU- ba Elméleti fókusz: Társadalmi modernizáció Globalizáció. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1 Vaskovics László A/Universität Bamberg
Párkapcsolatok fejlödési trendjei az EU- ba
Elméleti fókusz:
Társadalmi modernizáció
Globalizáció
A társadalmi modernizáció lényeges aspektusa a funkcionális specializálódás és strukturális differenciálódás. Ez a társadalom tagjai számára az opciók megsokszorozódását jelenti
2
A családszociológiai viták egyetértenek abban, hogy a strukturális differenciálódásból származó opciósokszorozódás a partneri és családi viszonyok kialakulását is megváltozott keretfeltételek elé állítja. A társadalom strukturális differenciálódásával együtt jár pl. a családi formák pluralizálódása. > Kérdés: Milyen létrejött, kulturálisan legitim opciók léteznek a modern europai társadalmakban a párkapcspolat tervezése és alakitása/megvalósítása összefüggéseiben? 3
Opciók:
• Szingli vagy partnerkapcsolat?
• Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat?
• (Ha élettársi kapcsolat/házasság): mikor (elöbb vagy késöbb)?
• Gyermektelenség vagy szülőség?
• (Ha szülöség ): mikor (elöbb vagy késöbb)?
• (Ha szülöség): (élet-/házas-)társsal vagy társ nélkül?
• Közös háztartás vagy „living apart together“?
• (ha élettársi kapcsolat/házasság):hosszantartó párkapcsolat vagy válás/ különélés
• (Ha válás/különélés): újraházasodás vagy új élettársi kapcsolat?
4
Ezek az opciók ma europaszerte kulturálisan és jogilag legitimált és választható lehetöségek
De különbségek tapasztalhatók az európai társadalmak között a lehetöségek realizálásánál (gyakorlati alkalmazásánál):
> pl. az életársi kapcsolat létrejötte a lakásviszonyok függvénye
> házasság nélküli szülöség diszkriminálása
> a válás megnehezitése pl. jogi/anyagi eszközökkel
Az opciók individuális alkalmazásánál az elmult évtizedekben europaszerte egy konvergens fejlödés tapasztalható
5
Szingli vagy partnerkapcsolat?
• A partnerkapcsolat (és család) magas szintü értékelése az EU-ban
• Amennyiben a „szingli” fogalma alatt nem az egyszemélyes háztartást értjük, hanem egy hosszabban tartó megcélozott életformát, úgy nyilvánvalóvá válik, hogy EU-ban azok (arány-)száma alacsony
• azoknak arányszáma akik 50 éves korukig életüket folyamatosan partner nélkül élik europaszerte 8-15% között mozog
•ezek közül csak minden tizedik tervezte elöre ezt az életformát; legtöbbjüknél ez az életforma az életút alakulásának nem intendált következménye
•A 30 éven aluliaknál a a következö évtizederkben szinglik arányszámának növekedésével kell számolni különösen a nyugateuropai országokban 6
(Ha párkapcsolat):Opció: házassági vagy házasságon kívüli együttélés
> Azoknak arányszáma akik már hosszú idö óta párkapcsolatban élnek, de nem házasodtak meg, alacsony (Németországban a 60 év fölötti férfiak esetében 6% és nők esetében 10%. )
> Magasabb ezek arányszáma a 40 éven aluliaknál
> A fiatal felnöttek 12-20%-a nem akar házasságot kötni (többen a skandináv és nyugteuropai, kevesebben a déleurópai országokban)
> Azoknak az arányszáma, akik élettási kapcsolatban élnek (és ezt az együttélési formát hosszú távú alternatívának tekintik) a párkapcsolatban élök kb. egy negyedét képezik.
7
Vizsgálatunk során az alábbi típusokat találtuk:
• átmeneti stadium (32%). • próbaházasságként (29%). • próbakapcsolat (11%).• élettársi kapcsolat (10%).• bizonytalanok (18%).
8
Trendek:> .Élettársi kapcsolatban élök számának nö
> a tartós és gyermekes élettársi kapcsolatok száma nö
Élettársi kapcsolat mint (jogi) intézmény formálódása, növekvö társadalmi akceptálása
HázasságA 30-70 évesek között a hazasok arányszáma europaszerte 65-80%
- alacsonyabb a skandináv országokban- magasabb a déleurópai országokban- a 60 éven felülieknél akik életútjuk folyamán (valamikor) megházasodtak Németországban 85%
9
(Ha házasság) :Opció:timingElsö házasság/Életkor
1960 1970 1980 1990 2000 2004
EU-25 Férfiak 26,5 25,7 25,8 27,3 29,3 30,3
(EU-15) 26,7 25,9 26,0 27,8 29,9 30,8
EU-25 Nök 23,8 23,0 23,1 24,8 27,8 28,0
(EU-15) 24,1 23,2 23,3 25,3 27,6 28,5
Férfiak (2004) Nök (2004)Dánia: 33,0 + 30,7 +Svédország 33,7 + 31,1 +Lettország:27,3 - 25,1 -Litvánia 26,9 - 24,7 - 10
Opció: Gyermektelenség vagy szülőség•Azon nők hányada, akik termékenységi periódusok végéig nem szülnek gyereket az EU-ban kb. egy negyedet tesz ki. Előrejelzésekből arra következtehetünk, hogy eurpai társadalmak többségében a nők mintegy egy harmada gyermektelen marad - habár egy részük nem szándékosan.
•Akart/nem akart gyermektelenség
•Mindkét alternatíva (gyermektelenség vagy szülőség) társadalom-strukturális „elhelyezkedése” és kulturális legitimációja ellenére a modern társadalmak legtöbb tagja a a szülőség mellett dönt, a gyermektelenség opciója ritkábban választott alternativa
•Optió választása és a valóság közötti diszkrepancia 11
(Ha szülöség:) Opció: Szülőség (házas-) társsal vagy társ nélkül
•Az életút tervezésénél a partner nélküli szülőség opciója mellett csaak kevesen döntenek (Németországban a a 18-
30 éves nök közül csak 3-4%.)• A házasságon kivül született gyermekek arányszáma ugyan magas (pl. Nyugatnémetországban 2003: 19%, Keletnémetországban 51,5 % ) szüleiknek nagyrésze élettársi kapcsolatban él, ugyancsak nagyrészük késöbb megházasodnak• Az a tény, hogy a házasságon kívüli születések aránya is magasabb, mint az a párok (házassági) partnerkapcsolatának kezdetéhez fűződő tervezése alapján várható lenne, főleg arra vezethető vissza, hogy a partneri viszonyra vonatkozó eredeti tervek különböző okokból a terhesség alatt vagy azt követően nem realizálódhattak. 12
• A kulturálisan legitimált opció“szülöiség partner/házasság nélkül“ ellenére az EU-ban a férfiak és nők 9/10 partneri és a legtöbbjük a házassági szülőség opciója mellett dönt.
•A 30-40 éves anyák 15-20%-a (házas- vagy élet-) társi kapcsolatban él
•A társ nélküli anyák nagyrésze ezt az életfomát nem tervezte és ezen változtatni akar
13
Opció: különélés / válás
•Az élettársi kapcsolatban élök a kapcsolat esetleges befejezését mint opciót eleve számitásba veszik
•Németországban az élettársi kapcsolatok 1/3-a 14 éven belül felbomlik (fele megházasodik,1/4-e marad élettársi kapcsolat)
14
•A válás opcióját a házaspárok túlnyomó része a házasságkötés időpontjában nem veti el alapvetően, ellenkezőleg: lehetőségként - még ha nem is törekszik rá – esetlegesen nem zárja ki.
•Ezt az opciót a házasok két harmada nem alkalmazza gyakorlatként, habár a várhatóan magas élettartamot figyelembe véve a nem elvált házasságok egyre tovább tartanak.
•Nyugateuropai országokban a házasságok kb.1/3-a felbomlik
•Az elmult években kötött elsö házasságok felbomlási valószinüsége nagyobb
•A rövid és hosszantartó házasságok (élettársi kapcsolatok) elkülönülése (polarizálódása)
15
Válások/1000 lakós
1960 1970 1980 1990 2000 2004
EU - 25 0,6 0,9 1,5 1,7 1,9 2,1EU - 15 0,5 0,8 1,4 1,7 1,9 2,1
EU-átlag felett (2004) EU-átlag alatt (2004)Belgia (3,0) Görögország (1,1)Csehország (3,2) Lengyelország (1,5)Litvánia (3,2) Szlovénia (1,2)Dánia (2,9) Horvátország (1,1)Németország (2,6)
16
(Ha válás/különélés): Opció: szingli/egyedül nevelö vagy újraházasodás/új élettársi kapcsolat•Élettársi kapcsolt felbomlása után az érintettek Németországban 4/5-e új társkapcsolatot keres•Németországban az elvált férfiak 55%-a és az elvált nök 60%-a (gyakran egy idöleges új élettársi kapcsolat után) újra házasodik
17
Elsö házasság % /Összes házasság
1995 2000 2004
EU-25 83 82 81
EU-15 83 82 80
2004Németország 71Ausztria 73Lengyelország 91Albánia 96 18
Újraházasodás/új élettársi kapcsola következményei:
>A többcsaládos partnerek/szülök („követö családok“) elterjedése
> a partneri/szülöi szerepkör differenciálodása
19
Opció: Egy fedél alatt vagy “living apart together” > A meglévő és kulturálisan legitimált „living apart together” alternatíváját csak kevesen választják
> de egyre többen és egészen különböző okokból és többnyire csak időszakosan gyakorolják (Németországban a fiatal házaspárok kb.5-7%-a
20.
Párkapcsolatok dinamizmusa a nyugateurópai társadalmakban(1)
Példa:Német párok életútja
Párkapcsolatok dinamizmusa (2)Házasságkötési minták Németországban és Magyarországon
• Az élettársi kapcsolatok növekvő elterjedése, a házasságkötések csökkenése, a csökkeni szülőség, a növekvő válások és más fejlődési tendenciák, amelyek a partneri és családi fejlődési folyamatot érintik, különböző partner- családkonstellációkat eredményeznek.
• Az EU nagyrészében ezeket a létrejött partner- (és családi-) konstellációkat az érintettek (különösen a fiatalok) nem egymással összeegyeztethetetlen alternatívának tekintik, hanem olyan életformaként, az életút egyes fázisaiként, amelyeket életük során egymással sukcessiv (vagy szimultán) összekapcsolhatnak. 23
4. Összefoglalás/diszkusszió• Történelmileg nézve az opciók legtöbbje nem új. De ezeknek az partner- és életformáknak a kulturális legitimációja új. Ez érvényes például az élettársi kapcsolatokra, amelyek az iparosodás előtti időkben feltehetőleg megtűrtek, de semmiképpen nem kulturálisan legitimáltak voltak
• A legtöbb opció, amelyeket a modern európai társadalmak tagjai számára a partnerkapcsolat (és család) alakításakor az életpálya során kínál, már a társadalmi fejlődés modernitás előtti szakaszában is adottak voltak, még akkor is, ha csak részben voltak kulturálisan legitimáltak és nem olyan széles körben voltak elterjedtek, mint a jelenkori modern európai társadalmakban 24
•A fennálló és kulturálisan legitimált opciók ellenére a modern társadalom legtöbb tagja nem alkalmazza gyakorlatként az „élethosszig tartó partnernélküliség”, „élethosszig tartó gyermektelenség”, „a házasság intézménye nélküli együttélés”, „a különélés” opcióját – legalábbis nem egy életen át. • A szingli életforma, az élettársi kapcsolat , a házasságon kívüli vagy társnélküli gyermekvállalás, a munkavállalás miatti különélés opciója, amelyek az érintettek nagyrészénél “csak” életpályájuk szakaszaként jelentkezik, individuálisan különböző hosszan és különböző konstellációkban tapasztalható.Ez különösen vonatkozik az EU fiatalabb generációira 25
• Összefoglalóan ezekből a megállapításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a partnerkapcsolatok alakulása Europában az elmúlt három négy évtized folyamán több jelentös változást hozott. Pontosabb megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a folyamatosság ugyanolyan jelentős, mint a lezajlott változások.
26
• A globalizáció negativ hatásai:
Nem várt/ nem elörejelzett piaci fejlödék
A lokális piacok globális befolyásolhatósági lehetöségeinek növekedése
A változások tempójának növekedése
A fejlödések elörejelzésének csökkenö lehetösége
A társadalom élet bizonytalanságának növekedése
Növekvö flexibilizálódási igányek a gazdaságaban 27
• A növekvö bizonytalanság egyéni következményi:
Racionális döntések megnehezülése
Hosszúlejáratú döntések megnehezülése
Hosszúlejáratú elkötelezettségek megnehezülése (képzés, partnerkapcsolat,családalapitás)
A társadalmi reciprocitás kontextusának gyengülése
28
• A globalizálódás kihatása a partneri kapcsolatokra és családalapitásra
Egyre gyakoribb idöbeni “átfedés” a kikézés/szakképzés, részmunkavállalás, partneri kapcsolat fázisa között
“Flexibilis” partnerkapcsolatok megnövekedése
A hosszúlejáratú partneri kapcsolatok, házasság, családalapitás megnehezitése, idöbeni elhalasztása, halogatása
29