A tanári mesterség IKT alapjai

A tanári mesterség IKT alapjai

Az információs technika (IT) vagy információs és kommunikációs technika (IKT) a technológiák egész sorát fogja át. Nincsenek elfogadott módszerek az IKT definiálására, ami nem meglepő, mivel a fogalom a zsebszámológéptől a szuperkomputerig, mindent magába foglal.

Olyan eszközök, technológiák,, szervezési tevékenységek, innovatív tevékenységek összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást áramlást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé, hatékonyabbá teszik.

Információs és Kommunikációs Technológiák

Információs és Kommunikációs Technológiák

„Az IKT eszközök annyi potenciállal bírnak, amilyen pedagógiai

repertoárrala használójuk rendelkezik.”

Kárpáti A.

Comenius (1592-1670)

A szemléletességet az oktatás legfőbb alapelvévé emelte: forradalmi nézetet képviselt az újkori pedagógiában.

„Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehetséges: a láthatót a látás, a hallhatót a hallás, a szagolhatót a szaglás, az ízlelhetőt az ízlés, a tapinthatót a tapintás elé. Ha valamit egyszerre több érzékszervvel is tudomásul lehet venni, azt több érzéknek is fel kell kínálni.” „Orbis sensualium pictus” (A látható világ képekben)

A szemléletesség atyjaA szemléletesség atyja

A taneszközök nemzedékeiA taneszközök nemzedékei

I. Valós tárgyak (makett, modell)I. Valós tárgyak (makett, modell)

II. Nyomtatott eszközök

III. Audiovizuális eszközök

IV. Programozott oktatás eszközei(Wilbur Schramm szerint)

Az információfogalom értelmezése

Világunknak az anyag és az energia mellett az információ a harmadik lényeges összetevője. Az információ ugyanúgy alapfogalom, mint az anyag és az energia, ezekhez hasonlóan nehezen is definiálható: nincs egyetlen, általános érvényű és általánosan elfogadott meghatározása.

Norbert Wiener, "a kibernetika atyja" szerint az információról csak azt tudhatjuk, hogy sem nem anyag, sem nem energia.

Egyesek szerint az információ nem fizikai entitás, és csupán a kognitív, mentális vagy információs térben - azaz az emberek fejében - létezik. E szerint az elképzelés szerint az anyagi illetve az élő rendszerek információsnak tartott folyamatai csupán analógiák, antropomorf kiterjesztések, és az információ értelmezési tartománya kizárólag a humán jelenségvilág.

Jel, adat információ Az adat általában valamilyen dolog tény (eset, ismeret) vagy összetevő

rendszerint numerikus vagy alfanumerikus jellel való kifejezése.

Általánosabban értelmezve adat nem más, mint különbségtételre alkalmas jel (például a higanyszál észrevehető mértékű felkúszása egy üvegcsőben egy előzetesen definiált mércéhez viszonyítva). A különbség akkor válik információvá, ha kommunikáció tárgyát képezi: az adatot valakinek vagy valaminek értelmeznie kell.

Adatból információ az értelmezés folyamatában válik. Azt is mondhatjuk, hogy az információ olyan adat, melyhez értelmezés is társul, azaz az értelmezés folyamatában válik az adat információvá. Az információ státusát - dinamikus jellegéből adódóan - a mindenkori használat körülményei nagymértékben befolyásolják. Az adatokban rejlő információtartalom azonban relatív, hiszen függ attól, ki kapja azokat, s jelent-e számára új ismereteket.

Az információAz információ

Az emberben bizonytalanságot szüntet megFunkciói: Fogadás – Továbbítás – Átadás

Tárolás – Visszakeresés

Informatizálódás

médiapiramisIT, információs társadalom

A KommunikációA Kommunikáció

Biológiai, fizikai, kémiai jelzések átadása a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi

tudatos bonyolult közlésekig.

Célja: gondolatok információk közlése

Üzenet küldése Üzenet fogadása

Visszacsatolás

Újraszabályozás

arcos

A kommunikációs szemlélet a médiumok alkalmazásában és fejlesztésében

A közlő az információk közvetítése érdekében médiumokat használ, melyeket a befogadó dolgoz fel: érzékel, észlel, értelmez, megtanul….

A közlés során a két fő érzékelési csatorna (auditív, vizuális) mellett fontos lehet a többi érzékszerv bevonása a folyamatba (szaglás, tapintás, kinesztézis).

Az üzenet felvétele eredményesebb, ha egyidejűleg több érzékszervre hatunk és a hatások ugyanakkor egymást kiegészítik, megerősítik.

Az üzenet célirányos és a befogadó által ismert kódolása és a közlés során alkalmazott módszerek jelentősen befolyásolják a kommunikáció eredményességét.

A tanítási-tanulási folyamat teljes egészében kommunikációs folyamat.

A közlő az információk közvetítése érdekében médiumokat használ, melyeket a befogadó dolgoz fel: érzékel, észlel, értelmez, megtanul….

A közlés során a két fő érzékelési csatorna (auditív, vizuális) mellett fontos lehet a többi érzékszerv bevonása a folyamatba (szaglás, tapintás, kinesztézis).

Az üzenet felvétele eredményesebb, ha egyidejűleg több érzékszervre hatunk és a hatások ugyanakkor egymást kiegészítik, megerősítik.

Az üzenet célirányos és a befogadó által ismert kódolása és a közlés során alkalmazott módszerek jelentősen befolyásolják a kommunikáció eredményességét.

A tanítási-tanulási folyamat teljes egészében kommunikációs folyamat.

Befogadódekódol

CsatornaKözlőkódolás

zajvisszacsatolá

sfeedback

A „médium” fogalma

Információk bemutatására, terjesztéséretárolására továbbítására alkalmas eszközök

TANESZKÖZ

• „…az információ hordozója, közvetítő közege, melynek általános funkciója az, hogy egy előre meghatározott információt megfelelő módon és formában eljuttasson, közvetítsen a tanulókhoz.”

(Falus és t. 1986)Magában hordozza az általános eszköz-funkció jelentést, ezért nemcsak tárgyi-technikai eszközökre vonatkozik.

• Tömegkommunikációs eszközök: tv, rádió, sajtó.• Telekommunikációs eszközök: telefon • Taneszköz

A médium szó jelentései A médium szó jelentései

Interaktív médiakommunikációInteraktív médiakommunikáció

EMBER SZÁMÍTÓGÉP

interakció

Mesterséges intelligencia

sárga

A tanulás fogalma

Az emberi tanulás az ember agyának az embert körülvevő természeti technikai és társadalmi környezettel kialakított kapcsolat során bekövetkező tartós, az egyén szempontjából adaptív megváltozása (Nahalka, 1997).

A naiv összegzés elmélet (summative theory) szerint az egyes érzékszervek különböző arányban járulnak hozzá az ember környezetéből szerzett tudásának kialakításához: ízlelés 1 %, tapintás 1,5 %, szaglás 3,5 %, hallás 11 %, látás 83 % (Treichl, 1967).

A cselekvési tevékenységek és a tanulás hatékonyságának összefüggése

10%

20%

30%

50%

70%

90%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

olvasás

hallás

látás

hallás és látás

elmondás

cselekvés

Taneszköz fogalma

„taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat, mely az oktatás folyamatában felhasználható az oktatás céljainak elérése, elősegítése érdekében” hardver (oktatástechnikai eszközök): tábla,

diavetítő, rádió, televízió, videó, számítógép, internet

szoftver (információhordozók): audiovizuális anyagok, nyomtatott programok, programcsomagok, feladatlapok, tantárgytesztek

Taneszköz fogalma

Információhordozó, médium, oktatási eszköz, tanulási forrás …

Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy.

A taneszközök a tanítás-tanulási folyamatban több funkciót töltenek be:

• Motiválás• Ismeretnyújtás• Szemléltetés• Rendszerezés• Gyakorlás

• Ismétlés

• Rögzítés

• Ellenőrzés

• Tanulás irányítása

Tanulási stílusok

Ádám (1987) szerint a megismerés folyamatában két olyan alapvető folyamat létezik, amely külön- külön vagy együtt döntő szerepet játszik a tudatos és a tudattalan megismerés folyamatában. Az egyik a figyelem mechanizmusa, a másik a tanulás kondicionális jelensége.

Bergson szerint az agy működési elve eliminatív, tehát kirekesztési jellegű és nem akkumulatív, begyűjtési, folyamat. A kirekesztő működés evolúciója során alakulhatott ki az emberi tudat absztraháló, kivonatoló, kognitív tevékenysége.

Tanulási stílusok

Bohony (2004) szerint, tanulási stíluson azon eljárásokat értjük, amelyeket ismereteinek bővítésénél a diák saját orientáltsága, motiváltsága és örökölt tulajdonságai alapján alkalmaz. (Bohony, 2004)

Ha az egyéneket úgy tanítjuk, hogy figyelembe vesszük tanulási stílusukat, akkor növekedik tanulási teljesítményük (Bohony, 2007).

A diák fontos jellemzője, hogy az információk befogadásakor mely érzékszervi modalitást részesíti előnyben. Így megkülönböztethetünk auditív, vizuális (szöveges, térbeli), kinetikus és szóbeli-fogalmi típust.

MÉDIAKOMPETENCIAMÉDIAKOMPETENCIA

A médiakompetencia olyan ismeretek birtoklását jelenti,

amely képessé tesz a hatékony és kreatív

médiahasználatra.

A médiakompetencia magában foglalja a médiaismeret és

médiahasználat elemeit csakúgy, mint az

információhordozó médiumok által közvetített és

megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét

és az információhordozó médiumok kreatív használatához

(fejlesztés és prezentáció) szükséges előfeltételek

biztosítását.

Tanári médiakompetencia

A kompetencia magába foglaljaA kompetencia magába foglalja

Az értékelést (kritériumokna

k való megfelelés)

Az értékelést (kritériumokna

k való megfelelés)

A használatota tanításban és a

tanulásban (szoftver,

hardver, egyéb médium)

A használatota tanításban és a

tanulásban (szoftver,

hardver, egyéb médium)

A tervezést és készítéstA tervezést és készítést

Eltérő szintek lehetségesek.

Tanári kompetenciák

információstrukturálás (információ felvétel, -rögzítés, -tárolás, -osztályozás, -rendezés stb.)

problémamegoldás (soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása, alternatív megoldások kidolgozása stb.),

a viselkedés és kognitív tudományok eredményeinek, különösen a tanulással kapcsolatos ismeretek alkalmazni tudása (nemcsak ismerete),

információ-visszakeresés, tartalmi, formai és technológiai szelektálás (a források megfelelő használata).

interperszonális készségek (team-vezetés, tárgyalás, kapcsolatteremtés, szervezés stb.)

Mindezen kompetenciák adott tanulócsoportokra vonatkoztatott, pedagógiai, pszichológiai, szaktudományos, szaktantárgyi és szakmódszertani ismereteken alapszanak.

OKTATÁSTECHNIKA

Az oktatástechnika a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazható műszaki eszközök és anyagok

összességével foglalkozik.

Az oktatástechnika a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazható műszaki eszközök és anyagok

összességével foglalkozik.

Az oktatástechnika eszközök körébe tartoznak azok az információhordozó, rögzítő és visszacsatoló eszközök melyekkel a tanítási tanulási célok megvalósíthatók.

Az oktatástechnika eszközök körébe tartoznak azok az információhordozó, rögzítő és visszacsatoló eszközök melyekkel a tanítási tanulási célok megvalósíthatók.

Felhasználók szempontjából lehet:•egyéni•csoportos•tömeges

Ot helye a pedagógiában

OKTATÁSTECHOLÓGIA

A tanítási-tanulási folyamat kibernetikai

rendszerelméleti alapokon történő megtervezésének

olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely korszerű

információhordozó anyagok, módszerek és eszközök

együttes felhasználásával biztosítja a tananyag-

elsajátítás optimalizálását.

Tanulási környezet

A tanulás minőségét és eredményességét nemcsak tanári kompetenciák és az oktatástechnológiai eszközök és módszerek hatékonysága, hanem a tanulási környezet, minősége is befolyásolja.

A tanulás eredményességére ható különböző környezeti tényezőket együttesen nevezzük tanulási környezetnek (Komenczi, 2005).

A hagyományos oktatás tanulási környezete inkább rendszer közvetítő, míg a tanulás konstruktív modellje inkább rendszerkialakító (szituatív) tanulási környezetet igényel.

Tradicionális kontra elektronikus tanulási környezet

Tradicionális tanár által meghatározott tananyag sorrend és logika a szekvenciális gondolkodást támogatja

Elektronikus Eszköz által közvetített (számítógép, internet, okos telefon) Lehetővé teszi a tananyag elsajátítás alternatív módjait Szerepet kap a hallgatói kreativitás Tér- és időbeli függetlenség Tervezésénél új szerepet kap a pedagógus (térbeli absztrakciók

kompetenciája)

Oktatási stratégiák

Programozott oktatás

Thorndike (1912), Skinner, Crowder (1960) 1954-ben „A tanulás tudománya és a tanítás művészete" „Az a tevékenység, amelyet megerősítenek, sokkal

inkább bekövetkezik a jövőben, mint amelyet megerősítés nem követ.”

A kibernetikai szemlélet hatása a médiumok fejlesztésében és

alkalmazásában

A kibernetika a vezérlés és szabályozás tudománya.- Vezérlés: visszacsatolás nélküli irányítás. -Szabályozás: visszacsatolt információkat is figyelembe vevő,

módosító utasításokkal történő irányítás. A szabályozás a programozott oktatásban

oktatóprogramok segítségével történik. Hagyományos oktatás: vezérlés dominanciája,

esetenkénti visszajelzéssel és méréssel (felelet, dolgozat).

Befogadódekódol

MédiumKibocsátókódolás

zajfeedback visszacsatolás

A skinneri programozáspszichológiai alapjai

A skinneri programozáspszichológiai alapjai

„A tanulás nem más mint a siker által megerősítettoperáció (cselekvések sora), aktív keresés, amelyet a siker szabályoz.”

• Kis lépések elve• Aktivizálás elve• Azonnali megerősítés elve• A teljesítmény kipróbálásának elve• Egyéni ütem elve

Programozási stratégiák (1)Lineáris program: az ismeretszerzésnek egy útja van, amelyet

minden tanulónak végig kell járni. (Kicsi a hiba lehetősége; kis sikerélmény; jó tanulóknál nagyobb lépések kellenének.)

1. 3.2. 4.

Elágazásos program: az ismeretszerzés útja a tanulói választól függ. Addig nem léphet tovább, amíg a jó választ meg nem születik.

Elágazásos program „klasszikus feleletválasztás esetén

1. 3.2. 4.

Programozott oktatás: értékek és hiányosságok

A mérhető célok megfogalmazása.

Aprólékos oktatásfejlesztő folyamat: tananyagelemzés, tanítási sorrend.

Formatív értékelés

Tanulói aktivitás,

Egyéni ütemű tanulás.

• Sok minden nem programozható.

• Merev szerkezet.

• Megjelenítés korlátozott lehetőségei.

• Alkotó válaszok korlátozott lehetősége

• Eszközigény nagy

• A sikerélmény egyéniProblémák

Értékek

A multimédia fogalma a számítástechnikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé.

Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették.

Később a rendszerbe állított, tananyagot tartalmazó, technikai médiumok együtteseként fogták fel, amely a tanárt és a és közvetítőket jelentette.

Elelktronikus oktatás-Multimédia-

A multimédia fogalma

A multimédia számítógép által vezérelt interaktív információrendszer amely biztosítja az időfüggő és időfüggetlen médiumok egyidejű, illetve egymást követő megjelenítését, lineáris és non-lineárisúton történő interaktív feldolgozását(hypertext, hypermédia).Megjelenése on-line, illetve off-line rendszerű lehet.

Időfüggő, időfüggetlen médiumok

Realisztikus kép

Időfüggő médiumok

Időfüggetlen médiumok

Mozgókép AnimációkHang

2D3D

Abcdef123456 #&v@?

Grafika (sematikus kép)

Írott szöveg

2D

3D

Adatelérési módok

Lineáris adatelérés (pl. hangfelvétel, videofelvétel) Lineáris adatelérés (pl. hangfelvétel, videofelvétel)

Adat 1 Adat 3Adat 2

Non lineáris adatelérés: (pl. multimédia) Non lineáris adatelérés: (pl. multimédia)

Adat 1 Adat 3

Adat 2

Adat 3

Adat 4

1. A különböző médiumok egymástól teljesen függetlenül érhetők el. Azt jelenti, hogy egy beviteli médiumhoz nem lehet más médiumot társítani,

2. A számítógép-vezérelt integráció révén lehetővé válik, hogy az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre,

3. A médiumok kombinációja, a verbális és képi kódolás (szöveg, kép, hang, mozgókép) olyan változatosságot nyújt a felhasználóknak, mely által eredményesebb és tartósabb a tanultak rögzítése.

4. Az interaktivitás és a navigáció révén a felhasználó párbeszédet folytat a rendszerrel, a továbblépés irányát a felhasználó választja meg,

5. A non-linearitás arra utal, hogy egy kiválasztott részlet nem az előtte lévő részeken végigfutva érhető el, hanem azonnal hozzáférhető. A felhasználó az őt érdeklő kérdéseket olyan mélységben és alapossággal vizsgálhatja, ahogyan óhajtja.

A multimédia kritériumai

Tantermi- vagy hálózati oktatás?

Az információs társadalomban felértékelődik a hálózati oktatás szerepe

A digitális kultúra általánosan elterjedté válik A 21. század tanulója és pedagógusa a maitól alapjaiban

eltérő szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat.

A kitágult tudástér következtében a tanulók már nem csak az iskolában tanulnak.

A tudásszerzés új modelljei alakulnak ki, azaz a leíró-szabálytanító oktatást felváltja a konstruktív szemlélet, a tankönyv-galaxis után a tudásbázisok kora köszönt be.

A hagyományos zárt, lexikális alapú oktatást – mely a frontális oktatás keretei között zajlik – felváltja a digitális pedagógia mely tartós, alkalmazható, szituatív tudást közvetít.

A hagyományos értékelő környezetet, – melyet a tantárgyi tesztek, az összegző, lezáró

(szummatív) értékelés túlsúlya, és a csoportos visszajelzés jellemez – felváltja a kritérium-orientált, diagnosztikus értékelés, amely a tananyag számon kérése helyett az ismeretek alkalmazását, az eg yes kompetenciákban nyújtott teljesítményt kéri számon.

Tantermi- vagy hálózati oktatás?

Egymást szorosan követő tananyagegységeket – melyben a tananyag felépítése szigorú rendet követve, egymásra épülve kerül kialakításra – felváltja a non-lineáris rendszer, mely sokféle kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújtó tanulásszervezési forma.

Tantermi- vagy hálózati oktatás?

E-learning Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési

forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.

E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, szemléltetéshez vagy a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak.

Az e-learning egyik magyar megnevezése az e-tanulás, de értelmezhető e-tanításként is.

M-learning a jövő iskolája?

Bevezetés

• A számítástechnika, és a telekommunikáció rohamos fejlődése, valamint a két terület összekapcsolódásából kialakult új kommunikációs, illetve információ-hozzáférési források alapvetően megváltoztatták életünk számos területét, ami az oktatás lehetőségeit is kibővíti új kihívásokat generálva.

• Az új paradigma neve Mobile-learning, (M-learning) melynek technikai alapjai a hatékony fejlesztések eredményeként már léteznek, természetesen megfelelő szoftvertámogatással és már bekopogtatott a pedagógikum kapuján.

“....IF WE TEACH TODAY AS WE TAUGHT YESTERDAY, WE ROB OUR CHILDREN OF

TOMORROW”JOHN DEWEY

IKT, WEB 2.0• Az IKT infokommunikációs technológiák és a web 2.0 is egy

összefoglaló megnevezés. • Az IKT magában foglalja az összes olyan audiovizuális szemléltető

eszközt és digitális tananyagot, amely interaktív módon képes az információkat átadni.

• A web 2.0 a felhasználókat megcélzó, interaktív közösségi kommunikációra épített Internetes szolgáltatások összefoglaló neve.

http://www.youtube.com/watch?v=eBouSX1EkgY

M-learninghez kapcsolódó technológiák

M-learning

Okos telefonok

Laptop

Táblagépek(iPad)

Személyi média

lejátszók(iPod)

Játék-konzolok

(X-Box 360)

Az M-learning eszközei

Cloud Computing• A felhőalapú számítástechnika az internet felhasználásával

nyújtott szolgáltatások összességét jelenti. Amikor egy cloud szolgáltatást igénybe vesz egy felhasználó, akkor a szolgáltatójának erőforrásait használja, miközben az adatai részben vagy teljes mértékben távoli adatközpontok megbízható rendszereiben kerülnek eltárolásra, feldolgozásra.

Cloud Computing• Lehetővé teszi a hálózati

erőforrások használatát (hardver, szoftver)

• Adattárolást biztosít a felhőben (erőforrások kímélése)

• Lehet egyéni vagy közösségi az adattárolás

• Bárhol elérhetők az adatok bármilyen mobil eszközzel

• Lehetőségek: e-mail, naptár, chat, fórumok, ingyenes kommunikációs programok (Viber, Skype, FaceTime), fájlmegosztás (Dropbox, Google Docs), közösségi média (FaceBook, Twitter)

Az M-learning eszközeihez kapcsolható tevékenységek

Az M-learning és a pedagógia

• A mobil tanulás más pedagógiai megközelítést kíván, mint az e-learning, más a hallgató motivációja, célja a tanulási folyamatban.

• Emiatt nagy hiba azt feltételezni, hogy a meglévő elektronikus anyagokat egyszerűen csak át kell transzformálnunk egy mobil eszközre és mindent megtettünk a siker érdekében.

M-learning anyagok didaktikai szempontjai• Hozzáférés: a hozzáférés és megjelenítés körülményei mások mint az e-learning esetében,

gondoljunk csak a mobiltelefonok, PDA-k képernyőméretére és felbontására, ami meghatározza a megjeleníthető információ mennyiségét és típusát, szemben a helyhez kötött asztali gépekkel.

• A kurzusok hossza: az M-learning mint módszer, leginkább rövid tömör, könnyen érthető elméleti tananyagok közvetítésére alkalmas, mintsem hosszú, gyakorlat orientált kurzusok lebonyolítására.

• Struktúra és forma: az M-learning anyagoknak kevésbé bonyolult szerkezettel kell rendelkezniük, és egyszerűbb felépítésűnek kell lennie mint egy e-learning tananyagnak, melyek általában meghatározott struktúra szerint készülnek.

• Igényekhez és körülményekhez való igazítás: az M-learning általában időben kötetlen, rövid, és az adott körülményekhez rugalmasan igazodó tanulási forma ellentétben az e-learninggel amely általában több időt szán a megértésre és az elsajátításra. Az M-learning tananyagok célja a gyors, az adott feladatnak megfelelő praktikus információkat közlése.

• Ellenőrzés: az M-learning egy teljesen más felfogású ellenőrzési és értékelési szisztémát igényel, mint a hagyományos e-learning. Az e-learning kurzusokban bevett szokás a tudásteszt vagy ellenőrző feladatok időhöz kötött elvégeztetése, amelyek nem adnak lehetőséget a tanultak kipróbálására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Az M-learning esetében a rövidebb kurzusok miatt több esély adódik olyan feladatok elvégzésére amelyek a gyakorlatban könnyebben kipróbálhatók és ellenőrizhetők.

Az M-learning jellemzői

Eredményes M-learning

Platform független Rövid

lényegre törő

tananyagok

Könnyű használat

Hordozható(menet közben

használható)Tudás átadó inkább mint

tudás bemutató

Interaktív

„Bármikor, csak a

lényeget, csak nekem”

Hardver és operációs rendszer független

Apple a felsőoktatásban, az iTunes U

• 2012 az iTunes U nevű új alkalmazás megjelenése, mely oktatóknak és tanulóknak biztosít lehetőséget arra, hogy teljes kurzusok anyagát adják át, illetve sajátítsák el iPad, iPhone és iPod Touch készülékeik segítségével.

• Az új iTunes U alkalmazással az oktatók kurzusokat állíthatnak össze és menedzselhetnek olyan alapvető alkotóelemeket felhasználva, mint az előadások, házi feladatok, tankönyvek, tesztek és tematikák.

• Cél: Az iTunes U alkalmazás révén az iOS-alapú készülékkel rendelkező felhasználók hozzáférést nyerjenek a világ legnagyobb tananyag katalógusához, (több mint ezer regisztrált egyetemről van szó) melyben olyan neves egyetemek kurzusanyagai találhatók meg, mint a Cambridge, a Berkeley, a Harvard, az Oxford és a Stanford.

Digitális hátizsák

iPad a digitális hátizsák

„digitális hátizsák”Applikációk

iTunes Utananyagok

iBook tananyagok

iBook Author

Oktatóprogramok

Keynote

AppStore

iPad a közoktatásban, 2011/2012

ipad.ektf.hu

A projekt bemutatása• A 8. C. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak,

• A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt,

• Az iPad eszközön használható tananyagokat a Mozaik Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.

A projekt kérdései…

• Milyen előnyei vannak a táblagépeknek a laptoppal szemben? • A pedagógusok számára milyen felkészítést igényel?• Hogyan változik a tanulók tudása, teljesítménye a táblagépeket

használók és a nem használók körében, különböző tantárgyakban?• Hogyan változik a tanulók attitűdje az adott tárgyakhoz az

táblagépes tanulás során?• Hogyan változik a tanulók IKT-s képessége, a hálózaton történő

tájékozódási képessége a táblagépek használatával?• Hogyan változik a tanárok attitűdje az IKT-hoz a használat során?• Hogyan alakult a tanári terhelés a program időszakában? • Mi tanárok véleménye a tanulók tudásának, gondolkodásának,

érdeklődésének, tájékozódási képességeiknek alakulásáról a program során?

Alkalmazott módszerek

• Kérdőív, attitűdskála a program elején tanároknak és tanulóknak egyaránt, és mind a kettő megismételve a program végén.

• A program végén szülői kérdőív a gyerekek tanulásával kapcsolatos tapasztalataikról.

• A tanárok óraterveinek és a fórumon leírt tapasztalataiknak az elemzése.

• A teljesítmények mérése az adott osztályban és egy párhuzamos osztályban.

• Összetett, internetes keresést igénylő feladat tantárgyanként, a kísérleti és a kontroll osztályban is.

• Keresési stratégiák, navigációs műveletek egyéni vizsgálata, adatbányászati források felhasználásával.

• Videófelvételek készítése, tantárgyanként (2-3 tanóra)

Az első benyomások…

iPad a közoktatásban, 2012/2013

ipad.ektf.hu

IPAD II. Project!

IPAD II. Project!

A projekt bemutatása• A 8. A. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak,

• A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt,

• A 8. osztályos tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvsorozata alapján az EKF Multimédia Labor készítette el iBook formátumban magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz és angol nyelv tárgyakból.

Elmaradt!

Mestertanár Videoportál

TÁMOP 4.1.2 B 6. sz. alprojekt

mestertanarvp.ektf.hu

Mestertanár Videóportál

• Cél: a tanári mesterképzésben segítse az oktatók, a hallgatók és a mentorok munkáját.

• Tematika: pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani, IKT módszertani filmeket gyűjtöttünk össze, illetve forgattunk le.

• A tartalmat szakmai zsűri bírálja el,• Az oldalra 2011április óta lehet regisztrálni,• Bárki tölthet fel filmet, amit a szerkesztőség elbírál,• A filmek 90%-hoz vannak segédanyagok, mindegyikhez van rövid

szakmai és tartalmi ismertető,• A filmeket lehet „lájkolni”, kommentelni, van fórumlehetőség,• Több mint 130 film, ebből kb. 30 IKT-s,• mestertanarvp.ektf.hu