nyári szünet?nyári szünet? kitört a nyár, s elvben ilyenkor jön el a jazz-zenészeknek a...

Nyári szünet?

Kitört a nyár, s elvben ilyenkor jönel a jazz-zenészeknek a szezon. Ez

igaz is, meg nem is: egyrészt valóban vanjónéhány szabadtéri program, de nekünk,Bohémeknek az idei nyár csendesebb, minta tavalyi, s egy kicsit a közönségnek is.Legalábbis a bánki jazzfesztivál hiányávalmindenképpen kiesett egy jelentõs eseményaz idei kínálatból, bár kisebb eseménnyelazért jelen lesz Bánkon is a jazz, de jövõremár a tervek szerint fedett nézõtérrel jöheta tizedik fesztivál. A szokásos nyári fesz-tiválokból a siófoki és a hajdúszoboszlóiesemény él és virul, elõbbi júl. 12-14-éntizedik alkalommal kerül megrendezésre,utóbbira augusztus elsõ hétvégéjén kerülsor, mi pont Louis Armstrong születésnap-ján, augusztus 4-én játszunk ott, tehát OhYeah Day koncert lesz.

Ha már Oh Yeah Day: augusztus 3-án,szombat este Kecskeméten a KecskefõzõFesztiválon játszunk, persze Lajos Arm-strong tiszteletére, ha már� Amúgy csen-desebbek vagyunk (végül is válság van, vagymi a szösz), de egyénileg azért a legtöbbcsapattagnak igen aktív a nyara. ZenekarilagKülföldre csak augusztus közepén megyünk(a cél ismét Anglia), de a háttérben történikegy s más. Például az idei Bohém Fesztiválfelvételeibõl jelentetünk meg néhányat,mellékelem is a nagy sikert aratott MarcoMarchi & the Mojo Workers DVD-borító-tervének képét (változtatás nélkül az egészkoncertjük kijön DVD-n, õk kértek megminket a kiadásra). De ugyanez a helyzetKen Aokival, a Bohémekkel, és ahogyígértük, a vasárnapi jam session-t is megje-

lentetjük valamilyen formában. Csak egy kisidõ kell, mígmindezeket technikailag ésegyéb szempontból végigzongorázzuk.

A Bohém JazzMagazin mostani számábanis foglalkozunk még egy kicsit a BohémFesztivállal, mégpedig statisztikai szemmel,az utolsó két oldalon. Fesztiválszervezõkéntszámomra nagyon érdekesek és tanulságo-sak az ott felsoroltak, de talán az érdeklõdõzeneszeretõknek sem unalmas. Ha igen, átlehet ugrani (pontosabban, mivel ez azutolsó cikk ebben a számban, nem kellelolvasni).

Ezt viszont állandó rovataink elõzik meg.Füstös-Simon Zsuzsanna ezúttal a Buda-pest Ragtime Band régi vezetõjét, a napok-ban szegedi zenekarigazgatóvá avanzsáltLukácsházi Gyõzõt interjúvolta meg. VajdaGyöngyvér és Janicsek Gábor jazztánc-so-

rozata befejezõdött, illetve most indul újra,de innentõl nem táncokról, hanem tánco-sokról lesz szó. Korb Attila ismét kitettmagáért, cikkét a szokásos digitális (a Jazz-Magazin honlapján található) melléklettelegyütt érdemes olvasni/hallgatni. MatiszLászló cikkének világos elmével érdemesnekifogni, Simon Géza Gábor már megintlemezbeszerzõ körúton járt (és leginkábbbig bandeket hallgatott). Fodor Laci szokásszerinti házimuzsikáját kínálja, hármanpedig igazi aktualitást választottak témául:Fritz Józsi a születésnapos Pete Fountainrõlírt, Zipernovszky Kornél a Bécsben fellépõBrian Ferry tradicionális jazz projektjérõl(amiben a Louis Armstrongnak gyerekkéntjátszó angol Enrico Tomasso is szerepel),Szalóky Béla pedig májusi New York-Iútjáról számol be.

Ja, és ettõl a lapszámtól kezdve digitálisformában színesek vagyunk. Jó szórakozást!

III . É V F . 3 . S Z Á M � 2013 . J Ú N .

IMPRESSZUM:Bohém JazzMagazin

Bohém VIP-tagok és elõfizetõk részére

Elõfizetés, lapszámonkénti vásárlása Bohém Webáruházban:

http://bohem.shoprenter.hu

Felelõs szerkesztõ: Dr. Ittzés TamásCím: 6001 Kecskemét, Pf. 652.

Telefon: 0620/336-4620E-mail: [email protected]

www.bohemragtime.com/jazzmagazin/

R�� H�� R�� FüstösSimon ZsuzsannaSorozatunkban FüstösSimon Zsuzsanna beszélget olyan jazzzenészekkel, akik korábban mindennapi résztvevõivoltak a magyar klasszikus jazzéletnek, de mára eltûntek a mûfaj kedvelõinek szeme elõl. Emlékek, emberi sorsok,tanulságok�

Egy örökmozgózenélõenergiabombabeszélgetésLukácsháziGyõzõvel, aBudapest RagtimeBand voltvezetõjével

Van valami megnyugtató atekintetében, amitõl az ember úgy

érzi, biztonságban van. Valószínûleg eztérezhetik a gyerekek is, amikor csillogószemekkel hallgatják elõadásait. A zenész-népmûvelõ egykori tubás, Nívó-díjjal éseMeRTon-díjjal jutalmazott Gyõzõ bácsiakkora energiabomba, hogy egy kisebbvárost biztosan fel tudna robbantani.

� Valószínûleg genetika, mert amikorratudatos lettem, a pozitív kisugárzás mármegvolt.

� Talán a sztálinvárosi miliõ lehet a ludas,mert nagyon jó zenei általánosba jártam.

� Ötlet helyett inkább szándékot monda-nék, ami a figyelemfelkeltés volt a hang-szerek iránt. A cél, hogy sikerüljön felkelte-ni a zene iránti érdeklõdést.

� Ez egy másik projekt volt, ahová engemmûsorvezetõnek hívtak, de ez a dolog há-rom és fél év után sajnos idén tavasszalmegszûnt.

� A látni- és hallanivalót igyekszem össze-kapcsolni bizonyos elõadásainkon. Rész-ben az árnyjáték eszközével tesszük ezt,másutt pedig az elõadást kísérõ élõ rajzolássegítségével. Nagy örömömre kiváló fiatalemberek csatlakoztak hozzám az elmúltesztendõben, akikkel színpadra állítottuk aKoldus és királyfi címû elõadásunkat. Lét-rehoztuk az �élõrajzos� ötletünket is,amely új dimenziót nyitott a zene befoga-dására. Egyébként a számítógéppel nemtudunk harcra kelni, inkább az ésszerû fel-használásra próbálnánk felhívni a gyerekekfigyelmét.

� Az otthon nélkül nagyon nehéz elkép-zelni a sikert. A zenei nevelés zenehall-gatással kezdõdik, amit a legintenzívebbena családban kaphat a gyerek. Egyszerûencsak arra kell odafigyelni, hogy milyen zeneszóljon a lakásban, az autóban stb.

� Elképesztõen sok képességet fejleszt azene, különös tekintettel a hangszertanulássorán felmerülõ zenei képességekre; a kon-centrációra, a kézügyességre, a hallásra, ajátékosságra gondolok.

� A gyerekekkel nincs semmi gond. A fel-nõtteket kell rávenni arra, hogy éljenek aBonbon matinék és a hasonló lehetõségekkínálta alkalmakkal és tegyenek is azért,hogy gyerekeik megismerhessék ezeket.

� Az IBS-t mondhatnám szerencsés vélet-lennek is, felkértek egy alakuló színházzenei vezetõjének. Ma már tudom, hogy eznem volt véletlen, inkább úgy jellemeznéma történteket, hogy sorsszerû volt.

� Mindegyiket nagyon szerettem, minde-gyikben volt kihívás. De ne felejtsük el,hogy ebben közel hatvan esztendõ van. Haelõ is fordult, hogy fel lehetett fedezni azidõben átfedést egyik vagy másik munkámközött, a kapcsolódást is észre lehet venniköztük.

� Ennek a kapcsolatnak a kezdete még a�80-as évekbeli ragtime-idõszakomra esik,amikor együttesemmel részt vehettünk azakkoriban induló kecskeméti ragtime fesz-tiválon. Azután folytatódott rádiósként, hi-szen sokat tettem azért, hogy felvételekkészüljenek az aktuális márciusvégi koncer-tekrõl. Személy szerint is tisztelem azegyüttes tagjait, figyelemmel követem sike-reiket. Tamást kiváló muzsikusnak és nagy-szerû szervezõnek tartom.

� Egész pontosan 1983-tól 1991-ig vezet-tem a bandát, amit egy �akadémista� barátitársaság hozott létre 1980-ban, ez azt jelen-ti, hogy a kezdeteknél én még nem voltama közelben, nem vagyok alapító tag.

� Kontra Zoltán � zongora, SzúnyogXavér � hegedû, Farkas Gábor � klarinét,Kovács Ferenc � trombita, Széki József �

dob, Kiss Gábor � bõgõ, Balogh Sándor �harsona, Lukácsházi Gyõzõ � tuba.

� A jó hangszerelések és profi elõadásmódmellett az egyéni stílusban, ami Spike Joneselõadásmódjára hajazott. Ismertem aszámait, a humorát, így az én hatásomrabekerült a zenekarunk repertoárjába is.

� Egy amerikai zeneszerzõ, eredetilegLindley Armstrong, aki ismert dalokatadott elõ szatirikus stílusban. Nem csakakusztikus élményt nyújtott, hanem vicceslátványt is.

� Más felé kanyarodtam. Balogh Sanyivallétrehoztunk egy fõként gyerekszórakozta-tást célzó projektet Brass ad Libitum, majdBA-LU EUfórikusok néven, ami még mostis szárnyal.

� Zenekarban hangszeren nem játszom, amûsorvezetés és a mesélés tölti ki a szín-padi életemet. A Bartók Rádióban pedigvasárnap délelõttönként jelen vagyok a Tó-biás Matiné, a Partitúra és a Gyõzõ bácsivalHangszer-országban címû mûsoraimmal.

� Napi rendszerességgel úszom és tenisze-zem. Meggyõzõdésem, hogy mozgás nélkülnem volnék képes ilyen intenzitással dol-gozni, ahogyan azt teszem. További hob-bim a mûsorkészítés, szervezés, vagyis az atevékenység, amit a munkámnak is neve-zünk.

� Is-is. Az biztos, hogy sokszor vagyokhangadó, de szeretem az �ejtõzést� is.Azért jól esik, ha néha más szervez megegy-egy programot.

� Akkoriban a Magyar Rádió KönnyûzeneiProdukciós Szerkesztõségét vezettem, a mifeladatunk volt a díjkiosztó gálamûsorokmegszervezése. Szép élmény volt, de annakis már vagy tíz-tizenöt esztendeje! Sajnosma már nincs eMeRTon-díj.

� No, ezen még nem gondolkodtam! Talánaz �örökmozgó� kifejezés a legjellemzõbbarra, ahogyan az életemet élem. Szeretem akacagást, a jó hangulatot, a profizmust.Állandóan �ötletelek� és persze ezeketigyekszem mind megvalósítani. Megpályáz-tam egy vidéki nagyzenekar igazgatói állá-sát. Eredmény csak a hónap végén lesz,ezért nem szeretnék most konkrétabbanírni róla, de ez is kifejezi, hogy hosszú távratervezek!

N�� C�� Z��, T�� I�! � a cake walktól aswingig � Vajda Gyöngyvér, Janicsek GáborGyöngyvér és Gábor együtt nyertek párban swingtáncvilágbajnoki címet. A 25éves Bohémgálán isszínpadon voltak. Mindketten foglalkoznak tánctörténettel is, tanítanak a Táncmûvészeti Fõiskolán.

Bill �Bojangles�Robinsonaz amerikaisztepptánclegmeghatározóbbalakja

Bill �Bojangles� Robinson 1878.május 25-én született a virginiai

Richmondban. Szülei korán meghaltak, ígytestvérével együtt nagyanyjuk nevelte felõket, aki erõsen vallásos asszony volt és igenrossz szemmel nézte unokája � Bill � táncosszenvedélyét. A gyermekmunkát ekkor mégnem tiltották, így �Bojangles� öccsévelEggie-vel a piacon borsót- és cipõt pucolt,és amikor nem volt kuncsaft, a szembenlévõ Ford-épület elõtt táncoltak. Bill márekkor is saját specialitását táncolta, amelyszûk tartású gyors tánclépésekbõl, elõretartott nyakból, karok és lábak madárszerû

mozgásából állt és különbözõ neveketkapott: és vagy

.

[...]

1907-ben Bill jól keresõ, népszerû mûvészvolt és folyamatosan turnézott. Akkoribana feketéket nem engedték szállodákba, ígya legkényelmesebb megoldásnak a kocsibanvagy a szabad ég alatt alvás helyett a feketékszámára fenntartott fogadóház volt. Ekkormár nagyon vágyott családra és egy ilyenfogadóházban ismerte meg elsõ feleségét.Házasságuknak hamar véget vetett egyhamis vád, melynek elsõ ítéleteként másod-fokon 11-15 évig terjedõ szabadságvesztés-re ítéli a bíróság. [�]

BOHÉM HÍRADÓ

2013. június 14-én este megszületett aBohém-asszisztens Erdész Fanni harmadikgyermeke, Szabó Ilona.

Mindenki egészséges, Fanni szándékaszerint hamarosan ismét teljes intenzitássalveti bele magát a Bohém-munkába.

Ilonáról (aki egyelõre még Pötyi) az alábbikép szûk kéthetes korában készült, amikoréppen kedvenc tevékenységével foglalatos-kodik.

Fanni bevethetõ, elérhetõ, a Bohém Ügyfél-szolgálat rajta keresztül ismét mûködik amegszokott számon: 20/336-4620.

Fanni mellett néhány adminisztratív dolog-ban a jövõben Erdõs Heni is segít, az õnevével is lehet majd találkozni ügyfélszol-gálati ügyekben, de telefonon továbbra isFannit kell keresni.

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ftért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ftért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohémhonlaponévi 2.490 Ftért (összesen 6 szám)!

http://bohem.shoprenter.hu/bohem_jazzmagazin_62


http://www.bohemragtime.com/jazzmagazin/el%C5%91fizet%C3%A9s

http://www.bohemragtime.com/jazzmagazin

Adrian Rollini

Adrian Rollini (1903-1956) BixBeiderbecke-hez hasonlóan zongo-

rista csodagyerekként kezdte karrierjét (sõtszületésük éve is megegyezik). Négyévesena kis Adrian 15 perces zongorakoncertetadott, ahol az egyik mûsorszám

volt. Ezt a számot sokkal ké-sõbb swing triójával is repertoárra tûzte( )� de ne ugorjunk eny-nyire elõre, hiszen Rollini elsõsorban, minta hot jazz korszak emblematikus basszus-szaxofonosa szerzett magának örök hírne-vet.

A mester és hangszere találkozását homályfedi, annyit tudunk, hogy a CaliforniaRamblers tagjaként (1921/22-tõl) használtaelsõ ízben a hangszert, illetve ebben acsapatban fejlesztette ki egyéni játékmódját.Van, aki szerint a Ramblers menedzsere (EdKirkeby, aki Fats Waller menedzsere is volt)ösztönözte Rollinit a hangszeren valójátékra � egyfajta opcióként a tuba helyette-sítésére. Mások szerint a zenekar bendzsósaemlítette elõször a hangszert Rollininek,

miután meglátta egy kirakatban� ArthurRollini (Adrian öccse, aki késõbb a BennyGoodman big banddel is játszott) így emlék-szik vissza: �Egyszer csak hazajött egybasszusszaxofonnal, elkezdett gyakorolni éskét héten belül már felvételre játszott vele.�

[...]

M�� M�� C�� a klasszikus jazzstílusjegyei � Korb AttilaAttila, a Bohémekhez egykor 13 évesen kerülõ harsonás, kornettes, zongorista, énekes a magyar jazzpaletta egyiklegtehetségesebb figurája. Segítségével érthetõbbé válik a klasszikus jazz és más füllel hallgat majd zenét az olvasó.





http://www.bohemragtime.com/vip_korb1306.html





BOHÉM HÍRADÓ

A Kecskemét Jazz Orchestra (Korb Attilavezetésével) június 22-én megnyerte a cseh-országi Èeská Kamenicében rendezett 14.Nemzetközi Big Band Versenyt. Gratulá-lunk!

A zenekar Blue Chip címû CD-je 3.500Ft-os áron kapható a Bohém Webáruház-ban: http://bohem.shoprenter.hu/

Az együttes legközelebb Szulák Andreávalhallható Dánszentmiklóson 2013. Július27-én este 7 órakor.





http://bohem.shoprenter.hu/





Lapszemle(2013 június)szerkesztette:ZipernovszkyKornél

George Benson új lemezeGeorge Benson is hangszeresként

kezdte a pályáját, mint Nat King Cole,emlékeztet az honlapjának kriti-kája a gitáros június negyedikén megjelentlemezét bemutatva. Ezért sem tekinthetõaz ,Benson új albumának (Concord) koncep-ciója meglepetésnek. Párhuzam bõven akadpályájukon, a pop sikerlisták tetejéig jutottakbársonyos tenorjukkal. Benson abban azévben született, amikor Cole befutott, a

volt az elsõ sikere1943-ban. Persze Benson nem kívánja ma-gát vagy hangját nagy elõdjéhez hasonlítani,de azért Cole jellegzetes örökzöldjei közülsimán mûsorra tûzte a Mona Lisát. Sõt, mégazt is megengedte magának, hogy saját,nyolcévesen (!) készült archív felvételévelindítson, amivel egy versenyen díjat is nyertannakidején, és hogy ezek után ugyanebbõlegy friss letétet tegyen a lemez végérecsattanónak. Hallható továbbá a

és a mostanában PaulMcCartney által is mûsorra tûzött

. Nemmaradhatott ki a és az AM szerintjól sikerült az . Ez utóbbinWynton Marsalis-szal kezdõdik a vendég-ként felvonuló sztárok sora, és folytatódikTill Brönnerrel, a Henry Mancini IntézetNagyzenekarával, stb. Az album készülésé-nek hátteréhez egyébként az is hozzátar-tozik, amint errõl Benson honlapja árulko-dik, hogy év elején õ is afféle elõfizetõifelhívást tett közzé a -on,ahogy sok zenész például a közös-ségi portálon teszi. Ígért dedikált nagyle-mezt, nyomtatott köszönetet a lemezborí-tón, aláírt Benson típusú Ibanezt, stb.-t,azoknak, akik elõrendelnek az anyagbólvagy nagyobb adományt küldenek. Ebbenma már semmi rendkívüli nincs, de hát azértne felejtsük el, hogy a világon õ az egyiklegkelendõbb énekes, aki a felnõtt piaconaz egyik legsikeresebb, a nagyokat lekörözõlemezmárkával dolgozik hosszú ideje.

Natalie Cole spanyol albumaBenson lemeze a piacon Nat King

Cole lányáével fog versenyezni � bár NatalieCole lemezcége, a Verve ugyanahhoz azistállóhoz tartozik legújabban, a Universal

csoporthoz, mint a Concord. Natalie újdon-ságán kizárólag spanyol nyelven énekel régislágereket � tudósít a . A június25-én megjelenõ lemezen Natalie ismét csakapja nyomába ered, aki az ötvenes évekmásodik felében Havannába utazott, hogyragadjon rá valami a spanyol kiejtésbõl.Mint a Billboard is emlékeztet rá, a NelsonRiddle hangszerelésével (Bensonéknak is azõ arranzsai voltak a pulton) készült elsõspanyol nyelvû lemez ( ) 1958-bannagy siker volt, és Cole további két lemezenát próbált spanyolul megtanulni. A kétnyel-vû kritikusok szerint ez azért nem sikerültneki teljes mértékben. Natalie ugyan tíz évepróbálkozik a �hispán� közönséget célzóötletével, de csak most jutott el a megvaló-sításig, miután az a David Foster lett aVerve igazgatója, aki az címûhíres, Natalie + posztumusz Nat duett ésaz azonos címû album producere volt1992-ben. Az új Natalie-lemezen is hallha-tunk egy, a keverõasztalon megvalósultduettet a néhai papával ( ), és azõ spanyolnyelvû repertoárjából továbbihárom darab származik az összesen tizen-kettõbõl, ha jól számoltam. De a Vervetovábbi nagyágyúkat is felvonultat a roman-tikában dúskáló lemezen: például AndreaBocelli csatlakozik a -ban. ABillboard szerint Natalie, aki jobban meg-tanult spanyolul apjánál, túl van már azokona problémáin, melyek káros szenvedélyeibõladódtak, és amelyek két önéletrajzi könyvés egy tévés életrajzi film alapjául is szol-gáltak. Sajnos Natalie fellépését az idénnyári bécsi jazzfesztiválon lemondták, hon-lapján lapzártakor viszont még fent vannaka zürichi, ciprusi és varsói júliusi idõpontok.

Elhunyt Ed Shaughnessy84 éves korában meghalt a híres

jazzdobos, Ed Shaughnessy, tudósít a rádió honlapja. Shaughnessy a legna-

gyobb ismertséget a címûamerikai országos tévémûsor házi zeneka-

rának dobosaként érte el. (A képen a BohémFesztiválon 2011-ben szereplõ JenniferLeitham társaságában látható). A JerseyCitybõl származó muzsikus elõször zongo-rázni tanult, dobosként autodidakta. Anegyvenes években több világsztár is szer-zõdtette, köztük George Shearing, JackTeagarden és Charlie Ventura. Az ötvenesévekben szerepelt Benny Goodman Euró-pában turnézó szextettjében, valamint aTommy Dorsey zenekarban, és volt a CBStévéállomás stúdiózenésze is. Innen kerülta Tonight Show csapatába, ahol 1963-1992-ig dolgozott. Közben játszott Duke Elling-ton és Charles Mingus vezette együttesek-ben is, és hallható öt különbözõ CountBasie-lemezen. Los Angelesbe, ahol sajátbig bandet is vezetett, a hetvenes évekbenköltözött.

A legendás fotó jazzfesztiváltihletett

Tovább él a világ leghíresebb jazzfotójánakhagyománya, derül ki a Downbeat honlap-ján olvasható Dan Oullette-tudósításból.Mint ismert, címmel1958-ban készítette Art Kane azt a fotót,amelyen egyszerre 57 világhírû jazzmuzsi-kus látható. Ezt idézi címében az idõs éselesett zenészek javára tevékenykedõ ala-pítvány fesztiválja, amelyet

címmel szerveznek évek óta. Amájus közepi három órás gálát, amelyentöbb mûfaj kiválóságai is megjelentek, HalWillner rendezte és Steven Bernstein vezé-nyelte a Kansas City Bandet, mint házigaz-da zenekart. Oulette különösen jellemzõ-nek találta Charles Gayle szaxofonos sze-replését, aki fantasztikusat zongorázott (!) agálán, és azt is elmesélte a színpadon, hogyhogyan került kapcsolatba az alapítvánnyal.A Sandy hurrikán pusztítása után, az áram-szünet idején az Alapítvány önkénteseikopogtattak az ajtaján, és kérés nélkülhoztak neki egy sültcsirkét. A sztárparádéna 11-éves világtalan zongorista csodagye-rek, Matthew Whitaker, az azerbajdzsánizongorista Isfar Szarabszki, Babi Floyd ésLong John Hunter blues-zenészek, vala-mint James Carter, Don Byron, NicholasPayton, Jerry Dodgion és Henry Butler isközremûködött. Quincy Jones pedig barát-ja és példaképe, Clark Terry érdemeit mél-tatta, valamint megemlékezett a MontreuxJazz Festival idén év elején elhunyt alapítóigazgatójáról, Claude Nobs-ról.

St. Louis BluesSok szeretettel köszöntelek kedvesdixie-t kedvelõ olvasó! Ebben a

számban az egyik legnépszerûbb amerikainótát, a St. Louis Bluest találod, melynekszerzõje William Christopher Handy. Akompozíció 1914-ben született. Az eljátszásmódja több érdekességet is tartogat szá-modra.

Elõször is a dal bevezetõje (vamp) nemdixie, swing stílusban van, hanem egy lati-nos lüktetésû hangzás, melyben nem kellúgymond �nyújtani�, hanem a leírt rövid és

hosszú hangokat (a hangjegyek alatt pontés vonal) kell betartani. A zongora szólam-nak helytakarékossági okokból csak a balkeze került be a partitúrába, azonban a jobbkéz is feladatot kap a bevezetésben, de ezugyanaz, mint a bal kéz, csak egy oktávvalfeljebb. Aztán a style swing felirattól jöheta jól bevált swinges lüktetés, feszes basszus-hangokkal, a fúvósokban betartott kötõ-ívekkel.

Másodszor: ez a nóta speciális a hangszere-lés szempontjából is oly módon, hogy amelódia latinos részét, valamint az impro-vizációt (ezt akkor tudod megnézni, hamegrendeled az egész számot) a mély szóla-

mok játsszák. A bevezetés utáni latinos�verse� (verze) a harsonáé, míg az improvi-záció a basszusé. Apropó, basszus: a kottatubára, vagy esetleg csellóra készült, habõgõvel adjátok elõ, bizonyos hangokat egyoktávval feljebb kell játszani, de azt hiszem,ezt a hangszerjátékos fogja tudni, hiszennem lesznek rajta a hangszerén a leírthangok. Jó kísérletezést kívánok!

Figyelem!A Bohém Webáruházban elérhetõ a teljesszám is, elõre meghangszerelt szólókkal,befejezéssel, komplett hangszereléssel,koncertkész állapotban:http://webshop.bohemragtime.com

H�� M�� Fodor LászlóLaci a Hot Jazz Band klarinétosa, a Bohémekkel 1990 és 2000 között 10 évig muzsikált, Gödöllõn fiatalokból állódixielandcsapata is van. Az utóbbi adta az ötletet, hogy amatõr zenekaroknak is használható kottamellékletet (háromfúvós, basszus akkordokkal) produkáljon minden számba � ha a VIPtag nem zenél, a rokonok, ismerõsök között biztosakad egykét hangszeres.



Bécs, a big bandekvárosa

Sok hónapos szervezés után hosz-szabb útra indultam Bécs városába,

hogy találkozhassam forgalmazónkkal, vala-mint régi cserepartnereinkkel, akik vala-mennyien azon munkálkodnak, hogy minéltöbb magyar vonatkozású jazzlemezhezjussanak, illetve azokat azután megfelelõpéldányszámban Magyarországra is eljuttas-sák. Ezen szakemberek gyûjteményénekhanghordozó-állománya minimum tizenöt-ezer darabos, könyvtáruk nagyobb szobá-nyi, idõnként még külön raktárt is bérelnekaz eurojazz hangzó és olvasható relikviái-nak. Ezekbe a szentélyekbe járok immártöbb mint negyedszázada. A szálláshelyenönálló polca van, illetve polcaik vannakvalamennyi európai nemzetnek, de szépszámmal szerepelnek az ázsiai és más népekis. Ezúttal elsõsorban orosz, kazah, tatár,azeri, török jazzanyagokat tanulmányozhat-tam. Elolvashattam többek között a számosmagyar vonatkozást is tartalmazó EddyRosner életrajzi kötetét, amelyrõl majdmáskor külön is írok. Újabb amerikaiszakkönyv taglalta, hogy ideje felülvizsgálnia jazz kialakulásának New Orleans-i legen-dáját, mert az újabbkori kutatások nagybanellentmondanak a korábbi PR-írásmûvek-nek. [�]

Bécs a jazz big bandek városa � ezt márkorábban is tudtuk, de most aztán kapkod-hatta az ember a fejét. Mindjárt a nyitóesténkét, egymástól sok-sok kilométernyi helyszí-nen bécsi big bandek tartottak parádésbemutatót, majd a további napokban is voltlehetõség a helyi big bandek abszolút profielõadásának megtapsolására. A bécsi Porgy& Bess Jazz & Music Club éppen az érkezé-sünk elõtti napokban került a világ tízlegjelentõsebbnek tartott jazzklubja közé.

[...]

Bécsben ezután 27 zenekar (!) a jazz európaiõskorszakát idézte, amikor minden rendûés rangú zenekar a keringõtõl a ragtime-iga legkülönbözõbb zenei stílusokban utazott:marching bandek, tûzoltó-, katona- és ren-dõrzenekarok, helyi zeneegyletek összesenközel másfél ezer tagja játszott trombitán,kornetten, szárnykürtön, pozanon, klariné-ton, szaxofonon, fuvolán, fagotton, tubán,helikonon, dobokon. Felvonulásuk, kon-certjük igen magas színvonalú osztrák zene-életet reprezentált, amelyben valamennyizenefajta egyformán képviseltette magát.Külön érdekesség volt, hogy az összeshangszeren hölgyek is játszottak, sõt egy nõikarmester is feltûnt.

[...]

P�� J��V�� Simon Géza GáborSGG elsõsorban diszkográfus, 1964 óta kutatja a magyar jazz történetét, a Magyar Zenetudományi és ZenekritikaiTársaság alapító tagja, a www.jazzkutatás.eu címû lap fõszerkesztõje, jónéhány Bohémalbum kiadója. Legkedvesebbtémájából, a magyar klasszikus jazz (nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen) történetébõl szemezgetcikkeiben, a magyar ragtimetól a magyar swingig. Csemege!









Élet a Roxy után

A utánújabb film kelt divathullámokat a

jazzkorszak vizein. , F. ScottFitzgerald leghíresebb regényének legújabb,harmadik (!) filmes feldolgozása már láthatóa magyar mozikban is. Fitzgeraldnak nagyonsok köze van a jazzkorszakhoz, ugyanis õ akeresztapja, ez a regény pedig döntõ módonhatározta meg az utókor képét a húszasévtizedrõl. Itt most nem következik film-kritika a , ilyet szinte bármelyik másújságban lehet olvasni, én csak a zenéjérõlakarok szót ejteni. Ha valaki azért nézi mega filmet, hogy a jazzkorszak zenéjét multi-médiálisan élvezhesse, nagyot fog csalódni.Ugyanis a zenei fõnök a híres rapper-producer, Jay-Z aki persze nem hazudtoljameg magát, és a trailertõl kezdve egy csomó

dalt a saját stílusában, maga és neje(Beyoncé) elõadásában tett a filmzenébe. Afilm szerelmi szálát viszont hagyományosvonóskari filmzene támasztja alá, a kompo-nista Craig Armstrong. Bryan Ferry észenekara is felkérést kapott, hogy vegyen fela filmhez néhány számot. Általuk szólal mega húszas évek zenéje, de csak idézõjelben ésinkább csak a háttérben. A rendezõ, BazLuhrmann csak röpke pillanatokat engedé-lyezett a diegetikus zenének, vagyis amikorlátjuk is, hogy hogyan adják elõ a zenét amuzsikusok, de ezekre a jelenetekre isrányomja a bélyegét a 3D-ben forgatottfilmet általában jellemzõ, a koktélba min-denféle színû italokat keverõ hatásvadászat.

Brian Ferry igazán különleges figurája arockvilágnak, akinek �pálfordulása�, hogypár éve klasszikus jazz-zenekart alakított,valójában nem is olyan meglepõ.

[...]

T�� K�� Zipernovszky KornélKornél jazzújságíró (a transzformátor feltalálójának, Zipernowsky Károlynak a leszármazottja), alapítója és rovatvezetõje volt a Gramofon jazzrovatának, a Fidelio jazz és világzenei rovatát vezette. Nyakig benne volt jópár jazzvilágsztár magyarországi turnéjának lebonyolításában és a Bohém Fesztivál sajtós tevékenységeibõl is bõven kivette arészét. Meggyõzõdése szerint T. S. Eliot esszéje Hagyomány és egyéni tehetség kölcsönhatásáról a jazzre is érvényes.









A hang igazsága

A puszta hangban, ezáltal a zené-ben is megbúvó, nem verbalizálha-

tó igazságról a muzsikusok többsége hajla-mos megfeledkezni. Szakmaiságra, mûfajiszabályokra, jobb esetben pedig a kisséködösítve definiált mûvészetre hivatkozvagondolják legtöbben, hogy ilyen szempontnincs is�

Pedig hogyne lenne. Minden más mûvészetesetében evidencia a rejtõzködõ, sokszorgyötrõdve megtalált igazság feltárása és aszembesítés. A klasszikus zene alkotói olda-láról közelítve talán nem kérdés, hogy akésztetések mögött mindig is volt egyletisztult értékrendre alapozott hit, meggyõ-zõdés, vagyis igazságérzet, melybõl a meg-formálandó tartalom � összefüggések felis-merése, intuíció, gondolat � fakadt. Viszontaz elõadói oldalra ez az igény már koránt-sem olyan egyértelmûen jellemzõ. Vajon azegyszerre alkotó és elõadó jazzmuzsiku-sokban megvan ez a szempont (tekintettela mûvészethez tartozás igényére is)?

Michelangelo híres gondolata, mely szerinta márványtömbben ott van a szobor, csakle kell faragni róla a fölösleget. Nos, ez azenét illetõen is hasonlóképpen van.

[...]

D�� Matisz LászlóMatisz László jazzújságíró (sõt, visszavonult jazzzenész is: szaxofonosfuvolista), a Gramofon jazzrovatánál dolgozott,a Sziget jazzprogamjait szervezte, közremûködött rengeteg jazznagyság magyarországi turnéjának lebonyolításában,évekig a Bohém Fesztiválnak is sajtósa volt. Esztétikai tárgyú, esztétikai megközelítésû cikkeiben nagyon fontosdolgokat mond ki. Figyelni kell rá!









Pete Fountain,a New Orleansifrancia

Amerikai tartózkodásom alatt megkellett bizonyosodnom róla, hogy

a jazztörténet és a jazzben népszerûvé váltemberek személye teljesen különbözõ. Ami-kor játszom egy helyen és dixieland hatásúlesz a zene, a nép egyszerû gyermekeibõlálló közönség sosem Benny Goodman vagyArtie Shaw nevét emlegeti, hanem egyjazztörténeti könyvekbõl teljesen mellõzöttklarinétost, Pete Fountaint.

Ennek okai után kutatva jöttem rá, mekkorafoltok vannak a jazz ismerete terén, még alegelvetemültebb lemezgyûjtõk esetében is.

Pete Fountain New Orleansban született1930-ban, és gyerekkorában igen betegesvolt. A doktor javasolta a szülõknek, hogyegy teljesen rendhagyó gyógymódot válasz-szanak és a gyerek tanuljon fúvós hangsze-ren. Így került a kis Pete kezébe a klarinét.

Fiatalon bekerült Lawrence Welk zenekará-ba, ahol megalapozta karrierjét. És itt amagyarázata ismertségének. Ugyanis aWelk-zenekar rendszeres TV-show szereplõvolt, késõbb pedig saját show-t is kaptak,így Pete Fountain heti rendszerességgelszerepelt a TV-adásban, mindezt 1957-tõl.

E�� N�� Joe FritzA mindig kifogástalan eleganciájú Fritz Józsi 1997ben Bohémtag is volt. Rendkívül népszerû, minden szempontbólegyéni stílusú klarinétos, jelenleg saját zenekarával (Joe Fritz Band) és különbözõ formációkkal hallható, fõkéntBudapesten. Rengeteget tud a jazzrõl zenész és történész szemmel egyaránt, rovatában egyegy kevéssé ismert kiválózenésszel foglalkozik.









J��K�� K�� Szalóky BélaBéla a legsokoldalúbb magyar jazzmuzsikusok egyike. Eredetileg harsonás, a Benkó Dixieland Band kornettese, aPolice Big Band vezetõ karmestere ("civilben" ezért rendõr õrnagy). Megjárta nagy fesztiválok, híres jazzklubok sorát,mindenütt ott volt, ahol egy világsztár felbukkant, rendszeresen játszik jazznagyságokkal. Elsõsorban a velük közösélményeit, sztorijait osztja meg cikkeiben.

New York, NewYork

Még ki sem hevertem legutóbbikalandomat, máris egy újabb felé

repülök. Szó szerint. A Lufthansa járatánSzófia felé utazok éppen (a repülõnpötyögöm a cikket), végcél a bulgáriai StaraZagora városa, ahol a hétvégén zajló �Haddjátsszanak a trombiták� elnevezésû jazzfesz-tiválon leszek az egyik szólista, egyrészt ahelyi big band, másrészt egy dixieland AllStars élén. Rajtam kívül Gerard Presencer�De ez még csak lesz, ha érdekes lesz,megírom.

Most azonban rátérek jelen cikkünk témájá-ra, múlt havi kalandjaimra, amiket � ahogya címbõl kiderül � a jazz (és a világ)fõvárosában éltem át. New Yorkban jártam,ahol két fellépésem volt, illetve egy harma-dik, amit az elõzõ kettõbõl az egyik szült.De kezdjük az elején.

[...]









Bohém Fesztivála látogatóistatisztikatükrében

A XXII. Bohém Fesztiválon hosz-szú évek után ismét készült egy

viszonylag részletes statisztika a látogatók-ról. Ezúttal nagyobb súlyt fektettünk akérdõívekben a gazdálkodással összefüggés-be hozható kérdésekre, tehát elsõsorbannem arra voltunk kíváncsiak, hogy hogy érzimagát a fesztiválon a közönség. Azt úgyistudtuk: jól :)

Kérdõíveket írtam, többesszámban, nemvéletlenül: nem csak a fesztivál látogatóiközött végeztünk felmérést, de utólag azokközött is, akik nem jöttek el a fesztiválra..A helyszínen 166 fõ töltötte ki a kérdõíveket(52%-ban nõk, 48 %-ban férfiak), a feszti-válra el nem jövõk közül a Bohém-hírlevél-ben közzétett kérés alapján pedig 127 fõválaszolt a kérdésekre (56% nõ, 44% férfi).Ez a létszám már elegendõ ahhoz, hogy astatisztikai hibahatáron belül lévõ következ-tetéseket vonhassunk le a teljes közönsé-günkre vonatkozóan.

A kérdõíveket CSAK magyarokkal töltettükki, tehát a statisztikából hiányzik az a közel40 külföldi jazzrajongó, akik a fesztiválraérkeztek. Róluk a cikk végén esik majd egykis szó.

Nézõszám:Ez nem a kérdõívekbõl, hanem a jegyeladá-sokból kiderülõ statisztika. A fesztivál ötkoncertjén összesen 2295 belépõvel rendel-kezõ látogatónk volt. A 325 bérletest érte-lemszerûen ötször számoltuk, akkor is, hakihagytak egy-két koncertet. Egyedi jegybõl670 darab fogyott. Ez azt jelenti, hogystatisztikailag mintegy 2000 fõ jelent meg(ez 1000-1200 különbözõ embert jelent),ami a helyszín 600 fõs befogadóképességéttekintve az eddigi évekhez képest minden-képpen nagy javulás.

A közönség életkora:Nézzük rögtön a kérdõíveket kitöltõk élet-korát, hiszen többé-kevésbé ugyanez amegoszlás jellemzõ a közönségünkre min-denütt, nem csak a kecskeméti fesztiválon.A diagramokon kékkel (fekete-fehérbensötéttel) jelöltük a helyszíni kitöltõket, ssárgával (fekete-fehérben világossal) azokat,akik nem voltak ott a fesztiválon, s utólagtöltötték ki a kérdõívet. Úgy tûnik, azidõsebbek közül maradtak többen otthon�Viszont õk már interneteznek, nem úgy,mint pár éve.

A közönség iskolai végzettsége:Itt ért minket az elsõ meglepetés: a közön-ségünk mintegy háromnegyede diplomás.Ráadásul az általános- és középiskolai vég-zettséget megjelölõk nagy része még tanul,tehát közülük is a többség vélhetõen diplo-mát fog szerezni. Ez persze a rétegmûfajoksajátja, de a kommunikációs csatornákat,illetve a kommunikáció módját is ennekmegfelelõen kell megválasztani.

A közönség lakhelyeEz is fontos adat. Kiderült, hogy a fesztivál-közönségnek csupán fele kecskeméti, to-vábbi 20% 80 km-es körzeten belülrõl jön,közel 30% 80-200 km közötti távolságból(zömében Budapestrõl), s a maradék mesz-szebbrõl, vagy külföldrõl. De ezek csak amagyarok. A kérdõívet utólag kitöltõk kö-zött természetesen nagyobb arányban van-nak a távolabb élõk.

Ez a statisztikai adat annyiban csalóka, hogynincsenek benne a külföldiek, akik a teljesközönségnek mintegy 8%-át tették ki (hi-szen õk aztán tényleg ott ültek mindenkoncerten). Ha velük kiegészítjük a statisz-tikát, akkor kiderül, hogy csupán 45% körülia kecskeméti látogatók aránya. Igaz, hogyegyedi látogatókat tekintve magasabb ahelyiek aránya, mert a kecskemétiek több-sége csak egy vagy két koncertre vált jegyet,bérletet fõként a vidékiek vesznek.

Társasági találkahely:Kiderült a felmérésbõl, hogy a közönségnektöbb, mint a fele legalább háromfõscsapattal jön. A látogatóknak csupán 11%-ajön egyedül, párosan is csak 36%. Meglepõ,de 27% jelölte meg, hogy 5 fõs, vagy annális nagyobb társasággal érkezik a BohémFesztiválra!

Vendégéjszakák:A felmérésbõl az is kiderült, hogy a magyarfesztivállátogatók mintegy 27%-a tölt Kecs-keméten legalább egy éjszakát kereskedelmiszálláshelyen (tehát kb. ugyanennyien utaz-nak). A külföldiekkel együtt számolva ez aztjelenti, hogy a közönségünk kb. egyharmadafizet kecskeméti hoteleknek. A szállodáktólkapott tájékoztatás szerint összesen mini-mum 400 vendégéjszakát generált a feszti-vál (ebbõl 60-at Budapesten).

Addicionális költés:Persze nem csak szállodára lehet költeni,megkérdeztük, ki mire ad ki pénzt a belépõnfelül. Itt persze több választ is meg lehetettjelölni, íme az eredmény:� Étel-ital helyben: 62%� Étel-ital másutt: 22%� CD/DVD/póló (JazzButik): 46%� Szállás: 23%� Útiköltség: 33%� Egyéb: 13%Az útiköltséggel és szállással kapcsolatosszázalék alacsonynak tûnik ugyan, de azelõzõ kérdésben a válaszok a társaságokravonatkoztak, itt meg mindenki csak sajátmagára nézve adott választ, ezért lehet azeltérés. A gazdaságilag legfontosabb kérdés,hogy mennyit költöttek a belépõn felül(vagyis szaknyelven mennyi volt az egy fõreesõ addicionális költés). A legtöbben ugyana 2-5 ezer Ft közötti összeget jelölték meg,de az 50 ezer Ft fölött költõkkel együtt ez9500 Ft/fõ átlagot eredményez csak amagyar vendégek esetében!

Az elõzõ oldal alján látható diagramot akülföldiek költéseivel kiegészítve természe-tesen még jóval magasabb számot kapunk,hiszen 23 vendég nem csak a fesztiválhétvégéjére, hanem egy egész hétre érkezettMagyarországra, s ha a repülõjegyüket nemis számoljuk (merthogy azt nem is költhet-ték el itt, mióta nincs Malév), akkor isfejenként legalább 200 ezer forintot fizettekki magyar vállalkozásoknak. A vendégek(magyarok és külföldiek) tehát kb. a feszti-válköltségvetés másfélszeresét, mintegy12-15 millió forintot fizetnek ki a belépõkönfelül, kb. 15 ezer forint/fõs addicionálisátlagköltést produkálva. Ez nemzteköziviszonylatban nem kimagasló statisztikaugyan, de mindenképpen olyan adat, amirelehet építeni a jövõben.

Honnan tud a közönség a fesztiválról?

Ez a kérdés meglepõ válaszokat hozott. Ittis több választ lehetett megjelölni. A vártnáljóval kisebb volt a postai vagy az emailesBohém-hírlevélre hivatkozók aránya (afesztivállátogatóknál 14 és 22%, az otthon-maradóknál értelemszerûen magasabb, 22és 88%), de azért az meglepõ, hogy azemailes hírlevélbõl való tájékozottság azotthonmaradóknál négyszerese a fesztivállá-togatókénak. Ezek szerint elolvassák ugyan,de nem elég hatékony a kommunikációnk?Mindkét csoportnál elenyészõ arányú ahagyományos médiát (rádió, TV, újság)megjelölõk aránya. Ez részben annak kö-szönhetõ, hogy ott valóban kevesebbetkommunikáltunk (és a magas költségekmiatt elsõsorban barterben, vagy ingyenesmegjelenéseket kihasználva), másrészt (ésszerintem ez a fõbb ok) a tömegmédiánálolyan magas megjelenésszámot kelleneprodukálni, hogy az érdeklõdõ belebotol-hasson a hirdetésbe, riportba, interjúba,amit csak a multik engedhetnek meg ma-guknak. Rétegmûfaj esetén még a viszony-lag magas megjelenésszám is vajmi kevéstényleges hírverésre. Jól mutat egy sajtó-gyûjtemény a végén, de a hír közönséghezvaló eljuttatásában ez csepp a tengerben. Azinternet, plakát és mûsorfüzet szerepe 20-

20% körül mozgott (otthonmaradóknálpersze alacsonyabban), az igazán meglepõaz ismerõsök megjelölése volt. Hihetetlen,de a fesztivállátogatók 63%-a jelölte be,hogy ismerõstõl hallott a fesztiválról, s aváalszadók közül 73-an (44%) CSAK azismerõst adták meg információforrásként.Úgy látszik, végre szájról szájra terjed a jóhírünkJ Most már csak meg kell ezt õrizni,s persze ki is kell használni jövõre. S azt istudjuk, hogy a jazzrajngó külföldiek is szintekizárólag az emailes és postai híradásainkmiatt voltsak itt. Bár volt, akit az ismerõseirángattak el magukkal, s nem bánta meg.

Hányadszor van Bohém Fesztiválon?A válaszok szerint csupán 22% volt az�elsõévesek� aránya, 8% másodszor, s 70%legalább harmadszor vett részt a kecskemétirendezvényen! Ez azt jelenti, hogy aközönség nagyrésze visszajáró, viszontegyben feladatot is ad nekünk a jövõrenézve: meg kell találnunk az új közönséget.Egyébként az otthonmaradók válaszaiszerint is 62% volt már Bohém Fesztiválon,s azon belül a 51% (az összes válaszadó kb.egyharmada) legalább három alkalommal.

Hány koncerten vett részt?Egy ötkoncertes fesztiválon nekünk, szerve-zõknek két célunk lehet: minél többenjöjjenek és minél több koncertet nézzenmeg mindenki. A két cél némileg kioltjaegymást, hiszen gazdaságilag az lenne alegjobb, ha mindenki csak egy koncertetnézne/hallgatna meg, és mindenütt teltházlenne, így nem csak statisztikai, hanemegyedi látogatószámban is maximálizálnitudnánk a közönséget. Ez egyrészt eléglehetetlen vállalkozásnak tûnne, de ennélfontosabb, hogy minél nagybb dózisbanfertõzõdjön meg a közönség minél többtagja. Tehát belül mégiscsak annak örülünka legjobban, ha bérletet vesznek az emberekés el is jönnek az összes koncertre. Aválaszadók 46%-a be is jelölte, hogy 5koncerten vesz részt, ezt követte szorosana 3 és 2 koncert (19 és 18%), majd a 4 és 1koncert (9 és 8%). Az arány tehát egész-ségesnek mondható, most már azon kelldolgozni, hogy egy koncerten se maradjonüres hely jövõre. Na, majd az ismerõsöksegítségét vesszük igénybe a hírveréshezJ

Mik a fesztivál erõsségei, gyengeségei?Felsoroltuk, megkérdeztük. Mindkét kate-góriában ugyanaz volt a lista

de a legtöbb opció nem érteel a válaszadók ingerköszübét, alig-aligjelölgettek. A fesztivál legfõbb erõsségekéntegyértelmûen a et (vagyis a zenészfel-hozatalt) jelölték meg a válaszadók, 92%-ban! Ezután a következett (52%), a

36%-ot kapott, a és a szorosan egymás mellett van

24 és 23%-kal, utóbbi Tordai Róbert mun-

káját dicséri, aki 2005 óta dolgozik velünk,tehát a jövõ évi alcímûBohém Fesztivál lesz a tizedik éve. A többilehetõség 20% alatt kapott, az kategó-riát senki nem jelölte be. (Természetesen ittis több választ lehetett bejelölni.)A gyengeségeknél a legtöbben semmit nemjelöltek (elfogult hangulatban volt a közön-ség a fesztivál alatt, de azért köszönjük),legmagasabb arányt hiányosságként aérte el, de ezt is mindössze 8% gondolta így.A a és az kategóriaszavazatot sem kapott. Meg is hatódtam�De azért elkényelmesedni, ígérem, nemfogunk.

Melyik fellépõ érdekelte a közönséget?Ezt a fesztiválon jelenlévõktõl, és az otthon-maradóktól is megkérdeztük. A fesztiválonaz volt a kérdés, hogy elõzetesen ki érde-kelte a legjobban. Ez az egy szócska azértvolt fontos, mert egyrészt nem tudtuk, hogyki mikor tölti ki a kérdõívet, illetve egy-általán ki mindenkit hall (ha pl. csak egykoncertre jön), másrészt így többé-kevésbéki tudtuk szûrni a fesztivál okozta élményt.A válaszokból kiderült, bölcs döntés voltígy feltenni a kérdést. (Több választ lehetettmegadni, persze.)A pálmát egyértelmûen a nõk vitték el: afesztivál sztárvendégének szánt (és ezt aszerepet szerényen, de biztosan hozó)

éneklésére voltak elõzetesena legtöbben kíváncsiak, 57%. Ez egy kicsitalacsonyabb az általam vártnál, de az mégmeglepõbb, hogy a már ötödször fellépõ

szintén 57%-ot kapott. Õketkövettük mi, ok (49%), majd(45%) és a (32%). Az eddig amagyar közönség számára ismeretlen

mindössze aközönség 22%-át villanyozta fel elõzetesen.A helyszínen viszont talán õk aratták alegnagyobb sikert. (Bár úgy tûnt, mindenki-ért megõrült a nép.) Az otthonmaradókviszont a magyarokat részesítették volnaelõnyben ( 89%, 58%),utána változatlan a sorrend, hasonló ará-nyokkal. Talán épp azért nem jöttek el, merta magyarokat hallhatják máskor is. Elvben.Persze a notórius otthonülõk nem járnaksehová, de a mi kérdõív-kitöltõink 53%-ajövõre jönni akar, 5%-a nem, 43% még nemtudja. Õket pedig még meggyõzzükJ

nyári szünet?nyári szünet? kitört a nyár, s elvben ilyenkor jön el a jazz-zenészeknek a...

Documents