Nyomozzunk Együtt!

A 7 Legfontosabb kérdés egy bűnügy felderítése esetében

• Ki?

• Kit?

• Mikor?

• Hol?

• Miért?

• Mivel?

• Hogyan?

Mi is ezekre a kérdésekre kerestük a választ az általunk választott ügyekben.

De ne szaladjunk ennyire előre

1.Nap:

- Megbeszéltük a heti beosztást - Kiosztottunk az e hétre szóló nyomozói alteregókat

2.Nap Ellátogattunk a Rendőrség-történeti Múzeumba ahol részesei lehettünk egy előadásnak majd két tárlatvezetésnek melyben először megismerkedtünk a kriminalisztika fogalmával és miben voltával majd a magyar rendőrség egykori felszereléseivel, fegyvereivel. Későbba leghírhedtebb magyar bűnügyek bizonyítékait és rekonstruált makett helyszíneit is megtekinthettük valamint a helyszínről és áldozatokról is láthattunk fotókat.

3.Nap

• Összegeztük a kutatások eredményeit és megbeszéltük a forgatókönyvet a kisfilmhez.

• És Most jöhetnek a bűntények

Matuska Szilveszter és

a Sínrobbantás

1931. szeptember 13-án történt, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a Biatorbágyi viadukt vasúti sínének egy részét .

A robbantás 22 halálos áldozatot követelt, ezt követően pedig statáriumot vezettek be Magyarországon.

A merénylet leírása

A tettes kb. 1,5–2 kg tömegű robbanóanyagot használt, amit előre a helyszínre vitt. A robbanóanyag nem a vágányon áthaladó mozdony alatt robbant fel, mint azt korábban feltételezték, hanem a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonalon Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között, a sín terheletlen állapotában.

Kiderült, hogy Matuska Szilveszter, a merénylő az utolsó pillanatig nem tudhatta, gyorsvonatot vagy egy

tehervonatot fog-e felrobbantani.

A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia.

A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett(késleltették), s előre engedték a gyorsvonatot.

Matuskát október 7-én tartóztatták le az osztrák fővárosban, ahol bíróság elé állították és hat évi börtönre ítélték. Magyarországon távollétében először halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. Matuska a váci fegyházban töltötte börtönbüntetését, amikoris 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, eltűnt.

A Whiskys ügy

Ambrus Attila a „Viszkis rabló” néven hírhedté vált bűnöző, egykori jégkorongozó. Bankokat, posta hivatalokat, és takarékszövetkezeteket fosztott ki. Egy helyszínen többször is megfordult. Nevét onnan kapta, hogy rablásai előtt 1-2 deci whiskyt ivott meg.

Rablásait nagy alapossággal készítette elő, minden rablás tervezésekor, próbarisztotta a rendőröket, és lemérte a reakcióidejüket, így tudta, hogy mennyi ideje van a rablásra. Az esetek legnagyobb részében, taxival érkezett, és azzal távozott úgy hogy a sofőr mit sem tudott a rablásról.

Gyilkossági kiséletet nem követett el, és csak egyetlen egyszer használta fegyverét, akkor is belelőtt egy plafonba. Az összes rablásával kb.: 150 millió forintot zsákmányolt, amivel tudta finanszírozni életét, utazásait. Szafarira járt, vadászott, drága italokat és ételeket fogyasztott. Barátnője nem volt, így a nőkre is sokat költött. Külön naplót vezetett, amiben leírta mikor mire mennyit költött.

2002-ben letartóztatták, és 17 év börtönt szabtak ki rá. A börtönben lediplomázott és kerámiázni tanult. Jó magaviselete miatt, 2012 január 31.én kiengedték. Börtön élete után kerámiákat készít, megtért és munkájából él. Saját honlapot hozott létre ahol megtekinthetők a kerámiáról készített fotói.

Magda Marinkó

hírhedt, Szerb származású sorozatgyilkos. Szerbiában is körözték, Magyarországon fogták el, jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtön HSR (hosszúidős speciális rezsim) körletének falai közt tölti életfogytiglani szabadságvesztését. Hazánkban a legveszélyesebb bűnözőként tartják számon.

Módszerei: Magda egyik módszere az volt, hogy álmukban melléjük lopakodva lőfegyverének hangtompítójával felkeltette áldozatait, s mikor azok felébredve felpillantottak, tüzelt.

Áldozatai: Kecskeméten Horváth Antal és feleségének meggyilkolása (1993. december 20.), Orosházán Farkas Helga nagynénjének zsineggel való megfojtása, illetve a 42 éves szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családjának meggyilkolása (1994. január 13.). Utóbbinál a családfőn kívül az áldozatok között van a feleség, illetve 10 és 16 éves gyermekeik (ezt az esetet nem sikerült rábizonyítani). Nem riadt vissza attól sem, hogy rendőröket vagy fegyőröket bántalmazzon elfogása után.

Elfogása: 1994. január 28-án tartóztatták le, mikor becsalták a kapitányságra útlevél ellenőrzés indokával. Itt dulakodásba kezdett egy rendőrtiszttel, és megpróbált az ablakon kiugorva öngyilkosságot végrehajtani, ám ezt megakadályozták, három másik rendőrt is bántalmazott.

Eljárás: Büntetőperében Varga Zoltán bíró 1995-ben hozott elmarasztaló ítélet. Miután rábizonyítottak 4 gyilkosságot, és így bűnösnek találták nyereségvágyból, előre kitervelten, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben társ tettesi minőségben elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, az ítész életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki.

„Miskolci Bonnie és Clyde”

Fekete László és Novák Tünde 1995-2000 között jó néhány, többnyire fegyveres bűncselekményt hajtottak végre Kelet- és Észak-Magyarországon.

Az egymással intenzív szerelmi viszonyt ápoló páros rendőrkézre is együtt került, 2000. áprilisában; nem sokkal ezután Fekete László öngyilkosságot követett el. Novák Tünde viszont letöltötte a rá szabott – az eredeti ügyészi indítványnál jóval enyhébb – börtönbüntetést, és szabadulását követően jó útra tért. A lány a börtönben könyvet is írt kettejük közös életéről, amit néhány évvel később meg is filmesítettek.

„Fekete Angyal”

2003-ban ítéltek el többszörös gyilkossági kísérletért és négyrendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért. A 30 éves nő 11 év börtönbüntetést kapott, de jó magaviseletért hat év után szabadult.

A Fekete Angyal korábban a Nyírő Gyula Kórházban dolgozott nővérként, a vád szerint hét betegnek adott be halálos injekciót. F. Tímea azt állította, segíteni akart a végső stádiumban levő betegeken, akik kifejezetten kérték erre. Ezért injekciót adott be nekik, morfin, Seduxen és kálium keverékéből - állította. A nő az ítélethirdetés előtt visszavonta vallomását, mondván, az egészet csak kitalálta. Ügyvédje korábban azt nyilatkozta, védence Münchausen-szindrómás - kóros hazudozó -, ezért védhetetlen ügyfél volt

Kántor Kántor pályafutása 1953-ban kezdődött, amikor félévesen Tóth Tiborral kiválasztották egymást, és elkezdték a kísérleti nyomozókutya képzést, amelynek végére kiderült, hogy Kántor kivételes tehetség

Szolgálati évei alatt 536 esetben vett részt nyomozásban, ebből 279 alkalommal sikeresen, ezzel a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb kutyájaként tartják számon. Hihetetlen munkabírású kutyaként legnagyobb teljesítménye egy körözött bűnöző kézre kerítése volt, amikor is másfél napon át követte a tettes nyomát több mint 100 km-en át.

Kiss Béla Az Első magyar sorozatgyilkos

A Népszava 1916. május 10-én megjelent, a "rendőrellenőr jelentésére" hivatkozó cikke szerint a pesti Kresinszky Márton, a Kiss által bérelt ház tulajdonosa fel akarta újítani az épületet, ezért kiment Cinkotára, ahol Kiss szomszédja, Takács Béla gyógyszerész elmondta neki, hogy Kiss még 1914-ben hadba vonult. A tatarozáshoz használható anyagot keresve a két férfi a Kiss műhelye melletti kamrába ment.

• A kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordót találtak.

• A legfelső hordó ólommal lezárt tetejét felfeszítve női holttestet találtak.

• Egy másik hordón lyukat ütöttek, amelyből hullaszag áradt és egy szőke hajcsomó hullott ki.

• Kresinszky és Takács értesítette a hatóságokat. Huszka Gyula főjegyző rendőrökkel együtt mind a hét hordóban egy-egy női holttestet talált

Nagy Károly cinkotai rendőrkapitány értesítette a hadsereget, ők azonban a háborús bürokrácia zűrzavarában nem tudták megtalálni az igen gyakori névvel rendelkező gyanúsítottat.

„Skálás gyilkos”

1989-ben kezdték el a hosszú ideig megélhetést nyújtó akciósorozatukat dohány lerakatok ellen. Főként a Dunántúlon követtek el raktárbetöréseket és nagy értékű lopásokat. 1989 és '90 folyamán összesen 16,5 millió forint értékben loptak cigarettát, amelyet budapesti orgazdák trafikhálózatán keresztül értékesítettek. 1991. június 12-én hajtotta végre Donászi az első rablógyilkosságot. Azzal a szándékkal érkezett Győrbe, hogy elrabolja a Győr és Környéke Vízmű dolgozóinak fizetését. A fürdővállalat kapujában várta meg a pénzszállító autó érkezését. Az autó behaladásakor Donászi előbb a pénzt kísérő rendőr főtörzsőrmestert, majd a kaput kezelő portást is súlyosan megsebesítette. A rendőr a kórházba szállítás után meghalt, a portás túlélte a támadást. Donászi zsákmánya 870 ezer forint volt.

Bene László és Donászi Aladár

• Letartóztatása után Donászi Aladár

• a börtönben nyaki ütőerét átvágva egy borotvával öngyilkos lett!

A Projektben Részt vett Dankóné Balázs Zsuzsanna : Miss Marple

Hajnal Dániel : Maigret felügyelő Kazinczi Zsolt : Monk konzultáns Maczinkó Bálint : Poirot detektív Nagy Ádám: Kojak hadnagy Németh Dominik : Magnum magánnyom Pregitzer Sebestyén : Murdoch nyomozó Szecső Dániel : Holmes detektív Ureczky Marcell : Columbo hadnagy

Külön köszönet

BÁCSKAI TÜNDE – rendőr alezredes

DAKA BÉLA – nyugállományú rendőr alezredes

ANDROVICZ GÁBOR – történész, kutató