növénytermelés – az ember beavatkozásának rendszere a...
TRANSCRIPT
1
Növénytermelés – az ember beavatkozásának rendszere a „kultúr”növény élettere abból a célból, hogy az többet és jobbat teremjen. A./
Beavatkozások
1. közvetettek (talajon keresztül)
1.a. a talaj tulajdonságát javítják
talajművelés zöme
melioratív beavatkozású,
éves vagy több éves hatású trágyázás stb.
1.b. a talajon keresztül, de rövid távon ható beavatkozások
vetőágy
cserepesedés megszüntetése,
állományban talaj levegőztetés, fejtrágyázás stb.
2. Közvetlen növényvédelmi beavatkozások
– levéltrágyázás,
– speciális beavatkozások a vetőmagtermelésbe,
– betakarítás.
B./ Közvetett beavatkozások lehetnek:
1. Csak a talajra irányuló beavatkozások
2. Más beavatkozásokkal összekapcsolt, de a talajt érdemben érintő beavatkozások (pl.
tápkultivátorozás, kultivátoros gyomirtás stb.)
A növénytermesztési beavatkozások nagy része talajjal kapcsolatba kerülő beavatkozás!!!
Ezért alap elvárás ismerni mikor-, mit lehet és kell tenni a talajjal!
Mikor?
Függ attól, hogy:
– milyen a talaj típusa és félesége,
– milyen állapotú talajon (nedvességtartalom, tömörödöttség),
– milyen növény érdekében,
– milyen célú a beavatkozás.
A talajművelést szélesebb, kiterjesztett körben célszerű értelmezni!
Minden olyan beavatkozás, amely a talajjal kapcsolatba kerül, azt macerálja, tulajdonságát
befolyásolja valamilyen mértékben talajművelés is.
2
C./
Mi alapján határozzuk meg az optimális beavatkozásokat, azok rendszerét?
A múltbéli tapasztalatok alapján!
Milyen tapasztalatok?
– saját,
– környezet,
– hasonló adottságú távoli helyek tapasztalatai,
– kísérleti eredmények.
Mik a kivételek?
– általában növényvédelmi beavatkozások,
– betakarítás meghatározása,
– fej vagy levéltrágyázás.
Mi a jellemzője a múltbéli tapasztalatra épülő beavatkozásoknak?
Térben és időben átlagol!
Ez a lehetséges hibája is.
Miért?
– Térben (táblán) nagy különbségek lehetnek,
– Időjárás érdemben eltér az átlagtól is,
– Az eltéréseknek nagy a hatása (pld. lehűlés, szárazság, vagy túl nedves
körülmények, levegőtlenség, tömörödés stb.)
Fontos lenne az adott helyre és adott időpontra az objektív információ!
Mérésekre, érzékelésekre lenne szükség!
Közvetlen: Talaj, növény, növényi környezet
Közvetett: időjárási adatokon keresztül
Legjobb az lenne, ha a növény mondaná meg, hogy hogy érzi magát, milyen ellátást igényel.
Ezért a növényeket mérni, érzékelni kell!
Objektív információk alapján azonnal cselekedni!!! Ez a precíziós gazdálkodás legfontosabb
eleme!
Perszer a tapasztalatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni!!! Az információkat tudni kell
értelmezni és tudni kell a cselekvést meghatározni. Ezeket az ismereteket kísérletek és
tapasztalatok alapján lehet megszerezni.
Tehát a precíziós gazdálkodás elvárása, hogy térben és időben pontos információnk legyen.
Ehhez hozzájárulnak a technikai eredmények:
– helymeghatározó rendszerek: RTK,
– szenzorálás fejlődése,
– adatátvitel és feldolgozás fejlődése.
3
D./
Jelenlegi és a jövő mezőgazdaság paradigmája
60-asvekben kezdődött és ma is jellemző a nagy ipari anyag- és energiafelhasználású,
gépesített, Magyarországon iparszerűnek mondott mezőgazdaság paradigma.
Fő cél a nagy termés!
Fantasztikus eredményeket ért el!
Magyarország mezőgazdaságának aranykora a 70-es, 80-as évek.
De jelentkeznek a korlátai!
– ipari anyag- és energiaráfordítások termésre gyakorolt hatása optimum görbével
jellemezhető, a ráfordítás egy idő után csökkenő eredményt hoz,
– tehát a ráfordítások fokozása rendkívül rontja a gazdaságosságot,
– erősen fenntarthatósági problémákat vet fel (élelmiszerbiztonság,
környezetvédelem).
Ez nem azt jelenti, hogy az előzőt el kell vetni, hanem tovább lépni csak ezekkel nem lehet!
Pld. A világ, növekvő népességét csökkenő szántóterületről el kell látni élelemmel.
Fel kell hagyni a jelenlegi termelési szintet biztosító technológiákkal.
Összeegyeztethetetlen!
A jelenlegi fenntarthatósági problémákat felvető technológiai elemeket fel kell váltani a
termelési színvonalat megtartó vagy emelő, de fenntarthatósági problémákat kevésbé
felvető elemekkel!
Erre alkalmas lehet a precíziós gazdálkodás!!! Paradigmaváltás!
Nem az átlagos ráfordítás emelésére, hanem az objektív információkra épülő, térben és
időben differenciált beavatkozásokra épít!
Eddig is voltak mérésekre alapozott beavatkozások, ez fokozódik és kiterjed. A tapasztalatra
és a mérésre épülés összekombinálódik.
Nyitott, elején vagyunk! Ezért fontos, hogy az elvek vezéreljék a hozzáállást és a munkát.
E./
A talaj és a közvetlen beavatkozások viszonya (a precíziós gazdálkodáshoz)
– A talaj egy hatalmas puffer tartály, tárol, pufferol, méregtelenít.
– Ezen képességek mértéke az különböző talajoknál nagyon eltérő.
– A legjobb talajok (mezőségi) konfortosan kiszolgálják a növényt. Ahogy megyünk a
rosszabb felé, úgy egyre többször jelentkezik térben és időben az adott talaj átlagához
képest is gyenge teljesítmény. Így a legjobb talajoknál az objektív mérések kevésbé térnek
el az átlagostól, a rosszabbaknál viszont jobban. Tehát a precíziós gazdálkodásból
következő direkt beavatkozásokra is ott van többször szükség. A termelési színvonal és az
eredmények emelkedése szűkíti azon eseteket amikor a talaj egyedül képes kiszolgálni a
növényt.
– A jövőben többször beavatkozunk direkt, vagy a talajon keresztül, de rövid távú módon a
technológiába.
4
F./
Elmondottakból következik, hogy ez az új megközelítés másfajta és nagy mennyiségű
kutatást igényel. Úgyszintén a végrehajtás szakembereitől szintén sok új, szerteágazó és
mennyiségileg is több ismeretet igényel. Ezek alap feltételei, hogy sikeresen kiteljesedjen ez
az új mezőgazdasági paradigma.
5
TARLÓHÁNTÁS, ÁPOLÁS
Célja:
– Előző kultúra által otthagyott terhek, problémák kezelése.
– A talaj „formába hozása” a következő ciklusra.
Nedvesség megőrzés: evaporáció gátlása, konkurens növények transzspirációs
vízvesztésének megszüntetése, gyomok, árvakelés kiirtása.
Tömörödöttség, felszíni egyenlőtlenségek megszüntetése.
Növényi maradványok kezelése.
Műveletek sorrendje:
1. Szármaradvány zúzása, terítése
– zúzás mértéke: néhány cm-es darabok
– terítés: egyenletesen
– eszközei: betakarítógépre szerelt zúzók, terítők.
külön menetben, vízszintes tengelyű zúzóval aprítani.
2. Felszín művelése
– sekély művelés: tárcsa, szf. kultivátor
– felszín lezárása: különböző hengerekkel
3. Mulcs kezelése
Tarlóápolás
– cserepesedés, repedezés megszüntetése: sekély művelés lezárással
– gyomosodás, árvakelés
– magról kelők
mechanikai írtás,
vegyszeres tarlóápolás (1–2 l/ha glifozát).
– mélyen gyökerezők
vegyszeres tarlóápolás, fontos az intenzív vegetatív fázis nagy arány (4–6 l/ha glifozát),
3–4 hét után eredmény.
– kelesztés cél!
– előző kultúra okozta károk eltüntetése
– egyenlőtlen talajfelszín
– taposási, tömörödési károk (nagy tömegű termés esetében is folytatni kell a
beavatkozást).
Mélyebb művelés (pl. középmély lazítás)
Simítózás
Talajlezárás
6
ALAPMŰVELÉS
Célja:
A következő kultúra igényeinek a kielégítése!
– Karógyökerűek: mély (~30 cm) művelés
– Bojtos gyökerűek: sekélyebb ((~20 cm) művelés
1./ Mit igényel a növény:
– gyökerei akadálytalanul növekedjenek,
– minél több vizet tároljon a talaj, de a víz/levegő arány megfelelő legyen (3:1; 4:1),
– elég legyen a tápanyag-szolgáltatása a talajnak (denitrifikáció, kimosódás),
– a talaj megfelelő gyorsan melegedjen.
2./ Talajhibák, talajművelési hibák kijavítása
– lazítás,
– felszínalakítás
– durva egyenlőtlenségek,
– finom símítózás.
Művelés lehet:
– forgatásos (eke, tárcsa)
– lazítzásos (kultivátor, középmély lazító, stb.)
Forgatás, szántás
– legjobb kompromisszum,
– drága,
– legkönnyebb jól csinálni.
Lazítás (gyökérzóna lazítása)
– nagyobb hozzáértést igényel (előnyük, hátrányuk megítélése),
– kezeli a tömörödöttség felszámolását,
– olcsóbb.
Lazítás előnyök, hátrányok
előnyök:
– a talaj alulról nyitott, jobb a vízbefogadás,
– több vizet ad vissza (általában vízgazdálkodásban vannak előnyei),
– olcsóbb, gyorsabb, optimális művelési állapot jobban tartható.
hátrányok:
– gyakran hidegebb a talaj,
– mélyen gyökerező gyomokkal nem bír,
– nagy szármaradványt nehezen kezel,
– szakszerűtlen lazítás kárt okoz.
7
Megkülönböztetni:
– gyökérzónát művelő lazítást (Gaspardó, John Deere, Kühne stb.)
– tömörödött réteget felszámoló lazítást (V Ripper, altalaj-lazító)
3. / Eszközök
– forgatás: eke v. tárcsa
– lazítás: középmély lazító
4. / Művelési mélység, fenékprofil
– csak az ekénél sík a fenékprofil,
– középmély lazítónál a fenékprofil egyenlőtlenség 10-20 cm,
– a növénysor pozícionálása.
A művelési mélységet a műveletlen talajhoz viszonyítva határozzuk meg.
5./ Táblán belüli melioratív talajműveletek
– mélylazítás,
– felszíni vízelvezetés,
– vápa,
– árok.
6./ Elmunkálás, ápolás
– durva rögök aprítása,
– felszín alakítás,
– lezárás – nyári, nyárvégi műveléssel
– gyomosodás megszüntetése,
– simítózás tél végén,
– tavaszi gyomosodás megszüntetése,
– gyomosodás kezelésében való közreműködés.
8
MAGÁGYELŐKÉSZÍTÉS
A növények életéhez levegő, víz, megfelelő hőmérséklet és tápanyag kell. A magággyal ezeket biztosítani kell! Célja:
– fő cél: minél gyorsabb, egyöntetű és könnyű kelés biztosítása
– társ cél: presowing és preemergens gyomirtás talajfeltételeinek biztosítása
Vetési mélység alá 1–3 cm-re lazítás, aprítás (de nem porosítás!) vetésmélységre tömörítés.
Az előzőek hibái minden esetben lehetetlen helyzetbe hozhatják a következőt! Magágykészítés szabályai: 1./
már elsimított talajon lehet végezni,
ha néhány (3–5 cm) cm-es kiszáradt réteg van a felszínen nem szabad simítani,
ha nedves (nem túl nedves) a talaj felszínig → sekélyen simítani lehet. 2./ Gyommentes talajon optimális magágyat készíteni!
kelő gyomokat lehet mechanikusan irtani,
néhány leveles (3–5 levél) és mélyen gyökerezőket vegyszerrel irtani. 3./ Formái
teljes felületen végezni a magágykészítést o Presowing és preemergens gyomirtószerek használatakor o sűrű vetésnél
csak a sor sávjában végezni a magágykészítést széles sorközüeknél
vetőgép végzi o letakarítja a sávot, göröngyöt, port és növényi maradványt o majd elvégzi a klasszikus magágykészítést
lazít,
vet,
és visszatömörít. 4./ A magágykészítési művelet szabályai
1–3 cm-rel a vetés mélység alá lazít, aprít (de nem porosít), vetésmélységben tömörít!
5./ Eszközei
1. teljes területre kombinátor, kompaktor, stb. (amely lazít+tömörít)
lazító
fogas kések
kultivátor lándzsás kés
tömörítő – pálcás és bordás henger 2. sorban, sávban
vetőgépen
sávtisztító
hullámos tárcsa
sortömörítő vetés után
9
Vetőgép magágykészítő funkciói, vetési funkciói vetőgéppel egybe konstruálva (USA) →sávtisztító, hullámos tárcsa, aszimmetrikus tárcsás csoroszlya. vetőgéppel egy kereten összeépítve a magágykészítő gép (EU) 6./ Szabály: Ha van a vetőgépen magágykészítő funkció nem szabad azt más magágykészítő géppel elvégezni! Különleges művelések széles bakhát → gyümölcsösökben ágyás → zöldség ( hagyma, paprika, levélzöldség stb.)
70–100 cm korona szélesség
15–25 cm ágyás magasság bakhát → gyökérzöldség
szélesség: amennyi sort vetnek bele 30–40 cm
magasság: gyökérzöldség fajták típusa 25–35 cm burgonya bakhát: ültetés után, kvázi átrostált földből spárga bakhát: 50–70 cm magas Cél: a felszínből kiemelve biztosítani a gyökér és a föld alatti termés fejlődéséhez a teret, levegőt, hőmérsékletet Tömörítés!?
készítése passzív alagúttal
hajtott hengerrel Belseje, tömörsége, aprítottsága:
gyökérzöldség → fejlődését ne akadályozza burgonya → fejlődését ne akadályozza és betakarításnál a talaj és gumó szétválasztásánál ne okozzon gondot
Talajművelés növényállományban! 1./ Cserepesedés megszüntetése:
gabonában télvégén → pl. küllős kapa
vegetációs időszakban kelőfélben lévő növénynél: – könnyű henger
kultivátor (rugós szárú) 2./ Letömörödés, levegőtlenség megszüntetése (kötött talajokon jellemző)
merevszárú kultivátor repedezett talaj kultivátorozása
3./ Tápkultivátorozás 4./ Mechanikus gyomirtás, mechanikus és egymenetes gyomirtás kombinálása 5./ Töltögetés
10
Meliorációs jellegű talajművelési beavatkozások! Táblán belüli 1. vízelvezetés
Helyzetmeghatározó rendszer
elkészíti a 3D-s térképet,
softveresen kijelöli a vízlevezetést a tábla széléhez,
automata kormány erre az útra vezeti a traktort,
3D alapján automatikusan szabályozza az árok/vápa készítő mélységét. 2. Eróziós foltok kezelése
Helyzetmeghatározó rendszer térképen rögzíti az eróziós foltot. Az eróziós folton automatikusan kapcsol: – trágyaszóró, – meliorációs anyag kijuttatható, –vetőgép, –permetezőgép.
3. Rétegvonal menti művelés – a helyzetmeghatározási rendszer elkészíti a 3D térképet, – softveresen kijelölik a rétegvonal szerinti művelést, – az automata kormány ezen az úton vezeti a gépet.
Talaj károsodások 1. Tömörödés – mechanikai
felszíni taposás,
talajművelőgép mélységi tömörítése (eketalp, tárcsatalp). – kémiai (talajtulajdonság)
szikes,
mélyben sós,
glejes talajok. Védekezés – Felszíni taposás
kerekezés,
sorközben járás.
művelőút. – Talajművelőgép tömörítése
művelési mélység és művelő eszköz váltogatása (eke, lazító) – Kémiai tömörödés időszakos altalaj lazítás 2. Porosodás, túlművelés – helytelen eszközhasználat, – helytelen kombinációk, –optimális időn kívüli művelés, –felesleges munkamenetek.
11
Védekezés – szakmai felkészülés és helyi tapasztalat, – kellő kapacitás: mennyiségi, és eszközféleségbeni kapacitás, – szemlélet! Mulcs Jó az, ha – nem akadályozza a talajművelést, vetést (aprítás, terítés) – nem hűti túlságosan a talajt (keverés 30%, sor, sorköz), – nem okoz növényvédelmi problémákat. Talajművelés növényvédelmi összefüggései! – mélyen gyökerező gyomok! – szármaradványon lévő betegségek, esetleg kártevők → száraprítás, forgatás – gyomirtószer maradvány (szulfonilureák, imidazolinon) → forgatás befolyásolja, hogy mivel és hogy művelem a talajt. Talajművelési rendszerek! Ma általános használt a Freestyle. Helyi körülményekre, az előbbi szabályok betartását biztosító rendszert kell összerakni.
12
TRÁGYÁZÁS Mérlegelv: Amennyi tápanyagot elviszek, vagy el szándékozunk vinni a területről, azt pótolni kell:
Pótolni lehet:
– műtrágya,
– szervestrágya,
– növényi maradványok,
– N-megkötés (pillangósok),
– előző évi maradvány,
– stb.
Ha többet adok, gyarapszik a talaj tápanyag tőkéje, ha kevesebbet fogyasztom azt.
A felvehető tápanyag hogyan alakul?
Kell-e gyarapítani?
A növények tápanyagtartalma egy intervallummal jellemezhető.
N P2O5 K2O
kg/100 kg
gabonafélék 2-2,8 0,8-1,2 2-2,5
olajosok 4-5 3-3,8 50-70
cukorrépa 0,3-0,35 0,15 0,5-1
burgonya 0,5 0,2 0,8-1
szénák 2,3-2,8 0,5-0,7 0,15-0,2
tömegtakarmányok, legelő
0,3-0,35 0,1-0,2 0,4-0,5
fehérje → N (P2O5)
szár, levél → K2O
gabonafélék mag 2/3 N; 1/3 K2O
olajos, fehérje szár 1/3 N 2/3 K2O
Mérleg készítés?
1. A várható termés tápanyag-tartalmát kalkulálom azzal a céllal, hogy mennyi
tápanyagot adjak ki.
2. A kiadott tápanyagot hasonlítom össze a valós terméssel elhozott tápanyaggal.
Mindkettőt el kell végezni! Mer adott év érdemi deficites trágyázása a következő évben üt
vissza!
13
MÉM NAK módszer!
Nagy Bálin
Debreceni Béla
Szemléletével van baj!
1. Intervallummal jellemezhető
2. N szolgáltató képességet nem lehet talajvizsgálattal jól mérni
(Loch Jakab és munkatársainak vizsgálatai)
Kémiai – humusztartalom
Nmin
Biológiai
Humusztartalom: C/N 10-12
szármaradvány
~50≤
mineralizáció 17-20 alatt
Humusz v. szervesanyag-tartalom?
tartós humusz – Martin Béla
Nmin – kora tavaszi N állapot jellemzésére jó!
Tápanyag-gazdálkodási terv (http://gtr.uw.hu/AKG)
14
Vetőgép
vetés – magágykészítés funkció aránya!
csoroszlyák: csúszó (késes), szűk alakú magárok
magágykészítő és vetőgép összekapcsolása
magágykészítő funkció beépítése a vetőkocsiba
Magfogás
gabonasortáv – bütykös hengercellás henger
soronként – központilag
Mag levezetése kukorica vetőgépeknél
gravitációs
egyenes cső
ívelt cső
pneumatikus
Mag beigazítása a szűk V alakú árokba
Magtovábbítás sűrűsoros gépeknél
gravitációs, sűrített levegő soronkénti szétosztás
Adagolási és elosztási módok: soronkénti adagolás és elosztás, vagy központi adagolás, soronkénti
elosztás
Magfeltöltés
Magtartályok
kereszt tartályok
központi tartályok
Méretek: milyen időközönként kell feltölteni
Egyéb funkciók
Starter műtrágya-szórás
kis adag –10 kg
nagy adag 50-100 kg
Talajfertőtlenítő tartályok- hajtás zárt rendszeren
Sor-permetezés
feltöltés
tartályok
Direktvetés: Extenzív termelés vetőgépe