Nőképek és női szerepek Nőképek és női szerepek Magyarországon a két Magyarországon a két

világháború között világháború között 2.2.

• A két háború közötti Magyarországon tehát a nőkkel A két háború közötti Magyarországon tehát a nőkkel szemben érvényesülő egyik legerőteljesebb szemben érvényesülő egyik legerőteljesebb szerepelvárás – a hagyományos triád-felfogás szerepelvárás – a hagyományos triád-felfogás jegyében – továbbra is az otthonteremtés, a jegyében – továbbra is az otthonteremtés, a magánélet intim szférájának formálása volt. magánélet intim szférájának formálása volt.

• A nőiséggel, a női identitással szemben támasztott A nőiséggel, a női identitással szemben támasztott korabeli markáns társadalmi követelményként korabeli markáns társadalmi követelményként jelentkezett a jó ízlés és az otthonteremtés jelentkezett a jó ízlés és az otthonteremtés készsége. készsége.

• Furcsa paradoxon, hogy az élete nagy részét az Furcsa paradoxon, hogy az élete nagy részét az otthonában töltő nőnek általában nem állt otthonában töltő nőnek általában nem állt rendelkezésére a lakásban saját helyiség, de az rendelkezésére a lakásban saját helyiség, de az otthonában csak viszonylag keveset tartózkodó otthonában csak viszonylag keveset tartózkodó férjnek alanyi jogon járt a többnyire hivalkodóan férjnek alanyi jogon járt a többnyire hivalkodóan berendezett dolgozószoba. berendezett dolgozószoba.

• A középosztálybeli polgárcsaládok lakásának A középosztálybeli polgárcsaládok lakásának legfontosabb – ám ennek ellenére keveset legfontosabb – ám ennek ellenére keveset használt – helyisége a használt – helyisége a szalonszalon volt. volt.

• Az asszonyok díszítőszenvedélye itt szabadon Az asszonyok díszítőszenvedélye itt szabadon kibontakozhatott – de ez a korabeli mentalitásnak kibontakozhatott – de ez a korabeli mentalitásnak megfelelően általában az arisztokrácia megfelelően általában az arisztokrácia ízlésvilágának sznob majmolására korlátozódott. ízlésvilágának sznob majmolására korlátozódott.

• A szalonokat ennél fogva a rokokó túldíszítettség A szalonokat ennél fogva a rokokó túldíszítettség és a helyhiány miatt a túlzsúfoltság jellemezte. és a helyhiány miatt a túlzsúfoltság jellemezte.

• A bútorok és a berendezési tárgyak szerepe itt A bútorok és a berendezési tárgyak szerepe itt nem más, mint a puszta dekoráció. nem más, mint a puszta dekoráció.

• Nem használták őket, de a társas összejövetelek Nem használták őket, de a társas összejövetelek ritka alkalmaikor büszkélkedtek velük, és ezért ritka alkalmaikor büszkélkedtek velük, és ezért kínosan – szinte kultikus tisztelettel – ügyelni kínosan – szinte kultikus tisztelettel – ügyelni kellett rájuk. kellett rájuk.

• ArthurArthur KoestlerKoestler írja gyermekkoráról, írja gyermekkoráról, amelyet egy budapesti középosztálybeli amelyet egy budapesti középosztálybeli otthonban töltött: otthonban töltött:

• „„A lakás … tömve volt plüss A lakás … tömve volt plüss függönyökkel, székre helyezett függönyökkel, székre helyezett kézimunkákkal, bojtokkal, rojtokkal, kézimunkákkal, bojtokkal, rojtokkal, csipke terítőkkel, bronz nimfákkal, csipke terítőkkel, bronz nimfákkal, köpőcsészékkel és meisseni porcelán köpőcsészékkel és meisseni porcelán bikákkal a sarokban … Mindezen bikákkal a sarokban … Mindezen tárgyakat nem volt szabad megérinteni; tárgyakat nem volt szabad megérinteni; a gyerekszobán kívül az egész lakás a a gyerekszobán kívül az egész lakás a tiltott fák és szömörcebokrok erdeje tiltott fák és szömörcebokrok erdeje volt.” volt.”

• A polgári családok asszonyainak kedvelt A polgári családok asszonyainak kedvelt foglalatosságai közé tartozott a foglalatosságai közé tartozott a bevásárlásbevásárlás, az üzletjárás. , az üzletjárás.

• Délelőttönként hosszú időt töltöttek azzal, Délelőttönként hosszú időt töltöttek azzal, hogy végigjárták a boltokat, hogy végigjárták a boltokat, összehasonlították az áruk minőségét és összehasonlították az áruk minőségét és az árakat. az árakat.

• A bevásárló nők arra törekedtek, hogy a A bevásárló nők arra törekedtek, hogy a legszebb portékát vegyék meg – legyen az legszebb portékát vegyék meg – legyen az akár élelmiszer, szövet, ruhanemű vagy akár élelmiszer, szövet, ruhanemű vagy háztartási kellék –, de a legjutányosabb háztartási kellék –, de a legjutányosabb áron. áron.

• Jellemzőek voltak a Jellemzőek voltak a délutánidélutáni összejövetelekösszejövetelek, zsúrok is, amelyeken , zsúrok is, amelyeken többnyire csak nők vettel részt. többnyire csak nők vettel részt.

• A férfiak inkább külön jártak el A férfiak inkább külön jártak el hazulról kocsmába, kaszinóba, hazulról kocsmába, kaszinóba, kávéházba, gőzfürdőbe. kávéházba, gőzfürdőbe.

• Polgári körökben nem volt jellemző Polgári körökben nem volt jellemző az az intenzív és a család egészére az az intenzív és a család egészére kiterjedő társasági élet, amely az kiterjedő társasági élet, amely az arisztokrácia hétköznapjainak arisztokrácia hétköznapjainak szerves részét alkotta. szerves részét alkotta.

A nők iskoláztatása és A nők iskoláztatása és társadalmi karrierlehetőségei társadalmi karrierlehetőségei

Magyarországon a század Magyarországon a század első felébenelső felében

• Az első világháborúig terjedő időszak – Az első világháborúig terjedő időszak – ha kisebb megtorpanásokkal is – a ha kisebb megtorpanásokkal is – a gyors ütemű extenzív fejlődés időszaka gyors ütemű extenzív fejlődés időszaka volt a hazai alsó- és középfokú volt a hazai alsó- és középfokú intézményes nőoktatás történetében. intézményes nőoktatás történetében. – Az 1868-as népoktatási törvény által a Az 1868-as népoktatási törvény által a

fiúpolgárival együtt létesített leánypolgári fiúpolgárival együtt létesített leánypolgári iskola kezdettől fogva nagyon népszerű iskola kezdettől fogva nagyon népszerű volt, 1900-ban már 27,5 ezer leány tanult volt, 1900-ban már 27,5 ezer leány tanult itt. Többen voltak, mint a fiúk a fiúpolgári itt. Többen voltak, mint a fiúk a fiúpolgári iskolában iskolában

• A polgárit végzett lányok 44%-a otthon A polgárit végzett lányok 44%-a otthon maradt, egyötödük tanítónőképző intézetben maradt, egyötödük tanítónőképző intézetben tanult tovább, 2%-uk ment – a különbözeti tanult tovább, 2%-uk ment – a különbözeti vizsga letétele után – az érettségit adó vizsga letétele után – az érettségit adó középiskolákba. középiskolákba.

• A lányok középfokú iskolázottságban a A lányok középfokú iskolázottságban a század első két évtizedében domináns század első két évtizedében domináns iskolatípus volt a polgári iskola és a iskolatípus volt a polgári iskola és a tanítónőképző intézet. tanítónőképző intézet.

• A trianoni döntés következtében (1921) az A trianoni döntés következtében (1921) az utódállamok területére került 33 elemi iskolai utódállamok területére került 33 elemi iskolai tanítóképző és 18 tanítónőképző intézet. tanítóképző és 18 tanítónőképző intézet.

• Újak is nyíltak: 1929-ben például Újak is nyíltak: 1929-ben például mindösszesen 48 ilyen intézet működött mindösszesen 48 ilyen intézet működött Magyarországon, amelyek közül 28 Magyarországon, amelyek közül 28 intézetben képeztek tanítónőket intézetben képeztek tanítónőket

• A A tanítónőitanítónői pályapálya a húszas-harmincas a húszas-harmincas években is igen években is igen népszerűnépszerű maradt. maradt.

• Ennek okai között szerepelt az a tény, Ennek okai között szerepelt az a tény, hogy 1867 után a vagyonát veszett úri hogy 1867 után a vagyonát veszett úri középosztály leányainak nem volt más középosztály leányainak nem volt más választásuk, mint a munkavállalás. választásuk, mint a munkavállalás.

• De közrejátszott e pálya népszerűségében De közrejátszott e pálya népszerűségében az is, hogy megszaporodott azoknak a az is, hogy megszaporodott azoknak a leányoknak a száma, akik nem mentek leányoknak a száma, akik nem mentek férjhez és gondoskodniuk kellett saját férjhez és gondoskodniuk kellett saját magukról. magukról.

• A nőknek a kenyérkereső pályák felé való A nőknek a kenyérkereső pályák felé való törekvését és pályaválasztását a kor mentalitásának törekvését és pályaválasztását a kor mentalitásának megfelelően az is befolyásolta, hogy a tradicionális megfelelően az is befolyásolta, hogy a tradicionális nőkép egyik fontos eleme nőkép egyik fontos eleme gyermeknevelésgyermeknevelés. .

• A tanítónői foglalkozás így közel állt ehhez a A tanítónői foglalkozás így közel állt ehhez a képhez, és könnyebben elfogadható volt a képhez, és könnyebben elfogadható volt a hagyományos értékrendet valló családok számára hagyományos értékrendet valló családok számára is, mint leányaik magasabb iskolákba küldése, is, mint leányaik magasabb iskolákba küldése, főiskolai, egyetemi taníttatása. főiskolai, egyetemi taníttatása.

• Az sem volt természetesen mellőzhető szempont, Az sem volt természetesen mellőzhető szempont, hogy a középfokú tanítónőképző intézeti oktatás hogy a középfokú tanítónőképző intézeti oktatás költségei alacsonyabbak voltak, mint a költségei alacsonyabbak voltak, mint a felsőoktatásé, és a többgyermekes családokban az felsőoktatásé, és a többgyermekes családokban az egyetemjárást még mindig a fiúk előjogának egyetemjárást még mindig a fiúk előjogának tartották.tartották.

• Az iskolafenntartók kezdetben ódzkodtak a Az iskolafenntartók kezdetben ódzkodtak a nőtanítók alkalmazásától, tartottak attól, nőtanítók alkalmazásától, tartottak attól, hogy ők „nem lesznek elég erősek a hogy ők „nem lesznek elég erősek a fegyelem gyakorlására”. fegyelem gyakorlására”.

• Ez az aggály azonban hamarosan eloszlott, Ez az aggály azonban hamarosan eloszlott, és a nők egyre nagyobb számban kerültek és a nők egyre nagyobb számban kerültek be a pedagógus pályára. be a pedagógus pályára. – Érdekes jelenség, hogy főleg az állami és Érdekes jelenség, hogy főleg az állami és

községi iskolákban foglalkoztatták őket községi iskolákban foglalkoztatták őket szívesen, a felekezeti iskolákban csak elvétve szívesen, a felekezeti iskolákban csak elvétve kaptak állást. A római katolikus egyházi kaptak állást. A római katolikus egyházi iskolákban viszont a szerzetesrendi apácák iskolákban viszont a szerzetesrendi apácák tanítottak nagy számban.tanítottak nagy számban.

• A A polgári iskolai tanári képesítéspolgári iskolai tanári képesítés megszerzésének bevett gyakorlata a megszerzésének bevett gyakorlata a következő volt: Négy elvégzett elemi iskolai következő volt: Négy elvégzett elemi iskolai osztály után négy év polgári vagy négy év osztály után négy év polgári vagy négy év gimnázium következett (a nyolc gimnázium következett (a nyolc évfolyamból). évfolyamból).

• A 15. életévét betöltött fiatal jelentkezhetett A 15. életévét betöltött fiatal jelentkezhetett az 1923-tól már öt évfolyamos tanító- és az 1923-tól már öt évfolyamos tanító- és tanítónőképző intézetekbe. tanítónőképző intézetekbe.

• Ezt követően kerülhetett sor az előbb Ezt követően kerülhetett sor az előbb három, majd a Szegedre helyezéstől (1928) három, majd a Szegedre helyezéstől (1928) kezdve négy évfolyamos polgári iskolai kezdve négy évfolyamos polgári iskolai tanárképző főiskola elvégzésére. tanárképző főiskola elvégzésére.

• Látható tehát, hogy a negyvenes évek Látható tehát, hogy a negyvenes évek közepéig a nők és férfiak számára a közepéig a nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – különleges – érettségihez nem kötött – lehetőségét biztosította a polgári iskolai lehetőségét biztosította a polgári iskolai tanárképző főiskola. tanárképző főiskola.

• Az általában középfokú tanítóképző intézeti Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség után a főiskolára kerülő végzettség után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az „áthallgatás” egy hallgatók ugyanis az „áthallgatás” egy sajátságos modellje segítségével egyik sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk keretei között a szegedi egyetem szakjuk keretei között a szegedi egyetem képzésében is részt vehettek. képzésében is részt vehettek.

• Figyelemre méltó jelenség, hogy a polgári Figyelemre méltó jelenség, hogy a polgári iskolai tanárképző főiskola hallgatóságán belül iskolai tanárképző főiskola hallgatóságán belül a szegedi évek alatt fokozatosan a szegedi évek alatt fokozatosan emelkedettemelkedett a a nők arányanők aránya. .

• Az „elnőiesedés” az 1940-es évekre tetőzött. Az „elnőiesedés” az 1940-es évekre tetőzött. • A alsó társadalmi réteget fiai számára a A alsó társadalmi réteget fiai számára a

főiskola a társadalmi felemelkedés fontos főiskola a társadalmi felemelkedés fontos eszköze volt. eszköze volt.

• Egy történeti szociológiai vizsgálat tanúsága Egy történeti szociológiai vizsgálat tanúsága szerint ezek a rétegek a fiaik iskoláztatásával szerint ezek a rétegek a fiaik iskoláztatásával ki is használták az iskoláztatás által ki is használták az iskoláztatás által érvényesíthető mobilitás összes tartalékát érvényesíthető mobilitás összes tartalékát olyannyira, hogy leányaikat már kisebb olyannyira, hogy leányaikat már kisebb számban küldték ide. számban küldték ide.

• A középosztályokba tartozó szülők fiaiknak A középosztályokba tartozó szülők fiaiknak elsősorban egyetemi végzettséget kívántak elsősorban egyetemi végzettséget kívántak biztosítani – ez őrizte meg vagy javította a biztosítani – ez őrizte meg vagy javította a család társadalmi státuszát –, lányaik viszont család társadalmi státuszát –, lányaik viszont gyakrabban jöttek a tanárképző főiskolára. gyakrabban jöttek a tanárképző főiskolára.

• Az ő esetükben azonban ez a képzés nem Az ő esetükben azonban ez a képzés nem státusemelkedéssel, hanem inkább státusemelkedéssel, hanem inkább csökkenéssel járt. csökkenéssel járt.

• A középosztályok lányai ezért a főiskolát A középosztályok lányai ezért a főiskolát gyakran használták arra, hogy – a kedvezőbb gyakran használták arra, hogy – a kedvezőbb házasságkötés, a „jobb parti” reményében – házasságkötés, a „jobb parti” reményében – csak magasabb műveltséggel felvértezett úri csak magasabb műveltséggel felvértezett úri háziasszonyokká váljanak. háziasszonyokká váljanak.

• A A leánygimnáziumleánygimnázium mint iskolatípus mint iskolatípus viszonylag lassan terjedt Magyarországon. viszonylag lassan terjedt Magyarországon.

• A statisztikák az 1912/13-as tanévben A statisztikák az 1912/13-as tanévben 1070 rendes leánygimnáziumi tanulót 1070 rendes leánygimnáziumi tanulót regisztrálnak. Mellettük 739-en regisztrálnak. Mellettük 739-en fiúgimnáziumok, 32-en a fiú-reáliskolák fiúgimnáziumok, 32-en a fiú-reáliskolák magántanulói voltak. magántanulói voltak.

• Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a leányok a fiú számára fenntartott leányok a fiú számára fenntartott középiskolákba (gimnázium, reáliskola) középiskolákba (gimnázium, reáliskola) beiratkozhattak, a tanteremben azonban beiratkozhattak, a tanteremben azonban csak a fiúktól elkülönítve foglalhattak csak a fiúktól elkülönítve foglalhattak helyet, és a szünetekben sem helyet, és a szünetekben sem vegyülhettek a közéjük. Az órákra a tanár vegyülhettek a közéjük. Az órákra a tanár kíséretében érkeztek és távoztak. kíséretében érkeztek és távoztak.

• A fiú-középiskolákat szabályozó 1924. évi A fiú-középiskolákat szabályozó 1924. évi törvény törvény nyolcnyolc--évfolyamosévfolyamos gimnáziumotgimnáziumot, , reálgimnáziumotreálgimnáziumot és és reáliskolátreáliskolát különít el különít el középfokon, ezt a triászt vette alapul leány-középfokon, ezt a triászt vette alapul leány-középiskolákról szóló középiskolákról szóló 1926. évi 24. 1926. évi 24. törvénycikktörvénycikk is. is.

• Az alkotók szándéka szerint a Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson kívül ez a törvény két másik differenciáláson kívül ez a törvény két másik elv megvalósítását segíti elő: az elv megvalósítását segíti elő: az egyenlőegyenlő jogosítástjogosítást a felsőoktatásba való belépéskor a felsőoktatásba való belépéskor és a „és a „nőinői egyéniségegyéniség figyelembe vételét a figyelembe vételét a tanítandó tárgyak megállapításakor”. tanítandó tárgyak megállapításakor”.

• A középiskola-típusok elkülönítését az A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem egységesek, hanem sokszínűek. egységesek, hanem sokszínűek.

• Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő leányoknak elsősorban a készülő leányoknak elsősorban a leánygimnáziumleánygimnázium állt rendelkezésre. állt rendelkezésre.

• Itt – a görög kivételével – javarészt olyan Itt – a görög kivételével – javarészt olyan tantárgyak szerepeltek, mint a tantárgyak szerepeltek, mint a fiúgimnáziumban: latin, német és francia fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, matematika, egészségtan, természettan, matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés. filozófia, rajz, ének és testnevelés.

• A törvény emellett új középiskola típust A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a teremtett, a leánylíceumotleánylíceumot, ahol a latin , ahol a latin helyett élő idegen, azaz „modern” nyelveket helyett élő idegen, azaz „modern” nyelveket (franciát vagy angolt vagy olaszt), (franciát vagy angolt vagy olaszt), természettudományokat és művészeti természettudományokat és művészeti tárgyakat oktattaktárgyakat oktattak..

• A régi felsőbb leányiskolát pedig A régi felsőbb leányiskolát pedig leánykollégiumleánykollégium néven szervezte újjá, néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű általános, és melynek célja magasabb szintű általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség a női hivatáshoz alkalmazott műveltség biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem készülő leányok számára. nem készülő leányok számára.

• Mindhárom iskolatípus nyolc évfolyammal épült Mindhárom iskolatípus nyolc évfolyammal épült ki. Az első osztályba a tizedik évük betöltése után ki. Az első osztályba a tizedik évük betöltése után kerülhettek a leányok, ha sikeresen elvégezték az kerülhettek a leányok, ha sikeresen elvégezték az elemi népiskola negyedik osztályát. elemi népiskola negyedik osztályát.

• A fiú-középiskolák analógiája azonban mégsem A fiú-középiskolák analógiája azonban mégsem alkalmazható mechanikusan a két rendszer alkalmazható mechanikusan a két rendszer összehasonlításakor. összehasonlításakor.

• A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus esetében érvényes volt az egységes jogosítás, esetében érvényes volt az egységes jogosítás, tehát a felsőoktatás felé egyenértékű „vízumot” tehát a felsőoktatás felé egyenértékű „vízumot” jelentett valamennyi. jelentett valamennyi.

• Ez azonban a Ez azonban a leánykollégiumraleánykollégiumra már nem már nem vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi önmagában nem jogosított a felsőoktatás önmagában nem jogosított a felsőoktatás valamennyi intézményébe történő belépésre. valamennyi intézményébe történő belépésre.

• Ezért inkább tekinthető középfokú Ezért inkább tekinthető középfokú tanintézménynek, mint középiskolának tanintézménynek, mint középiskolának

• A leány-középiskolai reform után az A leány-középiskolai reform után az egyes típusok egyes típusok továbbtovább differenciálódtakdifferenciálódtak: : létrejöttek olyan leánygimnáziumok, létrejöttek olyan leánygimnáziumok, ahol a sikeres továbbtanulás érdekében ahol a sikeres továbbtanulás érdekében görög nyelvet is tanítottak, és voltak görög nyelvet is tanítottak, és voltak olyan leánylíceumok is, amelyeknek olyan leánylíceumok is, amelyeknek tantervében a latin is szerepelt. tantervében a latin is szerepelt.

• A gyakorlatilag ötféle leány-középiskola A gyakorlatilag ötféle leány-középiskola egymás melletti létezésének a egymás melletti létezésének a harmincas évek egységesítő törekvése harmincas évek egységesítő törekvése vetett véget.vetett véget.

• Az első világháború éveiben jelentősen emelkedett Az első világháború éveiben jelentősen emelkedett a nők létszáma az egyetemeken, és tovább a nők létszáma az egyetemeken, és tovább erősödtek azok a törekvések, amelyek a nők erősödtek azok a törekvések, amelyek a nők számára hozzáférhető tanulmányok kiterjesztését számára hozzáférhető tanulmányok kiterjesztését szorgalmazták. szorgalmazták.

• Az 1918. december 3-án kiadott rendelet Az 1918. december 3-án kiadott rendelet (206626/1918.) lehetővé tette, hogy „nők (206626/1918.) lehetővé tette, hogy „nők ugyanazok mellett a feltételek mellett, mint a ugyanazok mellett a feltételek mellett, mint a férfiak az egyetemek világi karaira, a műegyetemre férfiak az egyetemek világi karaira, a műegyetemre és a jogakadémiákra beiratkozhassanak … és és a jogakadémiákra beiratkozhassanak … és miután tanulmányaikat az érvényben levő miután tanulmányaikat az érvényben levő szabályok szerint befejezték és a képesítő szabályok szerint befejezték és a képesítő vizsgálatokat letették, részükre képesítő oklevél vizsgálatokat letették, részükre képesítő oklevél kiadassék”. kiadassék”.

• A Tanácsköztársaság megdöntése után ez a A Tanácsköztársaság megdöntése után ez a rendelet hatályát vesztette. rendelet hatályát vesztette.

• A korábbi korlátozások újra érvénybe léptek, sőt A korábbi korlátozások újra érvénybe léptek, sőt egyes karok esetében szigorodtakegyes karok esetében szigorodtak. A budapesti . A budapesti orvoskar például elrendelte a nők felvételének orvoskar például elrendelte a nők felvételének tilalmát egészen addig, amíg a „nők javára történt tilalmát egészen addig, amíg a „nők javára történt eltolódások ki nem egyenlítődnek”. eltolódások ki nem egyenlítődnek”.

• Jelentős mértékben segítette a nők Jelentős mértékben segítette a nők egyetemi tanulmányainak kiterjesztését egyetemi tanulmányainak kiterjesztését KlebelsbergKlebelsberg KunóKunó vallás és közoktatási vallás és közoktatási miniszter, aki következetesen kiállt az a miniszter, aki következetesen kiállt az a nők egyetemi emancipációjának nők egyetemi emancipációjának érvényesítése mellett. érvényesítése mellett.

• A leányközépiskolák újjászervezésével A leányközépiskolák újjászervezésével foglalkozó 1926. évi XXIV. törvény révén a foglalkozó 1926. évi XXIV. törvény révén a miniszternek alkalma volt arra, hogy a miniszternek alkalma volt arra, hogy a segítse a nők felsőfokú tanulmányokra segítse a nők felsőfokú tanulmányokra való felkészítését. való felkészítését.

• A leányközépiskolai érettségi bizonyítvány A leányközépiskolai érettségi bizonyítvány ugyanúgy jogot biztosított a ugyanúgy jogot biztosított a felsőoktatásba való belépésre, mint a fiúk felsőoktatásba való belépésre, mint a fiúk középiskoláinak érettségije. középiskoláinak érettségije.

• A A nőknők egyetemjárásátegyetemjárását Klebelsberg Kunó az 1927. Klebelsberg Kunó az 1927. augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri rendeletében szabályozta. rendeletében szabályozta.

• Ennek következményeképpen a nők minden Ennek következményeképpen a nők minden további korlátozás nélkül felvehetők voltak a további korlátozás nélkül felvehetők voltak a bölcsészettudományi, a matematikai- és bölcsészettudományi, a matematikai- és természettudományi és az orvostudományi természettudományi és az orvostudományi karokra, a gyógyszerészi tanfolyamokra, a karokra, a gyógyszerészi tanfolyamokra, a Közgazdaságtudományi Kar kereskedelmi és Közgazdaságtudományi Kar kereskedelmi és mezőgazdasági osztályaira, valamit a József Nádor mezőgazdasági osztályaira, valamit a József Nádor Műegyetem közgazdasági osztályára. Műegyetem közgazdasági osztályára.

• Felvehették őket a református és az evangélikus Felvehették őket a református és az evangélikus hittudományi karokra, is, valamint a műegyetem hittudományi karokra, is, valamint a műegyetem építészi osztályára, de csak a keretszám 5%-os építészi osztályára, de csak a keretszám 5%-os arányában, és csak akkor, ha a létszámot férfiakkal arányában, és csak akkor, ha a létszámot férfiakkal nem tudják feltölteni nem tudják feltölteni

• A római katolikus hittudományi, valamint a jog- A római katolikus hittudományi, valamint a jog- és államtudományi karokra és a jogakadémiákra és államtudományi karokra és a jogakadémiákra továbbra sem iratkozhattak be. Nem járhattak a továbbra sem iratkozhattak be. Nem járhattak a Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki és Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki osztályára, a vegyészmérnöki osztályára, a Közgazdaságtudományi Kar közgazdasági és Közgazdaságtudományi Kar közgazdasági és közigazgatási osztályára, valamint külügyi közigazgatási osztályára, valamint külügyi szakosztályára sem. szakosztályára sem.

• Hozzáférhetetlen volt számukra a Bányamérnöki Hozzáférhetetlen volt számukra a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola és az Állatorvosi Főiskola és Erdőmérnöki Főiskola és az Állatorvosi Főiskola is. is.

• Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított Testnevelési Főiskolán, a művészeti alapított Testnevelési Főiskolán, a művészeti főiskolákon és a Polgári Iskolai Tanárképző főiskolákon és a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. Főiskolán.

• A húszas évek differenciálási törekvései után a A húszas évek differenciálási törekvései után a harmincas évek középiskolai reformját – a leány-harmincas évek középiskolai reformját – a leány-középiskolák esetében is – az egységesítésre való középiskolák esetében is – az egységesítésre való törekvés jellemezte. törekvés jellemezte.

• A A HómanHóman BálintBálint (1885-1951?) kultuszminisztersége (1885-1951?) kultuszminisztersége alatt kiadott 1934. évi 11. tc. egységes középiskola-alatt kiadott 1934. évi 11. tc. egységes középiskola-típust hozott létre: a típust hozott létre: a gimnáziumotgimnáziumot. .

• Az egységesítés azonban nem jelentett Az egységesítés azonban nem jelentett koedukációt: a fiúk és a lányok külön koedukációt: a fiúk és a lányok külön középiskolában, külön fiú- és leánygimnáziumban középiskolában, külön fiú- és leánygimnáziumban tanulhattak. tanulhattak.

• Az új – továbbra is nyolcosztályos – iskolatípus Az új – továbbra is nyolcosztályos – iskolatípus tanterve 1938-ban jelent meg. Jól látható benne, tanterve 1938-ban jelent meg. Jól látható benne, hogy a tantárgyi-rendszer a két nem esetében hogy a tantárgyi-rendszer a két nem esetében közösközös, eltérés az egyes tárgyak (latin, német, , eltérés az egyes tárgyak (latin, német, bölcsészet, testnevelés, egészségtan és bölcsészet, testnevelés, egészségtan és kézimunka) kézimunka) óraszámaibanóraszámaiban figyelhető meg, amelyet figyelhető meg, amelyet a tantervkészítők a „leányifjúság sajátos testi-lelki a tantervkészítők a „leányifjúság sajátos testi-lelki igényeivel” magyaráztak. igényeivel” magyaráztak.

• A harmincas években tovább fokozódott az A harmincas években tovább fokozódott az értelmiségi munkanélküliség Magyarországon. értelmiségi munkanélküliség Magyarországon.

• Hóman Bálint miniszter ezért 1934. augusztus 18-Hóman Bálint miniszter ezért 1934. augusztus 18-án bizalmas utasításában közölte az án bizalmas utasításában közölte az egyetemekkel, hogy „az egyetemet végzők egyetemekkel, hogy „az egyetemet végzők elhelyezkedésének megkönnyítése céljából elhelyezkedésének megkönnyítése céljából szükségesnek tartom az egyetemre felvehető szükségesnek tartom az egyetemre felvehető nőhallgatók számának korlátozását.” nőhallgatók számának korlátozását.”

• A rendelkezésnek nem sok foganatja volt: az A rendelkezésnek nem sok foganatja volt: az orvosi karon a nők létszáma amúgy sem érte el orvosi karon a nők létszáma amúgy sem érte el az engedélyezett 30%-ot és a gyógyszerész az engedélyezett 30%-ot és a gyógyszerész tanfolyamon sem a megengedett 50%-ot. tanfolyamon sem a megengedett 50%-ot.

• A bölcsészeti karokon viszont továbbra is jóval A bölcsészeti karokon viszont továbbra is jóval magasabb maradt a miniszter által előírt 30%-os magasabb maradt a miniszter által előírt 30%-os aránynál. aránynál.