nÖvÉnyszervezettan sejttan és szövettan 3. előadás szövettan a szervek szövettana
DESCRIPTION
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana. A szervek szövettana Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél Generatív szervek: virág, termés. Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
NÖVÉNYSZERVEZETTANSejttan és szövettan
3. előadás
SzövettanA szervek szövettana
A szervek szövettana
- Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész
- Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél- Generatív szervek: virág, termés
•Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek
•Rügy: embrionális hajtáskezdemény
A szár elsődleges szöveti szerkezete1. Kétszikű szár- 3 fő szövettáj:
- epidermisz (protoderma (dermatogén)- elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma)- központi henger vagy sztéle (pleróma)
Gracza, 2004Doronicum orientale (32 ×)
A szár elsődleges szöveti szerkezete1. Kétszikű szár 3 fő szövettáj: epidermisz
elsődleges kéreg sztéleEpidermisz
Elsődleges kéreg
Sztéle
Elsődleges kéreg
EpidermiszEryngium planum
32 ×
1. Kétszikű szár
- Epidermisz (l. áll. szöveteknél)- Feladata, megalakulása- Kutikula, viasz, függelékek
faji sajátosság- szár, levél, generatív szervek
- Elsődleges kéreg:- Hipoderma: bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló
és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima)
- Kéregparenchima: nagy izodiametrikus parenchima sejtek, intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek, kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok.
- Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.
1. Kétszikű szár
Epidermisz
Elsődleges kéreg
Hipoderma
- Kollenchima
- Klorenchima
Kéregparenchima
Lizigén járat
Epidermisz
Kollenchima
Klorenchima
Elsődleges kéregHipoderma
Kéregparenchima
Lizigén járat
1. Kétszikű szár
- Sztéle (központi henger):- Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege)
Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat,
járulékos szerveket képezhet.
- Szállítószövet: összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos- szabályos kör(ök) mentén
Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt, bikollaterális,
koncentrikus
- Bél és bélsugár: parenchimatikus alapszövet.
- A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban, raktároz.
- A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak)
- szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár
1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger):
Periciklus:a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege)
Funkciói:
szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat,járulékos szerveket képezhet.
Szállítószövetekösszefüggő gyűrű alakú
nyalábos kollaterális
nyílt bikollaterális
koncentrikus
Bél és bélsugár:
Ep.
EK
Sztéle
EK
Ep.
1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger):
Szállítószövetekösszefüggő gyűrű alakú (A)
nyalábos kollaterális
nyílt (B) bikollaterális (C)
koncentrikus (D)
A
B C
D
1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger)
- Bél és bélsugár:
A bél: lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban.A bélsugár: mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) - szakadások (rexigén)
1. Kétszikű szár- Előforduló főbb szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004Doronicum orientale 32 ×
1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004Scutellaria hastifolia 32 ×
1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004 Prunella grandiflora 32 ×
1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004Elodea calitrichoides
Egeria densa
2. Egyszikű szár- Epidermisz - Nem különül elsődleges kéregre és sztélére
- Hipoderma: szklerenchimából áll- Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt
nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb- Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb- Hiányzó háncsparenchima Gracza, 2004
Zea mays
Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése
Egyszikű szár km. Kétszikű szár km.
Gracza, 2004
A gyökér elsődleges szöveti szerkezete
- Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek
- 3 fő szövettáj:rhizodermisz (dermatogén)
elsődleges kéreg (peribléma)
sztéle-központi henger (pleróma)
[kaliptra-gyökérsüveg
(kaliptrogén)]
Gracza, 2004
A gyökér szöveti szerkezete
- Rhizodermisz (epibléma)- Élő, vékonyfalú, felszívó sejtek
(nincs kutikula és sztóma)- Gyökérszőrös zóna, vagy
mikorrhiza
- Elsődleges kéreg:- Exodermisz:
- a kéreg külső sejtsorai elparásodnak, bőrszöveti szerep
- Kéregparenchima: raktározás (keményítő, tejnedv, nyálka), keresztirányú szállítás.
- Endodermisz (Kéreghatár)
- az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos-áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás
Gracza, 2004
Rhizodermisz+gyökérszőrök Rhizodermisz
Elsődleges kéreg
EK
Endodermisz
Sztéle
Endodermisz
Elsődleges kéreg
Rhizodermisz
A gyökér szöveti szerkezete- Sztéle
- Periciklus = perikambium:a gyökér központi hengerének
legkülső sejtsora
- működése 4 féle:
- oldalgyökér képzés
- hullámos kambium
- parakambium
- másodlagos bőrszövet
- Szállítószövetekegyszerű nyalábok, sugaras elrendeződésben
Kétszikűekben: 2-3-4-5-6
Egyszikűekben: 7-9-sok
- Bél és bélsugár:
Endodermisz
Periciklus
Sztéle
Egyszerű fanyalábok
Egyszerű háncsnyalábok
A gyökér szöveti szerkezete- Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében
Gracza, 2004
Diarch, triarch, tetrarch és pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében
A gyökér szöveti szerkezete
-Bél és bélsugár:-Parenchimatikus alapállomány-Raktározás: keményítő, zsíros olajok, kristályok
-Elfásodhat (szilárdít és részvétel a szállításban)
A gyökér szöveti szerkezete- Oldalgyökér képződése
- Elágazódási övben, a gyökérszőrös zóna felett
- Perikambiumból, fanyalábok irányában
Gracza, 2004
A gyökér és a szár találkozása Gracza, 2004
1. A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik
2. A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik
A levél szöveti szerkezete- A lomblevél szöveteinek kialakulása- 3 fő szövettáj:
színi epidermisz (protoderma)
mezofillum (prokambium + alapmerisztéma)
fonáki epidermisz (protoderma)Bolgár, 1999
A levél szöveti szerkezete- Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra)
- Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge)
- Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző
- Sztómák helyzete:
- Általában csak a fonákon (dorziventrális levél)
- Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék)
- Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele)- Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei)
A levél szöveti szerkezete- Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet
- Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között- Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően
változik- Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill.
itt az epidermisz alatt- Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok
A mandarin (Citrus reticulata) levele, KM
Idioblaszt
Lizigén olajtartó járat
32 ×
A mandarin levele
Idioblasztok, rombusz alakú kristállyal
Oldódásos (lizigén) járat
A levelek szerveződési formáiI. Lomblevél- Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.:
árnyéknövények, félélősködők
- Heterogén levél: a mezofillum szivacsos és oszlopos parenchimából áll:
- Izolaterális (unifaciális)- Dorziventrális (bifaciális)- Radiális szimmetriájú
II. Tűlevél
III. Kranz-anatómiájú levelek
Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak, sötétebbekSzivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal
• Izolaterális (unifaciális) lomblevél– A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék, – a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van
sztóma, kutikula és viasz– Felépítése:
• színi epidermisz
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• oszlopos (paliszád) parenchima
• fonáki epidermisz
Búza levélkeresztmetszet
• Dorziventrális (bifaciális) lomblevél– A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus– a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű– Felépítése:
• színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart.
Fagus sylvatica - bükk Fagaceae
100 ×
színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz
Színi epidermisz
Kollenchima
A főér nyalábja
farész
háncsrész
háncskorona
KlorenchimaKollenchimaFonáki epidermisz
Oszlopos (paliszád) parenchima
Szivacsos parenchima
Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM
A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete
• Radiális szimmetriájú levél– Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma– Felépítése:
• színi epidermisz
• oszlopos (paliszád) parenchima
• szivacsos parenchima
• fonáki epidermisz (jellegtelen)
színi epidermisz
oszlopos parenchima
szivacsos parenchima
fonáki epidermisz
Kranz-anatómiájú levelek– C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO2 primer
fixációja és a CO2 redukciója térben elkülönül
– Felépítése:• epidermisz
• mezofilláris parenchima
– a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás
• epidermisz
Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum
Tűlevél– Több évig él, fotoszintetizál– Felépítése:
• Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák
• Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek
• Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony fotoszintézis
– benne: gyantajáratok
• Endodermisz
• Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet
Rolf Dieter-Müller
Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)
32 × Epidermisz
Szklerenchima
Karos paliszád parenchima
Gyantajáratok
Sztéle
Periciklus
Szklerenchima
Transzfúziós szövet
Koll. nyílt nyalábok
Süllyesztett sztómák
400 ×
Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)
Karos paliszád parenchima
Szklerenchima gyűrű
Epithél sejtek
Gyantajárat
Szklerenchima
Epidermisz
Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)
400 ×
A sztéle részei:
Periciklus
Transzfúziós szövet
Szklerenchima
2 koll. nyílt nyaláb
háncselemek
faelemek
A levél szöveti szerkezete- Fellevelek
- lomblevélhez hasonló, egyszerűbb
Az Eryngium planum gallérkalevelének keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze
A levélnyél szöveti szerkezete- Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban
eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb asszimiláló alapszövet.
- Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek + pararéteg
- Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhelyGracza, 2004
A levélnyél szöveti szerkezete
Gracza, 2004
A levélnyél szöveti szerkezeteAz Eryngium planum levélnyelének KM-i képe
Színi epidermisz
Mezofillum
Szállítónyalábok
Fonáki epidermisz
Alapszöveti (raktározó) parenchima
Farész
Háncsrész
Háncskorona (szklerenchima)
Klorenchima
Kollenchima
Fonáki epidermisz
A generatív szervek szöveti szerkezete- 1. A virág és kialakulása
A mák (Papaver somniferum) virágszerveződése HM (Gracza)
Gracza, 2004
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete- Takarólevelek
- Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb- Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma,
nem működőképes, illóolajok (illatanyagok)
A Doronicum orientale sziromlevelének illóolajat tartalmazó epidermisze és a Scutellaria hastifolia sziromlevelének papillás epidermisze
A virág szöveti szerkezete- Takarólevelek
- Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb, 1-2 tagból álló nyalábok
A virág szöveti szerkezete
A Doronicum orientale és az Aster amellus fészekvirágzatának hosszmetszete
A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek
- Porzók: filamentum – porzószálanthera – portoktheca - portokfél
Ny – nyaláb
Lo – pollenzsák
C – csatló
St – portokfél
F - porzószál
Váczi, 1995
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek
- Porzók szöveti szerkezete:- Epitécium – külső epidermisz
- Endotécium – rostos réteg
- Parenchima – 2-3 sejtsor
- Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek
Benne: sporogén szövet
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete- A pollenek megjelenési formái: Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek
- A termő szerkezete:- Bibe: papillás, bibeszál: parenchimatikus, magház: külső
és belső bőrszövet, közte klorenchima, magkezdemények
Bibeszál és bibe pollenszemekkel HM
Bibeszál, porzószálak és sziromlevelek KM
A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek
- A termő szerkezete:- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények
ny – nyaláb; mk – magkezdemény; r – rekesz; vf – válaszfal; chl – klorenchima; pa – parenchima; ep – epidermisz; i - intercelluláris
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek
- A termő szerkezete:- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények
Fészekpikkelyek
Nyelves virág
Magkezdemény
Fészek és kaszattermés (Doronicum orientale) HM
Váczi, 1995
Generatív szervek szövettana: a termés- Fructus – csak a zárvatermők szerve- A termésfal hármas tagolódása (lomblevél eredet):
- Exocarpium=epicarpium – ált. 1 sejtrétegű epidermisz, rajta kutikula, viasz
- Mezocarpium – szélesebb, parenchimatikus szövettáj, nedvdús, kősejtek, rostok, olajtartó
járatok- Endocarpium
- ált. vékony, vagy bőrnemű- összenőhet a maghéjjal (szemt.)
- csonthéj (csonthéjasok)- szőrképletek (makk)
Exocarpium
Mezocarpium, olajjárat
Endocarpium
Ikerkaszat (Eryngium planum), KM
A termés szöveti szerkezete
Exocarpium
Mezocarpium
Endocarpium
Ikerkaszat (Eryngium planum) HM
KM
A termés szöveti szerkezete
kocsányos tölgy makk
Gracza, 2004
cseresznye csonthéjas termés
paprika felfújt bogyó
díszalmaalmatermés
ep: exocarpium, m:mezocarpium, en: endocarpium, ny: edénynyaláb,, coll: kollenchima, pa: parenchima, o: olajcsepp, cu: kutikula, ks: kősejtes szövet, kr: kristálysejtek, pal: parenchimalemez, ph: parenchimahíd, sz. szőr
A mag szöveti szerkezete- 3 része:
- Maghéj – külső (testa) – viasz, kutikula, függelékek: repítőszőr, pikkely, hártya
belső (tegmen) – hártyás, húsos, v. szklerenchimatikus
- embrió – radicula, plumula, cotyledon- Táplálószövet – perispermium (magfehérje)
endospermium (belső táplálószövet)fejlett embriójú mag
Endospermium
Perispermium
Maghéj
Endocarpium
Meuocarpium
Exocarpium
Ikerkaszat és mag (Eryngium planum)
A mag részei
maghéj
gyököcske
rügyecske
sziklevelek
endospermium
Különböző magvak és függelékei:
A: mák. m: maghéj, e: endospermium, cs: csíra,
B: vérehulló fecskefű. el: elaioszóma,
C: tiszafa. ar: arillusz (magköpeny), mh: maghéj, e: endospermium
Különböző magvak és függelékei:
1: ricinus. 2: bors. 3: rozs. 4: mandula.
Másodlagos vastagodás
• Másodlagos vastagodásra nem képes: ma élő harasztok, egyes kétszikűek, egyszikű növények többsége
• A levél, a virág és a termés mindig elsődleges szöveti felépítésű marad
• A gyökérben és a szárban megindulhat a másodlagos vastagodás
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Fásszárúak:
Tilia-típus, Aristolochia-típus, Általános fás típus
Lágyszárúak:
Ricinus-típus, Helianthus-típus, Polikambialitás
Egyszikűek:
Dracaena-típus
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Lágyszárúak:
Ricinus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a zárt kambiumgyűrű összefüggő fatestet és háncstestet képez, az elsődleges fa és háncs bélkorona és háncskorona formájában megmarad
ep: epidermisz, fc: nyaláb, ek: elsődleges kéreg, eh: elsődleges háncs, ef: elsődleges fa, mh: másodlagos háncs, mf: másodlagos fa
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Lágyszárúak:
Helianthus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a nyalábközi kambium másodlagos edénynyalábokat képez, melyeket bélsugarak határolnak
eny: elsődleges nyaláb, mny: másodlagos nyaláb ifc: interfascicularis kambium (nyalábközi kambium), szny: szállítónyaláb
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Lágyszárúak:
Polikambialitás, polikambiális vastagodás: gyökérben és szárban is előfordulhat (pl.: répatest), kialakul az összefüggő kambiumgyűrű, de csak rövid ideig működik, egyre újabb kambiumpalástok alakulnak ki: újabb koncentrikus nyalábköröket eredményezve
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Fás szárúak:
Tilia-típus: az elsődleges szállítószövetek nem nyalábosak, a kambiumgyűrű folyamatosan működik, befelé összefüggő fatestet, kifelé háncstestet képez
ep: epidermisz, ef: elsődleges fa, eh: elsődleges háncs
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Fás szárúak:
Aristolochia- vagy lián-típus: az elsődleges szállítószövetek nyalábosak, kialakul a nyalábközi kambium, de csak bélsugár sejteket hoz létre, másodlagos szállítóelemeket csak a nyalábkambium képez, megmarad a nyalábos szerkezet, nem alakul ki egységes fa-, ill. háncstest, ez lehetővé teszi a csavarodást
A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:
Fás szárúak:
Általános fás típusú:• Nyitvatermő fákra és a legtöbb zárvatermő fára jellemző• Az elsődleges bélsugár sejtekből kialakul a nyalábközi kambium, amely a
nyalábkambiummal együtt kialakítja a vaszkuláris kambiumot, a kambium befelé fa-, kifelé háncselemeket vagy mindkét irányban bélsugár sejteket hoz létre: kialakul a másodlagos fa és másodlagos háncs.
• A farész szabályos évgyűrűs szerkezetű, fatestnek hívjuk.• A háncsban általában nem különíthetők el az évente létrejött elemek. Az
évente létrejött háncselemek összességét háncstestnek nevezzük.• A másodlagos fa széles fatestet alkot, benyomul a központi hengerbe, a
nyalábos szerkezet eltűnik, évgyűrűs alakul ki.• A vastagodás miatt az elsődleges kéreg és a bőrszövet sejtjei
elszakadnak, létrejön a parakambium (phellogén), amely kialakítja a parabőrt (periderma).
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Fásszárúak:
Tilia-típus
Aristolochia-típus
Lágyszárúak:
Ricinus-típus
Helianthus-típus
Polikambialitás
Egyszikűek:
Dracaena-típus
Gracza, 2004
Tilia-típus
Tilia cordata
A szár másodlagos vastagodása
Általános fás-típus Fagus sylvatica
Arisztolochia- (lián) típus Aristolochia durior
A szár másodlagos vastagodása
Ricinus-típus
Ricinus communis
Helianthus-típus
Doronicum orientale
Dracaena-típusGracza, 2004
A szár másodlagos vastagodásaEgyszikűek:
Zárt kollaterális nyalábjuk van, nincs másodlagos vastagodás, vastagodásra képesek: pálmák, fa alakú liliomfélék, Dracaena, Aloe, Yucca fajok
Pálmák: a növekedés közben a hajtáscsúcs kiszélesedik, ellaposodik, a vastagsági növekedés erőteljes de az elsődleges szövetképződés során alakul ki.
Dracaena típus: parenchimaszövetből szárvastagító kambium jön létre, befelé alapszövetet és újabb edénynyalábokat, kifelé peridermát hoz létre.
A gyökér szöveti szerkezete- Másodlagos vastagodás- Nyitvatermők és kétszikűek gyökerére jellemző- A háncs és fanyalábok közötti alapszövet sejtjei osztódni kezdenek, a
perikambiummal (periciklus) összekapcsolódva zárt kambiumgyűrűt hoznak létre, mely kezdetben hullámos.
- A faelemek képzése (befelé) intenzívebb mint a háncselemeké (kifelé), ezért a kambiumgyűrű rövid idő múlva kör alakúvá válik.
- A farész évgyűrűs lesz, de lazább, mint a szárban (kevesebb szilárdítóe.)- A perikambium kialakítja a peridermát (parabőr), simább mint a száré.
A gyökér szöveti szerkezete- Másodlagos vastagodás
Aranyfürt (Aster linosyris)
Csillagőszirózsa (Aster amellus)
Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora)