növényrendszertan 3. előadás
DESCRIPTION
Növényrendszertan 3. előadás. Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 9. Moszatok - Algae A moszatok általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek. egyedül élnek vagy telepeket alkotnak - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Növényrendszertan
3. előadás
Dr. Bartha Dénes
April 21, 2023
Moszatok - Algae
A moszatok általános jellemzése
• egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények
• egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek
• egyedül élnek vagy telepeket alkotnak
• fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek
• a testüket telepnek nevezzük
• felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk
változatos
• elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is
előfordulnak
• színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a
heterotróf táplálkozású faj
• moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is
• a legkisebb (0,5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük
kerülnek ki
Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)
• ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak• a moszatok ivaros szaporodásformái
1. izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak)
2. anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták
kisebbek)
3. oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására
keresnek fel a mozgó mikrogaméták)
• felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján
történik• a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia
1. 2. 3.
3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)
• egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)
• nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk
• elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a
(kékeszöld), fikocián (kék)
• hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma
• N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés
• szaporodásuk egyszerű kettéosztódás
• endospóra-képzés előfordulhat
• nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók
• szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó
felületén élnek
Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.
• több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad
nitrogénjét
• 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él
• egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok
(pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a
kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át)
Microcystis flos-aquae Nostoc commune
Nostoc commune
4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta
• az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek
• egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak
• sejtfaluk nincs
• gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás
• jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk
(pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van
• zöld színtesteik vannak
• fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak
• szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik
• gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben
ritkábbak
• túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő
• fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él
• tipikus fajuk az Euglena viridis
Euglena viridis
5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta
• egysejtű vagy fonalas szervezetek
• mozgó vagy mozdulatlan szervezetek
• a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le
• színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill
• ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan
(izogámiával) szaporodnak
• sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek
• édesvizekben és tengerekben élnek
• fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak
• több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert
1. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae
• sárgászöld színűek
• két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van
• a sejtfal gyengén kovásodott
• főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek
2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae
• sárgásbarna, barna színűek
• 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok
• a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta)
• az édesvízi fajok nagyon aprók
3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae
• egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek
• két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak
• a sejtfalban SiO2 rakódik le kovapáncél kovaföld
• a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak
az édesvizekben és a talajokban is
• a vizek öntisztulásában az első szervezetek
Diatoma vulgare
6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta
• egysejtűek, két ostoruk van
• felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható
• főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is
(pl. Ceratium hirundinella)
• vöröses- vagy sárgásbarna színűek
Ceratium hirundinella
• ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával)
szaporodnak
• értékes haltakarmányok
• mintegy 1300 fajuk ismert
7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta
• egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények
• a sejtfal cellulózból épül fel
• zöld színtesteik vannak
• mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak
• ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo-
és oogámia) szaporodnak
• főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a
tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is
előfordulnak
• fontos szerepük van az algatermesztésben
1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae
• főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos
szerepük van • a hajtásos növények belőlük származtathatók
• haltakarmányok
• a vizek tisztításában jelentősek
• fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült
Pleurococcus viridis
2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok)Conjugatophyceae
• ostoraik nincsenek, mozdulatlanok
• ivaros szaporodásuk a konjugáció
Konjugáció
• az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők
• a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él
Spirogyra nitida
3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae
• gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-15 cm magasak
• a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek
• ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld
oogónium)
• laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek
• közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él
• tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis)
Chara foetida
8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta
• barnászöld vagy barna színűek
• jellemző festékanyaguk a fukoxanthin
• soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények
• ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra)
szaporodnak
• elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos
területein élnek
• régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill.
takarmányok
• fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő
9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta
• fluoreszkáló vörös színűek
• jellemző festékanyaguk a fikoerithrin
• főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült
Gigartina sp.
• nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul
tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak
• elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek
(200 m mélységig is zöld fény)
• fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az
agar-agar-t
• mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él
agaróz
A moszatok ökológiai jelentősége
• a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok
(földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek
• a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják
• a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van
• élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés)
• jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak,
mások eltűnnek
• vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő:
- neuszton (a víz felületi hártyájában)
- plankton (a vízben lebegve)
- bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken)
- periphyton (élőbevonat)
A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás)
• a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a
moszatoknak köszönhetjük
• a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutróf-
szaprotróf szint)
• szennyezett vizek tisztítására használhatók
• az algák életterei:
- tengeri (marin)
- édesvízi (limnikus)
- szárazföldi (terresztris)
- sziklák, falak, kéreg, levelek
- talaj (edaphon)