- 1 -

Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya és értékvédelmi terve

39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. mellékletében (Az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma) felsorolt

tartalommal, a megbízáshoz igazított formában

Tartalom

I. Bevezetés II. Nagykőrös város régészeti öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1.aa pontja szerint III. Nagyk őrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint

III. 1. Történeti összefoglaló- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) b)- e), h), 2. a)- d), 3. e) pontjai szerint III. 2. Települési értékleltár- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) f), g), és 6. a)-c), 7. a) pontjai szerint

III. 2. 1. Régészeti védettségű területek III. 2. 2. Műemléki védettségű területek III. 2. 3. Helyi védett utcák, utcaképek és ingatlanok

IV. Változtatási szándékok és hatáselemzés- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 2. e), 3. a)- l), 7. b)-f) pontjai szerint V. Összefoglaló és nyilatkozatok- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 4-5. pontjai szerint

- 2 -

I. Bevezetés

Ez az örökségvédelmi hatástanulmány Nagykőrös város számára, a Pro Regió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. megbízásából készült. A hatástanulmány a vonatkozó jogszabályok, különösen a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény, és a hivatkozott Kormányrendelet előírásai szerint készült. A hatástanulmányhoz felhasználásra került a korábbi hatástanulmányok szövege, Nagykőrös város közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzata (2004). A korábbi adatokat helyszíni bejárás során (2015 május) szemrevételezéssel ellenőriztük, a vonatkozó szakirodalomból (részletesen lásd a II. 1. fejezet végén) származó kiegészítésekkel láttuk el, és különösen a Forster Központ (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) adatállományával is összevetve a jogszabályi előírásnak megfelelő formába foglaltuk. A hatástanulmány készítői egyúttal nyilatkoznak arról, hogy a tanulmány készítéséhez szükséges képesítéssel és szakértői jogosultággal rendelkeznek. Farkas Zoltán, régész, régész szakértő (szakértői sz.: 8P65C7) Jankovics Norbert, művészettörténész, régész, műemléki szakértő (szakértői sz.: 21-0016) Máté Zsuzsanna, építészmérnök, műemléki szakmérnök, műemléki szakértő (szakértői sz.: 21-0073)

- 3 -

II. Nagykőrös város régészeti öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1.aa pontja szerint (történeti leírás és a változással érintett területen régészeti örökség felmérése) Nagykőrös területéről eddig mintegy 105 regisztrált régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek a város belterületén és külterületén szórtan helyezkednek el. A terület régészeti szempontú kutatása már a hőskorban, a 19. század második felében elindult. Ekkor a szakma szinte valamennyi korai képviselője megfordult a területen (Kada, Pulszky, Hampel, Nagy) és kiemelt kutatásokat végeztek az általuk érdekesnek vélt középkori templomos helyeken. Ezt követően a kutatásban a helyi múzeum térnyerése hozott újabb fellendülést. Ezt az érát Balanyi Béla neve fémjelzi, ő mint a múzeum régésze szinte minden lelőhelyen megfordult, terepbejárásokat és ásatásokat végzett. Őt követte Simon László, aki főleg az avar korra specializálódva feltérképezte Nagykőrös teljes területét. A 2000-es években a nagyberuházások hoztak újabb eredményeket. Ekkor a nyomvonalas létesítmények (gyorsforgalmi út, autópálya, olajvezeték) munkáit megelőző terepbejárások bővítették az ismereteinket. Az adatok tükrében kijelenthető, hogy Nagykőrös az ember kőkori letelepedésétől kezdve folyamatosan lakott volt. A külterületen több helyen találunk neolit leleteket (Komposztáló – Szakálhát-csoport), ami a korszakban jellemző több kisebb közösség megtelepedésére utal. Az ezt követő rézkorból csak szórványos adataink vannak. A bronzkorban ismét fellendül az élet, a Földvár például a területen levő vatya központra utal, de e mellett több nagyrévi temetőrészlet is a nagyobb népcsoport jelenlétét tükrözi. Az ezt követő korszakokban elnéptelenedik a terület, majd csak a rómaiakkal párhuzamosan az alföldön élő szarmaták népesítik be. Ők egy közel 400 évig a régióban élő népcsoport, ezzel a nagy időintervallummal magyarázható is, hogy szinte minden regisztrált lelőhelyen találunk rájuk jellemző leleteket. Ezt követően egy újabb belső-ázsiai népcsoport lepi el a Kárpát-medencét, az avarok. A tudomány mai állása szerint az egyik fejedelmi központjuk a Duna-Tisza-közére esik, az eddig ismert nagykőrösi előkelő leletek (Száraz-dűlő, Fekete-dűlő stb.) akár erre is utalhatnak. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy ha nem is fejedelmi, de mindenképp vezetői központ lehetett a mai Nagykőrös területén. Az avarokat követő honfoglalóktól csak szórványos emlékeink maradtak, viszont az ezt követő keresztényi állam létrejöttének időszakát több lelőhely is képviseli. A területen mintegy 9-11 Árpád-kori templom nyomai kerültek elő (pl.: Boldogasszonyhalom, Gurmann-halom, Szőrhalom, Csíkvár, Gát, Nyárkútrét, Barátszilos, Ludas stb.). A TRT és HÉSZ vizsgálatához a lelőhelyekre vonatkozó adatokat a ceglédi Kossuth Múzeum Adattárából, a nagykőrösi Arany János Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely Adattárából és régészeti gyűjteményéből származó információk, valamint a vonatkozó régészeti és helytörténeti irodalom áttekintése alapján állítottuk össze. Nagykőrös város közigazgatási területéről jelenleg 105 régészeti lelőhely ismert. Ezek egy része feltételezhetően ugyanazt a lelőhelyet jelzi, viszont a kutatás mai állása alapján még nem tudjuk egyértelműen összekötni. Itt kell kiemelni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenségek, lelőhelyek esetleges előfordulása nem zárható ki, melyek új helyzeteket eredményezhetnek. A tanulmányban a lelőhelyeket – a párhuzamos számozások miatt – a KÖH által adott azonosítók szerint raktuk növekvő sorba, megemlítve a szakirodalomban megjelenő valamennyi megjelölését. A felsorolás végén találhatók az eddig még azonosítóval nem rendelkező lelőhelyek.

- 4 -

Nagykőrös határa a dűlők neveivel 1, 20410 – Nagykőrős 1.lh / Boldogasszonyhalom

A várostól keletre elterülő Esed határrészen Kada Elek és Nagy Géza 1894-ben ásatást végzett az itt található Árpád-kori templomnál. 1947-ben Balanyi Béla ugyan itt terepbejárást, majd 1958-ban ásatást vezetett, mely során a templomhoz tartozó XI-XIII. századi temetőt is feltárta. 2001-ben Újlaki Pongrácz Zsuzsanna helyszíni szemlét tartott a területen, de újabb kutatás nem történt. Forrás: Ásatási dokumentáció, a Nagykőrös- Gurmann halom ásatásról, 1958. [MNM Rég. Ad. 242.N.I., Ltsz. 2903.]; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Boldogasszonyhalom [2203-08-7/F/2001. KÖI]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2007. [KÖH 600/2892/2007.]. 2, 20411 – Nagykőrös 2.lh / Gurmann-halom A Boldogasszonyhalomtól keletre elterülő halmon – az előzővel párhuzamosan – Balanyi Béla mind a terepbejárást (1947), mind a feltárást (1958) elvégezte. Itt ugyanúgy egy templom-temető-telep komplexumot fedezett fel. A Pongrácz-féle 2001-es szemle szintén érintette a területet.

- 5 -

Forrás: Ásatási dokumentáció, a Nagykőrös- Gurmann halom ásatásról, 1958. [MNM Rég. Ad. 242.N.I., Ltsz. 2903.]; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Boldogasszonyhalom [2203-08-7/F/2001. KÖI]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2007. [KÖH 600/2892/2007.]. 3, 20412 – Nagykőrös 3.lh / Szőrhalom A várostól DNy-ra terül el a Homolytáj határrész, ezen a területen található a Szőrhalom. A területen először Hampel József vezetett ásatást 1882-ben, majd 1896-ban Kada Elek és Nagy Géza. A munkálatok során szintén egy Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó telep egyes objektumai tárták fel. Ezt követően az 1959-60-as években Balanyi Béla végzett feltárásokat, ő az Árpád-kori jelenségek mellett bronzkori objektumokat is dokumentált. 2001-ben Pongrácz itt is szemlét tartott. Forrás: Szőrhalmi ásatások [AJM Ad. 282-70]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Szőrhalom [2203-08-7/F/2001. KÖI]; Nagykőrös határában folyt régészeti kutatások [AJM Ad. 238-70]. 4, 20413 – Nagykőrös 4.lh / Középgógány / Gógányszél A várostól É-ra elterülő Gógány határrész városhoz közelebb eső peremén található lelőhely. A területen 1960-62 között Balanyi Béla vezetett ásatást, ami során bronzkori telepjelenségeket és egy középkori telep részletét tárta fel. A telephez tartozó templom is előkerült. 1984-ben Simon László hitelesítő és leletmentő ásatást végzett, mely során szint a fent említett jelenségekkel találkozott. 2001-ben a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték fektetése során Ujlaki Pongrácz Zsuzsanna leletmentést végzett, ahol szintén bronzkori és Árpád-kori leletek kerültek elő. Forrás: Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Középgógányban végzett ásatásról, 1962. [MNM Rég. Ad. VI.43/1984., Ltsz. 13900.]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Középgógány [2203-08-7/F/2001. KÖI]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad. 1093-90]. 5, 20418 – Nagykőrös 5.lh / Földvár A várostól Ny-ra, a Szurdok nevű határrésztől É-ra elhelyezkedő magaslaton található a Földvár. A területen már 1879-ben ásatást vezetett Hampel József és Pulszky Ferenc, ezt követően több alkalommal kutatták (ásatások-terepbejárások) a területet. (1894 – Kada-Nagy; 1947 – Balanyi; 1959 – Balanyi-Csalog; 1984-85 – Poroszlai; 1981 – Simon; 2001 – Újlaki; 2005 – Jankovich-Nagy-Tankó). A 2000-es években fellendülő légifotózási hullám ezt a látványos és kutatható várat is érintette, Miklós Zsuzsa 2007-2009 között több alkalommal is dokumentálta. A közel 150 éves kutatás során a bronzkori (vatya III.) földvár mellett vaskori telepnyomokat és római (I.sz.) sírokat is feltártak. Forrás: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról. [StudCom 2 (1973) 13-35.]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös- Szurdok dűlő lelőhelyen végzett ásatásról, 1959. [MNM Rég. Ad. VI.39/1984., Ltsz. 13896.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Földvár, 1985. [MNM Rég. Ad. XVIII.165/1986., Ltsz. 14705.]; Jelentés 2005 őszi Berettyó-völgyi és nagykőrösi helyszíni szemléről [600/2976/2005]; Jelentés a Nagykőrös-Sárga-part és a Nagykőrös-Döldvár területén végzett terpbejárásról [AJM Ad. 612-81]; Alpár bronzkori és Árpád-kori vára [Cumania 7/1982.17-119.]; Nagykőrös-földvár [RégFüz Ser. 1. 13. (1960) 27.]; Felmérési jelentés légifotózásról Pest megyei várak kutatásához kapcsolódóan, 2007. [KÖH 600/2051/2009]; Jelentések légi kutatásokról, Pest megyei várak felmérései, 2009. [KÖH 600/2841/2010]. 6, 32384 – Nagykőrös 6.lh / Csíkvár / Csipvár

- 6 -

A várostól Ny-ra a Szurdok és a Csókáserdő határrész között elhelyezkedő területen található a Csíkvár (I.). A területen 1894-96 között Kada Elek és Nagy Géza ásatást végzett, ami során megtalálták az Árpád-kori telepet és a részét képező templomot is. 1958-60-ban Balanyi Béla újabb feltárásokat végzett, ő szintén az előbb említett korszakba sorolható jelenségeket talált. 1981-ben Simon László hitelesítő ásatást vezetett, ami során főleg a telep nyomait pontosította és határait kibővítette. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Jelentés a Nagykőrös-Csípvári Árpád-kori falu területén végzett próbaásatásról [AJM Ad. 669-82/2]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Csíkvár ásatásról, 1960. [MNM Rég. Ad. XII.299/1961., Ltsz. 5664.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Csíkvár, 1981. [MNM Rég. Ad. IV.43/1982., Ltsz. 13323.]. 7, 39493 – Nagykőrös 7.lh / Tarnovszky Mihály háza Pontos körülmények bizonytalanok, 1978-ban Dinnyés István adatgyűjtése során vált ismertté. A lelet római érmeket tartalmaz a császárkorból. Forrás: Jegyzetelés a nagykőrösi Arany János Múzeum adattárában [CKM Ad. 2274-85] 8, 39494 – Nagykőrös 8.lh / Kultúrotthon Az épület udvarán, építkezés során egy éremleletet találtak, melynek záródátuma 1717. A lelet darabjai mind az újkorba sorolhatók. A megtalálást követően Balanyi Béla terepszemlét tartott, de újabb darabokat nem talált. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Kultúrotthon udvarán talált éremleletről, 1950. [MNM Rég. Ad. 74.N.II., Ltsz. 2747.]; A nagykőrösi Kultúrotthon udvarán talált 1717 záródátumú éremlelet adatai. [CKM Ad. 2275-85.]. 9, 39496 – Nagykőrös 9.lh / Czeczon János földje 1934-ben a város külterületről egy több dénárt tartalmazó leletet szolgáltattak be. 1978-ban Dinnyés István foglalkozott behatóbban a lelettel. Forrás: Az 1934-ben előkerült denárleletre vonatkozó adatok [CKM Ad. 2277-85]. 10, 41101 – Nagykőrös 10.lh / Gát / Alsógát 1962-ben Balanyi Béla ásatást vezetett a területen, amely során bronzkori sírokat és Árpád-kori telepnyomokat tárt fel. Ezek mellett bizonytalan kőkori nyomokat is dokumentált a feltáró. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Alsógát, 1962. [MNM Rég. Ad. VI.41/1984., Ltsz. 13898.]; Régészeti kutatásaim a Gátban [AJM Ad. 127-70]; Alsógátban folytatott ásatások [AJM Ad. 296-70]. 11, 41429 – Nagykőrös 11.lh / Csíkvár II. / Csipvár II. / 441/4-5.lh A város mellett, közvetlenül Ny-ra, elhelyezkedő határrész. Itt először 1960-ban Balanyi Béla szemlézett, ami során bronzkori és szarmata leleteket gyűjtött. 1982-ben Simon László próbafeltárást majd 1984-ben teljes felületű feltárást végzett, ami során bronzkori, szarmata és avar sírokat tárt fel. A területet érintette a tervezett 441.sz. elkerülő út nyomvonala is, így az előzetes dokumentáció elkészítéséhez terepbejárást végeztek a KÖSZ munkatársai 2007-ben. A bejárás során szintén bronzkori és szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Csíkvár II. dűlő, 1982. [MNM Rég. Ad. XVIII.204/1983., Ltsz. 13761.]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad. 1093-90]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.].

- 7 -

12, 41441 – Nagykőrös 12.lh / Száraz-dűlő A várostól Ny-ra, a Homolytáj és a Csókáserdő határrész közötti terület. A területen először 1961-ben Balanyi Béla vezetett terepbejárást, ahol avar és bronzkori edénytöredékeket gyűjtött. Ezt követően 1984-89 között Simon László többéves ásatást végzett, ami során bronzkori (nagyrévi), szarmata, avar, X-XI. századi sírokat, kelta és szarmata telepnyomokat tárt fel. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Száraz- dűlő lelőhelyen végzett leletmentésről, 1984. [MNM Rég. Ad. 293.XXIV/1987., Ltsz. 15062.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös, Száraz- dűlő, 1985. [MNM Rég. Ad. III.28/1986., Ltsz. 14568.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös, Száraz- dűlő, 1986. [MNM Rég. Ad. 55.IV/1987., Ltsz. 14824.]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1987 [AJM Ad. 961-88]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1988 [AJM Ad. 1092-90]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1989 [AJM Ad. 1177-91]; A Száraz-dűlői avar és 10-11. sz.-i temetők ásatási dokumentációja [AJM Ad. 840-85]. 13, 41462 – Nagykőrös 13.lh / Gógányi iskola környéke / 441/7.lh 1947-ben Balanyi Béla terepbejárása során kerámiatöredékeket gyűjtött, de kormeghatározásra alkalmatlanok voltak. A 2007-es 441.sz. út kivitelezését megelőző terepbejárások során a lelőhelyen újabb leleteket gyűjtöttek, de a korukat nem lehetett megállapítani. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 14, 41467 – Nagykőrös 14.lh / Nyárkútrét – 41519 számon u.a. a lelőhely A várostól Ny-ra, a Csókáserdőtől É-ra fekszik a Nyárkútrét, ahol 1936-ban Horváth Tibor terepbejárása során egy péceli telepet lokalizált. 1965-ben Balanyi Béla egy XII.sz-i templomot tárt fel, amihez Simon László 1992-ben a falut is megtalálta (középkorban Tölgy nevű falu). Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Nyárkútrét, 1936. [MNM Rég. Ad. 53.N.II., Ltsz. 2726.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Nyárkútrét, 1965. [MNM Rég. Ad. VI.44/1984., Ltsz. 13901.]; A Tölgy nevű Árpád-kori falu népe kilépett a feledés világából [AJM Ad. 146-70]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Nyárkútrét- Tölgy lelőhelyen végzett ásatásról, 1992. [MNM Rég. Ad. 43.III/1993., Ltsz. 16096.]. 15, 41476 – Nagykőrös 15.lh / Sirató 1947-es Balanyi-féle terepbejárás során kőkori, szkíta és szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90]. 16, 41481 – Nagykőrös 16.lh / Alsófüzes A területen 1936-ban Horváth Tibor, majd 1947-ben Balanyi Béla végzett terepbejárást, ami során bronzkori, szarmata és avar kori leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]. 17, 41490 – Nagykőrös 17.lh / Vashalom 1947-ben Balanyi terepbejárása során a területen szarmata leleteket gyűjtött. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 18, 41494 – Nagykőrös 18.lh / Szurdok-dűlő / Máté József földje

- 8 -

A területen 1921-ben Szabó Kálmán ásatásokat végzett, ami során szarmata telepnyomokat tárt fel. Ezt követően Simon László 1989-ben terepbejárást, Zsoldos Attila 2007-ben szakfelügyeletet tartott. Ezek során a szarmata leletek mellett bronzkori telep és temető nyomait is dokumentálták. Forrás: Jelentés régészeti szakfelügyeletről, Nagykőrös, Szurdok-dűlő (0843/11 hrsz). [KÖH 600/2416/2007.]; Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad. 1107-90]. 19, 41499 – Nagykőrös 19.lh / Alsójárás / M8/63.lh A várostól K-re elterülő terület, itt először 2000-ben Simon László és Gere Ágnes végzett terepbejárást, ami során szarmata és avar leleteket találtak. 2006-2007 során az M8 (Veszprém-Dunaújváros) autópálya nyomvonalán végzett terepbejárások során (Szalontai Csaba, Virágos Gábor) szintén avar leleteket találtak. Forrás: A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]; Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 20, 41500 – Nagykőrös 20.lh / Barátszilos A várostól DNy-ra található határrészen 1960-ban Balanyi Béla végezte az első feltárásokat, ahol egy Árpád-kori telep nyomait fedezte fel. Ezt követően Simon László 1982-84 során végzett ásatást, ahol a telephez tartozó XI.sz-i temetőt is felfedezte. Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Barátszilos, 1960. [MNM Rég. Ad. XII.297/1961., Ltsz. 5662.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Barátszilos, 1983. [MNM Rég. Ad. V.33/1984., Ltsz. 13890.]; Jelentés a Nagykőrös-Barátszilosi kora Árpád-kori temető feltárásáról [AJM Ad. 726-83]. 21, 41515 – Nagykőrös 21.lh / Homolytája Barátszilostól É-ra elterülő határrészen 1947-ben Balanyi Béla terepbejárást végzett, ahol szarmata leleteket gyűjtött. 1983-ban a területen Simon László ásatást végzett, ami során Árpád-kori temetőt és avar telepnyomokat fedezett fel. 1989-ben Pap István a temetőhöz tartozó telepet is megtalálta. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Homolytája, 1983. [MNM Rég. Ad. V.31/1984., Ltsz. 13888.]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad. 1093-90]. 22, 41518 – Nagykőrös 22.lh / Fekete-dűlő A várostól D-re található a Fekete-dűlő. A területről már a századforduló óta került elő régészeti anyag. Első leletmentést 1950-ben Lipták Pál végezte, amikor is egy magassági pont lerakása során két honfoglaló sírt bolygattak meg. 1954-ben Erdélyi István majd 1980-ban Balanyi Béla terepbejárás során egy Árpád-kori telepet lokalizáltak. Simon Lászlónak a területről avar leleteket szolgáltattak be, az 1981-ben végzett hitelesítő ásatás során azonban szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Fekete- halom leleltmentésről, 1950. [MNM Rég. Ad. 184.N.III., Ltsz. 2849.]; Jelentés terepbejárásról, Nagykőrös- Fekete dűlő, 1954. [MNM Rég. Ad. 131.N.II., Ltsz. 2802.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Fekete halom, 1982. [MNM Rég. Ad. XVIII.206/1983., Ltsz. 13763.]; Jelentés a Nagykőrös-Fekete-dűlői Árpád-kori falu területén végzett ásatásról (1982) [AJM Ad. 725-83]. 23, 41524 – Nagykőrös 23.lh / Szurdok / Szurdok-dűlő A területről kora avar kincsre utaló darabokat szolgáltattak be, ezután Simon László 1981-82-ben leletmentést végzett a területen. A munkálatok során előkelő kora avar sírra utaló leletek és bronzkori leletek kerültek elő.

- 9 -

Forrás: Leletmentési dokumentáció a Nagykőrös, Szurdok lelőhelyen végzett leletmentésről, 1981. [MNM Rég. Ad. IV.45/1982., Ltsz. 13325.]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]; Jelentés a Nagykőrös-Szurdok-ban előkerült kora avar kincs lelőhelyén végzett leletmentésről [AJM Ad. 670-82/2]. 24, 41533 – Nagykőrös 24.lh / Feketei-iskola A Fekete nevű külterületen lévő tanyasi iskolánál 1982-ben Simon László próbafeltárást végzett, ami során késő avar telepnyomokat lokalizált és dokumentált. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Feketei iskola, 1982. [MNM Rég. Ad. XVIII.205/1983., Ltsz. 13762.]. 25, 41558 – Nagykőrös 25.lh / Ludas Az Alsójárás határrésztől É-ra található területen fekszik Ludas. A területen 1947-ben Balanyi Béla terepbejárást végzett, majd 1961-ben és 1965-ben feltárást vezetett, ami során megtalálta az Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó temetőt is. 1997-ben Tari Edit hitelesített ásatást végzett, főleg a templomra fokuszálva. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Ludas dűlő, 1961. [MNM Rég. Ad. VI.40/1984., Ltsz. 13897.]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Ludas, 1997. [MNM Rég. Ad. LXV/339/1998., Ltsz. 17362.]. 26, 41561 – Nagykőrös 26.lh / Csókáserdő A területről egy középkori vaseszköz-leletet szolgáltattak be, a pontosabb helye ismeretlen. Forrás: Középkori vaseszközök Nagykőrösről [AJM Ad. 1214-92]. 27, 41562 – Nagykőrös 27.lh / Református templom A városmag központjában található templom körül minden építkezés során szakfelügyeletet biztosított a helyi múzeum. Ezek során több alkalommal középkori és újkori sírokat találtak. Forrás: Jelentés régészeti felügyeletről (neg.), Nagykőrös, Belváros, 2011. [KÖH 600/2798/2011]. 28, 41566 – Nagykőrös 28.lh / Felsőgógány / Háromhalom A várostól É-ra elhelyezkedő határrész É-i része. A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1962-ben feltárást is vezetett. Az ásatások során bronzkori, szarmata és Árpád-kori telepek és temetők nyomai kerültek elő. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Háromhalom, 1962. [MNM Rég. Ad. VI.42/1984., Ltsz. 13899.]; Felsőgógány-dűlőben végzett ásatás [AJM Ad. 297-70]. 29, 41569 – Nagykőrös 29.lh / Gál Ambrus-féle szőlőtelep 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 30, 41570 – Nagykőrös 30.lh / Patonai Lajos-féle tanya 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 31, 41571 – Nagykőrös 31.lh / Alsógógány

- 10 -

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 32, 41572 – Nagykőrös 32.lh / Alsógógány II. 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 33, 41573 – Nagykőrös 33.lh / Szurdok-dűlő A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1959-ben ásatást is vezetett. A kutatásai során egy badeni sírt és őskori telepobjektumokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; A Földvári ásatások befejeződtek. [AJM Ad. 109-70.]. 34, 41577 – Nagykőrös 34.lh / Kisprumik-tanya A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1959-ben ásatást is vezetett. A kutatásai során egy badeni telepobjektumokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; A Földvári ásatások befejeződtek. [AJM Ad. 109-70.]. 35, 41580 – Nagykőrös 35.lh / Bányai Bálint-féle szőlő 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 36, 41581 – Nagykőrös 36.lh / Célpart

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több rézkori kerámiatöredék került elő. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 37, 41582 – Nagykőrös 37.lh / Vadas

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, a gyűjtött leletek a rézkorba, szarmata ás Árpád-korba sorolhatók. A területen feltételezhetően egy bronzkori (vatya) vár is lehetett. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 38, 41584 – Nagykőrös 38.lh / Árboz tó környéke

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. A területről egy római éremlelet is előkerült, de pontosabb adatai nem ismertek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Adatfelvételi lapok a nagykőrösi AJM adattárából. [600/384/2004]. 39, 41585 – Nagykőrös 39.lh / Nagyligeti út és Csíkvári út találkozása

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 40, 41587 – Nagykőrös 40.lh / Tanítóképző

- 11 -

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 41, 41589 – Nagykőrös 41.lh / Tanácsháza

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő Árpád-korba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 42, 41590 – Nagykőrös 42.lh / Szabadság tér 4.

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen ismeretlen korú sír nyomait rögzítették. Ezt követően 1983-ban Simon László helyszíni szemlét, 2007-ben Zsoldos Attila szakfelügyelt. Ezek során késő középkori objektumokat tártak fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Jelentés helyszíni szemléről, Nagykőrös- Szabadság tér 4. sz. 1983. [MNM Rég. Ad. V.34/1984., Ltsz. 13891.]; Jelentés régészeti szakfelügyeletről. Nagykőrös, Szolnoki út és környéke. [KÖH 600/2413/2007.]; Nagykőrös-Szabadság tér 4. XV-XVII. sz.-i gabonásvermek [AJM Ad. 801-84]. 43, 41592 – Nagykőrös 43.lh / Losonci u. 19

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 44, 41595 – Nagykőrös 44.lh / Rákóczi u. 22.

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 45, 41596 – Nagykőrös 45.lh / Arany János u.28.

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 46, 41598 – Nagykőrös 46.lh / 43.lelőhely

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen honfoglalási sírok kerültek elő. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 47, 41603 – Nagykőrös 47.lh / 262.sz. MÁV-őrház környéke / 441/3.lh / Kürti-lapos

1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek pontos datálása nem történt meg. A területet a 2007-es 441.sz. út terepbejárásai is érintették. E során szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 48, 41608 – Nagykőrös 48.lh / Sárga-part / Szurdok-dűlő

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek az őskorba sorolhatók. 1981-ben Simon László szintén terepbejárást tett a területen, de kevés eredménnyel.

- 12 -

Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]; Jelentés a Nagykőrös-Sárga-part és a Nagykőrös-Földvár területén végzett terepbejárásról [AJM Ad. 612-81]. 49, 41609 – Nagykőrös 49.lh /Kálmánhegy-dűlő A várostól DK-re található határrészen 1982-ben Simon László feltárásokat végzett, a munkálatok során bronzkori (nagyrévi) és szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös-Kálmánhegy-dűlő, ásatási napló [AJM Ad. 729-83]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]. 50, 41610 – Nagykőrös 50.lh / Zsíros A Kálmánhegytől É-ra található területről az 1920-as években rigolírozás során vaskengyel került-e elő, ezt Bartha László beszolgáltatta a múzeumba. 1982-ben Simon László ásatást vezetett, amely során szórványosan kora avar leleteket talált. Forrás: Nagykőrös-Zsíros, ásatási napló [AJM Ad. 727-83]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]. 51, 41611 – Nagykőrös 51.lh / Ceglédi utca A Ceglédi-kapu környékén 1959-ben Balanyi Béla ásatásokat végzett, majd 1969-ben helyszíni szemlét tartott. A feltárás és a munkálatok során dokumentálni tudta a XV.sz-i városkaput, hídat, több szemetesgödröt és egy kutat.. Forrás: Leletmentési dokumentáció, Nagykőrös- Ceglédi kapu, 1959. [MNM Rég. Ad. XII.298/1961., Ltsz. 5663.]; Nagykőrös XV. sz.-i kapuja [AJM Ad. 183-70]. 52, 41620 – Nagykőrös 52.lh / Lyukashegy A területről először 1980-ban gyűjtött Simon László adatokat. Ekkor őskori, honfoglalás kori és Árpád-kori lelőhelyként rögzítették. A területen 1985-ben Dinnyés István ásatást is végzett, ekkor egy szarmata temető sírjait tárta fel. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90]; Leletmentési dokumentáció, Nagykőrös- Lyukashegy, 1985. [MNM Rég. Ad. 159.XII/1988., Ltsz. 15231.]; Jelentés a Nagykőrös-Gógány,Lyukashegy lelőhelyen végzett leletmentésről [AJM Ad. 1090-90]. 53, 41621 – Nagykőrös 53.lh / Alsógógány III. Az első adatokat 1929-ban rögzítették a területről, de a pontos információkat 1981-ben Simon László próbafeltárása szolgáltatta. Ekkor a felszíni honfoglaló leletek ellenére szarmata sírokat tártak fel. Forrás: Jelentés régészeti leleltről, Nagykőrös- Gógány, 1929. [MNM Rég. Ad. 71.N.II., Ltsz. 2744.]; Jelentés a Nagykőrös-Alsógógányban végzett próbaásatásról [AJM Ad. 671-82/2]. 54, 41622 – Nagykőrös 54.lh / Téglagyár A gyár agyagnyerőjénél Balanyi Béla 1959-ben helyszíni szemlét majd leletmentést végzett. E során szarmata sírokat mentett meg. Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Barátszilos, 1960. [MNM Rég. Ad. XII.297/1961., Ltsz. 5662.]; Téglagyári leletmentés [AJM Ad. 291-70]; Szarmata női sírok a nagykőrösi határban [AJM Ad. 104-70]. 55, 41639 – Nagykőrös 55.lh / Rákóczi TSz 1959-ben Balanyi Béla leletmentése során szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Rákócz TSz-beli leletmentés [AJM Ad. 290-70]; Szarmata női sírok a nagykőrösi határban [AJM Ad. 104-70].

- 13 -

56, 41640 – Nagykőrös 56.lh / Bokros-Gáttér-dűlő

1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70]. 57, 41641 – Nagykőrös 57.lh / Ludas-tó 1965-ben a területen Balanyi Béla leletmentést végzett, ahol Árpád-kori temetőrészletet és teleprészletet tárt fel. A telephez tartozó templom részleteit is megtalálta. Forrás: Hétszázéves kultúrnyomok a nagyüzemi gyümölcsösben [AJM Ad. 145-70]. 58, 41647 – Nagykőrös 58.lh / Csíkvár /Kenyeres Ambrus tanya 1960-ban a területen Balanyi Béla leletmentést végzett, ahol Árpád-kori telep- és temetőrészletet tárt fel. Forrás: Árpád-kori magyarjaink nyomában [AJM Ad. 115-70]. 59, 41648 – Nagykőrös 59.lh / Csókáserdő széle A területről egy középkori vaseszköz-leletet szolgáltattak be. A leletről 1974-ben Simon László számol be. Forrás: Középkori vaseszközök Nagykőrösről [AJM Ad. 1214-92]. 60, 41649 – Nagykőrös 60.lh / Tormás A területen 1894-ben Kada Elek és Nagy Géza ásatást végzett. A munkálatok során egy újkori éremlelet is előkerült. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad. 1107-90]. 61, 41650 – Nagykőrös 61.lh / Fekete-puszta A területről egy éremlelet került elő, amit az avar korra datáltak. Pontosabb információkat nem tudunk. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90]. 62, 41651 – Nagykőrös 62.lh / Nagyerdő / Pintér-féle erdőőrház A területről egy beszolgáltatott újkori éremleletet ismerünk. A pontos előkerülési helye ismeretlen. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad. 1107-90]. 63, 41652 – Nagykőrös 63.lh / Szurdok-dűlő 11. A területről szarmata sírokat ismerünk, de pontosabb adatok nincsenek. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90]. 64, 41654 – Nagykőrös 64.lh / Csíkvár-dűlő 11. A területről szórványos szarmata leletek kerültek elő. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90] 65, 41655 – Nagykőrös 65.lh / Alsófüzes-dűlő A területen 1953-ban Balanyi Béla adatgyűjtést végzett, ami során bodrogkeresztúri leleteket gyűjtött. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90] 66, 41656 – Nagykőrös 66.lh / Célpart II.

- 14 -

A területről szórványosan alföldi vonaldíszes kerámiák (újkőkor) kerültek elő. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad. 1077-90] 67, 41657 – Nagykőrös 67.lh / Tűzköveshalom A területen 1879-ben Hampel József és Pulszky Ferenc ásatást végzett, ami során rézkori és Árpád-kori telep nyomait dokumentálták. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad. 1107-90]. 68, 41660 – Nagykőrös 68.lh / Ménesi u.-Balaton u.-Ceglédi u. A környéken 1907-ben Kada Elek adatgyűjtést végzett, ami során egy avar sírt is megmentett. Később a területről egyéb avar korra utaló leletek is előkerültek. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad. 1107-90]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad. 743-83.]. 69, 51857 – Nagykőrös 69.lh / Komposztáló telep / 441/2.lh / Barta-tanya A területen nem volt ismert lelőhely. A komposztáló telep építését megelőzően 2005-ben Dinnyés István próbafeltárást végzett. Mivel az eredmények pozitívak lettek, így 2006-ban Zsoldos Attila teljes felületű feltárást vezetett. Az ásatás során a Szakálhát-csoportba sorolható (újkőkor) telep objektumait tárták fel. A területet a 2007-es 441.sz. út terepbejárása is érintette (2007-Reményi), ekkor szarmata kori leleteket gyűjtöttek. Forrás: Ásatási dokumentáció Nagykőrös, Komposztáló telep 2005. [KÖH 600/2230/2007]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 70, 58390 – Nagykőrös 70.lh Pontos helyhez nem köthető késő-középkori éremlelet került elő Nagykörös területéről. Forrás: Jelentés éremleletről, Nagykőrös, 1939. [MNM Rég. Ad. 84.N.II., Ltsz. 2757.]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója. 2007. [KÖH 600/2892/2007.]. 71, 58897 – Nagykőrös 71.lh / Pavlovszky-tanya / 441/6.lh A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan újkőkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 72, 58899 – Nagykőrös 72.lh / Katona-tanya / 441/8.lh A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 73, 58900 – Nagykőrös 73.lh / Földvár-dőlű / 9.lelőhely / 441/9.lh – 71897 vsz. u.a. A területet a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentése során avar és őskori objektumok kerültek elő. 2007-ben a 441.sz. út terepbejárása során hasonló korú leleteket gyűjtöttek (2007-Reményi). Forrás: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad. 1093-90]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 74, 58901 – Nagykőrös 74.lh / Földvár-dűlő II. / 441/11.lh

- 15 -

A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan középkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 75, 58903 – Nagykőrös 75.lh / Nagy-tanya / Földvár-dűlő / 441/12.lh

A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan avar leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, 2007. [KÖH 600/423/2008.]. 76, 71573 – Nagykőrös 76.lh / Barátszilos I. / M8/42.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008] 77, 71575 – Nagykőrös 77.lh / Barátszilos - Farkas-tanya / M8/43.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 78, 71577 – Nagykőrös 78.lh / Homolytáj A terület érintett az M8 autópálya tervezett nyomvonalával, így több alkalommal is terepbejárást végeztek a KÖSZ munkatársai (2007 – Virágos, Szalontai). A kutatások során szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 79, 71579 – Nagykőrös 79.lh / Barátszilos – Sas J. tanya / M8/45.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan avar leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 80, 71581 – Nagykőrös 80.lh / Barátszilos – Bakos-tanya / M8/46.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan újkőkor leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 81, 71583 – Nagykőrös 81.lh / Barátszilos / M8/47.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan késő-középkor leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 82, 71587 – Nagykőrös 82.lh / Fekete-dűlő I. / M8/49.lh

- 16 -

A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 83, 71589 – Nagykőrös 83.lh / Fekete-dűlő II. / M8/50.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori és népvándorlás kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 84, 71591 – Nagykőrös 84.lh / Fekete-dűlő III. / M8/51.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, 2011. [KÖH 600/1169/2011]. 85, 71593 – Nagykőrös 85.lh / Kálmán-hegy-dűlő I. / M8/52.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, 2011. [KÖH 600/1169/2011]. 86, 71595 – Nagykőrös 86.lh / Kálmán-hegy-dűlő II. / M8/53.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, 2011. [KÖH 600/1169/2011]. 87, 71597 – Nagykőrös 87.lh / Kálmán-hegy I. / M8/54.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, 2011. [KÖH 600/1169/2011]. 88, 71599 – Nagykőrös 88.lh / Kálmán-hegy II. / M8/55.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 89, 71601 – Nagykőrös 89.lh / Kálmán-hegy III. / M8/56.lh

- 17 -

A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 90, 71603 – Nagykőrös 90.lh / Alsójárás ÁG telep / M8/57.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan késő-középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 91, 71605 – Nagykőrös 91.lh / Alsójárás I. / M8/58.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 92, 71607 – Nagykőrös 92.lh / Alsójárás – Herpai-tanya / M8/59.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 93, 71609 – Nagykőrös 93.lh / Alsójárás II. / M8/60.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan ismeretlen korú temetkezés/temetkezések leletei kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 94, 71611 – Nagykőrös 94.lh / Alsójárás III. / M8/61.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan bronzkori, szarmata és avar kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 95, 71613 – Nagykőrös 95.lh / Alsójárás – Olasz-tanya / M8/62.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata és középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 96, 71615 – Nagykőrös 96.lh / Alsójárás – Faragó-tanya / M8/64.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori és népvándorlás kori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 97, 71617 – Nagykőrös 97.lh / Luda-dűlő / Kőrös-ér mente / M8/65.lh

- 18 -

A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 98, 71619 – Nagykőrös 98.lh / Luda – Hegedűs-tanya / M8/66.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata, Árpád-kori és középkori leletek kerültek elő. Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, 2007. [KÖH 600/1809/2008]. 99, 71891 – Nagykőrös 99.lh / Szeméttelep / 441/1.lh / Barta-tanya A területet érintette a 441.sz. főút Nagykőröst elkerülő szakaszának terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan szarmata kori és késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, 441. sz. főút Nagykőrös elkerülő, 2007. [KÖH 600/4228/2009]. 100, 71897 – Nagykőrös 100.lh / Szurdok-dűlő / Nagykőrös 9.lh.- 58900 vsz. u.a. A területet érintette a 441.sz. főút Nagykőröst elkerülő szakaszának terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan avar kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, 441. sz. főút Nagykőrös elkerülő, 2007. [KÖH 600/4228/2009]. 101, 72873 – Nagykőrös 101.lh / Hangács I. A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009-Parditka Györgyi). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, 2009. [KÖH 600/0500/2010]. 102, 72875 – Nagykőrös 102.lh / Hangács II. A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009-Parditka Györgyi). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, 2009. [KÖH 600/0500/2010]. 103, 72877 – Nagykőrös 103.lh / Szűcs D-tanya / 2.lh A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009-Parditka Györgyi). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, 2009. [KÖH 600/0500/2010]. 104, 77355 – Nagykőrös 104.lh / Sós Gy.-tanya A területet érintette az M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonalának terepbejárása (2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata, késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, 2011. [KÖH 600/1169/2011]. 105, Lh. b. a. – Nagykőrös 105.lh / Lencsés-dűlő / Világos-dűlő / Nagykőrös 7.lh

- 19 -

2010-ben a Nagykőröst elkerülő gyorsforgalmi út nyomvonal módosítása során végzett terepbejáráskor a PMMI munkatársai szarmata és Árpád-kori edénytöredékeket találtak. Forrás: Nagykőrös településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának felülvizsgálata [CKM Ad. b.a.]. Ezek mellett Nagykőrös belvárosában számos helyről került elő régészeti leletanyag vagy régészeti objektum. Ezen helyek legtöbbjének nincs örökségvédelmi azonosítója, így ezeket egy csoportban írjuk le mindnél pontosabb utcanév és házszám megadásával: Ceglédi út és a Szabadság tér találkozása – Nagykőrös 51.lh néven fent tárgyaltuk – [KÖH 41611] Deák tér – A gyógyszertár felújítása során egy feltételezhetően avar kori ló és lovas sírja került elő. Hősök tere 5-6. – A Városi Bíróság épülete előtti árokból XVIII.sz-i kerámiatöredékek került elő. Hősök tere 7. – 1974-ben földmunkák során a Károli Gáspár Református Főiskola és a gimnázium között 15-16.sz.-i edénytöredékek és a korszakba tartozó épületnyomok kerültek elő. Hősök tere 8. – Az Arany János Református Gimnázium épülete körüli munkálatok során középkori és kora újkori épületrészletek kerültek elő. Szabadság tér – Református templom – Nagykőrös 27.lh néven fent tárgyaltuk – [KÖH 41562] Szabadság tér 1. – Az un. Postapalota alapozásakor egy 13-14.sz-i rézbuzogány került elő. Szabadság tér 4. – Nagykőrös 42.lh néven fent tárgyaltuk – [KÖH 41590] Szabadság tér 5. – A Városháza és az előtte volt szovjet emlékmű munkálatainál 13-18.sz-i kerámiatöredékek kerültek elő. Szabadság tér 7. – Az Arany János Művelődési Központ környékén szarmata, középkori és újkori településnyomok és egy 1717-es záródátumú éremlelet került elő. Szolnok u. 2-10. – Árokásás során egy templom falának nyomai és agyagos házalapozás maradványai kerültek elő. Forrás: Balanyi Béla: Nagykőrös középkori erődítései. In: Novák László-Selmeczi László (szerk.) Falvak, mezővárosok az Alföldön. Arany János Múzeum Közleményei IV. 167-192; Simon László, Nagykőrös, Szabadság tér 4. In: Régészeti Füzetek Ser.1. No.37. 119; Simon László, Régészeti Gyűjtemény. In: Novák László (szerk.), Műkincsek az Arany János Múzeumban. Arany János Múzeum Közleményei V. 73-100; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad. 67-70].

- 20 -

III. Nagyk őrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint III. 1. Történeti összefoglaló- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) b)- e), h), 2. a)- d), 3. e) pontjai szerint (történeti leírás, természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet, településkép és utcaképek, településszerkezet és területhasználat, településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében, településhálózati és tájhasználati változás, településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, infrastrukturális változás, népesség, életmód, társadalom, kultúra változása, hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában: történeti térbeli rendszerek alakulása)

Nagykőrös történeti értelemben, jellegzetes, különböző főutak metszéspontjában létrejött, nagy kiterjedéssel rendelkező észak- alföldi mezőváros. A települések ugyan organikus módon fejlődnek, igazodva a használók/lakók/tulajdonosok igényeihez, életstílusához, létrejöttük, és jellegük a természetföldrajzi adottságokkal determinált. Az utóbbiaktól nem csak az utak évszázadok (sőt esetenként évezredek) alatt sem változó vezetése függ, de alapvetően befolyásolják egy település „rangját”, meghatározzák a természetből származó anyagi javainak nagyságát, birtok-, vagy közigazgatási, oktatási stb. centrummá válásának esélyét. Nagykőrös ebből a szempontból, létezésének máig tartó nagyobb részében fontos észak- alföldi csomópont, közepes méretű, erősen mezőgazdasági dominanciájú, de kifejezetten városias jellegű település. A paraszti létforma és a városi jelleg keveredése, és a kontinuus használat, amely sok hazai településnek nem jellemzője, adja a városkép vegyes jellegét, és teszi különlegessé Nagykőröst. Az általános település típusbeli, történeti jellegzetességeken túl az egyes időbeli korszakokban természetesen nagyobb változások, törések is voltak, amelyekből további helyi sajátosságok is következtek. A területhasználati, lakosságbeli, gazdasági és természetesen építészeti periódusokat, a változások hatásait időrendben tekintjük át.

A város mai közigazgatási terültén több tucat településnek van régészeti nyoma, ezek közül kilenc templomos helyként, tehát kilenc Árpád- kori faluként azonosítható. Ezek közül a mai református templom környezetében lévő falu tekinthető a város előzményének, a többi a 13. századra eltűnt településforma régészeti maradványa. Az Árpád- kor első két évszázadában a mainál sokkal sűrűbb településhálózat jellemezte a Dunántúlt és az Alföldet. A mai megítélés alapján e kis lélekszámú falvak létrejöttének oka a felmelegedő éghajlat volt, ahogyan éghajlati tényezőket szokás sejteni a 13. század elején megindult pusztásodás, elnéptelenedés kiváltó okai között. Az utóbbi folyamat valójában a lakosság elvándorlását, még pontosabban beköltözését jelentette „erősebb” centrumokba. Az Árpád- kori falvak egyébként sem voltak mai értelemben állandó települések. A lakosok a hozzájuk tartozó határban vándoroltak és kimerülésig műveltek bizonyos területeket, majd a határon belül továbbköltöztek. Mivel lakóházaik provizórikusak voltak (félig földbe vájt épületek, putrik télen, és sátor nyáron) az ilyen típusú telepformának sokáig csak egyetlen rögzült pontja 1100 tájától a templom, és a körülötte fekvő temető volt. A falvak csak lassan váltak letelepedett formájúvá, de sokáig nem rendelkeztek szilárd épületekkel. Nagykőrös mai területén fekvő kilenc korábbi falu közül az egyiket a késő középkorban már egyértelműen Kőrösnek hívták, és 1445-ben nevezték először oppidumnak, azaz mezővárosnak. A középkorban meghatározott jelentéssel bíró kifejezés összevetve az egyetlen ma ismert, e korból származó építmény, a református templom egyes részeinek művészi minőségével a település nagyobb jelentőségre utal. A templom helye miatt valószínű, hogy a késő középkori Nagykőrös központja minden bizonnyal ott helyezkedett el, ahol mai is:

- 21 -

a templom nyugati homlokzata előtti téren, ezzel a mai Szabadság- tér tulajdonképpen középkori eredetűnek tartható. Nagykőrös gazdasági fellendülésnek alapját, a környék egyéb, mezőgazdasági hasznosítása mellett a korszak legfőbb hazai exportterméke, a lábon bel- és külföldi piacokra hajtott marha jelentette. A templomon kívül a középkori beépítésről sajnos semmilyen információnk nincsen, valószínű, hogy ilyen csak régészeti módszerekkel szerezhető, mivel az épületek legalább részben való fennmaradásának sincs egyelőre nyoma. Elvben elképzelhető, hogy szilárd középkori épületek álltak a templom előtti téren (ilyen maradványa a Városháza épületében kereshető volna), de valószínűbb, hogy könnyűszerkezetes, fa és patics/font, esetleg vályogfalú épületek alkották beépítést, amely laza és halmazos lehetett. Elég valószínű, hogy a templomot és temetőt, valamint a beépített belső magot is font és tapasztott, árokkal övezett kerítés vette körbe. Az utóbbi a kora újkorban már biztosan létezett.

A marhakereskedelem sikere, a település erős anyagi bázisai és a mezőgazdasági termelés felértékelődése miatt a Hódoltság idején Nagykőrös soha nem néptelenedett el, sőt, először a környékbeli területekről, a 17. század elejétől pedig, egész Magyarországról migrációs hullámok érték el a várost. A szultáni birtokként létező település az élelem ellátás és adózás fejében korábban nem látott önállóságot nyert, szabadsága kiterjedt a vallásgyakorlásra (református hitre tért a lakosság), a bíráskodásra egy részére, a birtokszerzésre, birtoktulajdonlásra, és egyéb önszabályozásra. A Hódoltság idején Nagykőrös a városi fejlődés magasabb szintjére lépett, miközben sok más régi országos központ határvárossá vált, és folyamatos pusztításnak volt kitéve (Székesfehérvár, Veszprém, Eger). A 16-17. században folytatódott a késő középkori fejlődés, és növekedés. A korszakban jelentős lakosságszám emelkedés történt, és bizonyos, hogy a település mérete is növekedett. Ennek elemzését, a középkori fejleményekhez hasonlóan, csak közvetett forrásokból lehet elvégezni. A korszakból egyetlen épület sem maradt fenn, a településfejlődésre, és településformára a 18. század második feléből fennmaradt térképes ábrázolásokból következtethetünk vissza. Az épület részletes kutatásáig csak felvethető, hogy a mai Városháza kora újkori eredetű lehet, mai formáját ugyan csak a 19. század elején nyerte el. Az első katonai felmérésen (1782-85) feltüntetett városmag a mai napig azonos vezetésű főútvonalaival (mai Kossuth L., Ceglédi, Szolnoki és Kecskeméti út belső szakaszai) valószínűleg nem 18. századi fejlemény, hanem korábbi állapotokat tükröz. A felmérésről az is világosan leolvasható, hogy a település középkori eredetű, halmazos jellege nem szűnt meg, a spontán váltakozó, és cserélődő beépítések szabálytalan rendje jellemezte. E beépítés csak közelítőleg felel meg a mai állapotoknak, bár kétségtelen, hogy néhány mai utcavonal hasonló vezetésű, ezek azonban a főutak kivételével ekkor biztosan nem rögzültek. A kerítéssel, és árokkal övezett, sűrű városmag lakó- és gazdasági épületeket tartalmazott, amelyekhez a határban legelők, és nagyobb területű, egyéb mezőgazdasági területek tartoztak. Az utóbbiak között sok a homoki szőlő, amelyet a késő középkortól egyre nagyobb területen műveltek. A belső és külső részből álló gazdasági egységet a tanyák lánca kísérte. Az életmód fejlődésével, a lakosság növekedésével a háziparon túlmutató ipari termelés is jelentősebbé vált. Elsősorban természetesen a mezőgazdasági termeléshez köthető tevékenységek (bőripar, csizmadia, szabó stb.) domináltak céhes keretben. A késő középkortól kialakuló életmód, sikeres termelési forma a török által biztosított előjogoknak köszönhetően nyerte el azt a formát, amely egészen a 19. század közepéig fennmaradt.

- 22 -

Sajátos vonás, hogy míg a török kiűzése a Duntántúlon az újjáépítés kezdetét, a 18.

század pedig, egy új kibontakozást jelentett, addig az Alföldön, különösen Nagykőrösön, a 16-17. században kialakult életforma eredményei, a virágzás alapjai kerültek ekkor veszélybe. A korábban a területen birtokos, de a török elől elmenekült, vagy az eddig alkalmazkodó nemesség születéstől fennálló jogaira hivatkozva kísérelte meg a város kivívott önállóságának, különösen pedig, a gazdasági sikereinek elbitorlását. A sok érdekelt család, és a városi lakosság ellenállása gyakorlatilag megtörte e törekvéseket, és a 19. század elejére a város megváltva a földesúri jogokat végleg önálló településsé vált. Ez a mezővárosi időszak újabb virágkorát hozta el, amelyről ezúttal már épített emlékek, és a források is gazdagon vallanak.

- 23 -

Az 1826- évi tűzvész által elpusztított terület az 1827-es téképen Az épített örökség értékes, és a korszak jellegzetes példái azok a klasszicista kúriák, amelyek többsége a mai Kossuth L. utcától délre, legsűrűbben a Petőfi- Kalocsa B. utcák és a Kecskeméti út közötti területen található. Akad közöttük valószínűleg korábbi, kifejezetten barokk jellegű (Kölcsey utca 8.) és igen nívós, klasszicista villákat (Dalmady Gy. u. 3.), vagy városi palotákat utánzó (Kecskeméti u. 17.) későbbi épület is. A többségük visszafogott kialakítású, szerény épület, az alkalmazott stílust, a klasszicizmust, igen egyszerű megoldások jelzik, főleg ablakkeretezések, és (timpanon alatt, vagy tornác elemeként) dór oszlopok. Ez az első alkalom a város történetében, amikor a „polgári” lakóépületek mellett szilárd anyagú, magasabb lakó- és reprezentációs igényeket kielégítő épületek is megjelentek, és azok, legalább részben fenn is maradtak. A belső, hagyományosan sűrűben beépült részeken kívül álló kúriák, hasonlóan az itt épült polgári épületekhez nagyméretű telekre épültek, amelyeken további gazdasági épületek, konyha és cselédszállások is voltak. Ezekhez persze továbbra is tartozott külső telek, legelő, szántó, szőlő. A korszak változásai, elsősorban a területnövekedés, és egyre kötöttebbé váló telek és utcarendszer már jól követhető térképes ábrázolásokon is. Nagykőrös bel- és külterületeiről a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában összesen 85 kéziratos térképet őriznek a 18. század közepe és 19. század vége közötti időszakból. Időben az első és második katonai felmérések (1782-85, ill. 1861) közé esik az a sorozat, amely az 1820-as, 30-as években keletkezett, és amelyeken főleg a tűzvész pusztította, ezért újjáépítésre kijelölt, valamint az újonnan betelepített részeket ábrázolja. A nagyobb területeket érintően ekkor már tudatosan szabályos, és arányos telekosztásokra törekedtek, és főutak mentén is igyekeztek házak újjáépítésénél mérnöki kitűzéssel meghatározott, oldalhatáros beépítésre. Ez az első alkalom, hogy a halmazos települési jelleg felszámolására törekszenek a lakosok, de a város magját a főutaktól egy épületre továbbra is a laza, kötetlen beépítés jellemezte. A 19. század első felét jelentő korszakban került kialakításra a várostól észak, északkeleti irányban, a mai Ceglédi és Abonyi utak kereszteződésében fekvő telken a huszárkaszárnya. A telekválasztás, és az épületegyüttes funkcionális gazdagsága (négy épület alkotta) a katonaság

- 24 -

városon kívüli elhelyezését, igényeik teljes körű kielégítését, ezzel tudatos távol tartásukat célozta. A mára fennmaradt részek a hazai katonai építészet korai emlékei.

A 19. század második felében a késő középkor óta főleg állattenyésztésen, ehhez kapcsolódó növénytermesztésen, korlátozott ipari tevékenységen alapuló, városias külsőségeket is öltő paraszti életmódban robbanásszerű változások történtek. Az 1848/49-es szabadságharc csak közvetve hatott Nagykőrös fejlődésére, az új korszak nyitányát, az ipari forradalom kibontakozásának kezdetét a vasút 1850-es években való megépítése jelentette. A 1872-ig szabadalmas mezőváros, majd rendezett tanácsú város így még a kiegyezés előtt lett része a gazdasági konjuktúrának, amely gyorsan szétzúzta az addigi kereteket, de a gazdasági fejlődésben országos elsőbbséget jelentett Nagykőrösnek. Az állattartás visszaszorult, helyét a gyümölcs, és zöldségtermesztés vette át. Az ipar súlya csak kicsit változott, a 19. század végére eltolódott az élelmiszeripar irányába. A homoki szőlőt nem érintő filoxéra járvány után a bortermesztés és borkereskedelem is felértékelődött, és eddig nem látott gyorsaságú növekedést eredményezett. Ennek azonnali következményei a kertgazdaságban dolgozó napszámosok számának növekedése, az állattartással foglalkozó népesség csökkenése, a határ más típusú hasznosítása, a legelőterületek visszaszorulása voltak. Társadalmi szempontból erős polarizálódás figyelhető meg, amely együtt járt a nemesség, zsidóság és nagyobb gazdák gyors vagyongyarapodásával. A társadalmi különbségeket a konjuktúra valamelyest kiegyenlítette, de a hagyományos nagyállattartó életmód szinte azonnali megszűnése feszültségekkel járt.

- 25 -

A település felértékelődése különösen jól lemérhető a helyi oktatás történetén. A mai gimnázium előzményét az 1830-as évek végén adományozott javakból hozták létre, a református felekezetű iskola fénykora az 1850-es években kezdődött, legnevezetesebb tanára Arany János volt. Csúcspontjának a századfordulón a református tanítóképző és a református gimnázium új épületeinek átadása tekinthető. Az oktatási beruházások volumene azóta sem érte el soha ezt a szintet. A fordulatot követő gazdagodás a reprezentációs igények növekedését hozta, és azonnal jelentkezett az építészetben is. A korszak első épületei között akad feltűnően finom kialakítású, neoreneszánsz lakóház (Losonczy u. 1.) is, de a legjellemzőbbek az 1870-es és 1900 között épített érett historizmus emlékei, melyek közül néhány a romantika építészetéhez, mások a neoreneszánsz stílushoz állnak közelebb. Közös jellemzőjük a lakóépületek földszintes kialakítása, a többtengelyes, utcára néző, „városias” homlokzatképzés, az ablakok gazdag, plasztikus keretezése, erősen kiülő szemöldökpárkánya, és a gazdag tagolású főpárkányok. Csak néhány épületen fordul elő attika, vagy valamilyen neobarokk, neoreneszánsz oromzat. (vö. Szolnoki út utcaképe). A kisvárosi historizmus Nagykőrös főbb útvonalai mentén álló házakra jellemző stílus, a központ (mai Szabadság- Széchenyi- Deák tér és a Hősök tere) azonban, az eddigi történeti fejleménykehez hasonlóan, kifejezetten nagyvárosias kialakítást nyert. A középületek (szálló,

- 26 -

posta, református tanítóképző, ref. gimnázium) emeletes kiépítése, a sétaterek kialakítása a megváltozott életmód kellékeit produkálta, a korszakban bevett formákkal, és üzenetekkel. A modern életeszmény, a városias életmód újabb fejleménye a szecessziós ornamentika feltűnése volt lakóházakon a tárgyalt periódus végén, az 1900-as évek első évtizedében. A modern, dekoratív stílust elsőként, a hazai építészetben egyébként mindenütt, historizáló részletekkel együtt alkalmazzák (Derkovits u. 3). Fokozatosan vált uralkodóvá a szecessziós eredetű, de geometrizáló, helyesebben art decónak nevezhető stílus (Szabadság tér 2.), amely bizonyos historizáló (különösen neobarokk) részletekkel még az 1930-as években is feltűnt kisebb léptékű lakóépületeken. A korszakban épült házak többsége máig megőrizte építés kori formáit, és részleteit, sok helyen a nyílászáró szerkezetek is teljesen épen maradtak fenn. A település szerkezetének változását, a főutak korábban elindult kiépítését, a kanyargós utcaszerkezet állandósulását (szabálytalan telekosztás bent, tágas, szabályos telekosztás kint) bőséges forrásanyagból, térképekről tanulmányozhatjuk. A Nagykőrös részletes kataszteri felmérései, és az ezekhez kapcsolódó iratanyag, az 1880-as évektől 1903-ig rögzítik a maival csaknem teljesen megegyező településkép kialakulásának állomásait.

Az 1850-es évektől induló, és felgyorsuló fejlődés dinamizmusához képest különösen erőteljes az I. Világháború okozta visszaesés. A népesség csökkenését a monarchia belső és külső piacainak elvesztése súlyosbította, és a város csak az 1930-as évek elejére nyerte vissza jelentőségének legalább egy részét. A terület, ahogyan korábban is, mezőgazdasági szempontból értékelődött fel, és a háborút megelőző időszak újabb konjuktúrája az intenzív kertgazdálkodás, és az ehhez kapcsolódó konzervipar fellendülését hozta el. A fejlődés látványosnak tűnhet, különösen az 1920-as évtized után. Nem csak új villamostelep, rendőrség létesült ekkor a városban, de olyan „népjóléti” beruházások is történtek, mint a városi strandfürdő megépítése. A felsorolt építkezéseken kívül a település képe nem változott jelentősen, a további fejlődének pedig, a zsidótörvények életbe lépése, majd a II. világháború vetett véget. Az 1950-es évek ideológiai indíttatású tisztogatásai azt a réteget érintették leginkább, amelynek készségei és képességei lettek volna az 1914-ben megszakadt fejlődés folytatására. A termelőszövetkezetek megszervezése, az állami szerepvállalás erősödése, a háztáji termelés kialakulása újra teljesen átalakította a város társadalmát. A politikai okokból levezényelt kollektivizálás azonban nem az egyetlen tényező volt, amely eredményeként a hagyományos paraszti életmód maradékai is felszámolódtak. (Valójában a Nagykőrösön hagyományosnak tekinthető jellemzően nagyállattartó paraszti életmód felszámolódása mára 19. század közepén elkezdődött). Ez a másik folyamat a világban mindenhol (a nyugati, kapitalista és a keleti, szocialista országokban is) tapasztalható urbanizáció és globalizáció további felgyorsulása volt, amely egyszerre jelentett népességnövekedést, az ipar és a szolgáltatási szektorok jelentőségének fokozódását, a mezőgazdasági termelés jelentőségének gyors visszaszorulását. A korszak az 1960-as években indult, és 1970-es években jelentkeztek kimerülésnek első jelei. A válságokra a merev keretek miatt a szocialista tömb országai nem tudtak megfelelő válaszokat adni. Külön súlyosbította e válaszképtelenséget, hogy a szocialista Magyarország ekkor már részben a globalizálódó világ része volt. Nagykőrösön a 20. század második felének legfontosabb üzemei a konzervgyárhoz és a tejipari vállalthoz tartoztak, tehát a mezőgazdasági termeléshez kötődtek. A városképben megjelenő modern lakóépületek (Kecskeméti út, Ceglédi út) a korszak felfogásban minőségi, modern lakhatási lehetőséget biztosítottak a városba költöző munkásrétegnek. A háztáji termelést folytató, módosabb lakosság lakóépületei a külső területeken jellemző „kockaházak” voltak. A belső, történetileg szervesen fejlődő belső mag, a tervezett nagy arányú bontások, és lakótelep építések szerencsés elmaradásával őrizhette meg az 1930-as évekre kialakult képét.

- 27 -

Az 1989-es rendszerváltás, az elodázott problémakezelés miatt újabb összeomlást hozott. Az ipari termelés visszaesése, majd megszűnése jelentős munkanélküliséggel járt. A nagyobb ipari beruházások elkerülték a települést, a környékbeli és távolabbi városok lakosságelszívó hatása erősen érvényesül mai is. A korábban kialakult formák 1990 óta alig változtak. A centrumban megépített körforgalom, és a Városháza előtti, valamint kapcsolód terek rendezése némiképpen módosította a központ jellegét, térfalainak uralkodó épületei azonban ma is csaknem ugyanazok, mint egy évszázada. Felhasznált irodalom: Galgóczy K.: Nagy- Körös város monographiája. Bp. 1896 Nagykőrös városképi és műemléki vizsgálata. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja. Forster Központ, Tervtár, Ltsz.: 41125. 1951 Pest megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi D. Magyarország műemléki topografiája 5. Bp. 1958 524- 554. Rendezési terv- Nagykőrös. Készítette: Kovács M. Forster Központ, Tervtár, Ltsz.: 11526. 1975 Rendezési terv- Nagykőrös. Készítette: Kovács M.- Tamáska Gy.- Kemény B. Forster Központ, Tervtár, Ltsz.: 14209. 1977 Novák L.: Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII–XIX. században. In: Az Arany János Múzeum Közleményei I. Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Nagykőrös 1978 9–168. Balanyi B.: Nagykőrös középkori falvai és épitményei. In: Az Arany János Múzeum Közleményei VI. Építészet az Alföldön I. Nagykőrös 1989 57–78. Novák L.: A három város építészete. Az Arany János Múzeum kismonográfiái 8. Nagykőrös 1989 Tari E.: Pest megye középkori templomai. Studia Comitatnesia 27. Szentendre 2000 97-100. Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya, Novák L.- Gömöri B.- Szilberhorn E.- Kladács Gy. Kézirat. 2003 Novák L. F.: „Hej, Nagykőrös híres város…!” Nagykőrös város kismonográfiája. Az Arany János Múzeum kiállítási monográfái 4. Nagykőrös 2008 Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya, Szilberhorn E.- Kladács Gy.- B. Tóth J. Kézirat. 2010 A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. A magyarországi művészet története 5/1. Szerk.: Sisa J. Bp. 2013 Felhasznált térképek:

- 28 -

I. katonai felmérés, XVII. 24-25. (1782-85) Nagykőrös kéziratos térképe, 1826, MNL Pest Megyei Levéltár, XV. 9. (Nkt.) 4. Nagykőrös kéziratos térképe, 1827, MNL Pest Megyei Levéltár, XV. 9. (Nkt.) 35. Nagykőrös kéziratos térképe, 1830, MNL Pest Megyei Levéltár, XV. 9. (Nkt.) 25. II. katonai felmérés, XXXV. 54. (1861) Nagykőrös város kataszteri térképvázlata, 1880-1903, MNL Pest Megyei Levéltár, V. 286. III. 2. Települési értékleltár- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) f), g), és 6. a)-c), 7. a) pontjai szerint (műemléki értékek felmérése, települési értékleltár felvétele szemrevételezéssel, védettségek: régészeti és műemléki egyedi és területi, világörökségi, az örökségi értékek elemzése, az építészeti kialakítás karaktere szempontjából jelentős értékeit, a létesítmények szemrevételezéssel megállapítható értékeit, az értékek meghatározását és tudományosan megalapozott rangsorolását)

A települési értékleltár a könnyebb követhetőség érdekében táblázatos formában sorolja fel a régészeti védettségű területeket, a műemléki-, és helyi védettséget élvező területeket, ingatlanokat. Nagykőrös területén nincsen az UNESCO világörökségi listán, vagy a magyar világörökségi várományosi listán szereplő objektum. Jelen fejezet tartalmazza a korábbi, 2010-es örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó leltárának adatait, de bizonyos kiegészítésekkel, pontosításokkal. Az egyes védett elemek azonosítására a helyrajzi, nyilvántartási számok, műemléki törzsszámok szolgálnak, a térképes és különösen a helyi védett épületek esetén fényképes illusztrációt csak akkor csatoltunk, ha az nem szerepel a korábbi hatástanulmány vonatkozó mellékletében, vagy egyéb okból (pl. állapotváltozás) azt indokolta. III. 2. 1. Régészeti védettségű területek A táblázat rendszerét a helyrajzi számok sorrendje szabta meg, a vörössel jelöltek kiemelten/fokozottan védett státuszú régészeti lelőhelyek.

Helyrajzi szám: Azonosító Régészetileg védett terület neve 0156/10, 0156/12, 0156/13, 0156/14, 0184 41558 Ludas

0177/3, 0177/4, 0177/8, 0177/9, 0178, 0179/2, 0179/3

71619 Ludas, Hegedűs-tanya

0180/12, 0180/15, 0180/19 71617 Luda-dűlő

0195/10, 0195/5, 0179, 0198/35, 0198/36, 0198/37, 0198/38, 0198/39, 0198/40,

0202/10, 0202/2, 0202/4, 0202/5, 0202/6, 0202/7, 0202/8, 0202/9, 0205, 0206/19,

0234, 0235, 0201

41499 Alsójárás

0195/2, 0195/9, 0196/11 71615 Alsójárás, Faragó-tanya

- 29 -

0198/17, 0198/18, 0198/8, 0198/9, 0236, 0237/12, 0237/16, 0237/28, 0237/29, 0237/30, 0237/35, 0237/36, 0237/37,

0237/38, 0237/39

71613 Alsójárás, Olasz-tanya

0237/18, 0237/19, 0237/3 41490 Vashalom 0239/17, 0239/18, 0239/19, 0239/20, 0239/21, 0239/22, 0239/23, 0239/24, 0239/25, 0239/26, 0239/29, 0239/31,

0239/33

71609 Alsójárás II.

0238, 0239/23, 0239/24, 0239/25, 0239/26, 0239/27, 0239/28, 0244, 0246/31, 0246/32,

0246/33, 0246/34, 0246/35

71611

Alsójárás III.

0243/5, 0243/6, 0243/7, 0243/8, 0243/9, 0244, 0246/11, 0246/15, 0246/16

71605 Alsójárás I.

0243/9 71603 Alsójárás ÁG telep

0246/20, 0246/4, 0246/79 71607 Alsójárás, Herpai-tanya 0267/9, 0269, 0270/10, 0270/11, 0270/12, 0270/13, 0270/9, 0311, , 0335/3, 0335/7,

0335/8

71601 Kálmán-hegy III.

0272/22, 0272/23, 0272/25, 0288, 0304/13 71597 Kálmán-hegy I. 0272/24, 0272/23, 0272/26 71599 Kálmán-hegy II.

0302/29, 0302/30, 0304/10, 0304/11, 0304/12, 0304/13, 0304/5

71595 Kálmán-hegy-dűlő II.

0304/36 71593 Kálmán-hegy-dűlő I. 0305, 0306/3, 0307/1, 0307/4, 0304/18,

0304/19 77355 Sós Gy. tanya

0324/12, 0324/21, 0329, 0330/10, 0330/11 72875 Hangács II.

0330/15, 0330/16, 0330/17, 0330/18 72873 Hangács I.

0330/5, 0330/6, 0330/7, 0330/9, 0331, 0333, 0334/2, 0334/3, 0335/7

72877 Szűcs D. tanya

0337/10, 0337/38 20411 Gurmann- halom

041/14, 041/15, 041/16, 041/17, 041/18 20413 Középgógány

0441/4 71591 Fekete-dűlő III. 0445, 0446/28, 0446/29, 0506/1, 0506/9 41533 Feketei-iskola

- 30 -

0502, 0503/10, 0503/11, 0503/12, 0504/1, 0504/2, 0504/3, 0504/4, 0504/5

41518 Fekete-dűlő

0531/14, 0531/15 71589 Fekete-dűlő II.

0533/25, 0533/26, 0533/27, 0533/28, 0533/43, 0533/44

71587 Fekete-dűlő I.

0542/3, 0543/17, 0543/18, 0543/21, 0543/28, 0543/6

51857 Komposztáló telep

0543/22, 0543/18, 0543/21, 0543/23, 0543/24, 0543/25, 0543/26, 0543/27,

0543/9

71891 Szeméttelep

0548/20, 0548/28, 0549, 0575/1, 0575/6, 0611/19, 0611/6, 0611/7

41603 262. sz. MÁV-őrház környéke

0552/23, 0552/24, 0552/25, 0552/26, 0552/27, 0552/28, 0552/29, 0552/30

71585 Barátszilas-dűlő

0550/1, 0556/10, 0556/12, 0556/13, 0556/9, 0557/30, 0557/34, 0557/4

71583 Barátszilas

0569, 0573/13, 0573/15, 0573/16 41500 Barátszilos

0584/19, 0584/20, 0584/21, 0584/23, 0584/25, 0584/4

71573 Barátszilos I.

0585, 0587/10, 0587/5, 0587/6, 0648/1, 0649, 0651/1

71575 Barátszilos, Farkas-tanya

0589/12, 0589/14, 0589/15, 0589/16, 0589/2, 0590, 0648/2, 0648/5, 0648/6,

0648/7

71577 Homolytáj

0595/9 71579 Barátszilos, Sas J. tanya 0597/16, 0597/2, 0597/6, 0597/7, 0597/9,

0598 71581 Barátszilos, Bakos tanya

0611/5, 0611/6, 0611/7, 0614, 0615, 0616/53, 0616/76

41429 Csíkvár II.

0616/12, 0616/35, 0616/36, 0616/37, 0616/38, 0616/64, 12404

58897 Pavlovszky-tanya

0616/49, 0616/73, 0616/74, 0616/87, 0616/88

41515 Homolytája

- 31 -

0590, 0648/6 20412 Szőrhalom

0734/2 41561

Csókáserdő

0734/2, 0744/1, 0744/2, 0744/3, 0744/4, 0746/2, 0746/3

32384 Csíkvár

0786/21, 0787/10, 0787/6, 0787/8, 0787/9 41519 Nyárkútrét,Tölgy

0831/17, 08931/28, 0831/9 58900 Nagykőrös 9. lelőhely 0822, 0852/62 41524 Szurdok

0831/10, 0831/17, 0831/27, 0831/28, 0831/9

71897 Szurdok-dűlő (Nagykőrös 9. lelőhely)

0831/17, 0831/20, 0831/21, 0831/22, 0831/24, 0831/9

58899 Katona-tanya

0836/9, 0836/10, 0836/17, 0839/17, 0839/18, 0864

58901 Földvár-dűlő II.

0836/5, 0837, 0838, 0839/10, 0839/11, 0839/12, 0839/13, 0839/14, 0839/15,

0839/16, 0839/4, 0839/5, 0839/6, 0839/7, 0839/8, 0839/9, 0840, 0841/3, 0841/4,

0841/5, 0841/6, 0842, 0843/10, 0843/11, 0843/15, 0843/2, 0843/3, 0843/7, 0843/8,

0843/9, 0864

41568 Földvár-dűlő

0843/11 41494 Szurdok-dűlő, Máté József földje

0839/17, 0839/18 58903 Nagy-tanya

0843/10, 0843/11, 0843/15, 0843/2, 0843/3, 0843/7, 0843/8, 0843/9

20418 Földvár

0912/6 41462 Gógányi iskola környéke 9601/5 20410 Boldogasszonyhalma

5103, 5104 41562 Református templom

III. 2. 2. Műemléki védettségű területek

A Nagykőrös közigazgatási területére vonatkozó Helyi építési szabályzat műemléki felsorolása (HÉSZ 1. függelék) nem teljes, így az alábbi táblázat adatival kiegészíthető. A vörössel jelölt ingatlanok az ún. III. bírságkategóriába tartoznak, ezek felülvizsgálata jelenleg is zajlik a területért felelős Miniszterelnökségen. 2016 elejéig várható a műemléki védettségek egy részének átminősítése/törlése, ezzel a jelölt objektumok veszélyeztetettségére is fel szeretnénk hívni a figyelmet. A III. bírság kategóriájú, de értékeik nagyobb részét elveszített műemlékek nem kaptak piros jelölést. Sajnos az alábbi épületek között különösen sok a funkció nélküli, ezek szintén kiemelten veszélyeztetettek, a funkció hiányát a megjegyzés rovatban közöltük.

- 32 -

Sárga szín jelzi a többinél magasabb művészi színvonalú, történeti jelentőségű műemlékeket, ezek a kiemelt státuszon belül is külön figyelmet érdemelnének. A táblázat sorrendjét a műemléki törzsszám szabta meg. Törszszám/ Azonosító

Bírság kategória

Megnevezés Cím Hrsz. Megjegyzés

7124/7156 III. Tímárház Ceglédi út 8. 181/1 Klasszicista stílusú, épült 1820 körül. Elhanyagolt állapotú. Önkormányzati tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7125/7157 II. Egykori huszárlaktanya, méntelep, ma az Arany János Múzeum épületei

Abonyi út 2. -2/a, Ceglédi út 19.

5668/1,5668/2, 5669/1

Klasszicista stílusú, épült 1837-1838 között. Kielégítő állapotú. Állami tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7126/7158 III. Szalay- kúria Dalmady Gy. u. 3.

1673-1674

Klasszicista stílusú, épült 1820 körül. Kielégítő állapotú. Önkormányzati tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7127/7160 III. Kalocsa-kúria Kalocsa B. u. 1. 2938 Klasszicizáló későbarokk, épült 1790 táján, erősen átépítve a 19. sz. második felében. Jó állapotú. Önkormányzati tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7128/7161 III. Patay-kúria Kalocsa B.u. 4. 2961/1 Klasszicizáló későbarokk, épült a 18. sz. végén, erősen átépítve a 19. sz. második felében. Jó állapotú. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7129/7162 III. Halász- kúria Kecskeméti út 17.

2942/1, 2942/4

Klasszicista stílusú, épült a 19. sz. első harmadában. Elhanyagolt, üresen álló épület. Állami tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

8582/7163 I. Halász-Tanárky- kúria

Kecskeméti u. 27/b

2942/4 Klasszicista stílusú, épült a 1802-ben. A közelmúltban felújított. Állami tulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7131/7164 III. Molnár- kúria Koszorú u. 2. 2914 Késő klasszicista stílusú, épült 1820 után. Erős vizesedési problémák mutatkoznak. Magántulajdonban. Műemléki környezete is védett.

7132/7165 III. Lakóház Losonczy u.1. 5100 Neoreneszánsz stílusú, épült 1870 körül. Elhanyagolt, üresen álló épület. Műemléki környezete is védett.

7133/7166 III. Lakóház Losonczy u. 5. 5099/1 Romantikus stílusú, épült a

- 33 -

19. sz. közepe után. Jó állapotú épület. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7134/7167 III. Fitos- ház Losonczy u. 30. 5114 Eredetileg kései klasszicista épület a 19. sz. közepe tájáról, de többször erősen átépítették, így értékei jó részét elveszítette. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7135/7168 III. Valkó-Czibulka-kúria

Örkényi u. 11. 1483 Késő klasszicista stílusú, épült 1835-ben. Jó állapotú. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7136/7169 III. Lakóház Petőfi u. 5. 1989/2 Klasszicista stílusú, épült 1820 körül. Jó állapotú. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7137/7170 III. Lakóház Rákóczi u. 29. 1574 Késő klasszicista stílusú, épült 1820 után. Jó állapotú. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7138/7171 III. Dabasi Halász József sírboltja

Református temető

3008 Késő klasszicista stílusú, épült 1845-46-ban. Jó állapotú. Műemléki környezete is védett.

7139/7172 III. Török- Garzó- ház Reviczky u 9. 1592 Késő barokk eredetű, épült a 18. sz. végén, utóbb jelentősen átalakítva. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

7140/7173 II. Református templom

Szabadság tér 5104 Talán Árpád- kor eredetű plébániatemplom helyén későgótikus (torony), és kora újkori (barokk, klasszicista stílusú) átépítéssel, barokk berendezési tárgyakkal. Jó állapotú. Műemléki környezete is védett, régészeti lelőhely is.

7123/7155 III. Sigray- kúria Bajcsy- Zsilinzsky E. u. 3.

2936 Klasszicista stílusú, épült 1820 körül. Kielégítő állapotú. Műemléki környezete is védett.

7141/ 7175 III. Szt. László római katolikus templom

Szabadság tér 3. 1 Klasszicizáló későbarokk templom eredeti berendezéssel. Épült 1782 és 88 között. Jó állapotú. Műemléki környezete is védett.

7142/7176 III. Városháza Szabadság tér 5. 5106 Kora újkori eredetű, mai formájában klasszicizáló késő barokk stílusú, a 19. század első évtizedében kialakult épület. Többször átalakított. Jó állapotú. Önkormányzati tulajdonban. Műemléki környezete is

- 34 -

védett. 7143/7177 III. Beretvás- kúria Sziget u. 4. 5094 Klasszicista stílusú, épült

1827-ben. Kielégítő állapotú. Műemléki környezete is védett.

7144/7178 III. Beretvás- ház Tanárky u. 7. 1993 Későbarokk lakóház, épült 1800 táján. Erősen átalakított. Műemléki környezete is védett.

8883/7159 III. Kékfestő műhely Encsi út 30. 4594 Népies lakóház, amely átépítés miatt szinte minden műemléki értékét elveszítette. Műemléki környezete is védett.

9364 MK A belváros műemléki környezete

Szabadság tér, Eszperantó u., Deák tér, Derkovits u.

Több számon *

A középkori eredetű történeti városmag.

11375/ 11735

III. Lakóház Derkovits u. 3. 4637 Klasszicista eredetű, utcai homlokzata szecessziós- historizáló kialakítású eredeti nyílászárókkal. Épült a 19. sz. közepe előtt, átépítás 1907-ben. Erősen elhanyagolt állapotú. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

11376/ 12096

II. Gubody- kúria Kölcsey u. 8.. 4034 Későbarokk lakóépület, épült 1810 körül. Erősen elhanyagolt állapotú, üresen áll. Magántulajdon. Műemléki környezete is védett.

11605/ 18135

II. Zsinagóga és hitközségi ház

Rákóczi út 21. 1645 Keleties- art deco stílusú, épült 1925-ben. Műemléki környezete is védett.

* A belváros műemléki környezete helyrajzi számokkal: 117, 127, 133, 134, 135, 141, 148, 152/2, 159, 160/1, 161, 162, 1642, 1643, 1664, 167, 1674, 1675/1, 1675/2, 1676, 1677, 1678, 1679, 1680/1, 1685, 1686, 169, 1692, 1696/1, 1696/11, 1696/12, 2, 21/3, 21/4, 21/5, 3, 3007/3, 3007/4, 3007/5, 44619, 4636, 4637, 4638, 4639, 4641, 4642, 4643, 4645,4646, 4647/1, 4647/2, 4648, 4649, 4650, 4651, 4653/1, 4653/2, 4653/3, 5, 5090, 5091, 5093, 5094, 5095, 5096, 5097, 5098, 5099/1, 5100, 5101/1, 5101/2, 5102, 5103, 5104, 5105, 5106, 5107/10, 5107/11, 5107/12, 5107/4, 5107/5, 5107/6, 5107/7, 5107/8, 5107/9, 5108, 5205, 5209, 5213, 5214, 5215, 5219, 5220, 5224, 5226, 5227, 5231, 5235, 5236, 5242, 5246/1, 5250/1, 5255, 5260, 5261, 5407/1, 5407/2, 5407/3, 6, 7, 8, 9 III. 2. 3. Helyi védett utcák, utcaképek és ingatlanok

A Nagykőrös város közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzat 35. § (6)- (7) pontjai szerint helyi védettségben részesül a (1) Kecskeméti út a Puskás T. és Kálvin tér között, Encsi és Derkovits u. között, Fürj és Petőfi utca között, (2) a Ceglédi út Hősök tere és Bálvány utca között. A (3) a Hősök tere és a Farkas utca között a Jókai utca északi oldala, a Tázerdei és a Szabolcs utca között, a Széchenyi tér északi oldala a Biczó G. utca és a Tázerdei utca között, a Szolnoki út északi oldala a 70. és 84. szám között, az Encsi utca déli oldala a 17-31. szám között, a Rákóczi utca mindkét oldala a Bocskai és Kecskeméti utca között, a Mentovich utca mindkét oldala, a Patay utca déli oldala, és az Arany János utca északi oldala a Csokonai és Szilágyi utca között. Továbbá a temetők területe (Református, Katolikus és Izraelita).

- 35 -

A HÉSZ a 2. sz. függelékben és a 3. sz. mellékletben az egyes védett elemeket két nagyobb csoportba osztja. Ezek közül a V1 jelűek fokozottabban védettek a V2 jelűeknél. Az alábbi táblázatban azonosítására a helyrajzi számok szolgálnak, a térképes és fényképes illusztráció a 2010-es Örökségvédelmi hatástanulmányban található. A jelentősebb, kvalitásosabb, fokozottabban védendő értéket hordozó, vagy/és veszélyeztetett objektumokat piros kiemelés jelzi. V1. jelű helyi védettséget élvező objektumok Utcanév, házszám Hrsz.

Abonyi u. 10. 5682 Abonyi u.12. 5690 Abonyi u.14. 5691

Achim A. u. 30. 2796 Achim A. u.5. 2787 Ádám L. u. 5. 3231 Ádám L. u. 7. 3230 Ádám L. u.17. 3221/1 Ady Endre u. 8. 3962 Ady Endre u. 11. 3253 Ady Endre u. 13. 3255/2 Ady Endre u. 26. 3900

Alpári Gyula u. 20. 3705 Alpári Gyula u.22. 3704

Arany J. u 39. 1808/1 Arany J. u. 28. 1941 Arany J. u. 35. 1815 Arany J. u. 38. 1896 Arany J. u.29. 1820 Arany J. u. 21. 1834 Arany J. u. 33. 1816 Arany J. u. 42. 1892 Arany J. u. 50. 1884

Arany J. u.25-25.a 1824/1,2 Arany J. u.3. 1862 Arany J. u.4. 1978 Attila u.2. 4450 Attila u.4. 4449

Bajcsy-Zsilinszky u. 8.

2934

Bajcsy-Zsilinszky u.7.

2740

Bajza u. 17. 4044 Bakos A. u. 2a. 4107 Bakos A. u. 6. 4105

Balla Gergely u.11. 5121 Bálvány u.1 5268 Bálvány u.3. 5273 Barcsai u. 4. 4609/3

Batthyány u. 7-9. 5560 Berzsenyi u.1. 1873 Berzsenyi u.5. 1875

Biczó Géza u. 2. 611 Bocskai u. 8. 1768 Bocskai u.10. 1773 Botond u.2. 99/1 Búvár u.1. 1975

Ceglédi u. 10. 182 Ceglédi u. 3. 5264 Ceglédi u. 7. 5267 Ceglédi u.1 5262 Ceglédi u.2. 170 Cifra csárda 5716/6

Cifrakert „Svájci ház”

5716/3

Czira Kovács u. 50. 3131 Czira Kovács u.15. 3091 Czira Kovács u.44 3136 Czira Kovács u.7. 3083

Csillag u. 6. 4509 Dalmady u. 10. 1690 Dalmady u.2. 1686

Damjanich u.3. 411 Deák tér 1. 1679

Derkovits u.7. 4639 Dr Kiss Sándorné

u.3 1607

Encsi u. 12. 4622 Encsi u. 2. 4632 Encsi u. 25 4537 Encsi u. 26. 4597 Encsi u. 3. 4512 Encsi u. 33. 4546 Encsi u. 39. 4547 Encsi u. 5 4513 Encsi u.10. 4625 Encsi u.21. 4533

Eötvös K. u. 1. 3185 Eötvös K. u. 2. 3234 Eötvös K. u. 3. 3180 Eötvös K. u.4. 3233 Eötvös K. u.8. 3228/3

Eszperantó u. 2. 12 Eszperantó u.

4./Jókai u-i épület/ 10

Farkas u. 3. 54 Filó L. u. 9. 3051 Fürj u. 5. 2968

Galgóczy u.1. 2687/1 Gubody u.11. 2830

Gyimes u. Viztorony

3559/5

Helmeczi u.10. 4646 Hétvezér u.1. 175 Hősök tere 3. 169

36

Hősök tere 4. 5261 Hősök tere 8. 5101/2 Hősök tere 9. 5102

Jókai u. 4. 8 Jókai u. 5. 135 Jókai u. 6. 11 Jókai u.13. 78 Jókai u.17. 74

Kalocsa B. u. 9. 2913 Kalocsa B. u.3. 2930 Kálvin tér 3. 3981 Kálvin tér 6. 3972 Kálvin tér 10. 3077 Kálvin tér 11. 3047 Kálvin tér 7. 3184 Kasza u. 3. 4468

Katona J. u. 19-21. 4167 Katona J. u. 20. 4202/3 Katona J. u.2. 4189 Kazinczy u.10. 4419 Kazinczy u.11. 4065

Kecskeméti u 45. 2976/2 Kecskeméti u. 19. 2943 Kecskeméti u. 2. 4634 Kecskeméti u. 20. 3046 Kecskeméti u. 21. 2945 Kecskeméti u. 28. 3041 Kecskeméti u. 37. 2954 Kecskeméti u. 39-

41. 2973

Kecskeméti u. 51. 2982/1 Kecskemeti u.16. 3985 Kecskeméti u.18. 3984 Kecskeméti u.23. 2944 Kecskeméti u.31. 2951 Kecskeméti u.33. 2952 Kecskeméti u.34. 3038 Kecskémeti u.4. 4633 Kecskeméti u.40. 3032/1 Kecskeméti u.42. 3031 Kecskeméti u.49. 2981 Kecskeméti u.58. 3025 Kecskeméti u.63. 2997 Kecskeméti u.9. 1859 Kecskeméti út 3008 Kinizsi u. 4. 1441 Klapka u. 2. 42

Kodály Z. u. 2. 1045 Kodály Z. u. 23 1280 Kodály Z. u. 27 1274 Kodály Z. u. 7. 1298 Kodály Z.u. 1. 1311 Kórház u.4. 2753

Kossuth L. u. 11. 637 Kossuth L. u. 13. 643 Kossuth L. u. 14. 1552 Kossuth L. u. 26. 1545 Kossuth L. u. 28. 1542

Kossuth L. u. 30. 1534 Kossuth L. u. 44. 1420/1 Kossuth L. u. 66. 1224 Kossuth L. u. 68. 1223/1 Kossuth L. u. 7. 625 Kossuth L. u. 71. 1057 Kossuth L. u. 8. 1563 Kossuth L. u. 87. 1079 Kossuth L. u.15. 645 Kossuth L. u.19. 654 Kossuth L. u.25. 668 Kossuth L. u.37. 718 Kossuth L. u.52. 1410 Kossuth L. u.9. 628 Kossuth L.u.46. 1419/1,2 Kossuth Lajos út

101. 1096 és 1097

Koszorú u.3. 2921 Kosztolányi u. 23. 2686/2

Kölcsey u. 1. 4518 Kölcsey u.13. 3940/2

Kund u. 2. 136 Losonczy u. 84. 4876/3 Losonczy u.12. 5220 Losonczy u.14. 5219 Losonczy u.19. 5064 Losonczy u.39. 4839 Losonczy u.40. 5117 Losonczy u.44. 5133 Losonczy u.54. 5134 Losonczy u.88. 4879 Lőrinc pap u. 213/2 Magas u. 4. Magyar u. 1622

Mátyás út 8. 1385 Mentovich u. 5. 1704 Mentovich u.10. 1852 Mentovich u.2. 1857 Mentovich u.3. 1701 Mentovich u.4. 1856 Mentovich u.7. 1705 Mentovich u.8. 1853

Nádor u. 1. 1921 Örkényi u. 14. 2506/2 Örkényi u. 18. 2380/1 Örkényi út 19. 1471 Örkényi út 21. 1351 Örkényi út 35. 1321 Örkényi út 37. 1318 Örkényi út 9. 1484

Pálfája 11501 Pálfája 0755/2

Patay u. 2. 1664 Patay u. 20. 1647 Patay u. 8. 1661 Patay u.12. 1652 Patay u.4. 1663 Patay u.6. 1662

37

Patay u.7. 1613 Petőfi u. 10. 2736 Petőfi u. 12. 2734 Petőfi u. 20. 2730 Petőfi u. 23. 1946 Petőfi u.22. 2729 Petőfi u.28. 2559 Petőfi u.37. 1920 Petőfi u.41. 1916 Petőfi u.47. 1910 Petőfi u.51. 1904 Petőfi út 34. 2551

Pipa u. 1 2560 Pótharaszti út 4. 1137 Puskás T. u. 12. 3167 Puskás T. u. 4. 3052 Puskás T. u. 6. 3093 Puskás T.u. 2. 3037 Rákóczi u. 11. 1658 Rákóczi u. 14. 1838 Rákóczi u. 2. 1699 Rákóczi u. 21 1645 Rákóczi u. 23. 1600 Rákóczi u. 24. 1825 Rákóczi u. 26. 1822 Rákóczi u. 28. 1821 Rákóczi u. 3. 1697 Rákóczi u. 32. 1817 Rákóczi u. 34. 1814 Rákóczi u. 44. 1761 Rákóczi u. 50. 1759 Rákóczi u. 53. 1540 Rákóczi u. 68. 1536 Rákóczi u. 8. 1844 Rákóczi u. 9. 1671 Rákóczi u..30. 1818 Rákóczi u.12. 1842 Rákóczi u.25. 1597 Rákóczi u.47 1547 Rákóczi u.5. 1693

Sas u 5. 3279 Szabadság tér 9. 1678 Szabadság tér 1.

(volt Posta palota) 4

Szabadság tér 10. 1677 Szabadság tér 3. 1 Szabadság tér 4. 5105 Szabadság tér 7. 1696/1

Szabolcs u.2. 75 Szász Károly u. 1. 1666

Széchenyi tér 1618 Széchenyi tér 14 Széchenyi tér 6 Széchenyi tér 5

Széchenyi tér 22. 1609 Széchenyi tér 4. 1641 Széchenyi tér 6. 1640

Szegfű u. 12. 1330

Sziget u.3. 5092 Szilágyi u. 3. 1830 Szilágyi u. 3. 1830 Szilágyi u.1 1829

Szolnoki u .25. 4596/1 Szolnoki u 84. 4808 Szolnoki u. 7. 4649 Szolnoki u. 10. 5096 Szolnoki u. 100. 4795 Szolnoki u. 102. 4790 Szolnoki u. 11. 4618 Szolnoki u. 112. 4675 Szolnoki u. 16. 5079 és 5080 Szolnoki u. 22. 5072 Szolnoki u. 27. 4595 Szolnoki u. 28. 5067 Szolnoki u. 53. 4441/1 Szolnoki u. 65. 4429 Szolnoki u. 73. 4394/2 Szolnoki u. 80. 4810 Szolnoki u. 92. 4800/2 Szolnoki u.103. 4361 Szolnoki u.110. 4676 Szolnoki u.124. 4658/1 Szolnoki u.13. 4617 Szolnoki u.134. 4654 Szolnoki u.14. 5081 Szolnoki u.2. 5103 Szolnoki u.20. 5076 Szolnoki u.29. 4592 Szolnoki u.31. 4591/2 Szolnoki u.37. 4587 Szolnoki u.38. 5056 Szolnoki u.39. 4454 Szolnoki u.4. 5098 Szolnoki u.52. 5039 Szolnoki u.66. 4833 Szolnoki u.87. 4380/2 Szolnoki u.89. 4380/1

Táncsics M. u. 19. 2872 Táncsics M. u. 2 2974

Táncsics M. u. 25. 2848 Táncsics M. u.17. 2874/1 Táncsics M. u.23. 2849

Tas u. 2. 133 Tázerdei u. 2. 47

Temesvári u.22. 3800 Tomori u.1. 1681 Tompa u. 2. 1923

Tormás u. 27. 2605 Tormás u. 5. 2576/1 Tündér u. 6. 4463

Váncsodi u. 16. 4379 Vihar u. (villa) 0117/5

Zátony u.6. 2885/1 „Zenepavilon” 5716/3 Zöldfa u. 11. 2862 Zrínyi u. 12. 5275

38

Zrínyi u. 2. 5266/1 Zrínyi u. 22. 5284 Zrínyi u. 6. 5270

Zrínyi u.16. 5279/1 Zrínyi u.25. 5217 Zrínyi u.8. 5271

V2. jelű helyi védettséget élvező objektumok. A pirossal jelölt épületek V1. kategóriába sorolását javasoljuk, mert a V2. kategória többi eleméhez képest fokozottabban védendő értéket hordoznak.

Utcanév, házszám Hrsz. Achim András u. 1. 2794

Ádám L. u. 1 3235 Ady E. u. 16. 3920 Ady E. u. 2. 3965 Ady E. u. 23. 3354 Ady E. u. 28. 3899 Ady E. u.. 34. 3889

Alpári Gyula u. 16. 3709 Arany J. u. 2. 1979 Arany J. u. 22. 1867 Arany J. u. 34. 1929 Arany J. u. 40. 1895 Arany J. u. 41. 1807 Arany J. u. 6. 1977

Bajcsy-Zsilinszky u. 3. 2738 Bajcsy-Zsilinzsky u. 15 2714

Bajza u. 27. 4056/1 Bajza u. 5. 4032

Bakos Ambrus u. 9. 4109 Balla Gergely u. 16. 5172 Balla Gergely u. 17. 5126/1 Balla Gergely u. 18. 5166

Báthori u. 25. 1496 Báthori u.25. 1745/2

Berzsenyi u.11. 1878 Bocskai u. 4. 1766

Bocskai u. 14.a 1778 Bocskai u.13. 1737 Búvár u. 4. 1988

Ceglédi u. 4. 172 Czira Kovács u. 13. 3090 Czira Kovács u. 3. 3079

Csillag u. 4. 4510 Csokonai u. 18. 1792 Damjanich u. 17 518

Deák tér 1. 1685 Derkovits u. 13. 4645 Derkovits u.5. 4638

Dobai u. 1. 5074 Dobó u. 1. 5229 Dobó u.3. 5228

Encsi u. 16. 4608 Encsi u. 17. 4529 Encsi u. 2. 4626 Encsi u. 23. 4534 Encsi u. 29. 4542 Encsi u. 30. 5594/2 Encsi u. 39. 4551/1

Eötvös K. u. 17. 3169 Eötvös K. u. 6. 3229

Esedi u 38. 4363 Esedi u. 21. 4313

Eszperantó u. 4./sarok ép./ 10 Filó L. u. 10. 3084 Filó L. u. 2. 3076 Filó L. u. 4. 3080 Filó L. u. 6. 3081 Fürj u. 7. 2969

Helmeczi u. 11. 4621/1 Jókai u. 1 159

Jókai u. 29. 59 Jókai u.3. 148

Jókai. u. 23. 67 Kalocsa B. u.8. 2963/1,2 Kálvin tér 5. 3974 Kálvin tér 9. 3078/1

Katona J. u. 6. 4176/2 Kazinczy u. 12. 4066 Kazinczy u. 14. 4417 Kazinczy u. 16. 4155 Kazinczy u. 18. 4157

Kecskeméti u. 26. 3042 Kecskeméti u. 30. 3040 Kecskeméti u. 32. 3039 Kecskeméti u. 8. 4466

Kodály u. 5. 1314 Kodály u.11. 1293

Kossuth L. u. 16. 1551 Kossuth L. u. 24. 1546 Kossuth L. u. 27. 687 Kossuth L. u. 31. 694 Kossuth L. u. 56. 1408 Kossuth L. u. 60. 1309 Kossuth L. u. 95. 1093 Kossuth L. u.33. 695/1 Kossuth L. u.45. 998/17 Kossuth L. u.50. 1415

Küküllő u. 2. 5061 Lehel u.2. 97

Leiningen u. 4. 630 Losonczy u. 2. 5242 Losonczy u. 28. 5111 Losonczy u. 42. 5120 Losonczy u. 47. 4830 Losonczy u. 67. 4802 Losonczy u. 71. 4798 Losonczy u. 94. 4885

39

Losonczy u. 96. 4888 Losonczy u. 98. 4889 Losonczy u.36. 5116/1

Lőcsei u. 1. 4846/2 Magas u. 6. 1569

Mentovich u. 9. 1706 Mentovich u.12. 1849 Örkényi u. 15. 1475 Örkényi u. 34. 2372 Örkényi u. 41. 1316

Patay u.1. 1643 Petöfi S. u. 11. 1958 Petőfi S. u. 26. 2727 Petőfi S. u. 47. 1909 Petőfi S. u. 51. 1797 Rákóczi u. 17. 1648 Rákóczi u. 33. 1572 Rákóczi u. 38. 1811 Rákóczi u.10. 1843 Rákóczi u.16. 1837 Reviczky u. 5. 1588

Szász Károly u.7. 1669. Széchenyi tér 20

Széchenyi tér 27. 35. Széchenyi tér 28. 1605 Széchenyi tér 30. 1604

Szilágyi u. 2. 1836 Szivárvány u. 2. 5525 Szolnoki u. 18. 5078

Szolnoki u. 21. 4599 Szolnoki u. 23. 4598 Szolnoki u. 31/a 4591/1 Szolnoki u. 32. 5063 Szolnoki u. 33. 4589 Szolnoki u. 40. 5055 Szolnoki u. 41. 4453 Szolnoki u. 43. 4451 Szolnoki u. 5. 4650 Szolnoki u. 6. 5097 Szolnoki u. 70. 4831 Szolnoki u. 72. 4826 Szolnoki u. 74. 4825 Szolnoki u. 76. 4822

Tanárky u.2 2941 Timár u.4. 4576

Tompa M. u. 17. 1883 Tompa M. u. 20. 1901 Tompa M. u. 5. 1894

Tormás u. 1. 2574 Tormás u.25. 2682 Varga J. u. 4. 5085/2 Vasvári u. 4. 5211 Zátony u. 16. 2890 Zöldfa u. 17. 2857 Zrínyi u. 18. 5280 Zrínyi u. 20. 5281

40

IV. Változtatási szándékok és hatáselemzés- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 2. e), 3. a)- l), 7. b)-f) pontjai szerint (műemléki értékek felmérése esetén a középtávon tervezett, a települési értékleltárban szerepeltetett létesítmények megjelenését érintő beavatkozások megnevezése és rövid ismertetése, hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: történeti településszerkezetet érintő következmények, természeti, táji hatások, a településkép feltárulásának változásai, régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, településkarakter változásának hatásai, környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, folyamatok iránya, visszafordíthatósága, kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei, a műemléki értékek tekintetében SWOT-analízis (kockázatelemzés), az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeinek megőrzését elősegítő szempontokat, és konkrét követelményeket, helyi szabályozási elemekre, övezeti előírásokra, helyi értékvédelmi rendeletre vonatkozó javaslatot, az érték védelmét szolgáló egyedi vagy sajátos szabályokat, az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeit érintő fejlesztési, rendezési és hasznosítási típusú feladatok meghatározását, az értékvédelemre irányuló tevékenységek prioritásainak meghatározását, ütemezését) Nagykőrös Önkormányzata 2006-ban elkészítette Nagykőrös településfejlesztési programját. (Hazai Térségfejlesztő Zrt.) A részletes tanulmány a helyzetelemzésen túl, közép és hosszú távú célokat fogalmazott meg tanulmányában. a középtávú célkitűzések többsége megvalósult 2010-ig . A fejlesztések egy része a közlekedéshez, más része a közterületek rendezéséhez kapcsolódott. (Nagykőrös Városközpontjának Funkcióbővítő rehabilitációja 2009-2010) Történeti településhálózat és településszerkezetet Nagykőrös Pest megye délkeleti csücskében az Alföld közepén helyezkedik el. Helyzete a megyén belül periférikus, de az országon belül központi, a fővárostól csupán mintegy 100 kilométerre található. A település Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel határos. Nagykőrös településhálózati kapcsolatainak gerincét a Pest megyei, ill. Ceglédi kistérség és Kecskemét vonzása határozza meg. Ezek az észak-dél irányú kapcsolódások bővülhetnek a kelet –nyugati irányú M8 (Veszprém –Szolnok) és M44 (Kecskemét-Békéscsaba) úttal. A tervezett útvonalak Nagykőrös településhálózati helyzetét javítják. A tervezett M8 és M44 utak új közlekedési kapcsolatot teremtenek. A tervezett utak mentén a területek felértékelődése várható. Az új út a telekforgalom intenzívebbé válását, a terület felhasználási konfliktusok megjelenését hozhatja, ami várható veszélyt jelenthet a város számára. A belterület szerves részét képező déli gazdasági területi fejlesztés rovására fejlődhet az új utak menti térség. A tanyavilág Nagykőrös történeti hagyománya. A halmazos településmag körüli a kertek, majd a szórt tanyák gyűrűje sajátos történeti képződmény. A sajátos tájhasználat ma is él. 1950-1980 között a tanyák felszámolása és annak eredményeként a külterületi népesség bevándorlása a város belterületére nagymértékű volt. Ma a történeti hagyományt követve sajátos szuburbanizációs folyamat révén a táj a városi lakosság kiköltözését, illetve kertészeti, rekreációs tevékenységeit csökkenő mértékben befogadja Erősségek: A tanyák – mint településszerkezeti szempontból szintén hagyományosnak tekinthető, speciális csakis a térségre jellemző települési módok – megőrzése indokolt lenne, bár a tanyás térségek sorsa mindemellett számos szociális, infrastrukturális, és ebből kifolyólag financiális kérdést is felvet.

41

Gyengeségek: Az infrastrukturális hiányosságok főleg a település keleti részén található tanyavilágot sújtják. A tanyák jelentős hányada leromlott állapotú, azonban egy részük jelenleg jelentős változáson megy keresztül. Lehetőségek: Rekreációs célú tanyafelújítások. Hagyományos tanyás életformára épülő turisztika. Veszélyek: Amennyiben a tervezett új úthálózat nem készül el, úgy az átmenő nagy forgalom továbbra is a városközpontot terheli. Az elkészült körforgalom csak csökkenteni képes ezt a terhelést. További veszélyt jelent az értékes városközpont, valamint az itt elhelyezkedő műemlék és helyi védett épületek értékcsökkenése. Településszerkezet: A jelenleg hatályos településrendezési terv övezeti beosztása a sajátos mezővárosi (kisvárosi) beépítési karakterekre támaszkodik. A meglévő terület felhasználáson alapvetően nem változtat. A korábbi egyedi (a nőtt városból következő sajátosságokat hordozó) és általános (OÉSZ) kategóriák helyett a beépítési jellemzők alapján történt meg a területi tagolás. A beépített részek felhasználásában alapvető változás nem tervezett. A településrendezési terv meglévő terület felhasználási kategóriáinak meghatározása a helyi adottságokon, azaz a kialakult beépítési karaktereken alapul. A beépítési karakter telepszerű és történeti. (Nagyvárosias lakóterület: Védett településközpont, Kisvárosias lakóterület:Főutcai, halmazos, bordás szerkezetű, beépítésű területek,hagyományos fésűs mérnöki telekosztású területek, csoportházas beépítés) A jelenlegi kitűzött fejlesztés a piactér rendezését irányozza elő. A tervezett, a településre jellemző épülettömegek jelenkori megfogalmazásával a piactér építészeti lezárását tervezik. Ezáltal megszűnik a terület jelenlegi meglehetősen leamortizálódott megjelenése. A védett gesztenyesor közötti terület őstermelők számára kialakított elárusítóhelyei az eredeti műkő árusító asztalok felhasználásával, kedvező megjelenésű. A piactér rendezésével együtt a Kálvin tér körüli utcák rendezése is tervezett. A korábbi középtávú fejlesztési stratégia utolsó elemeként megvalósuló projekt, előnyösen rendezi a városközponthoz közeli területet. A méltó környezet, a helyi és környékbeli termékek árusításának megújult környezete növelheti az idelátogató turistaforgalmat is. Erősségek: A településszerkezet kontinuitása. Külterületek tanyás szerkezete. Jó zöldfelületi rendszer. Gyengeségek: Fejlesztések hiánya a meghatározó településrészeken, ahol önkormányzati tulajdonú helyi védett épületek vannak. Turisztikai marketing hiánya. A piactér közvetlen szomszédságában található két, állami tulajdonú klasszicista épület Halász - és Halász -Tanárky kúria jelenleg funkció nélkül üresen áll. A Kálvin tér és környezete fejlesztésének fontos eleme lehetne a két kúria. Lehetőségek: Helyi kistermelőkre épülő gasztronómia és rendezvények. Megoldás lehetne, az állami tulajdont képviselő MNV Zrt.-vel való együttműködés kialakítása a terület fejlesztésére. A város újabb zöldfelületi eleme lehetne a kórház mögötti fejlesztési terület, ami balneológiai gyógy turisztikai célokat szolgálna hévize révén.

42

Épület felújításhoz is kapcsolható pályázati források felderítése. Veszélyek: Az épületek helyreállításának hiányában, állapotuk feltételezhetően tovább romlik. Természeti, táji hatások, a településkép feltárulásának változásai: A 20. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecesziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ez által a városarculatára, hangulatára. A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A Szabadság téren a múlt század közepéig működött a nagykőrösi piac. A tér méreteinél fogva hosszú időn keresztül adott helyet a különböző városi rendezvényeknek, népgyűléseknek. Ehhez a térhez csatlakozik a Hősök tere. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják. A város Kossuth Lajos út – Kecskeméti út közötti, a vasútig terjedő negyede a legnagyobb kiterjedésű, és a legmagasabban fekvő területe (Felszeg). Ide települtek egykor a város tehetősebb családjai, melyet ma is számtalan, a 18. század közepétől a 19. század közepéig épült kisnemesi kúria jelez. Az akkori korszellemnek megfelelően többnyire klasszicista stílusban épült, jó állapotban fennmaradt nagyszámú kúria, jelentős építészeti értéke a településnek. A kisnemesi kúriák építészetének méltó folytatását jelentik a 19. század végén, 20. század elején ezen a területen szintén nagyszámban épített eklektikus-szecessziós polgárházak. A városközponthoz közeli részeken a kanyargós, spontán vonalvezetésű, sokszor keskeny, majd teresedésekbe torkolló utcák jellemzőek, melyek a régi, hagyományos településszerkezetről árulkodnak. A helyi védett épületek és utcasorok jó arányban őrzik a műemlék épületek mellett a különböző településrészek épített örökségét. Fontos, hogy a tömböket határoló saroképületek szinte mindegyike védettséget élvez. Természeti értékek. Igen nagy, az országos átlagot jóval meghaladó erdősültség, melynek egy része természet közeli tölgyes A belterület szélén található nagykiterjedésű zöldfelületek (gát, vásártér, stb.) és a zártkertek kedvező átmenetet képeznek a lakott terület és a mezőgazdasági területek között A település csaknem 10%-a áll Natura 2000 oltalom alatt . Kedvező arányú a városon belüli parkok aránya is. Szintén nagy felületű egymáshoz közeli parkrendszert alkot a Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó. Itt a zöldfelületek helyi klímamódosító pozitív hatással is lehetnek a környezetminőségre. Ezen rekreációs területek értéke tovább fokozható a szabadidős funkciók körének gazdagításával. A csónakázó tóhoz és a sportpályához szorosan kapcsolódik a helyi védelem alatt álló orchideás területe, mely természetvédelmi értékét figyelembe véve nagyobb odafigyelésre lenne érdemes. Helyi természetvédelmi oltalom alatt áll továbbá a település területén a Strázsadomb és a Gát területe, illetve néhány települési faegyed (Pálfái basafa, Kincses makkfa, Régi basafa, Dezső Kázmér makkfa). A település olyan sok értékes, idős faegyeddel rendelkezik, hogy azok nyilvántartásba vétele, folyamatos állapotfelmérése és megőrzése sürgető feladat. A város zöldfelületei közül kiemelkedik a reformátustemető zöldfelületi és kultúrtörténeti értékeivel egyaránt. A temető teljes területe védelemre értékes lehetne fasorai, kialakítása, építészeti hagyományai, illetve az Arany János-i sírversek okán egyaránt. A temető, mint emlékpark, akár turisztikai vonzerőt is rejthet magában. Erősségek:

43

Hagyományos településszerkezet megtartása. A belvárosban a műemléki környezetben elhelyezkedő térláncolat igen kedvező településképi elem Igen sok a nagykiterjedésű ápolt zöldfelületet hoztak létre A településen igen sok országos és helyi védelem alatt álló építészeti értéket őriztek meg. Gyengeségek: A nagyfokú átmenő forgalom kedvezőtlen a belvárosra nézve. Az egykori jellegzetes településszerkezet városkapuinak – bár még jól kivehetőek ugyan –, nincs hangsúlyos szerepük a városban. A lakóutcákban meglehetősen sok az elhanyagolt zöldfelület a nincs közpark.” Egyes területeken fautánpótlás szükséges, mint pl. a fürdő fejlesztésénél kivágott faállomány. Lehetőségek: Pályázati források keresése a természeti értékekhez. Turisztikai marketing fejlesztése. (Egészségturizmus, rekreációs túrizmus) Épített örökség bevonása a rendezvényekbe.(kiállítás, kiállítóhely) Tematikus sétaútvonalak a városban. (Családtörténet bemutatása, épület története-kerítésre kitett ismertető táblával) Műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, településkarakter változásának hatásai Erősségek: A HÉSZ által meghatározott épített örökség jól tárja fel a város, jellemző területrészeit. Szinte talán túlzónak mondható a védett épületek száma. A rendezési terv előírásai körültekintőek. A településkép az értékes településstruktúrát és építészeti értékeket megőrizve- a bevezető utak mentén a központ felé haladva zártsorúvá válik. A településképben a rendezési terv által maximált (jellemezően 7,5m, illetve a kialakult helyzet szerinti) építménymagasságokkal változás nem következik. Az Önkormányzat évente nyújtott, értékmegőrző pályázati lehetősége lehetőséget ad kisebb léptékű felújításhoz. Gyengeségek: Az önkormányzati és magántulajdonú helyi védett épületek kihasználatlansága, esetleges funkció nélkülisége. Lehetőségek: Nagykőrös építészeti örökségének marketingje. A védett épületek bemutatása városi és turisztikai séták során. Az épület kerítésére kitett család és építéstörténeti ismertetés, archív fotó, az épület megismerésére. Épület felújításhoz kapcsolható pályázatok felkutatása. Oktatási, gyógyászati, rekreáció stb. A városturisztikai helyzetét segítő hazai és EU-s pályázati források. A magántőke bevonása turisztikai fejlesztésekbe.(egészségturizmus, rekreáció). Természeti környezet felértékelődése, hagyományos tanyasi életmód iránti érdeklődés növekedése Turisztikai beruházások, fejlesztések munkahelyteremtő hatása A kórház és a termálvíz turisztikai hasznosítását célzó pályázati források megkeresése. Működő kulturális kapcsolatok bővítése, átformálása gazdasági együttműködéssé.

44

Veszélyek: A védett, örökségi értéket képviselő épületek legnagyobb veszélyforrása elsősorban, azok funkció nélkülisége. Az üresen álló épületek műszaki és esztétikai amortizációja gyorsuló folyamat. A műemlékileg védett épületeknél másik számottevő veszélyforrás, a kutatás és építéstörténeti dokumentáció hiányában végzett helyreállítás. Az épített örökségben rejlő lehetőségek kihasználatlansága. V. Összefoglaló és nyilatkozat- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 4-5. pontjai szerint (közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló, az örökségvédelmi hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak)

A régészeti adatok tükrében kijelenthető, hogy Nagykőrös az ember kőkori letelepedésétől kezdve folyamatosan lakott volt. A külterületen több helyen találunk neolit leleteket (Komposztáló – Szakálhát-csoport), ami a korszakban jellemző több kisebb közösség megtelepedésére utal. Az ezt követő rézkorból csak szórványos adataink vannak. A bronzkorban ismét fellendül az élet, a Földvár például a területen levő Vatya központra utal, de e mellett több nagyrévi temetőrészlet is a nagyobb népcsoport jelenlétét tükrözi. Az ezt követő korszakokban elnéptelenedik a terület, majd csak a rómaiakkal párhuzamosan az alföldön élő szarmaták népesítik be. Ők egy közel 400 évig a régióban élő népcsoport, ezzel a nagy időintervallummal magyarázható is, hogy szinte minden regisztrált lelőhelyen találunk rájuk jellemző leleteket. Ezt követően egy újabb belső-ázsiai népcsoport lepi el a Kárpát-medencét, az avarok. A tudomány mai állása szerint az egyik fejedelmi központjuk a Duna-Tisza-közére esik, az eddig ismert nagykőrösi előkelő leletek (Száraz-dűlő, Fekete-dűlő stb.) akár erre is utalhatnak. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy ha nem is fejedelmi, de mindenképp vezetői központ lehetett a mai Nagykőrös területén. Az avarokat követő honfoglalóktól csak szórványos emlékeink maradtak, viszont az ezt követő keresztényi állam létrejöttének időszakát több lelőhely is képviseli. A területen mintegy 9-11 Árpád-kori templom nyomai kerültek elő (pl.: Boldogasszonyhalom, Gurmann-halom, Szőrhalom, Csíkvár, Gát, Nyárkútrét, Barátszilos, Ludas stb.).

A mai városközpont középkori- kora újkori eredetű (ref. templom), a belső, sűrűn, de szabálytalanul beépített terület egy részével. A külső területeken is jelenlévő halmazos beépítés a 18-19. századi spontán telekkialakítások maradványa, amelyet a 19. század középős harmadától gyakori, majd kizárólagos szabályos osztású telkek és beépítések körítenek. A település képéhez a külterületen lévő tanyasias részek a késő középkor óta hozzátartoztak. A Nagykörös Önkormányzata által 2010-ig elvégzett jelentős fejlesztések, növelték a kedvező építészeti és természeti adottságokkal rendelkező település képét. A műemléki védettségtől a helyi védettség ma is működő és folyamatosan fejleszthető intézményével a hagyományos településszerkezet, beépítési karakter védelme és az egyedi építmények védelme is biztosítható A jelenleg is barátságos hangulatú városban a minőségi fejlesztésekre kell a legfőbb hangsúlyt helyezni. Különösen fontos a sajátos tanyás beépítéseknek örökségvédelmi szempontú felmérése. Az önkormányzat saját tulajdonú vagyonkezelő cégen keresztül látja el vagyongazdálkodási feladatainak egy jelentős részét. Átgondolt, következetesen végrehajtott vagyongazdálkodási stratégia kidolgozása, valamint külső befektetői kör mozgósításával a vagyonkezelés hatékonyságát nagymértékben javítani lehetne. Az élhető, a városlakók által komfortosnak, míg a látogatók által hangulatosnak tartott települési környezetnek sokszínűnek, több funkciót is kielégítőnek, vizuális-esztétikai szempontból megnyerőnek kell lennie ahhoz, hogy az elvárt igényeket a megfelelő

45

színvonalon biztosítsa. Ehhez szükséges a meglévő adottságok továbbgondolása, a közterületek tervszerű, koncepcionális minőségi és mennyiségi fejlesztése, a természeti és építészeti örökség állapotjavítása, azok megfelelő színvonalú hasznosításának a kitalálása. Összegezve kijelenthető, hogy a hatályos településrendezési terv, valamint a tervezett új Kálvin téri fejlesztés, segíti az építészeti kulturális örökség továbbfejlődését, biztosítja a védelem alatt álló területeken és a védett épületek környékén kialakult telekstruktúra, a beépítés, az építménymagasság, épülettömeg illetve a homlokzati karakter védelmét is.