Néhány gondolat a lelkészi hivatásrólnem lelkész szemmel

Dr. Nagy Zoltán

2012. Március 1.

Piliscsaba

Néhány indító gondolat:

• Krízis helyzet

• A mentálhigiéné néhány alapkérdése

• A lelkész feladatai

• Lelkész két világ határán, magányosan

• Viselhető terhek ?!

Az ezredforduló szokványos jellemzése: egymást követő krízisek sora

• Fogyasztói társadalom válsága– Fenntartható fejlődés kétségei– Fenntartahatóság kérdései

• Források elapadása

• Globalizáció

• 3. világ igényei

• Kultrúrpesszimizmus– Spengler, Ortega, Sorokin, Fromm (Gyökérvesztett közösségek,

magány)

– Elidegenedés, kiábrándultság

A krízisek következménye: romló mentálhigiénés helyzet

• Családi kötelékek lazulása• Válás• Neurozis• Öngyilkosság• Morális „fékek” lazulása

Durkheim anomia elmélete: társadalom helyzetéből adódó lelki egészségromlás állapota: kollektív kötelékrendszerből való kiszakadás

Merton Social Structure and Anomie (SS&A elmélet):értékek, célok megfogalmazása széles rétegek számára, célok ugyanakkor elérhetetlenek, ezért deviancia

A mentálhigiénés krízis helyzet kezelésének kísérletei:

• Pszichologizálás– Probléma megoldása nem társadalmi, hanem

orvosi (alkoholizmus, szenvedélybetegségek)– Psichoanalitikus mélylélektani értelmezési

kisérletek (Freud, Joung, Adler)– Neuropszichológiai értelmezések (tanulás,

kondicionálás, szociálpszichológiai, neurobiológiai válaszok)

Permanens krízis állapot következményei:

• Társadalmi stressz

• Intrapszichés stressz

• Interperszonális krizis helyzetek

Mentálhigiéné I.

Clifford Beers 1908 (elmeosztályon szerzett élmények)

Erkölcsi tisztaság: egészséges közösség (USA, XX század eleje paralysis progressiva gyakori!)

Európában a mentálhigiénés gondolkodásban a pszichoanalízis, individuál pszichológia hatása

Eugenika ?! (Náci Németországban 400 000 elmebeteg likvidálása!)

Magyarországon 60-as évek vége: társadalmi beileszkedési zavarok kutatása:

• Mentálhigiénés képzés, önismereti csoportok (különböző fogalmi rendszerekkel történő értelmezés)

• Mentálhigiénés támogatás, lelki egészségnyújtás• Országos Mentálhigiénés Program

Mentálhigiéné II

Deffinició:

.. A mentálhigiéne nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem, mégpedig pozitív értelemben is…

Területei:

Pszichés betegségek megelőzése, kezelésének hatékonysága, másodlagos megelőzés

Mentálhigiéné III.

Pozitív mentálhigiéné– Személyiségfejlesztés, coping technikák– Önismeret, csoportdinamikai tudatosság– Lelkileg fejlesztő iskola– Vallásos hit– Resziliens (resilient) személyiség kialakulása

(kedvezőtlen körülmények között is helytáll)– Önsegítő csoportok– Önhatékonyság fokozása (self-efficacy,

empowerment effektus)

Lelki egészségpromóció

Nem betegségmegelőzés, hanem egészségmegtartás (össztársadalmi feladat)

Lelki egészségpromóció, multiplikatív stratégiája költséghatékony.

Testi, lelki egészség, szociális jólét a cél.

Lelki egészség kritériumai

1. Uralom a környezet felett

2. Megfelelő valóságérzékelés

3. Integráltság

4. Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt

5. Folyamatos fejlődés növekedés az önmegvalósítás irányában

6. Autonómia

Lelki egészség kritériumai II

• Képességek• Öncentrálás,önkontroll• Jólét,lelki egyensúly• Saját értékek tudata• Expanzivitás• Autonómia• Késztetettség, késztetési

erő

(Becker)

• Megküzdési képesség• Stressz-tűrés• Megfelelő önkép,

önazonosság érzése• Önértékelés• Önfejlesztés• Autonómia• Változási képesség• Szociális érzékenység,

társadalmi mozgalmakan való részvétel

(Taylor)

Lelki egészségpromóció

• Lelki egészség definíciója függ:– Emberképtől – antropológiai fogalmi rendszertől– Pszichológiai irányzattól

Lelki egészség (MacDonald-O’Hara)

Pozitív és negatív faktorok hányadosa:1. Környezeti minőség/környezeti depriváció

2. Önértékelés/érzelmi abúzus

3. Érzelmi érettség/érzelmi elhanyagoltság

4. Önszabályozási készség/stressz

5. Társas támogatás/kizsákmányolás

Lelki egészség/cultural literacy (Doku 1997)

• Képesség a szeretet adására és elfogadására• A társadalmi státusz „adekvát” érzése• Spontaneitás megfelelő mértéke az érzelmi reakciók megfelelő

skálája (harag, szomorúság, öröm stb)• Hatékony kapcsolat a valósággal• Gazdag fantáziavilág, ami a kreativitást segíti• Megfelelő önismeret és önítélés (saját és másik ember reparatív

képessége)• Tapasztalatból való tanulás képessége• Saját és csoportja igényeinek megfelelő kielégítési képessége• Önkifejezés szabadsága megfelelő visszacsatolási képességgel• Saját és mások testi szükségleteinek kielégítési képessége

A lelkész feladatai (elvárások?!)

• Hívek elvárása: szónok, tanító, lelki támasz, szociális munkás, barát, vezető, véleményformáló, közösségformáló, pszichoterapeuta

• Egyház elvárása (gyülekezeti élet szervezője, hitoktató, egyházi szolgálat mintaszerű kivitelezője, valamint teológiai képzettség)

• Az „Úr elvárása” legyen hű szolga megingathatatlan hittel!

Lelkész két ország határán

„Ha két egymással határos országot képzelnénk el, melyek közül az egyiket meglehetősen jól ismerem, míg a másik teljesen ismeretlen számomra, és nem is engednék meg, hogy bejussak abba az ismeretlen országba, bármennyire is szeretném, akkor is képes lennék elképzelést alkotni róla. Kimennék a számomra ismeretlen ország határára, s miközben állandóan ezt követném, mozgásommal ama ismeretlen ország körvonalát írnám le, és így szereznék róla általános elképzelést, bár soha nem tettem be lábam a földre.”

Soren Kierkegaard

Caspar David Friedrich (1774 – 1840)

Mit jelent a határpozíció?

• Szellemi izgalmat

• Állandó megújulási készenlétet

• Közvetítést az emberi és a transzcendentális lét között.

• A jó pásztor az égre veti tekintetét, de érzékeli a környező világot, abban két lábon áll.

A lelkészi hivatás gyakorlásához különösen fontos

• A lelki egészség• Empátiás készség• Önismeret, belső, lelki „karbantartás”• Elmélyülés, magány• A hit örömének átélése és képesség annak

átadására

A lelkész nem szociális munkás, pszichotherapeuta,

A lelkész nem kívülálló a két világ határán, hanem állandó határátlépő,

annak minden nehézségével.