2120

felfedezéseEGY ÕSZI TÓ

N A G Y B A R N A B Á S

Né met or szá gi horgászvízfelfedezõtú rá im foly ta tá sa képp is mé tel -ten a ba jor tar to mány fe lé vet -

tem az irányt. Egy mun ka he lyi ebéd szü -net al kal má val ke rült szó ba egy Ansbachkö ze lé ben fek võ tó, ami szin tén pri vát ke -ze lés ben áll, és nagy ha lak kal van be te le -pít ve, va la mint a ke ze lõ je hí ve a fogd megés en gedd vis sza elv nek, és esze rint is sza -

tõ ha jó val he lyez te el a sze re lé két, an nakel le né re, hogy a tó szé les sé ge mind ös sze90 és 120 mé ter kö zöt ti – és a hos sza iscsak nagy já ból 600 mé ter re te he tõ. Mi vela me der nagy ré szét vas tag, lágy iszap ré -teg bo rít ja, az ide já rók a túl part elõt ti ke -mény ré sze ket pre fe rál ják leg in kább. Vál -to zó an 5-8 mé ter re a part tól, a tó kö ze peirá nyá ba ke mény, kö ves iszap ta lál ha tó.Az em lí tett part szél sû rûn lá to ga tott a ha -lak ál tal, de mi vel én az õsz vé gé re ter vez -tem a ka lan dot, nem te het tem fel min -dent egy lap ra, va gyis a se kély víz re. A víz -mély ség egyen le tes nek mond ha tó, a dé liol da lon a gát nál 160 cm, on nan észak fe -lé ha lad va meg le he tõ sen lan ká san csök -ken.Mint lát ha tó, ah hoz ké pest, hogy nemsok kal ko ráb ban még csak nem is is mer -tem ezt a he lyet, im már ren ge teg is me ret -tel gaz da god va vár hat tam az õsz vé gét.

A kö rül mé nyek adot tak…

Jó a ma gány is, de mi vel sze re tem a tár sa -sá got, most sem egye dül vág tam ne ki: új -don sült né met hor gász cim bo rám mal ér -kez tem egy no vem be ri haj na lon a part ra.Joyo – min den ki csak így szó lít ja – meg -szál lott ponty- és tok hal hor gász, de szin teaz ös szes édes ví zi ha lat szí ve sen cél ba ve -szi. Szá mos 30 kg fe let ti tok ha lat zsák má -nyolt már Fran cia or szág ban, har csátOlasz or szág ban és ka pi tá lis pon tyot szin -te min den hol, ahol csak ki pró bál hat tama gát.Két tel je sen kü lön bö zõ tak ti ká val ké szül -tünk, egy af fé le mi ni hor gász ver senyt ren -dez ve egy más kö zött. Ek kor még nem tud -tuk, hogy a ha lak nem fog nak eb ben köz -re mû köd ni…

A tá bor fel ál lí tá sa után ve ze ték nél kü lihal ra dar se gít sé gé vel pon to sí tot tam ame der rõl el tá rolt ed di gi in for má ci ó kat.Ez mu tat ta meg, hogy a víz hõ mér sék let 8Cel si us-fok kö rül moz gott, ami ön ma gá -ban nem rossz, ám az idõ já rás a le he tõ leg -ked ve zõt le neb bül ala kult, mert egy hétalatt 15 fo kot esett a le ve gõ nap pa li hõ -mér sék le te, sõt meg je len tek az el sõ haj -na li fa gyok is. Per sze a víz szin tén ro ha -mo san hûlt, ez ilyen se kély vi zû ta von ne -ga tí van hat a pon tyok táp lál ko zá sá ra.Vál to zé kony, na pos, esõs és sze les idõ,1000 hPa alá csök ke nõ lég nyo más jel le -mez te a hor gá szat kez de tét.Mi kor már min den elõ ké szü let tel vé gez -tünk, egy he lyi hor gász tet te ná lunk tisz -te le tét egy rö vid esz me cse re ere jé ig. El -mon dá sa sze rint nem vé let le nül üres a tó -part. Ál lí tot ta, hogy szep tem ber óta nemfog tak pon tyot, ezért nem is hor gá szikszin te sen ki itt az õszi és a té li hó na pok -

VALAHOL A VÁROS SZÉLÉN…

„Ez egy nyá ri víz… jó idõ ben fan tasz ti kus tud len ni, de azért le het va la mioka an nak, hogy most sen ki sincs a par ton raj ta tok kí vül, nem gon do lod?”– csa pott ar con az út ba iga zí tás egy he lyi hor gász tól. Né mi filózás után az tánmég is el ha tá roz tam, hogy bár se a vi zet, se a ha la kat nem is me rem, én bi -zony rá cá fo lok er re. Min den tu dá so mat be vet ve vág tam be le a pecába…

bá lyoz ta a hor gá sza tot – ami ugye er re fe léki rí vó nak, a nor má tól el té rõ nek szá mít.Mi u tán a le he tõ leg több in for má ci ót be -gyûj töt tem, fel vet tem a kap cso la tot a tó -gaz dá val. Meg be szél tünk egy idõ pon totegy sze mé lyes ta lál ko zó ra, ami kor el len -õriz te a fel sze re lé sem al kal mas sá gát –nagy gon dot for dít a fel ké szült hor gá szokki vá lasz tá sá ra, mert csak li mi tált szám -ban kap ha tó na pi jegy – és ki ál lí tot ta ahor gász je gye met. Mi vel ko ráb ban márprob lé mái vol tak cik kek kel és szer zõk kel,

meg kért, hogy se õt, se a ta vat ne ne vez -zem meg sem mi lyen for má ban, és ezt tel -jes ség gel tisz te let ben tar tom.

Elõ- és fel ké szü lés

Az el sõ ta lál ko zá sunk után meg lá to gat -tam az em lí tett vi zet is, ahol több hor gász - szal is be szél tem, akik na gyon se gí tõ ké -szek vol tak. Azt már ak kor lát tam, hogy apon tos ság na gyon fon tos a hor gá szat ban,mert szin te ki vé tel nél kül min den ki ete -

ban. Nyá ron na gyon megy a hal, az idõ já -rá si vi szon tag sá gok tól füg get le nül bár kisi ke res le het. De ahogy be in dul na a szá -munk ra nagy ha las idõ szak, be áll a víz, ésha nem is le he tet len, azért elég ne héz ho -rog ra csal ni akár csak egy pél dányt is.

„Ös szes sé gé ben min denel le nünk szólt,de so kak kal el len tét benen gem ez mo ti vál,ilyen fel té te lek mel lettiga zi ki hí vás a hal fo gás.Ki tûz tem a cé lom:egyet len nagy tes tû pontya hor gá szat ra szántmás fél nap alatt.”

A jól be váltõszike ve ré kemel té rõmé re tû,ízû és il la túal ko tó-ele mek bõl

22

A ta von két bot tal en ge dé lye zett a hor -gá szat, ezért két ki sebb men nyi sé gû ete -tést ké szí tet tem el. A már sok szor, sok ví -zen be vált õszi ke ve ré kem sáv sze rû en el -te rít ve, nagy já ból 10 mé ter hos szan ke -rült a túl part elõt ti bo kor sor elé. A beete -tést kö ve tõ en nem dob tam ide sze re lé ket– nem akar tam azon nal za vart kel te ni azsi nór ral és a csil lo gó ho rog gal –, csaknap le men te után: a hó em ber fû sze res-rá -kos bojliból és egy Ro bin Red dumbbellpop-upból állt. A má sik bot tal a tóközepihal moz gá sok ra uta ló nyo mok kö ze lé becé loz tam egy ma rék szén hid rá tos bojli kí -sé re té ben. Tár sam a hi deg idõ szak banmár nem bí zik a go lyó ere jé ben – ez zel énper sze nem ér tet tem egyet –, ezért több -fé le mé re tû és kü lön bö zõ ol dó dá si ide jûpellettel, va la mint egy ke vés cse me ge ku -ko ri cá val töl töt te fel ete tõ ha jó ja tar tá -lyát, csa li nak pe dig fok hagy más pelletetkönnyí tett fel gu mi ku ko ri cá val, de hoz -zám ha son ló an õ is a part kö ze li és atóközepi te rü le te ket ta lál ta esé lyes nek aponty fo gás ra.

Pon tos ság és tech ni ka

Mi vel én nem ren del ke zem ete tõ ha jó val– bár az iga zat meg vall va, ek ko ra tá vol -ság ra hor gász va nem is ta lá lom szük sé ges -nek –, zsi nór ki mé rõ pál cák se gít sé gé velol dot tam meg a sze re lék pon tos víz be jut -ta tá sát. Ez je len eset ben na gyon egy sze rû -en volt ki vi te lez he tõ: egy ros szabb ál la po -tú ól mot csa tol tam a sze re lék be, amit át -

A zsi nór ki mé rõ pál cá im nél kül nem tud nék pon to san hor gász ni

Ké sõ õs szelmár el kél até li pony vaa sá tor rate rít ve

La zán ki akasz tott fõ zsi nór, így kön nye dén ki sza badít ha tó a klipsz bõl,ha húz za a hal

Egy ap ró trükka gu ban co ló dásbiz tos el ke rü lé sé re:PVA-szivacsa hor gon

23

len dí tet tem a túl part ra, ezt kö -ve tõ en tár sam a ki sze melt he -lyen csen de sen a víz be ej tet tea súlyt, én ek kor meg fe szí tet -tem a zsi nórt, és be akasz tot tamaz or só klip szé be. Ki csé vé lést,majd egy pró ba do bást kö ve tõ en akét ka ró kö ré te ker tem a zsi ne get, pon to -san meg szá mol va, hány bot hossz nyi ravan az el vég zett do bás he lyé tõl az ete té -sem szé le. A zsi nórt ki akasz tot tam, ki kap -csol tam a visszaforgásgátlót, és a haj tó karhát ra fe lé te ke ré sé vel egyi de jû leg 5 mé -tert ol dal irány ba lép del tem. Is mét be -akasz tot tam a ma dza got a do bon, majdaz 5 mé tert fel csé vél ve he lyez tem abo tot az áll vány ra. Ez zel el ér tem,hogy nem szük sé ges min den do básután sza bad dá ten nem a zsi nórt,sza ba don húz hat ja a hal a nyert ötmé tert. Mi vel köz vet le nül a túl -part elé dob tam ki a csa lim, ka pásután vagy a tá bo runk fe lé vagy ol -dal irány ba tud me ne kül ni a hal.Ezért bár gyors re ak ci ót kö ve tel akon tak tus fel vé te le, van elég idõm abot hoz ér ni.

Reg gel jött

Az el sõ nap pal ese mény te le nül telt el, tár -sam mal fel ké szül tünk a hos szú, ko mor éj -sza ká ra, né hány me le gí tõ ital tár sa sá gá -ban hos szas él mény be szá mo lók kal szó ra -koz tat tuk egy mást. (Va ló szí nû leg sok szorfo gunk a jö võ ben kö zös hor gász tú rák ramen ni…) Éj fél tájt azon ban ki me rül tek a

sult ol dal irány ba. Ami kor a zsi nór aklipsz hez ért, a le he tõ leg gyor sab ban kel -lett ki sza ba dí ta nom. Nagy sze ren cse volt,hogy a tó hát só fe lén sem hor gá szott sen -ki, ugyan is a hal leg alább 35-40 mé ter retá vo lo dott el az akasz tás he lyé tõl, mi remeg tud tam ál lí ta ni, hogy az tán a part vo -na lát kö vet ve, szé pen óva to san nyer jemvis sza a zsi nórt. A fej lám pa és az esõ ka báta sá tor ban ma radt, a szá kom sem volt mára kö zel ben, per sze öm lött az esõ és mégelég ke vés fény se gí tet te a lá tást, ezért tár -sam se gít sé gé ért ki ál tot tam. Mi kor ész re -vet te, hogy mi a hely zet, nem so kat tét -len ked ve a szük sé ges esz kö zök kel utá nameredt.A le he tõ leg kí mé le te seb ben fá rasz tot tam,sem mi képp sem akar tam a ha lat el ve szí te -ni, en nek ered mé nye ként csak ne gyed óraután buk kant a fel szín re a ha tal mas po -cak ja. A szo ká sos el sõ hal iz gal ma jár ta át ates tem min den por ci ká ját, de ez nem hát -rál ta tott ab ban, hogy a leg el sõ adan dó al -ka lom mal a szák ba húz zam a nagy tük röst.Joyo na gyot ki ál tott, õszin te öröm mel az

ar cán for dult fe lém, majd bol do gan csap -tunk egy más te nye ré be. El sõ hor gá sza -tunk a ta von és már is si ker! Mi tör tént?Meg tört az õszi átok, ami vel ezt a he lyet il -le tik, vagy csak sze ren cse? Ez min ket nemér de kelt… Meg van, ami ért jöt tünk: há ló -ban a nagy hal. Mert hogy a ponty tény legszép, a mér leg nyel ve 16 kg fe lett egy haj -szál lal állt meg. Igaz, nem ér te el az áhí tott20 ki lót, de így is rend kí vü li ered mény nekszá mí tott. Nem ra bol tuk az ide jét, de azértát vizs gál tuk egy ki csit, mi e lõtt a fo tó zás ésfer tõt le ní tés után vissza nyer te a sza bad -ságát. Kü lön öröm volt lát ni, hogy nagy -tes tû hal hoz ké pest a szá ja szin te tel je senép volt, nem volt szét tép ve, mint a rongy,és csak né hány ap ró ré geb bi sé rü lést fe -dez tünk fel raj ta. Ez min den képp az itthor gá szó sporik ér de me. Vi gyáz nak a ha -lak ra, nem té pik, húz zák, von ják õket. Pél -da mu ta tó le het ez a mai hor gász tár sa da -lom szá má ra bár hol a vi lá gon.A nap to váb bi ré sze már ese mény te le nültelt, ko ra dél után fe jez tük be a hor gá sza -tot. Cim bo rám egy szép ezüst ká rás szal

24 25

szto rik, így vis sza hú zód tam a sát ram ba, ésálom ra haj tot tam a fe jem. Bíz tam ben ne,hogy az esõ és a szél ki csit meg moz gat ja apon tyo kat, táp lál ko zás ra ösz tö ké li õket,de az éj sza ka fo lya mán ez nem tör tént meg– a jel zõk csend ben ma rad tak.Még sö tét volt a haj nal, ami kor ki men -tem egy gyors el len õr zés re, min den a he -lyén van-e. Meg lep ve lát tam, hogy a piz-zásdobozom va la hogy ki ke rült a sá tor bólés üre sen he vert a nád fal elõtt… Va la miaz éj lep le alatt ki lop ta a ma ra dék va cso -rá mat az ágyam mel lõl. Jó, hát nyi tott sá -tor aj tó nál nem okoz ha tott ne ki gon dot eza kön nyû éle lem szer zé si le he tõ ség.Vál jékegész sé gé re! Nem nagy ügy, de re mé lem,a ha lak is ét vá gyuk nál lesz nek most már.Va la mi vel ké sõbb az tán – egé szen pon to -san ak kor, ami kor épp kez dett meg vir rad -ni – csippant egyet a jel zõm, majd kö rül -be lül két perc után na gyon las sú hú zós ka -pás ra let tem fi gyel mes. Gyor san fel húz -tam a csiz má mat és ug rot tam is a bot hoz.A túl part elõt ti ete tés re ér ke zõ ven dég alas sú kez dést kö ve tõ en egy re csak gyor -

Az év vé gi, ki hí vást je len tõ idõ já rá si vi szo nyok kö zött, kapástalanidõ ben bár mi lyen ér té kel he tõ hal si ker nek szá mít, kü lö nö sen, haaz egy ilyen cso dá la tos, 16 ki lós tü kör ponty sze mé lyé ben ér ke zik

Kes keny pa ta kocs ka biz to sít ja a kis tó víz után pót lá sát

A hi deg idõ ben meg vál tása me leg étel, né hány perc alattel ké szül a me leg szend vics

még szé pí te ni tu dott, de – nem mint haszá mí ta na – a há zi ver senyt vé gül meg -nyer tem.

A he lyi erõk kapástalanságát is gyor sanmeg fej tet tük: a 10-12 órá nyi ered mény -te len ség után le von ják a kö vet kez te tést,és pa kol nak; rö vid nap pal, vagy egy gyorséj jel csak, amit rá szán nak a hor gá szat ra.Ez min den kép pen ke vés nek bi zo nyul itt.A kis ki ter je dé sû ta vak sok szor na gyobbki hí vást je len te nek na gyobb tár sa ik nál(er rõl szólt is egyéb ként nem rég egy an golcikk a Ponty vi lág ban), tü rel met len pecá-sok bi zony hal nél kül ma rad hat nak. Hi á -ba a vi szony lag je len tõs hal sû rû ség és a kisvíz te rü let, en nek nem egy ér tel mû kö vet -kez mé nye a gyors si ker. Leg alább is mostezt a lo gi kus nak tû nõ ta pasz ta la tot köny -vel tük el eb ben a kapástalan év szak ban,de a vi lá gért sem akar nék egy al ka lom ésegyet len ponty után észt osz ta ni. An nyibiz tos, rá kell pró bál ni több ször is. Kü lö -nö sen majd nyá ron, mert azt min den kép -pen sze ret nénk lát ni, mi lyen, ami kortény leg eszik a hal…