műszeres analitika vegyipari területre

of 22 /22
Műszeres analitika vegyipari területre és környezetvédőknek A mérés, műszeres analitika http://tp1957.atw.hu/ ma_00.ppt

Author: meghan

Post on 18-Mar-2016

57 views

Category:

Documents


5 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Műszeres analitika vegyipari területre. A mérés, műszeres analitika http://tp1957.atw.hu /ma_00.ppt. 0.1 A mérés fogalma. A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk. Így az eredmény két részből áll: számérték és - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

  • Mszeres analitika vegyipari terletres krnyezetvdknekA mrs, mszeres analitikahttp://tp1957.atw.hu/ma_00.ppt

  • TartalomBemutatkozs: Gombly Zsanett, Tihanyi Pter, t PiroskaCl, feladat tartalom, kvetelmny, szksges felszerelsA tanv tmiTz- s balesetvdelemCsoportbeosztsFelelsk vlasztsaA mrsAnalitika

  • 0.0 Cl, feladat tartalom, kvetelmnyA vgs cl, hogy mindenki aki megdolgozik rte kpes legyen a gyakorlati vizsgt megfelelen letenni.Ennek rdekben:megismerkednk a legalapvetbb mszeres mrsi elvekkel,gyakoroljuk a mszeres mrseket sfelkszlnk a gyakorlati technikus minst vizsgra is.A sikeres teljestshez elengedhetetlenl szksges:az elmletekre val bejrs, figyels, tanuls;a dolgozatokra val felkszls s azok megrsa,a gyakorlatok elvgzse, az adatok feljegyzse (mindenki!),a jegyzknyv (beadsi napl) elksztse s hatridre (kvetkez htf) beadsa.

  • Szksges felszerelsEgyni felszerels

    Fzetek:jegyzknyv88-32 jel fzet (francia kocks)vagy (beadsi fzet) francia kocks (pl. 88-32)elmleti fzetmrsi fzet

    Egyb:vegyszeres kanl, fm csipesz, vdszemveg, vdkeszty,trlrongy,termszetesen rszer s szmolgp (nem telefon!).

    Csoport felszerels: fnymsol papr 200 lap/tanv

  • A tanv tmiKismszeres laborElektro-analitikai mrsekOptikai mrsek

  • Tz- s balesetvdelemA laboratriumban a f veszlyforrsok:VegyszerekGzElektromossgTz, gsvegtrsCsszsVegyszerek hasznlataAz adott clra alkalmas vegyszerek kzl a legkevsb veszlyeset hasznljuk.Vegyszerhez kzzel ne nyljunk, csak erre val eszkzzel (kanl, spatula).

  • Tz- s balesetvdelemA vegyszeres dobozbl vagy vegbl csak a szksges mennyisget vegyk ki, mert visszatenni nem szabad a vegyszert.Mar vegyszerekkel, savakkal, lgokkal val munka esetn ktelez a megfelel vdelem (keszty, szemveg, flke) hasznlata.Mars esetn b vzzel val bltst alkalmazzunk.Mrgez gzok gzk fejldsvel jr mveleteket (akr az illkony savak kimrst is) flke alatt elszvs hasznlatval vgezzk.A vegyszerek s oldatok maradvnyait jellegktl fggen kln kell gyjteni, csak a krnyezetre nem veszlyeseket szabad a lefolyba kinteni.

  • Tz- s balesetvdelemA gz hasznlata, veszlyeiCsak hibtlan eszkzket (g, gumics, vzfrd s szerelvnyek) hasznljunk! A hibs eszkzk balesethez vezethetnek.Az gk meggyjtst a tanult szablyos mdon vgezzk!Az elektromossg veszlyeiElektromos eszkzket csak megfelel rintsvdelem (fldels vagy ketts szigetels) esetn hasznljunk!A fldelt kszlkekhez fldelt vezetket s dugaszol aljzatot (konnektor) hasznljunk, e nlkl veszlyesek lehetnek.Srlt vezetk eszkzt, nem biztonsgos konnektort ne hasznljunk.

  • Tz- s balesetvdelemTzveszlyTzveszlyes anyagokkal csak nylt lngtl s izz trgyaktl tvol dolgozzunk.Tz esetn a megfelel eszkzket (olt, pokrc, vszzuhany) hasznljuk, a tanrnak jelentsk.Ha valaki g, a tzolt pokrc vagy a vszzuhany alkalmazsval oltsuk el, az gsi srltet orvosnak kell elltnia.Trtt vegeszkzzel ne dolgozzunk, ha eltrik, a sziln-kokat vatosan szedjk, illetve sprjk ssze, dobjuk ki.A laboratriumban a nedves k csszhat. Ezt elkerlend nem szabad futni a laborban, a kimltt folyadkot pedig azonnal fel kell takartani.

  • Jegyzknyv kszts, beadsAz elvgzett mrsekrl jegyzknyvet kell kszteni.A mdja a kvetkez:a jegyzknyv elksztse a mrs napjra, bemutat-sa reggel;a jegyzknyv kitltse a mrsi adatokkal, a szmt-sok elvgzse a mrs utn, aznap;a jegyzknyv beadsa aznap vagy legksbb a kvetkez htfn.A jegyzknyv kszlhet kzzel vagy szmtgppel.A tartalmi elemek sorrendje:a mrs cme, elve, eszkzk, anyagok veszlyessgi kdjaikkal (H s P vagy R s S), mrs menet;mrsi adatok, szmtsok, eredmny(ek).

  • 0.1 A mrs fogalma ismtlsA mrskor valamilyen jellemz mennyisgt hatrozzuk meg, gy, hogy azt valamihez (mrtkegysg) hasonltjuk.gy az eredmny kt rszbl ll:szmrtk smrtkegysg.Egyik a msik nlkl semmit sem r!(Egy szakllas vicc: a kapitny ltja, hogy a hajsinas mrt valamit s megkrdezi tle: Mennyi? A hajsinas vlaszol: Harminc. Mi harminc? krdi a kapitny. Mi mennyi? felel a hajsinas.)

  • 0.2 A mrtkegysgekMrtkegysgek rgen, mr az korban is voltak.A hosszsg rgi egysgei testmretekhez kapcsoldtak: a hvelyk, az arasz, a knyk, a lb.Nagyobb hosszsgegysgek inkbb a tvolsgokhoz: lps, napi jrs (jrfld), ksbb a mrfld volt.Az rmrtkek egy rsze is ilyen volt: csipet, mark (drakhma a grg drax = mark szbl), ms rszk trgyakhoz kapcsol-dott: zsk, kosr, puttony, mr, vka, tml, kulacs, hord.Tevkenysghez kttt mrtkek: id miatynk, tvolsg napi jrs, kbl rmrtk s terletegysg, mivel ennyi mag kellett az adott terlet bevetshez.Ezek a mrtkek nagyon klnbzek lehettek, ezrt vezet-tk be a mrtkrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI).

    Rgi mrtkegysgeket ld. a fggelkben.Forrs: kori s kzpkori mrtkek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)

  • 0.3 Az SI mrtkrendszer (olvasmny)A Mrtkegysgek Nemzetkzi Rendszere, rviden SI (Systme International dUnits) modern, nemzetkzileg elfogadott mrtkegysgrendszer, amely nhny kivlasztott mrtkegysgen, illetve a 10 hatvnyain alapul. A jelenleg hasznlt SI mrtkegysg-rendszert a 11. ltalnos Sly- s Mrtkgyi Konferencia (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban.A korbbi, nemzetkzileg is elfogadott mrtkegysgrendszert MKSA-nek neveztk, amely a mter, a kilogramm, a msodperc (secundum) s az amper mrtkegysgeken alapult, nevt ezek kezdbetibl alkottk. Ezt egsztettk ki ksbb (1948-ban) 3 alapmrtk-egysggel: a er (newton), az energia (joule) s a teljestmny (watt) egysgekkel.A mrtkegysgek rendszert az alapegysgek, a kiegszt egysgek s a velk lerhat szrmaztatott egysgek alkotjk.A mrtkegysgek nagysgrendjt a prefixumok (eltagok) adjk meg.A Magyar Npkztrsasgban mr 1960-tl az SI figyelembevtelvel kszlt kormny-rendelet (50/1960. Korm. sz.) szablyozta a mrtkegysgek hasznlatt. 1972-ben megjelent az MSZ 4900 Fizikai mennyisgek neve, jele s mrtkegysge cm magyar szabvny, amely teljes egszben a nemzetkzi mrtkegysgrendszert hasznlta, de ktelez hasznlatt nem rta el. 1976-ban kiadtk a 8/1976.(IV. 27) MT. sz. miniszter-tancsi rendeletet, amely mr elrta az SI rendszerre val ktelez ttrst. Ez a rendelet az SI kizrlagos, ktelez hasznlatt (azaz ms mrtkegysgek hasznlatnak tilalmt) 1980. janur 1-jtl rta el. A Magyar Kztrsasg orszggylse az 1991. vi XLV. trvny 1. mellkletben ismt meghatrozta a szabvnyos magyar mrtkegysg-rendszer alapjait, az 1976 ta ismertt vlt tudomnyos eredmnyek figyelembevtelvel. Jelenleg (2008-ban) ez az idevg joghatlyos elrs.Forrs: SI mrtkegysgrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

  • 0.4/A Az SI alapegysgekForrs: SI mrtkegysgrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

    A mennyisgmrtkegysgnevejelenevejelehosszmtermtmegmkilogramm*kgidtmsodpercselektromos ramerssgI (nagy i)amperAabszolt hmrskletTkelvinKanyagmennyisgnmlmolfnyerssgIvkandelacd

  • 0.4/B Nhny szrmaztatott SI egysg

    nevejeleszrmaztatsamrtkegysg nevejeleterletA= 2ngyzetmterm2trfogatV= 3kbmterm3tmegkoncentrciB= m/Vkilogramm per kbmterkg/m3sebessgv= /tmter per msodpercm/sgyorsulsa= v/t = /t2mter / msodperc2m/s2erF= manewton (kgm/s2)Nmech. fesz., nyomsp= F/Apascal (N/m2)Pamunka, energiaW, E= Fjoule (Nm)JteljestmnyP= W/t = UIwatt (J/s = VA)Welektromos tltsQ= Itcoulomb (As)CfeszltsgU= W/QvoltVanyagm. koncentrcic= n/Vmol per kbmtermol/m3

  • 0.4/C Az SI egysgekEddig ismeretlen oldalrl ismerhet-jk meg a fizika s a mrs trtne-tt. Hogyan jtt ltre az idmrs, vagy mi a mter etalon, de betekint-hetnk az ifj James Watt kaland-jba is a bnyalval.Szab Sipos Tams sajtos humo-r, szrakoztat rajzfilmje Avar Istvn felejthetetlen hangjn vezeti be a nzket a mrs trtnetbe, s az egysges mrtkegysg-rendszer sajtos vilgba. A hat rszes sorozat igazi ritkasg.Sokak rmre vgre megjelent DVD-n. Az SI sorozat garantlt szrakozs s tanuls gyermek-nek, felnttnek egyarnt.

    SI mrtkegysgek I-II.2 DVD lemez 5.999 Ftismertet megnzs letlts

  • 0.4/D Az SI prefixumokForrs: SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum

    EltagJeleSzorzEltagJeleSzorzhatvnnyalszmnvvelhatvnnyalszmnvvelyotta-Y1024kvadrilli100egyzetta-Z1021trillirddeci-d101tizedexa-E1018trillicenti-c102szzadpeta-P1015billirdmilli-m103ezredtera-T1012billimikro-106milliomodgiga-G109millirdnano-n109millirdodmega-M106millipiko-p1012billiomodkilo-k103ezerfemto-f1015billirdodhekto-h102szzatto-a1018trilliomoddeka-da (dk)101tzzepto-z1021trillirdod100egyyokto-y1024kvadrilliomod

  • 0.5/A AnalitikaAz analitika, analzis elemzst jelent. Az elemzs tbbfle lehet.Cljt tekintveminsgi smennyisgi;mdszert tekintveklasszikus smszeres;az anyagra val hatsa szerintroncsolsos sroncsols nlkli;a felhasznlt anyag mennyisge szerinthagyomnyos smikroelemzs lehet.

  • 0.5/B Az analitikai mdszerek lpsei1. Mintavtel (a tervezstl a tartstson t a beszlltsig)

    2. Laboratriumi minta elksztse

    3. Kalibrls s mrs

    4. Eredmnyek szmtsa

    5. Eredmnyek rtkelse s megbzhatsgnak becslse

    A kvetkezkben rviden sz lesz az 5. s az 1-2. lpsrl, rszletesen azonban a 3-4. lpst trgyaljuk.

  • 0.5/C Mszeres analitikaAz anyagnak, vagy az abbl ellltott reakcitermknek valamilyen jellemzjt mrve elektromos jelet kapunk, ami a vizsglt anyag minsgvel s/vagy mennyisgvel (egy-rtelm) kapcsolatban van.A fbb mdszer csoportok a kvetkezk:Elektro-analitikai mrsekpotenciometria (pl. pH mrs), konduktometria, polarogrfia, stb.Optikai (fnnyel kapcsolatos) mrsekrefraktometria, polarimetria, fotometria, stb.Hvel kapcsolatos mrsektermometria, derivatogrfia, gsh mrs, stb.Elvlasztsos vizsglatok (kromatogrfia).

  • A jel s a mrt mennyisg kapcsolataA jel, (ltalban elektromos, pl. U), amit kaptunk, szerencss esetben arnyos a mrt mennyisggel pl. koncentrcival.jel(U, V)koncentrciU ~ cA jel s a koncentrci hnyadosa az rzkenysg (S).tg = S

  • A tovbbi fejezetekMrsi hiba, mrsi adatok rtkelse

    Mintavtel

    Elektro-analitikai mrsek

    Optikai mrsek

    Kromatogrfia

    Mdszer validls

    A fotometria link nem mkdik.*A fotometria link nem mkdik.*