MUNKAVÉDELEM az

Egészségügyben II. Munkaegészségügy

DE OEC

Dr. Terjék László PhD

A munkaegészségügy a munkavédelem fogalmi körébe tartozik, melynek jogszabályban foglalt definíciójában az egészségügy kifejezést pontosították munkaegészségügyre.

Munkaegészségügy alatt a meghatározás szerint a következőket értjük:

munkahigiénia és

foglalkozás-egészségügy.

Munkaegészségügy

A munkahelyi egészségvédelem tehát nem ellentéte, kiváltója a hagyományos munkavédelemnek, hanem kiegészíti azt, bővíti az egészséges munkahely megvalósításának lehetőségeit.

Munkaegészségügy

A munkaegészségtan által kialakított egészségügyi normatíváknak, követelményeknek a gyakorlatba való átültetését biztosító tevékenység.

Munkaegészségügy

Vizsgálja a munkakörnyezetet azoknak a betegségeknek a megelőzéséhez, amelyek a munkafolyamattal és a munkakörnyezettel függnek össze.

Munkaegészségügy

A munkaegészségügy feladata az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók speciális laboratóriumi vizsgálatainak elvégzése.

Szakmai irányítója az Orsz. Munka- és Üzem-egészségügyi Int.

Munkaegészségügy

Új munkahelyek létrehozása esetén az illetékes tiszti főorvosi szolgálat hatósági engedélye szükséges a használatbavételhez.

A főv.-i és megyei tiszti főorvosok munkahelyek látogatása és ellenőrzése során vizsgálják a munkaegészségügyi rendszabályok betartását.

Szabálytalanságok esetén bírságot szabnak ki, vagy súlyosabb esetben felfüggeszthetik a tevékenységet.

Munkaegészségügy

Munkahigiéné: az a tud., amely kutatja az ember és a munkakörnyezet kölcsönhatását, tanulmányozza az emberi szervezetnek a munkakörnyezethez és munkához való alkalmazkodóképességét.

Preventív tudomány, a munkafolyamatból és munkakörnyezetből származó ártalmak megelőzésével foglalkozik.

Felderíti a munkafolyamatok és munkakörülmények azon tényezőit, melyek károsan befolyásolhatják a dolgozók egészségi állapotát és munkateljesítményét (foglalkozási ártalmak), és kidolgozza a megelőzésükhöz szükséges intézkedéseket. Kutatja a munkafolyamatokat és a munkakörülmények hatására keletkező betegségek (foglalkozási betegségek) kifejlődését, lefolyását, gyógykezelését, megszabja az azok megelőzéséhez szükséges tennivalókat.

Meghatározza a munkafolyamatokkal kapcsolatos egészségügyi normatívákat, a műszaki elhárítással, balesetvédelemmel kapcsolatos egészségügyi követelményeket.

Épít a műszaki tud.-ok, a fizika, a kémia ismereteire, alkalmazza az élettan, biokémia, biofizika, kórtan s a klinikumok módszereit.

Munkaegészségügy

A munkaegészségtan az emberi szervezet funkcióinak változásait vizsgálja a fizikai és szellemi munka, valamint a munkakörnyezet hatására, és keresi a munkavégzés optimális feltételeit az egészséges munkakörülmények kialítására, a betegségek megelőzésére.

Munkaegészségügy

A munkaegészségtan feladatai

A szervezet és munkakörnyezet kölcsönhatásának tanulmányozása

A lehetséges károsító hatások felderítése és azok követelményeinek tisztázása

Egészségügyi normák kidolgozása A károsodások megelőzési lehetőségeinek

és módjainak keresése Ellenőrzési módszerek kidolgozása A munkára való alkalmasság vizsgálati

módszereinek kidolgozása

A munkaegészségtan területei

Általános munkaegészségtan: üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének általános kérdéseivel és az egyéni egészségvédelemmel foglalkozik

Részletes munkaegészségtan: az egyes károsító hatásokat, illetve hatáscsoportokat tárgyalja

Az üzemek, munkahelyek elrendezésének általános követelményei

Telepítés és elrendezetés:

Terület beépíthetőség: 40-60 %

Elrendezési terv, környezettanulmányok

Kibocsátási tényezők vizsgálata

Védőintézkedések, létesítmények

Módosítások Átadási terv

üzemi vízellátás Szennyvíz elvezetés

és/vagy tisztítás kezelés

Csapadékvíz elvezetés Levegő tisztaságának

megőrzése Védőtávolságok Hulladékkezelés Üzemi helyiségek

kialakítása Belő és külső úthálózat

Az emberi test állandó hőszabályozást végez: 36,5 °C

A hőérzetet befolyásoló tényezők:

Hő

Relatív páratartalom

Effektív hőmérséklet

Légsebesség

Sugárzás

A végzett munka nehézsége

Ruházat

Zárt téri munka, nyílt téri munka

Munkahelyi klíma

Munkahelyi klíma

Szükséges léghőmérséklet a munkák nehézsége szerint:

Szellemi munka: 20-22 °C

Könnyű fizikai munka: 18-20 °C

Közepes fizikai munka: 14-18 °C

Nehéz fizikai munka: 12-14 °C

Munkahelyi légszennyeződés

Légszennyeződés: az a káros folyamat, amely során a levegő összetétele, vagy összetevőinek aránya megváltozik.

MAK érték: a munkahelyi levegőnek egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még nem okoz foglalkozási betegléget, vagy ártalmat

CK-érték (csúcskoncentráció. Egy meghatározott rövid időre (általában 30 percre) megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

Munkahelyi légszennyeződés

Légszennyeződés: az a káros folyamat, amely során a levegő összetétele, vagy összetevőinek aránya megváltozik.

MAK érték: a munkahelyi levegőnek egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még nem okoz foglalkozási betegléget, vagy ártalmat

CK-érték (csúcskoncentráció. Egy meghatározott rövid időre (általában 30 percre) megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

Munkahelyek megvilágítása

Világítási klíma: azoknak az élettani hatásoknak az összessége, melyeket a megvilágított helyiségben a fény, a szín és a helyiség belsőkialakítása, alakja együttesen vált ki az ott tartózkodó emberben.

Munkahelyek megvilágítása

Természetes világítás: közvetett:az égboltból sugárzott szórt fény a másik helyiségből

Közvetlen: az ablakon át

Az ablak helyzete szerint:

Felső világítás

Oldal világítás

Kombinált világítás

Mesterséges világítás: annál jobb minél jobban hasonlít a természetes világításhoz

Munkahelyek megvilágítása a mesterséges világítás követelményei

Megvilágítás

Árnyékolás

Káprázás mentesség

Színhatás

Térbeli egyenletesség

Időbeli egyenletesség

A világítás rendeltetése

A világítás rendszere

Egészségügyi követelmények

Gazdaságosság

Karbantarthatóság

Munkahelyek megvilágítása

Stroboszkóp hatás: érzéki csalódás, amely abból áll, hogy a megfelelő frekvenciával váltakozó fénnyel megvilágított mozgó tárgyak tényleges mozgásuktól eltérő mozgást mutatnak. Szélsőséges esetben állni látszanak.

Részletes munkaegészségtan

Az egyes károsító harásokra vonatkozó ismeretekkel, az e harások okozta betegségek megelőzésével és leküzdésével foglalkozik.

Károsító hatások:

Fizikai hatások: sugár. Zaj-, rezgés-, villamos áram, hőhatások, időjárás

Porok

Vegyi anyagok

Fertőző anyagok

Természetes sugárzások

Infravörös

Ultra ibolya

Ionizáló

Rádió rövid hullámú sugárzás

Az élettani hatásuk, függ:

Intenzitástól:energia tartalom

Expozíciós időtől

A szervezet sajátosságaitól

Távolságtól

Árnyékolástól

Természetes sugárzások

A szervezetet ért sugárzás csökkenthető:

Expozíciós idő csökkentése

A sugárforrástól való távolság növelése

Árnyékolás

A hallás

A normális hallásterület

A hallás

A FÜL FELÉPÍTÉSE

A hallás

A hallás szerve: a csiga (cochlea) tartalmazza a Corti szervet, amelyben a szőrsejtek helyet foglalnak.

Ez a hallás érzékelő-központja

A zaj

Zajnak a rendszerint több különböző frekvenciájú hangból összetett hangjelenséget nevezzük.

A hangoknak zajként történő megítélése nagymértékben függ az ember egyéni érzéseitől, illetve egyéb személyes tényezőktől

A zaj élettani hatásai lehetnek:

Vérnyomásra

Légzésre

Reakció időre

A fáradásra

Teljesítményre

Hallószervre

A zaj pszichés hatásai:

Ingerültség

Frusztráltság

Koncentrációs zavarok

A zaj

A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásainak problémáját jól érzékeltetik a következő példák:

alvás megzavarása (kb. 20-30 dB-től); pszichés terhelés (kb. 25-40 dB-től); beszédérthetőség romlása (kb. 40-50 dB-től); vegetatív idegrendszeri hatások (kb. 60-65 dB-től); halláskárosodás (rendszeres zajexpozíció esetén

kb. 85 dB-től, de egyszeri hatás esetén is felléphet kb. 120-130 dB-t elérő zaj esetén).

A zajforrások csoportosítása

A zajkeltés jellege szerint:

Áramlástechnikai zajok: nagy sebességgel áramló gáz, vagy folyadék

Mechanikai zajok: periódusos mozgást végző gépek hangja, szabálytalan mozgások zajai (ütögetés, anyagmozgatás stb.)

Áramlástechnikai zajok

Folyadékok és gázok áramlásakor zaj keletkezik

Az aerodinamikai zajforrások igen elterjedtek és a legnagyobb intenzitású zajforrások közé tartoznak

pl. szellőztető berendezések, gőz-és gáznyomáscsökkentők, kompresszorok, pneumatikus gépek, biztonsági szelepek, sugárhajtóművek, propellerek, különféle égők kazánokban, kemencékben stb.

Áramlástechnikai zajok

Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt

Zaj és rezgésvédelem

A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő:

1. elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése

2. másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása

3. harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme

Zaj és rezgésvédelem

Ennek megfelelően az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak:

a zajforrás elsődleges forrására vonatkozó teljesítményének csökkentése

a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás,

kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és

rezgésszigetelés) áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség

csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás

biztosítása

Zaj és rezgésvédelem

A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak:

környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása

a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása

zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának

növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók

alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása

Zaj és rezgésvédelem

A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése,

az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg

zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása

Hiszen nem várható el a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett.

Egyéni hallásvédő eszközök

A hallásvédő eszközök besorolása:

zajvédő füldugók,

zajvédő fültokok,

zajvédő sisakok.

Egyéni hallásvédő eszközök Melyiket válasszuk?

A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás.

Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fültokot használjunk.

Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dBA) védőeszközt kell biztosítani.

Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dBA ill. 30 dBA fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges.

Kollektív hallásvédő eszközök

Burkolatok

Védő falak

Védő fülkék

Terep átalakítások: védősánc

Egyéb hangszigetelés

A rezgés Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás

a) présgép „úsztatott”alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. „úszó” betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása

A rezgés Csővezeték testhang-szigetelése

1. nem szigetelt csőszerelés;

2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval;

3. csőbilincs rugalmas betéttel;

4. testhangszigetelés rugalmas felfüggesztéssel

Vibrációs ártalmak

A munkaeszközről a rezgés átterjed az emberi testre, vagy egy részére.

A vibráció nem csak arra a testrészre hat, melyet közvetlenül ér.

A test csillapítani akarja a rezgést: erre legkevésbé a nyakcsigolyák képesek

A vibráció káros hatásai:

Heveny és Akut: idegrendszeri tünetek, émelygés, hányás, szédülés, látóképesség-csökkenés vérkeringési elégtelenség

Idült, krónikus: csont ízületi, szív érrendszeri, emésztőszervi elváltozások,

Vibrációs ártalmak ellenni védekezés

Hő ártalom

Termális diszkomfort:

Hideg, meleg környezeti hatások

Hő leadás,Verejtékezés 5-6 liter/nap só pótlás, relatív páratartalom

Hideg hatás: 32 Co a minimum test hő károsodás nélkül

Vegyi ártalmak

A munkavégzés folyamán felhasználásra kerülő vegyi anyagok vegyi ártalmat, illetve foglalkozási eredetű mérgezést okozhatnak.

Behatolási kapuk: belégzéssel, szájon át, bőrön át

Vegyi anyagok csoportosítása:

Szerves, szervetlen

Halmazállapot szerint: Szilárd, folyékony, gáz

Oldhatóság szerint: vízben, zsírban (poláros, apoláros)

Hatásmechanizmus szerint: idegrendszeri hatás, emésztőrendszeri hatás, vérkeringésre gyakorolt hatás, légző szervere gyakorolt hatás, rákkeltő hatás stb. egyéb élettani hatás

Mérgezés időtartam szerint: heveny, akut (igen gyors) idült, krónikus (hosszú ideig tartó)

Vegyi ártalmak

Porártalom

Oka a nagymennyiségű por: szerves, szervetlen

Hatása: bőrre, nyálkahártyákra, tüdőre

Orr: leválasztja 10-20 μm-ig

Felső légutak: 5 μm-ig

5μm alattiak lejutnak a hólyagocskákba

Betegségek:

szervetlen: szilikózis, metallokózis, AZBESZT ártalom (hegesedéssel járó tüdőártalom, nehezített légzés stb.)

Szerves: gazdásztüdő, allergia, pamutláz, kenderláz

Porártalom elleni védekezés

Egyéni védőeszközök

Porártalom elleni védekezés

Kollektív védőeszközök