munkahelyi komfort
DESCRIPTION
MUNKAHELYI KOMFORT. A h ő érzet jellemzése. Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5 °C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
MUNKAHELYI KOMFORTMUNKAHELYI KOMFORT
A hA hőőérzet jellemzéseérzet jellemzése
Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek
hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5
°C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához.
A hőérzet azonban nem egyedül a léghőmérséklettől függ, hanem a
szervezet dinamikus hőviszonyaitól, amit a léghőmérséklet, a levegő
nedvességtartalma, a légmozgás sebessége és iránya, a végzett munka
nehézségi foka és a ruházat együttesen határoznak meg.
Zárt téri munkahelyeken a határoló felületek, berendezések, eszközök és munkadarabok felületi hőmérséklete is
jelentős hatású lehet, ha az igen alacsony vagy igen magas.
A nem megfelelő klíma, ill. hőérzet
hátrányos kihatással van a munkavégzésre is. Kísérleti adatok
szerint a munkatermelékenység 6-20 %-kal csökkenhet, ugyanakkor a
balesetek gyakorisága emelkedhet.
A légtechnikai előírások célja az, hogy a tartózkodási helyeken olyan
légállapotot alakítsunk ki, amely az emberi szervezet igényének minden
szempontból megfelel. Tágabb értelemben: ne csak a káros hőhatást és légszennyeződést küszöböljük ki,
hanem biztosítsuk a teljes testi és szellemi jóérzés állapotát is.
A legegyszerűbb és leggyorsabb tájékozódást a léghőmérséklet
mérésével nyerhetjük. Az előírások közül is az a legegyszerűbb, ha csak a léghőmérséklet szükséges értékét, ill.
tartományát adjuk meg.
Zárt térben levő munkahelyen - ha ezt a technológiai követelmények nem
zárják ki - a következő táblázat szerint kell biztosítani a munka jellegének megfelelő léghőmérsékletet /tsz/.
Amennyiben a technológia miatt ezeket a léghőmérsékleti értékeket nem lehet
biztosítani, akkor olyan összetett mutatót alkalmaznak, amely a
léghőmérsékletet, a nedvességtartalmat és a légmozgás
sebességét is figyelembe veszi: ez az effektív hőmérséklet /EH/, amit
számolóábra /nomogram/ segítségével határozunk meg a klímatényezők mért
értékeiből.
Baloldalon a száraz /tsz/, jobb oldalon a nedves /tn/ hőmérsékleti skálák, közöttük pedig a légsebességi vonalak /v/ helyezkednek el. Az ábra két változatban: normál öltözetre /normál nomogram/
és mezítelen felsőtestre /alap nomogram/ készül.
Az adott effektív hőmérsékleti értékhez a nomogram segítségével megkereshetjük azokat a tsz, tn és v kombinációkat, amelyekkel ez az
érték megvalósítható.
Az olyan munkahelyeken, ahol jelentős hősugárzás éri a dolgozókat, vagyis ahol a
glóbuszhőmérővel mért érték legalább 5 °C-kal magasabb a száraz hőmérsékletnél,
a szervezet tényleges hő-munkájának megítéléséhez a korrigált effektív hőmérsékletet /KEH/ használjuk.
Ez azt jelenti, hogy az EH ábrájában tsz skáláján tg
értékét tüntetjük fel.
A glóbuszhőmérő olyan hőmérő, amelynek észékelője vékony
rézlemezből készült, kívülről feketére festett gömb közepén helyezkedik el
és így alkalmas a sugárzásos hőközlés jellemzésére is.
Ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet
- közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 C
(EH, KEH),- nehéz fizikai munka esetén a 27 C (EH, KEH)
maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték
műszakátlagban nem tartható be, ilyen esetekben a műszakon belül megengedhető
expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K)EH alapján a következő
összefüggés szerint kell szabályozni:
közepesen nehéz fizikai munka
30,5 C-ig 31,5 C-ig 32,5 C-ig
nehéz fizikai munka 28,5 C-ig 30,0 C-ig 31,0 C-ig
munka/pihenési rend 75%/25% 50%/50% 25%/75%
Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.
Ha előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hő-védő öltözet, hűtött
hő-védő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete
a 38 C-t.
Az olyan telepített üzemekben, ahol a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka
elkerülhetetlen, a munkát végzőknek egész napi foglalkoztatás esetén +8 °C, szakaszos foglalkoztatás esetén
+4 °C külső hőmérséklet alatt megfelelő méretű, fűtött, szellőzéssel
ellátott melegedőhelyiséget kell biztosítani.
Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri
munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a
munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek
minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5-10 perc -
kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő - pihenő időt kell beiktatni.
A munkahelyi légszennyezA munkahelyi légszennyezőődésdés
Légszennyeződés alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során természetes, vagy
mesterséges források /a szennyező források/ által a levegőbe juttatott
anyagok /a lég szennyező anyagok/ hatására a normál állapotú levegő
összetétele és/vagy összetevőinek aránya megváltozik.
MAK-érték /CMAK/: a munkahely levegőjének egy 8 órás
műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely
általában még hosszú idő után sem okoz foglalkozási betegséget.
Csúcskoncentráció /CK-érték/: egy műszakon belül meghatározott rövid
időre /általában 30 percre/ megengedett legnagyobb
szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.
Ha a műszak időtartama hosszabb, mint 8 óra /tm> 8/ , akkor a megengedhető legnagyobb átlagkoncentráció értéke:
Cm = CMAK × 8 / tm
Ha a 8 órás megengedett érték nem tartható be, az expozíciós idő mértékét az alábbi képlet
alapján számítjuk:
Etmax = CMAK × Et8 / C
Ahol:C = a mért koncentráció
Et8 = 8 óraCMAK = megengedett koncentráció
Etmax = a maximálisan megengedett expozíciós idő
Ezzel az eljárással az expozíciós idő legfeljebb 4 órára csökkenthető. Az
expozíciós idő és a teljes napi munkaidő különbségében csak
expozíció mentes munka végezhető.
SzellSzellőőzési rendszerekzési rendszerek
A szellőzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók tartózkodási zónájában biztosított legyen a kellemes hőérzet és a szennyezőanyag-tartalom ne haladja
meg a levegőminőségi értékeket.
A szellőzéshez szükséges légmennyiséget az előforduló - hő-, nedvesség- vagy
szennyezőanyag-mérleg alapján számított - legnagyobb igény alapján biztosítjuk.
A levegő be- és elvezetésére szolgáló
nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori igénynek megfelelő
légmennyiség /esetleg az irány is/ beállítható legyen és káros huzatjelenség ne jöhessen létre. Több nyílás esetén célszerű
a közös állító- és rögzítő szerkezet.
A természetes légcsere megvalósulásához egyrészt nyomáskülönbség, másrészt áramlási keresztmetszet szükséges.
A nyomáskülönbséget a külső és a
helyiséglevegő hőmérsékletének különbsége vagy a szél - esetleg mindkettő együttes hatása - okozhatja. Ez azt jelenti,
hogy a tervezésnél biztosítani kell a kielégítő légcserét akkor is, amikor az összhatás a
legkedvezőtlenebb /szélcsend/.
Mesterséges általános /vagyis a helyiség egész légterét átöblítő/ szellőzést
/szellőztető berendezést/ akkor kell létesíteni, ha a helyiséglevegővel
szemben támasztott követelményeket természetes szellőzéssel nem lehet
kielégíteni.
A szellőztetett helyiség levegőjének és környezete levegőjének
nyomásviszonyai alapján a szellőztetési mód lehet depressziós,
túlnyomásos vagy kiegyenlített.
A helyi elszívást akkor alkalmazzuk, amikor a szennyező-forrás koncentrált
jellege miatt lehetőség van a szennyezőanyag zárt rendszerbe
vezetésére annak szétterjedése előtt.
Néha a szennyezőanyag távozó levegőből történő szükséges /vagy
kívánatos/ visszanyerése miatt is sor kerülhet helyi elszívó-berendezés
létesítésére.