Képek és Képek és szöveg:szöveg: InternetrőlInternetről

/www.derimuz.hu//www.mng.hu//www.pecsgallery.hu//www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2004/

PPS: amórjózsiPPS: amórjózsi

Liszt Ferenc: Liszt Ferenc: Les Preludes Les Preludes (részletek)(részletek)

/www.mesterfoto.blogspot.com/

KRISZTUS PILÁTUS ELÖTT, 1880 olaj, vászon, 417 x 636 cm Gallery of Hamilton (Canada) letétje 2014. június 10-ig

A hatalmas festmény - bár épít a Biblia szavaira (János 18., és 19., Lukács 23.) – sűríti az eseményeket.

A kép főalakja Krisztus, aki fényes, diadalmas fehérségben áll a szigorú tekintetű, de tanácstalan Pilátus előtt.

Krisztus körül sötétbe veszően acsarkodó, gyűlölködő, eltorzult arcú, dölyfös és öntelt alakok hada kavarog.

Krisztus körül sötétbe veszően acsarkodó, gyűlölködő, eltorzult arcú, dölyfös és öntelt alakok hada kavarog.

Mindegyik figura telitalálat. Önálló műalkotásként is remekművek lennének. Így együtt, a drámai helyzet által felfokozottan, lenyűgöző kompozíciót alkotnak.

Munkácsy a Biblia ismeretén kívül a lélektani tudásáról is tanúbizonyságot tett

ebben a koráról, önmagáról vallott szuggeszív művében.

Egy kétkedésekkel teli korban élte át a bibliai történést, illetve ürügyül használta azt a világról, az erkölcsről szóló

vélekedésének, megrendülésének a kifejezéséhez.

Így együtt, a drámai helyzet által felfokozottan, lenyűgöző kompozíciót alkotnak.

ECCE HOMO ! (Íme az ember!), 1896

olaj, vászon, 403 x 650 cm Déri Frigyes ajándéka

A bibliai történésben a középső, a megfestést illetően pedig a befejező darabja a Krisztus trilógiának. A témaválasztást bizonyára meghatározta Munkácsy egészségének,

idegállapotának végső megrendülése.

Ez késztette arra, hogy ne a dicsőséges feltámadást, vagy a mennybemenetelt fesse meg,

hanem Krisztus és Pilátus második, fájdalmas találkozását.

A Megváltó arcában a szenvedő, nagybeteg Munkácsy belső önarcképére kell ismernünk.

Ecce Homo! (Íme az ember!) – mutat rá Pilátus Krisztusra és a tömeg szinte őrjöngeni kezd..

Rengeteg indulat tükröződik az arcokon, a vért áhítozó gyűlölet vadságától az ijedt szánalomig.

A férfiak durva, támadó mozdulataival szemben…

…a nők gesztusai finomak, védelmezőek.

A Krisztus felé nyúló karok mégis leginkább a fenyegetést, a tömeg hisztérikus, pusztító erejét fejezik ki, és előrevetítik a véget, a pusztulást.

Pilátus itt is csak mellékszereplő. A főszereplők Krisztus és a Nép.

A megtévesztett, felhergelt, gyűlöletbe kergetett nép. A cirkusz és kenyér népe. A massza, amely tetszés szerint alakítható.

Nehéz megrendülés vagy felháborodás nélkül tekinteni a képre. Dinamikája, elementáris ereje, sodró lendülete magával ragad.

Kiborít. Földre nyom. Magasba repít.

Ez a kép a fáradt Munkácsy utolsó nagyméretű alkotása, amelyet Ő hozott el Budapestre, a Millenáris kiállításra.

GOLGOTA, 1884.olaj, vászon, 460x712 cm Pákh Imre (USA) letétje 2016.

január 22-ig

A Golgota cselekménye a szabadban játszódik, a Koponyák hegyén.A hatalmas természeti kép szinte elnyeli a szereplők két csoportját.

Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja.

Ezen a képen is rengeteg ember kavarog, ki kárörvendően, ki félelemmel telten, ki fájdalmas arccal tekint Krisztusra.

Itt, az árnyaltan jellemzett tömegben látjuk a legérdekesebb figurákat: a közönyös zsidó ácsot (hóhért), a mellét verő, futó zsidó férfit, valamint

a lóháton ülő titokzatos, fehér ruhás alakot, akivel Munkácsy a már feltámadt Megváltóra utal (János Jelenések könyvének egyik részlete szerint).

Az előző képekkel összehasonlítva e kép drámai feszültsége kisebb, a hangulata komorabb, vészterhesebb, hiszen egy befejezett tragédiát ábrázol.

Krisztus sorsa beteljesedett. Emberi számításokkal jóvátehetetlenül.

Az emberek el is indulnak hazafelé, néhányan még visszanéznek.Bal oldalt két idősebb férfi a keresztfától távozván komor beszélgetésbe mélyed,

egyikük széttárja karját, hevesen gesztikulál.

Az ég sötét tónusú megjelenítése vészjóslóan tükrözi a megtörtént, jóvátehetetlen drámát,

amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.

A kép készítésének egyik érdekes és hátborzongató kulisszatitka,

hogy Munkácsy a műtermében keresztre feszíttette magát,

hogy jobban át tudja élni Krisztus szenvedéseit

és azt hűen tudja ábrázolni.

(Természetesen szögeket nem veretett a kezébe és a lábába.)

de Sose márki fényképe (Munkácsy barátja)

KRISZTUS PILÁTUS ELÖTT, 1880

olaj, vászon, 417 x 636 cm Gallery of Hamilton (Canada) Gallery of Hamilton (Canada)

letétje 2014. június 10-igDéri-Múzeum, Debrecen

ECCE HOMO ! (Íme az ember!), 1896

olaj, vászon, 403 x 650 cm Déri FrigyesDéri Frigyes ajándékaajándéka

Déri-Múzeum, Debrecen

GOLGOTA, 1884

olaj, vászon, 460x712 cm Pákh Imre (USA) Pákh Imre (USA)

letétje 2016. január 22-igDéri-Múzeum, Debrecen

Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor.

A Krisztus Pilátus előtt párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.

Krisztus Pilátus előtt

A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása (1884) ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása.

Golgota

A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le.

1895-re alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t. Ecce Homo

A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket.

A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak.

Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet.

A trilógia első két darabja letétként került haza a Déri Múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt.

A Déri Múzeum felújítása idején a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

Pécsett ill. a Magyar Nemzeti Galéria

Budapesten adott otthont a trilógiának.