62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Rácz György

Mátyás király(ok)levelei

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63

Mátyás levelet diktálDudits Andor szekkója az Országos Levéltár egyik falán

4 �&£ � � § £ ™

4 �&£ � � § £ ™

Kevéssé köztudott, hogy Hunyadi Mátyás az egyik

legtöbbet levelez� királyunk volt a középkorban.

Természetesen el�dei és utódai is els�sorban

levélben tartották a kapcsolatot európai uralko-

dótársaikkal és a pápával, de Mátyás diplomáciai

levelezését vizsgálva abba is betekintést nyer -

hetünk, hogy milyen szerepe lehetett ezekben

a politikai tartalmú levelekben magának az ural-

kodónak, azaz mennyiben volt személyesen jelen

a levélírásban, illetve a levelek diktálásában.

ármilyen hihetetlenül hangzik, aközépkori királyoktól ránk ma-radt írásos emlékek, levelek, ok-

levelek túlnyomó többségével az ural-kodónak nem volt közvetlen kapcso-lata. Mátyás 33 éves uralmának idejé-ből mintegy 15 000 oklevél maradtfenn, amelyeket az ő nevében adtak ki(ebből mintegy 7900 eredetiben). Csakösszehasonlításul: Zsigmond ötven évalatt 22 000 oklevelet bocsátott ki,II. Ulászló 27 év alatt mintegy 12 000-et (általában itt is a fele eredetiben ma-radt meg, a többit későbbi iratok tar-tották fenn átírásban).

TITKOS ÉS GYŰRŰSPECSÉTEK

Mátyás király a neve alatt kibocsátottiratok túlnyomó többségét sosem látta,sőt az ügyről sem volt tudomása, mertezek a kancellária által elsősorban bí-rósági rutinügyekben kibocsátott ira-tok voltak. Ezeket az okleveleket különe célra készített bírói pecséttel láttákel, amelyet 1459-től uralkodása végéighasznált és 1464-től ténylegesen a sze-

mélynök őrzött. A pecsét közepén ke -rek talpú, négyelt címerpajzs volt, elsőmezejében a magyar vágások (hétszervágott mező), a másodikban a kettőskereszt, a harmadikban a három dal-mát leopárdfej, a negyedikben a Hu-nyadiak hollója volt látható, csőrébengyűrűvel. Az ezzel megpecsételt iratokkancelláriai rutinmunka során szület-tek, politikai döntést nem tartalmaz-nak és jórészt hiteleshelyeknek küldöttmandátumok voltak.

Az oklevelek egy másik, az előbbinélszámban sokkal jelentéktelenebb cso-portja kormányzati és adományozásiügyekkel foglalkozik: például Mátyásgyakran kérte a városokat, hogy kato-nai kiadásai fedezetéül küldjenek nekipénzt, illetve rendszeres feladata volta királynak a birtokadományozás. Mígutóbbi királyi elhatározás után megszo-kott formulák alapján készült el, a kor-

B

74 �&£ � � § £ ™Matthias Corvinus

Pieter Paul Rubens festménye.Rubens (1577–1640) Mátyás-portréja az Andrea

Mantegna-féle egykorú képmásról készült másolat Balthasar Moretus németalföldi

nyomdász és könyvkiadó számára, egy tíz képb�l álló történeti sorozat részeként

festette a m⇥vész.

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™Mátyás bírói

pecsétje74 �&£ � � § £ ™64 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

ges, többnyire városoknak adott – pri-vilégiumokon használt arany kettőspecsétjének néhány példánya, amely-nek előlapjára ülő, egész alakos kép-mását – lábánál a kettős kereszttel –,hátlapjára csak a magyar vágásokatvésette.

Mindkét típusú kettős pecsétes pri-vilégium csupán már korábban adottkiváltságokat erősített meg örökidőkre. Új döntést nem tartalmazott,kiállításához ezért nem volt szükségaz uralkodó jelenlétére. Az arany- és anagypecsétet a főúri és főpapi ellenőr-zés alatt álló kancellária őrizte a titkospecséttel együtt, ez utóbbit nemegy-szer az „ország”, azaz a rendi országpecsétjének is nevezték, tehát nemcsak királyi pecsétnek számított. A ki-rálynak ezért is volt szüksége arra,hogy időről időre újabb gyűrűs pecsé-teket vésessen, hiszen közvetlenül

ezzel nyilváníthatta ki saját akaratátalattvalói előtt. Mátyás kancelláriai ki-adványainak sajátossága, hogy az em-lítetteken kívül több, ún. kisebb, to-vábbá külföldi uralmát jelképező máspecséteket (cseh királyi, osztrák her-cegi) is használt magyar ügyekben is,előfordult, hogy párhuzamosan többetis, ezért Mátyás pecséthasználatánakminden részletre kiterjedő rendszere-zése, törvényszerűségeinek felfedésetöbb évtizede megnyugtató eredménynélkül foglalkoztatja a kutatást.

KÜLÜGYI IRATOK

A kormányzati ügyekkel kapcsolatosoklevelek külön csoportját alkotják adiplomáciai ügyekben kelt, ún. külügyiiratok, amelyeket ténylegesen el is jut-tattak külföldi uralkodóknak, politikaiszemélyiségeknek (elküldött levél, mis-silis, epistola). Tartalmuk napi politikaieseményekhez kötődött, ezért általá-ban nem fűződött érdek a megőrzé-sükhöz, gyakran néhány évtized vagyévszázad múlva kiselejtezték őketvagy más mó don kallódtak el. Ennek

ellenére külföldi levéltárakban így ismaradtak fenn szép számban, és ahazai kutatás jelentős erőkkel tárta felezeket már a 18. századtól kezdődően.

Főként Fraknói Vilmos szorgalmá-nak köszönhetően a 19. század végénmintegy 650 darab, Mátyás által elkül-dött külügyi levél szövege jelent megnyomtatásban. Ennek körülbelül egy-harmada maradt fenn eredeti formá-ban (főként itáliai és német levéltárak-ban), a többi korabeli vagy későbbi má-solati könyvekben. De napjainkban isfolyik a szervezett kutatás a milánóiés modenai levéltárakban és könyvtá-rakban az 1300 és 1550 között kelet-kezett magyar vonatkozású anyagokután, és e projekt keretében eddigmintegy 20 Mátyás-levelet sikerült fel-lelni (http://vestigia.hu/). A Mátyásáltal elküldött eredeti darabok elég vál-tozatos képet mutatnak. Írásképükmindig gondosan kimunkált, és általá-ban a titkos vagy a gyűrűs pecséttelzárták le őket. A pápának írt leveleketa király minden esetben saját kezűleg(manu propria) aláírta, többségükethártyára írták és függőpecséttel láttákel. Más uralkodókat nem tüntetett ki

66 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 �&£ � � § £ ™Mátyás király oklevele 1473-ból, amelybenOrbán mester budai olvasókanonokottudományos érdemei fejében kinevezi esztergomi préposttá74 �&£ � � § £ ™

efféle külsőségekkel. Mátyás egyéb-ként az első királyunk, akitől jelentősszámú (86 db), saját aláírásával ellátottoklevél maradt az utókorra.

A Mátyás király által tollba mondottvagy kezdeményezésére valamelyik hu-manista levélírója által önállóan megfo-galmazott, külpolitikai témájú levelek-ről – miután elküldték a címzettnek –a kancelláriában csak másodpéldányokvagy fogalmazványok maradtak. Évszá-zados szokás hatására a legjobban sike-rült darabokat vagy azo kat, amelyektartalmuk miatt később is érdeklődésretarthattak számot, ún. leveleskönyvbemásolták. Tették ezt egyrészt azért,hogy hasonló ügyekben a későbbiek-ben is mintául szolgáljon a kancelláriá-ban, azaz formuláskönyv szerepéttöltse be, másrészt hogy a király nevé-ben levelet író fogalmazók retorikai ésstilisztikai bravúrjaikat megmutathas-sák munkatársaiknak. A levelek megfo-galmazására ugyanis különös gondotfordítottak, rendkívül kínos volt, hanem kellő cirkalmazással írott levélment ki a kancelláriából.

A levélgyűjteményekben ugyanak-kor általában az eredeti pontos kelte-zését elhagyták, és nem törekedtek ateljességre a levelek összegyűjtésekor.A ránk maradt másolati könyvek leg-nagyobb része a 17–18. században ke-letkezett, a legrégebbi azonban egy-korú, azaz 15. századi. Ez az OrszágosLevéltárban őrzött, úgynevezett Hé-derváry-kódex. Az ebben lévő 110 levéllegnagyobb része 1462–66 között ke-letkezett, később néhányat még hoz-záírtak az 1480–83 közötti évekből. 69db Mátyás nevében íródott, 15 JanusPannonius pécsi, 10 Vitéz János váradipüspöké, a többi az ország főrendjeitőlvaló, illetve a királynak szóló levél. Akódex jelentőségét emeli az a Rómábaküldött kérvény, amelyben Mátyás IV.Béla király lánya, Margit hercegnőszentté avatását sürgeti.

MIT ÍRT A KIRÁLY?Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyi-ben volt köze a királynak e levelek meg-fogalmazásához: mennyit írt ezekből őmaga, és mennyit a kancellárok? Sze-rencsére a kortárs írók és történetírókelég sokat feljegyeztek Mátyás levélíróiszokásairól, sőt nyelvtudásáról is. Gale-otto Marzio Mátyás kiváló, bölcs, tréfásmondásairól és tetteiről szóló könyvé-ben (1485) megemlíti, hogy a király„minden levelét, amit különféle helyekre

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 67

Mátyás királyfelségi nagypecsétjének el�- és hátlapja

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™

küld, vagy maga mondjatollba, vagy átolvassa, hamás írta. Ugyanígy kése-delem nélkül saját magaátfutja, amit hozzá intéz-nek, bárhonnan érkezzenis. […] Ha Mátyás királymaga írja a levelet, igenröviden ír. Az írása na-

gyon szép, betűformái az új és régi faj-tájú írás között a középen állanak. Ben -ső barátainak szokott maga írni, mintazt mi is tanúsíthatjuk. János eszter-gomi érseket, akit a király akkor nagyonszeretett, többnyire saját kezű írásávalhívta magához.” Sajnos ezekből nemmaradt fenn egyetlen egy darab sem.

Utóda, II. Ulászló az első királyunk,akitől ismerünk két saját kezű oklevél-záradékot, és Szapolyai János az első,akitől saját kézzel írott levél maradtfenn, természetesen latin nyelven.Galeotto megjegyzése – a magyaroknyelvén nem könnyű írni – ugyanak-kor megengedi annak feltételezését,hogy esetleg magyar nyelvű levél is ki-kerülhetett Mátyás keze alól. Fiától,Corvin Jánostól maradt fenn ugyanisaz ötödik magyar nyelvű levél 1502-ből, és a korábbiak írói is kapcsolatbahozhatók a családdal.

A király nyelvtudásáról is értékes in-formációink vannak. Szintén Galeottótidézzük: „Több nyelven beszél: tud lati-

nul, mint már mondtam, nagyon jóltud bolgár nyelven, amelyen a törökökküldik az irataikat, mivel nem sokbankülönbözik a szlávtól. Igen elterjedt, éssok változata van. Mátyás ismeri ezt anyelvet, és ezért a csehekkel, lengyelek-kel, ruténokkal, dalmátokkal, bolgárok-kal, krétaiakkal, szerbekkel, szlovének-kel, európai tatárokkal és más, igensokfajta néppel tolmács nélkül tud be-szélni; ugyanis mindezeknek a nyelvek-nek a szláv nyelv az anyjuk. A németeknyelvét még gyermekkorában tanultameg a börtönben, és felnőttkorában anémet fejedelmekkel való állandó kap-csolat jóvoltából csak növelte tudását.A németek, csehek, lengyelek néhahazai nyelvükön, többnyire azonban la-tinul írnak levelet.”

Máshol Galeotto elmesél egy esetet,amikor a lengyel követek által anya-nyelvükön elmondott beszédet meg-értve Mátyás latinul válaszolt nekik:„Csupán egyszer vétett nyelvbotlássala grammatika ellen, ordinem quamotmondott, vagyis nőnemben, ordinemquem helyett, de nyomban hozzáfűzte:»quemet akartam mondani, hímnem-ben.«” A latint csak rövid ideig, gyerek-korában tanulta, de a gyakorlatban ala-pos kiképzésben részesült, mert, mivelapja nem tudott latinul, „a legfőbb ál-lamügyekben a pápai követekkel valótárgyalások alkalmával soha más tol-

mácsot nem használt, csak a fiát”. Az1443-ban született Mátyás ezek sze-rint 8-10 éves korában már professzi-onális tolmács volt Hunyadi János mel-lett. Galeotto azt is elárulja, hogy Mátyás nem könyvből tanult, hanemtársalgás útján: „Beszédében mindigtalpraesett, fortélyos értelmű, csiszoltbeszédű, jó emlékezettel bíró volt, demindezekre a tulajdonságaira úgy tettszert, hogy sokat beszélgetett tanult ésékesszóló férfiakkal, hiszen csak 14 évesvolt, amikor királlyá választották.”

ÁRULKODÓ JELEK

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz,amely lehetőséget adott a kutatóknakarra, hogy közelebbről megvizsgáljáka Mátyás nevében írt diplomáciai leve-leket, és feltárják a király személyes ré-szesedését ezekből. Mivel autográf(saját kézzel írt) latin levele nem ma-radt fenn Mátyásnak – valamennyitdiktálta –, a stílus és a nyelvhasználatazok az árulkodó jelek, amelyek meg-mutatják írójukat. Az említett Héder-váry-kódexben fennmaradt korai dip-lomáciai levelek alapos és díszes stí-lusa, kiváló latinsága, valamint a kódexkészítésének és használatának körül-ményei alapján a kutatás joggal köti akódexet Janus Pannoniushoz és apécsi püspökséghez. A mára elveszett,de korábbi publikációból ismert utolsóoldal feljegyzése szerint a kéziratJanus Pannonius utolsó éveiben egy, apécsi püspökséghez közel álló szemé-lyé lehetett és később is pécsi püspökitulajdonban volt.

Nem kizárt, hogy a kötet még Te-legdi Miklós pécsi püspök hagyatéká-val került a nagyszombati jezsuiták-hoz 1586-ban, majd onnan a pozsonyijezsuiták könyvtárába. A rend feloszla-tása után a Pozsonytól nem messzefekvő Héderváron kötött ki, ahol a 19.század végén Khuen-Héderváry Károlybán könyvtárának 54. számú darabjalett. A kódexben megőrzött levelekírója gyakorlott humanista volt, bizo-nyosan Janus Pannonius, aki 13 évesenment Itáliába tanulni, és nemzetközi-leg elismert költőként tért haza. Az1460-as években keletkezett külpoliti-kai levelek többségét ő írhatta Vitéz Já-nossal együtt, természetesen a királygondolatai és politikai útmutatása sze-rint. Ezek a cicerói retorika szabályaiszerint íródtak, alakzatokkal, néhamesterkélt hasonlatokkal és ellenté-tekkel, fokozásokkal.

68 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Mathias RexMátyás király

aláírásánakegy korai, illetve

egy kései változata

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™

A stílus eleganciája kiemeli ezeketa darabokat azok közül, amelyek ke-vésbé megformáltak, ezeknél sokkalegyszerűbbek. Mátyás ugyanis nemvolt olyan tökéletes humanista, mintJanus és Vitéz. És épp ez az, amiről fel-ismerhetőek az általa diktált levelek.Nem nyelvtani hibákat vét, hanem oly-kor a latin nyelv szellemétől idegenülfogalmaz. Például akkor, amikor meg-tartja a magyar „egy” határozatlan név -előt (unum grande incendium, vagyisegy nagy tűz). Az általa diktált levelek-ben hemzsegnek a nyelvi hungarizmu-sok, és ennek az az oka, hogy magyarvolt az anyanyelve. Amikor latinul írtvagy diktált, magyarul gondolkodott,

gondolatait sokszor szó szerint fordí-totta le latinra – ezt egy igazi huma-nista sosem tette volna.

Másik ismertetőjegy a személyesfelháborodás írásbeli megnyilvánulása.Amikor apósát kioktatja, amiért spa-nyol lóidomárt küldött neki, holotttudhatná, hogy magyar lovakon hódí-totta meg fél Európát, joggal gondol-hatjuk, hogy ezt a stílust egy kancellárvagy notárius nem engedhette volnameg magának.

A levelek alapos vizsgálata alapjánazt mondhatjuk, hogy az 1458–1471közötti levelek negyede lehet Mátyásé,azaz saját diktálású, az 1472–1490 kö-zötti időből fennmaradtaknak pedig a

háromnegyede. Tudjuk, hogy az 1471-es, Vitéz János–Janus Pannonius-félelázadás után a külpolitikai levelezéstteljesen saját hatáskörbe vonta, nembízott senkiben, így ezután önmagatitkára lett. Ezt a jelenetet örökíti megaz 1920-as években Dudits Andor általkészített, nagyon kifejező szekkó azOrszágos Levéltár egyik falán. A jele-net a levelet diktáló királyt ábrázol ja – talán a külügyi levelek ismereté-ben –, aki határozottan mondja a szö-veget a behúzott nyakú kancellárnak.A szöveget szinte leolvashatjuk a kép-ről: Igen, ezt mondtam, írja csak, kan-cellár úr, ez a véleményem a császármagatartásáról…

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69

74 �&£ � � § £ ™Mátyás második cseh királyi

titkos pecsétje

74 �&£ � � § £ ™