mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok...

7
Rácz György Mátyás király ( ok) levelei

Upload: others

Post on 29-Mar-2021

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Rácz György

Mátyás király(ok)levelei

Page 2: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63

Mátyás levelet diktálDudits Andor szekkója az Országos Levéltár egyik falán

4 �&£ � � § £ ™

4 �&£ � � § £ ™

Kevéssé köztudott, hogy Hunyadi Mátyás az egyik

legtöbbet levelez� királyunk volt a középkorban.

Természetesen el�dei és utódai is els�sorban

levélben tartották a kapcsolatot európai uralko-

dótársaikkal és a pápával, de Mátyás diplomáciai

levelezését vizsgálva abba is betekintést nyer -

hetünk, hogy milyen szerepe lehetett ezekben

a politikai tartalmú levelekben magának az ural-

kodónak, azaz mennyiben volt személyesen jelen

a levélírásban, illetve a levelek diktálásában.

Page 3: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

ármilyen hihetetlenül hangzik, aközépkori királyoktól ránk ma-radt írásos emlékek, levelek, ok-

levelek túlnyomó többségével az ural-kodónak nem volt közvetlen kapcso-lata. Mátyás 33 éves uralmának idejé-ből mintegy 15 000 oklevél maradtfenn, amelyeket az ő nevében adtak ki(ebből mintegy 7900 eredetiben). Csakösszehasonlításul: Zsigmond ötven évalatt 22 000 oklevelet bocsátott ki,II. Ulászló 27 év alatt mintegy 12 000-et (általában itt is a fele eredetiben ma-radt meg, a többit későbbi iratok tar-tották fenn átírásban).

TITKOS ÉS GYŰRŰSPECSÉTEK

Mátyás király a neve alatt kibocsátottiratok túlnyomó többségét sosem látta,sőt az ügyről sem volt tudomása, mertezek a kancellária által elsősorban bí-rósági rutinügyekben kibocsátott ira-tok voltak. Ezeket az okleveleket különe célra készített bírói pecséttel láttákel, amelyet 1459-től uralkodása végéighasznált és 1464-től ténylegesen a sze-

mélynök őrzött. A pecsét közepén ke -rek talpú, négyelt címerpajzs volt, elsőmezejében a magyar vágások (hétszervágott mező), a másodikban a kettőskereszt, a harmadikban a három dal-mát leopárdfej, a negyedikben a Hu-nyadiak hollója volt látható, csőrébengyűrűvel. Az ezzel megpecsételt iratokkancelláriai rutinmunka során szület-tek, politikai döntést nem tartalmaz-nak és jórészt hiteleshelyeknek küldöttmandátumok voltak.

Az oklevelek egy másik, az előbbinélszámban sokkal jelentéktelenebb cso-portja kormányzati és adományozásiügyekkel foglalkozik: például Mátyásgyakran kérte a városokat, hogy kato-nai kiadásai fedezetéül küldjenek nekipénzt, illetve rendszeres feladata volta királynak a birtokadományozás. Mígutóbbi királyi elhatározás után megszo-kott formulák alapján készült el, a kor-

B

74 �&£ � � § £ ™Matthias Corvinus

Pieter Paul Rubens festménye.Rubens (1577–1640) Mátyás-portréja az Andrea

Mantegna-féle egykorú képmásról készült másolat Balthasar Moretus németalföldi

nyomdász és könyvkiadó számára, egy tíz képb�l álló történeti sorozat részeként

festette a m⇥vész.

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™Mátyás bírói

pecsétje74 �&£ � � § £ ™64 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Page 4: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

ges, többnyire városoknak adott – pri-vilégiumokon használt arany kettőspecsétjének néhány példánya, amely-nek előlapjára ülő, egész alakos kép-mását – lábánál a kettős kereszttel –,hátlapjára csak a magyar vágásokatvésette.

Mindkét típusú kettős pecsétes pri-vilégium csupán már korábban adottkiváltságokat erősített meg örökidőkre. Új döntést nem tartalmazott,kiállításához ezért nem volt szükségaz uralkodó jelenlétére. Az arany- és anagypecsétet a főúri és főpapi ellenőr-zés alatt álló kancellária őrizte a titkospecséttel együtt, ez utóbbit nemegy-szer az „ország”, azaz a rendi országpecsétjének is nevezték, tehát nemcsak királyi pecsétnek számított. A ki-rálynak ezért is volt szüksége arra,hogy időről időre újabb gyűrűs pecsé-teket vésessen, hiszen közvetlenül

ezzel nyilváníthatta ki saját akaratátalattvalói előtt. Mátyás kancelláriai ki-adványainak sajátossága, hogy az em-lítetteken kívül több, ún. kisebb, to-vábbá külföldi uralmát jelképező máspecséteket (cseh királyi, osztrák her-cegi) is használt magyar ügyekben is,előfordult, hogy párhuzamosan többetis, ezért Mátyás pecséthasználatánakminden részletre kiterjedő rendszere-zése, törvényszerűségeinek felfedésetöbb évtizede megnyugtató eredménynélkül foglalkoztatja a kutatást.

KÜLÜGYI IRATOK

A kormányzati ügyekkel kapcsolatosoklevelek külön csoportját alkotják adiplomáciai ügyekben kelt, ún. külügyiiratok, amelyeket ténylegesen el is jut-tattak külföldi uralkodóknak, politikaiszemélyiségeknek (elküldött levél, mis-silis, epistola). Tartalmuk napi politikaieseményekhez kötődött, ezért általá-ban nem fűződött érdek a megőrzé-sükhöz, gyakran néhány évtized vagyévszázad múlva kiselejtezték őketvagy más mó don kallódtak el. Ennek

ellenére külföldi levéltárakban így ismaradtak fenn szép számban, és ahazai kutatás jelentős erőkkel tárta felezeket már a 18. századtól kezdődően.

Főként Fraknói Vilmos szorgalmá-nak köszönhetően a 19. század végénmintegy 650 darab, Mátyás által elkül-dött külügyi levél szövege jelent megnyomtatásban. Ennek körülbelül egy-harmada maradt fenn eredeti formá-ban (főként itáliai és német levéltárak-ban), a többi korabeli vagy későbbi má-solati könyvekben. De napjainkban isfolyik a szervezett kutatás a milánóiés modenai levéltárakban és könyvtá-rakban az 1300 és 1550 között kelet-kezett magyar vonatkozású anyagokután, és e projekt keretében eddigmintegy 20 Mátyás-levelet sikerült fel-lelni (http://vestigia.hu/). A Mátyásáltal elküldött eredeti darabok elég vál-tozatos képet mutatnak. Írásképükmindig gondosan kimunkált, és általá-ban a titkos vagy a gyűrűs pecséttelzárták le őket. A pápának írt leveleketa király minden esetben saját kezűleg(manu propria) aláírta, többségükethártyára írták és függőpecséttel láttákel. Más uralkodókat nem tüntetett ki

66 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 �&£ � � § £ ™Mátyás király oklevele 1473-ból, amelybenOrbán mester budai olvasókanonokottudományos érdemei fejében kinevezi esztergomi préposttá74 �&£ � � § £ ™

Page 5: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

efféle külsőségekkel. Mátyás egyéb-ként az első királyunk, akitől jelentősszámú (86 db), saját aláírásával ellátottoklevél maradt az utókorra.

A Mátyás király által tollba mondottvagy kezdeményezésére valamelyik hu-manista levélírója által önállóan megfo-galmazott, külpolitikai témájú levelek-ről – miután elküldték a címzettnek –a kancelláriában csak másodpéldányokvagy fogalmazványok maradtak. Évszá-zados szokás hatására a legjobban sike-rült darabokat vagy azo kat, amelyektartalmuk miatt később is érdeklődésretarthattak számot, ún. leveleskönyvbemásolták. Tették ezt egyrészt azért,hogy hasonló ügyekben a későbbiek-ben is mintául szolgáljon a kancelláriá-ban, azaz formuláskönyv szerepéttöltse be, másrészt hogy a király nevé-ben levelet író fogalmazók retorikai ésstilisztikai bravúrjaikat megmutathas-sák munkatársaiknak. A levelek megfo-galmazására ugyanis különös gondotfordítottak, rendkívül kínos volt, hanem kellő cirkalmazással írott levélment ki a kancelláriából.

A levélgyűjteményekben ugyanak-kor általában az eredeti pontos kelte-zését elhagyták, és nem törekedtek ateljességre a levelek összegyűjtésekor.A ránk maradt másolati könyvek leg-nagyobb része a 17–18. században ke-letkezett, a legrégebbi azonban egy-korú, azaz 15. századi. Ez az OrszágosLevéltárban őrzött, úgynevezett Hé-derváry-kódex. Az ebben lévő 110 levéllegnagyobb része 1462–66 között ke-letkezett, később néhányat még hoz-záírtak az 1480–83 közötti évekből. 69db Mátyás nevében íródott, 15 JanusPannonius pécsi, 10 Vitéz János váradipüspöké, a többi az ország főrendjeitőlvaló, illetve a királynak szóló levél. Akódex jelentőségét emeli az a Rómábaküldött kérvény, amelyben Mátyás IV.Béla király lánya, Margit hercegnőszentté avatását sürgeti.

MIT ÍRT A KIRÁLY?Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyi-ben volt köze a királynak e levelek meg-fogalmazásához: mennyit írt ezekből őmaga, és mennyit a kancellárok? Sze-rencsére a kortárs írók és történetírókelég sokat feljegyeztek Mátyás levélíróiszokásairól, sőt nyelvtudásáról is. Gale-otto Marzio Mátyás kiváló, bölcs, tréfásmondásairól és tetteiről szóló könyvé-ben (1485) megemlíti, hogy a király„minden levelét, amit különféle helyekre

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 67

Mátyás királyfelségi nagypecsétjének el�- és hátlapja

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™

Page 6: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

küld, vagy maga mondjatollba, vagy átolvassa, hamás írta. Ugyanígy kése-delem nélkül saját magaátfutja, amit hozzá intéz-nek, bárhonnan érkezzenis. […] Ha Mátyás királymaga írja a levelet, igenröviden ír. Az írása na-

gyon szép, betűformái az új és régi faj-tájú írás között a középen állanak. Ben -ső barátainak szokott maga írni, mintazt mi is tanúsíthatjuk. János eszter-gomi érseket, akit a király akkor nagyonszeretett, többnyire saját kezű írásávalhívta magához.” Sajnos ezekből nemmaradt fenn egyetlen egy darab sem.

Utóda, II. Ulászló az első királyunk,akitől ismerünk két saját kezű oklevél-záradékot, és Szapolyai János az első,akitől saját kézzel írott levél maradtfenn, természetesen latin nyelven.Galeotto megjegyzése – a magyaroknyelvén nem könnyű írni – ugyanak-kor megengedi annak feltételezését,hogy esetleg magyar nyelvű levél is ki-kerülhetett Mátyás keze alól. Fiától,Corvin Jánostól maradt fenn ugyanisaz ötödik magyar nyelvű levél 1502-ből, és a korábbiak írói is kapcsolatbahozhatók a családdal.

A király nyelvtudásáról is értékes in-formációink vannak. Szintén Galeottótidézzük: „Több nyelven beszél: tud lati-

nul, mint már mondtam, nagyon jóltud bolgár nyelven, amelyen a törökökküldik az irataikat, mivel nem sokbankülönbözik a szlávtól. Igen elterjedt, éssok változata van. Mátyás ismeri ezt anyelvet, és ezért a csehekkel, lengyelek-kel, ruténokkal, dalmátokkal, bolgárok-kal, krétaiakkal, szerbekkel, szlovének-kel, európai tatárokkal és más, igensokfajta néppel tolmács nélkül tud be-szélni; ugyanis mindezeknek a nyelvek-nek a szláv nyelv az anyjuk. A németeknyelvét még gyermekkorában tanultameg a börtönben, és felnőttkorában anémet fejedelmekkel való állandó kap-csolat jóvoltából csak növelte tudását.A németek, csehek, lengyelek néhahazai nyelvükön, többnyire azonban la-tinul írnak levelet.”

Máshol Galeotto elmesél egy esetet,amikor a lengyel követek által anya-nyelvükön elmondott beszédet meg-értve Mátyás latinul válaszolt nekik:„Csupán egyszer vétett nyelvbotlássala grammatika ellen, ordinem quamotmondott, vagyis nőnemben, ordinemquem helyett, de nyomban hozzáfűzte:»quemet akartam mondani, hímnem-ben.«” A latint csak rövid ideig, gyerek-korában tanulta, de a gyakorlatban ala-pos kiképzésben részesült, mert, mivelapja nem tudott latinul, „a legfőbb ál-lamügyekben a pápai követekkel valótárgyalások alkalmával soha más tol-

mácsot nem használt, csak a fiát”. Az1443-ban született Mátyás ezek sze-rint 8-10 éves korában már professzi-onális tolmács volt Hunyadi János mel-lett. Galeotto azt is elárulja, hogy Mátyás nem könyvből tanult, hanemtársalgás útján: „Beszédében mindigtalpraesett, fortélyos értelmű, csiszoltbeszédű, jó emlékezettel bíró volt, demindezekre a tulajdonságaira úgy tettszert, hogy sokat beszélgetett tanult ésékesszóló férfiakkal, hiszen csak 14 évesvolt, amikor királlyá választották.”

ÁRULKODÓ JELEK

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz,amely lehetőséget adott a kutatóknakarra, hogy közelebbről megvizsgáljáka Mátyás nevében írt diplomáciai leve-leket, és feltárják a király személyes ré-szesedését ezekből. Mivel autográf(saját kézzel írt) latin levele nem ma-radt fenn Mátyásnak – valamennyitdiktálta –, a stílus és a nyelvhasználatazok az árulkodó jelek, amelyek meg-mutatják írójukat. Az említett Héder-váry-kódexben fennmaradt korai dip-lomáciai levelek alapos és díszes stí-lusa, kiváló latinsága, valamint a kódexkészítésének és használatának körül-ményei alapján a kutatás joggal köti akódexet Janus Pannoniushoz és apécsi püspökséghez. A mára elveszett,de korábbi publikációból ismert utolsóoldal feljegyzése szerint a kéziratJanus Pannonius utolsó éveiben egy, apécsi püspökséghez közel álló szemé-lyé lehetett és később is pécsi püspökitulajdonban volt.

Nem kizárt, hogy a kötet még Te-legdi Miklós pécsi püspök hagyatéká-val került a nagyszombati jezsuiták-hoz 1586-ban, majd onnan a pozsonyijezsuiták könyvtárába. A rend feloszla-tása után a Pozsonytól nem messzefekvő Héderváron kötött ki, ahol a 19.század végén Khuen-Héderváry Károlybán könyvtárának 54. számú darabjalett. A kódexben megőrzött levelekírója gyakorlott humanista volt, bizo-nyosan Janus Pannonius, aki 13 évesenment Itáliába tanulni, és nemzetközi-leg elismert költőként tért haza. Az1460-as években keletkezett külpoliti-kai levelek többségét ő írhatta Vitéz Já-nossal együtt, természetesen a királygondolatai és politikai útmutatása sze-rint. Ezek a cicerói retorika szabályaiszerint íródtak, alakzatokkal, néhamesterkélt hasonlatokkal és ellenté-tekkel, fokozásokkal.

68 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Mathias RexMátyás király

aláírásánakegy korai, illetve

egy kései változata

74 �&£ � � § £ ™

74 �&£ � � § £ ™

Page 7: Mátyás király (ok)levelei · 2018. 1. 30. · Mátyás király a neve alatt kibocsátott iratok túlnyomó többségét sosem látta, sőt az ügyről sem volt tudomása, mert

A stílus eleganciája kiemeli ezeketa darabokat azok közül, amelyek ke-vésbé megformáltak, ezeknél sokkalegyszerűbbek. Mátyás ugyanis nemvolt olyan tökéletes humanista, mintJanus és Vitéz. És épp ez az, amiről fel-ismerhetőek az általa diktált levelek.Nem nyelvtani hibákat vét, hanem oly-kor a latin nyelv szellemétől idegenülfogalmaz. Például akkor, amikor meg-tartja a magyar „egy” határozatlan név -előt (unum grande incendium, vagyisegy nagy tűz). Az általa diktált levelek-ben hemzsegnek a nyelvi hungarizmu-sok, és ennek az az oka, hogy magyarvolt az anyanyelve. Amikor latinul írtvagy diktált, magyarul gondolkodott,

gondolatait sokszor szó szerint fordí-totta le latinra – ezt egy igazi huma-nista sosem tette volna.

Másik ismertetőjegy a személyesfelháborodás írásbeli megnyilvánulása.Amikor apósát kioktatja, amiért spa-nyol lóidomárt küldött neki, holotttudhatná, hogy magyar lovakon hódí-totta meg fél Európát, joggal gondol-hatjuk, hogy ezt a stílust egy kancellárvagy notárius nem engedhette volnameg magának.

A levelek alapos vizsgálata alapjánazt mondhatjuk, hogy az 1458–1471közötti levelek negyede lehet Mátyásé,azaz saját diktálású, az 1472–1490 kö-zötti időből fennmaradtaknak pedig a

háromnegyede. Tudjuk, hogy az 1471-es, Vitéz János–Janus Pannonius-félelázadás után a külpolitikai levelezéstteljesen saját hatáskörbe vonta, nembízott senkiben, így ezután önmagatitkára lett. Ezt a jelenetet örökíti megaz 1920-as években Dudits Andor általkészített, nagyon kifejező szekkó azOrszágos Levéltár egyik falán. A jele-net a levelet diktáló királyt ábrázol ja – talán a külügyi levelek ismereté-ben –, aki határozottan mondja a szö-veget a behúzott nyakú kancellárnak.A szöveget szinte leolvashatjuk a kép-ről: Igen, ezt mondtam, írja csak, kan-cellár úr, ez a véleményem a császármagatartásáról…

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69

74 �&£ � � § £ ™Mátyás második cseh királyi

titkos pecsétje

74 �&£ � � § £ ™