MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. NEVELÉSI PROGRAM

Dr. Bugya László

intézményvezető

2014.

_____________________________________________________________

_________________________

2

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS

ELJÁRÁSAI

1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

1.1.1. Küldetésünk

Oktatási küldetésünk:

Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást

(elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak

nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőokta-

tásban, illetve közép vagy felsőfokú szakképesítés birtokában keresett

szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon.

Nevelési küldetésünk:

Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk

nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez

való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vív-

nak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak.

1.2. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK CÉLJAI

Iskolánkban szakközépiskolai és szakiskolai közoktatást, ill. szakképzést vég-

zünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégi-

umi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárá-

sai ehhez rendeződnek.

Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja és feladata, hogy kulturált, a választott

szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget adjon a to-

vábbtanulásra, illetve az alapos szakmai ismeretek elsajátítására, valamint meg-

feleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak.

Ennek érdekében szükséges egy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai szín-

vonalon teljesítő, összeszokott „együtt gondolkodó” nevelőtestület kialakítása.

A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét – jövőjét úgy kívánjuk

alakítani, ahol jól érzik magukat a tanulók, a pedagógusok és közös munkával

elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat.

Fontos, hogy tanáraink „munkatársként” kezeljék tanítványaikat, tudatos peda-

gógiai munkájukkal folyamatosan alakítsák a gyermekek személyiségét, és

szakmai elhivatottságát.

Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a

gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag önálló felfogású és

arculatú iskola megteremtését.

_____________________________________________________________

_________________________

3

Célunk egy személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola kialakítása, ahol

minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a gyermek

fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik, hogy tanulóink a képzés ideje

alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké válja-

nak, és szabad felnőttként tudjanak élni.

Iskolánkban több célú képzés megvalósítása folyik, ennek ellenére oktatási-

nevelési feladatunkat egységesen kell értelmeznünk és megvalósítanunk,

ugyanakkor ennek keretén belül differenciálnunk kell az egyes célokat és fel-

adatokat: így a 9-10., valamint a 11-12-13. évfolyam közgazdasági, informati-

kai, egészségügyi, gépészeti, mezőgazdasági, fémipari, faipari és építőipari ok-

tatási-nevelési feladatainkat.

Célunk a szakiskolai képzésben a kilencedik-tizedik évfolyamon az általános

műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismere-

tek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatásának

és szakmai alapozó oktatásának megvalósítása.

Célunk a szakközépiskolai 9-12. évfolyamos szakközépiskolai és 9.-10. évfo-

lyamos szakiskolai osztályokban az általános műveltség megalapozása mellett

az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve

az iskola által felkínált szakirányok tanulására készítsük fel a tanulókat.

Ezekben az osztályokban meghatározott követelményt támasztunk, ezek teljesí-

téséhez minden

segítséget megadunk, felzárkóztatást végzünk, a csoportbontás lehetőségével

élve a nagyobb tudás megszerzését biztosítjuk.

Célunk, hogy következetes és megértő tanári magatartással végezzük pedagógiai munkánkat,

amelyre a mértéktartás a jellemző; kerüljük a végleteket, a túl szigorú vagy túlságosan enge-

dékeny, elnéző magatartást. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink

együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztály-

létszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban

előírthoz.

Célunk továbbá:

időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,

megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,

elérni, hogy eredményesen befejezzék a középiskolát,

sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai:

Szakközépiskola esetében

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képesség-

kibontakoztató Integrációs Pedagógiai Program működtetése

_____________________________________________________________

_________________________

4

Szakiskola esetében

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képesség-

kibontakoztató Integrációs Pedagógiai Program működtetése

A személyiség - és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok :

Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a

szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a

családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és civil szervezetekkel.

Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató mun-

káját meghatározó célok és feladatok

Célok Feladatok

A magyar és az egyetemes kul-

túra alapvető értékeit hordozó

ismeretek elsajátítása a tanu-

lók életkori sajátosságainak,

képességeinek megfelelően.

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adott-

ságaiknak megfelelően fejleszteni kell a

tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás,

matematikai és kommunikációs kész-

ség) személyiségjegyeit.

Sikeres tankötelezettség teljesítése. A

sajátos nevelési igényű tanulók eseté-

ben a minimumkövetelmények sikeres

elsajátítása, a fogyatékosságok eredmé-

nyes javítása, szakértők (gyógypedagó-

gus, fejlesztő pedagógus) és a szülők

közreműködésével.

Elemi műveltségbeli alapozás: biz-

tonságos szakmai szóbeli és

írásbeli nyelvhasználat, alapvető és

szakmai képességek, készségek

elsajátíttatása.

A természetes gyermeki nyitottságra

alapozva fejlesztjük kreativitásukat,

beszédkészségüket, mozgáskultúráju-

kat, manuális készségeiket, vizuális be-

fogadóképességüket.

Önálló tanulásra szoktatás, az önmű-

velés iránti igény felébresztése.

Segítséget nyújtunk számukra az önálló

tanulási technikák megismerésében.

Személyiségfejlesztő programok se-

gítségével a szociokulturális hátrá-

nyok kompenzálása, valamint az

eltérő képességű és a tehetséges

gyerekek gondozása.

Differenciált foglalkozások és a koope-

ratív tanulás módszerének megismerése

után a hátrányos helyzetű és a sajátos

nevelési igényű gyermekek együtt, egy

időben történő fejlesztése.

_____________________________________________________________

_________________________

5

Közéletiségre nevelés, tolerancia-

készség alakítása, előítélet

mentesség, multikulturális tartalmak.

Közösségi szerepek gyakorlása, köz-

ügyekben való közreműködés, véle-

ménynyilvánítás, a közösségért érzett

felelősség átérzése. Helyes értékítélet

alapján a másság elfogadása, szolidari-

tás, a kisebbség iránti tolerancia.

A gyerekek munkakultúrájának

megalapozása.

A kreatív, tevékenykedtető tanulás-

tanítás révén az iskolai önkiszolgáló

munka bővítésével játékosan munkára

nevel. Az iskolába lépés kezdetétől

megismertetjük a gyerekekkel a szelle-

mi és a fizikai munka

egyéni és társadalmi hasznát, kialakít-

juk a közösségben végzendő munka

szokásait.

Tehetséggondozás – művészeti neve-

lés.

Alkotó, értékteremtő, a személyiséget

gazdagító tevékenységek elsajátítása.

Egészséges életmód kialakítása, tes-

ti-lelki egészség gondozása.

Mentálhigiénés programok keretében a

gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészsé-

ges életmód legfontosabb ismérveit.

Pályaorientációs tevékenység.

Minden tanulónkat képességeinek meg-

felelő szakmatanulásra igyekszünk ori-

entálni. Igyekszünk iacképes szakmákat

oktatni.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységek :

Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrá-

nyos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

Tevékenységformák:

Differenciált tanulásszervezés

Kooperatív technikák

Projekt-módszer

Tevékenységközpontú pedagógiák

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek :

A tehetséggondozást segíti a szakiskolában és a középiskolában működtetett

IPR program.

_____________________________________________________________

_________________________

6

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési

eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák

projektmódszer

tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi for-

mái:

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a

tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesz-

tési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos

formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A ta-

nulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel

egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal ve-

gyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe.

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, ame-

lyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A

projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet ta-

nítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk

fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanu-

lást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok:

Az IPR-be bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki

folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, a gyermekjóléti és

családsegítő szolgálat munkatársaival.

1.2.1. OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, OKTATOTT SZAKMÁINK

a) Érettségi / szakmai vizsgára felkészítés

A tanórák keretében biztosítjuk a tanulók felkészítését a középszintű, ill. emelt

szintű érettségi vizsgára és szakmai vizsgákra.

A csoportbontási lehetőségek kihasználásával, modern szakmai gyakorlati hát-

tér és külső gyakorlati helyek biztosításával segítjük a szakmai vizsgára történő

felkészülést.

_____________________________________________________________

_________________________

7

b) Szakmacsoportok, szakmák

Szakmacsoportok

Könnyűipari szakmacsoport

Szolgáltatási szakmacsoport

Faipari szakmacsoport

Gépészeti szakmacsoport

Informatika szakmacsoport

Közgazdasági szakmacsoport

Egészségügyi szakmacsoport

Nyelvi előkészítő

Építészet szakmacsoport

Közlekedés szakmacsoport

Elektronika szakmacsoport

Mezőgazdasági szakmacsoport (szakiskola)

Szakmai előkészítő (reintegráció)

Szakmák 2014-ig:

335430110000000 Bútorasztalos

335820410000000 Festő, mázoló és tapétázó

315821510000000 Kőműves

335420500103303 Női szabó

315250310000000 Karosszérialakatos

317250100000000 Optikai üvegcsiszoló

338150110000000 Fodrász

315820900000000 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő

335820110000000 Ács-állványozó

335220410000000 Villanyszerelő

315211100000000 Hegesztő

544810300105401 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

545230100000000 Elektronikai technikus

545430200000000 Fa- és bútoripari technikus

515250110000000 Autószerelő

525250110000000 Autóelektronikai műszerész

53 5441 05 Közlekedésgépészeti technikus, közúti jármű-gépész

315210100000000 Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító

316220100000000 Kertész

316230110000000 Erdészeti szakmunkás

546230100000000 Erdésztechnikus

315212000000000 Mezőgazdasági gépüzemeltető-gépkarbantartó

336210210000000 Gazda

545250200000000 Mező- és erdőgazdasági technikus

54345020000 Logisztikai ügyintéző

55481041000 WEB programozó

54621010000 Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus

553430100105501 Banki szakügyintéző

553450200105501 Logisztikai műszaki menedzserasszisztens

554810100000000 Általános rendszergazda

558100100105505 Gépipari mérnökasszisztens

553430100105504 Pénzügyi szakügyintéző

547230110000000 ápoló

_____________________________________________________________

_________________________

8

2012-től

Ács (34 582 01)

Asztalos (34 543 02)

Férfiszabó (34 542 04)

Festő, mázoló, tapétázó (34 582 04)

Gépi forgácsoló (34 521 03)

Hegesztő (34 521 05)

Kárpitos (34 542 05)

Kőműves és hidegburkoló (34 582 08)

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09)

Optikai üvegcsiszoló (34 725 01)

Karosszérialakatos (34 525 06)

Villanyszerelő (34 522 04)

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04)

GYAKORLÓ FODRÁSZ (52 815 01)

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS (54 523 02)

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ (54 525 01)

AUTÓSZERELŐ (54 525 02)

Faipari technikus (54 543 01)

Autótechnikus (55 525 01)

c) Szakmai orientáció/pályaorientáció

A 9-10. évfolyamon a közismereti tantárgyak mellett szakmai orientációs és

előkészítő jelleggel előkészítő tantárgyakat is oktatunk.

d) Piacképes szakmák oktatása a szakképző évfolyamokon

Elsősorban olyan szakmákat oktatunk, melyek korszerű szakmai ismereteket és

a kistérségben, ill. a régióban jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosítanak tanu-

lóinknak. Alapelvünk a sokszínűség, a túlképzés megakadályozása, ezért leg-

alább húszféle szakma oktatását vállaljuk az igényeknek megfelelően.

e) Modern informatikai és idegen nyelvi oktatás a modern élet megvalósítá-

sa, a korszerű munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítése érdekében

Korszerű informatikai és idegen nyelvi oktatással segítjük a tanulók munkaerő-

piaci elhelyezkedését helyi, kistérségi, regionális és akár külföldi gazdasági tár-

saságoknál. Iskolánk minden tanulójának lehetősége van az ECDL-vizsga leté-

telére, a szakközépiskolai tanulóknak biztosított a szakmai nyelvtanulás és

nyelvvizsgázás lehetősége.

f) Tehetséggondozás

A kiemelten tehetséges és motivált tanulókat szakkörök, külön foglalkozások

biztosításával készítjük fel a tanulmányi, szakmai és sportversenyekre.

g) Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése

_____________________________________________________________

_________________________

9

A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat felzárkóztató foglalkozások szervezé-

sével segítjük a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében, számukra igény

esetén szakembert biztosítunk.

h) Művészeti, sport-nevelés

A tanórák keretében az ének-zene és rajz- és vizuális kultúra nevelés tantárgyak

keretében, a szabadon választható tantárgyak keretében énekkari, diákszínpadi

és néptánc-foglalkozások választhatóságával biztosítjuk az érdeklődő tanulók

művészeti nevelését. A testnevelés és sport órák, valamint a választható sport-

köri órák keretében biztosítjuk a mindennapi testmozgás lehetőségét.

1.2.2. NEVELŐMUNKÁNK CÉLJAI

a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése

az önálló tanulás, önművelés igényének kialakítása

az élethosszig tartó tanulás (LLL) igényének kialakítása

az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása

humánum és tolerancia kialakítása

nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföld-

és a hazaszeretet elmélyítése

az egyetemes kultúra értékeinek, eredményeinek tiszteletére nevelés

más népek szokásainak, hagyományainak tiszteletére, toleranciájára neve-

lés

nyíltság, együttműködés, szolidaritás, aktivitás, kreativitás, részvétel igé-

nyének és képességének kialakítása

az emberek közötti érintkezés, viselkedés, kommunikáció elfogadott és

elvárt normáinak kialakítása

az üzleti tisztesség elfogadtatása és kialakítása

a természet és környezet értékeinek védelme, ápolása

az egészséges életmód és életszemlélet igényének kialakítása

1.2.3. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK FELADATAI

A nevelés és oktatás egységének megvalósítása. Hisszük és valljuk,

hogy az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységet képez. A pedagógus

oktatva nevel, illetve nevelve oktat. A hangsúlyok a tantárgy, a tananyag,

illetve a rendezvények jellege szerint természetesen változnak a nevelő

vagy az oktató munka javára. Míg egy szaktárgyban az oktatás dominan-

ciája érvényesül, a művészeti tárgyak vonatkozásában kiegyenlítődik a

nevelés és oktatás feladatköre, az osztályfőnöki órákon és az iskolai ren-

dezvényeken a nevelés kerül előtérbe.

Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a jogok és kötelezettségek elvá-

laszthatatlan egységet képeznek. A családi, iskolai, lakóközösségi, tár-

sadalmi együttélés kötelezettségek nélkül működésképtelen. A kötelezett-

ségek teljesítése azonban jogot formál, jogot érvényesíthet. A jog és köte-

lezettség időben és térben elválaszthatatlan, bár konkrét arányai a min-

_____________________________________________________________

_________________________

10

denkori helyzet függvényében változhatnak. A jogok és kötelezettségek

egységének érvényesítése elválaszthatatlan a humanizmus értékeitől.

A tudás, ismeret, készség, műveltség, munkakultúra fontosságának

elfogadtatása. Napjaink felgyorsult világában tudatosítani kell diákja-

inkban az „egész életen át tartó tanulás” fontosságát. Az iskolának meg

kell teremtenie az alapokat, fel kell kelteni az igényeket a folyamatos ön-

képzés, továbbképzés, átképzés megvalósításához. Iskolánknak ezért a 9-

12. évfolyamon konvertálható tudást kell nyújtani, illetve meg kell terem-

teni a korszerű szakmai ismeretek alapjait. A szakképző évfolyamokon

piacképes szakismeretet kell biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek

megfelelően.

Ki kell alakítani a helyes tanulási módszereket. A lexikális ismeret-

anyag mellett fokozott hangsúlyt kell fektetni a gondolkodás, alkalmazás

készségeinek kialakítására, a gyakorlatias gondolkodásra.

1.3. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1.3.1. Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra

A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása

elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés

egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül. Oktatási folyamatunkat,

tanóráink témaköreit a szakiskolai és szakközépiskolai kerettantervi, ill. az

érettségi rendeletben meghatározott követelmények és tartalmak határozzák

meg. A szakmai előkészítő tantárgyak keretében biztosítjuk a szakmai előkészí-

tést a szakképzésbe történő belépésre.

1. Szakközépiskola

Szakközépiskolai helyi tantervünk óraszámait a kerettantervi ajánlást figyelem-

be véve, tartalmát a kerettantervi rendelet és az érettségi követelmények figye-

lembevételével alakítottuk ki. A szabadon tervezhető órák keretében kiemelten

kezeljük a matematika, az idegen nyelvek, a magyar nyelv és irodalom, az in-

formatika és a szakmai alapozó tantárgyat, amelyeket a kerettantervi ajánláshoz

viszonyítva magasabb óraszámban oktatunk.

A szakmacsoportos alapozó oktatásra rendelkezésre álló időkeret felhasználását

az egyes szakirányok alakítják, de az azonos szakmacsoporton belül kialakított

szakirányok szakmai óráinak arányában is lehetnek eltérések.

Valamennyi szakirányban biztosítjuk legalább heti 3 órában az adott szakma-

csoport elméleti oktatását.

2. Szakiskola

_____________________________________________________________

_________________________

11

Az intézmény a szakiskolai képzések esetében a 9.-10. évfolyamon biztosítja az

általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatást, pályaorientáció, gyakorlati

oktatást és a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást.

A 11. és 12. évfolyamon a helyi tantervet az új Országos Képzési Jegyzék mo-

duláris felépítése alapján, a modulokat tantárgyi rendszerbe konvertálva állította

össze az intézmény.

1.3.2. Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek

A tanulókkal történő differenciált foglalkozásokat a nem kötelező tanórai fog-

lalkozásokon (emelt szint, szabadon választott tárgyak) túl a tanórán kívüli fog-

lalkozások is biztosítják.

A tehetséggondozás területén kiemelkedő szerepet játszanak a különböző diák-

körök: szakkörök, művészeti csoportok, sportkör.

1.3.2.1. A szakkörök

A szakköri tevékenység célja és feladata:

a tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, képessé-

geik fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása,

a tanulmányi versenyekre történő felkészítés.

Az iskola szakköri kínálata:

1. Szakközépiskola

9-10. évfolyam: irodalom és színjátszás, matematika, történelem, angol

nyelv, német nyelv,

11-12. évfolyam: irodalom és színjátszás, matematika, történelem, angol

nyelv, német nyelv, elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, biológia, újság-

írás, CNC

2. Szakiskola

9-10. évfolyam: matematika, fizika, informatika

A diákköri foglalkozások szeptember 30. után indíthatók. A befejezés időpontja

a 9-12. évfolyamon április 30.

A szakköri tevékenységet, a feldolgozandó témát a tanulók érdeklődésének és

javaslatának megfelelően kell meghatározni. A diákkörök a tanulói igények

felmérése után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indíthatók legalább

10 fővel. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a

tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is.

1.3.2.2. Művészeti nevelés

Intézményünkben a közismereti és szakmai tárgyak oktatásán kívül nagy hang-

súlyt fektetünk tanulóink művészeti nevelésére, az e területen kiemelkedők te-

hetségének ápolására. Ehhez elsősorban a különböző művészeti csoportokban

_____________________________________________________________

_________________________

12

végzett munka nyújt lehetőséget, de biztosítjuk szavalók, énekesek, táncosok,

sportolók egyéni felkészítését is a különböző versenyekre és rendezvényekre.

Iskolánkban működő művészeti csoportok:

Énekkar, melynek célja:

o a tanulók zenei műveltségének elmélyítése, zenei ízlésének formá-

lása,

o iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, változatos megren-

dezése,

o a közös éneklés élményének biztosítása.

Az énekkart elsősorban az ének-zene-oktatásban részt vevő 9-10. évfolyam ta-

nulóiból szervezzük, de az érdeklődő felsőbb évesekre is számítunk.

Diákszínpad, melynek célja:

o a tanulók irodalmi műveltségének elmélyítése, irodalmi ízlésének

formálása,

o az iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, élményszerű

megrendezése,

o a diákhumor igényes előadása,

o városi szereplések vállalása,

o közösségi élmények biztosítása,

o az érzelmi nevelés erősítése,

o a kommunikációs képességek fejlesztése.

Néptánc, melynek feladata:

o a népi hagyományok ápolása,

o a hazaszeretet, identitástudat fejlesztése,

o a mozgáskultúra fejlesztése,

o az iskolai rendezvények színesítése,

o közösségi élmény biztosítása.

1.3.2.3. Sport, testnevelés

A sport és a testnevelés területén jelentkező differenciált igények kielégítését

szolgálják:

Iskolai sportkör, melynek feladata:

o a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása,

o a tanulók mozgásigényének kielégítése,

o a mozgás, a sport megszerettetése, az egészséges életmód népszerűsí-

tése,

o a különböző sportversenyekre történő felkészülés,

o túrázás, táborozás,

o az iskola hírnevének és tekintélyének növelése a sport területén is.

Iskolai sportköri foglalkozásokat heti 8 órában tartunk, mely a tömegsport lehe-

tőségén túl magában foglalja a tánccsoportok és a röplabda csapat felkészítését

is.

_____________________________________________________________

_________________________

13

Gyógytestnevelés, melynek célja:

o az iskolaorvos által kiszűrt tanulók sajátos mozgásigényének kielégí-

tése,

o az egyéni igényekhez való alkalmazkodás,

o a követelmények és az adottságok összehangolása,

o gyógyító- fejlesztő hatás biztosítása.

A csoportok létszáma maximálisan 15-16 fő lehet. A csoportok számát és prog-

ramját minden tanév elején az iskolaorvos javaslatára a gyógytestnevelő állítja

össze. A gyógyítás és fejlesztés jellegétől függően a gyógytestnevelés órákat a

városi uszodában vagy a tornateremben tartjuk.

1.3.2.4. A felzárkóztató foglalkozások

A tanórán kívül foglalkozások egy részét felzárkóztatásra használjuk. A közép-

iskolába bekerülő tanulók egy része komoly tanulási nehézséggel küzd, nehezen

szokják meg az új követelményeket és módszereket. A tanulók különböző felké-

szültségi szinttel lépnek be a középiskolába, így elengedhetetlen a lemaradók

minél gyorsabb felzárkóztatása. A felzárkóztató foglalkozások célja ezért az al-

sóbb évfolyamokon a különböző tárgyi tudású és felkészültségű tanulók azonos

szintre hozása, a tanulócsoportok tudásszintjének homogenizálása.

A felsőbb évfolyamokon a felzárkóztató foglalkozások célja a tárgyi lemaradás

csökkentése és ezzel az azonos esélyek megteremtése a tanulmányok folytatásá-

hoz minden rászoruló tanuló számára.

A különböző évfolyamokon a következő felzárkóztató foglalkozások közül vá-

laszthatnak tanulóink:

1. Szakközépiskola

9.-10. évfolyam: - matematika

- magyar nyelv

- angol nyelv

- német nyelv

11.-12. évfolyam: - matematika

- magyar nyelv

2. Szakiskola

9.-10. évfolyam: - matematika

- magyar nyelv

A felzárkóztató programokat úgy állítottuk össze, hogy a legalapvetőbb hiá-

nyosságok pótlását tudjuk biztosítani.

A foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy lehetőleg minden tantárgyat tanító

szaktanárnak hetente legalább egy felzárkóztató órakerete legyen, melyet a ta-

nulók igényei szerint hasznosíthat, illetve a hetek között átcsoportosíthat.

_____________________________________________________________

_________________________

14

A felzárkóztató foglalkozások szeptember negyedik hetével kezdődnek és május

utolsó hetével zárulnak.

1.3.2.5. Hagyományőrző tevékenységek

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az

iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának

kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat

valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Diákhagyományok:

Jelképeink: zászló, szalag (tagintézményenként)

egyenruha:

o lányoknak térdig érő, sötét szoknya, matrózblúz, alkalomhoz illő

lábbeli

o fiúknak: sötét öltöny, fehér ing, egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő

lábbeli

Főbb ünnepeink:

Tanévnyitó ünnepély

október 23.

Szalagavató

Karácsony

március 15.

Ballagás

Pedagógus nap

tanévzáró ünnepély

Diákrendezvények:

kulturális bemutató,

tehetségkutató (vers, ének, zene, egyéb),

első osztályok bemutatkozó műsora, humoros szecskaavatás, gó-

lya/verébavatás

mikulásest,

iskolabál (évente egyszer),

diáknap,

iskolarádió,

Zöld Nap

Tantestületi hagyományok:

fiatal pedagógusok köszöntése,

nyugdíjas pedagógusok búcsúztatása,

karácsonyi köszöntés,

nőnapi köszöntés,

közös kirándulások.

_____________________________________________________________

_________________________

15

1.3.2.6. Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat

Iskolánkban remélhetőleg hamarosan kialakulnak a hagyományai az osztályki-

rándulásoknak és a diákok számára szervezett hétvégi vagy vakációs progra-

moknak. A tanulmányi kirándulások szervesen illeszkednek az iskola Pedagógi-

ai Programjához, nevelési-oktatási célkitűzéseinkhez. Az iskolavezetés a továb-

biakban is maximálisan ösztönzi a Pedagógiai Programhoz kötődő kiránduláso-

kat, túrákat, utazásokat.

A tanulmányi kirándulások legfőbb célja az ország természeti, építészeti, kultu-

rális és gazdasági értékeinek megismerése, az elméleti tananyag gyakorlati ol-

dalról történő alátámasztása.

Ennek érdekében fontosnak tartjuk:

A szűkebb és tágabb környezetünk

o Szatmár és Bereg,

o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye,

o Szomszédos megyék (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj) nevezetességei-

nek megismertetését.

Elsősorban a kilencedik és tízedik évfolyamokon javasoljuk a fenti témakörben

a kirándulásokat.

Az ország fontosabb városainak, történelmi nevezetességeinek, kiemel-

kedő emlékhelyeinek, létesítményeinek megismerését:

o Pécs és környéke,

o Szeged és környéke, Ópusztaszer, Kecskemét,

o Debrecen, Lillafüred, Aggtelek, Eger nevezetességei,

o a Dunakanyar és a főváros

Szakmai jellegű kirándulásokat (1-2 nap igénybevételével):

o üzemlátogatások,

o kiállítások, bemutatók, vásárok megtekintése,

o bevásárlóközpontok, pénzintézetek, tőzsde megtekintése,

o esetenként külföldi programok lebonyolítása, érdeklődő tanulók

számára nyelvtanulási, ország-ismertetési, sportolási és egyéb

szakmai céllal

Igény szerint szervezünk színház-, múzeum-, mozilátogatásokat. (Évente

egy színházlátogatás kötelező valamennyi diák számára)

Tanévenként két alkalommal, kapcsolattartás céljából, cserediákprogra-

mot bonyolítunk a Zevenaari Limers College és a Székelyföldi Gábor

Áron Líceum diákjaival és pedagógusaival.

1.3.3. A kulturális és környezeti nevelés színterei

Az intézmény környezeti jellemzői :

_____________________________________________________________

_________________________

16

Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának

kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskul-

túra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását.

Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcso-

lódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott do-

log melletti kitartás és gyakran a szülő anyagi hozzájárulása.

Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közöm-

bösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. A 9-10. évfolyamokon megje-

lennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé

teszik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását.

Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált órave-

zetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészí-

téssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével ad-

hatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz.

A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek

közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat

a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a középiskolai

végzettség megszerzéséért.

Az iskolai könyvtár: oktató-nevelő munkánk fontos feladata a könyvtárhaszná-

lat megtanítása, elsajátítása. Szolgáltatásai (könyv, folyóirat, CD, videofilm)

minden tanítási napon igénybe vehető és kérhető a könyvtáros segítsége.

Színházi előadások, rendezvények: továbbra is célunk, hogy tanulóink középis-

kolás éveik alatt legalább egyszer vásároljanak színházbérletet, és évente ve-

gyenek részt 1-2 színházi előadáson. Ösztönözzük, hogy a lehetőségek függvé-

nyében a nagyobb városokban és főként a fővárosban szervezett tanulmányi ki-

rándulásokon, színházi programokon is vegyenek részt tanulóink.

A továbbiakban is rendszeresen részt veszünk a Városi Művelődési Központ

által szervezett

hangversenyeken, melyek az ének-zene oktatást kiegészítve nagymértékben se-

gítik a tanulók zenei műveltségének fejlődését.

Szeretnénk elérni, hogy az osztályfőnöki órákhoz és az egyes szaktantárgyakhoz

kapcsolódóan tanulóink rendszeresen látogassák a város múzeumát, kiállításait.

Az állandó kiállítások megtekintését a 9. évfolyamon ajánljuk, mely összekap-

csolható a város megismerését szolgáló kisebb kirándulásokkal is.

Évente 1 alkalommal természet- és környezetvédelmi (zöld) napot szervezünk,

melynek legfőbb célja az egészséges életmód népszerűsítése, a természet értéke-

inek bemutatása és a környezetvédelem fontosságának megértetése.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Elő-

re meghatározott időpontokban és a tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés

után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, tanterem,

_____________________________________________________________

_________________________

17

ebédlő, díszterem) és eszközeit (számítógépek, videó projektor, iskolarádió, is-

kolatévé, sporteszközök) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy cso-

portosan használják.

Az iskolában a területileg illetékes és bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást

szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára ön-

kéntes. Az iskola e célra térítés nélkül bocsátja rendelkezésre az oktatáshoz

szükséges helyiségeket és eszközöket.

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A szemé-

lyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek

önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.

Az iskolai személyiségfejlesztés kiemelt területei:

Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktató-

nevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességei-

ket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet ön-

magukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről.A személyi-

ségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltu-

datosság és kötelességtudat fejlesztése.

A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók er-

kölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítá-

sa, a meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként

kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi

igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzet-

lenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek.

A jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munka-

kultúrájának fejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának

tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutá-

suk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorga-

lom a tanulásban és a munkában.

Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra törté-

nő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti

igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fej-

lesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való

nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kul-

túra iránti igényesség felkeltése. Az ökoszociális gondolkodásmód ki-

alakítása a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak tanítá-

sának egyaránt fontos feladata.

Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség,

az anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklő-

dés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során

tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának

_____________________________________________________________

_________________________

18

elengedhetetlen eleme a kulturált beszéd és metakommunikáció. A fegye-

lem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások

személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti.

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az

előítélet-mentesség, a kulturált konfliktuskezelés, a kompromisszumra

való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok el-

ítélése.

Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli

foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemlélet ki-

alakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a vi-

lág megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének

nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztele-

te, a család megbecsülése és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a

nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges

életszemlélet elengedhetetlen velejárója.

Az iskolai személyiségfejlesztés 3 jellemző színtere:

a tanórai nevelés

a tanórán kívüli nevelés

az iskolán kívüli nevelés

Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A kü-

lönböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés

legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a

jellem- és személyiségformálásban.

Az iskola nevelői a tanítás–tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartják

a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanu-

lási képesség fejlesztését.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a ta-

nulás végéig fenn is tartsuk

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe he-

lyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciá-

lás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetősé-

gekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fej-

lettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítmé-

nyéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik

az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a

gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára tá-

maszkodnak.

d) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával va-

lósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola felada-

ta, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasz-

talati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. Ez a pedagógiai

_____________________________________________________________

_________________________

19

gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető ta-

nulástanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori alkalma-

zását jelenti. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meg-

hallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak.

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK

Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés fel-

adatai nem választhatók el. A hatékony személyiségfejlesztés közösségben tör-

ténik, az egyén és közösség érdekeinek összehangolását jelenti. A pozitív embe-

ri értékek, személyiségjegyek elválaszthatatlanok a szűkebb vagy tágabb közös-

ségtől.

A reális önismeret, az örök emberi értékek becsülete, a humánum, a munkakul-

túra, az egészséges életmód, az ökoszociális gondolkodás, a kommunikációs

képesség, az egészséges életszemlélet, mint a személyiségjegyek fontos paramé-

terei egyben a közösségi kapcsolatok fokmérői is, a szociális illeszkedés nélkü-

lözhetetlen elemei.

Mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a személyiség fejlesztésére a kö-

zösségfejlesztést is szolgálják.

A közösségfejlesztés legfontosabb területei:

Az iskola egyik fontos feladata a különféle iskolai közösségek megszer-

vezése, működtetése és fejlesztése. Az iskola legfontosabb összetartó

erővel bíró közösségei: az osztály, tanulócsoport, évfolyam, diákkör és

természetesen az intézmény egésze. Minél több a közös cél, feladat, a kö-

zösen átélt élmény, siker, annál jobb az összetartás, a közösségi szellem.

Ezért törekszünk arra, hogy a szorosan vett tanulási folyamaton kívül,

minél több közösségi programot, rendezvényt, bemutatót, versenyt, vetél-

kedőt szervezzünk diákjainknak. Az egészséges versenyszellem a közös-

ség és egymás megbecsülésének, elismerésének eszköze.

A közösségi nevelés fontos eszköze a diákönkormányzat működtetése,

munkájának segítése. A demokratikus értékrend egyik nélkülözhetetlen

eleme az önkormányzás képességeinek kialakítása. Nevelői háttérsegít-

séggel meg kell tanítani a diákokat a reális célok kitűzésére és azok vég-

rehajtását biztosító eszközök, akciók megszervezésére. A jól működő di-

ákönkormányzat mintául szolgálhat a közösségi együttéléshez szükséges

magatartási és viselkedési normák elsajátításához, tapasztalatok gyűjtésé-

hez.

A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása

fontos összetartó erő. Ezért oktató-nevelő munkánk során arra törek-

szünk, hogy minél több hagyományt ápoljunk, ünnepeink, rendezvénye-

ink sajátos arculatról árulkodjanak és minél több közös élményt nyújtsa-

nak.

_____________________________________________________________

_________________________

20

Valamennyi szaktanárnak és a szaktárgynak fontos feladata a tanulók

nemzettudatának fejlesztése, a hon- és népismeret elmélyítése. A nem-

zeti kultúra megismerése, a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása ok-

tató-nevelő munkánk központi feladata. A lakóhely-, szülőföldés hazasze-

retet elmélyítését a tanórán kívül szervezett iskolai rendezvényekkel,

színház- és múzeumlátogatásokkal, kirándulásokkal kívánjuk megvalósí-

tani.

A nyitottság, kreativitás, mint egyéni tulajdonság, a közösség oldaláról

érdeklődést, problémaérzékenységet, beleszólási igényt is kifejez. Fontos,

hogy mindez az alkotmányosság, a törvényesség és az állampolgári jogok

érvényesítése útján valósuljon meg. Fontos, hogy tanulóink ismerjék az

alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éljenek a választások

lehetőségével, demokratikus jogaikkal. Egy világnézetileg nem elkötele-

zett iskolának nem lehet célja a direkt politikai nevelés, annál inkább a

politikai és világnézeti, vallási sokszínűség megismertetése, bemutatása,

a választási lehetőségek felvázolása.

Világnézettől, vallási és politikai értékrendtől függetlenül pedagógiai

munkánk során hangsúlyoznunk kell, az emberek egyenlőségének elis-

merését, az emberi jogok tiszteletben tartását, más népek kultúrájának és

hagyományainak megbecsülését.

A közösség-fejlesztés formái iskolánkban:

„Hazánk Magyarország „ vetélkedő szervezése.

Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskolához, a városhoz és a

hazához, értékeikhez való kötődését erősíti, kialakítja érzelmi azonosulá-

sunkat.

Az iskolában működik a diákszínpad és énekkar, amely szereplési, ön-

kifejezési és közösségalakító hatást fejt ki.

A diáknap és a természetvédelmi (zöld) nap egyrészt a vidámság, a já-

ték, az ügyesség megnyilvánulásának kifejezése, másrészt kulturális

program is.

Közös színházlátogatásokat szervezünk; a színházkultúra megismerésé-

hez hozzájárul az előadást megelőző vagy az előadást követő beszélgetés-

sorozat szakemberek bevonásával.

Az osztálykirándulások során tanulóink hazánk természeti és kulturális

értékeivel megismerkednek, szakmai kiállítások, programok megtekinté-

sével gyarapíthatják szakmai ismereteiket, közösségüket formálják.

Sportkörök és sportrendezvények, a versenyzés megtanítja a fiatal spor-

tolót önálló döntésre és cselekvésre, csapatversenyben közösségformáló

erő jelentkezik.

A kilencedikes tanulók számára tehetségkutató Ki-mit-tud?-versenyt

szervezünk.

Valamennyi tagintézmény hagyománya a megrendezésre kerülő gólya-

vagy szecskaavató és verébavató.

_____________________________________________________________

_________________________

21

Az iskolai könyvtár mellett működő diák könyvtárosok köre mélyebben

megismerkedik a könyv-és könyvtárhasználat rejtelmeivel, részt vesz a

könyvtárban folyó egyes tevékenységek gyakorlati munkafolyamataiban

és segít a könyvtár és az olvasók közti kapcsolattartásban.

Közösséget formáló eszköz a különböző kulturális, tanulmányi, sport,

szakmai stb. versenyekre, vetélkedőkre jelentkező csapatok kis közös-

ségei. A közös cél, a közös munka rendkívüli összetartó erő.

4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI

NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók segítése elsősorban

az osztályfőnök feladata, akinek törekednie kell a tanulók családi, szociális,

anyagi körülményeinek minél jobb megismerésére, szoros kapcsolat kialakításá-

ra a szülővel. Az ilyen tanuló fokozott odafigyelést igényel, gyakran kell élni az

egyéni beszélgetések módszerével szülővel és diákkal egyaránt. Szükség esetén

élni kell a családlátogatás lehetőségével is.

Az osztályfőnök feladata, hogy tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat, és

rendszeresen konzultáljon a problémás esetekről az ifjúságvédelmi felelőssel

vagy a szociálpedagógussal is. Amennyiben a probléma nem oldható meg hár-

mas összefogással (szülő-tanuló-osztályfőnök), az ifjúságvédelmi felelős vagy a

szociálpedagógus segítségével fel kell venni a kapcsolatot az illetékes külső

szervekkel (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Iroda stb.).

Amennyiben a tanuló a családi háttér miatt nemcsak magatartási és beilleszke-

dés zavarokkal küzd, hanem veszélyeztetett is, fokozott odafigyeléssel kell segí-

teni a nehézségek leküzdésében, azt jelezni kell az illetékeseknek.

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a neve-

lési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

Szakértői vélemény alapján az ilyen tanuló

a) egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősí-

tés alól,

b) az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban

megjelölt módon másik tantárgyat választhat,

c) az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hosz-

szabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az is-

kolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) hasz-

nálatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy

a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását,

d) tanulmányait magántanulóként folytathatja.

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az igazgató mentesíti az

értékelés és minősítés alól, az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott

nem kötelező és egyéni foglalkozások időkeretének terhére – egyéni foglalko-

zást szervezhet részére. Az egyéni foglalkozás keretében az adott tantárgyat ta-

nító pedagógus – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását

a többiekhez.

_____________________________________________________________

_________________________

22

Az egyéni foglalkozások keretében szervezett fejlesztő, felkészítő foglalkozá-

sokat csak arra a tanévre biztosítjuk a tanulónak, amelyet megelőző tanévben

május 20-ig szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemben a tanuló – és kis-

korú tanuló szülője – kérte a tanuló mentesítését egyes tantárgyakból, tantárgy-

részekből az értékelés, minősítés alól, vagy azt, hogy a tanuló tanulmányait a

következő tanévben magántanulóként folytathassa.

Fentieket a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően súlyos betegség

miatt tanulmányait magántanulóként folytató tanulók esetében is alkalmazzuk.

A beilleszkedést, felzárkózást segítő tevékenység területén pedagógusaink fel-

adata különösen, hogy

e) a szaktanár tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, vegye figyelembe a ta-

nuló eltérő képességeit, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erő-

sítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képessé-

gek különbözőségének tolerálására,

f) az osztályfőnök a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, ki-

emelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a szülővel, szükség

esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a

tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló

megfelelő pályaválasztását.

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉG

A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy minden szaktanár a maga szakterü-

letén felismerje a kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulókat. Arra kell tö-

rekedniük, hogy nevelő-oktató munkájuk során a differenciálás módszerével

teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket,

fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat.

A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése tanórai keretben és tanórán kí-

vüli tevékenységek során történhet:

1. Tanórán belüli tevékenységek:

differenciált terhelés és foglalkoztatás,

kiegészítő anyagok feldolgoztatása, otthoni kutató-megismerő tevékeny-

ségre ösztönzés,

idegen nyelvi, informatikai, matematikai és szakmai alapozó csoportbon-

tás

a szakiskolai képzésben részesülő tanulók közül az érdeklődő, jó eredmé-

nyeket elérő tanulókat a szaktanárok és osztályfőnökök javasolhatják

szakközépiskolai képzésre, elsősorban a 9. évfolyam végén.

2. Tanórán kívüli tevékenységek:

szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően a szakmai,

tanulmányi versenyekre történő felkészítés érdekében

a művészeti, kulturális érdeklődésű tanulók számára énekkari, diákszín-

padi, újságírói klubfoglalkozások

_____________________________________________________________

_________________________

23

a sport-érdeklődésű tanulók számára sportköri részvétel biztosítása, házi

illetve iskolák közötti bajnokságok szervezése

a tanulási nehézséggel küzdő és a rosszul teljesítő, hátrányos helyzetű ta-

nulók számára felzárkóztató foglalkozások

egyéni öntevékeny könyvtár-használat biztosítása

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

FELADATOK

Az ifjúságvédelem célja, hogy

a tanulók problémáit minél korábban felismerje, és minél hatékonyabb

kezelje, megelőzve súlyosabbá válásukat,

segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekei-

nek érvényesítéséhez

elősegítse a gyermek családban történő nevelését,

megelőzéssel próbálja a veszélyeztető helyzetek kialakulását megakadá-

lyozni,

a családjából bármely okból kikerült gyermek számára a korához és szük-

ségleteihez igazodó gondozást, nevelést, egészséges személyiségfejlődést

biztosítson,

segítséget nyújtson a gondozott gyermekek számára a felnőtté válásban,

valamint a gondoskodásból kikerült fiatalok társadalmi beilleszkedésé-

ben.

Hátrányos helyzetű tanuló: az a tanuló, akit családi körülményei, szociális hely-

zete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi

támogatást folyósítanak.

Veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következté-

ben kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

Megelőzés: A gyermekek, tanulók folyamatos tájékoztatása, a dohányzás, az

alkoholfogyasztás, valamint a kábítószer-függőség káros hatásairól. Kiemelten

fontos az életkornak megfelelő helyes magatartásforma és a helyes erkölcsi

normák kialakítása, megformálása.

Az előbbiek alapján az iskola feladata az ifjúságvédelemmel kapcsolatban:

1. Olyan légkör kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik

gyermek származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármi-

lyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

2. Felderítse a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és peda-

gógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensú-

lyozására.

3. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményezzen.

A fiatalok védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el iskolán belül:

- osztályfőnökök, kollégiumi nevelők,

_____________________________________________________________

_________________________

24

- ifjúságvédelmi felelős (székhely)

- szociálpedagógus (tagintézmény)

- védőnő és iskolaorvos,

- nevelőtestület.

6.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök

Igazgató: Amennyiben az iskolák rendelkezésre álló pedagógiai eszkö-

zök (nagyobb odafigyelés, törődés, felzárkóztató foglalkozás, költségve-

tési támogatások) nem elegendőek, igénybe veheti a jegyző, a nevelési

tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, társadalmi szervezetek, alapítvá-

nyok segítségét is, illetve hatósági eljárást kezdeményezhet.

Osztályfőnök, kollégiumi nevelő: Az évfolyamismétlő vagy más iskolá-

ból átvett tanulók, kollégisták beilleszkedési problémáinak feltárása, beil-

leszkedésük segítése, a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása

szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási se-

gély, tankönyvtámogatás), kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel

és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján. In-

formációk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és

társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik. A ta-

nuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és meg-

szüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osz-

tályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.

Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus: A tanulók jogait, kö-

telességeit ismerteti, megszervezi, hogy a tanulók kérdéseikre választ

kaphassanak, valamint véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdé-

sekben.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szociálpedagógus: Felderíti az is-

kolai tanulók szociális gondjait. A gyermek, tanuló veszélyeztetettsége

esetén jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt

esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tanulók veszélyezte-

tettsége esetén felmérést készít a veszélyeztetettség mértékéről, az okokat

vizsgálja és a megoldási alternatívákat feltárja, szükség esetén szakem-

ber(eke)t von be. Rendszeres és naprakész nyilvántartást vezet a veszé-

lyeztetett tanulókról, kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmü-

ket kötelezettségeikre és jogaikra, tájékoztatja őket a támogatási lehető-

ségekről. Feladata a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, nevelési

tanácsadóval, szociális osztállyal stb. kapcsolattartás, tapasztalatcsere;

kérheti az igazgató, iskolaorvos, iskolavédőnő, jegyző segítségét.

Iskolaorvos, iskolai védőnő: Szoros kapcsolatban áll a fent említett fele-

lősökkel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, elsődlegesen

az egészségvédelem területén.

Az ifjúságvédelmi munkát segítő külső szervek, intézmények:

- Nevelési Tanácsadó,

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,

- Polgármesteri Hivatal,

_____________________________________________________________

_________________________

25

- Rendőrség,

- Egészségügyi Szolgálat, Drogambulancia,

6.2. Prevenció (megelőzés)

A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb területe a prevenció, amelynek cél-

ja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodáso-

kat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, más-

részt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájá-

rulnak a tanuló társadalmilag értékes képességeinek fejlesztéséhez és kibonta-

koztatásához.

A prevenció tervezéséhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek

megismerése a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet feltárása, rögzítése.

A megismerés módszerei:

kérdőíves felmérés,

megfigyelés: a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos figyelemmel

kísérése (minden nevelő feladata),

célzott beszélgetés a tanulókkal, közösségeikkel és a tanulók szüleivel.

Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök rögzíti, és félévente felül-

vizsgálja, kiegészíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyil-

vántartását, amely az alábbiakat tartalmazza:

o a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma,

o a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet típusai, okai,

o a tanulók iskolalátogatásának rendszeressége,

o a tanulók kapcsolatai, kötődései,

o a szükséges és megtett intézkedések.

Az ifjúságvédelem területén kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybe-

tegségek megelőzésére.

Ennek érdekében fokozottan figyelni kell

a megfelelő szemléletmód alakítására,

a döntéshozás képességének kifejlesztésére, a problémákkal való szem-

benállás megtanulására,

információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra,

felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és ha-

tásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a

segítségkérés módjai, lehetőségei stb.),

egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére.

6.3. Bűnmegelőzés

Az ifjúságvédelem fontos területe a bűnmegelőzés, amelyben a család, a peda-

gógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek

együttműködése szükséges.

_____________________________________________________________

_________________________

26

Az ifjúságvédelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle:

a) a fiatalkorú elkövetővé, illetve bűnözővé válásának megelőzése:

felvilágosító, ismeretterjesztő munkával,

morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán,

kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében),

tanulással, munkára neveléssel,

pénzügyi, tárgyi támogatással,

időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése)

családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával.

b) a fiatalkorú áldozattá, illetve sértetté válásának megelőzése:

felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana,

provokatív magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem),

konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával,

az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésé-

vel,

önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével.

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Az iskolai tanulás eredményessége a pedagógus és gyermek közös célja, előse-

gítése a pedagógus kötelessége. A megfelelő tanári hozzáálláson kívül szüksé-

ges azonban az is, hogy a gyermek teljesítménye és magatartása is megfeleljen a

nevelői elvárásoknak.

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely

tantárgyból elégtelen osztályzatot ér el, illetve tanév végi vagy félévi osztályza-

ta az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel –

romlik.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében fel kell tárni, mi húzódik a sikerte-

lenség mögött és az okok ismeretében ki kell alakítani az intézmény és a peda-

gógusok egyéni megoldási stratégiáit.

A tanulási kudarc leggyakoribb okai:

figyelmetlenség

rendszertelenség és tervszerűtlenség

rossz időbeosztás

mechanikus tanulás

fegyelmezetlenség a tanórán és egyéni tanulás idején

kitartás, akarat, a tanulási kedv és az érdeklődés hiánya (alulmotiváltság)

szociális helyzetből adódó hátrányok

7.1. Intézményi megoldási lehetőségek

Az intenzív fejlesztés, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása az in-

tézményben a következő szervezeti formában valósul meg:

_____________________________________________________________

_________________________

27

felzárkóztató foglalkozások a tananyag ismétlésével, megerősítésével

tanórai keretben,

felzárkóztató foglalkozások tartása azokból a tárgyakból, amelyeknél ma-

gas a tanév közbeni és félévi elégtelen, elégséges osztályzatok száma

(20%).

7.2. Pedagógusok megoldási lehetőségei

A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden pedagógusunk

a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdi minden tanév

elején a tantárgya oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott isme-

retekre épül –, és az eredményektől függően ismétlő, szintre hozó, felzár-

kóztató foglalkozásokat épít be a tanmenetébe a szükség szerinti óra-

számban, illetve szükség szerint tervezi és alkalmazza a felzárkóztatás

egyéb formáit;

elsajátíttatja, gyakoroltatja az eredményes tanulás módszereit, technikáit

tantárgyanként;

differenciáltan tervezi meg tanóráját, a tanulás fejlesztését;

fejleszti az értő olvasást, a figyelmet;

törekszik az önművelés igényének és szokásainak kialakítására;

erősíti a tanulás motivációját;

biztosítja a tanulók önálló ismeretszerzési és feldolgozási lehetőségeit;

folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét.

A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken, a félévi és tanév végi nevelő-

testületi értekezleteken értékeljük.

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezet-

be, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adó-

dóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb ok-

ból hátrányos helyzetűek.

A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kol-

légiumi nevelő feladata, amelynek formái:

egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel,

személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése,

osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései,

az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás,

anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüle-

itől.

Az osztályfőnökök munkáját a székhelyintézményben ifjúságvédelmi felelős, a

tagintézményben szociálpedagógus segíti. Ezen felül kiemelt feladatuk kapcso-

lattartás a szociális háttérintézményekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szol-

gálat, Gyámhivatalok (helyi és megyei), Intézményi Társulás (vidéki gyermeke-

_____________________________________________________________

_________________________

28

ink esetében), Nevelési Tanácsadó) ill. együttműködés az iskola- és kollégium

vezetésével, gyakorlati munkahelyeink vezetőivel.

További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben:

A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése

a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása.

Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásá-

val (drogkoordinátorok, rendőrség)

Pályaorientációs tevékenység

Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatások lehető-

ségeiről, tájékoztatás az önkormányzatok és háttérintézmények szerepéről

Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában.

Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése:

o javaslat a helyi önkormányzatok felé

rendszeres szociális támogatásra,

rendkívüli segélyre,

tankönyvtámogatásra,

étkezési hozzájárulásra.

A tanuló szociális helyzetétől függően a tankönyvtámogatás és az étkezési hoz-

zájárulás mértéke 100%-os is lehet. A három vagy több gyermeket nevelők au-

tomatikusan 50%-os étkezési támogatásban részesülnek.

o az iskolai alapítványok támogatása

a sikeres résznyelvvizsgát tett tanulók költségeinek átválla-

lása,

az országos tanulmányi versenyeken sikeres tanulók jutal-

mazása,

kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazása,

hozzájárulás a nyári táborok költségeihez,

szociálisan rászoruló kiemelkedő tanulmányi eredményt elért

tanulók célirányos támogatása,

hozzájárulás az osztálykirándulások költségeihez,

ECDL vizsgadíjak megtérítése.

o egyéb szociális és egészségügyi jellegű szolgáltatások

iskolaorvosi szolgáltatások,

fogorvosi szűrővizsgálatok,

szervezett szűrővizsgálatok, védőoltások

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések

tételes jegyzékét

Pedagógia Program melléklete tartalmazza.

_____________________________________________________________

_________________________

29

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI

PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A pedagógiai folyamat eredménye nagymértékben függ attól, hogy a folyamat

alanyát, azaz a tanulót egységes nevelési ráhatások érjék. Ennek érdekében a

pedagógiai munkát végzők (tanárok, nevelők) és a szülők, gondviselők között

megfelelő harmónia alakuljon ki. A tanügyi követelmények következetes végre-

hajtása nagymértékben függ attól, hogy a szülő a pedagógusnak megfelelő part-

nere legyen.

Fontos az, hogy a tanulók a tanórákon rendszeresen részt vegyenek, s esetleges

mulasztásuknak megfelelő indoka legyen. A hiányzás okozta kieséseket mara-

déktalanul pótolják, házi feladatukat naponta elvégezzék, s a tanórákra rendsze-

resen készüljenek.

Ugyancsak fontos a nevelési folyamat eredményessége szempontjából, hogy a

tanulók tanórai magatartása, viselkedése olyan legyen, hogy az eredményes

munkát lehetővé tegye. Természetesen nemcsak az oktatás eredményessége fon-

tos ilyen szempontból, hiszen a pedagógiai munka nagyon fontos eleme a neve-

lés. Ezért az iskola nevelőtestületének fontos feladata az, hogy a szülőt rendsze-

resen tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, magatartásáról, iskolai munkájáról.

Fontos, hogy a szülői és az iskolai nevelés harmonizáljon egymással. A szülők

számára az információk rendszeresen a tanulók ellenőrzőjén keresztül, havonta

a fogadóórákon, évenként két alkalommal a szülői értekezleteken jutnak el. Az

esetleges fontosabb aktuális problémákat telefonon vagy levélben adjuk tudtára

a szülőknek. Ez utóbbit elsősorban a szociálpedagógusok feladata.

A szülők a szülői munkaközösség révén észrevételezhetik kívánságaikat, igé-

nyeiket és juttathatják érvényre minőségi elvárásaikat, míg a tanulók a diákön-

kormányzaton keresztül.

10.1.Szülői Szervezet és Intézményi Tanács

Intézményünkben a pedagógiai munka segítése érdekében Szülői Szervezetet

működtetünk. Az Intézményi Tanács a nevelőtestület, a szülők és az illetékes

önkormányzat egy-egy delegáltjából áll.

A Szülői Szervezetben osztályonként 2 fő képviseli a szülőket, akik maguk kö-

zül évfolyamfelelősöket és vezetőt választanak.

A fenntartó, az intézményvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője

vagy a szülők közösségének képviselője bármikor kezdeményezheti a szervezet

összehívását. Egyéb kedvezményezések híján az intézményvezető évente leg-

alább két alkalommal összehívja a Szülői szervezetet, ahol tájékoztatást ad az

iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői szervezet vé-

leményét és javaslatait az intézmény működésével kapcsolatban. A Szülői szer-

vezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, valamint kép-

_____________________________________________________________

_________________________

30

viseli a Szülői szervezetet a különböző iskolai rendezvényeken és nevelőtestüle-

ti értekezleteken.

Az Intézményi Tanács évente legalább kétszer ülésezik és saját SzMSz-e alap-

ján végzi tevékenységét. Az iskolát érintő valamennyi kérdésben véleményt

formálhat és tájékoztatást kérhet.

10.2.Diákönkormányzat

A diákélet szervezése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése,

érdekeinek védelme céljából intézményünkben diákönkormányzat működik. A

diákönkormányzat képviseleti elvben épül fel.

A diákönkormányzatban minden osztályközösséget egy tanuló képvisel, akit az

osztály tanulói választanak meg. Közülük kerülnek ki az évfolyamfelelősök és a

diákönkormányzat vezetője, akik ugyancsak választás útján nyerik el megbíza-

tásukat.

A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, akit a

diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója bíz meg.

Az iskolai diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével –

dönt saját működéséről és az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásá-

ról.

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:

az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módo-

sításakor,

a Házirend elfogadásakor és módosításakor,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a fegyelmi tárgyalás során.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény mű-

ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt

a szabadidős programok szervezéséről.

A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó rendezvények, események:

mozi- és színházlátogatás,

belföldi és külföldi kirándulások,

iskolabálok, suli-bulik,

iskolanap,

_____________________________________________________________

_________________________

31

elsősök bemutatkozó műsora,

Mikulás-est,

sportversenyek, focigála,

iskolaújság, iskolarádió, iskolatévé működtetése,

Zöld Nap

10.3.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rend-

szeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők

segítségével az intézményvezető fogja össze.

10.3.1. A szülők tájékoztatási formái

A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és

az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást és visszajelzést

kapjon. Ezért valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden ér-

demjegyet és bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe is

beírni.

Az intézmény a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli

időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart.

A kilencedik évfolyamosok szüleit beiratkozáskor a leendő osztályfőnökök tá-

jékoztatják a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

10.3.2. Szülői értekezletek

A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk a szülők kö-

zössége és az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozott tematikája alapján.

Az ünnepélyes tanévnyitót követően az osztályfőnökök rövid tájékoztató kere-

tében ismertetik a tanévkezdéshez kapcsolódó aktuális feladatokat és elváráso-

kat.

A tanévzáró ünnepélyt követően a bizonyítványosztás keretében röviden értéke-

lik az osztály éves munkáját és teljesítményét.

Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülők közössége indokoltnak tartja, rend-

kívüli szülői értekezletet hívhat össze.

A szülői értekezleten a szülők kérésének és kívánságának megfelelően az osz-

tály egészét érintő kérdések tárgyalása után ki kell térni a tanulók egyéni értéke-

lésére is.

10.3.3. Szülői fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa az iskolai munkatervben meghatározott idő-

pontokban, tanévenként négy alkalommal: november, január, április és május

hónapban szülői fogadóórát tart. A szülői fogadóórákon lehetőséget teremtünk

minden pedagógusnak és szülőnek a négyszemközti beszélgetésre, a tanulók

problémáinak megvitatására.

Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni

szeretne gyermeke pedagógusával, azt telefonon vagy írásban történt egyezte-

tést követően bármikor megteheti. Az iskolai szülői értekezletekhez kapcsoló-

_____________________________________________________________

_________________________

32

dóan illetve az iskolai fogadóórákkal párhuzamosan a kollégiumi nevelők is fo-

gadják a szülőket.

Az intézmény igazgatója és az iskolavezetés minden tagja szintén fogadóórát

tart a szülői értekezletek és a szülői fogadóórák időpontjában.

11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

11.1.Törvényi háttér

Az elmúlt évek vizsgálatai, felmérései, valamint az elkészített elemzések alap-

ján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai

egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megje-

lenjenek. Továbbá a helyi pedagógiai programokban is megjelenjen az egész-

ségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása. Ez elsőként a közoktatásról

szóló, 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. tör-

vényben történt meg. Így került az egészségnevelési program elkészítésének

kötelezettségére vonatkozó előírás a közoktatási törvény 48.

§-a (3) bekezdésébe.

11.2.Helyzetkép, helyzetelemzés

11.2.1. Erőforrások

11.2.1.1.Személyi erőforrások

a) Belső erőforrások

Az iskola egyik legfontosabb színtere az egészségnevelésnek, ezért nagyon fon-

tos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illet-

ve feladatot vállaljon az egészségnevelési program megvalósításában.

Ide számíthatók:

az iskola vezetése,

a tanárok,

az iskolaorvosi szolgálat,

az intézmény ügyviteli és technikai dolgozói,

az oktatás-technikus,

a diákok.

Az iskola vezetése

tervezi, szervezi, értékeli és minősíti az egészségnevelési programokat,

megteremti az anyagi forrásokat,

kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek in-

tegrálására,

aktívan részt vesz az egyes programokban.

Az iskolavezetést az egészségnevelési és fejlesztő csoportban egy igazgatóhe-

lyettes képviseli.

A tanárok

feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó tartalmakat, beépítik azt

az oktatási folyamat egészébe,

_____________________________________________________________

_________________________

33

személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek

annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog maradékta-

lanul megvalósulhasson, az egészség, mint alapvető emberi és közösségi

érték épüljön be tanulóink értékrendjébe.

Iskolaorvosi szolgálat

A feladatokat ellátja:

az iskolaorvos (heti 1 nap)

a védőnő (heti 2 nap)

a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos (évi 1 alkalom)

Az iskolaorvosi szolgálat az iskola egészségnevelési programjának összeállítá-

sában és megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be.

Legfontosabb feladatai:

A tanulók egészségügyi állapotának felmérése, megőrzése és az egészséges

életmódra nevelés.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl.

hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció stb.)

Az oktatás-technikus feladata:

balesetveszélytől mentes egészséget nem veszélyeztető oktatási eszközök

beszerelése, karbantartása, szakszerű elhelyezése,

az egészségnevelési programok technikai feltételeinek biztosítása, a taná-

rok, előadók és az iskolaorvosi szolgálat munkájának segítése.

A technikai dolgozók feladata: a barátságos, tiszta és ökonomikus tanítási-

nevelési környezet megteremtése. A tanulók valamennyien érintettek, részt ve-

hetnek a programok megvalósításában. Fontos, hogy tevékeny, cselekvő részvé-

tel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán belül, akár azon kívül is.

A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt

fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos

és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbös-

ség és több cselekvés jellemzi őket a saját és a mások egészsége megóvása ér-

dekében is.

Az egészségnevelési és fejlesztő csoport tagjai:

igazgatóhelyettes

iskolaorvos,

védőnő,

ifjúságvédelmi felelős,

osztályfőnöki munkaközösség-vezető,

testnevelő tanárok,

diákönkormányzatot segítő pedagógus,

_____________________________________________________________

_________________________

34

Az iskolai egészségnevelési és fejlesztő csoport feladatai:

az egészségnevelési program összeállítása,

az éves munkaterv elkészítése,

programok szervezése, irányítása, koordinálása és megvalósítása,

az egészségnevelési munka értékelése, hiányosságok feltárása és a felme-

rülő problémák megoldása,

pályázatok írása,

útkeresés az egészségnevelés hatékonyságának fokozására.

b) Külső erőforrások – iskolán kívüli együttműködés

A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele

való együttműködés az egészségnevelési program megvalósítása szempontjából

is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az

optimális helyzet megteremtését. Cél, hogy a fenntartó Mátészalka Város Ön-

kormányzata a kötelező támogatáson túl is finanszírozza egészségnevelési prog-

ramjainkat.

A szülők, a család alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál

jó például az egészségtudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szü-

lők ismerjék az iskola egészségnevelési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez

legalább olyan fontos elsajátítandó készségképesség, mint azok az ismeretek,

amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmaznak.

A szülők az egészségnevelési program aktív résztvevői (előadások tartása,

konkrét programokon való aktív részvétel, anyagi támogatás, külső erőforrások

felkutatása stb.)

A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságá-

ról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizáró-

lag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek

én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal le-

het több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontos-

ságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ezáltal felveszik a küzdelmet a kö-

zömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben.

Szülői szervezet az iskola egészségnevelési munkáját az

egészségügyi program véleményezésével,

módosító javaslataival,

a programokon való részvétellel,

előadások tartásával,

külső erőforrások felkutatásával segíti.

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását

segítséget nyújt jogi és államigazgatási ügyekben.

ÁNTSZ

ellenőrzi az intézmény higiénés körülményeit,

_____________________________________________________________

_________________________

35

az egészségügyi jogszabályok betartását,

a munkaegészségügyi előírásokat,

segítséget nyújt az iskolai egészségnevelési munkában,

rendezvényeket szervez,

előadásokat, foglalkozásokat tart.

Rendvédelmi szervek

segítséget nyújtanak:

o a drogprevenciós munkában,

o a bűnmegelőzési munkában,

o az ifjúságvédelmi munkában,

előadásokat tartanak:

o rendészeti, közlekedési témában,

o jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi területén,

alkalomszerűen tanári továbbképzéseket tartanak.

KEF-Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

kapcsolatot teremt a helyi önkormányzat és az iskola között,

a drogügyi koordinátor személyén keresztül állandó kontaktust biztosít,

segíti kialakítani az iskola drogstratégiáját,

koordinálja a drogprevenciós munkát,

szerepet játszik az intézmény egészségfejlesztési programjának megvaló-

sításában.

Nevelési Tanácsadó

Pszichológusa segítséget nyújt a mentális, pszichés problémákkal, beilleszkedé-

si zavarokkal küzdő tanulóknak. Felkereshető fogadóórán, illetve előzetes meg-

beszélés szerinti időpontban.

11.2.1.2.Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok

11.2.1.2.1. Jövőkép

„A fiatalok magatartása jelen egészségük jövőbeni felnőttkori egészségük és

majdani gyermekeik egészségének kulcsa.”

Mrs Haddad – WHO területi képviselő

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő isme-

retekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pil-

lanatnyi érdekeik szerint cselekedjenek, hanem gondoljanak a jövőjükre.

Tudatosodjon bennük, hogy az egészség kincs. Nemcsak jó közérzetet jelent,

hanem munkaképességet, anyagi biztonságot, gyarapodást, amely a családnak,

és az egész társadalomnak jövőbeni záloga.

Ezek eléréséhez a következő alapelvek és célok megvalósítását tartjuk szem

előtt az iskolai élet valamennyi színterén és valamennyi tevékenységünkben.

11.2.1.2.2. Alapelvek

_____________________________________________________________

_________________________

36

Egészségfejlesztési alapelveink:

Folyamatos egészségfejlesztés.

Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az isko-

lában.

Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvé-

delmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai

környezet érdekében.

Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak.

Iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása.

Együttműködés a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztést

célzó programokban.

A diákok tudatára, érzelmeire, akarati elhatározására hatva hozzájárulni a

gyakran tapasztalható negatív egészségmagatartásuk kialakításának meg-

előzéséhez, szemléletük pozitív irányban történő változásához, az egész-

ség értékének hangsúlyozásával.

Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos el-

töltésének kiemelt kezelése.

A lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe

helyezése.

Az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint a helyi közösség tagjainak

segítése az egészség megőrzésében.

Személyiségfejlődésre, életmód kialakításra, szokások formálására, prefe-

renciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása.

11.2.1.2.3. Célok és feladatok

Az egészségnevelés legfontosabb céljai:

Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető tudás és a

helyes életvezetés alapjainak átadása tanítványainknak számára.

A prevenció (megelőzés), az egészség védelme, megóvása, a felvilágosí-

tás.

Életmód változtató programok kidolgozása, és társas környezetben törté-

nő megvalósítása.

A szűrővizsgálatok szervezése, illetve az azokon való részvétel biztosítá-

sa.

Az érzelmi nevelés jegyében működő egészségfejlesztési programok

megvalósítása külső szakértők bevonásával, a társas-kommunikációs

készségek fejlesztésével, önismereti csoportfoglalkozásokkal, illetve osz-

tályfőnöki közreműködéssel.

Célunk, hogy gazdag személyközi és intézményes kapcsolatokkal isko-

lánkat valódi, életteli szocializációs színtérré tegyük.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:

problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás,

konfliktuskezelés- és megoldás,

kreativitás,

_____________________________________________________________

_________________________

37

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia,

vitakészség, kritikus véleményalkotás,

kommunikáció, médiahasználat,

értékelés és mérlegelés készsége.

Konkrét célok

A tantestület tagjainak megnyerése az egészségnevelési, egészségfejlesz-

tési munkához.

Tantestületen belüli továbbképzés szervezése az egészségnevelés mód-

szereinek bemutatására.

Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára.

Táborok szervezése.

Egészségnevelési és fejlesztési témák osztályfőnöki órába építése, ill.

ilyen témák további megvitatása.

Szakórákon az egészségnevelésre fordítható figyelem erősítése.

Hétköznapi egészségi problémák megjelenítése a szakórákon.

Interaktív módszerek alkalmazása.

11.2.1.4.Iskolai feladatok

11.2.1.4.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók az egészséges életvitelhez szük-

séges tudást, kellő ösztönzést megkaphassák személyes és környezeti értelem-

ben egyaránt. Az iskola és dolgozói kommunikálják az egészséggel összefüggő

kérdések fontosságát, mutassanak példát, és konkrét tevékenységekben alapoz-

zák meg azokat.

A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korsze-

rű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságok-

kal.

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódnak

megfelelő tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési módokat.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli fog-

lalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel.

11.2.1.4.2. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából

lényeges területek

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.

Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, a testi higiénia.

Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.

A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.

Környezeti ártalmak, személyes biztonság kérdése.

Szenvedélybetegségek kérdése.

A szenvedélybetegségek elkerülése.

A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőr-

zésben.

A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.

_____________________________________________________________

_________________________

38

A tanulás és a tanulás technikái.

A tanulási környezet alakítása.

Az idővel való gazdálkodás szerepe.

A rizikóvállalás és határai.

A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

11.2.1.5.Iskolai programok

11.2.1.5.1. A mindennapos iskolai testedzés programja

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egész-

séges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, melyek

igyekeznek ellensúlyozni a modern kor által kikényszerített mozgásszegény

életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal a

szellemi teljesítmény romlását is.

11.2.1.5.2. Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok

Feladatok:

o a rendszeres céltudatos testmozgás igényének kialakítása,

o minden tanulónak olyan mozgáslehetőségeket kell biztosítani, me-

lyek az eltérő testi adottságok esetén is örömet adnak, sikerélményt

nyújtanak.

Sajnálatos módon egyre több az olyan gyermek, aki alkatánál fogva nem képes

elfogadható teljesítményre, a sikertelenség még inkább elvonja a mozgástól.

Célok:

o egészséges életmódra, rendszeres testedzésre nevelés,

o a tanulók ismerjék meg a testnevelés egészségügyi és prevenciós

értékeit,

o fizikai állóképesség fejlesztése,

o akarat, bátorság erősítése.

Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos

testedzést.

A tanulók hetente az órarendbe beillesztett 2 testnevelési órán vesznek részt. A

szűkös tornatermi és sportudvari körülményeket uszodai foglalkozásokkal bő-

vítjük.

A kötelezően választható testnevelési órák mellett az alábbiak szolgálják a min-

dennapos testedzést:

Tömegsport

különböző sportági foglalkozások (kosárlabda, röplabda, labdarúgás,

úszásoktatás, atlétika, asztalitenisz stb.)

népi tánc,

sportversenyek,

sportdélután,

_____________________________________________________________

_________________________

39

egyéb sportrendezvények.

A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskola minden tanulójának lehetőséget biz-

tosítunk a sportolásra, testedzésre.

Délután nyitott tornaterem és a sportudvar alkalmat ad a mindennapos testneve-

lésre, nemcsak felügyeletet biztosítunk a tanulóknak, hanem szakirányú vezetést

is a foglalkozásokhoz.

Legfontosabb célkitűzések:

tanulók mozgásigényének kielégítése,

lehetőség a kulturált mozgásra, új sportágakkal való ismerkedés,

fizikai állóképesség fejlesztése, testkondicionálás.

Testnevelés óráról teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat, szakorvosi véle-

mény alapján.

A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos

könnyített vagy

gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra.

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testneve-

lési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően

nem kell végrehajtani.

A gyógytestnevelési órákat szakképzett testnevelő tanárok vezetik. A foglalko-

zásokon az érintett tanulók a számukra szükséges speciális gyakorlatokat vég-

zik.

Kiemelkedő szerepe van az úszásnak. Szinte minden gyógytestnevelésre utalt

tanulónak ajánlott az úszásfoglalkozás. Itt a tanulók egyéni úszásmódban része-

sülnek, egészségi állapotuknak megfelelő feladatokat kapnak.

A foglalkozások legfontosabb céljai:

az egészségi állapot javítása, amennyiben lehetséges, helyreállítása,

a kisebbségi érzés, gátlásosság leküzdése,

érdeklődés és kedv kialakítása a rendszeres testmozgásra.

11.2.1.6.Iskola-egészségügyi munkaterv

A munkatervet az egészségfejlesztési és nevelési csoport tagjaival való egyezte-

tést követően a védőnő készíti el.

A munkaterv tartalmazza:

Az orvosi és védőnői szűrővizsgálatok, rendelések, fogadóórák helyét és

időpontját.

Az iskolaorvos és a védőnő legfontosabb feladatait:

o a tanulók egészségügyi állapotának felmérése 9-12. évfolyamon,

o egészségügyi és szociális okból veszélyeztetett tanulók folyamatos

figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével,

_____________________________________________________________

_________________________

40

o gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-

egészségügyi feladatok ellátása.

o részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében, elsősorban az

alábbi témákban:

az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiénia,

egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás stb.),

családtervezés, fogamzásgátlás,

szülői szerep, csecsemőgondozás,

szenvedélybetegségek megelőzése,

o részvétel az iskola által szervezett egészségnevelési programokon

(természetvédelmi nap, iskolanap stb.),

o az előző évi szűrővizsgálatok elemzése, következtetések levonása,

o egészségnevelés az „egészség-megőrzési program” alapján,

o kapcsolattartás szülőkkel és a pedagógusokkal,

o környezet-egészségügyi feladatok: tantermek, étterem, egyéb helyi-

ségek ellenőrzése, hiányosságok értékelése, intézkedések megtéte-

le,

o elsősegélynyújtás,

o az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, mentőládák feltölté-

se.

o közegészségügyi és járványügyi feladatok szervezése, elvégzése,

ellenőrzése

Az iskola egészségügyi munkatervének programjait részletesen, havi bontásban

az éves munkaterv tartalmazza.

11.2.1.7.Egészség-megőrzési program

Az ember okozta hatalmas környezeti változások számos tekintetben veszélyez-

tetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét egyre több ártalom

fenyegeti, amelyek egy része átgondolt, a fiatalok figyelmét felkeltő egészség-

nevelési programmal kivédhető.

Célunk megvalósítása érdekében – a „Nemzeti Egészségnevelési Program”-mal

összhangban – az alábbi témaköröket építjük be az iskola egészségmegőrzési

programjába:

Az egészség és az egészséges életmód.

Egészséges táplálkozás. Étkezési szokások.

Családi életre nevelés.

Rendszeres testmozgás.

Serdülőkori változások és testi higiéné.

Lelkisegély – harmonikus életvitel

Gyors segítség! (pl. mi a teendő magas láz esetén stb.)

Szenvedélybetegségek megelőzése. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás.

Szexuális úton is terjedő betegségek.

Véletlen teherbeesés és elkerülése, fogamzásgátlás, abortusz.

Terhesség, szülés, szoptatás.

Öngyilkosság.

_____________________________________________________________

_________________________

41

Szándékos és véletlen balesetek és sérülések.

Rákmegelőzés. Az emlő- és hererák korai felismerése. Az önvizsgálat ta-

nítása.

Az egészséges fogakért.

Az egyes programok részletes kidolgozását az éves munkaterv tartalmazza.

11.2.1.8.Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom óráin lehetőség nyílik olyan szövegek fel-

dolgozására, elemzésére és értelmezésére, amelynek az emberi egészség

jelen állapotával, az egyes társadalmi csoportok szociális körülményeivel

foglalkoznak.

A szövegalkotás módszerével a tanórákon lehetségessé válik a diák sze-

mélyes érvelésének kifejtése.

Irodalomórákon a szépség és teljesség fogalmának irodalmi megjeleníté-

sekor szó kell essék az egyén, a tanuló egészségéről.

Történelem

A történelmi témakörök lehetőséget adnak arra, hogy tudatosítsuk tanuló-

inkban a modern egészségügy jelentőségét, az egészségük megőrzését

szolgáló előírások betartásának fontosságát.

Járványok és betegségek társadalom-történelem formáló hatásairól ejtünk

szót, amikor az a tananyaghoz illeszkedik.

Történeti értékek megismerése, a hagyományok tiszteletének erősítése.

Földrajz

A tantárgy témakörei széles lehetőséget biztosítanak a tanulók egészség-

tudatos magatartásának formálásához.

Közvetlenül kapcsolható az egészségneveléshez az általános társadalom

földrajzélelmezéssel foglalkozó, valamint a demográfiai fejezete.

A környezetben lezajló változások értékelése.

A természeti és a társadalmi folyamatok hatásainak értékelése.

Globális problémák megismerése.

Elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetekhez lehet kap-

csolódni a mindennapi életünkből vett példákkal, rámutatva a különböző

groszférák (talaj, víz, levegőburok) sérülésének, egészségünket fenyegető

veszélyeire és az elkerülésük, leküzdésük érdekében viselt közös felelős-

ségünkre.

Matematika

Fontos, hogy a tanulók jól ismerjék, és készség szintén tudják alkalmazni

azokat a számolási módokat, amelyekkel a mindennapi életben az egész-

séggel, az egészséges életmóddal kapcsolatban előfordulhatnak (pl. szá-

zalékszámítás, arányok stb.)

Az egészségnevelés lehetőségei a matematika oktatásának keretében:

o egészségneveléshez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása,

_____________________________________________________________

_________________________

42

o egészségügyi mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, sta-

tisztikai, valószínűségszámítási módszerek alkalmazása,

o táblázatok, grafikonok készítése, elemzése, rendszerben való gon-

dolkodás kialakításának készsége.

Fizika

A tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (hő,

zaj, sugárzás, rezgés stb.) és tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehe-

tőségeit.

Tudják értékelni a környezet változásának egészségkárosító törvénysze-

rűségeit, és ennek ismeretében legyenek képesek megoldást keresni a

globális egészségügyi problémákra.

Mérjék fel annak fontosságát, hogy az egészségre ártalmas környezeti

erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni.

Idegen nyelv

Az egészségneveléssel kapcsolatos témakörök (egészség, betegség, táp-

lálkozás, napirend stb.) feldolgozása során lehetőség van:

o az egészséges életmóddal kapcsolatos problémák feltárására,

o a problémák megoldására,

o a meglévő ismeretek bővítésére,

o más országok egészségügyi szokásainak és problémáinak megis-

mertetésére

Az egészségvédelemmel kapcsolatos problémák feldolgozása, önálló,

csoportos vagy projektmunkával történik.

Informatika

Ismeretszerzés a világhálón való kutatás segítségével.

Feladatmegoldások során élő napi példák használata.

Informatikai berendezések egészségkárosító hatásainak megismerése, az

ártó hatások elleni védekezési módszerek kialakítása.

Ének-zene

A helyes testtartás és levegővétel kialakítása.

A hangok képzésének folyamatát tanítva a diákok figyelmének felhívása

az egyes szervek (tüdő, gége, hangszalagok, fogak stb.) egészségének

megóvására.

A légszennyezés (autók stb.) dohányzás, a túlzott zenei hangerő káros ha-

tásainak megbeszélése.

Biológia

Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség meg-

őrzését elősegítő magatartás elsajátítása. (pl. a tudatos táplálkozás fontos-

ságának megértése, a rendszeres testmozgás szükségességének felismeré-

se).

_____________________________________________________________

_________________________

43

A szervezet felépítéséről és működéséről tanultak hasznosítása az egész-

séges életvitel kialakítása során.

Védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsadások jelentőségének hangsúlyo-

zása a betegségek megelőzésében.

Betegségtünetek megismerése.

Elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítása.

Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-

etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartás kialakí-

tására.

Az emberi szervezet károsító élvezeti és kábítószerek hatásának megis-

merése.

Kémia

A kémiai anyagok, jelenségek mindennapjainkban betöltött szerepének

felismerése.

A kémiai anyagok, jelenségek élő szervezetre és az élettelen természetre

gyakorolt hatásainak megismerése.

Az anyagtárolás- és kezelés helyes módjainak elsajátítása.

Veszélyszimbólumok és jelek ismerése, az ismeretek alkalmazása a köz-

napokban.

A folyamatok során keletkezett hulladék hatástalanításának, megfelelő tá-

rolásának megismerése.

Balesetvédelmi szabályok elsajátítása.

Védőfelszerelések, eszközök használatának megismerése.

Rajz és vizuális kultúra

Az egészségnevelési témához kapcsolódó

o vizuális feladatok megoldása,

o pályamunkák készítése,

o képzőművészeti alkotások elemzése.

Egészséges testi nevelés

o megfelelő ülésrend,

o írástechnika alkalmazása.

Szakmai alapozó elmélet

A szakma gyakorlásához kapcsolódó baleseti, egészségvédelmi és higié-

niai ismeretek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása.

Szakmai ártalmak hatása az emberi szervezetre, az egészségkárosodás

megelőzése.

Szakmai orientáció (információkezelés)

Rendszeres mozgás (kézmasszírozás, váll-, hátkörzés, lábmozgatás).

Figyelemfelhívás a megfelelő kéz-, kar- és testtartás fontosságára.

Változatos munkavégzés.

Az egészséges életmóddal foglalkozó másolószövegek íratása.

_____________________________________________________________

_________________________

44

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Szakma-specifikus egészségvédelmi ismeretek elsajátítása.

Figyelemfelhívás az egyéni felelősségre és az öngondoskodásra, a társa-

dalmi szolidaritás elveinek megfelelő szabályaira.

Környezetbarát anyagok, termékek ismerete, anyag- és energiatakarékos

gazdálkodás megismerése.

Helyes egészségvédelmi technológiák megismerése a gyakorlatban.

Ökológiai szemlélet erősítése

Az osztályfőnökök feladatai

Az egészség, mint alapértékek elfogadása, elfogadtatása.

Az egészségkárosodás megelőzése, az egészségmegőrzés igényeinek fel-

keltése a diákokban.

Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdések

o napirend összeállítás (tanulás-pihenés).

o táplálkozás,

o pihenés, sport, szabadidő hasznos eltöltése.

A lelki egészség iránti igény felkeltése. A problémák feltárása, segítés a

megoldásban. A lelki problémákkal küzdő tanulók segítése pszichológus

bevonásával.

Az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók külön kezelése

o a problémák feltárása (9. évf. megkezdésekor),

o a problémák kezelése (az osztályban tanító tanárokkal közösen).

11.2.1.9.Az egészségnevelés lehetőségei a tanórán kívüli foglalkozásokon,

programokon

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei,

szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, hogy

olyan új tanítás-tanulási módszert kínál, mely elősegíti a komplex gondolkodás

kialakulását és az összefüggések megismerését.

Főbb jellemzői:

A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása.

Sokféleség összekapcsolása a különféle tevékenységek által.

Kapcsolatközpontúság.

Értelem és érzelem kapcsolódásainak biztosítása.

Módszerek sokfélesége.

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások,

szakkörök,

vöröskeresztes tanfolyam,

diákkörök

_____________________________________________________________

_________________________

45

o művészeti csoportok: énekkar diákszínpad néptánc

o sport: tömegsport sportköri foglalkozások (kosárlabda, röplabda,

labdarúgás) · hit- és vallásoktatás

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások, programok

Iskolanap

Terepfoglalkozások:

o tanulmányi kirándulások,

o szakmai gyakorlatok,

o természetvédelmi nap,

o nyári táborok,

o hétvégi túrák.

Látogatás:

o múzeum,

o egészségnevelési intézmények,

o egészségügyi intézmények, kórház,

o üzemlátogatás,

o városnéző programok egészségügyi szemmel.

Versenyek:

o tanulmányi,

o szakmai,

o kulturális,

o sport,

o vöröskeresztes,

o egészségügyi.

Akciók:

o a városi vöröskereszt által szervezett véradó napokon való részvé-

tel,

o parlagfű elleni program,

o szelektív hulladékgyűjtés,

o iskolaszépítés,

o pályázatok,

o újságkészítés,

o kiállítás szervezése,

o vetélkedők,

o egészségügyi előadások,

o szakmai napok.

11.2.1.10.Módszerek

Az egészségnevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá

teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési

technikák elsajátítását, a vitakészséget, a problémamegoldást.

A módszerek közül kiemelt szerepet kap:

közösségépítő, csoportos egészségnevelési feladatok,

_____________________________________________________________

_________________________

46

aktív, kreatív munkák,

o versenyek (pl. osztályok közötti tisztasági, vöröskeresztes stb.),

o szelektív hulladékgyűjtés,

o a témával kapcsolatos plakátok készítése, cikkek írása,

o a témával kapcsolatos plakátok, cikkek faliújságon való megjelení-

tése.

meghívott előadók (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető

Fórum, vagy a helyi civil szervezet munkatársa),

kérdőíves felmérések.

11.2.1.11.Taneszközök

Iskolánk alapvetően rendelkezik az egészségneveléshez szükséges oktatási esz-

közökkel (könyvek, CD-k, videofilmek, egészségügyi táblák, elsősegélynyúj-

táshoz szükséges legfontosabb eszközök stb.).

Az egészségnevelési program hatékonyságának és eredményeinek fokozása ér-

dekében a meglévő eszközöket folyamatosan bővíteni, frissíteni kell.

11.2.1.12.Kommunikáció

Az egészségnevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a

hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett

munkáról való számadás.

A diákokat iskolarádión, faliújságokon keresztül, valamint személyes kommu-

nikációval tájékoztatjuk az aktualitásokról.

Tájékoztató fórumok:

szülői értekezletek,

fogadóórák (iskolai-orvosi),

előadások (szülők, tanulók, tanárok részére),

szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségé-

nek fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak

engedi a program, illetve a téma.

11.2.1.13.Minőségfejlesztés

Az iskola egészségnevelési és fejlesztési munkájának mérése, értékelése több

szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka,

hogy az egészségnevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz ké-

pest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek

a világban elfoglalt helyéről.

Az egészségnevelés pedagógiai céljai és feladatai, illetve előírt követelményei

határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.

A pedagógus egészségnevelési gyakorlatának színvonalát a következő szempon-

tok alapján minősítjük:

Rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és szemé-

lyiségvonásokkal, amelyek az egészségneveléshez nélkülözhetetlenek.

Felkészültségét áthatja-e az együttműködésre törekvés.

_____________________________________________________________

_________________________

47

A napi tanítási gyakorlata során mennyire tárja fel tantárgya egészségne-

velési tartalmait.

Tanulói számára jól szervezett tevékenységek során biztosítja-e sokolda-

lú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

Tanítási gyakorlat során alkalmazza-e a modern egészségnevelési mód-

szereket (partnerközpontú, élményalapú tevékenységek).

Részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításához.

Személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-

e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szü-

lőkkel, külső kapcsolatokkal.

A tanulók „egészségképének” alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik

bővülésén mérjük az alábbi módon:

Szakközépiskolai tanulmányok kezdetén (9. évf.) életkoruknak megfelelő

mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot.

12. évfolyamon a mérést megismételjük.

A 9-12. évfolyamon végzett mérések eredményeit összehasonlítjuk. Az

összehasonlító elemzések, értékelések alapján következtetéseket vonunk

le a változásról.

12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

12.1. Alapok

12.1.1. Törvényi háttér

ld. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 48. § (3) bekezdés

12.1.2. Helyzetkép

12.1.2.1.Erőforrások

1. Személyi erőforrások

Belső

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a kör-

nyezeti nevelés hitelességét.

Az adminisztrációs és technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek

környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban legyenek igé-

nyesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel

szemben.

A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet,

amire a mi iskolánkban is tudunk számítani.

A tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát

iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

_____________________________________________________________

_________________________

48

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és

az iskola harmonikus együttműködése.

Számíthatunk az iskolaorvos közreműködésére diákjaink magatartásának

környezettudatos irányba való hatékonyabb formálásában.

A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 2700 fő tanuló.

Külső

A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás ideális: Önkor-

mányzat, Általános Iskolák, a város többi iskolája, ÁNTSZ. A szakképzés

gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés

Keressük a kapcsolatot a civil szervezetekkel

A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosz-

tálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson

keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba.

2. Anyagi erőforrások

A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelési célkitűzéseinek el-

éréséhez.

Pályázatok segítségével próbálunk anyagi forrásokat biztosítani program-

jaink megvalósításához.

A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más okta-

tási intézményekkel és civil szervezetekkel.

A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli

– célszerű elnyerni.

3. Tárgyi erőforrások

Tantermek, informatikai szaktantermek, tanműhelyek

Ismerethordozók: videofilmek, könyvek, faliképek.

Audiovizuális eszközök: projektor stb.

12.2. Alapelvek, célok

12.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

A környezeti nevelés

az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatá-

sa,

természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által

s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a

környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező

értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így

az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

12.2.1.1.Célok a 14-20 éves korosztály esetében

_____________________________________________________________

_________________________

49

fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemlé-

letmód segítségével rendszerszemléletre való nevelés,

holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakí-

tása, a szerves kultúra fontossága

tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelős-

ség felébresztése

a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása

az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata

helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondol-

kodás, döntésképesség fejlesztése

globális összefüggések megértése

fogyasztás helyébe életminőség helyezése

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakí-

tása

12.2.1.2.Helyi célok, értékek

Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

Helyi értékek és problémák feltérképezése

Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvé-

delem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energia-

takarékosság, helyi védettség stb.)

Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)

Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken

Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása

A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

12.2.1.3.Iskolánk környezeti nevelési hitvallása

A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden

területe tekintse feladatának.

Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyi-

ségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

12.2.1.4.A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében

Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola,

mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek sze-

mélyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálko-

dása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok ottho-

ni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása

nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és

egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását.

A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a kör-

nyezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi,

elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett

elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi cé-

_____________________________________________________________

_________________________

50

lok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli

tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálás-

ra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környeze-

ti nevelés színteréül is szolgálhat.

Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzése-

ken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán

belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.

12.2.1.5.Konkrét célok és feladatok

Célok

A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (ha-

gyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben

legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei.

Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégi-

ák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros di-

ákok számára segítséget tudunk nyújtani.

A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a

közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosság-

tudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nem-

zet színterén

A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása

Feladatok

A képzésben kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét

A oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni

A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása

A szelektív hulladékgyűjtés beindítása

Az iskolakert ápolása

Az iskolai büfé kínálatának egészségesebbé tétele

Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diá-

kot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesz-

tésébe

Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drog-

stratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozi-

tív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása,

döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)

Környezetvédelmi vetélkedők tartása

Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás és tartalmi keretek.

12.3. Foglalkozások

12.3.1. Tanórai keretek

a) A tantárgyak lehetőségei

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban

és szóban egyaránt,

_____________________________________________________________

_________________________

51

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti

értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kiala-

kulását,

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,

tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére.

Történelem

A tanulók

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyo-

mányok tisztelete,

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a termé-

szeti népek példáján keresztül,

értsék meg az egész világot érintő globális problémák történeti gyökereit,

érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a

problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv

A tanulók

váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül

a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és

ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,

fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk.

Matematika

A tanulók

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti ösz-

szefüggéseke matematikai módszerekkel demonstrálják,

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,

elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli vi-

szonyait.

Fizika

A tanulók

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,

rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehe-

tőségeit,

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei

közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatáso-

kat,

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek

tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti

problémákra,

_____________________________________________________________

_________________________

52

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősség-

gel szabad csak felhasználni,

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregon-

dolkodó állampolgárrá,

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia

A tanulók

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmé-

nyek értelmezésére,

ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek

ezek használatának csökkentésére,

ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gya-

korolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített kör-

nyezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz

A tanulók

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élet-

telen környezetükről,

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a ter-

mészeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,

értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, ha-

gyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,

értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasz-

tás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérsék-

lési lehetőségeit,

ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépsé-

geit.

A tanulókban

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos

életmód iránti igény,

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problé-

máinak megoldásában való aktív részvételi készség.

Biológia

A tanulók

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, il-

letve mérséklési lehetőségeit,

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,

_____________________________________________________________

_________________________

53

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fe-

dezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket,

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek

és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklé-

sére,

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban

alakuljon ki ökológiai szemléletmód,

alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.

Ének-zene

A tanulók

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonossá-

gát,

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,

tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hét-

köznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonossá-

gát,

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik

alappillére,

tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfor-

dulásaira,

ismerjék a természetes alapanyagok használatát,

legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak

megfelelően elemezni,

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témakö-

röknek megfelelően,

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma össze-

függését,

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti for-

matervezésre,

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

_____________________________________________________________

_________________________

54

Etika

A tanulók

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni,

hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is meg-

felelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk

fokától függetlenül is értéket képviselnek,

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdé-

sekkel kapcsolatban,

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az

egészséges környezetért.

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

A tanulók

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat

keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek ké-

pesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,

legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűré-

sére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatásá-

ra, gyűjtésére és feldolgozására,

ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő kör-

nyezetvédelmi lehetőségeket,

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,

futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimuláci-

ókat és statisztikai teszteket,

rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diá-

kokkal közösen,

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztere-

ket,

ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító

hatásait,

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti ösz-

szefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechni-

ka alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,

elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelé-

se, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segít-

ségével,

a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag-

és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.

Testnevelés

_____________________________________________________________

_________________________

55

A tanulók

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrend-

szerek működését tekintve,

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együtt-

működés és a tolerancia fejlesztésében,

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes,

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,

alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,

segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását.

Szakmai alapozó elmélet és orientáció gyakorlat (9-10. évfolyam)

A tanulók

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvé-

delmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni,

ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják

ezeket a gyakorlatban alkalmazni,

tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képe-

sek az egészségkárosodás megelőzésére.

Szakmai alapozó, elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam)

A tanulók

legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen ke-

resztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük,

sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a kör-

nyezetvédelmi ismereteknek,

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés

lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.),

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a

termékek használatát,

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat,

látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyel-

jék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban,

tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus

eszközökkel.

A tanulókban

alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem,

_____________________________________________________________

_________________________

56

alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvé-

delmi oktatás során Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi fel-

adatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütem-

terv szerint!

b) Nem hagyományos tanórai foglalkozások

A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, krité-

riuma a komplexitás.

Ennek lényege:

A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom

sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”.

A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által.

A természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelí-

tése.

Kapcsolatközpontúság.

Értelem és érzelem egysége.

Módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek iskolánkban:

1. Tanítási órán kívüli tevékenység

nyári táborok

szakmai gyakorlat

tanulmányi kirándulás

szakmai napok diákszervezéssel

múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)

2.“Akciók”

vetélkedők

pályázatok

újságkészítés

kiállítás rendezése

interjú

kérdőív

iskolarádió működtetése

3.“Látogatás”

múzeum

hulladékégető

szennyvíztisztító

4. Versenyek

5. Zöld Nap

6. DÖK-nap

12.3.1. Tanórán kívüli foglalkozások

_____________________________________________________________

_________________________

57

Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások

témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba.

A fentieken kívül pl.:

szakkör

várostakarítási akció nap

tábor stb.

12.4. Módszerek

Segítségükkel a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Munkánk során alkalmazott módszercsoportok:

kooperatív tanulási technikák,

játékok,

riportmódszer,

kreatív tevékenység,

közösségépítés,

művészi kifejezés.

12.4.1. Taneszközök

Komposztáló

Hulladéktároló

Ismerethordozók: szakkönyvek, határozók, térképek, ismeretterjesztő ki-

adványok

Eszközök: munltimédiás segédanyagok, videofilmek, internet hozzáférés.

12.4.2. Az iskolai környezet

Az épület

A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb

környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegák-

nak.

Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden osztályte-

rembe és folyosó részre szeméttárolóra . Az udvaron pedig egy papír-, és

egy műanyag-tároló konténerre.

A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat.

A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden héten egy “zöld” nap kerül-

jön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene

stb.

A tornaterem délutáni kihasználtságát segíti egy-egy játékos sportvetél-

kedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hoz-

zátartozó edzések.

Az iskolai életvitel

_____________________________________________________________

_________________________

58

Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbál-

juk bevonni a mindennapi kertészkedésbe.

Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok.

Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé

üzemeltetőjével közösen a kínálatot az egészséges táplálkozásnak megfe-

lelően kialakítani.

A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki

egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit.

pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszo-

nyok, könyvtári állomány összetétele stb.

A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve ki-

dolgozni a konkrét feladatokat.

12.5. Kommunikáció

1. Iskolán belüli

A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve szemé-

lyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról.

Hozzunk létre egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindítá-

sáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját.

A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes

beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.

2. Iskolán kívüli

Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más

intézményeket a diáknap, keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról,

kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl.

Természetbúvár és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

12.6. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

12.6.1. Az értékelés célja

A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári

cselekvési készségei hogyan fejlődtek.

A program hatékonyságának meghatározása.

A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése.

Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalato-

kat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk.

A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve ta-

nulási tevékenységeket.

A program költséghatékonyságának meghatározása.

A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet

érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása.

A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetke-

zett változásának meghatározása.

Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együtt-

működéssel történő kezelésében és megoldásában.

_____________________________________________________________

_________________________

59

A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterüle-

tek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethosz-

szig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus tovább-

képzéseken.

12.6.2. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek

Kérdőív

Szociometriai vizsgálat

Különböző megfigyelések

Nyomon követő rendszer

Egyéni vagy csoportos beszélgetések

Diákönkormányzat egyedi értékelése

Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat.

Értékelő jelentés készítése:

Jelentés célja

Összegzés

A program indoklása

Célok

Tevékenységek

Értékelés eredménye

Következtetések

Javaslatok

12.7. Továbbképzések

A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program

kidolgozása után.

Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenysé-

gek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját

segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szak-

könyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli.

(Továbbképzési terv)

A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az

iskolában dolgozók munkáját.

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, il-

letve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési

program elkészítésénél figyelembe vettünk.

Az iskola

A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium 2007. augusztus 01-én alakult a

három mátészalkai jogelőd szakközépiskola: a Déri Miksa Szakközépiskola és

Szakiskola, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és a

Gépészeti Szakközépiskola átszervezésével.

_____________________________________________________________

_________________________

60

Az intézmény a szatmári-beregi térség legnagyobb szakképző iskolájaként kez-

deményező szerepet vállalt a Szatmár-Beregi Térségi Integrált Szakképző Köz-

pont létrehozásában.

Iskolánk tanulói létszáma a 2008/2009-es tanévben 2833 fő, pedagógusaink,

szakoktatóink felkészültsége optimális.

Az intézmény 96 tanulócsoportban oktatja az érettségire, szakmai vizsgára ké-

szülő diákokat és esti oktatás keretében is készít fel az érettségire fiatal szakmá-

val rendelkező felnőtteket.

Három tagkollégiummal 500 gyerek ellátását tudja biztosítani a tanév vala-

mennyi tanítási napján.

Iskolánkban jelenleg a tantestület körülbelül 15%-a foglalkozik intenzíven kör-

nyezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden

akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-

egy tevékenységi területhez.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban, hagyományos tanórai oktatásszerve-

zésben.

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan

dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatko-

zások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket

használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeret-

szerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetősé-

geit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyí-

lik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek,

mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környe-

zet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben:

A tanév során minden osztály természetjárást, intézmény- és múzeumlátogatá-

sokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része.

Tanórán kívüli programok:

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem

fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat.

Iskolaújságunk hasábjain rendszeresen helyet kap környezetvédelmi téma és

képanyag.

Erőforrások:

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel,

hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szer-

vezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők

és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk

erőforrása is.

_____________________________________________________________

_________________________

61

Nem anyagi erőforrások, iskolán belüli együttműködés:

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy tudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai kör-

nyezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki

kell alakítanunk, és tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműkö-

dését.

A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az

iskolai szabadidőszervező tanár látja el.

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és

figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van

az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környe-

zet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcso-

portnak.

Tanárok és szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a

szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők

megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk

is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy

az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók,

másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – lehető-

ségeiket figyelembe véve – családok maguk is biztosítják.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és

technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési progra-

munknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkent-

sük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a

kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, hogy a tanulók látják, hogy az iskola

épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztí-

tószereket használunk.

Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív

hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos mun-

kájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények

profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a

környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az is-

kola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető

legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a köte-

lező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programo-

kat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá

teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szem-

_____________________________________________________________

_________________________

62

pontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti par-

kok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai so-

rán, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson

részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy

megbízott tanára tartja.

Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti

nevelési munkánkat.

Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és

foglalkozás legyen jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcso-

lattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kap-

csolatot az egyes civil szervezetekkel.

Hivatalos szervek

Feladatuk annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szem-

pontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni

kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé

kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem

egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egy-

ség. Kívánatos, hogy bővüljön a kínálat az egészséges táplálkozáshoz nélkülöz-

hetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat terén. Újra időszerűvé vált annak felmé-

rése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A

tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az

iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolave-

zetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

Anyagi erőforrások

Saját erőforrás

Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, ame-

lyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környe-

zetkímélő működést szolgálják.

Külső erőforrások

Fenntartó: Terveink, közé tartozik, hogy - egyeztetés után – a fenntartó támo-

gassa az iskolai környezeti nevelési munkát.

Saját bevétel:

Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele,

melyek összege változó.

Pályázat:

_____________________________________________________________

_________________________

63

A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhe-

lyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok

elkészítésében.

Alapelvek, jövőkép

Diákjainkban ki kell alakítani:

környezettudatos magatartást és életvitelt,

környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,

a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igé-

nyét és akaratát,

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzé-

sét,

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető techniká-

kat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése szükséges a diá-

kokban. pl.:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás,

kreativitás

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,

vitakészség, kritikus véleményalkotás,

kommunikáció, média használat,

konfliktuskezelés és megoldás,

állampolgári részvétel és cselekvés,

értékelés és mérlegelés készsége.

Új tervek:

Az iskolában új, képzési irányok követelményeinek, tananyagának, speci-

alizálásának kidolgozása,

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,

Hagyományok ápolása:

városi nevezetességek feltérképezése,

az iskolai hírességek élete – kutatás,

táborok megszervezése és lebonyolítása,

drog-prevenciós program folytatása,

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok:

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

kétszintű érettségire felkészítés,

hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon

tanórán kívüli szakórák szervezése,

természetvédelmi versenyekre felkészítés,

_____________________________________________________________

_________________________

64

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,

a számítógép felhasználása a tanórákon.

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány terüle-

ten. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjaink-

ban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink:

terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok stb.;

kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.;

„látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint

szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

versenyek;

szakkörök;

iskolazöldítés;

témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.);

DÖK-nap;

„jeles napok”;

Szintén a nevelési program része, kapcsolódik az egészség- és környezeti neve-

lés témaköréhez, mégis teljesen önálló egységként kezelendők:

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB

INTÉZKEDÉSEK

13.1. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata, módosítása,

nyilvánosságra hozatala

13.1.1.A Pedagógiai Program érvényességi ideje

Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató

munkáját e Pedagógiai Program alapján.

A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2009. szeptember 1.

napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül

bevezetésre.

13.1.2.A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósu-

lását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban

értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok

és követelmények megvalósulását.

A 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagó-

giai Program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értéke-

_____________________________________________________________

_________________________

65

lését, és szükség esetén ezen Pedagógiai Programot módosítania kell,

vagy teljesen új Pedagógiai Programot kell kidolgoznia.

13.1.3. A pedagógia program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására:

o az iskola igazgatója,

o a nevelőtestület bármely tagja,

o a nevelők szakmai munkaközösségei,

o a Szülői Szervezet,

o az iskola fenntartója

tehet javaslatot.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az in-

tézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított Pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptem-

ber 1. napjától kell bevezetni.

13.1.4.A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető.

A Pedagógia Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illet-

ve intézményeknél tekinthető meg:

o az iskola fenntartójánál;

o az iskola irattárában;

o az iskola könyvtáraiban;

o az iskola nevelői szobáiban;

o az iskola igazgatójánál;

o az igazgatóhelyetteseknél;

o a nevelők szakmai munkaközösségeinél.

13.2. Szakmai Program

A 2007. augusztus 01-én alakult Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

három jogelőd intézmény, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és

Szakiskola, a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Gépészeti

Szakközépiskola átszervezésével jött létre.

Az iskola megőrizve a jogelőd intézmények profilját, szakiskolai képzést, szak-

középiskolai képzést és érettségi utáni szakképzést is folytat.

Ezen képzési profilok mellett 10 hónapos reintegrációs (felzárkóztató) képzést

is folytatunk és a Dunaújvárosi Főiskolával együttműködve felsőfokú szakkép-

zést is biztosítunk tanulóink számára.

13.2.1. Szakiskolai képzés

Az intézmény a környékbeli és a megyei, valamint térségi szakember képzés és

utánpótlás biztosítása érdekében a következő szakmacsoportokban képez leendő

szakmunkásokat:

könnyűipari szakmacsoport

faipari szakmacsoport

_____________________________________________________________

_________________________

66

gépészet szakmacsoport

építészet szakmacsoport

elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

közlekedési szakmacsoport

egyéb szolgáltatások

mezőgazdasági szakmacsoport

Valamennyi szakmacsoportban a 9-10. évfolyamok szakmai alapozó képzését

követően a szakképzési évfolyamokon folytatják tanulmányaikat a fiatalok (11-

12.) vagy (11-13. évf.)

13.2.2. Szakközépiskolai képzés

Az iskola a felsőfokú oktatási intézményekben folytatott továbbtanulás, illetve a

technikusképzés, valamint az érettségi utáni szakképzés megalapozásaként

szakközépiskolai képzést folytat a következő szakmacsoportban:

informatikai szakmacsoport

közlekedés szakmacsoport

faipar szakmacsoport

elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

könnyűipar szakmacsoport

mezőgazdasági szakmacsoport

Gépészet szakmacsoport

közgazdasági szakmacsoport

egészségügyi szakmacsoport

13.2.3. Érettségi utáni szakképzés

Intézményünk igyekszik lehetőséget biztosítani az érettségivel rendelkező fiata-

lok számára a felsőfokú szakképzésbe történő bekapcsolódásra, érettségin ala-

puló szakképesítés megszerzésére és a technikusképzésre.

Érettségi utáni szakképzésben a következő szakmacsoportokban folytatunk

képzést:

egészségügyi szakmacsoport

közlekedés szakmacsoport

informatikai szakmacsoport

mezőgazdasági szakmacsoport

könnyűipar szakmacsoport

gépészet szakmacsoport

közgazdasági szakmacsoport

Az egyes képzésben kapcsolódó óratervek és lehetséges kimenetek a Helyi Tan-

terv fejezetben kerülnek kifejtésre. Az iskola a kerettanterv kötelező előírásait

betartja.

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. év március hó 25. napján tartott

ülésén elfogadta.

Kelt: Mátészalka, 2014. március 25.

_____________________________________________________________

_________________________

67

Dr. Bugya László

intézményvezető

_____________________________________________________________

_________________________

68

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUMI TAGINTÉZMÉNYE

MÁTÉSZALKA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

_____________________________________________________________

_________________________

69

Bevezető

A kollégium Pedagógiai Programját intézményünk nevelőtestülete a közalkal-

mazottakról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX törvény, illetve a

46/2001. (XII.22.) OM rendelet felülvizsgálta és módosította.

Célunk olyan átfogó dokumentum elkészítése, amely a kollégiumot használók

számára nyújt információt a kollégium működéséről.

Ennek érdekében a külső és belső tényezők figyelembe vételével a kollégium

neveléselméletét, pedagógiai céljait, a közvetíteni kívánt értékrendet, a nevelés

helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát és a működés feltételrendszerét kívánjuk

meghatározni Pedagógiai Programunkban.

Módosított Pedagógiai Programunk elkészítésekor figyelembe vettük:

az intézmény alapító okiratát

a közoktatásról szóló törvényt

a NAT-ot

a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló a

46/2001./XII.22. OM rendeletet

az iskola Pedagógiai Programját

a helyi adottságokat

Pedagógiai Programunk az intézményi Pedagógiai Program része, amely tartal-

mazza a kollégiumpedagógia sajátságait.

_____________________________________________________________

_________________________

70

A kollégium pedagógiai programjának tartalomjegyzéke

I. Helyzetelemzés

A kollégium szervezeti felépítése

a) A Baross László Tagkollégium legfontosabb alapadatai

-Tárgyi feltételek

-Személyi feltételek

A kollégium kapcsolatai

b) A Déri Miksa Tagkollégium legfontosabb alapadatai

-Tárgyi feltételek

-Személyi feltételek

c) A Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégium legfontosabb alapadatai

-Tárgyi feltételek

-Személyi feltételek

II. A kollégium nevelési célja, alapelvei

III. A végrehajtandó feladatok meghatározása

Tanulási kultúra fejlesztése

A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés

Önismeret fejlesztése

IV. A kollégiumi foglalkozások szerkezete

Tanulást segítő foglalkozások

A tanulókkal való törődést, gondoskodást biztosító foglalkozások

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

/Baross L. Tagkoll. Bajcsy Zs. E. Tagkoll Déri M. Tagkoll. /

A diákönkormányzat működése

V. A csoportfoglalkozások tematikája

VI. A kollégiumi nevelés eredményessége

VII. A kollégiumi nevelők továbbképzési terve

VIII. Fejlesztési tervek

IX. Záradék

X. Melléklet

_____________________________________________________________

_________________________

71

I. Helyzetelemzés

A Baross László Tagkollégium legfontosabb alapadatai

Hivatalos elemzés:

Cím, telefonszám:

4700 Mátészalka, Baross u. 12-14

Tel.: 06-44-314-526

A fenntartó megnevezése:

Mátészalka Város Önkormányzata

A kollégium beiskolázási körzete:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe

Engedélyezett férőhelyek száma: 150 fő

Kollégiumi épületegységek száma: 3 /A; B; C /

Két épületegységben (A és C) fiúk, egy épületegységben (B) lányok vannak el-

helyezve.

A tanulócsoportok száma: 6 vagy 7

A tanulók nemenként, iskolatípusonként, életkoronként csoportokat alkotnak.

A tanulócsoportok száma a tanulók létszámától függően változik.

A kollégiumban vannak:

o 4 évfolyamos szakközépiskolások

o 4 évfolyamos szakiskolások

o technikus képzésben résztvevő tanulók

Szülői, családi háttér:

Hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy a családok szociális helyzetéről legin-

kább a gyerekek viselkedéséből, ruházkodásából, költekezéseikből, valamint a

szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás alapján kapunk valósabb képet.

Tanulmányi segítségre kevés családban számíthat a gyerek. Ennek legfőbb oka

a szülők alacsony iskolai végzettsége, valamint elfoglaltságuk.

Az édesapák, illetve gondviselők 10%-nak végzettsége nyolc általános iskola,

6%-a betanított munkás, 45%-a szakmunkás, 24%-a érettségizett, 12% techni-

kusi és csak 3% felsőfokú végzettséggel rendelkező.

Az édesanyák végzettsége hasonló arányt mutat, a csak nyolc általános iskolai

végzettség viszont magasabb náluk.

Térségünkben nagy a munkanélküliség, a családok 30%-ban az egyik szülőnek,

még 5%-ban egyik szülőnek sincs munkája. Sok a rokkantnyugdíjas szülő. A

családok 20%-nak a létminimum körüli vagy létminimum alatti jövedelemmel

kell bánni, akiknek komoly anyagi gondot jelent gyermekük iskoláztatása.

_____________________________________________________________

_________________________

72

A családok 4%-ában egy gyermek van, 55%-ában két gyermek, 41%-ában há-

rom, vagy több gyermeket nevelnek.

Gyakori a csonka családban élő gyermek is.

Kollégistáink közel 2/3-a 50%-os étkezési kedvezményben részesül.

A kollégium története:

Az intézményünk alapítása után három évvel, 1930-ban újabb épületekkel bő-

vült a gazdasági iskola, elkészültek a tanári lakások és az internátus.

A bentlakásos tanulók száma először 20, majd később 35 tanuló volt.

1952-ben az új nyolc tantermes tanügyi épület átadása a kollégium bővítését is

jelentette, a kollégista tanulók száma elérte a 90-120 főt.

A diákotthon valódi fellendülése az 1958-as tanévtől kezdődött, hangsúlyt ka-

pott az oktatás mellett a nevelői munka, a szabadidő tartalmas kitöltése.

1962-ben a diákotthon elnyerte a „Kollégium” címet. Ekkor vette fel az iskolá-

val együtt Baross László nevét.

A kollégium Kölcsey Ferenc Ifjúsági Klubja 1980 óta háromszor „Kiváló”, két-

szer „Aranykoszorú”, kétszer a „ Terület Kiváló Klubja” címet nyerte el a me-

gyei Klubtanácstól.

Tárgyi feltételek:

Az arborétum jellegű parkkal övezett kastélyszerű intézmény Mátészalka város

un. „Újtelep” városrészén található.

A tanügyi épület, a kollégium épületegységei (A, B, C) , a szolgálati lakások

szoros egységet alkotnak.

1992-es felújítás és építés során adták át az új három emeletes („A”) kollégiumi

épületet. Mellette található a régi-felújított „B” épület – a lányok kollégiumi

része és a „C” épület, amit szintén felújítottak.

„A” épület: földszint + három emelet

A földszinten található helyiségek:

- stúdió - irodák

- vendégszobák - számítástechnika terem-társalgó

- játékterem - mellékhelyiségek

- 2 hálószoba – elkülönítő betegszobák

I. emelet helyiségei:

- 1 nevelői szoba - teakonyha

- 11 három ágyas szoba - zuhanyzó

- tanuló - Tv. szoba - WC

II.-III. emelet helyiségei:

- 12-12 három ágyas szoba -1-1 teakonyha

- 1 tanuló - zuhanyzó

- WC

„B” épület: alagsor + magas földszint

alagsor helyiségei: magas földszint helyiségei:

- 1 ágyas hálószoba - 1 nevelői szoba

- ételmelegítő-teakonyha - 7 három ágyas hálószoba

_____________________________________________________________

_________________________

73

„C” épület: magas földszint

Helyiségek:

- nevelői szoba - 5 három ágyas hálószoba

- tanuló - tv szoba - 3 öt ágyas hálószoba

- teakonyha - zuhanyzó, WC

A kollégiumban található helyiségek összkomfortosak, funkciójuk ellátására

alkalmasak. Tanulóinkat három, ill. öt ágyas szobákban helyezzük el. Minden

szobában van hideg – és melegvíz szolgáltatás, személyenként szekrények, pol-

cok, íróasztalok.

A vizes – blokkok, főzőhelyiségek, tanulószobák, társalgók teszik komfortossá

kollégistáink életét.

Pihenőpadokkal ellátott parkunkban sétára, kikapcsolódásra van lehetőségük

diákjainknak.

A kollégium mellett található kondicionáló terem, sportcsarnok, villanyfényes

bitumenes kézilabdapálya sportolási lehetőségeket biztosít.

Tanulóink kikapcsolódását, valamint eredményes órai felkészültségét segíti a

számítógépterem.

Személyi feltételek

A kollégium irányítását az intézményvezető által kinevezett kollégiumvezető

végzi: 1fő kollégiumvezető, kötelező óraszáma 40 óra/hét

Nevelőtanárok kötelező óraszáma: 30 óra/hét

5 fő teljes állásban: 30 óra/hét

1 fő:óravállalásban 10 óra/hét

1 fő nyugdíjas óravállalásban: 12 óra/hét

A nevelőtestület tagjai egy fő kivételével több éve dolgoznak a kollégiumban,

kellően jártasak a speciális kollégiumi feladatok ellátásában, munkájukat hittel

végzik. Gyermekszeretők, nagy a kapcsolatteremtő képességük, váratlan felada-

tokra is motiválhatók.

A nevelőtestület szakos összetétele:

- 1 fő élelmiszeripari mérnöktanár

- 1 fő biológia-mezőgazdasági ismeretek szakos tanár, tudományos szocializ-

mus oktató

- 1 fő matematika – technika szakos tanár

- 1 fő magyar nyelv – és irodalom szakos tanár

- 1 fő matematika – műszaki ismeretek és gyakorlatok, technika szakos tanár

- 1 fő történelem szakos tanár, Európa szakértő

- 1 fő fizikus

- 1 fő magyar – történelem szakos tanár

A Déri Miksa Tagkollégium legfontosabb alapadatai

Hivatalos elnevezése: Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, Déry Miksa

Tagkollégium

_____________________________________________________________

_________________________

74

Címe: 4700 Mátészalka, Baross L. u. 9-11.

Telefon: 06-44/311-522

Az alapítás éve: 1982

Fenntartó és felügyeleti szerv: Mátészalka Város Önkormányzata

A kollégium az iskolával egybeszervezett, annak intézményegysége.

A férőhelyek száma: 175

A kollégium koedukált, egy-egy fiú és lány részlege van.

A tanulócsoportok száma 8.

A kollégiumi felvétel csak egy évre szól és feltétele az iskolai jogviszony.

Tanulók közössége, szülői, családi háttér:

A tanulók a 14-20 éves korosztályhoz tartoznak. A többség 93,4% faluról jött,

csak 6,5% a városi (Nyíregyháza, Záhony, Tiszavasvári) tanuló. Az elhelyezést

kérő tanulók zöme a bejárási nehézségek miatt lett kollégista, mert a tömegköz-

lekedési eszközökön az átszállási nehézségek miatt 1-2 órát venne igénybe az

utazás, vagy a délutáni műszak miatt későn, vagy egyáltalán nem jutna haza.

A tanulók közel fele szakközépiskolás 40%,a másik fele szakiskolás 60%. A

szakiskolás tanulók gyenge tanulmányi eredménnyel érkeznek,a szakközepesek,

valamivel jobbak, ők motiváltabbak a tanulás iránt. Mindkét réteg vegyes ké-

pességű, de a szakiskolai tanulók intellektuális képességei hiányosak, problé-

mák vannak az értő olvasással, a helyesírással és a matematikai alapkészségek-

kel. Tanulmányi segítségre kevés családban számíthatnak a tanulók. Az apák

iskolai végzettségének aránya: 36% nyolc általános, 46% szakmunkás, 15%

érettségizett és 3% felsőfokú végzettségű. Az anyák végzettsége hasonló arányt

mutat, azzal a különbséggel, hogy a nyolc általánost végzettek aránya 46%,

szakmunkás 39%, érettségizett 10%, felsőfokú 5%. A tanulók zöme alacsony

státuszú családból jött. Sok az olyan család, ahol munkanélküliek a szülők, az

apák 19%, az anyák 40% munkanélküli, vagy háztartást vezet. Gyakori a csonka

családban élő gyermek 26%. A tanulók 58,9%-a részesül gyermekvédelmi tá-

mogatásban, tehát a családja szegény illetve szegény körülmények között él. A

családok keveset tudnak áldozni a művelődésre, és ez az ingerszegény környe-

zet visszahat a tanulói magatartásra.

Személyi feltételek:

Kollégiumban a nevelőtanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelel,

valamennyien rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógiai képzett-

séggel. A pedagógiai programot 9 fős testület teljesíti. A szakos ellátottság nem

teljes, érzékelhető az idegen nyelvszakosok hiánya. A nevelők egyéni érdeklő-

dése és más irányú képzettsége jó alapot biztosít a kollégium nevelési és sza-

badidős tevékenységének megszervezéséhez. A nevelőtestület szakos összetéte-

le:

2 fő biológia-technika szakos

1 fő magyar-könyvtár szakos

1 fő matematika-technika szakos

1 fő műszaki oktató szakos

1 fő szociálpedagógus szakos

1fő szociálpedagógus-pályaorientáció szakos

_____________________________________________________________

_________________________

75

1 fő történelem szakos

1 fő történelem-földrajz-rajz szakos

Az utóbbi években nagy volt a fluktuáció. A karrierépítés szempontjából nem

cél a nevelőtanári állás, inkább lépcsőfok, és amikor tehetik, átmennek tanítani

az iskolába. A fiatal tanárnők rendre szülési, majd gyermekgondozási szabad-

ságra mennek, gyereket nevelő családanyaként pedig a délutáni, esti munkarend

miatt nem maradnak meg. A törzstagoknak köszönhetően a testületre jellemző a

gazdag nevelési tapasztalat, a tanulók iránti megértés, és az együtt kialakított

nevelési elvek alkalmazása.

Tárgyi feltételek

A kollégium az intézmény telkén különálló négyszintes épületben működik.

Egy-egy emeleten 13 darab 4 személyes hálószoba található, amelyeknek a be-

rendezése 4 heverőből, polcból, beépített szekrényből, egy asztalból és két

székből áll.

Minden szinten van közös használatú vizes helyiség: 6-6 WC-vel, zuhanyzóval,

12 mosdókagylóval.

Minden szinten található még két tanterem is.

Az épület 8 tantermében délelőtt tanítás folyik, délután pedig a kollégisták

használják.

Az emeleteken található még betegszoba és nevelői szoba.

A földszinten helyezkednek el az irodák, raktárak, vendégszobák, két számítás-

technikai terem és az ebédlő.

A földszint alapterülete 667, egy szinté 492, az összes alapterület pedig 2635

négyzetméter.

A konyhát nem az intézmény működteti.

Az ebédlő 160 személyes és alkalmas a kollégiumi szintű rendezvények megtar-

tására.

Minden szinten van színes tv, és a folyosókon audió hálózat.

A kollégium épülete a nyugodt tanulás feltételeit biztosítja, mert van megfelelő

számú tanterme, igaz a könyvtára kevés példányszámú, és hiányoznak a lexiko-

nok, és más kézikönyvek.

A lakályosságot és otthonosságot rontja, hogy az épületen előjönnek az építés

hiányosságai.

A lapostető esőzések után beázik, a vizes helyiségekben is gond van a szigete-

léssel, mert több helyen átázik a mennyezet.

Az ablakok egy részét fel kéne újítani, mert korhadtak, rosszul záródnak, és így

télen hidegek a szobák.

A berendezési tárgyak is felújításra szorulnak. (a heverők kárpitja kopott és

szakadozott, nyitószerkezete rendre elnyíródik, a sötétítőfüggönyök, plédek

szétfeslettek.)

A taneszközök fejlesztése pályázatok révén történt. Kialakításra került 17 és 15

géppel két számítástechnikai terem, amit délelőtt az iskolások, délután a kollé-

gisták használhatnak. Minden szinten van televízió, a stúdióban pedig 1-1 audió

_____________________________________________________________

_________________________

76

és videó berendezés. A hálószobákba hűtőszekrények kerültek elhelyezésre,

sajnos nem jutott minden szobába.

Kollégium környéke szépen parkosított és alkalmas a rekreációra. Sportolásra

az iskolaudvari pályája, és tornaterme ad lehetőséget, kialakításra került egy

kisméretű kondicionáló terem, ami az igényekhez képest kicsinek bizonyul.

Összességében a hiányosságoktól eltekintve a kollégium tárgyi feltételei lehető-

vé teszik a pedagógiai program teljesítését.

Az önkormányzat, mint fenntartó a helyi társadalmi igényeket közvetítve elvár-

ja, hogy a középiskolák hagyományainak megfelelően készítsenek fel a tovább-

tanulásra, másrészt készítsenek fel a közvetlen munkaerő-piaci igények kielégí-

tésére. Az intézmények működjenek partnerközpontúan, kiemeli a családi életre

nevelés és a családokkal való szoros kapcsolattartás, tájékoztatás fontosságát. A

hátránykezelésben a prevencióra, és az érdekeltek együttműködésére helyezi a

hangsúlyt. Az eszközfejlesztéshez, a feltételek javításához az intézmény pályá-

zati tevékenységgel járuljon hozzá.

Az iskola elvárja, hogy a kollégium működjön közre, hogy a tanulók felkészül-

ten jelenjenek meg a tanítási órán. Tevékenységi rendszerével fejlessze az álta-

lános műveltségüket, szakiskolások esetében kommunikációs és viselkedési

kultúrájukat, adjon hasznos tanulás-módszertani ismereteket és nyújtson értel-

mes szabadidős elfoglaltságot.

A szülők fontosnak tarják a megfelelő színvonalú szociális ellátást, étkezést,

lakhatási feltételeket, rendre, fegyelemre szoktatást. Tisztességre, erkölcsre ne-

velést, az iskolai felkészülés segítését.

A tanulók segítséget várnak iskolai problémáik, konfliktusaik megoldásához,

hátrányaik – nem csak tanulmányi – ledolgozásához, a szabadidő hasznos eltöl-

téséhez, műveltségük gyarapításához, közösségbe való beilleszkedésükhöz.

Elégedetlenek az elhelyezés körülményeivel, a felkészülést segítő eszközök

színvonalával.

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

A közösség életében a hagyományrendszer az a váz, amire ráépíthetjük az ér-

tékközvetítő tevékenységek rendszerét. Ez a tevékenység együttes a hagyomá-

nyos ünnepkörökhöz, közösségi együttléthez kötődik.

A műsorok, szereplések sok – sok lehetőséget adnak az önkifejezésre. Ezek ta-

nulói öntevékenységen alapuló rendezvények, amelyeket egy- egy új elemmel,

ötlettel érdemes továbbfejleszteni.

Kollégiumunk hagyományos rendezvényei a tanév időszakában:

Elsősök avatása

Évnyitó közgyűlés

Névadókról megemlékezés

Mikulás

Karácsony

Farsang

Félévi közgyűlés

Valentin nap

Március 15.

_____________________________________________________________

_________________________

77

Nőnapi köszöntés

Költészet napja

Végzősök búcsúja

Havonkénti első csütörtökön táncos est

Házi bajnokságok tavasszal és ősszel

A hagyományápolást a nevelőtestület a diákönkormányzat hatáskörébe adta át.

A diáktanács szervezi, osztja ki a feladatokat, tanulócsoportoknak vagy diákkö-

röknek az ünnepségekre való felkészülést.

A diáktanács összetételétől, rátermettségétől – ami évenként változik – függ a

tanári segítő beavatkozás mélysége.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások, amelyek közül a tanu-

lóknak kötelező egyet választani és azon részt venni. A kínálati listára a követ-

kező körök kerülnek fel: labdajátékok, asztalitenisz, testépítés, kondicionáló

torna, aerobic, Európa ismereti kör, művészetbarát kör, kézimunka kör, vörös-

keresztes kör, természetbarát, honismeret, kommunikáció, videotechnikai kör,

filmklub.

A kollégiumi közösséget erősítik még a szervezett kiállítások, mozi, színház,

hangverseny látogatások, műveltségi vetélkedők, kirándulások.

A sporttevékenységet, a tömegsportot szeretnénk erősíteni, vonzóvá tenni minél

több tanuló számára. Nem feledkezünk meg a közösségfejlesztő hatásáról sem,

mert a csapatjáték kollektív magatartást igényel, segítségnyújtást, kölcsönös

bizalmat. A feltételek adottak, rendelkezünk kondicionáló teremmel, használ-

hatjuk az iskola tornatermét, udvari pályáját. A nevelők többsége maga is spor-

tol, és szívesen vezet tömegsport köröket.

A tanulók érdeklődése és a tanárok irányultsága alapján a következő tevékeny-

ségekbe lehet bekapcsolódni: kispályás foci, kosárlabda, asztalitenisz, aerobic,

kondicionáló torna, sakk.

Csapatbajnokságok és egyéni versenyek szervezésében támaszkodunk a diák-

önkormányzatra, de a tanári felügyeletet mindig biztosítani kell, tekintettel a

balesetek megelőzésére.

A fennmaradó nem szervezett idővel a kollégista maga rendelkezik és fordítja

kimenőre, pihenőre, TV nézésre, stb.

A diákönkormányzat működése

A diákönkormányzat működtetésének segítségével célunk, hogy a tanulók vál-

janak a társadalomba illeszkedni tudó, a demokrácia szabályait megtanuló ál-

lampolgárokká. Jussanak el a társadalom életének, működésének alapszintű

megértéséig. Alakuljon ki a megfelelő kollégiumi aktivitás, legyenek alkotó,

cselekvő formálói a közösség életének.

A diákönkormányzat tevékenysége során a kollégiumi szabályozók megalkotá-

sában közreműködve, a tanulók jártasságot szereznek az érdekegyesítő techni-

kák alkalmazásában. A diákönkormányzat feladata még, hogy részt vegyenek a

rend és a fegyelem fenntartásában, képviselők útján gyakorolják döntési, egyet-

értési és véleményezési jogaikat. Jelen legyenek a kollégium tanulóját érintő

_____________________________________________________________

_________________________

78

fegyelmi tárgyaláson, képviseljék a kollégiumot és működjenek együtt más di-

ákönkormányzatokkal.

A diákönkormányzat elkészíti működési szabályzatát, munkatervét és azok alap-

ján működik. Legalább havonta ülésezik, és évente két alkalommal hív össze

közgyűlést, ahol beszámol tevékenységéről és végzett munkájáról, megválasztja

vezetőit. A tanulók vélemény-nyilvánításának legmagasabb fóruma a közgyűlés.

Először szeptemberben ajánlott megtartani a tanév záró-nyitó programadó köz-

gyűlést. A másodikat a tanév felénél, ahol sor kerül a félév értékelésén kívül

vélemény-nyilvánításra, jutalmazásra és a diákönkormányzat vezetőinek újravá-

lasztására.

A tanulók nem ismerik törvényeket, ezért az általuk felkért pedagógusnak kell

megtanítani, hogy ismerjék jogosítványaikat. Minden tanárnak segíteni kell az

önkormányzati munkát, elsősorban a saját csoportjában. Az önkormányzás alap-

ja a szabad választás. A választási szabályzatuk alapján megválasztják a diák-

önkormányzat és a tanulócsoportok tisztségviselőit.

A diákönkormányzat hat közvetlenül választott felsősből áll, és kiegészül a ta-

nulócsoportok választott vezetőivel.

A diákönkormányzat választott tisztségviselőin kívül számos állandó vagy al-

kalmi feladatlehetőség és szerep van még a kollégiumban. Ezen a területen

munkamódszerünk az állandó feladatadás, megbízás. Az állandó tevékenység a

siker lehetőségének forrása, a teljesítmények közösség általi elismerése, jó

irányba formálja a személyiséget. A diákönkormányzat tevékenységrendszerébe

adtuk a jogszabály biztosította lehetőségeken túl a szabadidős tevékenység, az

önkiszolgáló munkák szervezésében való segítést, a hagyományos rendezvé-

nyek lebonyolítását.

Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégium

Legfontosabb alapadatok

Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégiuma

Cím: Mátészalka

Eötvös u. 5-7.

4700

Tel.: 06 - 44- 500 185

A fenntartó megnevezése:

Mátészalka Város Önkormányzata

A kollégium beiskolázási körzete:

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

- Ukrajna

- Románia

Engedélyezett férőhelyek száma: 175

Kollégiumi épületegységek száma: 2

1 épületben a fiúk, 1 épületben a lányok vannak elhelyezve.

A lánykollégiumban 3 emeleten 96, a fiúkollégiumban 3 emeleten 106 férő-

hely van.

Tanulócsoportok száma: 8

_____________________________________________________________

_________________________

79

A kollégiumban vannak:

- 4 évfolyamos gimnazisták

- 4 évfolyamos szakközépiskolások

- technikus képzésben résztvevő tanulók

A kollégium története:

A kollégium 1946 szeptemberében szerveződött. Fennállásának 50. évfordulóját

1996-ban ünnepeltük.

1973 – 74 – ben átadták a jelenlegi épületet / 80 férőhelyes fiú és 200 férőhelyes

lánykollégiumot /.

1976 – ban a kollégiumok országos versenyein bronz, 1977 – ben ezüst, 1980 –

ban pedig arany oklevelet kapott.

1980 – ban megkapta a „Kiváló Kollégium” címet.

1988 – ban a kollégium felvette Bajcsy Zsilinszky Endre nevét.

1996 – ban bővült a kollégium 96 férőhellyel, 3 tanulóval és a régi szárny 6

tanulóval.

1999 – ben felújításra került a 80 férőhelyes fiúkollégium, ikerszobánként zu-

hanyzóval, teakonyhával, stúdióval és tanulószobákkal.

2004 – től ezt az épületet a Mátészalkai Kórház vette birtokba.

Tárgyi feltételek:

A kollégium épülete a város központjában található.

Fiúkollégium épülete: földszint + 3 emelet

A földszinten található helyiségek:

- irodák - könyvtár

- tanári szoba - ebédlő + konyha

- számítástechnikai terem - raktárak

- betegszoba - orvosi rendelő

- társalgó - tanulószoba

- mellékhelyiségek - vendégszobák

I. emelet:

- tanári szoba

- tanulószobák /2db./

- 10db. 4 férőhelyes szoba

- mellékhelyiségek

II. és III. emelet:

- tanári szoba

- tanulószobák /2db./

- 11db. 3 férőhelyes szoba

- mellékhelyiségek

Lánykollégium épülete: 3 emelet

Emeletenként: - 8 szoba /4 ágyas/

- mellékhelyiségek

_____________________________________________________________

_________________________

80

- teakonyha

- 1 tanulószoba

Személyi feltételek:

Nevelőtanárok száma: 8 fő /4 nő, 4 férfi/

4 férfi és 3 női nevelőtanár főállású /heti 30 óra/

1 női nevelőtanár félállásban /19 órában/ van foglalkoztatva.

A nevelőtestület tagjai több éve dolgoznak a kollégiumban, kellő tapasztalattal

rendelkeznek.

A nevelőtestület szakos összetétele:

1 fő földrajz-rajz szakos tanár

1 fő okleveles műszaki oktatói szak

1 fő gépészmérnök, műszaki tanár

1 fő pedagógia, mentálhigiénia, kommunikáció szak

1 fő agrármérnök, mérnöktanár

1 fő faipari mérnök, kertészmérnök, pedagógia szak

1 fő mezőgazdasági gépész üzemmérnök, mérnöktanár

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások:

Bőrdíszmű

számítástechnikai órák

főzőcske

esténként a tornateremben labdarúgás

Hagyományőrző rendezvényeink:

Elsős bemutatkozó

Mikulás est

Karácsony

Valentin nap

Nőnap

12. évfolyamosok búcsúestje

Májusfa állítás

Kollégiumi Ifjúsági Napok /KIN/

Ballagás

A Diákönkormányzat működése:

A diákönkormányzat 13 főből áll, megbízásuk több évre szól. Új tagok válasz-

tása a leköszönő 12. évfolyamosok helyett februárban történik.

Évente 2 alkalommal hívnak össze közgyűlést és havi egy alkalommal ülésez-

nek.

A kollégium kapcsolatai

Kapcsolat az iskolával

A kollégium a nevelés minden területén – különösen a közösségi nevelésben –

az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségű tehát, hogy a kollégium

_____________________________________________________________

_________________________

81

szoros, folyamatos együttműködést alakítson ki a vele kapcsolatban lévő

iskolával.

Ennek érdekében a kollégium vezetője meghívja az iskola vezetőségét és

tanári karát, szakoktatóit a kollégiumi rendezvényekre, tájékoztatja az is-

kolát, és kikéri véleményüket fegyelmi ügyekben.

A csoportvezető tanárok kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a

szaktanárokkal, kölcsönösen tájékoztatják egymást a tanulók tanulmányi

helyzetéről, magatartásáról. Szülői értekezleteken az osztályfőnökkel

együtt tájékoztatják a szülőket.

Kapcsolat más kollégiumokkal

A kollégium vezetője, nevelőtestülete, és diákönkormányzata arra törekszik,

hogy szoros kapcsolatot alakítson ki más kollégiumokkal.

A sport terén alakult ki a 2006/2007-es tanévben jó együttműködés a nyírbátori

Bethlen Gábor Szakképző Iskola Kollégiumával. Mini kosárlabda- és focitorná-

kat szerveztünk, amelyek a sportélmény mellett lehetőséget nyújtanak tapaszta-

latgyűjtésre mind a tanár, mind a diák számára.

Kapcsolat a szülőkkel

Az intézményünk minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes

együttműködésre. Az iskolai szülői értekezleteken a nevelőtanárok is részt

vesznek, szükség esetén a kollégium vezetője is.

Elsős tanulóinknál külön kérjük a szülőkkel való személyes találkozást, elbe-

szélgetést a tanév megkezdése utáni első hetekben.

A kollégium vezetője és a csoportvezető nevelőtanár a tanulókollégiumi munká-

járól, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indo-

kolt esetben a szülőket írásban vagy szóban értesíti, és szükség esetén szemé-

lyes találkozást kér.

A kollégium szervezeti felépítése

A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumi Tagintézményét há-

rom tagkollégium alkotja:

Baross László Tagkoll.,Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkoll., Déri Miksa Tagkoll.

A kollégiumi Tagintézmény mindennapos munkájának irányítását a kollégium

vezetője a gondnokok, az élelmezésvezető, a munkaközösség-vezető nevelőta-

nárok és a csoportvezető nevelőtanárok bevonásával látja el.

A kollégium vezetőjét az intézmény igazgatója nevezi ki, mely munkakör igaz-

gatóhelyettesi beosztásnak minősül.

A kollégium vezetője irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktató munkát.

II. A kollégium nevelési célja, alapelvei

Cél:

a kollégium tárgyi és személyi feltételeivel, kialakult tevékenységrend-

szerével, hagyományaival segítse tanulóinak harmónikus, egészséges fej-

lődését, sikeres életpályára való felkészítését.

_____________________________________________________________

_________________________

82

a kistelepüléseken élő, helyben tanulmányaikat folytatni nem tudó, hátrá-

nyos helyzetben lévő tanulók számára megteremteni a tudásra jutás lehe-

tőségét, biztosítani a tanulmányi felzárkóztatást.

Alapelvek:

Bizalomra épülő tanár-diák viszony, családias légkör kialakítása.

Alapvető erkölcsi normák és a közösségi együttélés szabályainak betartá-

sa.

A diákok önállóságának, önszervező képességének és öntevékenységének

fejlesztése.

Komplex személyiségfejlesztés.

Nemzeti, etikai azonosság kialakítása.

A szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megismerése, a hát-

rányok felszámolására való törekvés.

A demokratikus részvétel gyakorlása, az értékelési technikák működteté-

se, a helyes önértékelés képességének fejlesztése.

A pályaválasztás segítése, hiteles információk nyújtása az aktuális mun-

kaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről. Foglalkozások,

szakmák megismertetése.

Az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítése.

III. A végrehajtandó feladatok meghatározása

1., A tanulási kultúra fejlesztése

A kollégiumi élet egyik legfontosabb területe a tanulmányi munka. Mai vilá-

gunkban egyre fontosabbá válik, hogy a felnövekvő ifjúság megállja a helyét –

mindennapos versenyhelyzetekben, amelyet a gazdaság fejlődése gerjeszt. A

munkaadóknak egyre fontosabb a jól képzett, értelmes, feladatokat önállóan

megoldani tudó, kreatív fiatal, akivel emberileg is együtt tud dolgozni. Nekünk

az a feladatunk, hogy a tanuló eredményeit képességeihez mérten a lehető leg-

magasabb szinten tartsuk. Ennek érdekében szükséges a folyamatos tanulás

szükségességének tudatosítása, a tanulási kedv fejlesztése, motiválás.

Sajnos gyakran tapasztalható, hogy a tanulókban nincs meg az igény akár a leg-

elemibb ismeretek elsajátításában.

Célunk, hogy általános iskolában már lemaradó tanulókat, akiknek tanulmányi

átlaga gyenge- olvasás, írás, számolásbeli lemaradásai vannak alapszinten, fel-

zárkóztassuk a többiekhez, akik pedig több eredménnyel rendelkeznek, ösztö-

nözzük, tehetségét felismerjük és fejlesszük, tanulmányi átlagát javítsuk.

Mindehhez biztosítanunk kell a nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeket.

Fejlesztési területek:

Tanulásmódszertan alkalmazása egyénre szabottan (tanulási terv ké-

szítése, időbontás, tanulási sorrend),

szóbeli ellenőrzés (a napi lecke rendszeres felkérdezése, ismételtetés,

összefoglalás),

segítségnyújtás azoknak a tanulóknak, akik elakadnak házi feladataik

elvégzésében, közben az adott tananyag elmagyarázásában.

_____________________________________________________________

_________________________

83

2.,Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

A kollégium önálló arculatát kifejező egyik legfőbb elem a tanár- diák viszony.

E kapcsolatban a nevelő, mint értékközvetítő, a tanuló mint értékbefogadó jele-

nik meg, de fennáll a folyamatos egymásra hatás kölcsönössége. Ezért a nevelő-

nek következetes, a mindenkori helyzetben megértő, biztos kézzel irányító társ-

nak kell lennie. A tanuló ne csak jelen legyen az intézményben, de fogadja el és

teljesítse azokat az elvárásokat, amelyeket egy számára „nem mindig érthető, de

jót akaró felnőtt közeg” testesít meg: ez a pedagógia művészete.

Ha a célok jól meghatározottak, a hozzá vezető utak sokfélék, változatosak, nem

csak sikerrel kövezettek, de mindenképpen a teljesítés élményének döntő, meg-

határozó szerepe van az új feladatok vállalásában.

3.,Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az emberek életében rendkívül fontos, hogy a rendelkezésre álló 24 órát hogyan

milyen módon osztja be.

Célunk az, hogy a tanulókban igényt keltsünk az egészséges életmód tiszteletére

és felhívjuk őket és felvilágosítsuk őket az egészségünk megbecsülésének fon-

tosságáról.

Elméleti módszerek:

Helyes és helytelen táplálkozási szokások ; elhízás,és az ezzel járó be-

tegségek.

Szenvedélybetegségek hatása a szervezetre (dohányzás, alkohol, kábí-

tószerek).

A tisztálkodás fontossága a hétköznapokban, a közösségben.

Betegségek megelőzése, megfelelő öltözködés, stb.

Gyakorlati módszerek:

Személyes példamutatással ösztönözni a tanulókat a sport szeretetére, az egész-

séges, tiszta környezet megbecsülésére, ápolására.

Lehetőség szerint időt fordítani arra, hogy a tanulók sportolhassanak.

Erre a szilencium előtti, és a vacsora utáni időpontokban kerül sor,

mivel ezekben az időpontokban különféle labdajátékokat játszhatnak

az iskola külső sportpályáján vagy a tornateremben. Több lehetőség

adódik a tornateremben gyakran felállított tornaszerek használatára ill.

kondicionáló terem igénybevételére.

A kollégiumok közötti információs lehetőségeket kihasználva lehető-

ség adódik arra, hogy a tanulók megmérethessék magukat különféle

sportrendezvényeken

Az önismeret fejlesztésével, megbeszélésekkel lehetővé vált korunk

egyik nagy betegségének, a stressznek enyhítésére.

4., Önismeret fejlesztése

Az egyén megfelelő önismerete, önértékelése rendkívül fontos,hiszen ennek

segítségével tudunk döntéseket hozni és emberi kapcsolatokat kialakítani. A

_____________________________________________________________

_________________________

84

személyiségben vannak állandó és változó jegyek. Serdülőkorban a diákok meg

akarják ismerni lehetőségeiket, válasz akarnak találni a miértekre. A tudatos

önismeret révén szerzett tapasztalatokat felhasználhatják mások megismerésé-

hez, vagy a pályaválasztás során is hasznos lehet.

A kollégiumi nevelőmunkánk egyik fő célja, hogy személyes törődéssel, elbe-

szélgetésekkel, példamutatással legyünk hatással a tanulókra. Ezek segítségével

közelebb juthatunk hozzájuk és a mindennapok problémáival szemben segítsé-

gükre lehetünk. Mindeközben célunk az, hogy hozzásegítsük őket ahhoz, hogy

önmagukról minél többet tudjanak meg. Természetesen ez csak akkor lehetsé-

ges, ha már mi is megismertük őket. Célunk az önismereten és önértékelésen

alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, hogy a tanuló igényelje az előbbre

haladást. Fontos az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése és

gyakorlása, hogy kikerülve az iskolából olyan aktív tagjai legyenek a társada-

lomnak, akik megállják a helyüket a családjukban, munkahelyükön. Aki tisztá-

ban van egyéni képességeivel, személyiségével el tudja fogadni környezetét és

képes önmaga fejlesztésére. Világnézete kitágul, amely azt eredményezi, hogy

az egyénből széles látókörű, kreatív ember válik.

Kiemelten kell foglalkozni:

1. Saját nemzeti értékeink őrzése, megbecsülése mellett más népek, nemze-

tek, nemzetiségek kultúrájának megismerésével, tiszteletével.

2. Szűkebb és tágabb környezetünk anyagi- és szellemi értékeinek őrzése,

fejlesztése.

3. Fogékonyság a szép és jó iránt.

4. Legyenek képesek a család és közösségi munka- és felelősség-

megosztásban aktív szerepvállalással.

5. Ismerjék meg azt, hogy az egészséges felnőtté válás folyamatában a rend-

szeres mozgás, a testedzés a belső harmónia alapja, ugyanakkor az egész-

séget károsító szenvedélyekről, azok romboló hatásairól (dohányzás, al-

kohol, kábítószer, stb.) is legyen tudomásuk.

6. Fő feladat nemre való tekintet nélkül az egészséges életmódra, emberi

kapcsolatokra és azok megtartására való nevelés (nemi tevékenységek;

HIV; szexuális botlások és azok következményei) Egészséges pár- és

társkapcsolatok.

7. A kollégiumhoz való kötődést, bármilyen alapon szerveződő diákszerve-

zetekkel erősíteni kell, de meg kell akadályozni a szélsőséges (antiszemi-

ta, rasszista, fasiszta, stb.) csoportosulásokba való bekapcsolódást.

8. Fontos a társiskolákkal az önálló arculatot segítő versenyszellem kialakí-

tása sport- és kulturális téren.

9. Meg kell óvni a tanulókat a nyelvi környezetszennyezéstől, a lélekrombo-

ló lelki defektusokat okozó látványhordozóktól.

10. Fontos, hogy a kollégium előtere, helyiségek rendezettsége gondolkodás-

és magatartásbeli rendre késztessen – egyfajta igényességet tükrözve.

11. Tovább kell fejleszteni az intézmény környezetének rendjét, tisztaságát

megtartani tudó- és akaró szellemiséget.

_____________________________________________________________

_________________________

85

IV. A kollégiumi foglalkozások szerkezete

A foglalkozásszervezés alapelvei:

A foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény a fenntartó rendelkezést

szem előtt tartva, a kollégium specialitását és munkatervét figyelembe

vevő házirend rögzíti,

a foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a di-

ákokkal tudatni kell,

a foglalkozások a tanulók aktivitására épüljenek.

A kollégiumi foglalkozásokat csoportosíthatjuk:

a résztvevők száma alapján

a foglalkozások tartalma szerint

a foglalkozásokon való részvétel szabadsága alapján.

A résztvevők száma alapján lehetnek:

a kollégiumi közösség egészét érintő foglakozások

csoportos foglalkozások

egyéni foglalkozások.

A kollégiumi foglalkozások ingyenesek.

A kollégium, igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez, a nevelési fo-

lyamat során a tanulói tevékenységeket, annak céljától, jellegétől függően kol-

légiumi és csoport szinten, valamint egyéni foglalkozások keretében szervezi

meg.

Közismert dolog, hogy a személyiségfejlesztést a tevékenységi rendszer sokré-

tűsége szabályozza. Az egyik kollégium a másiktól abban tér el, hogy ezt a te-

vékenységi rendszert milyen minőségi nevelőtestülettel, milyen intézményi

adottságokkal, és mennyire érdeklődő, együttműködő tanulókkal szervezi meg.

A foglalkozások szervezésében, lebonyolításában a kollégiumi sajátosságoknak,

mint arculatnak tükröződnie kell.

A foglalkozások tartalma szerint

tanulást segítő foglalkozások

tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

szabadidős foglalkozások

Tanulást segítő foglalkozások

A napi felkészülés megszervezése: szilencium, leckekérdezés, ellenőrzés és se-

gítségnyújtás

közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása,

az egyéni és csoportos tanulást végzők beosztása,

nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása,

folyamatos segítés és visszaellenőrzés módszerének alkalmazása

/csoportnapló,kikérdezés /,

kiscsoportos foglalkozások 2-5 tanulóval alkalmanként vagy rendszere-

sen,

_____________________________________________________________

_________________________

86

el kell érni, hogy minden tanuló felkészüljön a szilencium alatt, senki ne

mehessen felkészülés nélkül iskolába.

Felzárkóztatás

valamely oknál fogva, valamelyik tárgyból lemaradt tanulók szintre

hozása, felzárkóztatása egyéni foglalkozások keretében, a tanárok

tantárgyismerete alapján.

Korrepetálás

A szerzett érdemjegyek, és a napi ismeretek elsajátítása kapcsán

tapasztalt hiányosságok felismerése esetén alkalmazott tanári segí-

tés.

A kezelhetőség és eredményesség érdekében ezt a feladatot kiscso-

portokban kell végezni.

Tehetséggondozás

A tanulói képességek kibontakozásának biztosítása, a tanulást segítő mo-

tivációk folyamatos fenntartása, és a kreativitás fejlesztése.

Megfelelő inger gazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásá-

hoz.

Az ismeretszerzés mellett az előadókészség és vitakészség fejlesztése.

Versenyekre való felkészítés.

Az intellektuális képességek fejlesztésével egy időben a tanulók egész

személyiségének alakítása, érzelmi és szociális érzékenységük felkeltésé-

vel azok állandó fejlődésének elősegítése.

Szakmai körök

A kollégiumi nevelőmunka szerves részét képezik a szakkörök, tanfolyamok,

önképző körök megszervezése, valamint ezen tevékenységek tanári segítése,

irányítása.

Lehetőséget biztosítunk diákjaink személyiségének kiteljesedéséhez, életvitelük

gazdagításához, gyakorlati ismereteik bővítéséhez, a modern társadalomban

szükséges ismeretek / idegen nyelvtudás / megszerzéséhez, valamint az élethez

szükséges problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítéséhez.

A tanulókkal való törődést, gondoskodást biztosító foglalkozások

Csoportfoglalkozások

Heti kétszer egy órában zajlanak. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport

életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, va-

lamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására.

Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejleszté-

sére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvi-

tatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására, értékek beépítésére

személyiségükbe.

_____________________________________________________________

_________________________

87

Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a

pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük,

ezek az éves munkaterv részét képezik.

Egyéni foglalkozások

Ezek a személyes törődést biztosítják. Ezek „intim„ foglalkozások, jó lehetősé-

get biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat.

Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást.

Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni fog-

lalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a meg-

ismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szoron-

gásaik feloldásában. Ennek érdekében a szülőkkel rendszeres a kapcsolatunk

(személyesen, telefonon)

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

A kollégiumi élet e színtere alkalmat kínál arra, hogy tanulóink személyiségét

pozitív irányba befolyásolja.

A hagyományokat őrző rendezvényeken minden kollégistának emlékezetes él-

ményben van része.

A színházi előadások, filmnézések, kiállítások a zenei és vizuális képességüket

fejlesztik.

Kollégiumunkban színjátszó szakkör is működik, ahol a tanulók helyzetmegol-

dó képessége erősödik.

A kollégiumi versenyek, vetélkedők, rendezvények erősítik a kollégiumi közös-

séget, és a hozzá kötődő érzelmeket.

A sportprogramok tanulóink napi felfrissülését szolgálják. Játékszobánkban a

tanulók hasznosan töltik idejüket.

A szabadidős programokban a gyerekek nagy létszámban és örömmel vesznek

részt.

Hagyományőrző rendezvényeink:év eleji buli, szüreti bál, az új kollégisták be-

mutatkozása és avatása, Mikulás est, Karácsony, farsang, nőnap, s havonta élő-

zenés bál, év végi mulatság, ahol a csoportok között non-stop vetélkedőt szer-

vezünk.

Sportrendezvényeink: sakkverseny, évfolyamok közötti labdarúgó bajnokság

ping-pong verseny, kollégiumi találkozók.

A konditermet naponta látogatják diákjaink.

A diákönkormányzat működése

A diákönkormányzat vezetősége 6 főből áll, megbízatásuk egy évre szól. Évente

két alkalommal hívnak össze közgyűlést, és havonta üléseznek. Aktívan részt

vesznek a kollégiumi rendezvények, sport és szabadidős programok előkészíté-

sében, megszervezésében, és lebonyolításában. Kapcsolatot tartanak az iskolai

diákönkörmányzattal.

A diákönkormányzat a demokratizmus tanulásának, az érdekérvényesítő techni-

kák alkalmazásának fő pedagógiai terepe. A tanulók valóságos öntevékenysé-

gén alapuló szervezet.

_____________________________________________________________

_________________________

88

A diákönkormányzat működése során kialakul tanulóinkban:

az egyénekről és csoportokról való gondoskodás képessége,

felelősségtudat,

az ügyek képviselete,

az önkiszolgáló képesség,

beszéd, tárgyalási, kommunikálási képesség,

ítélő és döntési képesség,

az együttműködési képesség

V. A csoportfoglalkozások tematikája

„A Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja” című, 44/2002. (VI. 18.) OM

rendelet alapján

A kollégiumi és az iskolai nevelés és oktatás kapcsolata:

A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része.

A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési felada-

tain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz.

Legfontosabb elveiről a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ad eligazí-

tást.

A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie kell az érintett iskolák nevelő

és oktató feladatait.

Az alapvető kulcskompetenciák:

anyanyelvi kommunikáció

idegen nyelvi kommunikáció

matematikai kompetencia

természettudományos kompetencia

digitális kompetencia

hatékony önálló tanulás

szociális és állampolgári kompetencia

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Gazdasági nevelés

Kör

A tanulás tanítása

Testi és lelki egészség

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

_____________________________________________________________

_________________________

89

1/b. Tanulásmódszertan (négy évfolyamos képzés)

9.1 A tanulásra fordított idő beosztása, a feladatok helyes sorrendjének

meghatározása

9.2 A bevésés folyamata, mélységének ellenőrzése, önellenőrzés

9.3 A matematika és az idegen nyelvek tanulásának technikái

9.4 Ismerkedés a nyomtatott adathordozókkal

10.1 Lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, feladatterv, kiselőadás

10.2 Motiváció a tanulás folyamatában

10.3 Ismerkedés a mágneses adathordozókkal

11.1 A felvételi tárgyak fontosságának tudatosítása

11.2 A tesztlapok megoldásának módszertana

11.3 Internet-használat a tanulás szolgálatában

12.1 Az érettségi vizsgára készülés helyes útja

12.2 Lényegkiemelés a vizuális adathordozók körében

2/b. Önismeret, pályaválasztás (négy évfolyamos képzés)

9.1 Az egyén és közösség viszonya. A kollégiumi közösség szabályozó

szerepe

9.2 A nemi élet fontosabb kérdései (iskolai védőnő)

9.3 Az egyén jellemzői (értelmi képességek, érzelmek) a reális önkép

kialakításának szükségessége

10.1 A fontosabb kapcsolatrendszerek: család, barátság, szerelem

10.2 Pályaválasztás, pályaismeret

10.3 Hivatás, hivatástudat, életpálya, pályakorrekció

11.1 Az Internet kínálta lehetőségek a pályaválasztásban

11.2 Az erkölcs szabályozó szerepe az ember életében

11.3 A humán- és reálérdeklődés

11.4 A pályaválasztással kapcsolatos döntés időbeni meghozatalának

fontossága, felkészülési stratégiák

12.1 Az álláskeresés folyamata, technikái, pályakorrekció

_____________________________________________________________

_________________________

90

12.2 Munkahelyek, munkafolyamatok a valóságban. Intézmény-és

üzemlátogatás

12.3 Az élethosszig tartó tanulás fontossága

3/b. Művészet és információs kultúra (négy évfolyamos képzés)

9.1 Kiválasztott TV műsor közös megtekintése, megbeszélése

9.2 Beszélgetés a „szép” fogalmáról

9.3 Ismerkedés Mátészalkával (Időszaki kiállítás megtekintése)

10.1 Ismerkedjünk meg a „Lakáskultúra” című folyóirattal!

10.2 Népművészet, iparművészet, design

10.3 Környékünk néphagyományai (népi játékok, szólások, közmondások)

11.1 Az Internet- használat

11.2 Múzeumlátogatás (Szekérmúzeum)

12.1 Lehetőség szerinti részvétel író-olvasó- találkozón (Mátészalkai

Művészetbarát Egyesület szervezésében)

12.2 Egy Móricz-mű filmváltozatának közös megtekintése

12.3 Népi és iparművészeti technikák kipróbálása - korongozó tanfolyam

- népdalok felelevenítése

12.4 Könyvtártípusok, könyvtárhasználat

4/b. Környezeti nevelés (négy évfolyamos képzés)

9.1 A tanulók felelőssége közvetlen környezetük állapotáért

(szelektív hulladékgyűjtés fontossága)

9.2 A Föld, a levegő, a víz tisztántartásának védelme

10.1 Az ajándékozás etikája

10.2 Hogyan változott meg a Felső-Tiszavidék élővilága az elmúlt

évtizedekben? (Kraszna parti látogatás)

11.1 Vásárlási, fogyasztási szokásaink

11.2 A magyar világörökség

12.1. Természetvédelmi terület közvetlen környezetünkön

12.2. Az Európai Unió természetvédelmi normái

5/b. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek (négy évfolyamos képzés)

9.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás

9.2 Találkozás a nőgyógyásszal (szakember előadása)

9.3 Az alkalmazkodás szerepe a közösségi életben (tiszteletadás fontossága)

9.4 Személyi higiénia: étkezési kultúra

10.1 Baleset-és tűzvédelmi oktatás

10.2 A szeszesital fogyasztás, a dohányzás, a drogfogyasztás veszélyei

10.3 Barátság és szerelem

10.4 Viselkedés színházban, moziban, hangversenyen, vendégségben

11.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás

11.2 Az ajándékozás illemtana

11.3 Fontosabb háztartási gépek és kezelésük

11.4 Konfliktuskezelés a közösségben

12.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás

_____________________________________________________________

_________________________

91

12.2 Az öltözködés illemtana (ruha, ékszer, embléma, tetoválás)

12.3 Elsősegélynyújtás

12.4 Harmonikus kapcsolatok, érdekütköztetések, konfliktusok

6/b. Egyén és Közösség (négy évfolyamos képzés)

9.1 A kollégiumi házirend

9.2 Alapvető illemszabályok

9.3 Hivatalos íratok (boríték, kérvény, utalvány, csekk, stb.) kitöltése

10.1 A család szerepe a változó világban

10.2 A társadalmi érintkezés illemtana

10.3 Jogok és lehetőségek a diákmozgalomban

11.1 Családfa készítése

11.2 A kollégium szerepe egy település életében

11.3 Vita- vitakészség, érvelés

12.1 Önéletrajz készítése

12.2 A választójog

12.3 Megjelenés és viselkedés álláskeresés idején

7/b. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság (négy évfolyamos képzés)

„Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország

Tiszába hajló fűzfa, szelíd Alföldi táj”

9.1 Ismerkedés a kollégiummal és a várossal (Mátészalkán volt az első

villamosított lakóház!)

9.2 Szatmár - Bereg körűt szervezése

9.3 Helytörténeti kiállítás megtekintése a múzeumban

10.1 Látogatás a múzeumban, egy kiállítás megtekintése

10.2 A magyar címer és zászló

10.3 A diákönkormányzat munkája

10.4 A diákjogok és kötelességek

11.1 Milyen kisebbségek és nemzetiségek élnek Magyarországon

11.2 Az ország jelképeinek ismerete (Turull madár, kokárda, stb.)

11.3 A határokon túli magyarság

11.4 Térségünk irodalmi hagyományai (Petőfi, Móricz, Szabó Lőrinc)

12.1 Magyar Nobel-díjasok

12.2 A „Világörökség” részei Magyarországon

12.3 Magyarország és az EU

VI. A kollégiumi nevelés eredményessége

A nevelés eredményességének mértékét meghatározza, hogy a tanuló a ne-

velési folyamat végén

képességeinek figyelembevételével milyen mértékben teljesítette ta-

nulmányait,

_____________________________________________________________

_________________________

92

mennyire rendelkezik valós társadalomképpel,rendelkezik-e a társada-

lomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és ké-

pességekkel,

képzettsége párosul-e az új ismeretek befogadásának képességével,

képes-e az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására, önálló alkotó

munkára, közösségélménye mennyire határozza meg a kialakuló élet-

vezetést.

VII. A kollégiumi nevelőtanárok továbbképzési terve

A kollégium pedagógusai olyan célirányos továbbképzéseken szeretnének részt

venni, ami segíti munkájukat, önképzésüket, és biztosítja a legfrissebb szakmai

ismeretekhez való hozzájutásukat.

Ebbe illeszkedik a mindenkori bázisintézmény által szervezett bemutató foglal-

kozások látogatása, elemzése.

VIII. Fejlesztési tervek

Tárgyi feltételek javítása

A folyamatos karbantartás mellett, lehetőségeinkhez mérten szeretnénk a felújí-

tási munkákat folytatni.

Baross László tagkollégium:

szükséges lenne a kollégiumi egységek újrafestése, a nyílászárókat is

beleértve,

folyamatos ágyfelújítási munkálatok végzése,

játékterem bővítése,

számítógéppark bővítése

Bajcsy Zsilinszky Endre tagkollégium:

vizesblokkok teljes felújítása a fiúk részében,

ablakok javítása,

festés,

ajtók javítása

Déri Miksa Tagkollégium:

folyamatos ablakcserék (új fa nyílászárók beépítése),

estés (lépcsőházak, folyosók festése a legsürgősebb),

folyamatos ágyfelújítási munkák

IX. Záradék

Pedagógiai Program érvényessége: határozatlan időre készült.

Kötelező módosítani:

a kollégiumot érintő törvények rendeletek változásakor,

az Alapító Okirat módosításakor, ha az érinti a kollégiumot,

a felülvizsgálatok során szükségesnek ítélt módosítások csak a kollégiu-

mi nevelőtestület kétharmados többségi akaratával vezethető be.

A Pedagógiai Programot a diákönkormányzat véleményezi.

A Pedagógiai Program nyitott, a szülők, tanulók bármikor megtekinthetik.

_____________________________________________________________

_________________________

93

A Pedagógiai Program a kollégiumra vonatkozó hatályos törvényi szabályozók-

kal együtt alkalmazható.

Melléklet Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

Kollégiumának házirendje „A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelő-

en tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése…..” (1993.évi LXXIX . törvény a közoktatásról, 32.§. 2. bek..)

A kollégium házirendje a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény a nevelé-

si-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (U.8) MKM rendelet,

valamint a kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 46/2001.(XII. 22.)

OM rendelet alapján készült.

Az intézmény vezetőjének javaslatára a nevelőtestület fogadja el, a diákönkor-

mányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe.

Érvénye kiterjed a kollégium minden tanulójára, alkalmazottjára és a szülőre, mint

a tanuló törvényes képviselőjére az intézményben tartózkodás idejére, valamint a

tanulókra a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodásra is. A

házirend megállapítja a tanuló jogai, kötelességei gyakorlásának és magatartásá-

nak szabályait és a kollégium munkarendjét.

I. Általános rendelkezések

Felvétel a kollégiumba:

- A kollégium lakójává az válik, akit az adott tanévre felvettek.

A tanuló a kollégiumba az iskolába való jelentkezéssel egy időben jelentkezhet,

a felsőbb éves tanuló újrafelvételi igényét írásban kell benyújtani tanév végén.

A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.

Előnyben részesülnek a távollakó, szociálisan hátrányos helyzetű és a jó tanul-

mányi eredményt elért tanulók.

Az állami gondozott tanulók felvétele – ha a törvényes képviselő kezdeményezi

–kötelező.

A felvételről a szülőket, illetve a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatóját az

igazgató írásban értesíti.

A kollégiumi tagság megszűnése:

Ha a tanuló a tanévet befejezte, illetve tanulmányait abbahagyta.

Ha fegyelmivel kizárják az iskolából, illetve a kollégiumból.

Ha az állami gondozott tanulót áthelyezik.

Ha a szülő írásban kéri a kollégiumi tagság megszüntetését.

Ha ismételt felszólításra sem fizeti be a kollégiumi díjat.

II. A kollégista tanuló jogai:

1. A kollégiumi tanuló személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani,

és védelmet kell számára biztosítani.

2. A kollégista joga – hogy a törvényi előírásoknak megfelelően – kedvezményes

étkezésben részesüljön.

3. Rendeltetés szerűen használhatja a kollégium eszközeit, létesítményeit, igénybe

veheti a nyújtott szolgáltatásokat.

4. Részt vehet a kollégium kulturális, sportköri, szakköri munkájában, tanulmányi

versenyeken, pályázatokon indulhat.

5. Igazgatói ill. kollégiumvezetői engedéllyel kollégiumon kívül sport-, és

kulturális tevékenységet folytathat.

6. A kollégisták minden személyüket érintő kérdésben tájékoztatást kérhetnek a

tanáraiktól, kérdést intézhetnek a kollégium vezetőjéhez, amire választ kell

kapniuk.

7. A diákönkormányzat fórumait igénybe véve a kollégisták véleményt

mondhatnak, javaslatot tehetnek a kollégium működéséről minden őket érintő

kérdésben.

8. A tanulócsoportok és a diákköri csoportok tekinthetők olyan nagyobb tanulói

csoportoknak, amelyek ügyeit érintő döntésekben a diákönkormányzat

véleményét ki kell kérni.

9. A kollégista választó és választható lehet a diákönkormányzat tisztségeire és

szerveibe.

A kollégistának elsőrendű joga a tanuláshoz való jog. A kollégium hétfőtől

csütörtökig felkészítő foglalkozásokat (szilenciumot) biztosít a tanulók számá-

ra.

Minden kollégistának joga van a pihenéshez, ezért éjszaka a hálókban

lámpaoltás és csend van.

10.A kollégista kiemelkedő közösségi munkájáért, jó magaviseletéért, szorgalmá-

ért dicséretben részesülhet. A dicséretet adhatja: diákönkormányzat,

nevelőtanár, kollégiumvezető, igazgató, nevelőtestület

III. A kollégista tanuló kötelességei:

1. Legjobb tudása és képessége szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezett-

ségeinek.

2. A kollégistának részt kell venni a kötelező foglalkozásokon. Kötelező

foglalkozásnak számít a napi felkészülés /szilencium/, a csoportfoglalkozás és

egy kötelezően választható elfoglaltság. A választható foglakozásokra

meghirdetésük után egy héten belül írásban kell jelentkezni.

3. A kollégiumban külön leány és fiú részleg működik, ezért fontos a közösségi

együttélés erkölcsi, illemtani normáinak a megtartása. Tisztelni kell társaikat és

a kollégium dolgozóit, magatartásukkal növelni kell a közösség jó hírnevét.

4. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.

5. A kollégista köteles haladéktalanul jelenteni, ha a kollégium lakóit

veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.

6. A kollégium minden lakója köteles megtartani az intézmény tűzvédelmi

és munkavédelmi előírásait.

7. Engedély nélkül behozott, hálózati árammal működő eszközöket a tanuló a

kollégiumban nem használhat.

8.A kollégista kötelessége a számára megállapított térítési díj befizetése

minden hó 10. napjáig.

9. A kollégista köteles személyes dolgaira vigyázni, a tanulók értéktárgyaiért a

kollégium felelősséget nem vállal.

10.A kollégiumból való ideiglenes távozását minden tanuló köteles jelenteni

csoportvezető tanárának. A távolmaradás és visszaérkezés várható

időtartama, illetve időpontja bejegyzésre kerül.

11.A kollégista betegség esetén elsősorban a háziorvosához fordulhat. Ha ez

nem lehetséges, akkor az iskolaorvoshoz vagy a központi ügyeletet

ellátó orvoshoz. Állapotáról köteles az ügyeletes nevelőtanárt tájékoztatni.

12.A kollégista kötelessége a kollégium tanárai, alkalmazottai, tanulótársai

emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani.

IV. A kollégiumi tanulói munkarenddel kapcsolatos szabályok

1. A kollégium lakójává az válik, akit az adott tanévre felvettek.

2. A kollégista naponta részt vesz személyes higiéniája és szobája rendben-

tartásában, külön beosztás szerint pedig tágabb környezete gondozásá-

ban, valamint a foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában.

3. Mindenütt és minden alkalommal középiskolás tanulókhoz méltóan kell

viselkedni. Tilos: az erőszakos viselkedés, jogtalan előnyszerzés, az

egészséget veszélyeztető anyagok – drog, szeszes ital, fegyver, állat, stb. –

behozatala, használata. A tizennyolc éven felüliek a kijelölt helyen

dohányozhatnak.

4. Minden kollégista köteles külön beosztás szerint ügyeletesi szolgálatot ellátni.

5. Hetente egyszer a hálóközösségek nagytakarítást végeznek.

6. A kollégiumi lakhatáshoz, az intézmény által biztosított tárgyakon kívül más

eszközöket csak engedéllyel lehet behozni.

7. Beköltözéskor a szülő illetve a tanulók anyagi felelősséget vállalnak a

kollégiumi épületek és berendezések állapotáért. Az okozott károkat

mindenki köteles megtéríteni.

8. Kimenő ideje alatt a várost elhagyni nem szabad.

9. Kártyázni és szerencsejátékot játszani a kollégiumban tilos!

10.A kollégiumi hálókban családtagok kivételével idegeneket fogadni

tilos!

11.Telefon használata szilencium alatt tilos!

12.A tanulók a kollégium területén üzleti tevékenységet nem folytathat.

13.A kollégiumban bárminemű pirotechnikai eszközt birtokolni, használni és

forgalmazni tilos!

14.Étkezéshez használt kés (zsebkés) pengehosszúsága a nyolc cm-t nem

haladhatja meg.

_________________________________________________________________________

_____________

94

15.A házirend betartása minden kollégista tanuló számára kötelező.

V. Fegyelmezés és jutalmazások rendje

- A fegyelmezések alkalmazásakor szolgálni kell a megelőzést, a helytelen

magatartástól való visszatartást, másrészt módot kell adnia a megtévedteknek a

javulásra. A dicséretekkel a helyes magatartás elismerésével a követendő példát

kell felmutatni.

- A házirend betartása igényli a tanulók fegyelmezettségét, rendszeretetét,

önállóságát, felelősségérzetét, melynek kialakítása képezi a nevelőmunka

alapját.

- A házirend be nem tartása fegyelmi vétség, ami büntetést von maga után.

- A tanulók által elkövetett fegyelmezetlenségeket három csoportba soroljuk:

helytelen magatartás, vétség, súlyos vétség.

- A fegyelmező intézkedések fokozatai: nevelőtanári figyelmeztetés, nevelőtanári

megrovás, kollégiumvezetői figyelmeztetés és megrovás, igazgatói

figyelmeztetés és megrovás, szigorú megrovás és kizárás.

- A dicséret lehet nevelőtanári, kollégiumvezetői, igazgatói, nevelőtestületi.

- A fegyelmező intézkedéseket, dicséreteket a nevelői feljegyzésekbe be kell

vezetni, valamint a szülőt és az osztályfőnököt arról értesíteni kell.

- A házirendet kiegészíti a napirend, amely a házirenddel együtt kifüggesztésre

kerül a kollégiumban, ahol minden tanuló számára megtekinthető

Mátészalka, 2007. október 14.

Igazgató kollégiumi vezető Diákönkormányzat képviselő

SZAKMAI PROGRAM

1. Az iskola szakképzési tevékenysége 2. Képzési irányok 3. Alapelvek és célok a szakképzés során 4. Képzési szintek:

a. Szakiskola – szakmacsoportok – szakmák b. Szakközépiskola – választható szakképesítésekkel

5. Szintvizsgák 6. Második szakképesítés 7. Előzetes tanulmányok 8. Helyi tanterv

1. Az Iskola szakképzési tevékenysége

A képzési tevékenységünk kiterjed az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívü-

li oktatásra. Szakmáink 8., 10., 12. évfolyam elvégzéséhez, érettségi vizsgához,

illetve szakképzést előkészítő évfolyam elvégzéséhez kötöttek. Az oktatás

szakközépiskolában és szakiskolában folyik.

2. Képzési irányok

Régi OKJ-s képzések (kifutó rendszerben):

Bútorasztalos 33 543 01 1000 00 00 (2+2)

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Központifűtés-és csőhálózat szerelő elágazás 31 582 09 0010 31 03 (2+2)

Ács, állványozó 33 582 01 1000 00 00 (2+2)

Kőműves 31 582 15 1000 00 00 (2+2)

Fodrász 33 815 01 1000 00 00 (2+2)

Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 (2+2)

Karosszérialakatos 31 525 03 1000 00 00 (2+2)

Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00 (2+2)

Szabó Férfiszabó elágazás 33 542 05 0010 33 02 (2+2)

Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 1000 00 00 (2+2)

Új OKJ-s képzések(2012-től)

Ács (34 582 01)

Asztalos (34 543 02)

Férfiszabó (34 542 04)

Festő, mázoló, tapétázó (34 582 04)

Gépi forgácsoló (34 521 03)

Hegesztő (34 521 05)

2

Kárpitos (34 542 05)

Kőműves és hidegburkoló (34 582 08)

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09)

Optikai üvegcsiszoló (34 725 01)

Számítógép-szerelő, karbantartó (34 523 02)

Karosszérialakatos (34 525 06)

Villanyszerelő (34 522 04)

Ráépülések:

Tetőfedő (35 582 07) --- Ács és Ács, állványozó szakmákra

Műbútorasztalos (35 543 01) --- Bútorasztalos és Asztalos szakmákra

Esti tagozaton működő érettségire felkészítő képzés

A képzésben részt vehetnek azok a 16. életévet betöltött személyek, akik a 10. évfolyamot sikeresen teljesítették, illetve akik szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek.

Felzárkóztató képzés:

HÍD II. (10 hónapos) program

3. Alapelvek és célok

A szakmai képzés alapvető célja, hogy olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati tudással rendelkező emberek kerüljenek ki az iskolából, akik képese ellátni a szakterületükön a szakképesítésüknek megfelelő munkaköröket, feladatokat. E cél elérése érdekében a képzés:

o Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást (elmélet, gyakorlat) a szakma műveléséhez, tevékenységük ellátásához.

o Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, pontos munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra.

o Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és önművelésük igényét. Az oktatás és nevelés összhangjának megteremtése és személyiség-formálás.

o A Nemzeti Köznevelésről és a Szakképzésről szóló törvény folyama-tos figyelemmel kísérése és a jogszabályi előírások követése.

o A megszerezhető szakképesítések piaci igényekhez való igazítása, a megfelelő szakképzési szerkezet kialakítása.

o Az iskolai oktatásról és képzésnél eleget kell tenni a kötelező esz-köz- és felszerelési jegyzék előírásainak.

3

o A szakképzési program figyelembe veszi az iskolai hagyományokat, pedagógiai örökségét.

o A fejlesztési célok, programok, projektek folyamatos figyelemmel kísérése.

o Pályázati források maximális kihasználása.

4. Képzési szintek

SZAKISKOLA

A szakiskolai évfolyamok száma három, érettségi utáni szakképzésben lehet

kettő, illetve egy év is. A képzés és annak szakmai elméleti és gyakorlati része a

vonatkozó Kerettantervek alapján történik. A szakmai elméleti és közismereti

órák megtartására az iskolában kerül sor. A szakmai gyakorlat – a duális szak-

képzési igényeinek figyelembe vételével – külső gyakorlati helyen folyik az is-

kola előzetes jóváhagyásával. Külső gyakorlóhely hiányában az iskola tanműhe-

lye a gyakorlati oktatás helyszíne.

Az iskolai tanműhely felszereléséről, karbantartásáról a fenntartó gondoskodik.

A külső gyakorlóhelyen lévő tanuló tanulószerződésének megkötésében, az

együttműködési szerződések elkészítésében az iskola közreműködik.

Szakiskola 9. évfolyamára a beiskolázás feltétele a 8. osztály sikeres befejezése

és a szakmai alkalmassági vizsgálat megléte.

A felvehető gyereklétszámról, az osztályok számáról a fenntartó dönt.

A szakmai program óraszámai a Központi Programok és az országos Kerettan-

terv alapján kerültek meghatározásra.

SZAKKÖZÉPISKOLA

A szakközépiskola 9-12. évfolyamon a kiválasztott szakmacsoportban meghatá-

rozott szakmán folyik a képzés.

Választható szakképesítések:

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04)

GYAKORLÓ FODRÁSZ (52 815 01)

GYAKORLÓ KOZMETIKUS (52 815 02)

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS (54 523 02)

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ (54 525 01)

AUTÓSZERELŐ (54 525 02)

FAIPARI TECHNIKUS (54 543 01)

RENDÉSZETI ágazat

Ráépülés:

4

Autótechnikus (55 525 01) --- Autószerelő és Autóelektronikai műszerész szakmákra

Kozmetikus (55 815 02) --- Gyakorló kozmetikus szakmára

Fodrász (55 812 01) --- Gyakorló fodrász szakmára

Kifutó képzések:

Szakközépiskola humán szakterület (rendész)

Szakközépiskola műszaki szakterület

Könnyűipar szakmacsoport

Közlekedés szakmacsoport

Informatikai szakmacsoport

A Gépészeti Szakközépiskola tagintézményben folyó képzéseink:

Választható képzések 2013-tól 9-12 és a 13. évfolyamon:

Informatikai rendszergazda (54 481 04)

Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01)

Gépgyártástechnológiai technikus (54 521 03)

Gyakorló ápoló (52 723 01)

Ügyviteli titkár (54 346 02)

RENDÉSZETI ágazat (csak 9-12 évfolyamon)

Tervezett ráépülés:

Ápoló (55 723 01)

Kifutó képzés 9-12 (13) évfolyamon:

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT

INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT

KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT (nyelvi előkészítő osztály)

Kifutó képzés a szakképző évfolyamon:

Ápoló (54 723 01 1000 00 00)

A szakközépiskolai felvétel alapja a 8. évfolyam sikeres befejezése és a szakmai

alkalmassági vizsgálat megléte.

5

5. Szintvizsgák

Ha azt a Szakmai Vizsga Követelmények előírják, az iskola a tanuló kompeten-

ciájának felmérése céljából szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében

és megszervezésében részt vesznek: a területileg illetékes gazdasági kamara,

érdekképviseleti és szakmai szervezetek.

A szintvizsga célja, hogy a tanulók megismerhessék a velük szemben támasztott

követelményeket, elvárásokat. Megismerhessék a vizsgához kapcsolódó szituá-

ciókat és esetleges nehézségeket.

6. Második szakképesítés

A szakképzésről szóló törvény, vonatkozó rendelkezései alapján a tanuló meg-

határozott feltételek mellett bekapcsolódhat másodszakmás oktatásba.

A második szakképesítés – a törvényi kivételekkel – tandíjköteles, melynek

mértékéről a fenntartó dönt.

7. Előzetes tanulmányok beszámítása

Szakképző intézményben folytatott tanulmányok – megegyező tartalmú - , kö-

vetelmények korábbi teljesítése esetén a képzés során beszámíthatóak a vonat-

kozó jogszabályok figyelembevételével.

A beszámítási kérelmet az iskola Vezetőségéhez kell benyújtani, az adott kép-

zés megkezdése előtt legalább 15 nappal. A kérelem kötelező melléklete az elő-

zetes tanulmányok igazolása.

Az előzetes tanulmányok beszámításáról az intézményvezető dönt.

6

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. HELYI TANTERV

7

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Szakközépiskolai óraterv Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola

Közlekedési szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128

Történelem és társadalom ismere-

tek

2/74 2/74 2/74 3/96

Társadalomismeret és etika - - 1/37 -

Idegen nyelv 3,5/129,

5

3,5/129,

5

4/148 4/128

Matematika 3/111 3/111 3/111 3/96

Ének-zene 1/37 1/37 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1/37 1/32

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/32

Testnevelés és sport 2/74 2/74 2/74 2/64

Fizika 2/74 2/74 - -

Földrajz 1/37 1/37 1/37 -

Biológia 1/37 1/37 2/64

Kémia 2/74 1/37 - -

Informatika 1/37 1/37 2/74 2/64

Szakmai orientáció 5/185 5/185 - -

Árukezelési technológia - - 2/74 -

Mechanika - - 2/74 -

Üzemtan - - 2/74 -

Gépelemek - - 1/37 -

Közlekedési földrajz - - 1/37 1/32

Díjszabás elmélet - - - 3/96

Jogi ismeretek - - - 2/64

Jármű-szerkezettan - - - 2/64

Szállítmányozás - - - 2/64

Szabadon tervezhető óra - - 0,5/18,

5

0,5/16

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 32

Kötelező óraszám a törvény alap-

ján

1017,5 1017,5 1110 960

Szabadon tervezhető - - 18,5 16

8

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola

Elektronika, elektrotechnika szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128

Történelem és társadalom ismere-

tek

2/74 2/74 2/74 3/96

Társadalomismeret és etika - - 1/37 -

Idegen nyelv 3,5/129,

5

3,5/129,

5

4/148 4/128

Matematika 3/111 3/111 3/111 3/96

Ének-zene 1/37 1/37 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1/37 1/32

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/32

Testnevelés és sport 2/74 2/74 2/74 2/64

Fizika 2/74 2/74 - -

Földrajz 1/37 1/37 1/37

Biológia 1/37 1/37 2/64

Kémia 2/74 1/37 - -

Informatika 1/37 1/37 2/74 2/64

Szakmai alapozó elmélet 5/185 5/185 - -

Orientáció - - 6 6

Elektronika alapjai - - 2 2

Szabadon tervezhető - - 0,5/18,

5

0,5/16

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Kötelező óraszám a törvény alap-

ján

1017,5 1017,5 1110 960

Összes szabadon tervezhető óra - - 18,5 16

9

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola

Faipari szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128

Történelem és társadalom ismere-

tek

2/74 2/74 2/74 3/96

Társadalomismeret és etika - - 1/37 -

Idegen nyelv 3,5/129,

5

3,5/129,

5

4/148 4/128

Matematika 3/111 3/111 3/111 3/96

Ének-zene 1/37 1/37 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1/37 1/32

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/32

Testnevelés és sport 2/74 2/74 2/74 2/64

Fizika 2/74 2/74 - -

Földrajz 1/37 1/37 1/37

Biológia 1/37 1/37 2/64

Kémia 2/74 1/37 - -

Informatika 1/37 1/37 2/74 2/64

Szakmai alapozó elmélet 5/185 5/185 - -

Szakrajz 5 5

Szakmai ismeretek 3 3

Szabadon tervezhető - - 0,5/18,

5

0,5/16

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Kötelező óraszám a törvény alap-

ján

1017,5 1017,5 1110 960

Összes szabadon tervezhető óra - - 18,5 16

10

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola

Könnyűipari szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128

Történelem és társadalom ismere-

tek

2/74 2/74 2/74 3/96

Társadalomismeret és etika - - 1/37 -

Idegen nyelv 3,5/129,

5

3,5/129,

5

4/148 4/128

Matematika 3/111 3/111 3/111 3/96

Ének-zene 1/37 1/37 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1/37 1/32

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/37

Testnevelés és sport 2/74 2/74 2/74 2/64

Fizika 2/74 2/74 - -

Földrajz 1/37 1/37 1/37

Biológia 1/37 1/37 2/64

Kémia 2/74 1/37 - -

Informatika 1/37 1/37 2/74 2/62

Szakmai alapozó gyakorlati okta-

tás

5/185 5/185 - -

Orientáció - - 8/296 -

Szakmai alapozó - - - 3/96

Rajz - - - 3/96

Gyakorlat - - - 2/64

Szabadon tervezhető - - 0,5/18,

5

0,5/16

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30,5 32

Kötelező óraszám a törvény alap-

ján

1017,5 1017,5 1110 1024

Összes szabadon tervezhető óra - - 18,5 16

11

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola

Informatika szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128

Történelem és társadalom ismere-

tek

2/74 2/74 2/74 3/96

Társadalomismeret és etika - - 1/37 1/32

Idegen nyelv 3,5/129,

5

3,5/129,

5

4/148 4/128

Matematika 3/111 3/111 3/111 3/96

Ének-zene 1/37 1/37 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1/37 1/32

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/32

Testnevelés és sport 2/74 2/74 2/74 2/64

Fizika 2/74 2/74 - -

Földrajz 1/37 1/37 1/37

Biológia 1/37 1/37 2/64

Kémia 2/74 1/37 - -

Informatika 1/37 1/37 4/128 4/128

Szakmai orientáció 5/185 5/185 - -

Szakmai fizika - - 3/111 3/96

Informatikai technológiai ismere-

tek

- - 4/128 4/128

Könyvtárhaszná-

lat/társadalomismeret

- - - 2/32

Összes kötelező óra 27,5 27,5 31 32

Szabadon tervezhető - - 0,5/18,

5

0,5/16

Kötelező óraszám a törvény alap-

ján

1017,5 1017,5 1110 960

Kötelező óraszám 1017,5 1017,5 1147 1024

Összes szabadon tervezhető óra - - 18,5 16

12

Humán szakterület

(Egyéb szolgáltatások szakmacsoport)

Rendészeti pályákat előkészítő oktatás

Óraterv:

Tantárgyak Óraszámok

9. o. 10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv

és irodalom 4 4 4 4 KÉ

Történelem és áll. 2 2 2 3 KÉ

Társ. ism. és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* KÉ (2x)

Matematika 3 3 4* 4* KÉ (2x)

Ének-zene 1 1

Rajz és viz. kult. 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnev. és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Föld. és környez. 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* (2x)

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás

Humán orientációs ismeretek

Gazdasági körny. 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Ön- és társismeret 1* (2x)

Rendészeti pályák v. 2* (2x)

Kommunikáció 2* (2x)

Tanulásmódszertan 1* (2x)

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológia alapjai 2

Ügyvitel, irodai ügyv. 2

Társadalomismeret 2

Életmód 2

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Gépírás, szövegszerk. 2* (2x)

Tanirodai gyakorlatok 2* (2x)

Szociálpszichológia, mentálhigié-

né

2* (2x)

Önvédelmi alapism. 2* (2x)

ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 2* (2x)

Matematika 1

Fizika 1 1

Emelt szintű érettségi <3> <3> <2x*>

ÖSSZESEN: 31 31 33 33

13

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola

Könnyűipari szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

14

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Gépészeti szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

15

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Faipari szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

16

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Építészeti szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

17

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Közlekedési szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

18

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Elektronikai szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 2/74 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 1/37 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

19

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Szolgáltatás szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 1/37 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 2/74 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 2/74 2/74

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Kötelező óraszám a törvény

alapján

27/999 27/999

20

11. évfolyam 12. évfolyam

OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ

Tantárgy Modul Óraszám Tantárgy Modul Óraszám

TES Testnevelés 2 TES Testnevelés 1

OFŐ Osztályfőnöki 1 OFŐ Osztályfőnöki 1

GYA Szakmai gyakorlat 21 TEL Tervezés és előkészítés 3

MEG Megmunkálás közben végrehajtott

2 SBE

Szerszámok beszabályozása,

javítása 2

rögzítés, leszedés, tisztítás GYA Szakmai gyakorlat 28

OAP Optikai alapanyagok

3

megmunkálása

MGE Megmunkáló gépek

2

üzemeltetése, karbantartása

ELL Ellenőrzés megmunkálás után 1

BEJ Bevonatos és jelek készítése 1

MLE Munkafolyamatok lezárása 1

EES Előírások és szabályok 1

11. évfolyam 12. évfolyam

HEGESZTŐ HEGESZTŐ

Tantárgy Modul Óraszám Tantárgy Modul Óraszám

TES Testnevelés 2 OFŐ Osztályfőnöki 1

OFŐ Osztályfőnöki 1 TES Testnevelés 1

MVÉ Általános gépészeti munka-, baleset-,

2 GYA Szakmai gyakorlat 21

tűz- és környezetvédelem VOI

Volfrámelektródás védőgázas

1+1 DOK Műszaki dokumentáció 2 ívhegesztés (MIG/MAG)

GEM

Geometriai mérés: 18 óra/év

2

FOI

Fogyóelektródás védőgázas

1+2 Fémek kézi és kézi kisgépes ívhegesztés (MIG/MAG)

alakítása: 54 óra/év EHE Egyéb hegesztőeljárások 1+1

ALA Alapismeretek 1

HEV

Hegesztések vizsgála-

ta:

1+1

BÍ1 Bevont elektródás kézi ívhegesztés 1 Hegesztési feszültségek,

TVÁ Termikus vágás, darabolás I.-II. 1 alakváltozások: 10 óra/év

GÁH Gázhegesztés 1 Hegesztéssel kapcsolatos

BÍ2 Bevont elektródás kézi ívhegesztés 1 adminisztr. tevékenység: 8

óra/év

GYA Szakmai gyakorlat 21 Hegesztési kötések vizsgála-

ta

minősítése: 14 óra/év

INF Informatika 1

GÁH Gázhegesztés

21

Tantárgyi rendszer és óraszámok

a 2009-2010-es tanévtől

Esti tagozat

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

10. 11. 12.

Magyar nyelv 1/37 1/37 1/32

Magyar irodalom 2/74 2/74 2/64

Matematika 3/111 3/111 3/96

Fizika 2/74 1/37 -

Kémia 1/37 2/74 3/96

Földünk és környezetünk 1/37 1/37 2/64

Biológia 1/37 1/37 -

Történelem, társadalomismeret 2/74 2/74 2/64

Művészeti ismeretek 1/37 1/37 -

Informatika - - 2/64

Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/32

Angol v. német nyelv 3/111 3/111 3/111

ÖSSZESEN 18/666 12/666 19/608

Kötelező érettségi tárgy: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem,

társadalomismeret, angol vagy német. Kötelezően választható tárgy: földrajz

vagy kémia.

22

SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA

TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK

Évfo-

lyam/tantárgyak

I. (11.) Nap-

pali tagozat

II. (12.)

Nappali ta-

gozat

I. (11.) Esti

tagozat

II. (12.) Esti

tagozat

Kommunikáció 1 1 1 1

Magyar nyelv és

irodalom

6 6 3 3

Idegen nyelv 6 6 4 4

Matematika 6 6 3 3

Történelem, társa-

dalmi és állampolgá-

ri ismeretek

4 5 3 3

Természetismeret 3 3 2 1

Informatika 2 2 1 1

Testnevelés és sport 5 5 - -

Osztályközösség-

építő program

1 1 1 1

Etika 1 - - 1

Művészettörténet - 1 - -

ÖSSZESEN 35 36 18 18

23

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Szakközépiskolai óraterv

Műszaki szakterület

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megjegyzés

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Műszaki orientációs ismeretek:

Mechanika 1

A müszaki ábrázolás alapjai 2

Műszaki orientációs gyakorlatok:

Anyagmegmunkálási gyakorlatok 4* 3x

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 2* 2x

Információ és adatgyüjtési gyak. 1* 2x

Gépészeti szakmacsoportos alapozó elmélet (8) (8)

Mechanika és anyagismeret 3

Géprajz, gépelemek 3

Alkalmazott számitástechnika 2* 2x

Elektrotechnika 1

Ergonómia és minőségbiztositás 1

Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Gépészeti mérések 2* 3x

Alapgyakorlatok (gépi forgácsolás,

szerelés, irányítástechnika

4* 3x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1*

Matematika 1

Fizika 1 1

Mechanika 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

24

Szakközépiskolai óraterv

Műszaki szakterület

INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos

tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 3* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Szakmai orientációs modulok:

Tanulásmódszertan 1

Gazdasági környezetünk 2 2

Műszaki ábrázolás alapjai 2

Szakmai orientációs gyakorlatok:

Információkezelés 2* 2x

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 1* 2x

Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet

Számítógép programozás II. 2

Számítógép programozás III. 1

Adatbáziskezelés 1

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Számítógép programozás gyakorlat II. 3* 2x

Hardverismeret 2* 1* 2x

Hálózati ismeretek, méréstechnika 1* 2x

Számítógép programozás gyakorlat III. 3* 2x

Adatbáziskezelés 2* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Információkezelés (gépírás) 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1

Fizika 1 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

25

Szakközépiskolai óraterv

Gazdasági-szolgáltatási szakterület

KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Gazdasági, szolgáltatásis ismeretek

Gazdasági környezetünk 2 2

Gazd.szog.orientációs gyak.

Információkezelkés 2* 2* 2x

Viselkedés kultúra 1* 2x

Kommunikáció 1* 2x

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó elmélet

Elméleti gazdaságtan 3 3

Üzleti gazdaságtan 3 3

Közg. Szakmcs.alapozó gyakorlat

Üzleti gazdaságtan gyak. 2* 2* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1 1

Fizika 1 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ – kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

26

Szakközépiskolai óraterv

Műszaki szakterület

INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT

nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22)

Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké

Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 3* 3* 2x

Információkezelés (gépírás) 2* 2x

Kommunikáció 1

Szakmai orientáció (5) (5)

Szakmai orientációs modulok:

Tanulásmódszertan 1

Gazdasági környezetünk 2 2

Műszaki ábrázolás alapjai 2

Szakmai orientációs gyakorlatok:

Információkezelés (gépírás) 2* 2x

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 1* 2x

Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet

Számítógép programozás II. 2

Számítógép programozás III. 1

Adatbáziskezelés 1

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Számítógép programozás gyakorlat II. 3* 2x

Hardverismeret 2* 1* 2x

Hálózati ismeretek, méréstechnika 1* 2x

Számítógép programozás gyakorlat III. 3* 2x

Adatbáziskezelés 2* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3) (3)

Történelem és állampolgári ismeretek 2

Matematika 1 1

Fizika 1 2 2x

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy * - csoportbontásban

27

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet

Általános és személyiség-lélektan 2* 2x

Fejlődéslélektan és szocializáció 1* 2x

Szociálpszichológia 1* 2x

Mentálhigiéné 1* 2x

Egészséggondozás 3* 2x

Emberi test 3* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 2* 2x

Gondozástan 3* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1

Biológia 1 2

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ – kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

28

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2* 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológiai alapismeret 2* 2x

Környezettan 1* 2x

Emberi test 2* 2x

Társadalomismeret és szociálpolitika 2* 2x

Szociálpszichológia, mentálhigiéné 2* 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 1* 2x

Életmód 2* 2x

Gondozástan 4* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1

Biológia 1 2

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ – kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

29

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22)

Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké

Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 1* 1* 2* 2* 2x

Információkezelés 2* 2x

Kommunikáció 1

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek:

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2*

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet

Általános és személyiség-lélektan 2* 2x

Fejlődéslélektan és szocializáció 1* 2x

Szociálpszichológia 1* 2x

Mentálhigiéné 1* 2x

Egészséggondozás 3* 2x

Emberi test 3* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 2* 2x

Gondozástan 3* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30 30

Választható tárgyak

Történelem és állampolgári ismeretek 2

Matematika 1 1

Biológia 1 2

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy * - csoportbontásban

30

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT

nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22)

Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv (angol vagy német) 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké

Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 1* 1* 2* 2* 2x

Információkezelés 2* 2x

Kommunikáció 1

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek:

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2* 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológiai alapismeret 2* 2x

Környezettan 1* 2x

Emberi test 2* 2x

Társadalomismeret és szociálpolitika 2* 2x

Szociálpszichológia, mentálhigiéné 2* 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 1* 2x

Életmód 2* 2x

Gondozástan 4* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30 30

Választható tárgyak

Történelem és állampolgári ismeretek 2

Matematika 1 1

Biológia 1 2

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy * - csoportbontásban

31

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT

Érvényes 2007. szeptember 1-től beiskolázott 10. osztályos tanulóknak

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismeretei tantárgyak

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 3 4 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 4* 4* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2 2 2 2

Fizika 2

Földünk és környezetünk 3

Biológia 3 2 2

Kémia 2

Informatika 1,5* 1,5* 2x

Egészségügyi orientációs oktatás

Egészségügyi orientációs ismeretek

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Egészségügyi orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1

Információkezelés, humán pályák világa 2* 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás

Szociális szolgáltatási alapozó ismeret

Pszichológiai alapismeret 2* 2x

Környezettan 1* 2x

Emberi test 2* 2x

Társadalomismeret és szociálpolitika 2* 2x

Szociálpszichológia, mentálhigiéné 2* 2x

Szociális szolgáltatási gyakorlat

Szakmai kommunikáció 1* 2x

Életmód 2* 2x

Gondozástan 4* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30 115

Választható tárgyak

Informatika 0,5* 0,5* 2x

Testnevelés és sport 1 1

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Kémia 1

Fizika 1

Emeltszintű érettségire <3> <3>

Biológia 1 1

Fizika vagy szakmai alapismeretek 2 2

Összes óra 31 31 33 33 128

KÉ – kötelező érettségi tantárgy * - csoportbontásban

32

Humán szakterület

(Egyéb szolgáltatások szakmacsoport)

Rendészeti pályákat előkészítő oktatás

Tantárgyak Óraszámok

9. o. 10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv

és irodalom 4 4 4 4 KÉ

Történelem és áll. 2 2 2 3 KÉ

Társ. ism. és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* KÉ (2x)

Matematika 3 3 4* 4* KÉ (2x)

Ének-zene 1 1

Rajz és viz. kult. 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnev. és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Föld. és környez. 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* (2x)

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás

Humán orientációs ismeretek

Gazdasági körny. 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Ön- és társismeret 1* (2x)

Rendészeti pályák v. 2* (2x)

Kommunikáció 2* (2x)

Tanulásmódszertan 1* (2x)

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológia alapjai 2

Ügyvitel, irodai ügyv. 2

Társadalomismeret 2

Életmód 2

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Gépírás, szövegszerk. 2* (2x)

Tanirodai gyakorlatok 2* (2x)

Szociálpszichológia, mentálhigié-

né

2* (2x)

Önvédelmi alapism. 2* (2x)

ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 2* (2x)

Matematika 1

Fizika 1 1

Emelt szintű érettségi <3> <3> <2x*>

ÖSSZESEN: 31 31 33 33

33

2012-ben indított régi OKJ-s szakmák óraszámai

Bútorasztalos 33 543 01 1000 00 00

11.év

Balesetmentes munkavégzés feltételei 1

Tömörfa megmunkálás 4

Gyártáselőkészítés 3

Gyakorlat 24

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

34

12.év Lapszerkezetű termékek, tömegcikkek gyártása 2

Asm 1

But 1

Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása 1

Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 2

Mkf / Asm 1

Gyakorlat 24

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

Férfiszabó 33 542 05 0010 33 02

11.év Textildekoráció 2

Technológia 3

Gyakorlat 21

Általános vállalkozási feladatok 1

Szakrajz 3

Munkavédelem 1

Anyagismeret 1

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

12.év Szakrajz 6

Technológia 4

Általános vállalkozási feladatok 1

Gyakorlat 21

Testnevelés 2

Osztályfőnöki 1

Hegesztő 31 521 11 0000 00 00

11.év Dokumentációs gyakorlat 2

Munkavédelem 2

Alapismeretek 1

Termikus vágás, darabolás 1

Gázhegesztés 1

Geometriai mérés 2

Bevont elektródás kézi ívhegesztés II. 1

Bevont elektródás kézi ívhegesztés I. 1

Gyakorlat 21

Testnevelés 2

Osztályfőnöki 1

12.év Foi 1

Ehe 1

Gyakorlat 28

Hev 1

Voi 1

Testnevelés 2

Osztályfőnöki 1

35

Ács , állványozó 33 582 01 1000 00 00

11.év Hagyományos zsaluzatok 2

Rendszerzsaluzat építése, bontása 2

Gyakorlat 21

Építőipari közös feladatok 4

Maf 2

Általános vállalkozási feladatok 1

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

12.év Állványok 3

Csőállványok 2

Ékö / Maf 1

Építőipari közös feladatok 1

Maf 3

Gyakorlat 21

Általános vállalkozási feladatok 1

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

Kőműves 31 582 15 1000 00 00

11.év Falazás, vakolás 3

Általános vállalkozási feladatok 1

Mob 1

Állványzatok 1

Építőipari közös feladatok 3

Fal/Spe 1

Gyakorlat 21

Zsa / Bet 1

Testnevelés 2

Osztályfőnöki 1

12.év Falazás, vakolás 1

Általános vállalkozási feladatok 2

Betontechnológia 1

Speciális munkák 1

Építőipari közös feladatok 1

Ékö / Fal 1

Informatika 1

Hő-, hangszig. szoftverek 2

Gyakorlat 21

Zsa / Bet 1

Testnevelés 2

Osztályfőnöki 1

Fodrász 33 815 01 1000 00 00

11.év Anatómia 1

Munkavédelem 1

Általános vállalkozási feladatok 2

Anyagismeret 1

Kommunikáció 2

Szakmai ismeretek 3. 1

Gyakorlat 21

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

36

12.év Anyagismeret 2

Szakmai ismeretek 1. 3

Szakmai ismeretek 2. 1

Kommunikáció 1

Munkavédelem 3

Informatika 1

Gyakorlat 21

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 1000 00 00

11.év Falfelületek előkészítése, festése I. 6

Építőipari közös feladatok 4

Gyakorlat 21

Általános vállalkozási feladatok 1

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

12.év Tapétázás 3

Tap / Pla 1

Falfelületek előkészítése, festése I. 1

Építőipari közös feladatok 1

Ékö / Ffe 1

Gyakorlat 21

Mázolás, festés, felújítási munkák 3

Általános vállalkozási feladatok 1

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 2

37

Központifűtés és gázhálózat szerelő 31 582 09 0010 31 03

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 4 Munkavédelem 2 Épületgépészeti alapfeladatok 5 Fűtési rendszerek beüzemelése

1

Fűtési rendszerek karbantartása

1 Szerelési technikák

5

Fűtőtestek

2 Fűtési csőhálózatok

1

Informatika

1 Gyakorlat 21 21

Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 1 Optikai alapanyagok megmunkálása 3 Munkafolyamatok lezárása 1 Megmunkáló gépek üzemeltetése, karbantar-tása 2 Megmunkálás közben végrehajtott rögzítés, leszedés 2 Előírások és jogszabályok 1 Ellenőrzés megmunkálás után 1 Bevonatok és jelek készítése 1 Szerszámok beszabályozása, javítása

2

Tervezés és előkészítés

3 Gyakorlat 21 28

2+2 szakmai képzések 2013-tól (Régi OKJ-szerint) 11. szakképző évfolyamnak

Bútorasztalos 33 543 01 1000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 6349-11 2 3

38

Asztalosipari szerelési feladatok 6350-11 1 A biztonságos munkavégzés feladatai 2273-11 1 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok 2302-11 4

Gépkezelési feladatok 6329-11

3 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai 6351-11

5

Gyakorlat 24 21

Férfiszabó 33 542 05 0010 33 02

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Férfiruhák készítése és értékesítése 6223-11 (Vái) 1 Textiltermékek összeállítása 6220-11(Mvé) 1 Férfiruhák készítése és értékesítése 6223-11(Tech) 3 Ruhaipari anyagvizsgálatok 6218-11 1 1 Textiltermékek összeállítása 6220-11(Szr) 1 Lakástextíliák készítése 6221-11 1 Ruhaipari gyártmánytervezés 6219-11 1 2 Textiltermékek összeállítása 6220-11(Txd) 1 1 Férfiruhák készítése és értékesítése 6223-11(Szr) 1

Férfiruhák modellezése 6223-11

3 Férfiruhák gyártástechnológiája 6223-11

3

Gyakorlat 21 21

39

Központifűtés és gázhálózat szerelő 31 582 09 0010 31 03

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 4 Munkavédelem 2 Épületgépészeti alapfeladatok 5 Fűtési rendszerek beüzemelése

1

Fűtési rendszerek karbantartása

1 Szerelési technikák

5

Fűtőtestek

2 Fűtési csőhálózatok

1

Informatika

1 Gyakorlat 21 21

Hegesztő 31 521 11 0000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 6365-11 2 3 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok 0110-11 1 Hegesztési eljárások 6366-11 3

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11

2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11

3

Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11

2 Hegesztett kötések vizsgálata

1

Gépészeti alapozó feladatok 6361-11 5 Gyakorlat 21 21

Ács , állványozó 33 582 01 1000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Építőipari közös tevékenység 6234-11 4 Munkajogi és vállalkozási ismeretek 6234-11

1

Munkavégzés komplex feltételei 6234-11

1 Ácsszerkezetek 6237-11 4 6 Állványzatok 6236-11 1 1 Zsaluzatok 6235-11 1 2 Gyakorlat 21 21

40

Kőműves 31 582 15 1000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Munkajogi és vállalkozási ismeretek 6234-11 1 Munkavégzés komplex feltételei 6234-11

1

Építőipari műszaki rajz 6234-11 1 Építési alapismeretek 6234-11 2 Beton és vasbeton szerkezetek készítése 6249-11 2 4 Vegyes kőműves feladatok 6251-11 1 2 Kitűzés, falazás 6248-11 1 Szigetelések 6250-11 1 2 Vakolási ismeretek, állványok 6248-11 1 2 Falazási ismeretek 6248-11 1 Gyakorlat 21 21

Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 1 Optikai alapanyagok megmunkálása 3 Munkafolyamatok lezárása 1 Megmunkáló gépek üzemeltetése, karbantar-tása 2 Megmunkálás közben végrehajtott rögzítés, leszedés 2 Előírások és jogszabályok 1 Ellenőrzés megmunkálás után 1 Bevonatok és jelek készítése 1 Szerszámok beszabályozása, javítása

2

Tervezés és előkészítés

3 Gyakorlat 21 28

41

Fodrász 33 815 01 1000 00 00

Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Szépészeti szolgáltatóegység működtetése 1210-11 4 2 Fodrászatban alkalmazott manuális alapműve-letek 6293-11 3 Fodrászatban alkalmazott vegyszeres művele-tek 6294-11 2 1 Alaphajvágás 6295-11 2 Frizura készítés 6296-11

8

Gyakorlat 21 21

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől

Informatikai szakmacsoport Tantárgy Heti óraszámok

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4

Idegen nyelv 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 3

Történelem 2 2 3 3

Etika 1

Biológia 1 1 2

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 1 1 1

Művészetek 1 1

Informatika-

orientáció

5 5 4 4

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Informatikai

technológiai

ismeretek

4 4

összesen 31 31 31 30

42

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől

Könnyűipari szakmacsoport Tantárgy Heti óraszámok

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4

Idegen nyelv 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 3

Történelem 2 2 3 3

Etika 1

Biológia 1 1 2

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 1 1 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 2 2

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai orien-

táció

5 5 8 8

összesen 32 31 33 32

43

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől

Közlekedés szakmacsoport Tantárgy Heti óraszámok

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4

Idegen nyelv 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 3

Történelem 2 2 3 3

Etika 1

Biológia 1 1 2

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 1 1 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 2 2

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai

oprientáció

5 5

Árukezelési

technológia

2

Mechanika 2

Üzemtan 2

Gépészeti isme-

retek

1

Közlekedési

földrajz

1 1

Díjszabás-

elmélet

3

Jogi ismeretek 2

Jármű szerkezet-

tan

2

Szállítmányozás 2

összesen 32 31 33 34

44

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől

Humán szakterület (Egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Tantárgy Heti óraszámok

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4

Idegen nyelv 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 3

Történelem 2 2 3 3

Etika 1

Biológia 1 1 2

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 1 1 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 2 2

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai orien-

táció

5 5

Kommunikáció 2 2

Speciális társa-

dalmi ismeretek

2 2

Belügyi rendé-

szeti ismeretek

3 5

összesen 32 31 32 33

45

34 542 04 Férfiszabó

Tantárgyak

1/9. évfolyam

Össze-

függő

nyári

gyakorlat

2/10. évfolyam Össze-

függő

3/11. évfolyam

elméleti

gyakor-

lati elméleti gyakorlati

nyári

gyakorlat elméleti

gyakor-

lati

heti

óraszám heti

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti

óraszám

óraszám

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1 Rajz és vizuális

kultúra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1 Összes óra (köz-

ismereti) 21 16 7

Szakmai követel-

mény-modulok

10113-12

Ruhaipari anyag-

és áruismeret

elmélet 1 2 1

Ruhaipari

anyag-

vizsgálatok

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 1

10114-12 Ruhaipari

1

Ruhaipari

gyártmány-

tervezés

gyártás-

előkészítés elmé-

let

Szakrajz elmélet 1 1

Szakrajz gyakor-

lat 1 1

10115-12

Textil-

termékek

összeállítása

Textiltermékek

készítése elmélet 3 Textiltermékek

készítése gyakor-

lat

6 91

10118-12

Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák

készítése elmélet 1 Lakástextíliák

készítése gyakor-

lat

1 35 1

10119-12

Férfiruhák

készítése és

értékesítése

Férfiruhák készí-

tése 5 6 elmélet

Férfiruhák készí-

tése gyakorlat 11 144 19

Összes óra

(szakmai) 7 7 126 7 13 144 8 21

Összes óra

(szakmai) 14 126 20 144 28

Összes óra 35 36 35

46

34 543 02 ASZTALOS

Tantárgyak

1/9. évfolyam Össze-

függő

nyári

gyakorlat

2/10. évfolyam Össze-

függő

nyári

gyakorlat

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1 Rajz és vizuális

kultúra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1 Összes óra

(közismereti) 21 16 7

Szakmai követel-

mény-modulok

10227-12 Biztonságos mun-

kavégzés alapjai 1 1 Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata 1

10224-12

Faipari szakmai

és gépismeret 2

Alapvető tömör-

fa megmun-kálás

Faipari szakmai

gyakorlat 6 110 10225-12 Asztalosipari

szerelési ismere-

tek

Asztalos-ipari

szerelés 1

Asztalosipari

szerelési gyakor-

lat 2 30 30 4

10226-12

Szerkezettan-

szakrajz és tech-

nológia 4 5 Asztalos-ipari

termékek gyártá-

sa

Asztalosipari

szakmai gyakor-

lat 5 100 11

10228-12

Gépkezelési

ismeretek 1 1

Gépkeze-lés Gépkezelési

4 30 4 gyakorlat

10229-12 Faipari szakrajz 2 Gyártás-

előkészítés fel-

adatok

Gyártáselőké-

szítési ismeretek 1 2

Gyártáselőké-

szítés gyakorlata 4

Összes óra

(szakmai) 5 9 7 13 9 19

Összes óra

(szakmai) 14 140 20 160 28

Összes óra 35 36 35

47

34 521 03 gépi forgácsoló

Tantárgyak

1/9. évfolyam

Összefüggő

nyári gya-

korlat

2/10. évfolyam

Összefüggő

nyári gya-

korlat

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és

irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1 Rajz és vizuális kul-

túra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1 Összes óra (közisme-

reti) 21 16 7

Szakmai követel-

mény-modulok

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás 1

10162-12 Gépészeti

alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok (elmélet) 4 Gépészeti alapozó

feladatok (gyakorlat) 7 140

10173-12

Anyagvizsgála-tok

és geometriai méré-

sek

Szakmai anyagisme-

ret és anyagvizsgá-lat 1

Anyagvizsgálat 1

Gépészeti mérések 2

10174-12 Esztergá-

lyos feladatok

Esztergálás elmélete 2 3

Esztergálás gyakorla-

ta 5 60 4

10176-12 Marós

feladatok

Marás elmélete 3 3

Marás gyakorlata 4 60 6

10175-12 Köszörűs

feladatok

Köszörülés elmélete 1 3 Köszörülés gyakorla-

ta 2 40 9

Összes óra (szakmai) 6 8 140 6 14 160 9 19

Összes óra (szakmai) 14 140 20 160 28

Összes óra 35 36 35

48

34_521_06 HEGESZTŐ

Tantárgyak

1/9. évfolyam Össze-

függő

nyári

gyakorlat

2/10. évfolyam Össze-

függő

nyári

gyakorlat

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1 Rajz és vizuális

kultúra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1 Összes óra (köz-

ismereti) 21 16 7 Szakmai köve-

telmény-

modulok

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok elmélete 4 Gépészeti alapo-

zó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok 7 140

10163-12

Munkavédelem 1 Gépészeti mun-

ka-

biztonság és

környezet-

védelem Elsősegély-nyújtás 1

10180-12

Hegesztési alapis-

meretek 1 2 40 2 A hegesztés

előkészítő és

befejező művele-

tei

Hegesztési alap-

gyakorlatok 2 4

10181-12

Hegesztési ismere-

tek 4 7 Hegesztési eljá-

rások

Hegesztési gyakor-

latok 12 120 15

Összes óra (szak-

mai) 6 8 140 6 14 160 9 19

Összes óra (szak-

mai) 14 140 20 160 28

Összes óra 35 36 35

49

34 582 01 ÁCS

Tantárgyak

1/9. évfolyam Össze-

függő

nyári

gyakor-

lat

2/10. évfolyam

Össze-

függő

nyári

gyakorlat

3/11. évfolyam elmé-

leti

gyakor-

lati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati

heti

óra-

szám

heti

óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1

Rajz és vizuális kultúra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1 Összes óra (közismere-

ti) 21 16 7 Szakmai követel-

mény-modulok

10101-12

Munka- és balesetvéde-

lem 1 Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismere-

tek elmélet 2

Építőipari alapismere-

tek gyakorlat 1

Munkajogi és vállalko-

zási ismeretek 1

10102-12 Hagyo-

mányos zsaluzat és

állványzata

Hagyományos zsaluza-

tok elmélet 1 Hagyományos zsaluza-

tok gyakorlat 3 36

10318-12

Zsalu és állványrend-

szerek kialakítása 2 Rendszerzsaluza-

tok és állványok

Rendszerzsaluzatok

alkalmazása 2 30

10100-12

Hagyományos állvány-

zatok elmélet 1

Állványzatok

Hagyományos állvány-

zatok gyakorlat 2 30

10319-12

Fémállványok szerelés-

technológiája 3 Fémszerkezetű

állványok

Fémállványok alkal-

mazása, szerelése 2

10099-12 Ácsszerkezetek elmélet 3 3 5

Ácsszerkezetek

Ácsszerkezetek építése

gyakorlat 3 104 10 100 17

Összes óra (szakmai) 7 7 140 6 14 160 9 19

Összes óra (szakmai) 14 140 20 160 28

Összes óra 35 36 35

50

Tantárgyak

1/9. évfolyam Összefüggő

nyári gya-

korlat

2/10. évfolyam Összefüggő

nyári gya-

korlat

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

heti

óraszám

heti óra-

szám

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 2 3 1

Történelem 2 2 1

Idegen nyelv 3

Matematika 3 2

Informatika 1 1 1

Fizika 2 1

Földrajz 1 1

Kémia 1

Biológia 1

Ének-zene 1

Rajz és vizuális

kultúra 1

Testnevelés 5 3 2

Osztályfőnöki 1 1 1

Összes óra (köz-

ismereti)

21 16 7

Szakmai köve-

telmény-

modulok

10101-12 Munka- és bal-

esetvédelem 1

Építőipari kö-

zös tevékeny-

ség

Építőipari alap-

ismeretek elmé-

let 2

Építőipari alap-

ismeretek gya-

korlat 1

Munkajogi és

vállalkozási

ismeretek 1

10275-12 Falazás, vakolás

elmélet 2 2 1

Falazás, vako-

lás Falazatok, vako-

latok készítése 6 70 5 56

10274-12

Beton és vasbe-

ton szerkezetek

elmélet 2 2

Beton és vasbe-

ton szerkezetek

Beton és vasbe-

ton szerkezetek

kivitelezése 70 3 48 5

10277-12 Víz-, hő- és

hangszigetelés 2

Szigetelések Szigetelési gya-

korlat 7

10276-12 Hidegburkolási

ismeretek 2 3

Hidegburkolási

feladatok Burkolatok ké-

szítése 6 56

10278-12 Vegyes kőműves

feladatok elmélet 2

Vegyes kőmű-

ves feladatok

Vegyes kőműves

feladatok gya-

korlat 7

Összes óra

(szakmai) 7 7 140 6 14 160 9 19

Összes óra

(szakmai) 14 140 20 160 28

Összes óra 35 36 35

34 582 08 KŐMŰVES ÉS

HIDEGBURKOLÓ

51

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS

Szakmai követel-

ménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

13.jan

ögy

5/13 és 2/14.

heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

Közism.

Osztályfőnöki 1 1

Testnevelés 1

10227-12

Biztonságos munka-

végzés alapjai 1

Biztonságos munkavég-

zés

Biztonságos munka-

végzés gyakorlata 1

10232-12

Faipari alapanyag is-

meret 4 2+1

Faipari alapanyagok

Faipari alapanyag -

gyakorlat 35

10230-12 Bútoripari szakrajz 6 3

Bútoripari termékek Bútorgyártástan 6 8

Bútoripari - gyakorlat 9,5+0,5 50 7

10231-12

Épület-asztalosipari

szakrajz 2 3

Épületasztalos-ipari

termékek

Épület-asztalosipari-

ismeret 2 3

Épület-asztalosipari

gyakorlat 35 6+1

Informatika 0+1

Összes óra (szakmai)

21+

1

10,5+0,

5 19+1 13+1

Összes óra (szakmai) 31,5+1,5

12

0 32+2

Összes óra 35 35

52

Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012-2013-as tanévtől

Szakiskola(2+2) faipari, humán, gépészet szakmacsoport

Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111

Történelem és társadalomisme-

ret

2/74 2/74

Idegen nyelv 3/111 3/111

Matematika 3/111 3/111

Informatika 1/37 1/37

Fizika 1/37 1/37

Biológia/egészségtan 1/37 1/37

Kémia 2/74 1/37

Földrajz 1/37 1/37

Ének-zene 1/37 1/37

Rajz és vizuális kultúra 1/37 -

Testnevelés és sport 5/185 5/185

Pályaorientáció 1/37 -

Szakmai alapozó gyakorlati ok-

tatás

4/148 -

Szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás

- 7/259

Osztályfőnöki 1/37 1/37

Etika 1/37 -

Kötelező óraszám a törvény

alapján

31/1147 30/999

53

Szakképzés 2013-2014-től

Szakképesítés megnevezése OKJ-száma

Képzés

ideje ÁCS 34 582 01 3

KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ 34 582 08 3

FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 582 04 3

OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ 34 725 01 3

ASZTALOS 34 543 02 3

KÁRPITOS 34 542 05 3

FÉRFISZABÓ 34 542 04 3

GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03 3

HEGESZTŐ 34 521 05 3

KAROSSZÉRIALAKATOS 34 525 06 3

KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT

RENDSZERSZERELŐ 34 582 09 3

VILLANYSZERELŐ 34 522 04 3

Szakképesítés 2013-2014-től

AUTÓSZERELŐ 54 525 02 4+1

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 54 525 01 4+1

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA 54 481 04 4+1

GYAKORLÓ FODRÁSZ 52 815 01 4+1+0,5

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 523 02 4+1

RUHAIPARI TECHNIKUS 54 542 02 4+1

FAIPARI TECHNIKUS 54 543 01 4+1

Ráépülések 2013-2014-től

55 525 01 Autótechnikus

35 543 01

Műbútoraszta-

los 2015-től

35 582 07 Tetőfedő 2015-től

54

Híd I

Műveltségi területek

Heti óraszám

Kommunikáció és anyanyelv 5

Élő idegen nyelv (angol, német) 1,5

Matematika 2

Társadalom és jelenkor-ismeret 1,5

Természetismeret 3

Alapvető munkavállalói és életpálya-

építési modulok 6

Szakmaismeret 6

Testnevelés és sport 5

Összesen 30

HÍD / II -C

Évfolyam/ Tantárgyak HÍD/2/1.

heti 31,5 közismereti

óra

C

1 éves

Kommunikáció és anyanyelv 5

Élő idegen nyelv (angol, német) 5

Matematika 5

Társadalom és jelenkor-ismeret 4

Természetismeret 4

Alapvető munkavállalói és életpálya-

építési modulok

2

Testnevelés és sport* 3

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő

program)

1

Orientáció 2,5

Összesen 31,5

55

34 582 01 ÁCS

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követel-

ménymodulok

11497-12 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I

140

140

2

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II 0,5+0,5

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5+0,5

10101-12

Építőipari alapismeretek 1 2 0,5+0,5 Építőipari közös tevé-

kenység

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1

10102-12 Hagyományos

zsaluzat és állványzata

Hagyományos zsaluzatok 1

Hagyományos zsaluzatok

gyakorlat 2

10318-12 Rendszerzsalu-

zatok és állványok

Zsalu- és állványrendsze-

rek kialakítása 2

Rendszerzsaluzatok alkal-

mazása gyakorlat 2

10100-12 Állványzatok

Hagyományos állványza-

tok 1+1

Hagyományos állványza-

tok gyakorlat 2

10319-12 Fémszerkezetű

állványok

Fémállványok szerelés-

technológiája 1

Fémállványok alkalmazása,

szerelése gyakorlat 2

10099-12 Ácsszerkezetek

Ácsszerkezetek 2 4+1 4 Ácsszerkezetek építése

gyakorlat 7+2 10 13+1,5

Összes szakmai óra 4,5+0,5 10+2 9+2 14 8+1 15+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

56

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakor-

lati heti

óraszám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gyakor-

lati heti

óraszám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követelménymodulok

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

140

140

2

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

10101-12

Építőipari alapisme-

retek 1 2 0,5+0,5

Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapisme-

retek gyakorlat 1

10275-12 Falazás, vakolás 2 1+1 1

Falazás, vakolás

Falazás, vakolás gya-

korlat 6+2 3

10274-12

Beton és vasbeton

szerkezetek 1 2 1

Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton

szerkezetek gyakorlat 3 5

10277-12 Víz-, hő és hangszige-

telés 2 Szigetelések

Szigetelések gyakor-

lat 4

10276-12

Hidegburkolási fel-

adatok

2+1 2

Hidegburkolási feladatok

Hidegburkolási fel-

adatok gyakorlat 2 10+1

10278-12

Vegyes kőműves

feladatok 1

Vegyes kőműves feladatok

Vegyes kőműves

feladatok gyakorlat 5+0,5

Összes szakmai óra 4,5+0,5 10+2 9+2 14 8+1 15+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

57

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gyakor-

lati heti

óraszám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomisme-

ret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követelménymo-

dulok

11497-12 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I

2

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II 0,5+0,5

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

10101-12

Építőipari alapisme-

retek 1 2 0,5+0,5

Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapisme-

retek gyakorlat 1

10104-12

Falfelület festése,

díszítése 1 3 2

Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festésének,

díszítésének gyakor-

lata 5 8 6+1,5

10103-12 Mázolás 1 2+1 1

Mázolási munkák fa-, fal-, fém

és speciális felületeken Mázolási munkák

gyakorlata 3 3 4

10105-12 Tapétázási munkák 1 2+1 2

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

gyakorlata 1+2 3 5

Összes szakmai óra 4,5+0,5 10+2 9+2 14 8+1 15+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23

Összes óra 35 36 35

58

34 725 01 OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korl

ati

heti

óra-

szá

m ögy

elméleti

heti

óraszám

gya

korl

ati

heti

óra-

szá

m ögy

elméleti

heti

óraszám

Gya-

korlati

heti

óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

10246-12

Optikai üveg anyagisme-

rete 1,5+0,5 2+1

Megmunkálás előkészí-

tése Optikai ismeretek 2+1 2

Segédanyagok és gépek

használatának a gyakorla-

ta 10,5 140 6 5

10247-12

Műanyag lencse gyártás

gyakorlata 2

Megmunkálás folyama-

ta, és befejezése

Optikai gyártástechnoló-

gia 3+1 2+2

Optikai gyártási munkafo-

lyamatok gyakorlata 10 11,5

Összes szakmai óra 4+2

10,5+

0,5 7+2 16 140 4,5+2,5 18,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

59

34 543 02 ASZTALOS

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlat

i heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gya-

korlat

i heti

óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5 Szakmai követelménymo-

dulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és bizton-

ság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

11371-12

Biztonságos munkavégzés alap-

jai 1

Biztonságos munkavég-

zés

Biztonságos munkavégzés gya-

korlata 1

10224-12 Faipari szakmai és gépismeret 2

Alapvető tömörfa meg-

munkálás Faipari szakmai gyakorlat 7+1

10225-12

Asztalosipari szerelési ismere-

tek 1

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési gyakor-

lat 2+1 2 2

10226-12

Szerkezettan-szakrajz és techno-

lógia 4 4

Asztalosipari termékek

gyártása Asztalosipari szakmai gyakorlat 9 8,5

10228-12 Gépkezelési ismeretek 1+1 1

Gépkezelés Gépkezelési

4 4+1 gyakorlat

10229-12 Faipari szakrajz 1

Gyártáselőkészítési fel-

adatok Gyártáselőkészítési ismeretek 2+1 1+1

Összes szakmai óra 4,5+0,5 10+2 8+2 15 8,5+1,5 14,5+1

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

60

34 542 05 KÁRPITOS

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlat

i heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

10233-12

Járműkárpitozási is-

meretek 2

Járműkárpitos tevékeny-

ségek Járművek kárpitozása

2 7 gyakorlat

10234-12

Kárpitos szakmai is-

meretek 3 5 2

Kárpitozás alapjai

Gyártástechnológiai

alapismeretek gyakor-

lat 7 2

10235-12 Kárpitozástechnológia 1 3+2 2

Kárpitozott termékek

készítése, felújítása

Kárpitozott termékek

készítése, javítása gya-

korlat 3+2 11 7,5+2

Összes szakmai óra 4,5 +0,5 10+2 8+2 15 8,5+0,5 14,5+2

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

61

34 542 04 Férfiszabó

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gya-

korlat

i heti

óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10113-12 Ruhaipari

anyag-vizsgálatok

Ruhaipari anyag- és

áruismeret 1 1 1

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 1+1

10114-12 Ruhaipari

gyártmány-tervezés

Ruhaipari gyártás-

előkészítés 1

Szakrajz 1+1 2

Szakrajz gyakorlat 1+1

10115-12 Textil-termékek

összeállítása

Textiltermékek készí-

tése 2

Textiltermékek készí-

tése gyakorlat 7 91

10118-12 Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák készíté-

se 1

Lakástextíliák készíté-

se gyakorlat 2+2 49

10119-12 Férfiruhák ké-

szítése és értékesítése

Férfiruhák készítése 4 3,5+0,5

Férfiruhák készítése

gyakorlat 16 140

13+0,

5

Összes szakmai óra 5,5+0,5 9+2 140 6+1 17+1 140 9+1

14+1,

5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

62

34 542 06 NŐI SZABÓ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti

tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti

összesen 18 11 9,5 Szakmai követel-

mény-modulok

11500-12 Munka-

helyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglal-

koztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglal-

koztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10113-12

Ruhaipari anyag- és

áruismeret 1 1 1

Ruhaipari anyag-

vizsgálatok

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 1+1

10114-12

Ruhaipari gyártás-

előkészítés 1

Ruhaipari gyárt-

mány-tervezés Szakrajz 1+1 2

Szakrajz gyakorlat 1+1

10115-12

Textiltermékek készí-

tése 2

Textil-termékek

összeállítása

Textiltermékek készí-

tése gyakorlat 7 91

10118-12 Lakástex-

tíliák készítése

Lakástextíliák készíté-

se 1

Lakástextíliák készíté-

se gyakorlat 2+2 49

10120-12 Női ruhák készítése 4 3,5+0,5

Női ruhák készíté-

se és értékesítése

Női ruhák készítése

gyakorlat 16 140 13+0,5

Összes szakmai óra 5,5+0,5 9+2 140 6+1 17+1 140 9+1 14+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

63

34 521 03 gépi forgácsoló

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

Gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5 Szakmai követelménymo-

dulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

140

140

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és kör-

nyezet-védelem

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1

10162-12 Gépészeti ala-

pozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok 2

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata 4

10173-12 Anyagvizsgála-

tok és geometriai méré-

sek

Szakmai anyagismeret

és anyagvizsgálat 1+2 2

Anyagvizsgálat és

gépészeti mérések

gyakorlata 5

10174-12 Esztergályos

feladatok

Esztergálás 2+2 3

Esztergálás gyakorlata 7 4+1,5

10176-12 Marós felada-

tok

Marás 3

Marás gyakorlata 5 5

10175-12 Köszörűs fel-

adatok

Köszörülés 2 2,5+0,5

Köszörülés gyakorlata 2 6

Összes szakmai óra 4,5+2,5 10 9+2 14 8+1 15+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

64

34 521 05 HEGESZTŐ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlat

i heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gya-

korlati

heti

óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5 Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követelménymodulok

10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok 2

Gépészeti alapozó felada-

tok

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata 4

10163-12 Munkavédelem 1 Gépészeti munkabiztonság

és környezetvédelem

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 1

10180-12 Hegesztési alapisme-

retek 1+1 2

A hegesztés előkészítő és

befejező műveletei

Hegesztési alap-

gyakorlatok 2+1 3+2 1,5+2

11497-12 Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5+0,5 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11453-12 Hegesztési ismeretek

I. 4

Bevontelektródás kézi ív-

hegesztő feladatok

Hegesztési gyakorla-

tok I. 3 4

11455-12 Hegesztési ismeretek

II. 3

Fogyóelektródás

védőgázas ívhegesztő fel-

adatok

Hegesztési gyakorla-

tok II. 7

11456-12 Hegesztési ismeretek

III. 3

Gázhegesztő feladatok Hegesztési gyakorla-

tok III. 7

11457-12 Hegesztési ismeretek

IV. 2

Volfrámelektródás

védőgázas ívhegesztő fel-

adatok

Hegesztési gyakorla-

tok IV. 7

Összes szakmai óra 4,5+1,5 10+1 9 14+2 7,5+0,5 15,5+2

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

65

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

e g ögy e g ögy e g

Közismereti tárgyak

Magyar-Kommunikáció 2 1 -

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság

0,5+0,

5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-

munkavállalást segítő ide-

gen nyelv (3-as szint) 2

10163-12 Munkavédelem

0,5+0,

5

Gépészeti munkabiztonság

és környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorla-

ta 0,5+0,5

10162-12 Gépészeti alapismeretek 2 2

Gépészeti alapozó felada-

tok

Gépészeti alapozó gyakor-

lat 7 3

10166-12 Gépészeti kötésismeret 1

Gépészeti kötési feladatok Kötéskészítési gyakorlat 3 1

10483-12 Vállalkozási ismeretek 1

0,5+0,

5

Általános vállalkozási

feladatok A vállalkozás gyakorlata 1 +1 0,5 +1

10487-12

Karosszérialakatos szakmai

ismeret 2 4

5,5+0,

5

Karosszérialakatos felada-

tai

Karosszérialakatos szakmai

gyakorlat 10 13

Összes szakmai óra 6 +1

8,5+1,

5

7+

1

16 +

1

8,5+1,

5 14,5+1

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

66

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korla

ti

heti

óra-

szám ögy

el-

mél

eti

heti

óra-

szá

m

gya-

korlati

heti

óra-

szám ögy

elmé-

leti

heti

óra-

szám

Gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 - Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 - Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5 Osztályközösség

építő Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5 Szakmai követelménymo-

dulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10209-12 Épületgépészeti

csővezeték-szerelés

Épületgépészeti

csővezetékek 2+1

Épületgépészeti

csővezetékek gya-

korlata

4+1

10211-12 Épületgépészeti

rendszerismeret

Épületgépészeti

rendszerek 2 1

Épületgépészeti

rendszerek gya-

korlata

4 2

10214-12 Munkavédelem 1

Épületgépészeti munka-

biztonsági és környezet-

védelmi feladatok

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1

10215-12 Fűtési

4+1 2,5+0,5 Fűtésrendszer-szerelő

feladatok rendszerek

Fűtési

6

rendszerek gya-

korlata 8+1,5

10216-12 Gázvezeték rend-

szerek 3+1 2

Gázvezeték- és rendszer-

szerelő feladatok

Gázvezeték rend-

szerek gyakorlata 7 8

Összes szakmai óra 5,5 +1,5 9+1 8+2 15 7+1 16+1,5

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

67

34 522 04 VILLANYSZERELŐ

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gya-

korla

ti

heti

óra-

szám ögy

elmé-

leti

heti

óra-

szám

gyakor-

lati heti

óra-

szám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óra-

szám

Közismereti tárgyak

Magyar-

Kommunikáció 2 1 - Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 - Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5 Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti összesen 18 11 9,5 Szakmai követelménymo-

dulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2

10007-12

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki informatika

gyakorlat 2

Műszaki ismeretek 2,5+0,5

Műszaki gyakorlatok 3 60

10023-12

Épületvillamossági szere-

lés

Épületvillamossági

szerelés 1,5+0,5 3

Épületvillamossági

szerelés gyakorlata 3 60 15+1 100

Épületvillamossági

mérések gyakorlat

0,5+0,

5 20 2 40

Vállalkozási ismere-

tek 1

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai

számítások 1 1+1

10024-12

Villamos gépek és ipari

elosztóberendezések sze-

relése

Villamosipari anyag-

ismeret 0,5+0,5 1

Villamos gépek és

berendezések 3

Villamos műszaki

ábrázolás 1 1+1

Villamos gépek és

berendezések üzem-

vitelének, mérésének

gyakorlata 14,5+1

Összes szakmai óra 6+2

8,5+0,

5 6+1 17+1 8,5+1,5 14,5+1

Összes szakmai óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

Összes óra 35 36 35

68

34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ

Szakmai követel-

mény-modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméle-

ti heti

óra-

szám

gyakor-

lati

heti

óra-

szám ögy

elmé-

leti

heti

óra-

szám

gyakor-

lati heti

óraszám ögy

elmé-

leti

heti

óra-

szám

gyakor-

lati heti

óraszám

Közismereti tárgyak

Magyar-Kommunikáció 2 1 - Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 3 1 1,5

Társadalomismeret 2 1 - Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség építő

Program 1 1 1

Közismereti össze-

sen 18 11 9,5

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10815-12 Információ-

technológiai alapok

Információtechnoló-

giai alapok 2+2

Információtechnoló-

giai gyakorlat 2

10826-12

Szakmai életpálya-

építés, munkaszerve-

zés, munkahelyi kom-

munikáció

Munkaszervezési

ismeretek 2+2

Munkaszervezés gya-

korlat 2

10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek 2 2

Hálózati ismeretek

gyakorlat 2 2

Operációs rendszerek 2+1

Operációs rendszerek

gyakorlat 2 4

10834 -12 Számítógépes

hibaelhárítás

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása 3 6 5,5

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása

gyakorlat 3 9+1 7+1

Összes óra 7,5+2,5 7 10+1 13+1 10+2,5 13+1

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5

69

AUTÓSZERELŐ 54 525 02

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhu-

zamosan

Ágazati

szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesí-

tés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 13/1

5/13 és

2/14.

heti

óra-

szám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

heti

óra-

szám

ög

y

heti óra-

szám

e

g

y e gy e gy e gy e

g

y e gy

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem, társa-

dalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanulása 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti összesen 29 29 27 24

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahe-

lyi egészség és biz-

tonság

Munkavédelmi

alapismeretek 0,5+

0,5

0,5+

0,5

10416-12

Közlekedéstechnikai

alapok

Közlekedési ismere-

tek 1 1

Műszaki rajz 1,5+

0,5 1

2,5+

0,5

Mechanika 2 2+1

Gépelemek-géptan 2 1+1 3+1

Technológiai alap-

ismeretek 1 1 2 4+1

Elektrotechnika-

elektronika 2 2 4

10417-12

Közlekedéstechnikai

gyakorlatok

Karbantartási gya-

korlatok 2 2+1 2+1 2

1

0

Mérési gyakorlatok 3 4

11499-12 Foglalkozta-

tás I. Foglalkoztatás

0,5+

0,5

11498-12

Foglalkoztatás II.

Elhelyezkedést-

munkavállalást segí-

tő idegen nyelv

2 (5-ös szint)

70

10418-12 Járműkarbantartás 1+1

Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek

0,5+

0,5

Járműkarbantartás

gyakorlata 4

10421-12

Gépjármű-

szerkezettan 6

Autószerelő felada-

tai

Gépjármű-

villamosságtan 4

Szerelési gyakorlat 5+3

10422-12 Járműdiagnosztika 3

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika

gyakorlata 5

Összes szakmai óra 3+1 2

70

4 2+1 10

5

5 2+1 14

0

5+1 5 17+4

1

4 16

0

17+2 14+2

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

71

AUTÓELEKTRONIK

AI MŰSZERÉSZ 54 525 01

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhu-

zamosan

Ágazati

szakképzés közismeret

nélkül

Szakké-

pesítés-

specifi-

kus utol-

só évf.

9. 10. 11. 12. 13/1

5/13 és

2/14.

heti

óra-

szám

ögy

heti

óraszám

ögy

heti óra-

szám

ögy

heti

óraszám

heti óra-

szám ög

y

heti óra-

szám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem, társa-

dalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanulása 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti

összesen 29 29 27 24

Szakmai köve-

telménymodulo

k

11500-12 Munka-

helyi egészség és

biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek

0,5

+0,

5

0,5

+0,

5

10416-12 Közleke-

déstechnikai ala-

pok

Közlekedési isme-

retek 1 1

Műszaki Rajz

1,5

+0,

5 1+1

2,5

+0,

5

Mechanika 2

2+

1

Gépelemek-géptan 2 1 +1

3+

1

Technológiai alap-

ismeretek 1 1 2

4+

1

Elektrotechnika-

elektronika 2 2 4

72

10417-12 Közleke-

déstechnikai gya-

korlatok

Karbantartási gya-

korlatok 2 70

2+

1 105 2+1 140 2 10 80

Mérési gyakorla-

tok 3 4 80

11499-12 Foglal-

koztatás II Foglalkoztatás

0,5+

0,5

11498-12 Foglal-

koztatás I.

Elhelyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen

nyelv (5-ös szint) 2

10418-12 Jármű-

karbantartás

Járműkarbantartás 1 +1

Gazdasági ismere-

tek

0,5 +

0,5

Járműkarbantartás

gyakorlata 4

10419-12 Jármű-

szerkezetek javí-

tása

Gépjármű szerke-

zettan 3

Járműszerkezetek

javítása gyakorlat 4

Jármű diagnoszti-

ka és javítás 1+1

Járműdiagnosztika

gyakorlata 2

10420-12 Autó-

elektronikai mű-

szerész feladatai

Autóelektronika

elmélete 5

Autóelektronika

gyakorlata 4

Autóelektronikai

diagnosztika 2

Autóelektronika

diagnosztikai gya-

korlat 2

Összes szakmai óra

3+

1 2

70

4+

1 2

105

5

2+

1

140

5+1 5

17

+3

14 +

1 16

0

15+4 16

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

73

INFORMATIKAI

RENDSZERGAZDA 54 481 04

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhu-

zamosan

Ágazati szak-

képzés közis-

meret nélkül

Szak-

képesí-

tés-

specifi-

kus

utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 13/1

5/13 és

2/14.

heti óra-

szám

ögy

heti

óraszám

ögy

heti

óraszám

ögy

heti

óraszám

heti óra-

szám

ögy

heti

óra-

szám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem, tár-

sadalmi és állam-

polgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanulá-

sa 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti össze-

sen 29 29 27 24

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

0,5+

0,5

0,5+

0,5

Munkahelyi egészség

és biztonság

10815-12

Információtech-

nológiai alapok 1

1,5+

0,5

Információtechnoló-

giai alapok

Információtech-

nológiai gyakor-

lat 2 2

10826-12

Munkaszervezési

ismeretek 1 1

Szakmai életpálya-

építés, munkaszerve-

zés, munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezés

gyakorlat 2 2

74

10817-12

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés

0,5+

0,5 1 2 1+1 4+2

Hálózatok, progra-

mozás és adatbázis-

kezelés

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés

gyakorlat 1 2 2 2 8

Hálózati ismere-

tek I. 1 1+1 2 4

Hálózati ismere-

tek I. gyakorlat 2+1 2 2 8+1

11499-12 Foglalkozta-

tás II. Foglalkoztatás.

0,

5

+

0,

5

11498-12 Foglalkozta-

tás I.

Elhelyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen

nyelv (5-ös szint) 2

10827 -12 Hálózati

operációs rendszerek

és szolgáltatások

Hálózati operá-

ciós rendszerek

5,

5

+

1,

5

Hálózati operá-

ciós rendszerek

gyakorlat 7

10828 -12 Vállalati

hálózatok üzemelteté-

se és felügyelete

Hálózati ismere-

tek II. 6

Hálózati ismere-

tek II. gyakorlat 6+2

IT hálózat biz-

tonság 2

IT hálózat biz-

tonság gyakorlat 2

Összes szakmai óra 2+1 3

70

2 4+1

105

3+1 4

140

4+1 6

11+

3

20+

1

160

1

6

+

2 15+2

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

75

GYAKORLÓ FODRÁSZ 52 815 01

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamo-

san

Ágazati

szakképzés közismeret

nélkül

Szakképe-

sítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 13/1

5/13 és

2/14.

heti

óraszám

ög

y

heti

óra-

szám

ög

y

heti óra-

szám

ög

y

heti óra-

szám

heti

óra-

szám

ög

y

heti óra-

szám

e gy e

g

y e gy e gy e gy e gy

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem, társa-

dalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanulása 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti ösz-

szesen 29 29 27 24

Szakmai köve-

telménymodulok

11500-12 Munkahe-

lyi egészség és biz-

tonság

Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

0,5

+0,

5

0,5

+0,

5

11499-12 Foglalkoz-

tatás II. Foglalkoztatás II.

0,5+

0,5

11498-12 Foglalkoz-

tatás I. (érettségire

épülő képzések ese-

tén) Foglalkoztatás I. 2

11486-12 Szakmai etika

1 1 2

Szépségszalon üze-

meltetése és kommunikáció

Munka – és kör-

nyezetvédelem

0,5+

0,5

0,5

+0,

5

1+

1

Vállalkozás és

marketing 0,5 0,5 1

2 2

Szakmai informa-

tika

76

Szépészeti szak-

mai ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 2

11487-12

Divattörténeti

ismeretek 0,5 0,5 1

Szolgáltatást meg-

alapozó anatómiai,

szakmai- és anyag-

ismeretek

Szépészeti általá-

nos anyagismeret 1 1

Szakmai alapo-

zó gyakorlat

2,5

+0,

5 70 2 70 2,5 91 5

15

+2

10250-12

Kézápoló szakmai

ismeretek

0,5+

0,5

0,5

+0,

5

0,5+

0,5

1,5

+0,

5

Kézápolás

Kézápoló szakmai

gyakorlat 1 35 1,5 49

1,5+

0,5 4

11484-12

Gyakorló fodrász

szakmai ismeretek

1 2+1

Fodrász manuális

alapműveletek

Gyakorló fodrász

szakmai gyakorlat 15

Szakrajz

0,5+

0,5

11485-12 Fodrász

vegyszeres művele-

tek

Gyakorló fodrász

szakmai ismeretek

2 2+1

Gyakorló fodrász

anyagismeret 2+1

Gyakorló fodrász

7

vegyszeres műve-

letek szakmai

gyakorlat

70

10

5

14

0

16

0

5 6 7 10 31 31

Összes szakmai óra

2,5

+0,

5

2,5

+0,

5 3+1 3 3+1 4

3,5+

0,5

6,5+

0,5

12

+2

19

+2 9+4 22

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

77

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuza-

mosan

Ágazati szak-

képzés közis-

meret nélkül

Szakképesí-

tés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 13/1 5/13 és 2/14.

heti óra-

szám ög

y

heti

óraszám ög

y

heti

óraszám ög

y

heti

óraszám

heti

óraszám ög

y

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanu-

lása 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti

összesen 29 29 27 24

Szakmai köve-

telménymodulo

k

11500-12 Munka-

helyi egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5+

0,5

0,5

+0,

5

11499-12 Foglal-

koztatás II.

Foglalkoztatás

II.

0,5+0,

5

11498-12 Foglal-

koztatás I. (érett-

ségire épülő kép-

zések esetén)

Foglalkoztatás

I. 2

10007-12

Műszaki infor-

matika gyakor-

lat 2 2

Informatikai és

műszaki alapok

Műszaki isme-

retek 1,5+

0,5 1

2,5

+0,

5

Műszaki gya-

korlatok 3 70 4

10005-12 Műszaki rajz 1 1

78

Villamosipari alap-

tevékenységek Elektrotechnika 1+1 2 3+1

Elektrotechnika

gyakorlat 1

10

5 2

Elektronika 2+1 4 5+1

Elektronika

gyakorlat 3

14

0 2+1 6

16

0

10003-12

Irányítástech-

nika 2

2+

1

Irányítástechnikai

alapok

Irányítástech-

nika gyakorlat 2 3

10013-12

Elektronikai

áramkörök

4,5+0,

5

Áramkör építése,

üzemeltetése

Elektronikai

áramkörök

gyakorlat 6+3

10014-12 Mechatronika 3

Mechatronikai

rendszerek Mechatronika

3 gyakorlat

10015-12

Számítógép

alkalmazása 3

Számítógép alkal-

mazása az elektro-

nikában

Szimuláció és

PLC gyakorlat 6

Mikrovezérlők

gyakorlat 3

Összes szakmai óra 2+1 3

70

3+1 3 10

5

4+1 3 14

0

6 4+1

14+

4 17 16

0

13+1 18+3

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

79

Ruhaipari

technikus 54 542 02

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuza-

mosan

Ágazati szak-

képzés közis-

meret nélkül

Szakképesí-

tés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 13/1

5/13 és

2/14.

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

heti óra-

szám

ög

y

heti óra-

szám

e

g

y e gy e gy e gy e gy e gy

Közismereti tár-

gyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem, társa-

dalmi és állampol-

gári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanulása 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti össze-

sen 29 29 27 24

Szakmai követel-

ménymodulok

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság

0,5+

0,5 1

11499-12 Foglalkozta-

tás II. Foglalkoztatás II.

0,5+

0,5

11498-12 Foglalkozta-

tás I. (érettségire épü-

lő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2

10131-12 Informatika

alkalmazása a köny-

nyűipari termelésirá-

nyításban

Termeléstervezés 2 4 7

Termeléstervezés

gyakorlata 1 28 2 3 28

10134-12 Gyártásszer-

vezési módszerek a

könnyűiparban Gyártásszervezés 1,5+

0,5 2 1 1

4,

5

10135-12 Könnyű-

iparban alkalmazott

anyagfajták és vizsgá-

lati módszerek

Könnyűipari áru-

ismeret 2 3 2 2 9

Könnyűipari áru-

ismeret gyakorlat 1 70 1+1

10

5 1+1

11

2 1+1 7+4

13

2

10121-12 Szabás elő-

készítés

Ruhaipari gyártás-

technológia I. 2 +1

Ruhaipari gyártás-

szervezés gyakorlat 2

80

Munka-, tűz- és

környezetvédelem 1

10122-12 Ruhaiparban

alkalmazott anyagfaj-

ták

Anyag- és áruisme-

ret

2,5+

0,5

Anyag és áruisme-

ret gyakorlat 1

10123-12 Gyártmány-

fejlesztés és

gyártáselőkészítés a

ruhaiparban

Szerkesztés-

modellezés 4

Szerkesztés-

modellezés gyakor-

lat 4+2

Ruhaipari gyártás-

technológia gya-

korlat 5

10124-12 Varrodai

gyártástechnológia,

gyártásszervezés és

minőség-ellenőrzés

Ruhaipari gyártás-

technológia II. 3

Ruhaipari gyártás-

szervezés 2

Ruhaipari gépis-

meret 1

Minőségbiztosítás 1

Összes szakmai óra 4+1 1

70

5 1 +1 10

5

5 2 +1 14

0

7 3+1

2

1

10+

4 16

0

19+2 12+2

Összes szakmai óra 5 6 7 10 31 31

Összes óra 35 36 35 35 36 36

81

54 543 01

FAIPARI

TECHNIKUS

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamo-

san

Ágazati szakkép-

zés közismeret nél-

kül

Szakképesí-

tés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 13.jan 5/13 és 2/14.

heti óra-

szám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám

ög

y

heti

óraszám heti óraszám

ög

y

heti óraszám

e

g

y e gy e gy e gy e gy e gy

Közismereti

tárgyak

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia-

egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 2 1 1

Földrajz 2 1

Művészetek 1 1

Informatika 1 1 1 1

A tanulás tanu-

lása 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Közismereti

összesen 29 29 27 24

Szakmai köve-

telménymodul

ok

11500-12 Mun-

kahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5+0,

5 0,5+0,5

11499-12 Foglal-

koztatás II.

Foglalkoztatás

II.

0,5+

0,5

11498-12 Foglal-

koztatás I. (érett-

ségire épülő kép-

zések esetén)

Foglalkoztatás

I. 2

11371-12 Bizton-

ságos munka-

végzés

Biztonságos

munkavégzés

alapjai 1 1

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata 1 1

10232-12

Faipari alap-

anyag ismeret

0,5+0,

5 1 0+1 2

3,5+0,

5

2,5+

1

Faipari alap-

anyagok

Faipari alap-

anyag gyakorlat 1

82

10230-12

Bútoripari

szakrajz 1 1 2 2+1 6+1 2+2

Bútoripari ter-

mékek Bútorgyártástan 2 1 3 6 7

Bútoripari gya-

korlat 2 70 2+1

10

5 1 70 2 10+2 90 4

10231-12

Épületasztalos-

ipari szakrajz 2 2 2

Épületasztalos-

ipari termékek

Épületasztalos-

ipari ismeret 5

Épületasztalos-

ipari gyakorlat 1 70 1 70 5

Összes szakmai óra 2+1 3

70

4 2+1 10

5

5+1 2 14

0

8+1 2 19+2 12+2 16

0

21+

3,5

10+0,

5

Összes szakmai óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4

Összes óra 35 36 35 35 36 36

83

AUTÓTECHNIKU

S 55 525 01

Szakmai követelménymo-

dul Tantárgyak/témakörök

Elméle-

ti órák

száma

Gyakorlati

órák szá-

ma

Heti

óraszám

szabad-

sáv elm gyak

Közismereti Osztályfőnöki 32 1

10423-12 Gépjárműszerkezetek 160 5 5

Járműfenntartási felada-

tok

Motorok elméleti körfolyamatai és

fajlagos mutatói. A forgattyús me-

chanizmus mozgástörvényei, erővi-

szonyai. 30 Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-

ellátó rendszerei, elektronikus irányí-

tásuk, érzékelők, beavatkozók. 35 Otto- és dízelmotorok mechanikai és

emisszió-technikai vizsgálata. 35 A korszerű erőátviteli rendszer

elemei, működése és vizsgálata. 30 A gépjármű egyéb szerkezeti elemei

és azok vizsgálata. 30

Szakmai számítások 32 1 1

Motorjellemzők számítása 8

Hajtóműjellemzők számítása 8

Villamos jellemzők számítása 16

Gépjárműfenntartás

gyakorlata 224 7 7

Dokumentációs ismeretek 35

Ápolási és szervizműveletek 54

Gépkocsi-vizsgálati műveletek 135

10424-12

Veszélyes anyagok ke-

zelése 64 2 2

Járműfenntartási üzemvi-

tel Hulladékgazdálkodás 24 Veszélyes anyagok kezelése és nyil-

vántartása 18

Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás 22

Vállalkozási ismeretek 32 1 1

Adózási ismeretek. számlakészítés 16

Munkajogi ismeretek 8

Gazdasági társaságok 8

Műszaki dokumentáci-

ós ismeretek 48 1,5 1,5

Műszaki dokumentáció készítése 30

Ügyfélkapcsolat 10

Eszközkarbantartás 8

Számítástechnika gya-

korlat 32 1 1

A rajzoló program bemutatása 10

Alkatrész-kapcsolatok bemutatása,

összeállítási rajzok készítése 10

84

Szakmai összeállítási rajzok rajz-

olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása 12

10425-12

Korszerű járműtechni-

ka 160 5 +2 7

Korszerű járműtechnika Gépjárművek belső- és külsőkapcsola-

ti rendszerei, informatikai hálózatai 26 Korszerű gépjárművek

környezetvédel-mi, energetikai és

közlekedésbiztonsági követelményei,

károsanyag-csökkentő rendszerek. 26 Korszerű gépjárművek integrált

motorirányító rendszerei 36

Alternatív hajtású járművek 36 Korszerű gépjárművek egyéb villa-

mos berendezései 36

Korszerű járműtechni-

ka gyakorlat 128 4 +1,5 5,5 Otto-motoros járművek integrált

motorirányító rendszereinek vizsgá-

lata és javítása 42 Dízel-motoros járművek integrált

motorirányító rendszereinek vizsgá-

lata és javítása 42 Gépjárművek egyéb korszerű elektro-

nikusan irányított rendszereinek

vizsgálata és javítása 44

Gépjármű-elektronikai

mérések gyakorlat 128 4 4 Gépjármű-elektronikai mérések

gyakorlat 44

Elektronikai mérések gyakorlat 42

Klímatechnika gyakorlat 42

Összesen: 496 512

Összes órák száma: 1040 32,5 +3,5 17,5 17,5

Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 49,2 50,8

35 582 07 TETŐFEDŐ

SZAKKÉPESÍTÉS-

RÁÉPÜLÉS 40% 60%

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Elméleti Gyakorlati heti

óraszám heti óraszám

11345-12 Tetőfedési aljzatok 4+1 -

Tetőfedési aljzatok és alátéthé-

jazatok Tetőfedési aljzatok gyakorlat - 8,5+0,5

11346-12 Tetőfedő munkák 9 -

Tetőfedő munkák Tetőfedő munkák gyakorlat - 10+2

Összes óra 13+1 18,5+2,5

Összes óra 31,5+3,5

85

35 543 01 MŰBÚTORASZTALOS

SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 30% 70%

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Elméleti

Gyakorlati heti

óraszám

heti óra-

szám

11375-12 Műbútorasztalos

munkák

Műbútorasztalos szakmai ismeret 2

Műbútorasztalos szerkezettan-szakrajz 4+1

Műbútorasztalos szakmai gyakorlat 7,5+0,5

11376-12 Műbútor díszítésének technológiái 2+1

Műbútor díszítésének feladatai Műbútor díszítésének gyakorlata 7

11377-12 Műbútor javítási és felújítási ismeretek 2+1

Műbútorjavítás és -felújítás Műbútorjavítás és -felújítás gyakorlata 7

Összes óra 10+3 21,5 +0,5

Összes óra 31,5 +3,5

35 521 01 CNC GÉPKEZELŐ

SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 35% 65%

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Elméleti

Gyakorlati heti

óraszám

heti óra-

szám

Gyártáselőkészítés 2+1

11399-12 CNC programozás 4+1

CNC-forgácsolás CNC programozási gyakorlat 5

CNC szerszámgépek 5+1

CNC forgácsolási gyakorlat 15,5 +0,5

Összes óra 11+3 20,5+0,5

Összes óra 31,5 +3,5

86

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Szakközépiskolai óraterv

Műszaki szakterület

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megjegyzés

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Műszaki orientációs ismeretek:

Mechanika 1

A müszaki ábrázolás alapjai 2

Műszaki orientációs gyakorlatok:

Anyagmegmunkálási gyakorlatok 4* 3x

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 2* 2x

Információ és adatgyüjtési gyak. 1* 2x

Gépészeti szakmacsoportos alapozó elmélet (8) (8)

Mechanika és anyagismeret 3

Géprajz, gépelemek 3

Alkalmazott számitástechnika 2* 2x

Elektrotechnika 1

Ergonómia és minőségbiztositás 1

Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Gépészeti mérések 2* 3x

Alapgyakorlatok (gépi forgácsolás,

szerelés, irányítástechnika

4* 3x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1*

Matematika 1

Fizika 1 1

Mechanika 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

87

Szakközépiskolai óraterv

Műszaki szakterület

INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos

tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 3* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Szakmai orientációs modulok:

Tanulásmódszertan 1

Gazdasági környezetünk 2 2

Műszaki ábrázolás alapjai 2

Szakmai orientációs gyakorlatok:

Információkezelés 2* 2x

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 1* 2x

Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet

Számítógép programozás II. 2

Számítógép programozás III. 1

Adatbáziskezelés 1

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Számítógép programozás gyakorlat II. 3* 2x

Hardverismeret 2* 1* 2x

Hálózati ismeretek, méréstechnika 1* 2x

Számítógép programozás gyakorlat III. 3* 2x

Adatbáziskezelés 2* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Információkezelés (gépírás) 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1

Fizika 1 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

88

Szakközépiskolai óraterv

Gazdasági-szolgáltatási szakterület

KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Gazdasági, szolgáltatásis ismeretek

Gazdasági környezetünk 2 2

Gazd.szog.orientációs gyak.

Információkezelkés 2* 2* 2x

Viselkedés kultúra 1* 2x

Kommunikáció 1* 2x

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó elmélet

Elméleti gazdaságtan 3 3

Üzleti gazdaságtan 3 3

Közg. Szakmcs.alapozó gyakorlat

Üzleti gazdaságtan gyak. 2* 2* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak: (3,5) (3,5) (3) (3)

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1 1

Fizika 1 1

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ – kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

89

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (22,5) (22,5) (22) (22)

Magyar nyelv 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2 KÉ

Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* 2Xké

Matematika 3 3 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* 2x

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet

Általános és személyiség-lélektan 2* 2x

Fejlődéslélektan és szocializáció 1* 2x

Szociálpszichológia 1* 2x

Mentálhigiéné 1* 2x

Egészséggondozás 3* 2x

Emberi test 3* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 2* 2x

Gondozástan 3* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Matematika 1

Biológia 1 2

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33

KÉ – kötelező érettségi tantárgy

- csoportbontásban

90

Szakközépiskolai óraterv

Humán szakterület

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben.

Tantárgyak Óraszámok

9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj.

Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22)

Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ

Irodalom 2 2 2 2

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉ

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké

Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké

Ének zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 3* 1* 1* 2* 2* 2x

Információkezelés 2* 2x

Kommunikáció 1

Szakmai orientáció (5) (5)

Humán orientációs ismeretek:

Tanulásmódszertan 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Kommunikáció 2

Környezetkultúra 1

Ön- és társismeret 1* 2x

Információkezelés, humán pályák világa 2*

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás (8) (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet

Általános és személyiség-lélektan 2* 2x

Fejlődéslélektan és szocializáció 1* 2x

Szociálpszichológia 1* 2x

Mentálhigiéné 1* 2x

Egészséggondozás 3* 2x

Emberi test 3* 2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció 2* 2x

Gondozástan 3* 2x

Összes kötelező óra 27,5 27,5 30 30 30

Választható tárgyak

Történelem és állampolgári ismeretek 2

Matematika 1 1

Biológia 1 2

Idegen nyelv 1* 1* 2x

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Emeltszintű érettségire <3> <3> <2x*>

Összes óra 31 31 33 33 33

KÉ - kötelező érettségi tantárgy * - csoportbontásban

91

Humán szakterület

(Egyéb szolgáltatások szakmacsoport)

Rendészeti pályákat előkészítő oktatás

Tantárgyak Óraszámok

9. o. 10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv

és irodalom 4 4 4 4 KÉ

Történelem és áll. 2 2 2 3 KÉ

Társ. ism. és etika 1

Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* KÉ (2x)

Matematika 3 3 4* 4* KÉ (2x)

Ének-zene 1 1

Rajz és viz. kult. 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnev. és sport 2,5 2,5 2 2

Fizika 2 2

Föld. és környez. 1 2

Biológia 2 2

Kémia 2 1

Informatika 1* 1* 2* 2* (2x)

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás

Humán orientációs ismeretek

Gazdasági körny. 2

Egészségtan 2

Humán orientációs gyakorlatok

Ön- és társismeret 1* (2x)

Rendészeti pályák v. 2* (2x)

Kommunikáció 2* (2x)

Tanulásmódszertan 1* (2x)

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológia alapjai 2

Ügyvitel, irodai ügyv. 2

Társadalomismeret 2

Életmód 2

Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Gépírás, szövegszerk. 2* (2x)

Tanirodai gyakorlatok 2* (2x)

Szociálpszichológia, mentálhigié-

né

2* (2x)

Önvédelmi alapism. 2* (2x)

ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 30

Választható tárgyak

Testnevelés és sport 0,5 0,5

Idegen nyelv 1* 2* (2x)

Matematika 1

Fizika 1 1

Emelt szintű érettségi <3> <3> <2x*>

ÖSSZESEN: 31 31 33 33

92

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Informatikai rendszergazda

9-12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv 2 2 1 1 1 1 1 1

Irodalom 2 3 3 3

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 3 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* Vizuális kultúra 1

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

összes óra 28 12 27 9 25 9 23 9

összes óra csoprtbontással 40 36 34 32

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-

12

Munkahelyi egészség és biztonság

XIII 1

10815-

12

Információtechnológiai alapok

1

Információtechnológiai gyakorlat 2 2 1 1 1 1

Információtechnológiai gyakorlat

CAD 1 1

Információtechnológiai gyakorlat

hardverismeret 1 1 1 1

10826-

12

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezésgyakorlat 2 2

10817-

12

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1 1 2 1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

gyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2

Hálózati ismeretek I. 1 1 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 3 3 3 3 3 3

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 3 0 4 4 70 2 0 7 7 105 3 0 7 7 140 4 0 8 8

93

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 7 9 10 12

összes szakmai óra csoportbontással 11 16 17 20

összes óra 35 36 35 35

összes óra csoportbontással 51 52 51 52

94

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Gépgyártástechnológiai technikus

9-12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv 2 2 1 1 1 1 1 1

Irodalom 2 3 3 3

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2 3 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* Vizuális kultúra 1

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

összes óra 28 12 27 9 25 9 23 9

összes óra csoprtbontással 40 36 34 32

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

IX 1

10163-

12

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat 1 1

10162-

12

Gépészeti alapozó feladatok 3 4 5 5

Gépészeti alapozó feladatok gya-

korlat 3 3 3 5 5 5 5 5 5 1 1

10172-

12

Műszaki mérés 2

Műszaki mérés gyakorlat 2 2 2

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 4 0 3 3 3

70

4 0 5 5 5

105

5 0 5 5 5

140

8 0 4 4 2

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 7 9 10 12

összes szakmai óra csoportbontással 13 19 20 18

összes óra 35 36 35 35

összes óra csoportbontással 53 55 54 50

95

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

9-12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv 2 2 1 1 1 1 1 1

Irodalom 2 3 3 3

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* Ének-zene 1

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

összes óra 28 12 27 9 25 9 23 9

összes óra csoprtbontással 40 36 34 32

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-

12

Munkahelyi egészség és biztonság

XXIV 1

11504-

12

Gazdasági és jogi alapismeretek 3 5

Ügyviteli gyakorlatok 3 3 3 3 1 1

Általános statisztika 1 1

Statisztika gyakorlat 1 1 1 1

Pénzügyi alapismeretek 1 3 2

Pénzügy gyakorlat 1 1

Adózási alapismeretek 1 1

Adózás gyakorlat 2 2

Számviteli alapismeretek 2 2

Számvitel gyakorlat 1 1 2 2

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 4 0 3 3

6 0 3 3

7 0 3 3

6 0 6 6

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 7 9 10 12

összes szakmai óra csoportbontással 10 12 13 18

összes óra 35 36 35 35

összes óra csoportbontással 50 48 47 50

96

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Gyakorló ápoló

9-12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv 2 2 1 1 1 1 1 1

Irodalom 2 3 3 3

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2 3 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 1 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* Ének-zene 1

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

összes óra 29 12 27 9 25 9 23 9

összes óra csoprtbontással 41 36 34 32

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

11500-

12

Munkahelyi egészség és biztonság

I 0,5

11110-

12

Egészségügyi alapismeretek 0,5 2 2 2

Szakmai kommunikáció 2 1

11221-

12

Ápolástan-gondozástan 2 4 2 1

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70 105

11222-

12

Klinikumi ismeretek 1 3 2 4

Klinikumi gyakorlat 4 4

14

0 4 4

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 6 0 0 0

70

9 0 0 0

105

6 0 4 4

140

8 0 4 4

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 6 9 10 12

összes szakmai óra csoportbontással 6 9 14 16

összes óra 35 36 35 35

összes óra csoportbontással 47 45 48 48

97

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Fegyveres szervek és vagyonvédelem szak

9-12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv 2 2 1 1 1 1 1 1

Irodalom 2 3 3 3

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 1 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* Ének 1

Informatika 2 2

Információkezelés 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

összes óra 29 12 28 10 26 10 23 9

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 3

Speciális gyakorlat I. 2 2

Speciális gyakorlat II. 2 2

Speciális gyakorlat III. 3 3

Speciális gyakorlat IV. 4 4

Jogi és közigazgatási ismeretek I. 2

Jogi és közigazgatási ismeretek II. 1

Jogi és közigazgatási ismeretek III. 2

Társadalom és kommunikáció I. 2

Társadalom és kommunikáció II. 1

Társadalom és kommunikáció gyakorlat 1 1

Speciális informatika 2

Speciális informatika gyakorlat 1 1

Idegen nyelv I. 2

Idegen nyelvi gyakorlat 1 1

Rendészeti tábor 35

Katasztrófavédelmi gyakorlat 35

Rendőrségi gyakorlat 35

Személy- és vagyonőri gyakorlat 40

Rendőrségi gyakorlat 65

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 4 0 2 2 5 0 3 3 5 0 4 4 7 0 5 5

összes óra 35 36 35 35

összes óra csoportbontással 49 49 49 49

98

Szakközépiskolai szakmai képzés óratervei

99

Szakközépiskolai szakmai képzés óraterve

Ápoló szak (kifutó)

OKJ 54 723 01 1000 00 00

Tantárgy

heti óraszáma

Félév

1. 2. 3. 4. 5 6

elm. Gyak.

Kl.gy. elm.

Gyak.

Kl.gy. elm.

Gyak.

Kl.gy. elm.

Gyak.

Kl.gy. elm.

Gyak.

Kl.gy.

elm.

Gyak.

Kl.gy.

Kommunikáció beteggel, munkatársakkal 6

Etikus, jogszerű kommu-nikáció 4

Pedagógiai feladatok ellátása 2

Fertőtlenítés, sterilizálás 1 1

Munkavédelem 3 1

A sérülések osztályozása 3 1

A szervezet működését károsító állapotok 2

Egészségtudatos maga-tartás kialakítása 3 2

Lelki egészség 2

Az emberi test felépítése és működése 9

Ápolástudomány 2

Ápolási feladatok 4 4

Diagnosztikai ismeretek 5 1 2 2

Terápiás ismeretek 5 1 2

Összefüggő szakmai gyakorlat:

Felnőtt- és gyermek betegmegfigyelés 4 2 3 2 2

Egészséges ember gonozása 2 1 2 4

Fogyatékos ember gon-dozása 2 3

Belgyógyászati, klinikumi ismeretek és szakápolás 3 1 2

Sebészeti, klinikumi is-meretek és szakápolás 3 1 2

Szülészeti-nőgyógyászati, klinikumi ismeretek és szakápolás 2 3

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás 3

Összefüggő szakmai gyakorlat:

Gyemekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 2 2 1

Neurológiai és pszichiát-riai klinikumi ismeretek és szakápolás 2 1 2 1

Onkológiai és hospice ellátás 2 3

Szakmai etika, kommu-nikáció és idegen nyelv 3 3

100

Összefüggő szakmai gyakorlat: 6 8

Összefüggő szakmai gyakorlat: 6 8

Összefüggő szakmai gyakorlat: 8

18 11 2 25 6 0 12 5 8 14 2 9 12 1 19 5 0 24

Információkezelés, gép-írás 2 3

Informatikai alapismere-tek 1 2 1 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 1 1 1 1 1 1

2 0 0 2 0 0 3 4 0 3 6 0 2 0 0 2 0 0

2 2 7 9 2 2

33 33 32 34 34 31

Nyári gyakorlat 90 óra (3 hét napi 6 óra) az 1. és 2. év végén

101

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 04

1/13. és 2/14. évfolyam

1/13. évf. 2/14. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

XIII 1

10815-12 Információtechnológiai

alapok

Információtechnológiai alapok 3

Információtechnológiai gyakorlat 2 2

10826-12 Szakmai életpálya-

építés, munkaszervezés, munka-

helyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 1

Munkaszervezés gyakorlat 2 2

10817-12 Hálózatok, programo-

zás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gya-

korlat 9 9

Hálózati ismeretek 1. 5

Hálózati ismeretek 1. gyakorlat 8 8

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás2 XIII 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő

idegen nyelv (5-ös szint) XIII 2

10827 -12 Hálózati operációs rend-szerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek 6

Hálózati operációs rendszerek gya-

korlat 10 10

10828 -12 Vállalati hálózatok üze-meltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek 2 6

Hálózati ismeretek 2 gyakorlat 6 6

IT hálózat biztonság 2

IT hálózat biztonság gyakorlat 2 2

Osztályfőnöki 1

1

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 15 0 21 21

160 18 0 18 18

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 36 36

összes szakmai óra csoportbontással 57 54

102

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 01

1/13. és 2/14. évfolyam

13. évf. 14. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biz-

tonság

Munkahelyi egészség és bizton-

ság XXIV 1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 2 XXIV 1

11498-12 Foglalkoztatás I Szakmai idegen nyelv 2

Foglalkoztatás 1 XXIV 2

11504 -12

Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 6

Ügyviteli gyakorlatok 6 6

Általános statisztika 2

Statisztika gyakorlat 2 2

Pénzügyi alapismeretek 4

Pénzügy gyakorlat 1 1

Adózási alapismeretek 2

Adózás gyakorlat 2 2

Számviteli alapismeretek 5

Számvitel gyakorlat 2 2

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellá-

tása Gazdálkodási ismeretek

4

11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4 4

10149-12 Könyvvezetés és

beszámolókészítés Számvitel 6

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozás-finanszírozás 2

Vállalkozás-finanszírozás gya-

korlat 1 1

Adózás 4

Elektronikus adóbevallás gya-

korlata 3 3

11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás 2

Projekt-finanszírozás gyakorlata 3 3

11502-12

Projektfolyamatok követése

Projektfolyamatok követése 2

Projekttervezés gyakorlata 1 1

Osztályfőnöki 1

1

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 23 0 13 13 24 0 12 12

103

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 36 36

összes szakmai óra csoportbontással 49 48

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Gépgyártástechnológiai technikus OKJ 54 521 03

1/13. és 2/14. évfolyam

13. évf. 14. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és bizton-

ság IX 1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 2 IX 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás 1 IX 2

10163-12 Gépészeti munkabiz-

tonság és környezetvédelem

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat 1 1

10162-12 Gépészeti alapozó fel-

adatok

Gépészeti alapozó feladatok 17

Gépészeti alapozó feladatok gya-

korlat 11 11

10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés 2

Műszaki mérés gyakorlat 2 2

10169-12 Forgácsoló technológia

hagyományos és CNC szer-

számgépeken

Forgácsolási alapismeretek 5

Forgácsolási alapismeretek gya-

korlat 9 9

10170-12 Gyártástervezés és

gyártásirányítás

Gyártástervezés és gyártásirányí-

tás 7

Gyártástervezés és gyártásirányí-

tás gyakorlat 3 3

10171-12 Karbantartás és üzem-

vitel

Szerszámgépek karbantartása 4

Szerszámgépek karbantartása

gyakorlat 4 4

Osztályfőnöki 1

1

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 22 0 14 14

160 20 0 16 16

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 36 36

összes szakmai óra csoportbontással 50 52

104

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től

Gyakorló ápoló OKJ 52 723 01

1/13. és 2/14. évfolyam

13. évf. 14. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és biz-

tonság I 1

11110-12 Egészségügyi alapismere-

tek

Egészségügyi alapismeretek 5

Szakmai kommunikáció 2

11221-12 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 7

Ápolástan-gondozástan gya-

korlat 4 4

11222-12 Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek 10

Klinikumi gyakorlat 6 6

11499-12 Foglalkoztatás 2 Foglalkoztatás 2 I 1

11498-12 Elhelyezkedést-

munkavállalást segítő idegen nyelv

(5-ös szint)

Elhelyezkedést-munkavállalást

segítő idegen nyelv I 2

11151-12 Diagnosztikus és terápiás

beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikus és terápiás szak-

ismeretek 5

Diagnosztikus-terápiás be-

avatkozások 3

Klinikai gyakorlat 16 16

1152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő

tevékenység

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 4

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés gyakorlat 4 4

Osztályfőnöki 1

1

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 26 0 10 10

160

16 0 20 20

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 36 36

összes szakmai óra csoportbontással 46 56

105

Szakközépiskolai óraterv 2014 szeptember 1-től

Ügyviteli titkár OKJ 54 346 02

1/13. és 2/14. évfolyam

13. évf. 14. évf.

Szakmai tantárgyak e gy ögy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biz-

tonság

Munkahelyi egészség és bizton-

ság XXV 1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 2 XXV 1

11498-12 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás 1 XXV

2

10067-12

Gépírás és dokumentumkészítés, irat-

kezelés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

8 8 60

Levelezési ismeretek 1

Levelezési gyakorlat

6 6 85

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai 4

Üzleti kommunikáció gyakorlat

4 4 15

10066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

Gazdasági alapismeretek 4

Jogi ismeretek 3

Vállalkozási ismeretek 3

10073-12

Titkári ügyintézés

Üzleti adminisztráció gyakorlat

6 6

Ügyviteli ismeretek

4

10072-12

Rendezvény- és programszervezés

Rendezvény és program doku-

mentáció alapjai

3

Rendezvény és program doku-

mentáció a gyakorlatban

6 6

10071-12

Hivatali kommunikáció magyar és

idegen nyelven

Hivatali protokoll ismeretek

3

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

7 7

Osztályfőnöki 1

1

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) 17 0 18 18 160

14 0 19 19

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat) 35 33

összes szakmai óra csoportbontással 53 48

106

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyv tartalmilag legyen összhangban a kerettantervvel és a helyi tantervvel.

A tankönyv didaktikailag jól megírt, áttekinthető, tagolt, gazdagon szemléltetett le-

gyen.

A tankönyvhöz lehetőleg feladatlap, példatár, szöveggyűjtemény vagy egyéb kiegészí-

tő anyag is tartozzon.

A tankönyvben jól elkülöníthető legyen a kötelező és a kiegészítő anyagrész.

Legyen alkalmas az ismeretanyag önálló elsajátítására is.

Felépítése, kérdései, feladatai alapján legyen alkalmas a rendszeres visszacsatolásra,

ismétlésre, a tananyag folyamatos elmélyítésére.

Biztosítsa a gyakorlás, felzárkóztatás, a készségfejlesztés lehetőségét.

Tegye lehetővé az átlagnál érdeklődőbb, felkészültebb tanulók tehetséggondozását.

Időtálló, tartós ismereteket tartalmazzon.

Feleljen meg a tudományos és pedagógiai követelményeknek.

Egyaránt szolgálja az oktatási és nevelési célkitűzéseket.

Világnézetileg legyen semleges, sokszínű, toleráns, de az általános emberi értékeket

középpontba állító.

Ára alkalmazkodjon a kevésbé fizetőképes szülők anyagi helyzetéhez is.

Az egyéb taneszközök (könyvek, folyóiratok, újságok, térképek, táblák, képek, model-

lek, kísérleti eszközök, kazetták CD-k, videofilmek, Internet stb.) a fenti követelmé-

nyeken túl szolgálják a tananyag szemléltetését, elmélyítését, gyakorlását, a készség és

képességfejlesztést, az oktatás és nevelés egységét.

A tantárgy és a tananyag jellegének megfelelően kötelező a tankönyv- és taneszköz

használat.

A tantárgyi tantervek részletesen tartalmazzák a szükséges tankönyv és taneszköz

jegyzéket, mely elkülöníti a tanulók személyes tulajdonában lévő és az iskola által biz-

tosított taneszközöket.

1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület döntési jogkörébe

tartozik.

A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület jegymegállapító értekezleten tekinti át és a

pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló to-

vábbhaladásáról.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha

az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen, legalább elégséges szinten teljesítette.

Amennyiben a tanuló nem teljesítette az elégségeshez szükséges követelményeket, javítóvizs-

gát tehet. Elégtelen év végi érdemjegyet minimum 3 évközi osztályzat meglétekor szabad ja-

vasolni.

A tanulmányi követelmények teljesítése kiterjed a kötelező és a nem kötelező tanórai foglal-

kozásokra is.

A nem kötelező tanórai foglalkozások:

emelt szintű képzés,

második idegen nyelv,

szabadon választható tantárgy.

Abban az esetben, ha az év végi javasolt osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a

tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától, az osztályfőnök felkéri az érintett pedagó-

gust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a

nevelőtestület az indoklással nem ért egyet, az osztályzatot a tanulók javára módosíthatja.

107

1.1.Érettségi vizsgára épülő szakképzés

Az érettségi vizsgára épülő szakképző évfolyamra történő felvétel feltétele az érettségi vizsga.

A júniusban sikertelenül érettségizők és a javítóvizsgára utasítottak – összhangban a törvényi

szabályozással - csak akkor folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon, ha a szak-

képző évfolyam első félévének lezárásáig sikeres érettségi vizsgát tesznek.

Iskolarendszerű, érettségi vizsgára épülő szakképzésben részt vevő tanulók csak sikeres érett-

ségi vizsga és a szakképző évfolyam sikeres befejezése után bocsáthatók OKJ-s vizsgára.

Második szakképesítés iskolarendszerű képzésben - tanulmányi eredménytől és férőhelytől

függően - az első szakképzési év sikeres lezárását követően, térítés ellenében, az igazgató en-

gedélyével szerezhető meg. A második szakképesítés megszerzését célzó szorgalmi időszak-

ban egyes tárgyak, modulok tanulása és vizsgája alól felmentés kérhető. A felmentés nem ter-

jed ki az OKJ-s szakképesítő vizsgára.

1.2.Szakiskolai szakképzés

Szakiskolai képzés esetén a szakmatanulás megkezdéséről a nevelőtestület dönt, figyelembe

véve a szakmai képzésre jelentkező tanulók tanulmányi előmenetelét, pályaorientációs ismere-

teit, szorgalmát, magatartását.

A szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a 9-10. évfolyamon folytatott ta-

nulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait a szakközépiskola tízedik évfolya-

mán az érettségi vizsgára történő felkészítés céljából. Az írásban beadott kérvényről az intéz-

mény igazgatója dönt.

2. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

2.1.Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje

2.1.1. Témazáró dolgozat

Az egész osztályra kiterjedő, egy vagy több tantárgyi fejezet írásbeli számonkérésére szolgáló

forma, melyet a dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal.

A tanulók túlterhelését elkerülendő egyazon napon három témazáró dolgozat nem íratható. A

témazáró dolgozat időtartama nem haladhatja meg a két tanórát. A témazáróra kapott érdem-

jegy a félévi és év végi értékelésben súlyozottan számít be.

2.1.2. Iskolai felmérő írásbeli dolgozat

Csak kisebb tantárgyi egységet ölel fel, kiterjedhet az osztály egészére vagy csak néhány tanu-

lóra. Időtartama nem haladhatja meg az egy tanórát. Az értékelésben betöltött szerepe a szóbe-

li feleletekkel egyenértékű.

2.1.3. Tesztjellegű írásbeli felmérő dolgozat

Tesztjellegű írásbeli feladatokat bizonyos tantárgyakból a tárgyi tudás mérésére lehet alkal-

mazni. Rendje, súlya megegyezik az írásbeli felmérő dolgozatokéval.

2.1.4. Házi dolgozat

Adott témakör önálló otthoni feldolgozására szolgál, melynek elkészítésére legalább két hét

áll a tanulók rendelkezésére. A szaktanár döntése, hogy él-e a házi dolgozat íratásának lehető-

ségével. Súlya – a szaktanár döntése alapján - az írásbeli felmérőkével lehet azonos.

2.1.5. Pótló dolgozatok

A hiányzó tanulók az osztály által korábban megírt dolgozatokat kötelesek pótolni a tanárral

történő egyeztetés után, súlya adott dolgozat súlyával azonos.

108

2.1.6. Javító dolgozat

Gyengén sikerült írásbeli dolgozat esetén a tanulónak lehetősége a tanárral történt egyeztetés

után, újból megírni az adott témából a dolgozatot. A javító dolgozat írásának lehetőségét és az

érdemjegyek súlyát a szaktanár mérlegelheti.

2.1.7. Érettségit modellező írásbeli vizsga (szakközépiskola)

A sikeres érettségi esélyek javítása érdekében iskolánk részleges írás- és szóbeli értékelő

rendszert működtet adott évfolyamok adott tantárgyaiból. Írásbeli vizsgákat a következők sze-

rint kell tenni:

12. évfolyam: - matematika

idegen nyelv

2.1.8. Az írásbeli beszámolók értékelése

Az értékelés mindegyik tantárgy esetében 1-5-ig érdemjegyekkel történik.

A tantárgyak többségében a pontozásos értékelés a cél. A feladatok nehézségi fokától függően

állapítható meg az elérhető pontérték, melyet előre ismertetünk a tanulókkal.

A minősítéskor figyelembe vehető a külalak szépsége, a szabatos fogalmazás és a helyesírás

is. A kimagasló egyedi megoldásokat külön pontokkal értékeljük és az ilyen munkát produká-

ló tanuló további munkáját a tehetséggondozás keretében segítjük.

Az írásbeli számonkéréseknél arányítás után a következő százalékok irányadók:

100 -

87 -

71 -

55 -

39 -

A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy

negatív irányban.

2.2.A szóbeli beszámoltatás formái és rendje

2.2.1. Szóbeli feleletek

Adott tananyagrész felmérésére szolgáló szóbeli felmérési rendszer. A szóbeli felelet formája

a tantárgyat oktató pedagógus kompetenciájába tartozik.

2.2.2. Érettségit modellező szóbeli vizsga (szakközépiskola)

Az érettségit modellező vizsga keretein belül tanulóink a következők szerint tesznek szóbeli

vizsgát:

10. évfolyam: - történelem

11. évfolyam: - magyar irodalom

2.2.3. A szóbeli feleletek értékelése

5 /jeles/ kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logiku-

san és hiánytalanul megadott válaszok,

4 /jó/ összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a

tanuló csak tanári segédlettel emlékezik,

3 /közepes/ akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények

többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadátsegítő kérdések alapján felismeri a

tanuló,

2/elégséges/ nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő

kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket

feltárni nem képes a tanuló,

1 /elégtelen/ elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítő

kérdésekre sem felidézni a tanuló.

109

A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását

segíti.

Mind az írásbeli, mind a szóbeli értékelésnél figyelembe kell venni az intézmény értékelési

alapelveit.

Az érettségit modellező vizsga saját értékelési útmutatóval rendelkezik. Az értékelésnél az

útmutatóban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

3. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS

MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

3.1.Alapelvek

Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontossá-

gúnak tartjuk az alábbiakat:

Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését.

Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is.

Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.

Mindig legyen személyre szabott.

A tanulók magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző

pedagógusok, kollégiumi nevelők és az osztályközösség javaslata alapján az osztályfőnök

dönt.

Az érdemjegy egyeztetésének módszere: félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten

meghallgatjuk a kollégák véleményét. A döntés az osztályfőnök joga.

A magatartás értékelése

A tanuló magatartása

Példás, ha

o egyéniségéhez mérten közösségi munkát végez az osztályban, iskolában, kol-

légiumban,

o a rábízott feladatokat maradéktalanul teljesíti,

o magatartásával mind az iskolában és a kollégiumban, mind az iskolán kívül

(ünnepélyek, kirándulás, közlekedési eszközök) társainak példát mutat,

o az iskolai, kollégiumi házirend előírásait betartja és törekszik tanulótársaival is

betartatni,

o felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, osztálytársaival szemben beszéd-

modora, hangneme illemtudó,

o szorgalmi időszak végén egyetlen tárgyból sem kapott elégtelen osztályzatot,

igyekszik tanulmányi munkáját is becsületesen ellátni,

o igazolatlan mulasztása és fegyelmező intézkedést követelő vétsége az adott fél-

évben nincs.

Jó, ha

o a közösségi munkában egyéniségéhez mérten becsületesen részt vesz,

o a rábízott feladatokat kisebb hibával teljesíti,

o felnőttekkel, tanáraival szemben tisztelettudó, tanulótársaival közvetlen kap-

csolatot alakított ki,

o igazolatlan mulasztása a tanulmányi időszakban legfeljebb 2 óra,

o az elbírált tanulmányi időszakban kisebb vétséget követett el (szaktanári v. osz-

tályfőnöki figyelmeztetés)

Változó, ha

o a közösségi munkában csak többszöri felszólításra vesz részt,

o a Házirend előírásainak betartására ismételten figyelmeztetni kell,

o az elbírált tanulmányi időszakban több alkalommal szaktanári, osztályfőnöki

írásbeli figyelmeztetést vagy osztályfőnöki, illetve igazgatói intést kapott,

110

o 2 óránál többet igazolatlanul mulasztott,

o magatartásbeli fogyatékosságait felismerve, azok megszüntetésére törekszik.

Rossz, ha

o a közösségi munkába nem vonható be, magatartásával gátolja a közösség fejlő-

dését, a házirendben felsorolt követelményeket nem tartja magára nézve köte-

lezőnek, ezt többször megszegi,

o iskolai és iskolán kívüli magatartásával társainak rossz példát mutat, a jó ízlést

sértő hangnemet használ,

o igazolatlan mulasztásai a figyelmeztetések ellenére ismétlődnek,

o az elbírált tanulmányi időszakban fegyelmi büntetést kapott,

o tanárai segítő szándéka ellenére sem törekszik hibái kijavítására.

A szorgalom értékelése

A tanuló szorgalma

Példás, ha

o a tanítási órákra képességeihez és körülményeihez képest rendszeresen felké-

szül, munkája végzésére az egyenletesség jellemző,

o tanulmányi eredményében tartós javulás következett be,

o a tanítási órákon folyó munkába aktívan bekapcsolódik,

o osztály- és csoporttársainak (pl. kollégium) segít a felkészülésben és egyéb te-

vékenységekben,

o ha képességei úgy kívánják, igénybe veszi az iskola, kollégium által biztosított

felzárkóztató, konzultációs foglalkozásokat.

Jó, ha

o iskolai, kollégiumi, otthoni tanulmányi munkáját buzdítások mellett általában

rendszeresen ellátja,

o feladatai teljesítésében nem mindig következetes,

o vállalt kötelezettségei mellett, képességei alapján többre lenne képes,

o félév, illetve év végén viszonylagos szorgalma mellett – képességei hiányában

– csak 1 tárgyból bukott.

Változó, ha

o a tanórákra nem készül fel rendszeresen,

o elvégzett munkájára a felületesség jellemző,

o kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti,

o osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetésre hibáit felismerve törekszik hiányos-

ságainak kijavítására.

o Két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, félévkor vagy év végén.

Hanyag, ha

o egyéni képességeit és körülményeit figyelembe véve keveset tesz tanulmányi

fejlődése értekében,

o a tanulók testi, szellemi fejlődése érdekében szervezett iskolai, kollégiumi

konzultációs foglalkozásokon felszólításra sem vesz részt,

o munkájában megbízhatatlan

o félévi vagy év végi bizonyítványában elégtelen osztályzatot kapott.

o Három vagy több tárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, félévkor vagy év vé-

gén.

3.2.Magatartás és szorgalom értékelése

A magatartást és a szorgalmat félévkor és év végén osztályozzuk. Az osztály diákbizottságok

és szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja az osztályzatokat.

111

Az osztály magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta vagy legalább kéthavonta szó-

ban értékeli.

Magatartás értékelése:

Az osztályfőnök a magatartásjegy kialakításánál figyelembe veszi az osztályban tanító

kollégák véleményét, továbbá az osztályfőnöki órán a tanulók véleményét.

Figyelembe kell venni, hogy a tanuló év közben milyen fegyelmező intézkedésben ré-

szesült.

Hangsúlyt kell helyezni az igazolatlan mulasztásokra.

A tanórák közötti szünetbeli magatartás és az iskolán kívülről kapott magatartása utaló

információk is figyelembe veendők.

Figyelembe kell venni az osztályban tanító tanárok naplóba történt bejegyzéseit.

Szorgalom értékelése:

A szorgalom értékelésénél a tanulók képességét is vegyük figyelembe, ne csak az osz-

tályzatait.

Figyeljük a tanulmányi előmenetelét, hasonlítsuk össze az előző hónapban szerzett ér-

demjegyekkel.

Vegyük figyelembe azt is, hogy vállal e többletfeladatot órákon illetve az osztálykö-

zösség érdekében, azaz a tanórán kívüli tevékenységet is figyelembe kell venni.

4. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI

A tanulók teljesítményének értékelésében iskolánkban alapvető szerepe van az osztályzásnak.

A közoktatás egészéhez igazodva az 5 fokozatú (1-5.) érdemjegyekkel osztályozunk.

Az értékelés rögzítésére és közlésére az OM által rendszeresített nyomtatványokat: az osztá-

lyozó és haladási naplót, az ellenőrző könyvet és a különböző bizonyítványokat használjuk.

A tanulmányi munka értékelése rendszeres, általában a tantárgyak egyes szakaszhatáraihoz

igazodik.

A félévi illetve az év végi osztályzat meghatározása minimum 3 érdemjegy alapján történjen.

Azoknál a tantárgyaknál (pl. gyakorlat), ahol a félévi illetve év végi osztályzat több „részjegy-

ből” tevődik össze, a pedagógusok közösen állapítsák meg a végső érdemjegyet.

Amennyiben valamelyik részjegy elégtelen, úgy a végső jegy is elégtelen.

4.1.Az értékelés alapelvei:

Személyre szóló legyen.

Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen.

Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.

Folyamatosságot biztosítson.

Az iskolai követelményrendszerre épüljön.

Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát.

Legyen tárgyszerű.

Félelemmentes légkörben történjen.

4.2.Az értékelés típusai

Tájékozódás a tanulási folyamat kezdetén az előzetes ismeretekről (diagnosztizáló ér-

tékelés).

Tájékozódás a tanulási folyamat közben, hogy az elmaradások pótlása érdekében vál-

toztatni lehessen a tanítási folyamaton (formatív értékelés).

Lezáró-minősítő értékelés a tanulási folyamat végén, a tanulók által elért eredmények

értékelése (szummatív értékelés).

4.3.Az értékelés formái

Szóbeli értékelés történik:

112

o a tanítási órákon, tanulói megnyilvánulások, hozzászólások, ahol a tanár fo-

lyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad,

o a szaktanárok által az évközi osztályzatok, valamint félévi és év végi érdemje-

gyek megállapításakor,

o az osztályfőnök által osztályfőnöki órákon (tanulmányi munka, közösségi

munka, az iskola vagy az osztályközösség által szervezett programok stb.),

o fogadóórákon,

o a szülői értekezleteken az osztályfőnök által,

o a tantestület előtt (osztályfőnök félévkor és év végén értékeli a tanuló munká-

ját, egyéb szélsőséges esetekben),

o az igazgató vagy igazgatóhelyettes által (kiemelkedő eredmények, illetve fe-

gyelmi vétségek kapcsán)

o az iskolaközösség előtt a tanévzáró ünnepély keretében a kiemelkedő tanulmá-

nyi munkát elérő és kimagasló közösségi-kulturális tevékenységet folytató ta-

nulók értékelése.

Szöveges értékelés írásban:

o a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmé-

nyek, illetve problémák),

o a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei,

o dicséretek, illetve fegyelmi intézkedések beírása az ellenőrző könyvbe,

o tanév végén a tantárgyi dicséretek beírása a bizonyítványba,

o külső felkérésre készített minősítések (ifjúságvédelem, pályázatok stb.)

4.4.A tanulmányi munka értékelése és minősítése

A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben osztályzatokkal értékelik (1-5),

félévkor és a tanév végén érdemjegyekkel minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges,

elégtelen).

Az adott érdemjegyeket indoklással, a hibák jelzésével és kijavításával, pontozással

vagy más módon alá kell támasztani. Szóbeli feleletek esetén szóbeli szöveges értéke-

lést, írásbeli dolgozatok esetén egyéni (írásbeli) vagy csoportos (szóbeli) értékelést kell

adni.

Az év végi vagy a félévi zárójegyet a tantárgy heti óraszámát legalább eggyel megha-

ladó számú osztályzat alapján kell kialakítani. Heti egy órás tantárgy esetén is biztosí-

tani kell a legalább 3 érdemjegyet, melyet a félév során időarányosan kell teljesíteni.

A témazáró vagy nagyobb tananyagegységet lezáró írásbeli dolgozat osztályzata na-

gyobb súllyal (maximum kétszeres) szerepelhet a végső jegy kialakítása során. Az

ilyen érdemjegyeket az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe piros tollal kell beírni.

A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont.

A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük.

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.

A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos részletes értékelési módszereket a tan-

tárgyak helyi tanterve tartalmazza.

A tanulók tanulmányi munkáját a szaktanár értékeli.

4.5.Az értékelés nyilvános fórumai

Iskolai szervezésű versenyek, vetélkedők (iskolarádión keresztül).

Az iskola belső vizsgái (érettségit modellező vizsga, érettségi vizsga).

Bemutató órák.

Speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben.

Értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai ren-

dezvények).

Értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események).

113

Értékelés iskolakapcsolatok szintjén (iskolaszék, szülői szervezet).

5. AZ OTTHONI (DIÁKOTTHONI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS

SZÓBELI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

A tanulók rendszeres otthoni felkészüléséhez szükségesnek tartjuk házi feladatok folyamatos

feladását, melyek a tananyag elsajátítását, elmélyítését, gyakorlását szolgálják. Ez tantárgyak-

ként más-más időigényű. A tanárok feladata a házi feladatok ütemezése, figyelemmel kell arra

lenni, hogy a tanulónak öt-hat órára kell másnapra készülnie. Írásbeli feladatokat leginkább

gyakorlásra illetve a hosszabb terjedelműeket önálló, alkotó jellegű feladatokra adjuk.

Az írásbeli házi feladat megoldásának hiánya miatt osztályzat nem adható.

A szóbeli feladatok feladásánál a szaktanár törekedjen arra, hogy a tanuló sajátítsa el a tömör,

megszerkesztett válaszadás tartalmi, formai követelményeit.

6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK

Iskolánkban a „MINI” HUNGAROFIT módszerrel mérjük a tanulók motorikus képességeit:

1. Helyből távolugrás, ami az alsó végtag dinamikus erejének mérésére szolgál.

2. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, mellyel a vállöv és kar izmainak erő-állóképességét

mérjük.

3. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés, ami a hátizmok erő-állóképességét méri.

4. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, mely a hasizmok erő-állóképességének

edzettségi szintjét mutatja.

5. Cooper-teszt futás, mellyel a tanulók aerob vagy alap- állóképességét mérjük.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során és a mért adatok elemzése után mind a

tanulók, mind pedig a testnevelő tanárok választ kapnak arra, hogy az adott képesség területén

jelenleg hol tartanak. Egyénileg és csoportosan mely képességeknél mutatkoznak hiányossá-

gok, és melynél erősségek. Ennek következtében a testnevelők megszabják a helyes irányt a

fizikai képességek fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérésére és megtartására.

7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

Ld. Helyi tantervek