SSZZAABBÁÁSSMMIINNTTAA HHAASSZZNNÁÁLLAATTAA

Modulfüzet

Szabó szakképesítés 11. évfolyamán tanulók számára

(II. félév)

Készült a TÁMOP 2.2.3-07/2-2F-2008-0033

támogatásával

Összeállította: Molnárné Hegyi Ágnes

Árpád TISZK, Székesfehérvár

2009

2

TARTALOMJEGYZÉK

A modulfüzet alapadatai ........................................................................................................ 4

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ................................................................... 7

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ................................................................... 7

1. Női nadrág szabásmintái .................................................................................................... 9

1. 1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás ........................................................................... 10

1. 2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok ............................................. 15

1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez ....................................................................... 20

1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése ......................................................................... 22

A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a hátrész szélességétől. ...................... 24

?Nadrág hátrész szerkesztése: .......................................................................................... 26

Nadrág hátrész szerkesztése: ............................................................................................ 26

Nadrág övpánt szerkesztése: ............................................................................................. 27

Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel. ............. 27

1. 5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése ..................................................... 29

2. Női ruha és blúz szabásmintái .......................................................................................... 34

2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai ......................................................................... 37

2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez............................................................ 43

2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése ............................................................................ 45

Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat

méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az

oldalkarcsúsítás. ................................................................................................................... 45

A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a

háthajlatot és a derékkarcsúsítást is. ..................................................................................... 45

Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó

varrást kell kialakítani. Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék

karcsúsága igényel formázást. A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel,

valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el. A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar

szélességéhez és a hónalj mélységéhez igazodik. ................................................................. 46

2. 4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei ............................................................. 53

3. Férfiing szabásmintái ....................................................................................................... 63

3. 1. férfiingek fajtái............................................................................................................. 64

3. 2. férfi testméretek ........................................................................................................... 68

3. 3. férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján ......................................... 70

3

4. férfi nadrág szabásmintái.................................................................................................. 73

4. 1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás ............................................................................... 74

4. 2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából ......................................................... 79

4. 3. férfinadrág alkatrészei .................................................................................................. 81

5. férfi zakó szabásmintái ..................................................................................................... 85

5. 1. Férfizakó rendeltetése................................................................................................... 86

5. 2. zakótípusok .................................................................................................................. 89

5. 3. férfizakó divatrajzolvasás ............................................................................................. 93

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 106

ajánlott irodalom érdeklődőknek ..........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Mellékletek ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4

A MODULFÜZET ALAPADATAI

SZAKMACSOPORT: Könnyűipari szakmacsoport

SZAKMA: Szabó

KÖVETELMÉNY MODUL NEVE, SZÁMA:

Textiltermékek összeállítása 221/1.0/1321-06

A TANANYAG EGYSÉG NEVE, SZÁMA:

Szabásminta használata 221/1.0/1321-06

A TANANYAG ELEMEK NEVEI, SZÁMAI:

Női nadrág szabásmintái 221/1.5/1321-06

Női ruha és blúz szabásmintái 221/1.6/1321-06

Férfiing szabásmintái 221/1.7/1321-06

Férfinadrág szabásmintái 221/1.8/1321-06

Férfizakó szabásmintái 221/1.9/1321-06

Időtartama: II. félév / 9 hét/ ciklus 4 óra / 36 óra.

Bemeneti követelmények: Az I. félév tananyagelemek sikeres elsajátítása, amelynek az alábbi

tananyagelemeket tartalmazza:

Divatrajzok és szabásminták 221/1.1/1321-06

Műszaki rajz készítés alapjai 221/1.2/1321-06

Testalkatok jellemzői 221/1.3/1321-06

Női szoknya szabásmintái 221/1.4/1321-06

5

A tananyagelem átfogó célja: A tananyagegységek elvégzése után a tudjál divatlapokat

tanulmányozni, alkalmazni a levett méreteket, a mérettáblázatokat, valamint másolni,

kivágni, felismerni a szabásmintákat, illetve elkészíteni a gyártmányrajzot és

külalakleírást, felfektetni a szabásmintákat. Fejlessze a kézügyességedet, a megfigyelő

képességedet, az arány és formaérzékedet.

A képzés célja, hogy képes legyél:

az egyenes vonalú női nadrágnak az alapszerkesztésére, szabásmintájának készítésére,

a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítására alapmintából a modellrajz alapján,

a vállrészes férfiing szabásmintáját elkészíteni alapmintából,

a férfinadrág szabásmintájának, és alkatrészeinek felismerésére,

a férfizakó divatrajzolvasására, és a zakó típusok felismerésére.

A modulban alkalmazott értékelési módszerek:

Számonkérés formája Modul közben szóbeli, írásbeli értékelés

Számonkérések

rendszeressége Egy –egy fejezet lezárásakor.

Számonkérés tartalma Az adott kompetencia ismeret, készség és

magatartásforma összetevői

A tanulók tudásszintjének

ellenőrzésére szolgáló

módszerek

A tananyagban való előrehaladást mérő írásbeli

tesztek, szóbeli feleletek egyéni és csoportos

formában, alapszerkesztések, szabásminta, és

gyártmányrajz, külalak leírás készítésének

értékelése

Megszerezhető minősítések Nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt

A minősítéshez tartozó

követelmények

Tudjon ruhadarabot tervezni, rajzolni,

szerkeszteni, külalakleíró szakszöveget olvasni,

értelmezni

A képzés során felhasználható minden olyan eszköz, gép, berendezés, amelynek alkalmazása

a ruhaiparban jellemző.

6

A képzés eszközjegyzéke:

szabász, illetve munkaasztal, próbababa, ragasztó, papírvágó olló, szabász olló, ¼-es centi és

centi mérőszalag, egyenes és idom vonalzó, ceruza, faragó, radír, vázlatfüzet, másolópapír,

szerkesztési papír, gombostűk, szabókréta.

A tanuláshoz szükséges segédanyagok:

Szemléltető eszközök: videó filmek, divatlapok, CD-k, fotók, mintadarabok.

Gyűjtőmunkákhoz igénybe vehetők a számítógépes internetes elérhetőségek és könyvtári

könyvek.

7

BEVEZETÉS

Kedves Tanuló!

A szabó szakmának, mint minden más mesterségnek, megvan a maga sajátos technikája,

technológiája. A különféle technikák megismerése már a szabásminták kialakításánál

kezdődik. Ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, azért van szükség, hogy tudásunkkal

képesek legyünk a lehető legjobb technológiával elkészíteni a ruhaipari termékeket.

A női ruhakészítő szakmában 3 éves képzési idő alatt megtanulod a ruhakészítés és gyártás

teljes folyamatát, a szabásminta készítést, technológiai ismereteket, anyag- és áruismeretet,

vállalkozási ismereteket, a szoknyától a kabátig, a nadrágtól a blézerig. A sokféle modell

elkészítése biztosítja, és megalapozza a szakmai tudásodat.

Ez a szabásminta használata modulfüzet a szabó szakma tananyagelemeinek érthetőbb

elsajátítására, illetve a tanórán használt tankönyv témáinak kibővítésére készült, képekkel,

különlegességekkel, gyakorlatokkal, feladatokkal kiegészítve.

A textiltermék összeállítás követelménymodulban, a 11. évfolyam I. féléves

tananyagelemeire (1. Divatrajzok és szabásminták, 2. Műszaki rajz készítés alapjai,

3. Testalkatok jellemzői, 4. Női szoknya szabásmintái) épülve, a II. féléves

tananyagelemek témái szerint ez a modulfüzet öt nagy fejezetet tartalmaz:

Az első fejezetből a női nadrág szabásmintájának készítését ismerheted meg.

A második fejezetnél a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítását

tanulhatod meg.

A harmadik rész, a férfiing szabásminta készítés rejtelmeibe ad betekintést.

A negyedik rész a férfinadrág szabásmintáit, és alkatrészeit mutatja meg

számodra.

És végül az ötödik témából a férfi zakó típusait, és általános jellemzőivel

kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatod el.

Jó munkát kívánok!

8

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?

A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fog találkozni, amelyek jelentése a

következő:

Feladat:

Végezd el a kapott utasítás alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha

azt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a

legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban. (A feladatokat mindig

dőlten szedve találod meg.)

Elmélet:

A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehető legrövidebb formában

foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a Ruhaipari szabás - szakrajz című

tankönyvet, ezért ha további részletesebb magyarázatra van szükséged, akkor azt a

tankönyvben megtalálod.

Érdekesség:

Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyről azt gondoltuk,

hogy biztosan érdekelni fog.

Fontos!

Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek

ismerni kell, ha eredményesen akarod befejezni a tananyagelemet/modult, letenni a

vizsgát, és később is segít abban, hogy jó szakember váljon belőled.

Önellenőrzés:

A ceruza jelnél ellenőrizd tudásod! Ha elvégezted az Önellenőrzés feladatait,

megtudhatod, hogy milyen szintű a tudásod. Az eredményeket megnézheted a

modulfüzet ..... oldalától kezdve. (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg.)

Nézz utána!

Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz

valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az

„ÉLETBEN”, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni.

Párosan végzendő feladat:

A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten

könnyebben megbirkóztok a feladattal.

Csoportosan végzendő feladat:

A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a

csoport tagjainak közösen kell elvégezniük.

Együttműködést igénylő feladat:

Működj együtt társaiddal, vagy más csoportokkal! Együtt könnyebb.

9

1. NŐI NADRÁG SZABÁSMINTÁI

Bevezetés

A nadrág a XX. Század második felétől a női ruházkodás alapvető ruhadarabja. A

századforduló elején csak elvétve, főleg sportoláshoz viselték a nők, a század második felében

mindennapi viseletté vált, amely a munkától, sportolástól az ünnepi alkalomig télen – nyáron

egyaránt hordható.

A női nadrág igen sokféle alapanyagból készíthető, a selyemtől a sűrű szövésű vászonig, a

szövöttől a kötött - hurkolt kelméig.

A női ruhatár alapja az a felismerés, hogyan tudjuk nőiességünket úgy kihangsúlyozni, hogy

közben ne legyünk közönségesek.

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

megszerkeszteni az alapszabásmintát a levett méretek alapján a szabás –

szakrajz ismereteinek birtokában,

lemodellezni az egyenes vonalú nadrágot, kivágott alapmintából,

kivágni a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges

jelölésekkel ellátni.

Témák, amivel foglalkozunk:

1. női nadrág fajták, divatrajzolvasás

2. női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok

3. méretek a női nadrág szerkesztéséhez

4. egyenes vonalú nadrág szerkesztése

5. nadrág szabásminta készítése, és felfektetése.

10

1.1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás

Bevezetés

A nadrág régen a férfiak kizárólagos viselete volt, napjainkban azonban a női ruházat

alapvető darabja. A nadrágok változatos fazonjai elsősorban a viselési alkalmak szerint

alakultak ki, és többnyire a mindenkori divathoz idomulnak. A fazonok a nadrág

hosszúságában, bőségében, sziluettjében, a szárbőség megoldásában, a szabásvonalakban és a

részletmegoldásokban különböznek egymástól.

Női nadrágfajták

1. csípőnadrág

2. egyenes nadrág

3. trapéz nadrág

8. bő nadrág

9. répa nadrág 10. pallazo nadrág (palota)

11. saruel nadrág (keleti férfinadrág)

4. derékhajtásos nadrág

5. hajtókás nadrág

6. ék alakú, vagy talpallós nadrág

7. jeans (farmer nadrág)

11

Női nadrág: A nadrág az a ruhadarab, amely a mai ember számára általános

ruhakellék, az ókori lovasnomád népektől származik. A magyarok történelme során mindig

alapvető ruhadarab volt, Nyugat-Európában azonban csak a 16. század óta általános a

használata. A nadrág ma már sem a nemeket, sem a stílust nem osztja meg: egy nő lehet

szexis, elegáns, vonzó, sportos, kihívó és visszafogott is ettől a ruhadarabtól.

1.1.1. Feladat: Női nadrágfajták

Beszéljétek meg közösen, hogy ki milyen nadrágfajtát visel szívesebben, majd

indokoljátok meg! Az indoklást a füzetbe írjátok le!

1.1.2. Feladat: Női nadrágok viseletei

Beszéljétek meg, és írjátok le a füzetbe, hogy a különböző nadrágfajták közül melyiket,

milyen alkalommal viseljük?

12. halász nadrág

13. gaucho nadrág (dél-amerikai pásztor)

14. térdnadrág

15. golfnadrág

16. short nadrág (rövid)

17. bermuda nadrág

18. kaprinadrág

12

Divatrajzolvasás

Minden időszaknak megvan a jellegzetes divatirányzata, amelynek stílusjegyei a

divatrajzról leolvashatók. A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb

részletmegoldásainak megfigyelését és megfogalmazását divatrajzolvasásnak nevezzük.

A ruhaipar fejlődésével a ruházati cikkek elkészítésénél egyre szélesebb körben

honosodott meg a rajzzal való gondolatközlés. A ruhaipari ábrázolási módok:

modellrajz,

gyártmányrajz

részletrajz,

alkatrészrajz,

műveletrajz,

síkmetszet,

axonometrikus metszet.

Modellrajz: Ruházati termékek, gyártmányok bemutatására szolgáló rajz, amely a terméket

térben, alakon, a modell divatvonalait, formai elemeit és testalkat jellemző arányait

kihangsúlyozva ábrázolja. (Általában a divattervezők készítik, különféle szempontok alapján,

saját fantáziájuk szerint.

Gyártmányrajz: A modellrajz alapján méretarányosan kell megrajzolni. A ruhaipari

gyártmányok rajza elől- és hátulnézetben. A gyártmányrajzon megadható a gyártmány

külalakja, szerkezeti kialakítása, az alkatrészek kapcsolódása, fő méret, műveleti sorrend.

Külalakleírás: A modell külalakjának leírása egyszerű, rövid, tömör és közérthető.

Szűk szárú női alapnadrág modellrajza / külalak leírása:

Külalak leírása:

Lefelé szűkülő szárú, övpántos női nadrág. Elején az

élvonalnál, valamint a hátán 1-1 derékformázó varrással,

baloldalon varrásvonalba helyezett tűzött húzózárral. Az

övpántot egy gomblyuk és egy gomb zárja.

Szűk szárú női alapnadrág modellrajza

13

1.1.3. Feladat: Női nadrág divatrajzolvasása

Másold át a füzetedbe és egészítsd ki a képen látható nadrág gyártmányrajzát!

Írd le a külalak leírását, a szoknyánál tanultak alapján!

Külalakleírás:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Női nadrág gyártmányrajza

14

1.1.4. Feladat: Női nadrágról gyártmányrajz és külalakleírás készítés

Készíts a következő modellrajzról, gyártmányrajzot, és külalakleírást a füzetedbe!

A tankönyvet használhatod segítségnek!

1.1.5. Feladat: Nadrágfajták gyűjtése

Az órára bevitt segédanyagokból, (pl. Burda divatlapokból) válasszatok ki egy

nadrágfajtát!

Az egyikőtök füzetébe készítsétek el annak a gyártmányrajzát és külalakleírását a

szoknyánál tanultak alapján!

1.1.6. Feladat: Nadrágfazon rajzolása

Tervezzél női nadrág fazont, és rajzold le a füzetedbe!

1.1.7. Feladat: Női nadrággal kapcsolatos gyűjtőmunka

Gyűjtsél a nadrág történetéről, kialakulásáról információkat! Írd le röviden a

füzetedbe!

Nadrág, derékon hajtásokkal

15

1.2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok

Bevezetés

Az előző féléves tananyag témái közül, a testalkatok jellemzőinél tanultakat most ismét

tudod alkalmazni. (Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez.)

Méretvétel

Az egyéni méretre készítendő ruhadarabok testhez, illeszkedő kialakításához egyéni

méretvétel szükséges. Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban

szereplő mérési helyekkel. A méretvétel, nőknél fehérneműben, férfiaknál nadrágon és ingen

keresztül, ügyelve arra, hogy a mérendő személy természetes testtartásban álljon. Minden

méretet azonos feszességgel kell mérni, nem lehet túl szorosan, és nem lehet túl lazán sem.

Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodni kell. A jó szabó feladata,

hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen olyat, amely a testi hibákat elfedi,

palástolja – szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. A méretre készített szabászati

gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit, pedig arányosítással

kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a hibalehetőség.

Mérési helyek

Mérési helyek a női testalkaton

16

1.2.1. Feladat: Női testalkat mérési helyei

Beszéljétek meg az előző ábra számozásai alapján, hogy a női testalkaton hol

találhatók a különböző hosszanti és szélességi mérési helyek? (Az ábra, és a ruhaipari

szabás-szakrajz tankönyv 12-13 oldalán található táblázat segítségével!)

Mérettáblázatok, méretszabványok

Bevezetés

A meghatározott mérési helyeken történő méretvétel után rendelkezésre álló

méretadatokból mérettáblázatokat kell kialakítani.

A ruházati ipar mérettáblázatból veszi a ruházati termékek előállításához szükséges testméret

adatokat. A mérettáblázatok szabványosításával alakultak ki a ma is érvényben lévő magyar

méretszabványok.

Az MSZ 610062-5/86 számmal jelölt méretszabványok mérettáblázatai a férfi, fiú, női és

leány testalkat főcsoport-típusait, anatómiai méreteit és azok méretnagyság jelöléseit foglalják

magukba.

A méreteket felnőtt alkatoknál testalkat-típusonként és testmagasságonként, gyermekeknél,

pedig korcsoportokként csoportosítják.

A szabványokban általában a különböző testalkatok testmagasság, mellkerület, derékkerület

és csípőkerület méretei szerepelnek, de a férfi és a fiú alaktok egy részénél a nyakkerület is

megjelenik.

Női méretszabvány MSZ 6100/4-86 tartalma:

Összesen 73 méretnagyság, 10 mérettáblázatba foglalva, 3 féle testalkattípus: normál, telt,

erős. 5 féle testmagasság 152 cm-től 176 cm-ig, a méretnagyságok közötti különbség

testmagasságnál 6 cm, mell- és csípőkerületnél 4 cm, derékkerületnél 4 cm, illetve 5 cm (nagy

méreteknél).

17

Külön mérettáblázatok tartalmazzák:

a kötött felső ruházat,

szövött-, kötött alsó- és sportruházat,

férfi és fiú rövidnadrágok és ingek,

női és leány rövidnadrágok és alsószoknyákra vonatkozó testméreteket.

Méretnagyság:

A különböző testalkat típusokra és testalkatokra készülő termékek jellemző méretadatainak

összessége.

Normál testmagasságú alkatoknál nagyságszám: 38, 40, 42, stb.

Alacsony alkatoknál: 19, 20, 21, stb.

Magas alkatoknál: 76, 80, 84, stb.

NORMÁL NŐI MÉRET, tesmagasság: 168 cm

Méret 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52

mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122

derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104

csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128

eleje felső

hossza cm 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

mellmélység cm 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45

hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44

vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14

ujja hossza cm 59 59 60 60 61 61 61 61 62 62

felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38

nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

18

(Forrás: http://www.szabasmintabolt.hu/content/27-merettablazatok)

ALACSONY NŐI MÉRET, tesmagasság: 160 cm

Méret 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122

derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104

csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128

eleje felső

hossza cm 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

mellmélység cm 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45

hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44

vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14

ujja hossza cm 57 57 58 58 58 59 59 59 60 60

felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38

nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43

MAGAS NŐI MÉRET, tesmagasság: 176 cm

Méret 68 72 76 80 84 88 92 96 100

mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116

derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98

csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122

eleje felső hossza cm 45 46 47 48 49 50 51 52 53

mellmélység cm 26 27 28 29 30 31 32 33 34

háta hossza cm 43 43 44 44 45 45 46 46 47

vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14

ujja hossza cm 61 61 62 62 63 63 63 63 64

felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36

nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42

19

1.2.2. Feladat: Mérjétek meg egymást!

Társadról vedd le a testméretek hosszanti és szélességi méreteit, és jegyezzétek le a

füzetbe!

1.2.3. Feladat: Méretnagyság megállapítása

Válasszátok ki a mérettáblázatból, a lemért adatok alapján, hogy ki melyik

méretnagyságba tartozik! Írjátok le a füzetetekbe!

1.2.4. Feladat: Méretkutatás

Gyűjtsél adatokat a mérettáblázatok és méretnagyságok összefüggéseiről! Írd le a

rövid információt a füzetedbe!

20

1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez

Bevezetés

Nincs olyan nő, aki ne utálna magán valamit: ki a fenekét tartja nagynak, ki a lábát

rövidnek, vagy a combját vastagnak. Ezeken az apró hibákon könnyen javíthatsz. Mindössze

arra van szükség, hogy körültekintően válassz nadrágot: keresd a számodra megfelelő színt,

anyagot és szabást.

Ne add föl az első kudarcnál: ha valami nem áll jól neked, arról nem te, hanem a modell

tehet: keresd tovább, hiszen minden alkatra létezik tökéletes nadrág.

Mivel a nadrág követi a testformát, ezért a szabásminta csak pontos, méretvétel alapján

készíthető el, viszont a szerkesztési rajzok helyes kialakításához még sem elegendő a pontos

méretvétel. Az alkat szemrevételezésével olyan sajátosságokra, alkati jellegzetességekre is

fény derülhet, amelyeket a mérőszalag nem mindig tud kimutatni. Ilyen lehet pl.: a magas

vagy csapott váll, a hajlott hát, az erős vagy lapos csípő és mell, a széles váll stb.

A nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d derékkerület,

cs csípőkerület,

kh külsőhossz,

bh belsőhossz,

a aljakerület.

A derékkerület és csípőkerület méreteit a már tanult módon kell lemérni.

A külsőhossz méretet a deréktól, a belsőhossz méretet a lábelágazástól a talpsíkig

mérjük.

A külső és belső hosszméretek különbsége meghatározza a nadrág ülésmélységét.

Mérésnél ügyelni kell a mérések pontatlanságát okozó zavaró körülmények

megszüntetésére (pl.: külön öv eltávolítása).

A nadrág hosszúságát a cipősarok magassága, és a nadrág aljabőség is befolyásolja.

Feltűnően erős combnál ellenőrző méretként a combkerületet is meg kell mérni.

A combkerületet a combtőnél, a legerősebb domborulatnál kell lemérni.

21

A női szoknya és nadrág közös jellemzője, hogy mindkettő deréktól lefelé fedi a

testet. A nadrág az ülésvonaltól elágazó szárai miatt formailag jelentősen eltér a szoknyától.

A nadrág szabásmintáinak elkészítéséhez a derék- és csípőkerület mellett szükség van a

külsőhossz, a belsőhossz vagy az ülésmélység, és az aljakerület méreteire is. Ezeket a

méreteket sorozatgyártás esetén testméret-táblázatokból nyerjük.

1.3.1. Feladat: Méretvétel nadrágszerkesztéshez

Vegyétek le egymásról a nadrág szerkesztéséhez szükséges méreteket, és írjátok le a

füzetetekbe!

a; aljakerület

b; belsőhossz

c; mellkerület

Női nadrág: d; csípőkerület

e; nyakkerület

f; fejkerület

g; külsőhossz

h; derékkerület

1.3.2. Feladat: Női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek

Válaszd ki a megadott hosszanti és szélességi méretek megnevezései közül, hogy

melyik tartozik a női nadrág szerkesztéséhez az eredményt, írd a füzetedbe!

22

1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése

Bevezetés

Nadrág készítés különbségei egyedi és sorozatgyártás esetén.

Gyártási különbségek:

Egyedi gyártás során minden megrendelő részére külön szabásmintát kell kialakítani

az adott nadrágfazon szabásához. A szabásmintákat utólag kell ellátni varrás- és

hajtásszélességekkel, amelyek a méretigazításokat lehetővé teszik. Ezért a szabásnál nagyobb

az anyagfelhasználás. A próba miatt bizonyos műveletek elvégzésére a leigazítások után

kerülhet sor. A gépesítettség alacsony szintje miatt nagyobb a kézi megmunkálások aránya.

Hosszabb elkészítési idő.

A sorozatgyártás lehetőséget ad a gazdaságos anyagfelhasználás kialakítására, mivel

a szabásminták tartalmazzák az optimális varrás- és hajtásszélességeket is. A felfektetés során

a több darab, több modell és több méretnagyság együttes kiszabása tovább javíthatja az anyag

kihasználást. A gépesítettség foka és a speciális gépek aránya magas, ezért a műveletek az

előírt minőségi követelményeknek megfelelően rövidebb idő alatt végezhetők el. A

szalagmunka nagyfokú munkamegosztást, begyakorlottságot tesz lehetővé a dolgozóknál.

Külalakleírás:

Csípőre simuló hosszúnadrág, mérsékelt bőségű, lefelé kissé

szűkülő szárral. Eleje és hátrészen 1-1 szűkítővarrás

karcsúsítja a derekat. Az övpánt elejeközepén, a húzózáras

hasíték fölött záródik.

Általános szerkesztési elvek: Egyenes vonalú női nadrág modellrajza

23

A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a szerkesztésnél csak a ruhadarab fél

oldalát alakítsuk ki, hátközéptől elejeközépig.

A szerkesztési rajzokat varrás- és hajtásszélesség nélkül készítjük el. A szerkesztett

rajz eredményvonalai a varrásvonalakat és a hajtás vonalát jelzik.

A szerkesztési vonalakat vékony, az alapszabásminta körvonalát vastagabb

eredményvonallal kell kihúzni.

A szerkesztési rajzon az egymásra szerkesztett, egymást takaró alkatrészek

kotúrvonalát szaggatott vonallal jelöljük.

Egyenes vonalú nadrág alapszerkesztése

MÉRETEK JELE cm 1/2 1/4 1/10

Derékkerület d 74 37 18,5

Csípőkerület cs 100 50 25,0 10

Külsőhossz talpig kh 106

Belsőhossz talpig bh 79 39,5 7,9

Aljakerület a 42 21 10,5

SZERKESZTÉSI ADATOK SZÁMÍTÁSA cm

Ülésmélység

(méretek alapján)

kh-bh=106-79 27

Ülésmélység

(csípőkerületből

számítva)

cs/4 (1-2) cm, Ezt a számítást bh méret hiányában, vagy

méretellenőrzéshez használjuk

27

Nadrág elejeszélesség cs/4 - 1 24

Nadrág hátszélesség cs/4 + 1 26

Nadrág elejerész szerkesztése:

A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük: először az

oldalvonalat húzzuk meg, és ezen mérjük le a hosszúsági méreteket.

1.4.1. Feladat: Női nadrág alapvonalainak szerkesztése

Szerkesszük meg közösen a női nadrág alapvonalait a ruhaipari szabás – szakrajz

tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe a tankönyv 57 – 58. oldaláról!

24

Derék alapvonal 1cm,

Csípővonal Ülésvonal ¼ cs – 1cm, ½ cs/10

+ 1cm, 1/2cs/10 + 1cm,

Térdvonal

Aljavonal 1/4a – 1cm,

Élvonal

EK vonal

Oldal alapvonal

Térdmagasság bh/2 + bh/10,

Külsőhossz talpig

Belsőhossz talpig

A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a

1.4.2. Feladat: Női nadrág alapvonalainak megnevezése

Írd be a következő nadrág alapszerkesztésen a megfelelő helyre a női nadrág

alapvonalak nevét, és a szerkesztéshez szükséges képleteket! Segítségedre lesz a

tankönyv 58. oldalán lévő ábra!

Női nadrág eleje alapvonalai

25

hátrész szélességétől.

A bőséghajtásos nadrág eleje viszont 2–4 cm-rel szélesebb az ¼ cs mérettől.

1.4.3. Feladat: Női nadrág elejerész szerkesztése

Szerkesszük meg közösen a női nadrág elejerészét a ruhaipari szabás – szakrajz

tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! Segítségedre lesz a tankönyv 59 – 60.

oldalán lévő ábrák!

1.4.4. Feladat: Női nadrág elejerész kialakítása

A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág elejerész

kontúrvonalait, és a szaggatott vonalakhoz, írd be a résztávolságok számítási

képletét! Segítségedre lesz a tankönyv 59. oldalán lévő ábra!

Női nadrág elejerész

26

Nadrág hátrész szerkesztése:

A nadrág hátrészét mindig az elejerészre szerkesztjük. Ez meggyorsítja, és pontosabbá teszi a

szabásminta készítését, segíti a szabásvonalak összeállíthatóságát.

A felesleges vonalak és jelzések elkerülése érdekében másoljuk ki az elejerész körvonalát az

élvonal és a vízszintes alapvonalak berajzolásával. Hosszabbítsuk meg a derék, a csípő-, a

térd- és az aljavonalakat!

1.4.5. Feladat: Női nadrág hátrész szerkesztése

Szerkesszük meg közösen a női nadrág hátrészét a ruhaipari szabás – szakrajz

tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe, a tankönyv 60 – 61. oldalán lévő ábrák

segítségével!

1.4.6. Feladat: Női nadrág hátrész kialakítása

A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág hátrész

kontúrvonalait! Használd a tankönyv 61. oldalán lévő ábrát!

27

Nadrág övpánt szerkesztése:

Egybeszabott övpántot szerkesztünk,

derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel.

Övpánt hossza HK – tól EK – ig = ½ d +

0,5 öltöztetési bőség = 37,5 cm

Gombolási átmenet = 2 cm

Kétszeres övpánt szélesség = 6 cm

Női nadrág hátrész

28

1.4.7. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztése

Szerkesszük meg közösen a női nadrág övpántját a ruhaipari szabás – szakrajz

tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! (tankönyv 61 – 62. oldala)

1.4.8. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztési adatai

A tankönyv segítségével a következő ábrán az övpánt szerkesztésbe írd be a

szerkesztési adatokat, és méreteket! Segítségnek használd a tankönyv 61. oldalán

található ábrát!

Övpánt

29

1.5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése

Bevezetés

A szerkesztési rajzok eredményvonalai az alkatrészek körvonalait jelzik. A szabásmintákat

eltérő módon alakítják ki a méretes szabáshoz és a konfekciószabáshoz, mivel felhasználásuk

módja nem azonos.

Szabáskor figyelembe kell venni, hogy az alapszerkesztéseket varrás- és hajtásszélesség

nélkül készítik, ezért más a konfekciószabáskor használt szabásminta, mint az egyedi méretre

készülő.

Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a szerkesztéskor

kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrás- és hajtásvonalakkal.

Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az alapanyagra kell rajzolni: - a

varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz szükséges ráhagyásokat.

Konfekció – szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával azonos,

ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük:

varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással,

feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb.

A szabásminta - készítés műveletei:

Alkatrészek kimásolása a szerkesztésből (a nadrág –alapszerkesztés elejét és hátát

egymástól elcsúsztatva másoljuk le átlátszó papírra.)

Hajtás és varrásszélesség rárajzolása (a varrás- és hajtásszélesség mérete a

modelltől, az alapanyagtól és a technológiától függ, az egyenes vonalú nadrág

szabásmintája a következőket tartalmazza: derékvarrás = 1,0 cm

oldalvarrás = 1,5 cm

aljfelhajtás = 4,0 cm

öv három oldalán = 1,0 cm.

(vagy körben)

Jelölések (a gyártásban az alkatrészek pontos összeállítását segítik a szabásvonalra

elhelyezett illesztési jelölések, csípések).

30

Női nadrág eleje, háta és övpánt szabásmintája

31

1.5.1. Feladat: Egyenes vonalú női nadrág szabásminta készítés

A tankönyv segítségével készíts konfekció szabásmintát az 1. számú melléklet nadrág

alapminta segítségével!

Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe!

Női nadrág készítése egyedi méretre

Külalak leírás:

Egyenes vonalú, vasalt élű hosszúnadrág, szárai hajtókában

végződnek.

A hátán és az elején egy-egy derékformázó varrás található.

A derékvonalon övvel készül, amelyet tűzés díszít.

A nadrág az eleje-középvonalba helyezett húzózárral

záródik.

Az a lapanyaga jellege: közepes vastagságú szövött kelme.

Szabásminták: a nadrág hosszát a hajtóka készítéséhez szükséges

anyag mennyiségével megnöveljük.

Az anyag terítési módja: Csukott terítés

Ajánlott varrás- és hajtásszélességek:

Derékvonalon 1cm

Oldalvonalaknál 2~3cm

Belsővarrásoknál 2cm

Övpánton 1cm

EK hajtásszélesség 3cm

EK varrásszélesség 1cm

HK varrásszélesség 3cm

Alja felhajtás 8cm (2X3cm hajtóka szélesség + 2cm

felhajtás)

Modellrajz

32

Szabásminták felfektetése, felrajzolása, szabása:

A nadrág szabásmintáinak felfektetésekor fontos szabály, hogy a nadrág élvonalainak az

anyag láncfonal irányával párhuzamosan kell haladniuk. A gazdaságos szabás érdekében a

szabásminták 180 fokkal elfordíthatóak, ha az anyag felülete és mintázata megengedi. Ha ezt

a szabályt nem tartjuk be, akkor a nadrágszárak elcsavarodnak, és a hiba javíthatatlan lesz.

A leszabandó alkatrészek és a hozzávaló kellékek táblázatos listája:

Alkatrészek Kellékek

Mennyiség, db Alapanyag Mennyiség, db Közbélés Mennyiség Megnevezés

2 Eleje (A) - - 1 18cm-es húzózár

2 Háta (B) - - 1 Gomb

1 Övpánt (C) 1 Övpánt - -

Anyagszükséglet kalkuláció:

Méretnagyság: D = 74 cm

Cs = 98 cm

Külsőhossz készméret = 104 cm

Alapanyag szélesség: 150 cm

Szélesség igény:

Ülésmélységnél mért szárbőség + 4 cm varrásszélesség = 142 cm + (8~12 cm)= 150~154 cm,

tehát az eleje és hátrész egymás mellett, kb. 30-35 cm elcsúsztatással kiszabható.

Hosszigény:

Külsőhossz készmérete 1-szer (104 cm) + a 30-35 cm eltolás: 134~139 cm

Hajtókaszélesség + aljafelhajtás 1-szer: 11 cm

Derékvonal varrásszélessége 1-szer: 1 cm

Összesen: 146~151 cm

33

Női nadrág egydarabos, csukott felfektetési rajza / teríték hossza 151 cm

34

1.5.2. Feladat: Női nadrág szabásminta kialakítása

Sorold fel az egyenes vonalú női nadrág, alkatrészeit és írd le a füzetedbe!

1.5.3. Feladat: Gyakorlás

Divatlapból válasszál ki egy női nadrág fazont, és készítsd el a szabásmintáját egyedi

méretre a melléklet 1.5.1. alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4

méretbe!

1.5.4. Feladat: Női nadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Milyen nadrágfajtákat ismersz?

Mit értesz divatrajzolvasás alatt?

Milyen méretekre van szükség a női nadrág szerkesztéséhez?

Hogyan nevezzük a nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalait?

Mi a különbség a méretes és a konfekció szabásminták között?

Sorold fel, milyen alkatrészek és kellékek szükségesek az egyenes vonalú

nadrág elkészítéséhez?

(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)

A „női nadrág szabásmintái” témával kapcsolatos kérdéseket helyesen meg tudod válaszolni,

akkor elsajátítottad az első fejezetben kitűzött célt, azaz el tudod készíteni a nadrág

alapszabásmintát a levett méretek alapján, kivágni a szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz

szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem, akkor nézd át még egyszer!)

Gratulálok!

Jöjjön a következő téma!

35

2. NŐI RUHA ÉS BLÚZ SZABÁSMINTÁI

Bevezetés

Az öltözködésben négy dolgot vegyünk figyelembe:

mindenki az egyéniségét fejezze ki az öltözködésével,

fel kell mérni az alkati adottságokat,

legyen színharmónia az öltözködésben, lényeges, hogy

mindig az alkalomhoz igazodjék.

A divat ismétli önmagát!

A női öltözködés legváltozatosabb darabja a ruha. Formáját elsődlegesen rendeltetése

határozza meg.

Női ruhák

36

A nők nagyon kedvelt, jól kihasználható ruhadarabja a blúz. Szoknyával vagy nadrággal és

kiegészítőkkel sokféleképpen hordható, és így változatossá teszi az öltözködést.

Tény az, hogy kutatóink tudományos alapon úgy gondolják, hogy az emberiség,

amely ősállapotában meztelen volt, lassú egymásutánban rakta magára a ruharétegeket,

mindaddig, amíg a szövetszerető XIX. század végi ember divatja elérte a maximumot, az

egymásra zsúfolt szövet- és ruhadarabokban, szoknyákban és magas gallérokban. Ennek

megtörténte után viszont, a világ ruhadivatja megkezdte a meztelenséghez visszavezető utat.

Mára az időjárás ellen való védekezés ismét csak másodlagos feladata a ruhának, viszont a

díszítésnek, csábításnak gondolata az öltözködésben, elsőrendű kívánalom a női és

férfifejekben.

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

a női ruha és blúz alapmintáját kimásolni, és kivágni az alapszerkesztésből,

lemodellezni a megrendelő által igényelt fazont kivágott alapmintából a

modellezési elvek szerint,

kivágni papírból a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz

szükséges jelölésekkel ellátni.

Témák, amivel foglalkozunk:

1. női ruhák és blúzok formaváltozatai

2. testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez

3. női ruha és blúz alapminta készítése

4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei

Blúzok

37

2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai

Ruhák: A ruha alkotóelemei a szoknyarész és a ruha

felsőrész. Készülhet egyrészes vagy kétrészes kialakításban.

A kétrészes ruha felsőrészét viselhetjük a szoknyán belül vagy kívül.

Az egyrészes ruha szabászati kialakítása szerint lehet egybeszabott

vagy különszabott. A különszabott ruhát általában keresztirányú

szabásvonallal osztjuk részeire. A ruha nyakrészének, záródásának és

karöltőrészének (ujjrészének) kialakítási módjai a blúz

megoldási lehetőségeivel azonosak.

Női ruhák formaváltozatai

Női ruha

1-2. Alapruhák 3. Ingruha

4. Kabátruha

5. Princesz-ruha

6. Raglán ujjú ruha

7. Japán ujjú ruha

38

8. Dobozruha

9. Farmer ruha

10. Karcsúsított nyári ruha

11. Strandruha

12. Derékban vágott nyári ruha

13. Kötényruha

14. Corsage-ruha (pruszlik)

15. Empire-ruha (császárság)

16. Torso-ruha (töredék, derék)

17. Dinner ruha (ünnep, ünnepi ebéd)

18. Folklór (népies) ruha

19. Dirndli

20. Esküvői ruha

39

2.1.1. Feladat: Ruhastílus rajzolása

Divatlapokból válasszál ki egy női ruha fazont, ami a te stílusod, majd készítsd el a

füzetedbe a gyártmányrajzát és külalakleírását! (A szoknyánál és nadrágnál tanultak

alapján!)

Blúzok: Ruhatárunk elképzelhetetlen blúzok nélkül. Szinte

megszámolhatatlan variációban készülhet minden időszakra és

alkalomra, kortól függetlenül. Viseljük szoknyához, nadrághoz,

ujjatlan ruhához, mellényhez, kosztümhöz egyaránt. A blúzok

alapanyagai is nagyon sokféle lehet, a leheletkönnyű muszlintól a

merev kordbársonyig.

A blúz készülhet:

gallérral vagy anélkül,

különböző nyakmegoldásokkal, nyakkivágásokkal,

különböző gallérmegoldásokkal és gallérfelvarrási módokkal,

ujjal vagy anélkül,

különböző ujjhosszúsággal,

vállrésszel vagy anélkül,

nyílással vagy anélkül, (a nyílás lehet végig vagy félig nyitott megoldású, a nyílás

helye lehet az elején vagy a hátán,

-gombolással az elején, egysoros vagy kétsoros változatban,

zsebbel, piével, hajtásokkal, tűzésekkel díszítve,

karcsúsított, egyenes vagy bővülő vonalvezetéssel,

Ezt a sokféle megoldást – hely és idő hiányában – nem részletezzük, mindössze:

a ruháknál a ruha alapminta és- szabásminta készítését,

a blúzoknál az alapszabásminta kialakítását és az ingblúz szabásmintáját fogod

elkészíteni, és megtanulni.

(A női ruha és blúz szabásminta készítés alapismeretei alapján bármelyik női ruha vagy blúz

alapszabásmintáját el tudod készíteni!)

Blúz

40

Blúzok formaváltozatai

1. Ingblúz

2. 2. Kihajtógalléros blúz

3. Állógalléros blúz

4. Póló ing (lovassport)

5. Sportos blúz

6. Long-ing (hosszú)

7. Jumper (ugró)

8. Kazak (hosszú blúz)

41

9. Megkötős nyakú blúz

10. Bluzon (felsőrész szűk) 11. Csípőrészes blúz

12. Top (felsőrész)

13. Shirt (ing)

14. Átkötős blúz

15. Folklór blúz

16. Romantikus blúz

17. Carmen blúz (spanyol keresztnév)

42

2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja

Beszéljétek meg közösen, hogy melyek az idei év (2010.) női ruha és blúz

divatja, majd rajzoljátok le a füzetetekbe!

2.1.3. Feladat: Női ruhák és blúzok divatrajzolása

A következő két ábrán látható női testalkatokra tervezzél (rajzolj) az egyikre

ruhát, a másikra blúzt! Dolgozz külön lapra úgy, hogy a 2. számú mellékletből

másold ki az ábrákat külön – külön, valamint a blúztervezésnél, öltöztesd fel a

modellt szoknyával vagy nadrággal is! Használd a fantáziádat és a

divatlapokat!

a; ábra

b; ábra

43

2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez

Egyedi gyártásnál – méretes ruha készítésénél – a megrendelő méreteit méretvétellel

kapjuk meg a már tanult módon. A segédméreteket célszerű összehasonlítani az arányosítással

kiszámított méretekkel. Ez a mérés ellenőrzését, a testalkat megfigyelését és a

középarányostól való eltérés felismerését szolgálja.

A konfekcióiparban az alapszabásminta a méretnagyságok középméretére készül. A

méretnagyságok méretadatai az érvényes vagy a megrendelő által megadott mérettáblázatban

megtalálhatók. Részletes mérettáblázat hiányában a részméretek a főméretekből

arányosítással kiszámíthatók.

A ruha és blúz méreteknek három fő csoportja van:

főméretek,

segédméretek,

kiegészítő méretek.

1. Főméretek a legfontosabb testméretek, a szerkesztés alapméretei:

tm testmagasság,

m mellkerület,

d derékkerület,

cs csípőkerület,

uh ujjhossz.

2. Segédméreteket ki kell számítani a mért vagy a táblázatból vett méretekből, és

össze kell hasonlítani a főméretek alapján kiszámított méretekkel. Az összehasonlítás során

kitűnnek az alkat rendellenességei, amelyeket összehasonlítás hiányában észre sem vettünk

volna. Számított segédméretek azok, amelyeket csak számítással határozhatunk meg (pl.

nyakszélesség).

Hm hónaljmélység,

hdh háta derékhossz,

csm csípőmélység,

mh modellhossz,

nysz nyakszélesség,

mm I. mellmélység,

mm II. mellmélység,

edh I. elejederékhossz I.

edh II. elejederékhossz II.

hsz hátszélesség,

hósz hónaljszélesség,

msz mellszélesség

44

3. Speciális vagy kiegészítő méretek, amelyeket mérésből, vagy mérettáblázatból

nyerünk (pl. a csípőmélység, karkerület, nyakkerület).

A női testalkatok csoportosítása mindig a középarányos, normál női testalkatok

(tipikus testalkat) jellemző sajátosságaiból adódóan az ettől eltérő változatok lehetségesek:

Testmagasság szempontjából: alacsony – normál – magas,

Kerületméretek szempontjából: karcsú – normál – telt, erős,

Testtartás szempontjából: hajlott – normál – feszes,

Vállak iránya szerint: magas – normál – csapott.

2.2.1. Feladat: Női ruha és blúz méreteknek csoportosítása

A következő hiányos mondatokat egészítsed ki a pontozott vonalak mentén,

majd írd le a füzetedbe!

A ………………………, amelyeket a testen mérünk, vagy a

méretszabvány táblából olvassuk ki, és e nélkül nem lehet szabásmintát

készíteni.

A …………………….., amelyeket lehet mérni, táblázatból kivenni, és

képletek alapján kiszámítani.

A ……………………., amelyeket alkaton történő mérés alapján, vagy

mérettáblázatból nyerünk.

2.2.2. Feladat: Női testalkatok: középarányos, normáltól eltérő testalkatok

jellemzői

A tankönyv (21. oldalától) segítségével egészítsed ki a következő hiányos

mondatokat a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe!

A ……………………alkatok testmagassága a normál magassághoz

viszonyítva nagyobb.

A …………………testalkatoknál a …………….. derékkerület kisebb a

normál derékkerületnél.

A …………………váll jellemzője, hogy a normálhoz viszonyítva kisebb

a váll és a vízszintes közötti szög értéke.

45

2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése

Bevezetés

A női ruha és blúz alapminta szerkesztésekor a testméreteket felhasználva egy olyan

síkidomot kell kialakítani, amely kiszabva és összevarrva követi a testformát, megfelel a

divatrajznak, és lehetőséget ad a kényelmes mozgáshoz. A formázási helyek érzékeltetésére

hasonlítsuk össze a női törzs formáját egy, a mellkerülettel azonos kerületű hengerrel.

Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely

az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán

jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás.

A ruhadarab felső részén a hengeres nyakformának megfelelő ívelt

vonalú nyakkivágás szükséges.

A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén

látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is.

Az ívelt nyakkivágás a henger formájú nyak állását követve az elején

mélyebb, mint a hátán.

Női törzs elölnézete

Női törzs oldalnézete

46

Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell

felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani.

Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a

derék karcsúsága igényel formázást.

A karcsú derék megközelítését elején és hátán

derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával

érjük el.

A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar szélességéhez

és a hónalj mélységéhez igazodik.

A testalkat hosszúsági és szélességi

felosztása, valamint az áthajló méretek és

formázóvarrások figyelembevételével

alakíthatók ki a szakrajz alapvonalai,

körvonalai.

Az alapvonalak jellemzője, hogy

merőlegesek egymásra, a formázóvarrások,

pedig ék alakúak.

Alapszabásminta testalkatnak

megfelelő formázása

Női ruha alapvonalai, szakaszai,

formázóvarrásai, jellemző pontjai és

vonalai

47

Kényelmi bőségtöbbletek:

A kényelmi bőségtöbbleteket más szóval öltöztetési bőségnek is nevezzük. A szabásminta

szerkesztésnél néhány méretet kényelmi bőségtöbblettel kell ellátni, hogy a ruhadarabban

mozogni lehessen. A kényelmi bőségtöbblet értékét elsősorban a divat, a modellforma, az

alapanyag, a viselési alkalom és a testalkat határozza meg. Pl.: egy testhez, simuló

ruhadarabhoz, mindig kevesebb kényelmi bőség szükséges, mint egy bő modellhez.

A kényelmes mozgás biztosításához nagy odafigyelést igényel az öltöztetési bőség

részméretekre történő elosztása.

A mellbőség részméretei:

A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a ruhadarabokat csak a hátközepétől (HK) az

eljeközépig (EK) szerkesszük meg, a fél mellkerület, vagyis a mellbőség méretére.

A mellbőség szabászatilag három részre osztható:

hátszélességre,

hónaljszélességre,

elejeszélességre.

Ezeket a részméreteket a mellbőség méretéből számolhatjuk ki, számítási képletekkel, ezeket

az értékeket összeadva a fél mellkerületet kapjuk meg.

Mellbőség részméretei

48

Ruha és blúz alapminta és – szabásminta készítés:

Alapminta

A szabásminta készítését az alapminta kimásolásával kezdjük. Az alkatrészeket a szerkesztési

rajz eredményvonalai mentén körberajzolva megkapjuk az alapszabásmintát.

Ez a minta minden modellezett szabásmintának az alapja.

Szabásminta

Az alapmintát vagy annak modellezett formáját ki kell egészíteni a varrás és

hajtásszélességekkel. Ezek mérete az összeállítás és a szélek eldolgozásának technolóiájától

függ, valamint ellátni a szabáshoz szükséges jelölésekkel, és utasításokkal.

Szabásminta – jelölések

A szabást és az alkatrészek pontos összeállítását, megvarrását segítik:

becsípett jelölések,

pontok átjelölése,

láncirány jelölése,

darabszám jelölése,

hajtott szél jelölése,

méretnagyság jelölése,

modell neve vagy száma.

Varrás- és hajtásszélességek az alapszabásmintán

A ruházati ipar számára készülő alapszabásminták készülhetnek varrásszélességgel és anélkül.

Egyszerű modellek kialakításánál célszerű az alapszabásmintákat varrás- és

hajtásszélességekkel ellátni. Nehéz, komplikált modellformák kialakításakor egyszerűbb

varrás- és hajtásszélesség nélküli alapmintával dolgozni.

A fazonoktól és a technológiáktól függően változhatnak a varrás- és hajtásszélességek.

Amennyiben a varrásszélesség nagyobb a megszokott értéknél, a szabásmintán csípéssel

jelölni kell. Erősen ívelt varrásvonalak mentén (karöltő, nyakkör, gallér stb..) kisebb

varrásszélességet hagyunk, és nem jelöljük. A szabás irányát a nyíllal jelölt láncirány jelzi.

2.3.1. Feladat: Női ruha alap –és szabásminta

Írd le a füzetedbe, hogy mi a különbség a ruha alapminta és a szabásminta

készítés között!

49

Női ruha alapszerkesztése

Az alapszerkesztést karcsúsított

vonalvezetésű bevarrott ujjú ruhához

készítjük. Elejét vállvarrástól induló

mellformázó varrással, hátát vállvarrástól

induló lapockaformázó varrással

szerkesztjük. Háta középvarrásos, a

varrásban elhelyezett csípőig érő húzózárral.

A ruha derekát elől-hátul egy-egy

formázóvarrással karcsúsítjuk.

Az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a

test formáját követő ruhák

alapszabásmintáinak kialakításához.

A szerkesztést mindig az alapvonalak

megrajzolásával kezdjük. Az alapvonalak

elhelyezését a kényelmi bőséggel növelt

részméretek határozzák meg.

Ruha-alapszerkesztés modellrajza

50

Ujjszerkesztés

Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett

formában (az összevarrt ujjformát mutatja).

Az ujjszerkesztéshez szükséges méretek:

km = Karöltőmagasság

kk = Karöltőkerület

uh = Ujjhossz

uab = Ujj aljabőség

hósz = Hónaljszélesség

ip = Illesztési pont

Az ujjszerkesztéshez ismerni kell a kar testméreteit és a ruha karöltőjének méreteit. Az ujj

bőségét a karöltő szélességéhez, az ujjívmagasságot, pedig a vállcsúcs magassághoz igazítjuk,

illetve ezekből az adatokból számoljuk ki.

Az ujj szép formáját az ujjív betartásával érjük el, ezért a karöltőnél az ujjív mérete mindig

hosszabb. Az ujjív betartási értékét a kívánt formán túl az alapanyag bedolgozhatósága és az

összeállítás technológiája is befolyásolja. Ez a mennyiség a karöltőhossz 8-10%-a.

2.3.2. Feladat: Női ruha alapszerkesztés

A tankönyv 82. oldala segítségével készítsük el közösen a női ruha

alapszerkesztését a füzetbe dolgozva, és utána alakítsuk ki az alapmintáját is!

2.3.3. Feladat: Női ruhaujj szerkesztés

A tankönyv 86. oldala segítségével készítsük el közösen a ruhaujj szerkesztését

a füzetbe, majd alakítsuk ki az alapmintáját!

51

Hátközép alapvonal Eleje középvonal Hónaljmélység Eleje derékhossz

Hát középvonal Oldal alapvonal Háta-derékhossz Háta nyakszélesség

Hónaljvonal Eleje-nyakszélességvonal Csípőmélység Eleje nyakszélesség

Derék-alapvonal Eleje nyaktőpont Hátszélesség Eleje nyakmélység

Csípővonal Háta nyaktőpont Hónaljszélesség

Hátszélességvonal 7. Nyakcsigolypont Elejeszélesség

Elejeszélességvonal

2.3.4. Feladat: Női ruha alapszerkesztés alapvonalai

A következő ábrán írd be a megfelelő helyre az alábbi alapvonalak és pontok

nevét, valamint a mérési helyeket! (Segítségnek használhatod a tankönyv 75.

oldalát!)

52

Női blúz alapszerkesztése

Az alapszerkesztést bevarrott ujjú, enyhén karcsúsított blúzformához készítjük

mellformázó és derékkarcsúsító varrásokkal. Az alapformát a gyakorlatban nem használjuk,

hanem azt minden esetben átalakítjuk a modellnek megfelelően. Mivel a blúz a mindennapi

viselet legfontosabb ruhadarabja, kellően kényelmesnek kell lennie. Az alkalmazott kényelmi

bőségtöbbletek általában nagyobbak, mint a ruháknál. A blúz alapszerkesztéshez szükséges

főméretek megegyeznek a ruhánál tanultakkal. Ez az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a

test formáját lazán követő blúzok szabásmintáinak kialakításához.

2.3.5. Feladat: Női blúz alapszerkesztés

A tankönyv (107. oldalától) segítségével készítsük el közösen a blúz

alapszerkesztését, és alapmintáját a füzetbe!

2.3.6. Feladat: Női blúz alapszerkesztés

A tankönyv segítségével a következő ábrán húzd ki eredményvonallal a blúz

kontúrvonalait!

Női blúz alapszerkesztés

53

2. 4. A szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei

Bevezetés

A szakma divatjellege, a divatkövetést az egyedi és sorozatgyártásra szánt modellek

megfelelő szabásminták készítését követelik meg. A különféle női ruhák és blúzok valamint

az azok kiegészítő alkatrészeinek szerkesztése, modellezése általában a tankönyvben

megismert szerkesztések, szabásminták felhasználásával történik.

A modellezés alapfogalmai:

A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz, divatlap vagy egyéni

elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta felvágásával stb. ezt a

munkafolyamatot modellező szabász végzi, és modellezésnek nevezzük.

A modellrajzon vagy a divatlapban megjelenő ruhamodell leolvasása a divat jellemzőinek

ismerete mellett sok fantáziát és nagy szakmai gyakorlatot igényel.

Általános követelmény:

A ruházattal szemben, hogy viselőjének előnyös megjelenést biztosítson, kényelmes és

divatos legyen.

Méretes szabóságokban a modellajánláshoz fontos ismerni, a modell kiválasztás mellett azt is,

hogy melyek a női testalkatok alapvető szabályostól eltérő, helyes illetve helytelen

öltöztetések. Pl.: Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esetén előnyös az egybeszabott

ruha vagy a széles öv viselete. Kétrészes öltözéknél a felsőrész lehetőleg ne érjen csípőig és

legyen bővebb, a szoknya, pedig szűk. Kerüljük a nagymintás alapanyagokat.

Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esete

54

A mellformázó áthelyezésének módjai:

A női ruhák és blúzok eleje formai kialakítását a divat, a testalkat, az alapanyag és a

ruhadarab jellege nagymértékben befolyásolja. A formavarrások áthelyezésével a ruhák és

blúzok külalakja és formai kialakítása változatossá tehető.

Célszerű mindig az alapszabásmintát átalakítani, átmodellezni a modellforma szerint,

modellszabásmintává. A női ruhák és blúzok alapszabásmintáinál a mellformázó varrást

mindig a mell felett, a vállvonaltól a mellcsúcspontig szerkesztjük meg, a gyakorlatban

viszont ezzel az elhelyezéssel ritkán találkozunk.

2.4.1. Feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete

Az alábbi ábrákon különböző testalkat típusok helyes és helytelen öltöztetését

látod. Válaszd ki, a modellrajz alatti betűjel bekarikázásával a helyes

öltöztetési formát, majd írd le a füzetedbe választásod indoklását! (A megoldás

a 3. számú mellékletben találod!)

A B C D

a; feladat: Keskeny csípő, erős mell b; feladat: Rövid felsőtest

55

A rajzon jól látható, hogy a mellcsúcspont, mint

forgáspont segítségével a mellformázó minden

probléma nélkül áthelyezhető.

A mellformázó leggyakrabban előforduló

áthelyezési változatait a derékvonalon vágott ruha

felsőrész elején jól látható.

A – A1 Oldalvonaltól induló mellformázó

varrás,

B – B1 Derékformázóba helyezett

mellformázó varrás,

C Elejeközépen ráncolásba helyezett mell

– és derékformázó varrás,

D A nyakkör vonalán ráncolásba helyezett

mell – és derékformázó varrás,

E Mell – és derékformázó áthelyezése

karöltőtől induló ívelt szabásvonalba.

Blúz modellezése

Az alapmintából egyenes vonalú,

szögletes gallérral készülő,

kézelős, hosszú ujjú ingblúzt

modellezünk.

Az eleje vállrészes, alatta

behúzással.

A blúz gallérja

felgombolt és kigombolt

formában is szépen áll.

Mellformázó áthelyezési módok

Vállrészes blúz modellrajza

56

Blúz alapminta mellformázó varrással

Modellezés jelölése az eleje - alapmintán

Kézelős ujj kialakítása

57

Kézelő szerkesztése: Bélelővel egybeszabott egyenes vonalú kézelőt szerkesszél. A kézelő

hosszánál figyelembe kell venni a csuklókerületet, amit megnövelünk kényelmi bőséggel és

gombolási átmenettel.

Gallér szerkesztése: Az alsó gallér felét szerkesszük meg. A szerkesztést egy derékszög

megrajzolásával kezdjük, amelynek függőleges vonalán van a gallér HK-e. A vízszintes

alapvonaltól felmérjük a gallér nyakív hajlatát (3 cm), majd tovább mérjük a gallér

szélességet (6,5 cm). A gallér további szerkesztését az ábrán feltüntetett méretek szerint

alakítsd ki.

Kézelő szerkesztése Gallér szerkesztése

Blúz eleje- és háta szabásmintája Blúzujj szabásmintája

58

Egyenes vonalú, az elején vállrészes, hosszú ujjú blúz leszabandó alkatrészei:

Alapanyagból: 2 db vállrész alatti eleje, (elejealátéttel egybeszabott)

2 db eleje vállrész,

1 db háta,

2 db ujja,

2db kézelő,

1 db felső gallér,

1 db alsó gallér.

Közbélésből: 1 db elejealátét,

1 db felső gallér,

2 db kézelő (fél szélességbe).

Ruha modellezése

Derékban szabott, HK- varrásos, elején mellformázó,

hátán lapockaformázó varrással. Derekát karcsúsító varrások

szűkítik.

Derékban szabott, karcsúsított, hosszú ujjú ruha

leszabandó alkatrészei:

1 db eleje felsőrész,

1 db eleje alsórész,

2 db fél háta felsőrész,

2 db fél háta alsórész,

2 db ujja,

1 db eleje nyak szegőpánt (formára szabott)

+ közbélés,

2 db fél háta nyak szegőpánt (formára szabott)

+ közbélés.

Kézelő szabásmintája Gallér szabásmintája

Ruha modellrajza

59

Karcsúsított vonalvezetésű, bevarrott ujjú

ruha alapmintát szerkesztünk.

A megszerkesztett minta derékvarrás

nélkül is használható, de a modellrajznak

megfelelően át kell vágni a ruha elejét és

hátát az oldalvarrásnál megemelt

derékvonalon.

A háta derékrészen, a modellrajzon csak

egy karcsúsító varrás van, ezért az

oldalsó formázóvarrást össze kell zárni.

Ehhez vágjuk fel a mintát a formázó

középvonalán deréktól a karöltő

segédpontig.

A zárás után igazítsuk le a derékvonalat.

A szabásmintán feltüntetett jelöléseken

kívül a méretes szabásmintákra ráírják a

megrendelő nevét, és rátűzik a

modellrajzot.

Ruhaujj szerkesztés:

Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról

behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett

formában.

Ruha alapminta átszerkesztése

Szűkített ruha ujj szabásmintája

60

Ruha szabásmintája

61

http://www.szabasmintabolt.hu/bluzok-ingek-felsk/68-fels-szoknya-ruha-8438.html

2.4.2. Feladat: Női ruha és blúz divatrajzolvasás

A következő két kép alapján készítsétek el a ruhák és a blúz gyártmányrajzát,

mindenki a saját füzetébe dolgozzon!

Soroljátok fel a ruhák és a blúz szabásmintáinak nevét, darabszámát és ezek

közül mindenki írjon fel egy-egy nevet, illetve darabszámot a táblára!

Burda modellszám 8438

62

A „női ruha és blúz szabásmintái” fejezettel kapcsolatos ellenőrző kérdésekre, ha tudod a

válaszokat, akkor ki tudod másolni, és vágni a női ruha és blúz alapmintáját

alapszerkesztésből, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem vagy biztos a

tudásodban, akkor olvasd át még egyszer!)

Gratulálok!

Nézzük a következő témát!

2.4.3. Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Milyen ruhafajtákat és blúztípusokat ismersz?

Melyek a ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek?

Melyek a mellkerület részméretei?

Hogyan számítjuk ki a segédméreteket?

Mi a szerepe a kényelmi bőségtöbbleteknek?

Mi a különbség az alapminta és a szabásminta között?

Milyen jelöléseket használunk a szabásmintán?

Melyek az ujjszerkesztéshez szükséges méretek?

Mit nevezünk modellezésnek?

Sorold fel a ruha, majd a blúz alapmintáinak nevét és darabszámát!

(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)

63

3. FÉRFIING SZABÁSMINTÁI

Bevezetés

Az ing története: A modern férfiing hosszú idő alatt alakult ki, mai formáját csak a XIX.

század végén nyerte el. Addig az effajta ruhaneműbe „belebújtak”, vagyis a fejen áthúzták, fel

vagy le.

Egészen a XVIII. századig az inget a felsőruházat alatt hordták, és csak a gallérja volt látható,

ezért egykor fehérneműnek számított. Valódi származását máig nem tagadhatja, mert

továbbra is – különösen hölgyek jelenlétében – illetlenségnek számít, ha egy férfi engedély

nélkül veszi le a zakóját, és ingujjban mutatkozik.

http://www.bonprix.hu/bh/dla-niego/ingek/cat2.11.394.html

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

felismerni a férfiing típusait,

a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és kivágni alapmintából,

férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy gyártmányrajz

alapján.

Témák, amivel foglalkozunk:

1. férfiingek fajtái

2. férfi testméretek

3. férfiing szabásminta készítése megadott modellrajz alapján

Férfiingek

64

3. 1. Férfiingek fajtái

Bevezetés

A férfiruházati cikkek készítésénél alapvető követelmény,

hogy formailag megfeleljenek a divat általános követelményeinek.

Az ing a férfi fehérneműk legelterjedtebb és legszélesebb körben

használt ruhadarabja.

A XIX. század végéig a fehér ing egyet jelentett az előkelőséggel.

Viselését ugyanis kizárólag az engedhette meg magának, akinek

tellett a gyakori mosatásra, és ráadásul a váltáshoz elegendő darab állt a rendelkezésére.

Bármilyen munkavégzés bepiszkolta a fehér inget, tehát csakis a gentlemanek, azaz a

vagyonuk gyümölcséből élő nemesek vagy a tehetős polgárok viselhettek ilyen színű

ruhaneműt.

A csíkos ingek csak a XIX. század végén jöttek divatba, de nem könnyen fogadták el őket a

kor üzletemberének ruhadarabjaként. A mintás ingek azt a gyanút keltették, hogy a tisztaság

hiányát leplezik. Köztes megoldásként a színes ingekre fehér gallért és kézelőt varrtak. Az

effajta kombinációk ma is kedveltek, de soha nem sugallnak olyan komolyságot vagy

ünnepélyes megjelenést, mint hófehér társaik.

A férfiing formája az első világháború vége óta alig változott. Egyedüli módosításként

mellzseb került rá a hatvanas években, az öltönyhöz viselt mellény eltűnésekor. A

klasszikusnak tekinthető férfiingen természetesen továbbra sincs mellzseb, már csak azért

sem, mert senki sem tudja igazán, mit is kellene tartania benne.

Szabászatilag 3 fajta ing típust ismerünk

1. Az un. klasszikus szabású, városi vagy alkalmi ingek - Jellemzőjük, hogy a test vonalát

enyhén követi, a karkör kényelmesen szabott, a válla pedig enyhén ejtett. Ezeket a klasszikus

szabású öltönyökhöz, business (üzleti) stílushoz hordják.

2. Karcsúsított, szűk fazonú ingek - Jellemzőjük, hogy enyhén karcsúsítottak, karkörük

hónaljnál fentebb van, ujjuk is szűkebb. Ezeket inkább az olasz stílusú karcsúsított öltönyök

alá ajánlott, különösen a fiatalok körében, erősen karcsúsított és szűk sziluettű öltönyökhöz,

zakókhoz. Általában rugalmas anyagból szabják.

3. Bő szabású, szabadidős ingek – Ezek laza, kényelmes szabásúak, általában bővebbek,

mint a klasszikus szabású ingek. Laza karöltő és bő ujj jellemzi.

Azt, hogy melyiket választjuk, meghatározza az alkata, illetve öltöny fazonja.

Ing

65

Ingek csoportosítása

Klasszikus ing: elegáns, hagyományos, nyakkendővel viselt férfiing.

Sporting: alapanyaga lazább, fazonja és varrástechnológiája változatos.

Pólóing: a sportruházat leggyakoribb darabja, lezser, alapanyaga pamut, kötött jersey.

Kihajtós ing: sportos nappali viselet, önállóan is hordható, nem szükséges zakót

viselni hozzá.

További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb.

Már az első ingek nyakrészét is más és más módon szabták. Alapvetően állógallérokat

és lehajtott gallérokat különböztetünk meg. A XIX. Század végéig az állógallér különböző

változatai voltak az uralkodók. A gallér szélességét mindenkor a nyakravaló mérete szabta

meg. A lehajtott gallér fokozatosan felváltotta az állógallért, s az utóbbit századunk harmincas

éveitől már csak szmokinghoz és frakkhoz viselik.

Gallérformák

KENT gallér vagy más néven lehajtott gallér

Ez a forma a leggyakrabban használt, és a legkevésbé feltűnő. A gallércsúcsok

távolsága különböző lehet, a legáltalánosabb, hogy 45 fokos szöget zárnak be.

Jól megy hozzá az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó.

CÁPA gallér vagy más néven nyitott gallér

Ebben az esetben a gallércsúcsok erősen szétállnak. Enyhén nyitottan 120

fokot zárnak be, de egészen 160-180 fokig kinyílhat a csúcsok szöge. Ez a

gallérmegoldás nyitott személyiség benyomását kelti. Erős nyak és kelek,

széles arc esetén nem előnyös, mert a szétálló gallérok még inkább szélesítik a

sziluettet. Ez a forma elegánsabb hatást kelt és rálátást biztosít a nyakkendő

csomóra.

66

LEGOMBOLHATÓ gallér

Tipikusan amerikai stílus, de Európában is kedvelt. A kent formától

annyiban tér el, hogy a csúcsoknál az ingtesthez gombolhatóak a gallérok.

Vásárláskor és próbánál meg kell győződnünk arról, hogy a megfelelő

méretet választottuk, mert különben viseléskor majd a gallér ráncot fog

vetni. Ha ez mégis előfordul, mindenképpen korrigáljunk azzal, hogy a

gombokat átvarrjuk a megfelelő helyre.

Az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó illenek hozzá.

PÁNTOS gallér

Szintén kent gallérból fejlesztették tovább. A gallérhoz varrott keskeny pánttal

húzzák össze a gallércsúcsokat, hogy szépen simuljanak és takarják a

nyakkendőt. Ezt a formát csak és kizárólag nyakkendővel lehet viselni.

TŰS gallér

Ez is jellegzetesen amerikai gallérforma. Ebben az esetben a gallér csúcsait

tűkkel fogják össze, ezzel biztosítva, hogy a gallér szépen ráfeküdjön a

nyakkendőre. A gallér csúcsai lehetnek csúcsosak vagy lekerekítettek.

Gyakori, hogy az ingeket a különböző kellékek, alkatrészek speciális formája vagy

anyaga alapján nevezik el, pl. rövid ujjú, hosszú ujjú, zsebes, hímzett állógalléros stb. ingek.

3.1.1. Feladat: Gallérformák

Az alábbi ábrákon különféle férfiingekhez találsz gallérhelyeket, mindegyik

helyre rajzolj egy gallérfajtát! (Segítségnek használhatod a tanköny135.

oldalát, de ezen kívül saját magad is tervezhetsz!)

67

3.1.2. Feladat: Férfiingek fajtái

Gyűjtsél férfiingfajtákról képeket vagy rajzokat, a gyűjtőmunkádat készítsd a

füzetedbe!

3.1.3. Feladat: Férfiingek fajtái

Beszéljétek meg, hogy ki milyen ing fajtákat ismer! Rajzoljátok le a füzetetekbe,

majd részletesen mutassátok be, pl.: mit látunk rajta (külalakleírással)!

3.1.4. Feladat: Férfiing zsebek

A következő ábrán lévő férfiing zsebekhez hasonlóan tervezzél legalább három

férfiing foltzsebet, dolgozz a füzetedbe! (Használd a fantáziádat!)

Szögletes pántos foltzseb

Szétvasalt hajtással Zsebfedős foltzseb

szembehajtással

Zsebfedős, íves vonalú

foltzseb

68

3. 2. Férfi testméretek

Az elmúlt fél évszázad során a folyamatosan változó életkörülmények, az

életszínvonal változása a testalkatok módosulásában is megmutatkozik. Ezeket a változásokat

a méretkutatás hivatott a mérettáblázatokban rögzíteni. A kutatásokat a különböző

országokban egymástól eltérően, más – más elgondolás alapján végezték. Napjaikban

elkezdődött egy egységes európai kutatási módszer kidolgozása.

A jelenleg érvényben lévő magyar méretszabványt a Magyar Divat Intézet szakemberei

dolgozták ki az 1980-as években. Szakmai tapasztalatok alapján előzetesen meghatározták a

ruhaipari sorozatgyártáshoz szükséges testméretek mérési helyeit.

Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban szereplő mérési

helyekkel. A méretvétel férfiaknál nadrágon és ingen keresztül történik.

A mérési helyek a középarányos, normál férfi testalkatokra, valamint azok testmagasság

szerinti csoportosítására a női testalkatoknál leírtak vonatkoznak.

Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A

nyakkerület mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz.

Mérési helyek a férfi testalkaton

69

Férfi ing

Nyakbőség (cm) 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

mellbőség 112 112 120 120 126 126 132 132 140 140 148 148 156 156 162 162

derékbőség 112 112 120 120 126 126 132 132 140 140 148 148 156 156 162 162

háta hossza testmagasságonként

170-176 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 - - - - - -

182-188 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 86 86 86 86 86 86

ujja hossza testmagasságonként (rövid ujjú ing esetén)

170-176 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 - - - - - -

182-188 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29

ujja hossza testmagasságonként (hosszú ujjú ing esetén)

170-176 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 - - - - - -

182-188 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67

Nem egyértelmű a manapság gyakran alkalmazott S, M, L, XL, stb. nagyságjelzők

használata, mert belőlük további információk nélkül nem tudunk következtetni a kerület- és

hosszméretek arányaira.

3.2.1. Feladat: Női és férfi testméretek különbségei

Beszéljétek meg közösen, hogy milyen eltérés illetve különbség van a női és

férfi testalkatok mérési helyei között! (Az összehasonlítást végezzétek a

tankönyv 14. oldalán található ábrák segítségével!)

3.2.2. Feladat: Férfi testméretek lemérése

Gyűjtsél férfi testméreteket, férfiismerőseidről! A lemért méreteket írd le a

füzetedbe!

70

3. 3. Férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján

Méretek a férfiing szerkesztéséhez

A szerkesztési rajzok készítéséhez testméretekre van szükség. A férfiing

szerkesztéséhez szükséges méreteket szabványos mérettáblázatból, méretjelző számokkal,

nagyságszámokkal végezzük. Sokszor előfordul, hogy ezek a méretek nem felelnek meg

mindenkinek, ezért egyedi méretvételre van szükség.

Méretek: tm testmagasság

m mellkerület

ny nyakkerület

uh ujjhossz

Szerkesztésnél, formailag a divat nagymértékben módosíthatja a vállszélességet, a

karöltőmélységet, a gallérformát, a karcsúsítást stb. méreteit, ezek figyelembevételével

bőségtöbblet értékeket kell adni.

Fontos, hogy a divatrajzolvasáskor észrevegyük a legapróbb részleteket is, mert csak azok

figyelembevételével tudjuk elkészíteni az ingek szabásmintáit.

Külalak: Vállrészes férfiing

(Klasszikus vonalú férfiing)

normál bőséggel,

különszabott állórészes gallérral,

duplán szabott vállrésszel és

elejeszél hajtással,

bal elején sarkos kialakítású

foltzsebbel,

az ujja két hajtással és

hasítékpánttal,

a kézelő saját anyagával bélelt,

a varrásvonalakat tűzések

díszítik,

az elejeszél és a kézelők

gombolással záródnak.

Férfiing modellrajza

71

Leszabandó alkatrészek: 1. háta vállrész

2. háta

3. eleje

4. ujj

5. gallér állórész

6. gallér fekvőrész

7. kézelő pánt

8. foltzseb

A férfiingekhez leggyakrabban különszabott állórészes inggallérokat szerkesztünk.

Férfiing szabásmintái

72

http://www.bonprix.hu/bh/dla-

niego/ingek/cat2.11.394.html

http://oltozkodesitanacsok.wordpress.com/about/

az-ing/

A „férfiing szabásmintái” című fejezet ellenőrző kérdéseinek sikeres megválaszolásával

képes vagy felismerni a férfiing típusait, a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és

kivágni alapmintából, a férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy

gyártmányrajz alapján. (Ha nem sikerült, akkor az azt jelenti, hogy nézd át újból!)

Gratulálok!

Lássuk a következő témát!

3.3.1. Feladat: Férfiing külalak leírás készítése

Az alábbi képen látható férfiing modellről készíts külalak leírást a füzetedbe,

majd sorold fel, milyen alkatrészek kellenek hozzá!

(Használd a tankönyv 8. fejezetét!)

3.3.2. Feladat: Férfiing szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Sorold fel az ing típusokat!

Mit jelez a nyakkör kerület a férfiingeknél?

Milyen testméretek szükségesek a férfiing szerkesztéséhez?

Sorold fel, milyen alkatrészek kellenek a vállrészes férfiing szabásához!

(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)

73

4. FÉRFI NADRÁG SZABÁSMINTÁI

A nadrág régiesebb, illetve a divatszakmában használt másik elnevezése a pantalló. Népies

neve a gatya, amely eredetileg a bőszáru vászonnadrágot jelentette, ma, pedig mindenféle

nadrágra használják humoros kifejezésként.

A nadrág szó az ószláv na-drzsatyi („rajtatartani”) kifejezésből származik. A pantalló szó az

olasz vándorkomédia, a commedia dell'arte állandó figurájának, Pantalónénak, a velencei

kereskedőnek a nevével kapcsolatos, és az általa viselt velencei hosszú nadrágra utal. A gatya

szó eredete a szerb-horvát gate („parasztnadrág”). Az alsónadrág becézett formája a „bugyi”,

ami a bugyogó (buggyos nadrág) rövidítése.1

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

a férfinadrágok típusait felismerni,

a férfinadrágról gyártmányrajzot, és külalakleírást készíteni,

a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág alkatrészeit.

Témák, amivel foglalkozunk:

1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás

2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából

3. férfinadrág alkatrészei

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Nadr%C3%A1g

Férfinadrágok

74

4. 1. Férfinadrág fajták, divatrajzolvasás

Bevezetés

Ugyanolyan szövetből készül, mint a hozzá tartozó

öltönykabát. A nadrág alapvető stílusát, fazonját a derékvonala,

comb- és lábszárbősége, a bőségráncok száma, formája, és a

zsebek, elhelyezése határozza meg.

Helyes méretválasztás:

Egy nadrág akkor áll jól viselőjén, ha fenékrésze feszes,

derékrésze (korca) a derékon (nem lejjebb vagy följebb) van, ha szárának hossza éppen

megfelelő (nem harmonikázik a bokán).

A test vonalat követő zakóhoz szűk nadrág, a bővebb szabású kabáthoz a klasszikus szabású

nadrág illik.

Klasszikus szabású nadrág:

Derékban oldalanként általában két bőségránccal, combbőséghez kényelmes, a nadrág szára

enyhén szűkülő, alsó lábszárbőségük 23-25 centiméteres, svédzsebbel, hátul egy bevágott

zsebbel készül. A pocakosabb, terjedelmesebb hasúaknak lefelé szűkülő nadrágot ajánlatos

viselniük, mert egyenes szabás esetén a szárak alsó bősége aránytalanul nagy lenne. A

derékmagasságnak megfelelőnek kell lennie, mely akkor a legkényelmesebb, ha a has fölött

gombolható össze. Ha valaki pocakosabb, és óckodik a magasabb derék ellen, és inkább

pocakján vagy alatta akarja érezni nadrágja derekát, annak érdemes megbarátkoznia a

nadrágtartóval, mely nem engedi, hogy a nadrág lecsússzon.

A nadrág hosszának bejelölése:

Optimális bejelölés ugyan nincs, mert a hosszt nagyban befolyásolja cipő fazonja, a

testmagasság, nadrágszárának bősége, mégis általános szabály, hogy hátul a nadrág alja

érintse a cipő sarkát.

A hajtóka: Megléte lehet elegáns vagy hétköznapi az összruházat stílusától függően.

Főszabály: hivatalos esti öltözethez általában nem ajánlott, szmoking, frakk,

zsakett esetében, pedig a hajtókás nadrág kizárt.

A hajtóka optikai hatása: A lábat rövidíti, ezért alacsony férfiaknak nem ajánlott.

75

A nadrágok formaváltozatai

Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba fogott,

csípővonalon enyhén testhez simuló férfinadrág.

Az elején 1-1 élvonalba helyezett

formázóvarrással,

1-1 ferdeirányú kétszegélyes oldalzsebbel,

derékvonalon övtartókkal készül,

a jobb hátsó száron kétszegélyes bevágott

farzseb,

1-1 derék formázóvarrás található,

az elejehasíték húzózárral zárul.

Külalakleírás: Bő vonalvezetésű, elején 2-2 élhajtással,

derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon kényelmes

bőséggel kialakított férfinadrág.

Az elején 1-1 ferdeirányú, kétszegélyes bevágott

zsebbel, derékvonalon övtartókkal készül,

a jobb hátsó száron legombolható farzseb található,

a hátrészeken 2-2 derékformázó varrással készül,

az elejehasíték takart húzózárral zárul.

Szűk vonalvezetésű, bevágott

zsebes férfinadrág modellrajza

Bő vonalvezetésű férfinadrág modellrajza

76

A sport, a szabadidő és a túrázás kedvelt ruhadarabja.

Tőlünk nyugatra fekvő országokban bőrből vagy posztóból

készítve általában bakanccsal és vastag fonalból kötött

domború mintázatú térdharisnyával népviseletként is

viselik.

Külalakleírás: A derékvonalon övpántba fogott,

csípővonalon kényelmi többlettel rendelkező lefelé enyhén

szűkülő vonalú nadrág.

A behajlított térdnek helyet biztosítva a térd alatt

formázó varrásokkal és oldalhasítékkal van ellátva,

a nadrág alja térdpánttal összefogva végződik,

az eleje 1-1 derékformázó varrással és ferde

bevágott egyszegélyes zsebbel készül,

a hátrész 1-1 derékformálóval, a derékpánt, pedig

körben övtartókkal kialakított.

A csizmanadrágot térdben szűk formája miatt

bricsesznadrágnak is nevezik. Speciális változata a

formailag nagyon hasonló, de kényelmesebb kialakítású

lovaglónadrág, amelynél a szár belső vonalán térdnél és

combnál valamint az ülepen erősítő folt található.

Külalakleírás: Derékvonalon övpántba fogott, térdnél és

térd alatt a lábszár formájára szabott, fűzővel záródó, boka

tájékán végződő nadrág.

oldalrészen a csípő- és térdvonal között díszítő

jelleggel, sonkaformájú kiképzéssel,

az elején derékformázó vonalából induló ferde

szabásvonalba helyezett zsebbel készül,

a térdvonalon szabásvonallal kialakított hátrész

derék- és aljavonalán 1-1 formázó található,

az övpántokkal ellátott derékpánt 1 gombbal

záródik.

Térdnadrág modellrajza

Csizmanadrág modellrajza

77

Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba

fogott, csípővonalon testhez simuló formázóvarrás nélküli

férfinadrág.

az övpántokkal ellátott derékpánt az elején egy

gombbal záródik,

a hátrész a derékvonal alatt toldott, 1-1 rátűzött

farzsebbel,

az elején a derék- és az oldalvonalat 1-1 ívelt vonalú

zseb köti össze,

a jobb eleje zsebalátéten egy rátűzött kis zseb

található,

az elejeközép húzózárral vagy takart gombolással

zárul

valamennyi szél-, és varrásvonal erősítő jellegű

dísztűzéssel ellátott.

A nadrágok viselési célja szerinti nadrágtípusok:

klasszikus pantalló nadrágok,

sport és szabadidő nadrágok,

alkalmi nadrágok,

munkaruházati nadrágok,

farmernadrágok,

fehérnemű nadrágok.

A hosszuk szerinti nadrágtípusok:

normál hosszúságú,

cipőre enyhén ráboruló,

térd-, bermuda-, halász-, rövidnadrágok.

A zseb formája szerinti nadrágtípusok:

Elején: - a, svédzseb

- b, ferde bevágott zseb

(egyszegélyes, kétszegélyes)

- c, ívelt vonalú oldalzseb

- d, vízszintes irányban

készített zseb (huszárzseb)

Hátán: - e, egyszegélyes,

kétszegélyes, zsebfedős, legombolós

zseb.

Férfi farmernadrág modellrajza

78

Kiegészítő zseb: órazseb.

Hasíték kialakítás szerint: gombpánt, gomblyukpánttal, húzózárral.

Derékrész megoldás szerint: 5 vagy 7 db övtartóval, csatos vagy gumis szorítóval, kötősáv

átgombolóval, egyrészes kötősáv béleléssel, háromrészes kötősáv béleléssel (kisipar).

Alj megoldás szerint: hajtókával, hajtóka nélkül, feltűzött aljfeldolgozással.

4.1.1. Feladat: Szakkifejezések

Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét

írd a füzetedbe!

SZMOKING, FRAKK, ZSAKETT, PANTALLÓ, GATYA, ÖLTÖNY,

4.1.2. Feladat: Nadrág gyártmányrajza és külalakleírása

A következő ábrán látható férfinadrág gyártmányrajzát próbáld átmásolni

(átrajzolni) a füzetedbe a tanultak alapján, majd készítsd el a külalakleírását

is! (Figyelj a részletekre!)

Hajtásokkal bővített férfinadrág gyártmányrajza

79

4. 2. Férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából

Méretek a férfinadrághoz: Sorozatgyártásnál a már tanult méretszabvány méreteit

alkalmazzák.

Főbb hosszúsági méretek:

kh külsőhossz

bh belsőhossz

üm ülésmélység

Főbb kerületméretek:

d derékkerület

cs csípőkerület

a aljakerület

Egyedi méretvételkor megállapítható, hogy a lemért férfi milyen testalkat típusú. Ez

nagymértékben meghatározhatja a későbbi módosítások mértékét.

A csípőkerületnél: a nadrág formáját nagymértékben meghatározza a csípő formája.

A külső hossznál: a nadrág aljbősége és a cipő sarokmagassága befolyásolja.

A szűkebb aljkerület rövidebb, a bővebb szárbőség hosszabb külsőhosszt követel.

Kényelmi bőségtöbbletek és formázás:

Az öltözéknek rendeltetésétől függően kellő kényelemérzetet kell biztosítania. Már a

szerkesztési méretek kiszámításakor meg kell határozni a testméreteken felüli bőségeket az

ún. öltöztetési vagy kényelmi bőségtöbbleteket.

A nadrág derékbőségénél nem alkalmazunk kényelmi hozzáadást, mert a nadrág ezen

a vonalon szorosan a testhez simul.

Csípővonalon különböző hozzáadással növelhetjük a készméretet, ennek a mértéke a

kiválasztott nadrágforma, a testalkat és az alapanyag függvénye. Az egyre bővülő

elejenadrág esetén a hátrész csípővonala visszafogottabb kényelmi többletet

tartalmazhat.

A combvonal bőségét a nadrágdivat és a kényelmes viselet határozza meg.

Térdvonalon a klasszikus bő nadrágforma esetén a 0-1 cm közötti formázó íveléssel

alakítjuk ki az oldalvonalakat.

Az aljvonal kialakítása, bősége többnyire nem függ a bokakerülettől.

Modellezés: A különféle formai megoldású férfiruhák szabásmintáinak kialakítását jelenti.

A megadott testméretekre szerkesztett, formailag jól kialakított alapszabásmintákból készítjük

az új modellformát. Az alapszabásmintába berajzolt átalakítási vonalak mentén átvágással,

nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki az új

szabásmintákat. Ez gyakran több lépésben lehetséges, ezért az egyes átalakítási fázisokhoz

áttetsző ún. skicc-pausz papírt használnak.

Törölt: ¶

80

Szabásminta: Az alapminta készítését mindig a modellezés követi.

A férfi nadrágszerkesztés helyenként varrásszélességgel történik, mivel a szerkesztéssel egy

időben modellezést is végzünk. A szabásmintán meg kell határozni a láncfonal irányt! Az

elejenadrágon a láncfonal irány az élvonal, a hátnadrágon, pedig az élvonal térd alatti része.

4.2.1. Feladat: Nadrág alapmintájának másolása

Másold ki a tankönyv 152. oldalán lévő férfi nadrágszerkesztésből az

alapmintákat (másolópapír) skiccpapír segítségével!

4.2.2. Feladat: Nadrág összehasonlítás

A következő két ábra között keresd meg a négy különbséget és rajzold meg a

füzetedbe!

Férfinadrág részletrajza elől nézetből Férfinadrág részletrajza elől nézetből

81

4. 3. Férfinadrág alkatrészei

Külalak leírása: Hosszú szárú, párhuzamos

vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő nadrág.

Az első száron 1-1 eleje formázóvarrás, az

oldalrészen a derékvonaltól az oldalvonalig

ferde irányban tartó svédzseb található.

Az eleje középrész takart húzózárral záródik.

Mindkét hátsószáron 1-1 formázóvarrás

található.

A jobb oldali hátsószáron egy darab

egyszegélyes, gomblyukkal és gombbal

záródó hátsó zseb helyezkedik el.

A derékrész kötősávba foglalt, eleje középen

1db gombbal záródik.

A kötősávon körben 7db övtartó található.

A nadrág alja koptatószalaggal van

eldolgozva.

Varrásszékesség: minden varrásvonalon 1 cm,

Tűzésszélesség: az alapanyaggal azonos színű cérnával

a svédzseb nyílásvonala 0, 6 cm,

a hasíték 3 cm,

a derékrész a kötősáv alatt, a hátsó zseb körben és az övtartók széle 0, 2 cm,

Párhuzamos vonalvezetésű klasszikus nadrág

gyártmányrajza

82

Összeállítandó alkatrészek alapanyagból:

(a) 2 db elsőszár

(b) 2 db hátsószár

(toldható)

(c) 2 db hátsószár-toldás

(d) 2 db svédzsebalátét

(e) 1db svédzseb-szegő

(f) 1db hátsózseb-alátét

(g) 2db kötősáv (toldható)

(h) 7db övtartó

(i) 1db baloldali hasíték

szegőpánt

(j) 1db jobboldali hasíték

szegőpánt

Összeállítandó alkatrészek testbélésből:

(alapanyaggal azonos színű)

(a) 1db hasítékalátét

(b) 1 db ülepfolt

(c) 2db lábközti erősítő

Összeállítandó alkatrészek közbélésből:

(a) 1db hasíték szegőpánt

(b) 1db hasítékalátét

(c) 1db kötősáv-hosszabbító

(d) 1db hátsózseb-szegő

(e) 2db svédzseb erősítő

Összeállítandó alkatrészek zsebanyagból:

(a) 2db svédzseb lap

(b) 1db hátsózseb lap

Alkatrészek alapanyagból

Alkatrészek testbélésből

Alkatrészek közbélésből

Alkatrészek zsebanyagból

83

Felfektetési rajz alapanyagból:

egydarabos, csukott terítési mód,

az alapanyag sima vagy apró

mintás, (ezért a szabásminták

180 fokkal elforgathatók).

A felfektetett szabásmintákon varrás-

és hajtásszélességek vannak.

4.3.1. Feladat: Férfinadrág divatrajzolvasás

A következő három férfinadrág modellről készítsél a füzetedbe külalakleírást

és alkatrész felsorolást! (Segítségnek használd a tankönyv 143. oldalán lévő

9.4. fejezetet!)

Nadrág felfektetési rajza

84

A „férfinadrág szabásmintái” témakör ellenőrző kérdéseinek megválaszolásával képes vagy a

férfinadrágok típusait felismerni, és a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág

alkatrészeit. (A válaszadás, ha nem sikerült akkor nézd át újra!)

Gratulálok!

Jöjjön a modulfüzet utolsó témája!

4.3.2. Feladat: Férfinadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Sorolj fel férfinadrág típusokat, viselés szerint!

Milyen méretekre van szükség a normál férfinadrág szerkesztéséhez?

Sorold fel a férfinadrág alapszabásmintát, milyen modellezési

megoldásokkal alakítjuk át szabásmintává?

Milyen (alapanyag) alkatrészekből áll a hosszú szárú, párhuzamos

vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő férfinadrág?

(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)

1. modell 2. modell

3. modell

85

5. FÉRFI ZAKÓ SZABÁSMINTÁI

A ruházat azoknak az anyagoknak (elsősorban textíliáknak, vagy bőröknek) az

összefoglaló neve, amiket az ember magára ölt. Éppúgy szolgálja a külső hatásoktól

való védelmet, mint a kommunikációt. Több-kevesebb kompromisszummal alkalmazkodik az

időjáráshoz, a közösség kultúrájához, a divathoz és az egyén szükségleteihez.

A férfiak ruházkodásának mindmáig legelegánsabb összeállítása az öltöny.

A férfiöltönyök alapja az ún. klasszikus öltöny, amely három részből áll:

- zakóból, - nadrágból, - mellényből.

http://www.eskuvoi-ruha.net/eskuvoi_ruha_galeria/wilvorst/eskuvoi-ruha-wilvorst-1.jpg

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

a férfizakó típusait felismerni,

a férfizakó divatrajzolvasására.

Témák, amivel foglalkozunk:

1. férfizakó rendeltetése

2. zakótípusok

3. férfizakó divatrajzolvasás

Zakók

86

5. 1. Férfizakó rendeltetése

Bevezetés

A ma embere a legtökéletesebbre, a legmodernebbre

törekszik, ez igaz az öltözködés területén is. A mindennapi

munkához, kiránduláshoz, sporthoz megfelelő ruházat illik. Az

öltöny általában azonos minőségű, színű, anyagú zakóból, nadrágból

és mellényből áll. A divattól függően a zakót és a nadrágot együtt,

mellény nélkül is öltönynek nevezik.

A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények:

esztétikailag megfelelő, divatigényt kielégítő,

célszerű és kényelmes,

kombinálható legyen más ruhadarabokkal,

kellemes viselési tulajdonságú,

könnyen kezelhető legyen.

Természetesen ahhoz, hogy az öltöny megfeleljen a rendeltetésének, szabásában, színében és

anyagában igazodnia kell az alkalomhoz, a napszakhoz, az évszakhoz és az éghajlathoz. Az

iménti sorrend nem véletlenszerű, mert valóban a szabás a legfontosabb. A jó szabáson azt az

alapformát értjük, amely a legjobban érvényre juttatja viselője alakját, eltünteti alkati hibáit.

Az egyedileg készülő ruhák esetében feltétlenül ügyelni kell a kiválasztott modell, valamint

az alkat és az egyéniség összhangjára. Ha ez az összhang nincs meg, a legnagyobb gonddal és

szakértelemmel készített ruha sem fogja megnyerni a megrendelő tetszését.

Néhány szempont a különféle modellformák helyes kiválasztásához:

Az alkat előnytelen jellemzőit a ruházat ne

hangsúlyozza ki.

– a hasas, kövér alkat számára előnytelen a kétsoros

zakóforma, a túl széles kihajtó, a szűk szárú nadrág, a

nagymintás, pl. nagykockás szövet,

– a magas, sovány alkat számára előnytelen a

hosszanti szabásvonal, a hosszú, keskeny kihajtó,

mivel az amúgy is sovány alkatot nyújtja,

- az alacsony alkatra nem előnyös a túl hosszú zakó,

mert az arányokat eltorzítja, a vízszintes szabásvonal

és mintázat, pedig optikailag szélesíti.

87

Az öltöny kidolgozásához kellékeket használnak.

Méterkellékek: testbélés, ujjbélés, közbélés betét, nemez.

Aprókellékek: gomb, csat, varrócérna, húzózár, rögzítőszalag, vállpárna.

Erősítés, rögzítés és formázás ragasztással

felsőruházatoknál:

A közbéléseket, betéteket a zakó

mellformájának kialakításához, a kisalkatrészek

használat közbeni deformálódásának

megakadályozásának megakadályozására

alkalmazzák.

Ragasztás technológia alkalmazása:

- Frontfix-eljárás.

A modell kiválasztásához ismerni kell az alapanyag tulajdonságait is. A merev

anyagokat szabásvonalakkal lehet a testre formázni, a lágyabb esésű szövetek viszont bővebb,

lezserebb ruhadarabok kialakítására alkalmasak. Az anyagok mintázata lehet konzervatív

vagy sportos. A finom minták klasszikusak - a merész minták lezserek.

A különböző testalkatok számára előnyös és előnytelenmodellformák

(hasa-kövér, magas-sovány, alacsony, széles vállú, széles csípőjű,)

Előnyös

Előnytelen

Ragasztós közbélések alkalmazása női kosztümkabátok,

illetve férfizakók gyártásánál

88

Néhány jellegzetes férfiruha-szövetmintázat:

A férfiruházat hagyományos alapanyaga

a gyapjú-, kisebb mértékben a pamut-,

illetve a lenszövet. Ruházati

szempontból a gyapjúszövetet értékessé

teszi az, hogy mindentermészetes

alapanyag közül legnagyobb a

rugalmassága.

A szintetikus szálak elterjedése a

férfiruhaszöveteknél is tért hódított,

előnyös tulajdonsága a gyapjúval

szemben a nagyobb mértékű

méretállandóság, rugalmasság,

gyűrődésállóság, éltartósság,

kopásállóság.

Hátrányuk, hogy merevebbek, kevésbé

melegtartóak, vasalással nehezen

formázhatók.

A sport- és szabadidő-ruházati

gyártmányokat általában könnyen

kezelhető textíliákból állítják elő.

A fiatalok ruházatának kedvelt

alapanyaga a pamut- vagy pamuttal

kevert farmervászon és a kordszövet.

Sportos jellegű zakók készülhetnek

bőrből, műbőr anyagokból is.

5.1.1. Feladat: Férfiruházat

Gyűjtsél képeket, modellrajzokat, anyagmintákat a férfiruházatokhoz, majd

azokat ragaszd be a füzetedbe! Használd az iskola ruhaipari tanműhelyben

található divatlapokat, újságokat, valamint a szabászati anyaghulladékokat!

89

5. 2. Zakótípusok

Az öltönyök elsősorban a zakójellege szerint határozhatók meg, ennek alapján

lehetnek egysoros és kétsoros gombolásúak.

A zakó általános jellemzői:

Az egysoros gombolású zakó egy-, két-, három-

vagy négygombos, és az átgombolás kb. 3 cm

átfedésű. Formája a divatnak megfelelően lehet

karcsúsított, erősen testre szabott vagy lazán a test

vonalát követő. Zsebmegoldásaira jellemző a bal

eleje felső részen elhelyezett zsebpántos zseb, az

ún. szivarzseb, a zsebfedős alsó zseb. Sportosabb

kiviteleknél rátűzött zsebeket is alkalmaznak. Az

elejekihajtó és a gallér találkozása lehet nyitott vagy

zárt, az eleje alul általában elkerekített. A

hátmegoldás lehet hátközépen vagy oldalvarrásba

helyezett hasítékos.

1; Egysoros gombolású, három gombbal záródó

2; Egysoros gombolású, két gombbal záródó

3; Egysoros gombolású, egy gombbal záródó

90

A kétsoros gombolású zakó azonos megoldású, de az eleje részek kerekítés nélkül

készülnek, és nagyobb mértékben átfednek.

7; Egysoros gombolású, egy gombbal záródó

8; Egysoros gombolású, négy gombbal záródó

9; Egysoros gombolású, három gombbal záródó

4; Kétsoros gombolású, három pár gombbal záródó

5; Kétsoros gombolású, két pár gombbal záródó

6; Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó

91

A férfizakók rendeltetésük szerint a következő csoportokra oszthatók:

Utcai vagy mindennapi viseletre készített zakók jellemzői: Könnyen kezelhetők,

kényelmesek, formatartók, sima vonalúak. Alapanyaguk főként gyapjú, illetve

gyapjútípusú szövet. Színük szürke, barna, drapp, bordó, kék stb. lehet. Mintázatuk

egyszínű, kockás, csíkos, esetleg szövéssel mintázott.

Alkalmi célokra készülő zakók jellemzői: Ünnepélyes eseményre készülnek,

alapanyaguk leginkább finom gyapjú vagy gyapjútípusú szövet. Színük általában

sötét, pl. fekete, sötétszürke, sötétkék, de készíthetők fehér, illetve világos színekben

is. Mintázatuk egyszínű vagy szövéssel csíkozott. Legjellegzetesebb modelljei a

szmoking, a frakk.

A sportos célokra készülő zakók jellemzői: Utcai, munkahelyi viseletre, kirándulásra,

a szabadidő eltöltésére készülnek. Az alapanyagok felhasználására jellemző a vidám,

élénk szín és mintázat. A gyapjú alapanyagú szövetek mellett a pamut és len

alapanyagú szöveteket is felhasználják. A modellekre jellemző a könnyed

vonalvezetés, a mozgást nem gátló puha kidolgozás.

A zakók formaváltozatai:

Gallér- és elejekihajtó- formaváltozatok

rövid kihajtóval:

(a) tompaszögű (vé) fazon,

(b) hegyesszögű (spicces)

fazon,

hosszú kihajtóval:

(c) tompaszögű (vé) fazon,

(d) hegyesszögű (spicces)

fazon,

(e) sarkos fazon,

(f) sálgalléros fazon,

(g) felgombolt

állórészes gallér.

92

Zsebek formaváltozatai:

(a) feltűzött foltzsebbel,

(b) bevágott zsebbel,

(c) szabásvonalba készített zsebbel.

A klasszikus zakót minden esetben nyakkörön zárt gombolású inggel és nyakkendővel kell

viselni!

5.2.1. Feladat: Férfizakó anyagok

Nézzél utána, hogy mit tanultál a természetes szálasanyagokról (pamut, len,

gyapjú), majd írd le a füzetedbe!

5.2.2. Feladat: Szakszavak

Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét

írd a füzetedbe! KONZERVATÍV, LEZSER, KLASSZIKUS,

93

5. 3. Férfizakó divatrajzolvasás

A férfi zakó szabásmintájának szerkesztését divatrajzolvasással kezdjük.

Testméretek a zakó szerkesztéséhez: tm testmagasság,

m mellkerület,

d derékkerület,

cs csípőkerület,

uh ujjhossz.

A divatrajzolvasás alapos szemrevételezést igényel, mivel a férfizakók formai

különbségei a divat változása következtében a részletekben rejlenek.

A modellezés megkezdése előtt ki kell választani az adott modellrajznak legjobban

megfelelő alapszabásmintát.

Modellrajzok

Tervezés során szükség van olyan rajzra,

amelyen jól látható a tervezett modell

sziluettje, szabásvonalai, aránya. A

többnyire színes grafika hasonlít a

divatgrafikára, a modellrajz is mozgásban

ábrázolja a kivitelezendő öltözéket. Emellett

megjeleníti a kelme tulajdonságait. Hűen

festi le a csipkét, a muszlint, vagy

gyapjúszövetet. A gondosan elkészített

grafika segít a megrendelőnek elképzelni

milyen is lesz az elkészült ruhadarab,

hogyan fog mutatni viselőjén és a szabász-

modellezőnek is megkönnyíti a dolgát. 2

2 http://www.bonprix.hu/bh/dla-niego/zakok/cat2.11.389.html

94

Férfi zakók külalakleírása és gyártmányrajza

Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó, derékban karcsúsított férfizakó,

az eleje egy-egy mellvarrással formázott,

különszabott oldalrésszel,

bal elején bevágott zsebpántos zsebbel, (szivarzseb)

mindkét eleje oldalrészen bevágott kétszegélyes zsebfedős alsó zsebbel,

elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló.

Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, csapott fazonú ún. klubzakó,

az eleje egy-egy mellformázó varrással és feltűzött bélelt foltzsebbel,

aljvonala egyenes, egymásra hajló,

a háta hátközépen varrott,

ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, az alján két gombbal díszített

Egysoros, kétgombos zakó gyártmányrajza

Kétsoros férfizakó gyártmányrajza

95

Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, klasszikus vonalú férfizakó,

a záródást biztosító gombok mellett még két pár ferdén elhelyezett gombbal,

a törésvonal és a záródás közvetlenül a zsebvonal felett,

a kihajtó mélyen lenyúló széles, csúcsos végződésű,

elejeszéle és az aljvonal egyenes, egymásra hajló,

elején egy-egy mellformázó varrással, amelyek végénél egy-egy egyszegélyes

zsebfedős, bevágott zseb található,

bal elején bevágott zsebpántos felső zsebbel, (szivarzseb)

ujja kétvarrásos bevarrott, amelynek alján hamis hasíték és négy díszgomb van,

a háta hátközépen varrott.

Külalakleírás: Egysoros gombolású, négy gombbal záródó, kihajtó nélküli, enyhén

karcsúsított, könnyű kidolgozású kardigánzakó.

eleje oldalrészen egy-egy, a bal felsőrészen egy bélelt foltzsebbel,

az ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, alján négy darab gombbal díszített,

háta hátközépen varrott.

Kétsoros, klasszikus férfizakó gyártmányrajza

Egysoros, négygombos, kihajtó nélküli férfizakó gyártmányrajza

96

Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó férfi

zakó,

a kihajtó töréspontja a derék felett kezdődik,

az alsó és a felső gomb 9 cm távolságra van egymástól,

elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló.

A zakó jellegzetességét a foltzsebek, és a sálfazon adja meg.

5.3.1. Feladat: Férfizakó

A tankönyv segítségével nevezd meg a következő modellrajzon látható

férfizakót, majd készítsd el a zakó külalakleírását a füzetedbe!

Egysoros, két gombbal záródó, sálfazonú férfizakó

modellrajza

Zakó modellrajza

97

5.3.2. Feladat: Férfizakó

Másold át a füzetedbe a képen látható zakó elől nézeti és hátul nézeti rajzát!

5.3.3. Feladat: Férfizakó

Írd le a füzetedbe, hogy a három férfizakó modell közül melyik, milyen

zakótípus csoportba tartozik!

Zakó elől nézetből Zakó hátul nézetből

A; modell B; modell C; modell

98

A „férfizakó szabásmintái” fejezet témáit, akkor teljesítetted, ha az ellenőrző kérdésekre

tudod a választ. Azaz felismered a férfizakó típusokat, és képes vagy a férfizakó

divatrajzolvasására.

Ha idáig eljutottál, akkor a modulfüzet öt fejezetének témáját sikeresen elsajátítottad!

Gratulálok!

5.3.4. Feladat: Férfizakó szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Melyek a férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények?

Melyek az általános zakótípusok?

Melyek a zakótípusok rendeltetésük szerint?

Melyek a zakókészítéshez szükséges méretek?

Miért van szükség a divatrajzolvasásra?

(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)

99

MELLÉKLET

1. sz. melléklet:

1.5.1. feladat: Női nadrág szabásminta

készítés

Női nadrág elejerész és hátrész

100

2. sz. melléklet: 2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja

a; ábra

101

2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja

b; ábra

102

3. sz. melléklet:2.4.1. feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete

a; feladat: Keskeny csípő, erős mell: B válasz a megoldás.

Indoklás: Nem szabad kihangsúlyozni a derékvonalat, és hosszítani kell a felsőtestet.

Előnyös a kétrészes megoldás, melynél a szoknya egyenes, a felsőrész hosszanti

szabásvonalakkal osztott enyhén karcsúsított forma, lefelé keskenyedő, hosszú

nyakkivágással. A szoknya lehetőleg világos, a felsőrész pedig sötét legyen.

b; feladat: Rövid felsőtest (rövid derék): D válasz a megoldás.

Indoklás: Előnytelen a derékvonal hangsúlyozása. Ezen a testalkaton az enyhén

karcsúsított, kétrészes öltözék vagy egybeszabott ruha hat előnyösen, az alapanyagoknál

célszerű a középtónusú színek és a közepes méretű minták használata.

103

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSAI

1. 5.4. Feladat: Női nadrág szabásmintái

Nadrágfajták: Csípő-, egyenes-, trapéz-, derékhajtásos-, hajtókás-, talpallós-, farmer-, bő-,

répa-, keleti férfi-, halász-, térd-, golf-, short-, bermuda nadrág.

Divatrajzolvasás: A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb részmegoldásainak

megfigyelését és megfogalmazását jelenti, amely divatrajzról leolvasható.

A női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d, cs, kh, bh, a.

A nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalainak neve: derékalapvonal, csípővonal,

ülésvonal, térdvonal, aljvonal.

Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a

szerkesztéskor kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrás-

és hajtásvonalakkal. Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az

alapanyagra kell rajzolni: - a varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz

szükséges ráhagyásokat.

Konfekció – szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával

azonos, ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük:

- varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással,

- feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb.

Alkatrészek az egyenes vonalú női nadrág készítéséhez: Alapanyagból: - 2 db eleje

nadrágszár, - 2 db háta nadrágszár, - 1 db övpánt. Kellékek: - 1 db ragasztó közbélés az

övpántba, 1 db húzózár, -1 db gomb, - 1 db cérna, - 1 db nagyságjelző címke

(sorozatgyártás esetén).

104

2.4.3. Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái

Ruhafajták: Alap-, ing-, kabát-, princesz-, raglán-, japán-, strand-, derékban vágott-,

kötény-, doboz-, farmer-, karcsúsított-, empire-, népies-, alkalmi ruha.

Blúzfajták: Ing-, kihajtógalléros-, állógalléros-, pólóing-, sportos-, hosszú (tunika)-,

csípőrészes-, top-, megkötős nyakú-, átkötős-, folklór (népies).

A ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh.

Mellkerület részméretei: Hátszélesség, hónaljszélesség, mellszélesség = ½mellkerület.

Segédméretek kiszámítása: lehet mérni, táblázatból venni, képlet alapján kiszámítani.

Kényelmi (öltöztetési) bőségtöbbleteknek a szerepe: A ruhadarabban a mozgást

biztosítja, ez függ a modell formájától, alapanyagtól, és a testalkat sajátosságától.

Alapminta: A test formáját követő alapminta, ami készülhet varrásszélességgel, vagy

anélkül. A szabásminta alapja, ebből alakítják ki a szabásmintát.

Szabásminta: Az alapminta átalakítása, a modellformára, modellezés szabályai szerint.

Szabásmintán használt jelölések: hajtás, darabszám, alkatrész neve, derékszög vagy

merőleges, bevágásvonal, bezárt formázó, szabásirány, láncfonal irány, ráncolás,

nyújtás, betartás, egyeztető jelzések, felvágás.

Ujjszerkesztéshez szükséges méretek: km, kk, uh, uab, hósz, ip.

Modellezés: A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz,

divatlap vagy egyéni elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta

felvágásával stb. ezt a munkafolyamatot modellező szabász végzi.

A ruha és a blúz alapmintáinak neve és darabszáma: Ruha: - 1db eleje, - 2 db fél háta,

- 2 db ujja. Blúz: - 1 db háta, - 2 db fél eleje, - 2 db gallér (alsó-felső), - 2 db kézelő, -

2 db ujja.

3.3.2. Feladat: Férfiing szabásmintái

Ingtípusok: Klasszikus-, sport-, póló-, kihajtós ing.

További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb.

Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A nyakkerület

mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz.

Testméretek a férfiing szerkesztéséhez: tm, m, ny, uh.

A vállrészes férfiing szabásához szükséges alkatrészek: - 2 db háta vállrész, - 1 db

háta, - 2 db eleje, - 2 db ujj, - 2 db gallér állórész, - 2 db gallér fekvőrész, - 4 db kézelő

pánt, - 1 db foltzseb.

105

4.3.2. Feladat: Férfinadrág szabásmintái

Férfinadrág típusok viselés szerint: klasszikus pantalló -, sport és szabadidő -,

alkalmi -, munkaruházati -, farmernadrágok, fehérnemű nadrágok.

Normál férfinadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: Hosszúsági méretek: kh, bh,

üm, kerületméretek: d, cs, a.

Modellezési megoldások: Az alapszabásmintába berajzolt átalakítási vonalak mentén

átvágással, nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki

az új szabásmintákat.

Alkatrészek (alapanyagból) a hosszú szárú, párhuzamos vonalvezetésű, hajtóka nélkül

készülő férfinadrághoz: - 2db elsőszár, - 2 db hátsószár, - 2 db svédzseb alátét, - 1 db

hátsózseb-szegő, 1 db hátsózseb alátét, - 2 db kötősáv, - 7 db övtartó, - 1 db bal oldali

hasítékszegő pánt, 1 db jobb oldali hasítékszegő.

5.3.4. Feladat: Férfizakó szabásmintái

A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények: Esztétikailag megfelelő,

divatigényt kielégítő, célszerű és kényelmes, kombinálható legyen más

ruhadarabokkal, kellemes viselési tulajdonságú, könnyen kezelhető legyen.

Általános zakótípusok: Egysoros gombolású zakók, kétsoros gombolású zakó.

Zakótípusok rendeltetésük szerint: Utcai, alkalmi, sportos.

Zakókészítéshez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh.

Divatrajzolvasásra, azért van szükség, mert a divatrajz alapján segít a megrendelőnek

elképzelni milyen lesz az elkészült ruhadarab, illetve a modellezőnek is megkönnyíti a

dolgát.

106

IRODALOMJEGYZÉK

Benkő Istvánné – Hodován József – Kun Andrásné: Ruhaipari szabás-szakrajz / 2. kiadás

Magyar Divatintézet Kft. és Göttinger BT.,1998 („alaptankönyv”)

Riegler Gyula: Női ruhák készítése, Göttinger kiadó, 2002

Körtvélyesi Erika – Molnárné Simon Éva: Női ruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp.,

2003

Reigler Gyula: Férfiruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp., 2003

Hodován József: Férfi ruha Szabás – szakrajz / 1. kiadás, Magyar Divatintézet Kft. és

Göttinger BT., 2000

Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécsi Direkt Kft. Alexandra, 2007

Benkő Istvánné – Deákfalvi Sarolta: Nőiruha – készítő szakrajz 1. Műszaki könyvkiadó, Bp.,

2000

Estu Klára – Molnárné Simon Éva – Zsédenyi Lászlóné: Ruhaipari technológia, Műszaki

könyvkiadó, Bp. 1999.

Dán Zoltán: Férfiruha-készítő szakrajz, Műszaki könyvkiadó, Bp. 2000.