miskolci egyetem bÖlcsÉszettudomÁnyi kar szakdolgozati

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név:

Neptun kód:

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):

Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet:

A szakdolgozat címe:

Konzulens neve, beosztása:

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

Miskolc,

……………………………

Hallgató aláírása

A témát elfogadtam.

p. h. ………………………………………

Konzulens aláírása

…………………………………….

Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve:

Neptun kód:

Szakdolgozat címe: Konzulens neve:

Konzultáció időpontja


Konzultáció időpontja


Konzultáció időpontja Konzulens aláírása





EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………………………………………….;

Neptun-kód:……………………

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel

büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom,

hogy

……………………………………………………………………………………………

…….………………………………………………………………………………………

…….

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom

felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

• szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

• tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

• más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem,

hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a

http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban

megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….………..

Hallgató

4

Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar

Történettudományi Intézet

Őstörténeti és Régészeti Tanszék

A középső bronzkor miniatűr agyagbaltáinak

problematikája

Készítette: Bartha-Bezeczki Erika

Szak: történelem-régészet

Konzulens: Pusztainé Dr. Fischl Klára

Miskolc, 2016.

5

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 7

2. A kor hitvilága .............................................................................................................. 8

2.1 Agyag kocsimodellek és kerékmodellek ........................................................ 9-10

2.2 Ember formájú „idolok” ............................................................................... 10-11

2.3 Szentélyek .................................................................................................... 11-12

3. B-A-Z megye bronzkori agyagbalta modelljeinek katalógusa .............................. 13-19

3.1 Agyagbalta modellek – összesítő táblázat .................................................... 20

4. Balták a bronzkorban .................................................................................................. 21

4.1 Kőbalták ...................................................................................................... 21-22

4.2 Kőbalták - táblázat ....................................................................................... 23-24

4.3 Bronzbalták ...................................................................................................... 25

4.4 Összegzés ......................................................................................................... 25

5. Utánzás és játék: a szocializációs folyamat mérföldkövei ..................................... 26-27

6. Összefoglalás .............................................................................................................. 28

7. Zusammenfassung ...................................................................................................... 29

8. Irodalomjegyzék .................................................................................................... 30-33

6

Köszönetnyilvánítás

Hálásan köszönöm témavezető tanárnőmnek, Pusztainé Dr. Fischl Klárának a

segítségét, tanácsait, támogatását, a konzultációkra fordított idejét.

7

1. Bevezetés Szakolgozatomban arra próbálok választ találni, hogy azok a miniatűr agyagbalta-

modellek, amelyek középső bronzkori feltárásokról kerültek elő, vajon az akkor élt

népesség életében spirituális szerepet töltöttek be, vagy csupán gyermekjátékokkal van

dolga a kutatóknak?

A dolgozat első részében a kor hitvilágát mutatom be, valamint az egyéb kis

méretű agyagtárgyakkal (kocsimodellek, kocsikerék-modellek, emberformájú idolok),

ill. a szentély-jellegű területekkel foglalkozó szakirodalom feldolgozásával igyekszem a

téma spiritualitással kapcsolatos oldalát felderíteni.

A következőkben a B-A-Z-megyei feltárásokon előkerült illetve a

szakirodalomból megismerhető kis méretű agyagbaltákat gyűjtöttem katalógusba.

Ezek után a valós méretű kő- ill. bronzbaltákkal foglalkozom a dolgozatban. A

rendelkezésre álló szakirodalom segítségével próbálom az átfúrt kőbaltákat külsejük

alapján táblázatba szedni. Nem könnyű feladat, hiszen a témával magyarul csupán

Horváth Tünde doktori disszertációja foglalkozik összefoglalóan, aki bevallottan nem

tipológiájuk szerint elemzi a bronzkori kultúrák kőanyagát, hanem az eszközhasználat

szempontjából. A másik felhasznált irodalom egy német nyelvű múzeumi népszerűsítő

sorozat kötete, Ulrike Weller műve. E kötet szerzője pedig a baltákat (agancs, kő, színes

fém) tipológiájuk, és nem az eszközhasználat szerint veszi górcső alá.

Végül egy fejezet erejéig kitekintést teszek egészen más tudományág felé: a

gyermekek életében az utánzás és játék szerepének fontosságára hívom fel a figyelmet a

pszichológia és fejlődéslélektan segítségével.

Végül a kor hiedelemvilágának, a valós méretű baltáknak és a játék

fontosságának megismerése után próbálom eldönteni, hogy milyen célt szolgálhattak a

miniatűr agyagbalták a bronzkori ember életében.

8

2. A kor hitvilága

Ahhoz, hogy kísérletet tegyünk annak megállapítására, hogy a kisméretű agyagbalták

milyen célt szolgáltak a korabeli népesség életében, előbb át kell tekintenünk a kor

hitvilágát, az egyéb előkerült miniatűr tárgyak esetleges funkcióját is.

A bronzkor középső szakaszának hitvilágáról szinte semmit sem tud a régészet.

Nem tudni, hogy az akkor élt népességet milyen tényezők vezérelték, milyen kultikus

szokásaik voltak, milyen eszközök kísérték azokat. A találgatáson kívül segítségül

hívhatóak a mezőgazdasági társadalmak ma is ismert rítusai, hiedelemvilága, amelyek

talán a bronzkori ember hitvilágát is meghatározhatták. Olyan természetes erők, mint a

hold, a föld, a víz, a föld termőképessége, avagy a mindennapi életet befolyásoló

események, mint a születés, halál, betegség vagy háború.1

A kör egyfajta szimbólumrendszer elemeként jelenik meg a korban (tell-

települések struktúrája, motívumkincs, kerék ábrázolások), ami alapján feltételezhető a

napkultusz, ám az egyértelmű jelentéstartalom nem állapítható meg.2

Az egyes területek kultúráinak szokásai, kultikus tárgyai merőben eltérőek

lehetnek, mindez függhet a népesség eredetétől, a lakóhely földrajzi helyzetétől, a

gazdasági formától és a túlvilágról alkotott elképzeléseiktől.3 A kor hitvilágról alkotott

képébe azonban leginkább a temetkezések feltárásával nyerhetünk némi betekintést. Az

elhunyttal együtt eltemetett tárgyakból következtetni lehet az elhunyt társadalmi

helyzetére, akár foglalkozására is, a temetés kísérő rítusokra, társadalmi

cselekvéssorozatokra. A sírokban talált tárgyak sok esetben válaszok helyett inkább

további kérdéseket vetnek fel: lehettek az eltemetett tárgyak kultikus tartalmúak vagy

csupán a halott mindennapi használati, esetleg viseleti tárgyai? Jelen dolgozat

szempontjából fontos kérdés, hogy esetleg gyermekjátékok lennének, vagy a halott

mindennapjaira utalnak, esetleg valamilyen rítus részeként értékelhetők?

Lehetséges azonban, hogy mindegyik feltevés megállja a helyét, pontosabban

ezen mai kategóriáink közösen határozzák meg a sírokba került tárgyakhoz fűződő

viszonyt. Most azonban vegyük sorra a feltárásokon leggyakrabban előkerült, avagy a

leginkább feldolgozott tárgyakat, melyeket a hitvilággal, a rituális cselekvésekkel hoz

összefüggésbe az adott korban a szakirodalom.

1 Kovács 1992. 76. 2 P.Fischl-Kertész 2013. 15. 3 Kovács 1992. 76.

9

2.1 Agyag kocsimodellek és kocsikerékmodellek

A kocsi megalkotása hatalmas változást hozott az egykori közösségek életébe: az új

közlekedési forma hatására kereskedelmi útvonalak jöttek létre, kapcsolat létesült távoli

közösségek között, hatással lettek egymás gazdasági, kulturális életére. Ebből adódóan

nem meglepő, ha a kocsi vagy szekér, illetve az azt mozgató állatállomány az egykoron

élt népek életében presztízs értékű lehetett, birtoklása kiváltságokkal járt, így

ruházhatták fel kultikus tartalommal és kerülhetett be a hiedelemvilágba.4

Míg a réz- és kora bronzkorban ritkábban, úgy a tell-kultúrákban egyre sűrűbben

találnak feltárások során részben, vagy egészben megmaradt agyag kocsimodellt. Az

egyik legszebb példány a pocsaji modell, két hosszanti oldalán háromsoros vonalkázott

díszű zeg-zug sáv van, két rövidebb oldalán pedig két-két küllős kerék rajza .5 Kovács

T. szerint6 ezek a bekarcolt kerek formák a napszimbólum ábrázolások egyik első

példányai lehetnek. Kitér arra, hogy Kis-Ázsiában a kocsimodelleknek a

gyümölcsfelajánlásoknál volt jelentős szerepük, így azok valószínűleg a ténylegesen

használt kocsik kicsinyített változatai.

Bóna I. úgy véli,7 hogy az agyag kocsimodellek a kultikus élet kellékei

lehetettek. Szintén a pocsajról származó kocsit hozza példának, ugyanis annak

belsejében vörös festés található. Ellenpéldaként említi az alsómislyei feltárás során

közölt kocsit.8 A modell egy gyermek sírjából került elő, az elhunyt kislány lábához

helyezték azt. Ebből adódóan nem zárható ki kategórikusan az agyag kocsimodellek

gyermekjáték volta.

Tárnoki J. szintén a pocsaji példány belsejében észlelt vörös okkernyomokra

hivatkozva jelenti ki,9 hogy ezek a tárgyak a bronzkori ember hiedelemvilágának fontos

részei, a vallásos rítusok kellékei, mégha a szertartások során betöltött szerepükre már

sosem derülhet fény. Ő is említi az alsómislyei példányt, ám ő épp annak

megerősítéseként, hogy a kocsimodell sírba helyezése a szakrális magyarázatot

támasztja alá.

4 Bondár 2012. 4. 5 Bondár 2012. 77. 6 Kovács 1992. 78. 7 Bóna 1992. 74. 8 Olexa. 122-129. 9 Tárnoki 1999. 171.

10

Bondár M. szerint10 az agyagmodellek funkciójáról csupán feltevések léteznek.

Csekély számuk miatt szakrális tárgynak tartják a kutatók, de sok esetben lehetnek

egyszerű gyermekjátékok. 2015-ben megjelent könyve kapcsán11 említi, hogy a

pilismarót-basaharci rézkori temetőkben talált miniatűr edényeket sokáig

gyermekjátékoknak hitték12. Itt viszont rendszerint felnőttek sírjaiból kerültek a leletek

elő, így ezek a halotti kultusz valamilyen elemeként értékelhetőek.

A feltárásokon előkerült agyag-kerékmodellek száma jóval magasabb, mint a

kocsimodelleké. A rézkorhoz képest a bronzkorban talált kerekek magas száma utalhat

arra is, hogy a kerék ekkor már nem volt újdonság: a korai és középső bronzkori

kultúrák csaknem mindegyikében megtalálható az agyag kerékmodell.13

Ám a legfőbb probléma az, hogy a miniatűr agyag kerekek/korongok funkcióját

nem lehet egyértelműen eldönteni, nem lehet biztosan kijelenteni, hogy kerékről van-e

szó. Ezek a kerek tárgyak tartozhattak kocsimodellekhez, de lehetséges az is, hogy

önmagukban is valamilyen szimbólumot képviseltek, így alkották a kultikus

szertartások részét. De készülhettek gyermekeknek is, játék gyanánt és lehettek akár

lapos orsókorongok is. A kerékaggyal ellátott korongokat azonban egyértelműen

elkülöníti a szakirodalom, a kerékagy nélküli, csupán átfúrt korongoktól. Ez utóbbiak

funkciója lehet kérdéses, míg a kerékagyas példányok nagy valószínűséggel fa

kocsimodellek agyagból készült kerekei lehettek.

2.2 Emberformájú „idolok”

Az emberformájú szobrocskákról (angolul: „figurine”) is megoszlik a kutatók

véleménye. Ezek az agyagból készített miniatűr, stilizált embert ábrázoló idolok

mindössze néhány centiméter nagyságúak, nagyrészük elnagyolt kidolgozású.

A középső bronzkor szobrocskáinak kinézetére nagy hatással volt a Balkánról

érkező népek formakincse. Ezek legjellegzetesebb példája azok a rövid karú,

hegedűformájú idolok, melyek fején nincs ábrázolva az arc14. Kovács T. szerint15 e

tárgyak az akkor élt népesség hitvilágának legértékesebb bizonyítékai.

10 Bondár 2012. 90. 11 A The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s Excavations (1967, 1969–1972) 12 http://mta.hu/tudomany_hirei/kivalasztottak-temetoje-a-rezkori-elit-belso-kapcsolatrendszeret-tarja-fel-a-halal-regeszete-106109 13 Bondár 2012. 53. 14 Kovács 1992. 80.

11

Az azonos korú Wietenberg kultúrában talált idolokat feldolgozó munkájában O.

Dietrich a szobrocskákon talált ujjlenyomatok mintázatát vizsgálta meg16, amelyből

kiderült, hogy azokat 13,5 és 22,8 év közötti kezek készítették. Ez persze nem zárja ki

annak lehetőségét, hogy azokat felnőttek készítették gyermekek számára, ám végső

következtetésként a szerző a kultikus funkció mellett teszi le a voksát. Magyarázatként

utal a figurák rendszeres, szándékos rongálására és a településszerkezettel való szoros

összefüggésükre, amelyek az idolok neolitikum korabeli használatára emlékeztetnek.

Egy 2014-ben megjelent tanulmányban a szerzők17 viszont arra világítanak rá,

hogy a Kovács T. által közölt szobrocskákról úgy tűnik, hogy nem középső, hanem

későbronzkoriak. Ezek után nagyon kevés, biztosan középső bronzkori antrophomorf

ábrázolást ismerünk ahhoz, hogy megállapíthassuk a korabeli népesség

mindennapjaiban betöltött szerepüket.

2.3 Szentélyek

1968-ban tárták fel Szalacson (Sălacea, Románia) az Ottomány-kultúrába sorolt

bronzkori, azóta széles körben szentélyként ismert területet. A négyszögletes építmény

5,2 m széles és 8,8 m hosszú. Az építményben három helységet tártak fel: egy

előcsarnokot, egy helységet függő oltárral, és egy helységet két további oltárral.18

Kovács T. úgy véli19 a második helységben valószínűleg cölöpön állt a négyszögletes

oltár, ezen kívül nagy mennyiségű kerámiát is találtak. Uö. közli, hogy a harmadik,

legnagyobb teremben a vakolatot dombormintázat borította, két sarkában két masszív,

agyagból felépített nagy oltár állt. Az itt talált agyagedényhez hasonlót találtak az épület

közelében egy gödörsírban, egy gyermek égett maradványaival együtt. Kovács T.

szerint áldozati gödörről van szó.

A csütörtökhelyi (Spišský štvrtok, Szlovákia) bronzkori települést bemutató

közlésében J. Vladár szakrális helyekről számol be.20 Kultikus helynek véli a terület

déli részén, a kaputornyok mögött feltárt két hamvasztásos gödörsírt ill.

edénytöredékeket, melyekből két gyermek hamvai kerültek elő. Ugyanezen terület déli,

legmagasabb pontján pedig egy sztélé, valamint depóleletek kerültek feltárásra – ebből 15 Kovács 1992. 78. 16 Dietrich 2011. 96. 17 Király-Koós-Tarbay 2014. 310. 18 Chidiosan-Ordentlich 1975. 20. 19 Kovács 1992. 77. 20 Vladár 1975. 13-15.

12

következtet az ásató arra, hogy a területet szentélyként használhatták. Közleményében

más, a helyszínen feltárt leletre, objektumra nem tér ki, amely a terület szentélyszerű

voltát alátámasztaná, így ezek alapján a szakrális funkció nem jelenthető ki biztosan.

A bronzkori tellkultúrák hitvilágáról származó információkat Florin Gogâltan

foglalta össze legutóbb21. Úgy gondolja, hogy az akkor élt népesség számára fontos

tényező lehetett a spiritualitás: a feltárt leletek, objektumok alapján a rituális élet

folyhatott közösségi szinten (szentélyek), és családi szinten is (kis méretű oltárok,

agyagból készített szobrocskák, kocsimodellek stb.). Ám úgy véli, ha ezek a tárgyak

nem egyértelműen rituális kontextusból kerülnek elő, úgy nehéz azok valódi funkcióját

megállapítani.

Mindebből látható, hogy a vizsgált időszak kultikus-szakrális szférájáról kevés

információ áll rendelkezésre, és a kutatók véleménye megoszlik az egyes

tárgycsoportokkal kapcsolatban.

21 Gogáltan 2012. 7-57.

13

3. B-A-Z megye bronzkori agyagbalta modelljeinek katalógusa

A következő táblázatban gyűjtöttem össze a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

feltárásokon előkerült kis méretű agyagbalta modellekről a rendelkezésre álló

információkat:

Sor

-szá

m

Lelőhely Leltári szám Tárgyleírás Pontosabb találási hely

Fotó, rajz

Kulturális besorolás

ha lehetséges

Forrás, irodalom

1 Tibolddaróc-Bércút

HOM Ltsz. 53.456.41

szórvány

Kalicz 1968. Taf.:

LXII/8.


HOM Ltsz. 53.456.42

szórvány

Kalicz 1968. Taf.:

LXII/7.


HOM Ltsz. 53.456.45

szórvány

4 Ároktő-Dongóhalom

HOM Ltsz. 53.410.37

Barna-szürke foltosra égetett agyag baltamodell, az átfúrásnál eltörve. M.: 2,5 cm, sz: 5 cm.

szórvány hatvani-kultúra

P. Fischl. 2006.

5 Mezőcsát- Pástidomb

szórvány

hatvani-kultúra

Kalicz 1968. Taf.:

LXIX/13.

6 Szilhalom szórvány

hatvani-kultúra

Kalicz

1968. Taf.: LXXX/12.


hatvani-kultúra

Kalicz

1968. Taf.: LXXX/13 .

14

Sor

-szá

m


Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom


hatvani-kultúra

Kalicz 1968. Taf.: LXXX/14.


hatvani-kultúra


10 Szilhalom szórvány hatvani-kultúra



HOM Ltsz. 2002.16.8.15

Szürke színű, cserép-zúzalékkal és homokkal soványított, dupla csonkagúla alakú tárgy töredéke, középen átfúrva. Feltehetően kőbalta agyagmásolata lehetett. A furat átmérője 0,8 cm. M.: 3,5 cm, sz.: 5 cm

hatvani-kultúra

P. Fischl. 2006.


HOM Ltsz. 2002.16.4073

Szürke színű, cserépzúzalék-kal és homokkal soványított, agyagból készült kőbalta makett, kétharmad részénél átfúrva. M.: 6 cm, sz.: 2,5

hatvani-kultúra

P. Fischl. 2006.

15

Sor

-szá

m


Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom


HOM Ltsz. 2002.16.110.12.

Szürke színű, cserépzúzalék-kal soványított, gúla alakú, miniatűr agyagbalta. Az átfúrás helyén törött. M.: 5,5 cm, sz.: 2 cm.

hatvani-kultúra

P. Fischl. 2006.

14 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.29

Szürkésbarna színű, homokkal soványított miniatűr tárgy, valószínűleg baltamodell töredéke M: 3 cm; Sz: 2 cm

20I9

15 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.35

Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék

20B7

16 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.41

Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék, a tárgy az átfúrásnál tört el

szórvány

17 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.135

Szürke, kaviccsal soványított, balta modell. M: 5 cm; Sz: 2 cm

szórvány

16

Sor

-szá

m


Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom

18 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.197

Barna-szürke foltosra égetett miniatűr agyagbalta töredéke átfúrással. M: 3 cm; Sz: 1 cm

20E7

19 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.224

Barna színű, homokkal soványított hosszú, keskeny, csonkagúla alakú törött baltamodell M: 5 cm; Sz:1cm

20A10

20 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.449

Erősen töredékes agyagbalta-modell M: 2,5 cm; Sz: 2 cm

14E10

21 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.738

Szürke színű, homokkal és cserépzúzalékk

al soványított tárgy derékszögű sarkának töredéke, átfúrással. Talán 1:1 méretű kőbalta agyagból készített másolata M: 4 cm; 3 cm

11D6

22 Polgár szórvány

hatvani- kultúra

Kalicz 1968. Taf.:

CXVI/1.

17

Sor

szám

Lelőhely Leltári szám Tárgyleírás

Pontosabb találási hely

Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom

23 Tard-Tatárdomb

HOM Ltsz. 2012.5.1267

Szürke színű, homokkal, kerámiazúza-lékkal soványított, agyagbalta-modell töredékeM: 2,8 cm; 3,5 cm

7G7

24 Emőd-Nagyhalom

HOM Ltsz. 2012.113.41

Barnaszürke foltosra égetett, homokkal soványított miniatűr agyagbalta töredék, a tárgy az átfúrásnál tört el. M: 2,5 cm; Sz: 2 cm

szórvány

25 Mezőcsát-Laposhalom

HOM Ltsz. 2013.58.5

Szürke színű,

átfúrt agyagbalta

modell töredéke

M: 4,8 cm; Sz: 2,4 cm; H:

2,5 cm

szórvány

18

Sor

szám



Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom

26 Tiszakeszi-Szódadomb

HOM Ltsz. 2013.60.59

Szürke színű, fényezett felületű, homokkal soványított, átfúrt agyagbalta modell töredéke M: 3,9 cm; Sz: 2,9 cm; H: 2,9 cm

szórvány

27 Vatta-Testhalom

HOM Ltsz. 2013.61.105

Barna színű, fényezett felületű, homokkal soványított agyagbaltamo-dell töredéke M: 2,5 cm; Sz: 1,8 cm

szórvány

28 Onga-Heinlein tanya

HOM Ltsz. 2011.28.177

Barna-szürke foltosra égetett, homokkal és cserépzúzalék-kal soványított, kisméretű agyagbalta-modell egyik végén átfúrással. M: 5 cm; Sz: 1,5 cm

S11 és S7 között

hatvani kultúra

P. Fischl–Rebenda 2012

29

Borsodivánka

leltározatlan

Barna-szürke foltosra égetett agyag baltamodell M: 5 cm, Sz: 2 cm

19

Sor

szám



Fotó, rajz


ha lehetséges

Forrás, irodalom

30

Tiszabábolna-Fehérló tanya

HOM Ltsz. 2015.6.114

Barna színű, homokkal és kerámia zuzalékkal soványított, agyagbalta modell, melyen látszik a nyéllyuk egy része is. Kézzel készült M: 4 cm; Sz: 2 cm

szórvány

Publikálat-

lan

31

Jászdózsa- Kápolna-halom

Valós méretű balta miniatűr agyag változata Hossz: 4 cm

szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

32



szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

33



szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

34



szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

35



szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

36



szórvány

hatvani- kultúra

Bóna 1992

tétel: 420.

20

3.1 Agyagbalta modellek – összesítő táblázat A következő táblázatban próbáltam az agyagbalta modelleket, amelyeknél fotó is

rendelkezésre áll, külső jegyeik alapján csoportosítani, így összevethetőek részben az

alábbi fejezetben tárgyalt kőbalta típusokkal:

Nyakrészen átfúrt,

téglatest alakú balták

Bikónikus balták

Lekeríkett nyakú balták

Hosszúkás, háromszög

alakú balták

Középen átfúrt, egyenes élű balták

2. 22.

12.

1. 5.

3.

29. 4.

7.

28.

13. 8.

31.

9.

32.

10.

30.

33.

34.

35.

36.

21

4. Balták a bronzkorban

Ahhoz, hogy megpróbáljuk kideríteni, milyen célt szolgáltak a bronzkori ember

életében a kis méretű agyagbalták, elengedhetetlen megvizsgálnunk a bronzkorban

használt valódi méretű baltatípusokat, azok formáját és rendeltetését.

4.1 Kőbalták

Kőből készült pattintott vagy csiszolt eszközöket nagy számban ismerünk már a

paleolitikum óta. Az őskőkor emberének mindennapi életében elengedhetetlen szerepet

játszottak a különféle kőeszközök, és ez így is maradt a fémeszközök megjelenéséig.

Miután a fémművesség egyre nagyobb teret hódított, eleinte a kőeszközöket mintázták

meg a kor mesteri a fémből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kőből készült eszközök

eltűntek volna a korabeli népesség életéből: Horváth T. szerint a kora- és középső

bronzkor idején még igen sok eszköztípus készül kőből, köztük igen fontos, a

mindennapok számára nélkülözhetetlen munkaszerszámok és dísz, ill. presztízstárgyak

is. Ezek egy része a hagyományos bronzkor-kutatás számára is igen fontos

információkat hordoz (pl. az öntőminták-fémművesség területén).22

A bronzkori kőeszközök repertoárja csaknem olyan gazdag, mint az azt

megelőző koroké: megtalálható a fejsze, ácsbárd, balta, szalukapa, bárd, derékban

beszűkülő fejsze (waisted axe), stb.23 Ezek rendeltetése, mérete, külső megjelenése

teljesen eltérő lehet.

Az a kőbaltatípus, amely a leginkább hasonlít a miniatűr agyagbaltákra, a

nyéllyukas balta. Antoni J. szerint, aki az újkőkori Lengyel-kultúra kapcsán vizsgálja

meg a kor csiszolt kőeszközeit,24 ezt a típust nem igazán lehet az eszközök közé sorolni,

inkább méltóságjelvényként lehet értelmezni. A neolitikum feltárásairól főleg sírokból

kerül elő, magas minőségű kőzetből készült, sok belőlük a törött példány. A törésből

nem lehet megállapítani, hogy használat közben történt-e, avagy a az átfúrási művelet

során.

A tárgyak súlya átlagosan 200-250g, amellyel már alkalmasak a munkavégzésre.

A nyél számára kialakított lyuk viszont gyengíti az eszközt, Antoni J. szerint emiatt

22 Horváth 2004. 20. 23 Horváth 2004. 60. 24 Antoni 2012. 52.

22

tarthatjuk ezeket a tárgyakat olyan egyedi munkáknak, melyeket csak különleges

alkalmakkor (pl. szertartás során) használtak, vagy fegyvereknek.25 Példaként említi a

Szegvár-Tűzkövesen előkerült ’kőbaltás isten’-t, ahol is a feltételezett

vezető/isten/főnök szobor vállán átfúrt kőbalta nyugszik, egyértelműen fegyver avagy

méltóságjelző szimbólumként.

Hasonlóan vélekedik az átfúrt kőeszközökről Horváth T, nem tartja azokat

munkavégzésre alkalmasnak, szerinte leginkább szertartási-, -csere, - ajándéktárgyak,

illetve alkalmi eszközök lehettek,26 ugyanis az átfúrt példányok fokozottan

sérülékenyek: ezért lehet az, hogy a legtöbb példány a nyéllyuknál törve kerül elő.

Uö. szintén említi a szegvári, V. számú idolt, mint a kőbalták hatalmi

szimbólumként való megjelenésének legegyértelműbb utalását.27 Ezt látszik

alátámasztani a trónuson, a szobor testén és a baltán található vörös festés.

Kép 1:A szegvári V. szám idol, az ún. „baltás isten”

rekonstrukciós rajza28

25 Antoni 2012. 52. 26 Horváth 2004. 58. 27 Horváth 2004. 70. 28 Trogmayer 1990. 69.

23

4.2 Kőbalták - táblázat

A dolgozat szempontjából a vizsgálandó kőbalta-típusok az átfúrt kőbalták. U. Weller

balta-katalógusából29, amely a baltákat anyaguk, tipológiájuk szerint vizsgálja, az alábbi

példányokat gyűjtöttem össze, melyek formai hasonlóságot mutatnak az előbbi táblázat

miniatűr agyabaltáival:

Kőeszköz megnevezése

Elterjedési terület

Leírás Datálás Fotó

Függőlegesen átfúrt fejsze

A magyar Alföldtől a párizsi-medencéig

Jellemző a D-formájú átmérő, a lapos alsó- és az íves felső oldal. Az átfúrás az éllel merőleges. Létezik egy- és két élű példány is

Korai – és középső neolitikum

Átlósan átfúrt „kaptafa” alakú balta

Dél-Kelet Európa; Közép-Európa

Jellemző a D-formájú átmérő, a lapos alsó- és az íves felső oldal. Az átfúrás a hossztengelyre átlós, ezáltal az éllel párhuzamos. Az átfúrás a fok irányában helyezkedik el.

Középső- és késő neolitikum

Duna-környéki balta

Kelet- és Közép-Európa; Dél-Skandinávia

Az oldalszélek viszonylag szimmetrikusan futnak a széles nyakrésztől az élig. Az átfúrás a hossztengelyre átlós, ezáltal az éllel párhuzamos. Az átfúrás a fok irányában helyezkedik el.

Középső- és késő neolitikum

29 Weller 2014.

24

Kőeszköz megnevezése

Elterjedési terület

Leírás Datálás Fotó

Összeurópai kalapácsfejű balta

Kelet- és Közép Európa; Dél-Skandinávia

A kalapácstest és az él hajlított, a nyakrész hengeres. A keresztmetszet az oválistól a lapos oválisig változhat. Gyakran található bordadísz a felső oldalon. Az átfúrás megerősítése íves, széle éles.

Késő neolitikum

Ötszögletű balta

Észak-Nyugat Európa; Dél-Skandinávia; Észak-Kelet Németország; Lengyelország

A kalapácstest ránézésre ötszögletű. A nyak- és élrészek keresztmetszete a szögletestől négyszögletesig változhat. Az előkerült példányok egy részén X jel található.

Bronzkor

Lándzsa alakú balta

Franciaország Svájc; Dél-Németország

Két élű balta, amely ránézésre ovális formájú. Keresztmetszete a szögletestől négyszögletesig változhat. A keskeny oldalai egyenesek, vagy enyhén domborúak. A középen elhelyezkedő nyéllyuk kerek, vagy ovális.

Késő neolitikumtól a kora bronzkorig

Kerek nyakú balta

Észak- Közép- és Nyugat Európa

A balták keresztmetszete hozzávetőlegesen szögletes, a nyakrész lekerekített. A nyéllyuk nagyrészt a nyakhoz közel helyezkedik el.


Ívelt balta

Jütland; Schleswig-Holstein; Niederachsen

A balta felső oldala ívelt, az él és anyak enyhén íves. A nyéllyuk körülelül a balta közepén helyezkedik el, annak megerősítése erősen szögletes. A baltatest átmérője hozzávetőlegesen négyszögletű.


25

4.3 Bronzbalták

A bronzkorban használt rézből és/vagy bronzból készült baltáknak már egészen más a

külsejük: megjelenik az ún. nyélnyújtvány, esetleg nyélcső, vagyis a nyelet kíséri egy

darabon egy erősítő fém rész. A rézkor és a bronzkor baltatípusaival foglalkozó

munkájukban a szerzők a tagolatlan darabokat a rézkor végére datálják; a tagolt

nyéllyukú darabokkal indul a bronzkori fejlődés.30

Kép 2: A nyéllyukas balták időrendi táblázata a Kárpát-medencében31

4.4 Összegzés

A kőbalták külsejük szerinti csoportosítása alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy a kis

méretű agyagbalták azok kicsinyített változatai. Ezt látszik alátámasztani a tény, hogy a

bronzkorban használt fémből készült balták külseje teljesen eltér azoktól.

30 Dani 2013. 67-93. 31 Dani 2013. 216.

26

5. Utánzás és játék: a szocializácós folyamat mérföldkövei

A dolgozat fő kérdése, hogy a régészeti feltárások során talált miniatűr

használati tárgyak lehettek-e gyermekjátékok? A kérdés megválaszolása nem egyszerű,

viszont egyéb tudományok segítségével jobban átvilágítható.

A gyermeki fejlődéslélektan alapfogalmai közé tartoznak az olyan viselkedési

formák mint az utánzás vagy a játék. Csecsemőkortól kezdve figyeli, utánozza a

gyermek a körülötte lévő világot, kezdetben tudattalanul, később egy-egy fontos

személyt, cselekvéssort tudatosan lemodellezve. Csakis így képes a kisgyermek a

későbbi helyes szociális viselkedés elsajátítására, saját szerepének meghatározására. A

következőkben a fejlődéslélektan, a neveléslélektan és játékpszichológia néhány

alapfogalmát hívtam segítségül.

Utánzás

Mindenki számára természetes a tény, hogy a kisgyermekek utánzás útján tanulnak. A

pszichológia tudománya ezt ’szociális tanulásnak’ nevezi. Ez egy olyan komplex

folyamat, amely révén a gyermek elindul a szocializáció útján, elsajátítja az együttélés

szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. A modellálás, vagyis a

megfigyeléses (obszervációs) tanulásnak központi szerep jut a szociális

tanuláselméletben: segítségével az egyén új viselkedéselemeket sajátíthat el, a meglévő

repertoárját bővítheti, ráismerhet azok új kombinációjára, és azok következményeire

is.32

A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegű, a csecsemők már 7-8 hónapos

korukban kezdenek el utánozni. Ilyenkor az első szocializációs kiscsoport, a család,

azon belül is édesanyjuk mimikáját próbálják ismételgetni.

Az egyszerű mozgások ismétlése után az első életévtől összetettebb

cselekvéssorokat is képesek a kisgyermekek a modell viselkedéséből megismételni. Az

utánzásos tanulás során a gyermek szinte akaratlanul és tudattalanul lemásolja

környezete szereplőinek viselkedését. Az utánzás célja a referenciaszemély által

közvetített magatartási minta megközelítése, leképezése, elsajátítása és alkalmazása.

32 Vajda-Kósa 2005. 96.

27

A gyermekek az ún. késleltett utánzást 1,5-2 éves kor körül kezdik elsajátítani,

ilyenkor mások viselkedésének reprezentációja figyelhető meg. 33 Ez annyit tesz, hogy

az ellesett cselekvést nem csak egyazon időben képesek megismételni, hanem órákkal,

napokkal, sőt, akár hónapokkal később is. Ezért kezd el seperni a kisgyermek, ha újra

meglátja a seprűt, amellyel édesanyja napokkal azelőtt a házi munkát végezte. Ezt a

gyermekkori utánzást támogatja az a számtalan gyermekjáték is, amelyet manapság az

üzletek polcain lehet látni.

Játék

A játék olyan cselekvési forma, melynek során a gyermek tapasztalatokat szerez,

helyzeteket modellez. A gyermek életében a játszás igen komoly és lényeges

tevékenység, életmód, sőt módszer, amivel a világban való létet a növekedés, felnőtté

válás fontos lépéseit tanulják.34

Amikor a gyermekek tárgyakat, eszközöket használnak a játékhoz,

tulajdonképpen a mindennapok tárgyi-társas-személyes helyzeteivel játszanak, a tárgyak

ebbe ágyazódnak bele.35

Ezt támaszthatják alá a régészeti feltárásokon talált miniatűr tárgyak. Az előző

fejezetben taglalt agyag kocsimodellek például egy példány kivételével (Alsómislye)

telepfeltárásról kerültek elő. Mindez a profán magyarázatot támaszthatja alá, miszerint a

kisméretű agyagkocsik csupán a valós méretű kocsik kicsinyített változatai, azon belül

pedig gyermekjátékok lennének.

33 Vajda-Kósa 2005. 96-97. 34 Stöcker 2011. 13. 35 Stöcker 2011. 50.

28

6. Összefoglalás

A szakirodalom feldolgozása után kiderült, nem dönthető el egyértelműen, hogy

gyermekjátékok vagy kultikus tárgyak voltak-e a kis méretű agyagbalták.

A miniatűr agyagbalták katalógusba gyűjtése után kiderült, hogy formájukat

tekintve csoportosíthatóak, így azok összehasonlíthatóvá váltak a kor valós méretű

baltáival. Ennek eredményeképp megállapítható, hogy a miniatűrök az adott kor

kőbaltáihoz hasonlítanak, és nem a színes fémből készült eszközökhöz.

Ezek alapján további kérdések merülnek fel: ha a kőbaltákat nem munkavégésre,

hanem presztízstárgyként használták, akkor lehetséges, hogy azok kicsinyített másai is

istenek/szobrok/idolok hatalmi szimbólumaként jelenhettek meg, tehát ezzel a szakrális

funkció támasztható alá.

Ugyanezen gondolatmenet szerint viszont gyermekjátékok is lehetettek, hiszen a

gyermekek szívesen játszanak a felnőttek számára fontos, megbecsült tárgyakkal (pl.

játékautó stb.).

A korabeli hitvilág ismeretének hiánya nem teszi lehetővé, hogy kijelenthető

legyen a kultikus felhasználás, korábbi korok, kultúrák leletanyaga szerint viszont

kapcsolódhatnak szakrális szokásokhoz (szegvári idolok).

Ha pedig az átfúrt kőbalták egy részét mégis használták munkavégésre, úgy azok

megjelenése a miniatűr gyermekjátékok között szintén kézenfekvőnek tűnhet.

A szakirodalom feldolgozása és azt követően a további kérdések felmerülése

után a problémakör megítélése továbbra is kérdéses: az összegyűjtött információk

alapján egyik megoldás sem zárható ki illetve vethető el.

29

7. Zusammenfassung

Ob die miniature Tonäxte aus der mittleren Bronzezeit Kinderspielzeuge oder kultische

Gegenstände waren, kann man nach der Bearbeitung der Fachliteratur immer nicht

sicher entscheiden.

Nach der Zusammenstellung der Katalog von der kleinen Tonäxte wurde aber

eindeutig, dass die Tonäxte sich nach der Steinäxte ähneln. Die Äxte aus Metall sehen

in mittleren Bronzezeit völlig anders aus, als die miniaturen aus Ton.

Die Steinäxte wurden vermutlich nicht als Arbeitswerkzeuge verbraucht: die

durchlochte Äxte sind zerbrechlich wegen dem Schaftloch, deswegen können die

Wissenschaftler die als Machtsymbol verständigen.

In diesem Sicht könnten die ähnelnde kleine Tonäxte auch als Machtsymbol

eines Gottes sein, wie z.B. die Idole von Szegvár-Tűzköves. Wenn die aber

Machtsymbole waren, könnten die auch als Kinderspielzeuge funktionieren, da Kinder

spielen gerne mit wertvollen Gegenständen der Erwachsenen.

Wegen der wenigen Information über die Glaubenswelt oder über das Leben aus

der mittleren Bronzezeit ist die Entscheidung der Frage problematisch: laut der

vorhandene Daten kann man keine der beiden Interpretationen ausschliessen.

30

8. Irodalomjegyzék

ANTONI 2012.

Antoni Judit: Útmutató a csiszolt kőeszközök világához.

Újkőkori eszközkészítés és használat: a Lengyel kultúra eszközanyaga és

technológiai párhuzamai Óceániából.

Budapest

BÓNA 1992.

Bóna István: Wagen und Wagenmodelle in den Tellkulturen.

In: Bóna István: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an

Donau und Teiss. 73-75.

Frankfurt am Main

BONDÁR 2012.

Bondár Mária: Agyag kocsimodellek a Kárpát-medencéből (i.e. 3500-1500).

Budapest

DANI 2013.

Dani János: The Significance of Metallurgy at the Beginning of the Third

Millennium BC in the Carpathian Basin.

In: Transitions to the Bronze Age

Interregional Interaction and Socio-Cultural Change Carpathian Basin and

Neighbouring Regions in the Third Millennium BC. 203-233.

Budapest

DIETRICH 2011.

Oliver Dietrich: Kinderspielzeug oder Kultobjekte? Überlegungen zu

Anthropomorphen Figurinen der Wietenberg- und Tei Kultur.

In: Bronze Age Rites and Rituals in the Carpathian Basin. 87-106.

Targu Mures

31

GOGALTAN 2012.

Florin Gogoltan: Ritual Aspects of the Bronze Age Tell-Settlements in the

Carphatian Basin.

In: Ephemeris Napocensis XXII. 7-57.

Bukarest

HORVÁTH 2004.

Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga

komplex régészeti és petrográfiai feldolgozás (Ph. D. disszertáció, I. kötet)

KALICZ 1968.

Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte

des 19.-16. Jahrhundert v.u.Z.

Budapest

KIRÁLY-KOÓS-TARBAY 2014.

Király Ágnes – Koós Judit – Tarbay János Gábor: Representation of Jewellery

and Clothing on late Bronze Age anthropomorphic clay Figurines from north-

eastern Hungary.

In: APULUM LI series Archaeologica et Anthropologica. 307-341.

Gyulafehérvár

KOVÁCS 1992.

Kovács Tibor: Glaubenswelt und Kunst

In: Bóna István: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an

Donau und Teiss. 76-82.

Frankfurt am Main

MILLAR 1973.

Susanna Millar: Játékpszichológia. 259-287.

Budapest

32

MÖNKS-KNOERS 2004.

Franz J. Mönks – Alphons M. P. Moers: Fejlődéslélektan.

Budapest

OLEXA 1983.

Ladislav Olexa: Sídliská a pohrebiská z doby bronzovej v Nižnej Myšli.

In: Archeologické rozhledy XXXV. 122-129.

Prága

ORDENTLICH-CHIDIOSAN 1975.

Ivan Ordentlich - Nicolae Chidiosan: Un Templu-Megaron din epoca bronzuli

Descoperit la Salacea.

In: Crisia 1975. 27-44.

P. FISCHL 2006.

P. Fischl Klára: Ároktő-dongóhalom bronzkori tell telep.

(Bronzezeitliche Tell-Siedlung in Ároktő-Dongóhalom)

Miskolc

P. FISCHL et al. 2014.

P. Fischl Klára- Tobias L. Kienlin - Tamás Pusztai Tamás- Helmut Brückner -

Simone Klumpp - Tugya Beáta - Lengyel György: Tard-Tatárdomb: An Update on

the Intensive Survey Work on the Multi-Layer Hatvan and Füzesabony Period

Settlement.

In: Settlement, Communication and Exchange around the Western Carpathians in

European Context.

P. FISCHL-KERTÉSZ 2013.

P. Fischl Klára-Kertész Gabriella Nikoletta: Bronzkori szimbólumok és

megnyilvánulásaik, avagy mit mesél nekünk egy bronzkori település szerkezete.

In: Gesta XII. 10-19.

33

P.FISCHL-REBENDA 2012.

P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori

településszerkezetében. Onga–Heinlein-tanya

In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 45–61.

STÖCKERT 2011.

Stöckert Károlyné: Kis játékpszichológia.

Budapest

TÁRNOKI 1999.

Tárnoki Judit: Bronzkori kocsimodell Törökszentmiklós-Terehalomról.

In: Savaria : a Vas megyei Múzeumok értesítője.

Pars Archaeologica 24/3 165-177.

Szombathely

TROGMAYER 1990.

Trogmayer Ottó: Der Gott mit Axt. Gedanken zu einem neuen Statuettenfund.

In: Alltag und Religion. Jungsteinzeit in Ost Ungarn. 66-69.

Frankfurt am Main

VAJDA-KÓSA 2005.

Vajda Zsuzsanna-Kósa Éva: Neveléslélektan.

Budapest

VLADÁR 1975.

Jozef Vladár: Spišský Štvrtok – Befestigte Siedlung der Otomani-Kultur.

In: III. Internationaler Kongress für slawische Archäologie Bratislava,

7-14. September 1975. 2–24.

Nyitra

WELLER 2014

Ulrike Weller: Äxte und Beile. Erkennen, bestimmen, beschreiben.

Bestimmungsbuch Archäologie 2.

Berlin

miskolci egyetem bÖlcsÉszettudomÁnyi kar szakdolgozati

Documents