Melki apátság Szent Benedek-rendi melki apátság, az Alsó-Ausztriai Melkben, a Duna mentén található. Wachau jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi. Több mint 900 éve élnek itt szerzetesek Szent Benedek regulái szerint és látják el feladataikat, az oktatást és a lelkipásztori teendőket.

Melk környéke már nagyon korán benépesült. A népvándorlás után szláv földművesek érkeztek az Enns alatt elterülő vidékre. Ebből az időből ered Melk neve, amit a Medjilica (szlávul: lassú patak) folyóból származtatnak.

Az apátság az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete. Csak a déli szárnya, ahol a pompás márványterem található, 240 méter hosszú, a főtengely hossza 320 méter.

Egyenesen haladva a keleti homlokzat, a kastélyszerű kolostorépület eleje látható. Régebben az apátok a kapu boltíve fölötti erkélyről üdvözölték vendégeiket. A balkon két oldalán Szent Péter és Szent Pál, az apátsági templom védőszentjeinek szobra áll. A háromszög-oromzaton az Absit gloriari nisi in cruce (nincs más dicsőség, csak a kereszt általi, Gal. 6,14) felirat nemcsak a dicsőség teológiai jelentésére utal, hanem az apátság legnagyobb kincsére, a Melki Keresztre is, amelynek nagyméretű utánzata az oromzat csúcsán látható.

A látogatók általában keletről lépnek az épületbe. Az 1718-ban készült főkaput két bástya szegélyezi. A déli bástya egy 1650-ben készült védelmi rendszer. Jakob Prandtauer építőmester abból a megfontolásból építtetett egy új bástyát a bejárat másik oldalára, hogy az épület szimmetrikus képet mutasson. A főbejárat egyik oldalán Szent Lipót, a másikon Szent Kálmán szobra áll, a főbejárat háromszögű oromzatát pedig egy angyal díszíti; a művek Lorenzo Mattielli udvari szobrász alkotásai

A főbejárat

A főpapi udvar

A császári lépcsősor

Márványterem

A Márványterem freskója

Kilátás a tornácról

Az apátság könyvtára

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2b/Melk_-_Abbey_-_Library.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/84/Melk47.jpg

Vége