Második előadás fóliái

2007. szeptember 18.

Bevezetés a pszichológiába

Személyiségpszichológia (folyt.)

A pszichoanalízis személyiségelmélete II.

Carl Gustav Jung

Az analitikus iskola megalapítója

• Lelkészcsalád – misztikus gyökerek• Szóasszociációs vizsgálatok• Tipológia – extroverzió - introverzió • Kollektív tudattalan – archetípus• Személyiség szerkezete – archetípusok:

persona, árnyék, anima, animus, selbst (self)• Individuációs processzus – életközépi válság• Szinkronicitás• Álomfejtés: hétköznapi és archetipikus álmok

TUDAT KÜSZÖBE

Self

Árnyék

Anima Animus nnimus

archetipikus szimbólumok

archetipikus képek

Én érzékelés

gondolkodás

intuíció

érzelem

TUDAT

SZEMÉLYES TUDATTALAN

KOLLEKTÍV TUDATTALAN

ösztöntár

határtalan

a lélek női pólusa

a lélek férfi pólusa az emberiség fejlődésének örökséganyaga

többé kevésbé szándékosan elfelejtett emlékek

Persona

Szerepszemélyiség

C.G. JUNG-i személyiségszerkezet

Freud és Jung álomértelmezése

Freudi álomfelfogás• Az álom legfőbb célja a vágyteljesítés• Álomcenzúra• Álommunka: látens álomgondolat → manifeszt álomtartalom

• Az álommunka eszközei:

sűrítés (keverék-képzet, metafora jön létre)

eltolás (a jelentős dolgokat közömbösek helyettesítik, és viszont)

tartalmi- időbeli megfordítás

dramatizálás (az álomgondolat egy kép, pl. nem tudok elfutni)

másodlagos megmunkálás (utólag illeszt, betold, magyaráz)

Jungi álomfelfogás• Az álom funciója: kompenzálja a tudatos részt, hogy megmaradjon az egyensúly• Az álom egy belső színház, a tudattalan rendezi, minden szereplő mi magunk

vagyunk• Prospektív (előrejelző) funkció• Hétköznapi és archetipikus álmok• Álomértelmezés:mítoszok képeinek tanulmányozása +egyéni élettörténet

A pszichoanalízis személyiségelmélete III.

Alfred Adler Az individuálpszichológia megalapítója

• Az embert elsősorban társadalmi késztetések

motiválják• Születési sorrend• Fogalmai

Kreatív én – teremtő, alkotó személyiség

Fölényre törekvés

Kisebbrendűségi érzés

Életstílus

Szociális tanuláselméleti (behaviorista) személyiségelméletek

• A környezeti meghatározókat vizsgálja

• A „tanulás” kifejezés az élet minden területére vonatkozik

• Megerősítés – jutalmazás – büntetés hatása

• Ikerkutatások

• Főleg az USA-ban terjedt el

Személyiségelméletek - típustanokTípustanok sajátosságai

• Hippokrátesz – testnedvek• Galenus – temperamentum• Kretschmer – testalkat- lelki alkat kapcsolata

• C.G.Jung – extroverzió - introverzió

Testalkat Lelki alkat Pszichiátriai megbetegedés

piknikus ciklikus mániás depresszió

atletikus viszkózus epilepszia

leptoszom szkizotim szkizofrénia

Olvasnivalók a témában:

Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe - Gondolat, Budapest, 1986.

Freud, Sigmund: Álomfejtés – Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1985.

Jung, C. G.: Az ember és szimbólumai – Göncöl Kiadó, 1993.

Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok – Európa Kiadó,1997.

Jung, C. G.: Lélektani típusok – Európa Kiadó, 1994.

Jung, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába – Európa Kiadó, 2000

Mentálhigiéné – Stressz, szorongás, krízis, pszichoszomatika

MentálhigiénéA lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya

A lelki egészség kulcsfogalmai:

• Egyensúly – testi, lelki és szociális

• Örömkészség

• Alkalmazkodási képesség

• Önkontroll

• Öngyógyító képesség

• Önismeret

• Stresszel való megküzdés - coping

Stressz – fogalmak

Selye János (1960) Stressz-fogalom kidolgozása

Jelentése: nyomás, feszültség, szorult helyzet, igénybevétel, kényszer

Definíció: Olyan helyzet, esemény ami veszélyezteti az egyén fizikai vagy pszichológiai jóllétét.

Stresszor: stresszt okozó események, tényezők

– Eustressz – pozitív, jótékony, serkentő

– Distressz – negatív, túlzott, testi-lelki megbetegedéshez vezet

Fiziológiai alap: „harcolj vagy menekülj” – Cannon- féle vészreakció

Alkalmazkodási szindróma:

• Alarm reakció – rövid távú – azonnali védelem

• Ellenállás szakasza – folyamatosan fennálló stressz esetén

• Kimerülés szakasza – az alkalmazkodási energia kimerül - megbetegedés

Stresszkeltő események jellemzői

• Befolyásolhatóság– Minél kevésbé befolyásolható, annál inkább stresszkeltő.

– Nem tudjuk megakadályozni, hogy bekövetkezzen

• Bejósolhatóság– Figyelmeztető jelzés hatására a szervezet készülni tud. Ha nincs ilyen,

állandó készenlét van, a szervezet kimerül.

• Énképre gyakorolt hatás – „Próbatételek”– Minden olyan esemény, amely alkalmazkodást kíván, stresszkeltőnek

tekinthető – Holmes és Rahe (1967)

– Életesemény skála – elmúlt egy év történései

Életesemény skálaHolmes és Rahe (1967)

• Házastárs halála 100• Válás 73• Különélés 65• Börtön, vagy más zárt intézet 63• Közeli családtag halála 63• Baleset vagy betegség 53• Házasság 50• Állás elvesztése 47• Kibékülés a házastárssal 45• Nyugdíjazás 45• Családtag betegsége,

változás az egészségi állapotában 44• Terhesség 40• Szexuális problémák 39• Új családtag befogadása (születés, örökbefogadás,

családtag hazaköltözése) 39• Üzleti problémák (csőd, fúzió) 39• Anyagi helyzet változása (rosszabbodás, javulás) 38• Közeli barát halála 37• Új munkaterület 36• Jelzálog érvényesítése (lefoglalás) 30

• Új beosztás a munkahelyen (előléptetés, lefokozás áthelyezés) 29

• Gyermek elköltözése otthonról (házasság, kollégium) 29• Probléma anyóssal, apóssal, mennyel, vővel 29• Kiemelkedő személyes teljesítmény 28• Házastárs munkába állása, vagy munka abbahagyása 26• Tanulmányok kezdete vagy vége 26• Életkörülmények változása 25• Személyes szokások megváltozása (öltözködés,viselkedés) 24• Nézeteltérés a főnökkel 23• Költözés, lakhelyváltoztatás 20• Iskolaváltoztatás 20• A kikapcsolódás módjának, gyakoriságának megváltozása 19• Templombajárási szokások megváltozása 19• Társasági szokások megváltozása 18• Kölcsönfelvétel 17• Alvási szokások megváltozása 16• Étkezési szokások megváltozása 15• Üdülés 13• Karácsony 12• Apróbb szabálysértések 11

Életesemény skála – értékelési útmutató

• 0 - 149 Nincsen számottevő kockázat

• 155 - 199 Enyhe krízisszint • 200 - 299 Közepes krízisszint

• 300 - Súlyos krízisszint

Pszichológiai reakciók a stresszre

• SzorongásElővételezett veszélyre adott érzelmi válasz: félelem, aggódás.„Poszttraumás stressz” – tünetei: érdektelenség,

a trauma újraélése, alvászavar

• Harag, agresszióAgresszióelméletek: Frusztráció agresszió hipotézis

Tanuláselméleti megközelítésAz agresszió útja lehet: áttolódik, mikroagresszió, autoagresszió

• DepresszióTanult tehetetlenség

• Kiégés

• Kognitív károsodásokTeljesítményromlás

A krízis (gyász) szakaszai

Elisabeth Kübler-Ross, (1969)

Tagadás

Harag

Alkudozás

Kilátástalanság

Belenyugvás

Visszarendeződés

Stressz és betegségPszichoszomatikus megbetegedés –

a betegség megjelenésében a lelki tényezőknek kiemelt szerepe van.

Harward Egyetem kutatása – a betegségek 60%-a pszichés eredetű

Dr. Kopp Mária – nincs olyan betegség, amely ne lenne pszichoszomatikus valamely értelemben

Hermann Imre: Ellenállóképességünket meghatározza a korai anya-gyerek kapcsolat

„Szervbeszéd” – ha lelkünk jelzéseire nem figyelünk, az üzenetet kénytelen a test „elmondani” tünetek, betegségek formájában. – „A betegség őszintévé tesz”

Rüdiger Dahlke: a betegségek – kódolt, szimbolikus üzenetek magunkról. („A lélek nyelve a betegség”- c. könyv)

Thorwald Dethlefsen- Rüdiger Dahlke: „Út a teljességhez”- c. könyvhttp://tau.hu/files/dt-dr-utatelj.pdf

Betegségszimbolika

A szervezet védekezőképessége olyan személyeknél alacsonyabb, akik:

• Akik számukra fontos dolgot mélyen elnyomnak magukban

• Akik stresszre cselekvési képtelenséggel válaszolnak – passzívak

• Akik érzelmileg levertek

Betegségek és lehetséges üzeneteik:

• Gyomor- bélrendszer – „valamit nem megemészteni”, gombóc a torokban- valamit nem lenyelni

• Légzésproblémák – kapcsolatok; szabadság-korlátozottság problémája

• Rák – Kommunikációs zavarok – „bezártság, nem kimondás, páncél”

• Látás –szembenézés magunkkal, Hallás - engedelmeskedni

• Fejfájás – érzések/cselekvés helyett gondolkodás

• Nemi szervek – nőiség/ férfiasság problémái

• Meddőség, mell problémái – anyaság problémái

• Terhesség – túlhordás – „nem elengedni”; koraszülés – „kidobni”

Stresszel való megküzdés- copingProblémaközpontú megküzdés – a személy a problémára, helyzetre fókuszál

1. Probléma meghatározása

2. Alternatív megoldások kidolgozása

3. Alternatívák mérlegelése – választás

4. Végrehajtás

Érzelemközpontú megküzdés – a személy arra koncentrál, hogy csökkentse a a helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat

Lehetséges osztályozások:

Viselkedéses és kognitív stratégiák• Viselkedéses stratégiák- amik elterelik a figyelmünket a problémáról (sport, ivás,

dühkitörés, támasz keresése)• Kognitív stratégiák – döntés, „nem érdemes rajta gyötrődni”

Kérődző, elterelő, negatív elkerülő stratégiák• Kérődző – elszigetelődés, a problémán rágódás,”nem cselekvés”• Elterelő – kellemes tevékenységbe menekülés, „levegőhöz jutni – feltöltődni”• Negatív elkerülő – amik elterelik a figyelmet, de veszélyes dolgok (ivás,

önveszélyes viselkedés)